by Vendég Vas. Jún. 17, 2012 1:22 pm*Nem kell Lacet sajnálni ő úgy van vele, hogy van valaki. Csak ne pofázna ennyit, ne vihogna és ne beszélne össze vissza mindenről. Ilyen szempontból Lace szerint a nővére még kicsit gyerek és nem veszi komolyan az életet. Ha bár ki tudja. A saját maga kialakult élete, barátai meg vannak az árvaházba ahol nevelkedett oda még a mai napig vissza jár és természetesen el beszélget és segít az újaknak.* - Te tudod. *Rándítja meg a vállát és ő nem szeretne egyáltalán veszekedni. Ha nem kérnek a segítségből akkor természetesen nem csinál semmit, de azért ott marad. Hátha megérkezik az a bizonyos valaki. A kérdésre, hogy nincsenek véletlen elvigyorodva bólint. Sokszor volt már ilyen helyzetben. Főleg mostanában.* - Azért még is. Kíméld magad. Majd Helyetted seggbe rúgnak.*Angyali pislogással egy mosollyal megjegyzi és tényleg seggbe szokták rúgni vagy betakarják ha nem bír magával. Mostanában viszont nem ő az aki ilyen helyzetbe kerül.* - Jó-jó hát akkor, jó az a verés. Nem alszik el ésidőben fel kell. Heh. Csak megjegyeztem. Nem sajnállak mondtam. Megértettem kisasszony.*Mondja és a két kezét maga elé teszi és védi magát. Persze csak hülyéskedik, mert ő nem fél Lainatól. Tud viselkedni ha kell.* - Ja értem hát akkor nem lesz szóba hozva.*Utána szóba kerül, hogy más milyennek képzelte el a lányt és amikor a pláza cicákat hozza szóba fintorodik egy sort.* - Vidámabbnak. Nincsen amúgy bajom az ilyen csitrikkel, de ha neki állnak hisztizni.. le tudnám ütni őket. *Forgatja meg a szemeit. Örül annak, hogy Hope nem ilyen, mert akkor tuti kétszer neki ugrott volna. Fredrik stílusára annyit, hogy igen egyet ért abban viszont a rasszistákat nem csípi. Képes és kineveli másokból az ilyen fajta gondolatokat. Amikor meghallja Alexet szidni összeszűkülnek a szemei és a szája éppen beszédre nyílik.* - Nem ismered! Ő csak a nem is tudom, hogy fogalmazzak. Ne haragudj ezzel nem megbántani szeretnélek: „Hozzád hasonló” fajunkat nem tudja elviselni. Lassan kezd hozzá szokni ahhoz, hogy több Lidérc ismerőse van a családján kívül mint angyal.*Ha Blairt nem számoljuk bele akkor eggyel kevesebb hiszen a lánnyal sem áll szóba Alex még mindig.* -Nem kell. Vannak jók. Szóval.. lehet hatással lenne rád egy angyal ha eltöltenél vele egy napot. Nem Alexre gondolok.*Tanácsot ad, de közben az okításra csak komoran bólint. Mint tudjuk. Alexet a baj mindig megtalálja így természetesen kimászni neki kell egyedül. Mint például az apasági sztori ha tudna róla. Muszáj, hogy saját maga jöjjön rá a dolgokra hiszen nem mindig lesznek mellette. A beszédre nagy sóhajjal megkönnyebbül. Megérkezik egy ismeretlen is Lace számára és a fejét oldarra dönti és hallgatja a két testvér beszélgetését. Amikor hozzá szólnak természetesen biccent és elmosolyodik.* - Üdvözletem. Wallace vagyok, de Lacenek hívnak. Röviden.* A lököttre felkuncog.* ~Testvéri szeretet..*Abból van bőven és megcsóválja a fejét.* - Nem én fogok galibát keresni hidd el. Szerintem tudjuk, kiről beszélek. Azt hiszem te is ott voltál a zeneteremben. Mintha említette volna Alex, nem csak Laina volt ott. Mindegy. Boldogultok a városban? Nekem el kell rohannom. El felejtettem, hogy van egy megbeszélt találkozóm és így is elkéstem. Örültem a találkozásnak aztán remélem nem ilyen színben futunk össze legközelebb.*Búcsúzik el Lace a testvérektől és természetesen rohan a főtérre hiszen éjszakai fürdőzésre mennek páran és nem igazán szeret elkésni. Legalább az a jó Laceben, hogy az alsógatyája megszárad szóval. Mindenesetre egy darabig nem megy vissza a körletbe. Viszont Lainan még mindig jár az esze.*
+29
Amélie Deneuve
Julian Steiner
Matthew Chancellor
Lisa Deadwood
Rosetta M. McCarthy
Morten Toov
Catherina C. Williams
Atanas A. WIlliams
Eliana De Lucia
Patric J. Morgan
Elizabeth Cobb
Kiera Bellamy
Lord Sayon Merlioth
Lorette Cyrill Branimir
Horváth Réka
Christopher Acerlot
Nicole Brise
Michael
Arleena Queen
Victoria Jones
Dorotea Rodríguez
Lasse Fält
Andrew Mason
Nathaniel Jenkins
Amanda Helgesen
Lora Verhoeven
Park Min Lee
Fredrik Laine
Lily Hollow
33 posters
Városliget
Lora Verhoeven- .::Városi Lakos::.
*Ó, szó sem volt arról, hogy sajnálná Lace-t, hiszen mint említettem a Hirvelä lány szótárában nem szerepel az az érzés, hogy sajnálat. Még magát se tudja sajnálni, akkor miért tenné ezt másokkal? Lace „Te tudod.” Megjegyzésére csak szusszant, és ismét neki dönti a fejét a fának. Ha egyszer visszajut a fogadóba, akkor ledől egy kicsit, mert ez a mai rosszullét nagyon megviselte. Arra, hogy kímélje magát elfintorodik, és újabb epés válasszal örvendezteti meg Lace-t.* - Fredrik barátunk szerint így is eléggé kímélem magam a fizikai munkától. *Jegyzi meg halkan, Lace össze-visszahadoválására meg csak csóválja a fejét.* ~ Ez beteg. Agybajos… *Kommentál magában, mert nem túlzottan kedveli a hebehurgya embereket. Legszívesebben azokat is elpáholná, de ez most mellékes, mert van ennél nagyobb gondja is.* - Hát szerintem se emlegessük ezt a dolgot. *Morogja finnül, majd Lace röviden és tömören közli vele, hogy milyennek képzelte. Húzza a száját, de igazság szerint a pillantása mindent elárul: fájdalom, keserűség és bosszúvágy tükröződik benne.* - Hogyan legyen vidám, ha a szemem látták gyilkolták le a szüleimet azok, akiket annyira védsz? Hogyan legyek boldog, mikor a testvéremet majdnem agyonverték a spanjaid? Hogyan legyek gondtalan, mikor méreggel tömtek tele az angyalkáid? Fogalmad sincs róla róla, hogy milyen nehéz egy lidérc élete. *Szól keserűen, miközben feltápászkodik. Igazság szerint nem is figyel a szavaira, mert annyira ideges volt, hogy egyszerűen kicsúszott a száján. Aztán Lace teljes gőzerővel kezdi védeni Alexet mire a lánynak elvörösödik az arca, és kioktató hangnemben felesel.* - Nem is akarom ismerni! És vagy megszokik, vagy megszökik. És én ugyan nem fogok tetves angyalokkal haverkodni, mikor nekik köszönhetem, hogy meg fogok halni! Igen, képzeld el a méreg, amit adagoltak nekem annyira tönkretették a szervezetemet, hogy ha nem iszom tovább folyamatosan azt a sz*rt, akkor rohamaim vannak, utána meg szép lassan meghalok. Ahogy telnek a napok úgy rosszabbodik az egész. Na, ezt kapd ki! Ezek után ne merészeld nekem mondani, hogy ha egy szóval is bántalmaz, akkor ne toroljam meg! Ők tehetnek az egészről, és ezért amíg bírom, addig irtani fogom őket. *Dühödik fel teljesen a lány utána pedig nem sokkal később megjelenik jari is, aki próbálja elviccelni a dolgokat, de tisztában van vele, hogy elmondta a fiúnak a betegségét.* - Hallottam. Mindent hallottam. *Biccent a másiknak, majd egy kis családi csipkelődés hallható. Milyen érdekes, hogy Laina Jari közelében teljesen másként viselkedik. Talán ilyen lenne a valódi énje, amit az Intézet nevelése, a szülei halála és az angyalok mérge elrontott? Ki tudja.* - Ott voltam. Csak éppen nem tudtam lefogni a kisasszonyt, mert az egyik gitárnál voltam. Annak pedig örülök, hogy nem akarod keresztezni az utunkat, viszont egy valamire megkérnélek. Kérlek, ne mondd el senkinek, amit ez a lökött kikotyogott. Még a barátaink se tudják, viszont sikerült annyira felhergelned, hogy eljárt a szája. *Szól kicsit rekedten Lace-hez miközben a tesóját támogatja.* - Kösz, boldogulunk. Ismerjük már, mint a tenyerünket. *vakkantja Laina, majd néhány finn szóval elköszönnek a fiútól.* - Laina, én téged egyszer megöllek. *Csóválja a fejét Jari, mire a lány halkan felnevet.* - Felesleges a tudjuk mi úgyis előbb végez velem. *Suttogja halkan, majd visszatérnek a fogadóba, ahol egy hortyogó Antero fogadja őket.*
Amanda Helgesen- .::Diák::.
*Kiszabadult végre a házból és közben telefonál a leányzó. A barna hajú leány egy fekete nyári egyszerű mini ruhában. Egy fekete szandál kapcsolódik hozzá és a haja fent van kontyban. A lány igen sokat változott mióta haza ment. A kezében a kis fekete táskája, amiben van egy revolver meg egy penge. Egyébként természetesen nem durván, de ki van, sminkelve. Ahogy szokta, amikor nem dolgozik. Ha bár most is azt csinálja.* -Jó.. de akkor egy újabbat intézzél el. Kérlek, itt már nem tudok mit tenni. – Mit nem tenni drágaság?*Amikor megfordul egy fekete bőrruhás démon lány áll felette. Természetesen egy angyali mosolyt szegez a lánynak és a göndör haja csak úgy omlik a vállára.* - Apádnak újabb tárgyalást intézek és most beszéltem az apámmal, aki hajlandó segíteni. Így rendben van minden?*Kérdezz rá mire a másik felhorkant. Természetesen az anyjával beszélt, hiszen az apja nem hajlandó segíteni. Szóval kegyes hazugság.* - Nem tudom, de valahogy nem hiszek neked… na ne menj már el…*Közli a lánnyal, de amint észhez tér, hogy a városligetben vannak csak egyetlen egyszer húzza meg a ravaszát. Addigra a halandó lány egy fa mögé bújik és előkapja ő is addig.* ~Ez nem normális.. beteg idióta..őrült..pszichopata…~*Nem fél.. csak ezt nem szereti ám. Szórakozni indult volna, de lesz e abból is valami. Csak szusszant… egyet. Kipislant a fa mögül, de nem látja a lányt.* ~Remek. Szóval akkor maradok itt és addig nem mozdulok el amíg tömeg nem jön. Király.. ~*Sóhajt egy nagyot és leül a fűbe és konkrétan elkezd a telefonján játszani.*
Nathaniel Jenkins- .::Diák::.
*A félig francia, félig brit fiún már nyoma sincs annak, hogy úgy négy órával ezelőtt végzett a sikátorban egy Sylorinás diákkal. Hamar túlteszi ő ám magát a dolgokon, nem kell félteni. Főleg mióta kibékült a haverjával, és megint együtt lógnak. Pontosabban: épp most tartanak a fogadó felé a kocsmából, de előtte még körbe akarnak nézni a Hilaritasban. Ezért kerültek hát a városligetbe, és folytatnak egy felettébb színvonalas társalgást.* - Komolyan, Tris. Hány embert akarsz még eltenni láb alól? *Faggatja a fiút a haverja, mert nemrég mesélte el (kissé elferdítve), hogy megölte az O’Callaghan srácot.* - Nem tudom. Még egy párat. Jó párat. *Vonja meg a vállát halványan mosolyogva, s meghúzza a sörös üveget. Antoine a válaszra csak csóválva a fejét, s ő is iszik a saját üvegéből. Aztán ahogy baktatnak meghallják a lövést, mire kérdőn összenéznek, majd felröhögnek.* - Gondolom nem is kérdés, hogy oda pofátlankodunk, ahol lövöldöznek. *Szólal halkan Antoine, de széles vigyor jelenik meg a képén. Tristan kajánul mosolyogva bólint, így megindulnak Meredithék felé. Arról sajnos lemaradnak, hogy amit a két csaj művelt, de Meredith-t egyből kiszúrják.* - Te, Toni. Az a csaj ott. Ismerős nekem… *Böki oldalba a haverját, aki vigyorogva hátba vágja a haverját.* - Az ott, ha emlékeim nem csalnak Meredith az előző suliból. *Vigyorog a fiú, mire Tristan kérdően felvonja a szemöldökét.* - Krasmer? *Kérdez rá, mire Antoine a fejét ingatva kijavítja.* - Kasmír. *A srác megjegyzésére a londoni hangosan felröhög.* - Nem inkább Kos? *Szól vissza, amire Antoine csak kuncogással reagál. * - Te, szerintem menjünk, és boldogítsuk. *Néz a haverjára, majd a kezében tartott kiürült üveget egy elegáns mozdulattal elhajítja. Antoine ugyanígy teszi, és gyors léptekkel megindulnak a csaj felé.* - Kire vadászol Krasmer? *Szólal meg Tristan, mikor csak pár méterre vannak egymástól. A két vérfarkas felröhög, és megállnak Mer előtt.*
Amanda Helgesen- .::Diák::.
*Ugye nem tudja, menjen e vagy telefonáljon. Természetesen ő nem tud a megölt diákról így nyugodtan éli az életét. Meg van a maga dolga. Szóval Juliette eltűnt vissza ment az iskolába. Talán jobb is eggyel kevesebb az elmebeteg az utcákon. Szóval a telefonján bütyköl valamit. Kiszűri a hangokat és a lényegre koncentrál. Persze nem sokáig lesz nyugta a kis drágának, mert hamar megzavarják a nyugalmát. Szemeit megforgatja ránéz Tristanra majd Antoienra.* - Jézus mária Dessauge..*Pattan fel hirtelen és majdnem elsüti a pisztolyt. Csak majdnem.* - Egyébként senkire… Nem lényeges. Haggyjuk. Jobban nézel ki mint amikor utoljára láttalak. Téged nem ismerlek…*Amikor megijed ugye káromkodik egyet aztán Tristanra ránéz majd ugye Antoinra hiszen neki szegezett egy kérdést.*~Remélem nem visztek a sírba..~*Szusszant egy nagyot, majd eleszi a pisztolyt.* - Nem láttatok senkit az úton?*Kérdezz rá persze a köszönés.. luxus.. Mogyoróbarna szemeivel ártatlanul pislog a két srácra mit sem sejtve, hogy fárasztani akarják.*
Nathaniel Jenkins- .::Diák::.
*Ugye a srácok letámadják Meredith-t, Tristan pedig büszkén elvigyorodik, mikor meghallja a nevét.* - No lám, valaki még emlékszik rám. *Jegyzi meg szélesen vigyorogva, és enyhén egoista hangnemben, de hát ilyen kis önimádó a drága. Aztán, mikor majdnem elsül a fegyver a két srác megvetően felhorkant.* - Látod Toni, ezért nem jó, ha egy nő kezébe fegyvert adunk. Egyből ön-és közveszélyessé válik. *Csóválja a fejét, Antoine csak hangosan, kétrét görnyedve röhög.* - Így van Tris, ez már csak így van. *Szuszogja két levegővétel között, amikor épp képes mondani bármit is.* - Persze, senkire. *Motyogja halkan a srác, és nem igazán hisz a jogásznak. Arra, hogy jobb néz ki, csak szélesebben mosolyog.* -Á, én mindig jól néztem ki Krasmer, de te sem szégyenkezhetsz. Dögös a rucid kislány. *Szólal meg ismét egoistán, Antoine pedig megvetően horkantgat.* - Tristan, nem viszed szobára! *Figyelmezteti az ízig-vérig francia a haverját, aki nagy, barna szemekkel mered a másikra.* - Nem terveztem, nyugi. Azért még van ízlésem. *Fintorog egy sort Antoine pedig ismét egy horkantással díjazza a kedves egybegyűlteket.* - Mi az, hogy rá emlékszel, rám meg nem?! Antoine Olivier Crine. Sokszor voltunk Giselle miatt a Makákóba drágám. Ott szoktunk látni téged, mikor nem Alexszel hemperegtél. *Magyarázkodik felháborodottan a fiú, mert őt teljességgel le-het-tet-len elfelejteni. Meredith kérdésére megint összenéznek, és felröhögnek.* - Kellett volna? Mondtam én, hogy vadászol valakire. Egyébként mi járatban erre? Alexander megint háremeset játszik? *Szól be gúnyosan Tristan, Toni pedig további nevetéssel díjazza régen látott haverjának taplóságát.* - Hiányzott már a faragatlan modorod, Dessauge. *Jegyzi meg halkan, mire az idősebb vérfarkas gyilkosan néz a másikra.* - Nekem nincsen faragatlan modorom, Mr. Crine. Én csupán kíméletlenül őszinte vagyok, de erre már magától is rájöhetett volna. *Szólal meg sznob, brit stílusban, mire az amboise-i megint vihogni kezd.* - Szóval, kit is kellett volna látnunk, csajszi? *Érdeklődik kíváncsian Tris, és addig nyaggatja Meredith-t, amíg nem válaszol neki.*
Amanda Helgesen- .::Diák::.
*Ahogy letámadják, természetesen fogja magát és természetesen aggódva pislog a két fiúra.* - Hogy a fenébe felejthetnélek el. Már akkor is nagy iszákos voltál és csúnyán beszéltél.*Horkant fel és természetesen emlékszik rá. A másikra halványan, de próbál emlékezni.* - Hééé. Én kérem, szépen jól tudok bánni a fegyverrel. Akármilyennel és természetesen nem vagyok béna Tristan!*Közben gyilkosan mered Antoinera is és csípőre teszi a kezét. Uténa megjegyzik, hogy milyen a ruhája mire halványan elmosolyodik.* - Sajnálom, drága fiam.. Hogyha kivetted a biliből a kezed.. Akkor próbálkozhatsz.*Szólal fel angyalian és nem érdekli az, hogy a másik bunkó.* - Ne haragudj.. csak nem ugrott be a neved kedves Olivier..*Mondja a nyelvét öltve és ártatlanul pislog mintha misem történt volna. Egyébként meg a démon lány nagyon úgy néz ki eltűnt így természetesen fogja magát és lenyugszik elég hamar. Csak fel ne dűhítsék mert akkor nagy baj lesz. Az Alexes témára a szemét forgatja. Azóta rendesen megváltozott és természetesen nem olyan, mint volt. Csupán a vágy és a szenvedély miatt voltak együtt.* - Van barátom az óta. Hagyjad békén ő neki is komoly kapcsolata van.*Sziszegi a srácoknak, mert ez így van. Azután jön a kérdés a lánytól mire a másik vissza. Kérdezz. A fejét csóválja, és természetesen nem hiszi, hogy mit fog csinálni.* - Csak bunkó modorod van.*Jegyzi meg epésen. Azért hiányzott már neki ezek a napok mármint, hogy bearanyozzák a napjait.* - Mindegy…*Mondja a srácoknak, akik kérdően néznek rá.* - Addig nem fogod be amíg el nem mondom igaz?*Kérdezz rá és utána halványan elmosolyodik és elkomolyodik az arca.* - Egy démon lány támadott le és ő lőtt.*Mondja Tristannak és szusszant egy nagyot.
Andrew Mason- .::Iskola Pszichológus::.
*Hirtelen egy hatalmas csattanás hallatszik a városliget túloldaláról, majd pillanatokon belül egy magas, feketébe öltözött alak jelenik meg az egyik lámpa fénykörében. Kezében egy ostor, amelyet éppen pár könnyed mozdulattal hajt össze. A fényben, ha odanéznek, láthatják, hogy az illető lovaglócsizmáját vörös foltok díszítik, és a két farkas meg is érezheti a vámpírvért. Igen. Severinus még csak öt órája érkezett, de máris nekilátott, hogy elkezdje írtani a vámpírokat meg az angyalokat a városban... Valamivel muszáj volt levezetnie a feszültséget, hogy a nagybátyja száműzte ide . Mintha az ő húgát nem egy rohadt angyal ölte volna meg, vagy mintha a sógora vére nem egy mocskos vámpír kezein száradna! Mintha semmi köze nem lenne az egészhez! Ráadásul Sevhez is úgy áll hozzá, mintha csak úgy csinálná a hülyeségeit, minden különösebb ok nélkül... A lényeg, hogy meglehetősen ideges. Amikor megpillantja a kis gyülekezetet, lassít egy cseppet, felcsatolja az ostorát az övére, és leporolja a ruháját.* - Nocsak, nocsak... *szólal meg halkan, amikor eléri őket.* - Két farkas, és egy emberlány. Biztonságban vagy te itt? *vonja fel a szemöldökét. Mivel lehiggadt, éppen tökéletes, hogy leragadhat egy kis csoportnál, és egy kicsit az agyára mehet valakinek.* - Amúgy korábban lövést hallottam *teszi még hozzá, miközben a tekintete a Meredith kezében pihenő fegyverre siklik.*
Nathaniel Jenkins- .::Diák::.
* Meredith szavaira szélesen vigyorog, igazság szerint bóknak veszi a csipkelődést.* - Figyelj, valakinek annak is kell lennie. Különben is, én így vagyok tökéletes. *Vágja a srác, mire Antoine vállon veregeti a haverját.* - Szép volt, Tris. Nem csalódtam benned. *Kuncog egy darabig a fiúra, és ő nem nagyon szól hozzá a dolgokhoz. Ő inkább közönségként van jelen. Aztán a Dessauge fiúnak van egy csúnya megjegyzése a nőkről meg a fegyverekről, mire a másik csak vihog. Meredith szavaira csak rázza a fejét.* - Persze, látom. Olyan jól bánsz vele, hogy majdnem kinyírtál. Különben is, a nőknek nincs idegzete a gyilkoláshoz, szóval tedd el a pisztolyt, drága, mert nem áll jól neked. *Ölti ki a nyelvét, majd Antoine és Meredith szavaira megvetően felhorkant.* - Mondtam. Van ízlésem. Szóval akkor sem feküdnék le veled, ha fizetnek érte. *Húzza a száját, majd Antoine-tól következik egy kiborulás, hogy mégis az ő csodás lényét hogy merészelték elfelejteni. Vigyorogva hallgatja végig Mer reakcióját, majd lazán legyint egyet.* - Segáz. Egyébként Antoine. Olivier a második nevem. De ha nagyon akarsz, akkor hívhatsz Oliviernek. Engem nem zavar. *Rándítja meg a vállát, Tristan meg a szemét forgatja, hogy a haverja fél órán keresztül taglalja a nevét. Aztán folytatódik tovább a lány cukkolása, és talán mondani sem kell, mindkét srác élvezi.* - Szegény csávó. Biztos vak, vagy már csak akart magának egy éjszakát, amit nem egyedül tölt el! *Jegyzi meg epésen Tristan, és igen eléggé bunkó a gyerek. Antoine még mindig csak vihog Tristan szavain, mert megszólalni képtelen, csupán röhögni bír. Meredith megjegyzésére a francia-birt fiú angyalian vigyorog.* - Ez nem igaz, mint mondtam kíméletlenül őszinte. *Javítja ki a csajt, majd vigyorogva bólint arra, hogy úgyis nyaggatja, amíg be nem avatják. * - Szegény, biztos nem tetszett neki a képed! *Vihorászik a fiú, Antoine pedig nem bírja tovább így hamarosan kénytelen lelépni, ha nem röhögőgörcsben akar meghalni. Aztán a csattanás a két fiú összerándul, és Tristan idegesen pillant Tonira.* - Mi a rák volt ez?! * Szólal meg felháborodottan, majd később a hang okozója is felbukkan. Egyébként igen, a vérfarkasok egyből megérzik a vámpírvér szagot, és Tristan sunyin elvigyorodik.* - Ohó. Asszem itt kisebb vérontás folyik. *Mondja franciául, majd forgolódni kezd, hátha meglát valakit. Nem kell sokat mocorognia, hiszen hamarosan felbukkan az illető, aki felől árad a vámpír szag. Amikor leszólítja őket, akkor a londoni szélesen elvigyorodik.* - Helyesbítenék: két vérfarkas, egy lidérc és egy halálra ítélt. *Felel vigyorogva, majd mivel Antoine végre levegőhöz jut, ezért ő is ontja a hülyeségeit.* - Egyébként most hogy itt vagy, már tényleg nincs biztonságban. De én lépek, nem akarok meghalni a röhögéstől. *Köszön el a többiektől, és valószínűleg megpróbálja rábeszélni Eliast, hogy ha már itt van, akkor jöjjön le a városba. Tristan pedig nyájas mosollyal az arcán az ismeretlen felé fordul.* - Mit kívánsz tőlünk Vámpírvadász? Sajnos a piából kifogytunk, de a lány a tied lehet. Már sokak estéjét bearanyozta. *Szól pimaszul a barna hajú fiú, és erőteljesen célozgat Mer múltjára. A lövésre felnevet, és magyarázatba fog mielőtt még a lány megszólalhatna.* - Nos, igazság szerint ezt a nőszemélyt akarták itt kinyírni, ez meg engem akart, mert mint már mondtam: Nő kezébe fegyver nem való. *Mondja nagy bölcsen srác, majd a tarkóján összekulcsolja a kezét, és érdeklődve figyeli az egybegyúlteket.*
Amanda Helgesen- .::Diák::.
*Természetesen nem ő lőtt. Ha ő lőtt volna akkor biztos célzott volna. Tristanra ránéz és természetesen összeszűkíti a szemeit.* - Nem vagy te tökéletes….*~Csupán csak lelketlen alak..*Szusszant egy nagyot és természetesen nem tudja hova tegye a srácok viselkedését. A pisztollyal természetesen még az apja tanította meg bánni. Természetesen ő tud.* - Haggyjál Tristan. Szóval na igen tudok bánni vele!Nem rád céloztam te idióta.*Kiabálja a lány a fiúnak. Nem ideges csak nem szereti ha így beszélnek vele. Azután jön a ruci megjegyzése amire ismét dühödten pillant a másikra.* - Nem is feküdnék le veled én sem különben is. Mióta vagy te ilyen pofátlan?*Kérdez rá majd utána megforgatja a szemeit. Az, hogy van barátja nos az természetes. Nem köti senki orrára, hogy ki az, de ez a beszéd már förtelmes a lány számára! Képen vágja a csávót és természetesen nem kíméli az erőt.* - Mint mondtam.. van barátom és az, hogy te így viselkedsz nem leszel nagyobb ember..*Köpi a srácnak és Olivier megjegyzésére csak halványan elmosolyodik azután megint szóba kerül és elmondja azt, hogy egy démon akarta majdnem megölni.* - Remek. Ti itt bunkoskodtok áh mindegy is..*Legyint rá és természetesen elgondolkodik pár dologban.* ~Lehet távozni kéne…~*Csóválja a fejét és azon gondolkozik, hogy lépjen le a két idiótától. Utána jön egy kisebb csattanás amire természetesen a lány is fel figyel. Nem kérdezz, de sas szemmel figyel és amikor megérkezik az okozó.. a kérdésre csak felvonja a szemöldökét.* - Kérlek. Nem bántanának ezek itt. Amúgy is már csak 3 faj hiányzik és teljes a találka. Egyébként kit tisztelhetünk benned lidérc úrfi?*Kérdezz rá érdeklődve, majd megigazítja a ruháját és a táskát át teszi a bal kezébe. Aztán csak sóhajtozik, de Tristan mondatára ismét tarkón vágja.* - Te idióta….*Kiabálja a srácnak és készül előkapni újra a revolvert.*
//Fagyika//
//Fagyika//
Vendég- Vendég
-Na jó kislány. Mi megyünk. Mauricióval bedobunk, valami kaját utána megyünk Olimpiát nézni.*Amire a lány pislog nagyokat és bedurcázik. A barátai így lekoptatják őt hát nem szép dolog, hitetlenkedve néz Robertora és összeköti a haját.* - Kihagyjátok a kedvenc lányotokat.*Amire összenéznek és bólogatnak, majd intenek és elindulnak. Michelle megperdül és elindul a kastély felé mielőtt megázna. Mostanság az időjárás kiszámíthatatlan. Egyébként fura módon ma Michellen egy fekete pántos top és sort van rajta meg egy fekete szandál. Haja most ki van egyenesedve rá se lehet ismerni, mert göndören szokott lenni. A bal kezében a táskája a jobb kezében meg egy üveg német sör. Igen mulatni volt egész délután hiszen itt vannak a barátai 3 napig. Meg áll egy percre és a telefonjáról elindítja a pitbull hey baby című számát és közben táncikál a leányzó. Igen kicsit nagyon pörög a lány.. Vichez képest és igen boldog.*
Lasse Fält- .::Diák::.
*Épp a városligeten halad át egy kisebb ládával a hóna alatt. Igen, nem rég érkezett meg az egyik boltba valódi finn rum. Több se kellett az intézetben nevelkedett rontásűzőnek. Fogta magát, s mivel Fred nem volt hajlandó vele menni, ezért egyedül kerekedett, s most vígan dúdolgatja igyekszik visszafelé a kastélyba. No, a többiek bizonyára nem fognak örülni a srác készletének, -pláne a szerencsétlenkedők, mert azok képesek összetörni magukat – szóval Fredrik tuti rossz szemmel fogja méregetni az üvegeket, amik a ládikóban lapulnak. Ő egyébként valami finn dalt dúdolgat talán épp a himnuszukat, mikor az útja keresztezi Michellét. Mikor meglátja a lányt szélesen elvigyorodik, és besorol mellé.* Szia csajszi! Piálgatunk? Piálgatunk? Ugye tudod, hogy a lányok nem néznek ki valami jól holt részegen? *Szólítja le vigyorogva a cameosos társát, és az őt egy cseppet sem zavarja, hogy nála is pia van, mert a ládikóban akár fegyver is lehet.* - Egyébként mizújs? Mostanában nem is beszélgetsz velem. Kezdem azt hinni, hogy haragszol rám. *Biggyeszti le durcásan az ajkait, majd szélesen elvigyorodik, és tovább sétál a csajjal, hacsak az nem állt meg.* ~ Fred ki fog nyírni, de majd beközlöm vele, hogy Michelle-nél is volt pia, így biztos nem nyír ki. Annyira. *Töpreng magában, és várja hogy a vérfarkas lány válaszoljon neki.*
Vendég- Vendég
*Csak meghúzza félig az üveget és megy a zene. Igen pörög a lány és nem érdekli azt, hogy mit csinál. Kirúg a hámból úgy döntött. Mivel Gis Kamen nyakán lóg Ari valamit pattog nem baseball ütővel Victoriával meg valami van és aggódik érte. Szóval ő most a barátaival együtt szórakozott egyet. Énekelget is és nem igazán érdekli, hogy ki nézi. Viszont amikor meghall egy ismerős hangot felcsillan a szeme és elvigyorodik Lassera és az üveget hátra teszi, vagyis ugye eldugja.* - Jól nézek ki részegen Lasse és egészen jól bírom az alkoholt! Képzeld az apámé az egyik pub Spanyol országban és én vagyok, a könyvelője szóval majdnem mindig ott iszom le magam és jól érzem magam! Az, hogy német sör.. nos.. Imádom. Nem szabad beszólni! A rumot is kedvelem, tisztán és keverve.*Nyelvet ölt Lassenak és elkezd csacsogni az italokról. Aztán megkérdezik mi a helyzet vele, amire fogja az üveget és újra inni kezd és neki áll fecsegni.* - Á semmi különös most ráztak le a haverjaim két köpcös benga állat. Miattam jöttek erre elmentek Olimpiát nézni. Mondd meg milyen gonoszak! Inkább vissza megyek, a suliba aztán kíváncsi vagyok, Ariadné mit pörög, mert Victoriával megint szervezkednek valamit. Mit nem beszélgetek veled? Te tűnsz el az öcsémmel és Freddel én nekem meg marad az elmebeteg bagázs. Kezdem azt hinni nincsenek normálisak ezen az akadémián! Nekem kéne megsértődni nem neked.*Feleli durcásan és elhallgat a zene majd összeszűkített szemekkel nézi a másikat.* - Na csinálunk valamit vagy ácsorgunk? Veled mizújs?*Kérdez vissza és igen a lány kicsit túl van pörögve ma és mindegy mit, de csinálni szeretne valamit, de nem a lány hálóban. Eleget töltötte ott az időt és elege van a depressziós nyálcsorgatós hangulatból.* - Amúúúgy az öcsémet meddig edzitek és még mindig nem volt hajlandó elárulni, miért lett lidérc. Vagyis hogyan. Lasseee ugye tudod, hogy bírlak és kedvellek?*Kiskutya szemekkel nézi a másikat és kérlelő szemekkel mondja el, hogy mi történt.*
Lasse Fält- .::Diák::.
*A zene nem különösebben érdekeli, hiszen nagyon jól megtanulta kiszűrni a felesleges zajokat. Giselle egyébként Kamen lelkét ápolgatja, Ariadne meg pörög ezerrel szokásához híven. Szóval Lasse odalejt Michelle mellé, és el kezdi ontani a hülyeségeit.* - Persze-persze. Én meg a jótündér keresztanyád vagyok. *Nevet fel, és a szabad kezével összeborzolja a másik haját. Aztán mikor a csaj mesél, akkor csak szélesen vigyorog.* - A kis alkesz! *nevet fel, majd a német sörös dologra húzza a száját.* - A németek piáját nem szeretem. Maradok a drága, jó rumnál. Benne sosem csalódok. *vigyorog a csajra, és megveregeti a dobozt, amiben halkan megcsörrennek az összekoccanó üvegek.* - A rum az mindenhogy jó, de a legjobb az a finn rum! Kóstoltál már olyat? Kissé erős, de finom. *taglalja a kedvenc italát a lánynak, majd érdeklődik hallgatja a lány beszámolóját.* - Hát, benga állatokkal nem találkoztam útközben csak egy kóbor macskával.*kacag fel a fekete hajú lidérc fiú, majd az Olimpiára megint fintorog.* - Basszus, nem értem mit esznek azon! Bármelyik számban lenyomjuk az indulók a srácokkal. *háborog az intézetbeli srác, mert ő tényleg úgy van vele, hogy bármelyik számban indulna a társaival, tuti megnyernék.* - Egyébként azok. Velem Fred cseszett ki. Nem volt hajlandó elkísérni, helyette ül a laptopja előtt, és levelezik. *nyuffog a lánynak, és kiönti a pici szívét, mert Fred megint nem vele foglalkozik, és azt nagyon nem szereti.* - Ó, kis pletykafészek. Ha annyira tudni akarod, akkor Naomiról pusmogott valamit Ariadne. Meg beszerzett egy térképet, de én többet nem tudok az ügyről. Hál’istennek engem nem próbált meg beszervezni. *adja le az infókat a spanyol vérfarkasnak, majd egy pillanatra megáll, és eltűr egy rakoncátlan tincset, új fogást keres a dobozon, és meg tovább.* - Délelőttönként! *tartja fel a mutatóujját, mert tényleg csak délelőtt szoktak edzeni, utána meg többnyire a társalgóban van, szóval Michelle-nek egy szava sem lehet. Az elmebeteg bagázsra halkan felnevet, és megvonja a vállát.* - Tévedsz, te nem vagy normális. *kuncog fel, majd angyalian rámosolyog a csajra.* - Bocs, nem hagyhattam ki. Velem? Nos, semmi extra. Nyugodtan telnek a napjaim, folyamatosan futnak be hozzám a pletykák, szóval azon gondolkozom, hogy nekem is fel kéne csapnom pletykafészeknek. *nevet továbbra, és majd ő a mag részéről úgy van vele, hogy inkább lehuppan az egyik padra, elővesz egy üveget, a zsebéből egy sörnyitót, és miután felbontotta, azután nagy kortyokban el is tűnteti a rumot. Amíg megissza az első üveggel, addig Michelle neki áll faggatni, így Lasse ártatlanul felpislant rá, és sóhajt egyet.* - Fred szerint még egy-két gyakorlat hátra van, de utána végeztünk, és ne haragudj, de nem mondhatom el. Ha akarja, majd elmondja. *sóhajtja lemondóan, és ő ezzel le is zárta ezt a témát, Michelle pedig akárhogy könyörög, pillázik, esdekel Lassét nem fogja meghatni. *
//FAGY//
//FAGY//
Dorotea Rodríguez- .::Diák::.
*Egy lányka fut már vagy három kört letéve a park nem túl nagy részén. Éppen csak akkorán, amekkorán kényelmesen lehet futni, egykönnyen nem kifáradva. Doroty egy farmerrövidnadrágot, egy toppot és egy kényelmes sportcipőt visel. Kutyusa most nem tart vele, hiszen csak feltartaná őt. Egy pillanatra megáll, kifújja magát és körülnéz. Körülötte nevetések, beszélgetések zaja hallható. Mily’ megnyugtató, hogy ilyen boldog a környék. A lányka lesüti szemét.* - Én pedig nem tudom megosztani a jókedvem senkivel. *Odaállhatna bárkihez, de ő nem akar. Nem talál egy olyan személyt, sem akihez odamehet, mert beszélgetni akar. Szinte mindenki társalog valakivel, valakivel, akit ismer. Száját-picit lebiggyeszti, leül egy padra és iszik egy keveset. Nem fáradt ki annyira, de mivel a nap melegen süt, jó, ha elég folyadékot iszik bárki. Hátradől az ülőhelyen kényelmesen, lehunyja szemét és álmodozni kezd. A nap pedig, mintha neki kedvezne… Melegen nevet rá, sugarait még jobban a Föld felé irányítva
Amanda Helgesen- .::Diák::.
*Már 3 hete, hogy megtörtént az eset. A történet meg állt valahol és Patric eltűnt. Nem tudott beszélni úgy a sráccal, hogy normálisan bár egyszer-egyszer tudott szót váltani vele, azért ezt komolyan meg kéne beszélniük. Bár nem firtatja azt a bizonyos esetet. Miketól mostanában jött el és költözött be a ráruházott új házába és azért még pakolgat azért ott. Kell egy két nőies cucc, ami feldobja a házat hiszen Alex háza eléggé férfias beütésű. Még is mit keres itt a városligetben? Pihenés képen sétálgat és kiszellőzteti a fejét, mert rengeteg munka vár rá amit az elmúlt 2 hétben nem tudott csinálni, hiszen ágyban töltötte az idejét.*~Nem gondoltam volna, hogy ez lesz.. Most még is merre lesz az út? Nem bírom ezt.. Lelkileg nem! Ha meg állok valahol? Nem lennék képes újra szerelmes lenni. Jelen pillanatban nem.~*Szusszant nagyot, majd ahogy halad végig a városligetben véletlen neki megy egy lánynak. Amúgy Meredithen egy fekete pántos ruha van derekától kis virágminta látható, ami fehér. Hozzá egy flitteres fekete papucs és a haja most fel van fogva. Vajon képes lenne újra szeretni? Az érzéseit felszínre hozni? Idő kell ahhoz, hogy ez valóra váljon, mert a lány még azt sem bírja, hogyha csak úgy hozzá érnek. Patnek, meg hálás és neki tartozik inkább.. de.. most nagyon mélyen gondolkodik a dolgokról.* - Ne haragudj.. kicsit elbambultam. Jól vagy?*Kérdezi meg Dorotyt és halványan rámosolyodik a lányra.* - A futás az egészséges. Ha azt csináltad és lihegsz. Vagy ha nem akkor üldöznek téged. Szerintem az első jól mondom? Egyébként Meredith vagyok, még nem láttalak itt.*Beszél a lányhoz és igen a futást ő is csinálná, hogyha tudna most futni. Az orvos tanácsa, majd ha fagy, szóval még a lábainak ilyen téren pihennie kell. Nem látszik semmi rajta.. ő érzi, hogy milyen és mennyire bírja ezeket mostanában.* - Szép és gyönyörű időnk van, hova valósi vagy?*Érdeklődik tőle majd utána tekintetét rászegezi.*
Dorotea Rodríguez- .::Diák::.
*A nap perzseli Dorotea bőrét, ami nem túl kellemes. A lányka bőrét így is megfogta már a napocska még Spanyolországban, de nem annyira. Így hát még had süssön! Gondolatiba mélyed, mikor hirtelen lökést érez magán. Nem egy izmos és testes lányka, így előrelép pár lépést. nem bánkódik, vagy bosszankodik. Csak az agyán átfut az a gondolat, hogy miért pont neki jönnek neki és miért nem figyelnek, ha már van két szemük. Nem mondja ki hangosan, nem olyan. Inkább duzzog magában, vagy ha nagyon rossz passzban van, akkor látványosan is, ami szerencsére nagyon ritkán történik meg. Nyugodtan hátrafordul a kedves hangra.* -Semmi gond! Velem is megtörténik egy-egy nap. És köszi, jól vagyok! Nem estem, csak előreléptem. *Mosolyog, majd kacsint a lányra. Fiatal, városi lakos lehet, vagy csak elkerülhette a figyelmét a suliban.* -Igen, egészséges, jó kikapcsolódás és jól le lehet vele vezetni bármit. Legyen az düh, vagy szomorúság. Bár, ha szomorú vagyok inkább sírok, mintsem megyek sportolni. *Kunkorodik még jobban felfelé szája. Még nem nevetés, de már nem kell hozzá sok...* -Nem, nem üldöznek! Futok! *És végre a várt nevetés! Jókedvű egy lány, mi tagadás. Szerencsére neki semmi baja nincs, tehát nyugodtan sportolhat, ha úgy támad kedve.* -Meredith! Remélem megjegyzem! Nem valami jó a névmemóriám. *Süti le szemeit, majd elindul pad felé.* -Gyere ülj le! *Invitálja kezével.* -Én pedig Dorotea vagy inkább Doroty vagyok és Spanyolországból érkeztem, kérdésedre válaszolva. *Mosolyog, majd kortyol a vizéből.* -És te, honnét érkeztél?
Amanda Helgesen- .::Diák::.
*Nem ő egyáltalán nem képes szeretni. Napokban biztos elbeszélget Alexel és próbálja megkérni, hogy legyen valami társasága. Nem bírja az egyedül létet és ő benne bízik, meg Patben és Mikeban.. talán.. Tristan.. na, őt nem bírja és nem is szeretné látni. Ugye neki megy Dorothynak és elnézést kér, majd beszélgetni kezdenek és halványan elmosolyodik a másik láttán. Látja a jó kedvet és örül a lányka, hogy vidám. Bár Meredith is így érezne.* - Csak elbambultam aztán nem néztem az utat.*Magyarázza a másiknak és igen el szokott néha bambulni, de erről most nem tehet. Főleg, hogy megint alig alszk 2-3 óránál többet.. Csak forgolódik éjszaka és feleslegesnek tartja az alvást. Alexander mondjuk már leszúrta a lányt és szerez neki altató bájitalt. Sőt biztos, de azt úgyis ellenezné.* - Értem.. a szomorúságra is jó bizony! Bár én nem futhatok még egy darabig szóval nekem marad a séta.*Mondja Dorothynak és utána ugye leülnek egy padra bár ő hamarabb leül mint a másik. A nevetésre ő is nevet..* - Hehe eltaláltam akkor. Te diák vagy ugye? Vagy városban élsz?*Érdeklődik a másiktól utána ugye megkapja a választ, hogy Spanyolországi.*~Spanyolok nagyon felkapottak~*Gondol a kislány lidércre és utána elmosolyodik és ugye keresztbe teszi a lábát.* - Én Las Vegasból érkeztem. 1 évig tanultam Bulgáriában, aztán Franciaországban kezdtem el az ügyvédi pálya futásomat.. viszont Phoneix és Vegas között leledezem, mert ott van a családom és a barátaim. Bár Qarin is a szívemhez nőtt, mert a félbaráti köröm itt van. Nem vagyok egyedül és dolgozni itt is lehet.*Mondja nevetve és igen ő tényleg szereti a szakmáját. Néha nehézkes, de hamar megtudja oldani a dolgokat. Ha veszít egy tárgyalást akkor próbálkozik, de aztán lehet új eszközökhöz fog folyamodni, de azt még meglátja, hogy mihez. Az maradjon az ő titka.* - Mennyire ismered a helyet? Qarin egyébként olyan csendes és nyugodt. Bár néha történnek furcsaságok, de azért szeretni való.*Aztán belegondol, hogy mostanában a születésnapja is lesz azt is szeretné megünnepelni a barátaival.. meg Patet rávenni arra, hogy igyon vele. Bár Marceau fiút ismervén el fogja rángatni valamilyen helyre, de hát azt még meglátjuk, hogy milyenre.. Szervezkedik valamit az egyszer tuti.* - Spanyolország nagyon szép Dorothy még nem jártam ott, de legközelebb remélem oda visz az utam. Kíváncsi vagyok a helyre.. az utcáira… az ételeikre.*Magyarázza a lánynak és a szájában van az a Spanyol íz. Igen szereti a helyet és tud is spanyolul.. csak ott nem járt még. Egyszer idén még ki fog menni ha nem társasággal akkor egyedül.*
Dorotea Rodríguez- .::Diák::.
*Gondoltaiban egyre több kép villan be. Szokatlan, hiszen nem nagyon szokott vele ilyen történni, nem még, hogy társaságban...Nem szereti az egyedüllétet, viszont vannak olyan napjai amikor kénytelen elvetemedni arra a szintre, hogy magányosan, csak magával beszélgessen, vagy gondolkozzon. Ilyenkor lehet zizisnek hinni, de nem direkt akarja. Csak az érzései azt sugallják neki, hogy most kell ilyen!* -Huh, én is elég sűrűn szoktam! Általában a plafont figyelve. *Mosolyog. Nagyon jó időtöltés a plafon lesegetés is. Talán sokszor jobb alvás előtt azt lesni, mint gondolatban birkákat olvasni. Doroty soha nem értette. Miért pont azokat?* -Szomorúságra is bizony. Hogyhogy nem futhatsz? És igen, eltaláltad! *Nevet huncutul, olyan kisgyerekesen. Sokszor megkapta, hogy ideje lenne felnőnie, hogy nem számíthat mindig a bátyára. Ha mindig csak a fiú és a fiú, akkor nem fog elboldogulni az életben. De ez őt nem érdekli. Amíg van neki egy ilyen testvére, addig nem lesz vele semmi baj.* -Igen, diák vagyok, te is eltaláltad! Felfedezni akartam volna a parkot, meg sétálgatni, de már hiányzott a futás, így inkább emellett állapodtam meg. *Mosolyog. A Las Vegas szóra felcsillan szeme. Sokat hallott ama helyről, de eljutnia még nem sikerült. Már rég ott lenne, ha szülei engedtél volna. Azt mondták az nem neki való hely. Ilyenkor voltak ám veszekedések a Rodríguez családban!* -Las Vegas? Már sokszor elakartam jutni oda, de...a szüleim nem olyan engedékenyek. *Húzza el száját.* -Akkor ügyvéd vagy! Vonz nagyon az a szakma...és talán a szüleimnek is tetszene. *Mered a távolba. Kiadták neki, hogy sikeresen pályát kell, hogy teljesítsen, egy nem könnyű pályán. Bezzeg a testvére tengődhet bármerre. Ezt sohasem értette...* -Hát nem nagyon! Nem is voltam errefelé annyira és nemrég érkeztem, tehát nem vagyok valami tájékozott itt. Így is nehézkesen jutottam el ide is, segítséggel. *Nevet. Hát tényleg nem valami régen érkezett és nem is tartózkodott az itt léte óta errefelé. Vagy kipakolt, vagy kint volt, vagy inkább az iskola területét fedezte fel. Ott többször fog úgyis tartózkodni.* -Igen, nagyon szép! És nem tudom megunni! Pedig nem pár hónapig éltem ott! *Nevet fel édesen. Hát tényleg sok időt töltött ott, élete kezdetétől.* -Málagán lakom. Gibraltár környékén található. Nagy város és sok utazó jár oda, az ételek, a zene és a kilátás miatt is. Ha jobba megfigyeled apró hegytetőket látsz. Az már ott Afrika! *Villannak be a képek és elmosolyodik. Szeme kicsit üvegessé válik, de még itt van.* -Szóval akkor már a nyelvet ismered. Előtted az élete és az út. Remélem találkozhatunk majd ott. *Kacsint a lányra, majd fejét tenyerével megtámasztja és Meredith felé fordul.* -És Las Vegas milyen? Tényleg olyan csodás a fényektől, mint ahogy azt mondják? *Szemei csillognak a kérdéstől, mint egy gyermeknek, akinek éppen mesét olvasnak, amiben éppen megmenti a herceg a hercegnőt.*
Amanda Helgesen- .::Diák::.
-Plafont figyelve igen azt nálam is.. bár inkább elgondolkozok az élet nagy dolgain és általában a közben bambulok el. Mint most is.*Magyarázza Dorothynak és igen mostanában csomó mindenen gondolkodik. A születésnapját is próbálja úgy intézni, hogy a szüleivel is töltse az időt és barátaival is. Meg oldja valahogy és mindenki boldog lesz. Aztán amikor ugye kijelenti, nem futhat, megtenné, de ő még nem érzi azt, hogy a lába jól lenne. Nem szeretne, újabb fekvést szóval inkább nyugszik. Sóhajt egyet aztán válaszol Dorothynak.* - Nem fontos. A lényeg annyi nem pattoghatok, bár nem mesélném el ha nem haragszol. Elborzasztana téged.*Mondja mosolyogva a Cameosos lánynak és az ő érdekében tényleg nem szeretné elmesélni, hiszen azt, hogy őt megverte az előző barátja és el is rabolta majd belegyömöszölte egy kisebb helyiségbe ahol alig kapott levegőt és nem jutott vízhez és ételhez 3 napon keresztül. Igen lelkileg nagyon terrorizálva lett (hála az usernek) viszont ki is van tőle. Próbálja el felejteni, de nem tudja. Lelki ismeret furdalása van valami miatt… és érzi.. nem fog egyszerűen menni a dolog. Mindegy próbálja el felejteni a dolgokat és eltereli a gondolatait úgy is ismerkedik a másikkal.* - Jó ember ismerő vagyok egyébként szívesen körbe kalauzollak. Amennyire ismerem a helyet eltalálok. Viszont a veszélyes helyeket nem ajánlom. Ott fura fejek vannak.*Taglalja a Cameososnak aztán tovább hallgatja a másikat.* - Vegas jó hely. Nem veszélyes. Majd a szüleiddel beszélek és ha olyan jóban leszünk már pedig remélem akkor elviszlek oda okés?*Neveti el magát először az eset óta jó érzéssel és tényleg nem érti a szülőket sem miért szigorúak. Jó aggódnak, de felesleges. Van telefon internet ha kell el tudják érni a másikat szóval. Utána választ kap a kérdésére és szélesen vigyorog Malagára.* - Remek az ízlésed! Igen ott a legtöbb a kiránduló és nagyon el lehet ott menni minden felé. Egyszer biztos kimegyek. Lehet még az idén úgy is majd kell szabadságra menjek. Most hozom be a lemaradásomat a munkában, mert kényszerfekvés volt. Nem jó egy helyben lenni úgy, hogy nem csinálhatsz semmit.*Neveti el magát és igen Michael Cobb ilyen téren tényleg szigorú volt, de csak az ő érdekében. Nagyon megkedvelte a fiút és hálás neki is.* - Megbeszéljük és elmegyünk együtt majd Spanyolba is ha nem most egyszer. Igen ismerem tudom perfektül. Ezen kívül tudok Angolul, Németül,Oroszul,Latinul, Svédül,Franciául.. nyelvzseni vagyok tudom. Nem tehetek róla tanulni szeretek. Az ügyvédi pályához jól jön és könnyebben eligazodsz egy helyen. Amúgy meg remek szakma ajánlani tudom neked is. Meglehet élni belőle.. A Vegasi ügyvédek csak úgy szórják a pénzt.*Nevetve meséli és igen ő is élt már meg hasonlókat. Amikor a lakhelyéről kérdez akkor szélesen elvigyorodik mint egy vattos égő majd elkezd mesélni róla.* - Ott pezseg az élet. Éjszaka van élet a kaszinók csodálatosak.. rengeteg ember van ott én a gazdag negyedben nőttem fel nem veszélyes békés. Igen egy szóval csodás. Minden éjjel van valami rendezvény illetve parti, fesztivál.. vagy éppen film forgatás bár az az utóbbi időben nem volt, de szokott lenni. Kaszinóba imádok járni.. na az egy remek hely. Ott lehet a legjobban ismerkedni és beleolvadni.*Meséli csillogó szemekkel és visszaemlékszik arra, amikor ő is így élt. Még a régi suli életében és Alexanderrel hébe-hóba együtt volt. Rajta kívül voltak még férfiak.. de mára már kihűlt ez az érzése.* - Szóval milyen az akadémia?*Érdeklődik, mert a többiek nem nagyon meséltek neki erről így csak amit hall annak hisz. Kíváncsi szemekkel néz a másikra és különös a sors, hogy két kalandvágyót hozott össze a sors és ügyvédjelöltet.*
//Fagyi//
//Fagyi//
A hozzászólást Meredith Krasmer összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Aug. 03, 2012 3:38 pm-kor.
Dorotea Rodríguez- .::Diák::.
//Fagyii!//
Victoria Jones- .::Diák::.
*A tudat Victoriában, hogy két unokatestvére szadizza.. menekülne ha tudna. Kénytelen elviselni őket egy teljes hétig.*~Nem lesz nyugalmam.. és még a Cameosos fiúk..~*Sóhajtozik majd rápillant a két bolondjára.. Igen Qarinban ücsörögnek valahol a főtér körül és Victoria a szökő kútnál felrakta éppen a két lábát.* - Mit gondolsz tesó mennyire fogunk így bejönni a csajoknak?-Szerintem semennyire ha érdekel egyáltalán a véleményem. Nem ismerlek titeket…-Mi az húgicám.. zavar a sexy felső testünk? *Aztán Vic fintorog egyet és elfordult majd beletette a szökő kútba a lábát. Nem tudja meghatni a két lidérc vámpír.. Talán örül annak, hogy nem laknak itt. Aztán a két fiú sunyin elvigyorodik és elindul a lány felé. Belelkökik a szökőt kútba mire Victoria hatalmasat felsikolt.* - Idióták.. Ne lássalak meg titeket. Hogy menjek így vissza a suliba? - A ruha tapad rád és legalább nekünk köszönheted azt, hogy pasid lesz.*Victoria ugye víziszonyos.. de ez nem mély csak már ezt sem szereti ha bedobják. Közelebb lépve meg akarja ütni Rustyt aki elkapja a kezét és hátra csavarja.*- Próbálkozni szabad, de legalább lehűtöttünk. *Feleli nevetve majd amikor elengedte Vic csúnyán nézett rájuk. – Nem akarlak estig meglátni titeket világos?*Kiabál a lány és dühösen hagyja ott őket és indul el a Hilaritasban egyenesen a városligetbe. Hamar megszárad a napon.. de most már mindegy.* - Kellett nekik ide jönni.. minek jöttek ide? Bosszantani tudnak gépen keresztül is. Rossz ötlet volt ide hívni őket.*Forgatja meg a szemét és gondolkodik el rajta. Aztán ahogy elhalad a városligetben az egyik fa alá megy és bele a fűbe ahol nincsen homok…leül. Vagyis inkább elfekszik és várja míg megszárad.*
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
*Zsebre tett kézzel elmerengve ül a városliget egyik padján, és kattog az agya.* ~ Oké, az öcsém vagy százhúsz éve rontásűzőként tevékenykedik. Anyám az volt. Ezt még feldolgoztam. De hogy van egy nagybátyám?! Na ne. Viszont szükségünk van rá. Jut eszembe, Domival is beszélnem kéne Elias ruhája ügyében. Meg Naomiékkal. De azt se tudom hol vannak. És akkor még mehetünk vissza finnhonba. Anyám, mire én lerendezem, hogy legyen ki figyeljen a cameosba.. *sóhajtja halkan, és igen, még mindig a családján, a múltján, a jelenén és a jövőjén filózik. Már az is csoda volt, hogy nyolc hónap alatt leszokott a vadászatról, de soha nem hitte volna, hogy ha beleolvas az anyja naplójába, akkor így felborul az élete. Kitagadott nagybácsi, rontásűző anya. Az apja naplóját meg se nézték. * ~ Vajon annál mekkora hideg zuhany fog érni? *sóhajtozik tovább, majd a térdeire könyökölve figyel néhány galambot a murva között. Nagyon látszik rajta, hogy gondolatban éppen valahol máshol jár, hiszen ő minél előbb szeretné felkutatni az egyetlen élő rokonukat. Egyébként erről a dologról senkinek nem beszélt és nem is fog, szóval egyedül Eliasszal tudná megosztani a gondolatait, aki pedig jelenleg nem tartózkodik a közelben. Szóval ő csak ül, mered maga elé, és nem veszi észre a feléje közeledő Victoriát, vagy ha észre is veszi most marhára nem érdekli a csaj. csesztessen mást a magánéleti problémáival, meg van a saját baja. Szóval, hacsak nem szólnak hozzá, akkor nem fog beszélgetést kezdeményezni.*
Victoria Jones- .::Diák::.
*Azután leül a földre és gondolkozik.* ~Minek jöttek ide? Richard bácsi nem lesznek jó hatással rám.. nem tudom miért gondoltad ezt..~*Gondolja magában majd utána egy skillettet kezd el énekelgetni a Monstert. Még mindig a rokonain agyal, de mivel illetlen nem lehet így el fogja velük tölteni azt a hetet.*~Aztán elpucolnak innen..~*Fredet egyébként csak mostanában fogja észrevenni ő úgy van vele, hogy nem nyaggatja a srácot. Sokat köszönhet neki ezért is vette meg a repülőjegyeket a hazájába, hogy pihenjék ki magukat.. Legalább is Fred hiszen minden rá van hagyva. Amennyi feladata volt a srácnak nem csodálkozna azon, hogy elfáradt. Bár nem tudja ugye mi baja hiszen alig látja. Ő is el van foglalkozva és hiába mondja más. Nem mondja ki azt, hogy mit érez iránta. Egyébként fel áll és elindul a padon ülő Fredrik felé.*~Még azt az estet is megcsinálom Lasseval már úgy is beszéltem. Márk meg nem érdekel.. Erik viszont..~*Szusszant és szórakozott ma a sráccal hiszen szétkürtölte a srác vereségét. Hát na. Nem tehet erről.*- Mi a gondolkodás tárgya kedves Fredrik?*Egy mosolyt elereszt és meg áll a pad mögött és ránéz a srácra. Ha elküldik és zavarog akkor elmegy viszont érdekli az, hogy a sráccal mivan.* -Leülhetek?*Teszi fel a kérdést és ha bólint csak akkor ül le. Most ilyen kedve van és addig sincsen a főtéren.*
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
*Hát még hosszú sorokon keresztül lehetne tárgyalni Fred merengését, de inkább úgy dönt, hogy a galambokat kezdi el méregetni, miközben nagyokat sóhajtozik. * ~ Elias, beközölhetnéd, hogy mikor akarunk elutazni… *morogja magában, mert ő már szabadulni akar erről az istenverte a szigetről, vissza akar jutni a hazájába, és fel akarja kutatni ezt a Matias-t. De helyette itt ül egy padon a városligetben, és a kisöccsére vár. Egyébként az elmúlt egy hónap tényleg megviselte, még az átlagnál is kevesebbet aludt, hiszen Victoriát folyamatos megfigyelés alatt kellett tartani, aztán mikor nyugodni látszottak a kedélyek, akkor pedig megtudta, hogy lehetséges, hogy él egy rokona, hogy megszabadulhat a vadász szakmától és az Intézettől. Szíve szerint már rég lerendezte volna a dolgokat, de várnia kell. Egyébként, amikor leszólítják fásultan felkapja a fejét, és mikor meglátja Vic-et csak szusszant.* - Magánélet. Szóval, ne haragudj, de nem fogom elmondani, mert nem tartozik rád *mondja talán kissé ridegen, de hát, ami tényleg nagyon fontos számára azt nem fogja egy két hónapja megismert személlyel megbeszélni. Nem, arra ott van Elias meg Lily. Szóval biztosan nem Vic-kel fogja megbeszélni, hogy kiderült az édesanyjáról, hogy Rontásűző, hogy az öccse évek óta tanulja a szakmát, és hogy van egy nagybátyjuk, aki lehet elpatkolt, lehet nem. Nem, az idősebbik fivér soha nem tud így megnyílni valakinek, akit csak pár hónapja ismer. Aztán, mikor megkérdik, hogy leülhet-e, akkor csak biccent, és visszafordul a galambok bámulásához.* - És te mit keresel itt? Márk megint zaklat, vagy most éppen Erik a soros? *kérdi halkan, és lehet, hogy nem volt szép húzás tőle, de a múltkori felhőtlen jókedv úgy tűnik, hogy az ellenkezőjébe csapott át.*