*Csendben sétálgat a Városligetben, néha-néha végig simít a hasán és még mindig a múltnap tett felfedezésén mereng.* ~ Még mindig szeretném? ~ *Gondolkozik el a lány és nem tud kiigazódni az érzésein. Egészen eddig olyan holtbiztos volt benne, hgy nem jelent számára semmit a fiú, de most... Minden megingott.* ~ Lehet, hogy csak a terhesség hozza magával? Ilyenkor mindenki érzékenyebb lesz... ~ *Kezdi el keresgetni a kifogásokat, de nem megy. Talán még mindig szereti... De most mégis mit kezdjen az érzéseivel? Alexnek barátnője van, őket pedig nem fogja szétszedni! Na meg honnét vesszük, hogy egyáltalán még érez valamit Lisa iránt? A lány szinte biztos benne, hogy ezzel az érzéssel egyedül van. De legalább nem fojtogatja a magány, ez most már más, mint még tavaly volt. Az érzés, hogy szereted, de nem fáj, csak egy kicsit hiányzik, ragaszkodsz hozzá és nem bírod elengedni. És nem is fogod egészen addig, míg az új szerelem magával nem hozza a feledést.*
2 posters
Lisa és Alex beszélgetése a Városligetben
Alexander S. Price- .::Őrző: Cameos::.
*Szóval eljött egy újabb év és én tehetetlenül ülök be az iskola Padba. Saraval el vagyok ugyan, de még azért a kapcsolatunkat rendesen kell ápolnom. Nem is tudom miért ébredtem meg legutóbb. Ha csak azért, mert Kamen rosszul lett viszont nem. Furcsa álom ragadt el, és mintha az érzéseim urrá lennének, rajtam nem tudok uralkodni és félek, hogy félre lépek. Ahogy elkezdek sétálni a városligetben mindenféle hülye gondolat át, fut rajta. A húgom meg van őrülve az „új” barátaival ráadásul Kamen pedig nem a régi és még vele is beszélnem kéne, de Abigail azt mondja, hagyjam a fenébe a dolgot. Mindenképpen kemény menet lesz és ráadásul annyira nem szeretem ezt az egészet, hogy visszapörgetném az időt oda ahol voltunk. A húgommal is mi van ráadásul én nem-nem érzem magam Marceaunak és különben is ha Giselle így viselkedik, ki tudja mi lesz legközelebb. Lehet, hogy a Kamennel való szakítás okozta, de a barátainak nevezett emberek azok Sylorinásak és olyan mintha ő nem is a testvérem. Van egy olyan érzésem, hogy ez így is van, de nem tudom.. én legalább is képes vagyok letagadni és nem foglalkozni vele, de akkor nem lennék rendes bátyja.. Sosem tudhatod, mit hoz a jövő. Nekem lehet nincsen jövőm sem… na jó ilyenbe nem is gondolok bele. Egyébként is újra kezdtem a zenélést és Saraval fogok foglalkozni, és igyekszem Lisát kiverni a fejemből. Egyik nap vele álmodtam és nem tudtam furcsa gondolataim támadtak és nem tudom mi van velem mostanában. Egyet viszont tudok akiért meg kell küzdenem azért meg is fogok Sara nekem nagyon fontos és nem szeretném őt elhagyni. Mindennél és mindenkinél fontosabb és ha elveszítem őt akkor tuti, hogy utána megyek és ebben senki nem fog meg akadályozni. A szigeten sétálva megpillantok egy ismerős lányt. Elmosolyodom. Az emlegetett szamár.* - Nini, csak rád kelll gondolni és itt termedsz. Szia!*Köszönök a lánynak és elmosolyodok. Persze Ex és ex közötti beszélgetések mindig érdekesek.* - Mi járatban erre? Egyébként mi a helyzet?*Érdeklődök felőle és nem egyszerűen nem tudom mit mondjak neki még.*
Lisa Deadwood- .::Városi Lakos::.
*Nyugodtan elmélkedik, fel sem tűnik neki a közeledő fiú, mikor pedig meghallja a hangját, szinte a szívéhez kap, ami talán egy ütemet is kihagyott. Lassan fordul meg, önmagához képest lassan. Kell egy kis idő, amíg összeszedi magát és eltűnteti azt a meglepettségből fakadó ijedt tekintetet.* - Hát látod. *Mosolyog szelíden és egyenesen a fiú szemét nézi. Régen is mindig ezt tette nem tudja miért, de ez volt az, ami mindig is a legjobban tetszett a fiúban neki.* - Amúgy szia. *Fűzi még az előző szavaihoz és elgondolkozik. Miért pont most kell felbukkannia? Miért pont akkor, amikor épp a legnagyobb küzdelmét vívja az érzései ellen? Ez a sors?* - Gondoltam nem árt egy kis friss levegő, egy kis séta. *Feleli Alex kérdésére és picit elgondolkozik, hogy most ez mennyire is volt hazugság. Hisz tényleg nem árt, mert terhes, csak azt mégis kihagyta, hogy pontosan miért is sétál. Hogy ez tökéletes - na jó, nem teljesen, de hatásos - a terhességi émelygésekre.* - Na és te? Kiszellőzteted a fejed? *Kérdez vissza és hátra tűri az egyik kósza tincsét. A fiúnak amúgy feltűnhet a lány új külseje, mert igazából a múltkori beszélgetésük óta rengeteget változott. Bár a lényeget jelenleg még nem láthatja, mivel egy lenge póló takarja el a kíváncsi szemek elől a még csak enyhén kerekedő hasát.*
Alexander S. Price- .::Őrző: Cameos::.
*Pont most és pont ebben a felállásban. Ex és az ex közötti kapcsolat végre kialakult barátsággá, ha bár Alex számára még egy picikét furcsa, hiszen ő nem tudja azt, hogy mi is van jelenleg nem egyszerűen képtelen arra, hogy az érzéseinek is parancsoljon amikor meg látja a lányt, de hiányzik neki az az igazság és nem tudja ezt hogyan.. Hiányzik a vele töltött idő ezt barátságból meg lehet csinálni. De úgy is mással fogja eltölteni az időt.* - Akkor sétáljunk együtt. Mint két jó barát..*Mondja mosolyogva és ha benne van a lány akkor mind a ketten elindulnak. Változott azóta Alexander beletörődött Gisellebe, hogy milyen és nem fog vele sem foglalkozni és igazából ez volt a legnagyobb baja a családja. Rájött arra, hogy nem érdemes velük foglalkozni így kialakítja a saját életét tehát mindenképpen új életbe kezd a Marceauk nélkül.* - Valami olyasmi. Tudod megint Cameosos vagyok szóval a múltkori találkozásunkhoz képest szerintem nagy változás. Bocs, ha bunkón viselkedtem nem ellened szólt egyáltalán.*Feleli a lánynak amikor ugye barátokká váltak akkor sem volt éppen normális hangzású.* - Egyébként megvan valakim. Igaz még olyan nyitott kapcsolatban vagyunk, de már szeretném ha komolyra fordulna a helyzet. Valahogy érzem, hogy Sara által sokat javulok és jó hatással van rám, de van egy kis bibi.. az érzéseimnek néha nem tudok parancsolni, de majd megfogod érteni ha később elmagyarázom inkább te mesélj magadról mizujs veled, hiszen rég találkoztunk.*Mondja a lánynak és igen tényleg érzi a srác, hogy valahol szüksége van Lisára, de neki Sara az akivel le akarja élni az életét. Lisa neki egy jó barát most már, de azért belevéste magát a szívébe és nem fogja el felejteni a lányt. Hogyan is tudná?*
Lisa Deadwood- .::Városi Lakos::.
*Bólogat a fiú szavaira, valahogy nem tud mit mondani rá. Talán, a legjobb kifejezés a jelenlegi helyzetre a ciki. Ciki, mert a lánynak még mindig tetszik a fiú, ciki, mert nem tud mit kezdeni az érzéseivel és ciki, mert ha lehetne rá esélye, akkor sem járna újra a sráccal, de feledni mégsem tudja...* - Nem voltál bunkó. *Mosolyog a lány szelíden és ha belegondol. Nos, inkább ő lehetett bunkó a sráccal... És a titkolózás, hát, mostanra rájött, hogy ez már hülyeség. Úgyis le fog bukni, hisz a hasa napról napra egyre nagyobb... Bár, miért is tartozna vallomással a sráccal? Nem tőle van a gyerek. De valahogy mégis úgy érzi... És nem tudja miért.* - Na, az jó. *Mosolyog a lány, de belül még nem tudja eldönteni, hogy mit érez. Egyszerre csalódott, hisz már esélye sincsen és egyszerre örül annak, hogy Alex boldog... Ez hosszú harc lesz.* - Nem sok, nyugodtan telnek a napjaim, de, hogy érted, hogy van egy kis bibi? *Rántja meg enyhén a vállait és ha a fiú egy picit tüzetesebben felméri a lány egy éppen fellibbenő szellő könnyen kiemelheti a kivételesen nem laza felsőn keresztül enyhén kidudorodó hasát. Amúgy nem mondhatjuk nyugodtnak a napjait, minden reggel, ahogy felébred visszaszámol. Egyszerre visszaszámol a baba érkezéséig és számolja azokat a napokat, amikor még nyugalma van a családjától. Bár hamarosan minden rendben jön. A bátyja szerint legalább is. És igen, az ikerbátyja - hmm, de régen is hallott már Colin felől -, felvette a lánnyal a kapcsolatot és a srác mindenben támogatja. Bár jelenleg a saját bátyjában sem képes bízni, viszont azt is tudja, hogy Colin sosem árulná el és ő is a család jobbik felével van.*
Alexander S. Price- .::Őrző: Cameos::.
*Alexnek furcsa érzése támadt bár ez nem is csoda hiszen tudjuk miért. Egyébként meg nem kell, hogy cikinek lennie hiszen szintén valamiért így van, de ők nem nem lesznek együtt, mert Alex máshoz kötődik mással illik össze és tudjuk jól kivel. * - Szerintem meg igen, de végül is mind a ketten furák voltunk ez tény és való. Szóval szerintem hagyjuk.*Fejti ki azután nem is tudja azt, hogy mit csináljon. Legalább is tudja csak nem képes rá. Figyeli a lányt, komolyodott és igen a hasát is észre vetted és elmosolyodik.* - Kié?*Célozgat a hasára és igen mivel jól ismeri a lányt. Mindenkinél jobban és aggódik is érte azért ne. Azután elkezdenek beszélgetni és a parkban neki dől egy fának a srác. Nem tehet róla.*- Te hogyan viszonyulsz hozzám?*Teszi fel a kérdést és a lány jól hallhatta. Nem egyszerűen tudni akarja és megmaradnak barátok lelki társak jó barátok, de nem illenek úgy össze. De kötődés van közöttük. Azután mivel elég komoly kérdést tett fel, de nem bírta már tovább.* - Tök furcsa érzés közben bele gondolni, hogy rád nézek és látom azt a lányt akit akkoriban láttam Roxfortban, és ennyit változott.*Mondja kedvesen és tényleg sokat változott Lisa a találkozásuk óta.. de ezt mindig is el felejtette. Szakítást nem lehet nem el felejteni, de hát ők meg egyeztek. *
Lisa Deadwood- .::Városi Lakos::.
*Igen, a lány tisztában van vele, hogy már nem fognak összejönni, de örül is neki, meg nem is. Nem tudja, hogy mit is szeretne pontosan. Bólint Alex szavaira és csak hallgatja tovább a másikat. Milyen furcsa ismét beszélgetni. Ha belegondol, hogy mik történtek tavaly... Nos, igen, furcsa. A kérdésre egy picit ledermed és mintha enyhén el is pirulna. Igen, ideges, nem tehet róla, nem akarta, hogy a fiú tudjon róla, de mégsem akar titkolózni. Ezt hívják patt helyzetnek.* - Jaredé, tavaly biztos meséltem róla. *Igen, a srác emlékezhet rá, sőt, talán egyszer-kétszer láthatta is itt Qarinban, még a szakításuk előtt/alatt egy hónappal. A srác sokat ügyködött ellenük, bár erről Lisa akkor még nem tudott. Meg is kapta a magáét a srác, mikor megtudta. És a srác felteszi azt a kérdést, amit soha sem akart hallani, visszafolytja a levegőt. Nem tudja mit mondjon, az igazat, vagy inkább hazudjon? Nem, azt nem teheti, tudja, tisztában van vele, hogy van köztük egy kapcsolat, ami erős és összeköti őket, de ez nem szerelem.* - Hát, kedvellek. Azt hiszem, kötődök hozzád, de nem úgy, mint ahogy tavaly. Valahogy másképp, mintha, valami kapcsolat lenne köztünk, ami nem engedi, hogy elfelejtselek. *Próbálja kifejteni a lány, de nyugodtan mondhatjuk, hogy nem megy neki. Egyszerűen túl ideges hozzá, ami Alexnek is feltűnhet, mivel rágja a szája szélét, semmiképpen sem tud a másik szemébe nézni és a karba font kezével a könyökét szorítja. Ahhoz képest, hogy régen milyen jól tudta leplezni az érzelmeit, most semennyire sem megy.* - Bocsi, azt hiszem, ezt nem tudom megfogalmazni… Na és te? *Néz végül is a srácra, és már előre fél a másik válaszától. Főleg azért, mert fél, hogy a srác a képébe röhög és egyszerűen távozik. Persze, tudja, hogy Alex nem ilyen, de akkor is fél… A Roxfort felhozására egy szelíd mosoly kúszik az arcára. Azok a régi szép idők.* - Hát igen, sok minden történt azóta is. De te is sokat változtál. *Mosolyog a lány, és ha belegondol, hogy akkoriban milyen is volt Alex, hát, azért nem épp ilyen.* - Amúgy, találkoztam Monicával is, ha emlékszel rá. Mindig együtt csináltunk hülyeségeket. *Kuncog a lány, jó volt Mon-nal találkozni.*
Alexander S. Price- .::Őrző: Cameos::.
*Nos nem lehet tudni mi ez az egész. Éppen most és éppen akkor, amikor nagyon gondol rá. Furcsa érzés amikor állnak mind a ketten egymással szemben és igen valahogy tudja jól, hogy ezt az érzést nem tudja kidobni. El felejteni. Sajnos hiába szerelem? talán.. amúgy nem, igazából, amit érez, hogy jobban kötődik hozzá, de nem képes együtt élni vele, hiszen már megpróbálták és nem jött össze.* - Áh értem. Figyelj, Szívesen segítenék a piciben ha kell valami csak szólj nyugodtan. Tudod, számíthatsz rám.*Feleli és igen valóban ilyen. Az idő szép még szép az iskola elkezdődött és Lisa terhes amire nem is számolt. Aztán amikor meg hallja, hogy miről beszélget a lány sóhajt egyet, majd megtámaszkodik a közelben lévő fának. Nem is erre számított, de az a baj egy gondolatuk van.* - Tudod, ez a helyzet velem is. Valami nem engedi, hogy elengedjelek, mert félek, nehogy bajod essen, és ha távol lennél tőlem hiányoznál, és abba bele halnék. közben, meg egy másik lány a barátnőm és ez elég cikinek tartom és elég gáz rám nézve.*Mondja nevetve és valóban… másik lányt szeret és őt tényleg vele akar lenni, de közben Lisát sem akarja elveszíteni. Nem tudja miért mi okból, nem megy. Próbálta el felejteni, próbált bármit is csinálni nem ment. Alex ilyen és kész. Most, hogy újra normálisnak érzi magát úgy érzi minden tökéletes lehet és persze jó értelemben.* - Nézd, mind a ketten kötődünk egymáshoz bár másképp még sem.. Lisa.. mondanám, hogy szeretlek, de sajnos az az érzés elmúlt. Szeretlek, de mint egy testvért.. egy köteléket.*Sóhajt a srác és amint befejezte nem tud a szemébe nézni emiatt amit kimondott.* - Tudod Sarat mintha tényleg úgy érezném nem hagyna el. Most éppen mondjuk nincs a nyakamon, de tudod azért néha tud idegesítő lenni. Viszont nem bánom, mert nem hagyja, hogy begubózzak. Sokat köszönhetek neki, nem hiszem azt, hogy a Sylorinába való. Egy igazi angyalba bújt ördög aki azért néha tud érdekes dolgot csinálni. Bár nyílt kapcsolatban bárki. Szóval nem tudom. Nem akarom ezt a kapcsolatot elrontani, mert amikor majdnem apa az ember abba belehal. Nem tudja felemészteni és kell egy további folytatás az életében. Nekem azt hiszem valaki feltámasztotta a lelkem ami haldoklott és nem csak mert tartozok ennyivel neki hanem, mert tényleg szeretem és lehet rosszul hangzik neked de úgy szeretem.*Befejezi a mondatát és Roxfort óta tényleg sok minden megváltozott.* - Igen emlékszem. Kis bajkeverő. Hányszor kaptalak el titeket. Muhahahaa.. kis rossz csontok. A nem igazi húgomat akartátok bántani.*Mondja nevetve. Szóval igen régi szép idők. Emlékszik a dolgokra és igen nem tudja el felejteni a Roxforti éveket.* - Na és mi a helyzet vele?*Érdeklődik felőle és persze tényleg érdekli.*