by *Fene tudja, nem egy sértődékeny fajta, de azt sem bírja ha szórakoznak vele, mivel akkor már számít rá, hogy a másik máskor is megfogja ezt tenni, így nem fog bízni a másikban. Oké, ez kicsit érdekesre sikeredett, de tény, hogy Réka gondolkodása is hasonló néha.* - Ha ez így menne. *Kuncog és rázza meg a fejét.* - Jól teszed, mivel nem találtad sehol, mert merem feltételezni, kerested, ezért még oké, de amint tudod szedd elő. *Néz komolyan a másikra. Nos igen, sajna sokszor a jó dolgokat nézi ki másikból, bár sejti, hogy a lány tényleg nem kereste, de most elnézi bízik benne, hogy előszedi. Aztán ugye elkezdik a gyakorlást, és igyekszik nem kihasználni a tisztességtelen előnyét, a képességét. Kivédi a jobb oldalt, és a kardjaik pár pillanat múlva megint csattannak a lány bal combjánál, és ő azonnal támad a lány bal vállára, amilyen gyorsan csak tud, majd azonnal támad újra a lány bal lábára.*
+23
Hunter Quinn
Ezio Nazzaro
Alexander S. Price
Nathaniel J. Price
Amanda Helgesen
Henrik Dahl
Maddox Rivery
Simone Bellerose
Elizabeth Cobb
Bianca D. McCarthy
Adrian R. Walker
Esteron Baltazaar
Giselle Céline Marceau
Nicole Brise
Christopher Acerlot
Matthew Chancellor
Felion
Horváth Réka
Lora Verhoeven
Fredrik Laine
Emily Crawford
Maureen Caiside
Arleena Queen
27 posters
Edzőterem
Felion- .::Felvilági::.
- Megbeszéltük *vigyorog Rékára, felettébb jókedvűen, hogy bizony nem jelentik, hogy kitűző nélkül kóricál. Egyébként sem érti, minek kell, de a szabály, az szabály, és igazából csak annyi dolga van, hogy kiderítse, kik az őrzők, magyarul kiket kell elkerülni, ha nincs rajta a jelvény, és onnantól azt csinál, amit akar. Khm. Gyors levezetés. Egyébként nem kereste, szóval tényleg lövése sincs, hol van, de valószínűleg az első tippje volt helyes, és egy rakat feladatgyűjtemény alatt fogja megtalálni. De az is lehet, hogy az alkímialaborban hagyta... Ez után pedig elkezdik végre a harcot, és Jack egyből elemébe lendül. A másik mind a két ütést kivédte, mire vidáman felkuncog, majd felrántja a pengét, és amikor a lábára érkezik a csapás, a bal lábával hátra lép, elmozdulva így a penge útjából, és azonnal Réka vélhetően védtelen jobb oldalát támadja. Láthatóan nem most jött le a falvédőről, elég sok gyakorlata van. Igaz, hogy éles helyzetben még nem volt szüksége a dologra - mindig megoldotta máshogyan -, nagyon sokat gyakorolt, mind egyedül, mind partnerrel, és ez látszik is rajta. Például ott, hogy kapkodás helyett egész egyszerűen csak arrébb lépett, így lehetőséget nyerve a támadásra, anélkül, hogy védekezéssel kellett volna elfoglalnia magát. Szóval igyekszik kihasználni, hogy Réka éppen a támadással van elfoglalva, reménykedve abban, hogy így nem lesz elegendő ideje arra, hogy védekezzen is.*
Horváth Réka- .::Diák::.
- De legközelebb már nem nézem el. Keresd meg, vagy kerülj el. *Vigyorog a másikra. Bár az biztos, hogy ha Réka meg akar találni valakit, akkor annak szinte lehetetlen elmenekülni. Őszintén szólva azért kezdi megszokni ezt a Vérfarkasságot, de még mindig úgy van vele, hogy jobban örülne, ha a régi lehetne. Nem érzi úgy, hogy ez az ő élete lenne. Ez érdekes gondolat, tudja ő is, de akkor is így érzi. Még mikor Angyal volt, sem érezte úgy, hogy ez a jó. Réka csak vigyorog, örül neki, hogy profival van dolga. Na jó, lehet, hogy a profi túlzás, de az tény és való, hogy elég jó a másik, de Rékát sem szabad lenézni. Tud ő, régen is nagyon jó volt, bár az tény, hogy akkoriban még kihasználta Látnoki képességeit, ma már igyekszik a nélkül küzdeni. Gyakorláskor legalább is. Nos, próbál odébb mozdulni, mert kivédeni már nem tudná, nem olyan gyors, viszont így legalább nem annyira éri a kard, mint ahogy érte volna. Nem nagy a vágás, szóval Réka nem törődik vele, volt már sokkal súlyosabb sérülése is, meg hát gyorsan gyógyul, szóval küzd tovább, és egy gyors mozdulattal támadja a lány jobb oldalát.*
Felion- .::Felvilági::.
- Oké, bár ha ennyit kötekedsz, a végén még az elkerülést választom *nevet fel. Persze nem tervezi, mert egyébként határozottan szimpatikus neki a lány, szóval reméli, hogy esetleg még amolyan barátfélék is lehetnek. Persze... Nem mintha kimondottan társasági lény lenne, de azért néha neki sem árt meg egy-egy olyan ember, akivel nem csak azért van jóban, hogy információkat szedjen ki belőle, hanem azért is, hogy beszélgethessen valakivel. Egyébként igen, a profi egy kicsit túlzás, de azért elég jó a csaj, nagyjából Réka szintjén áll. Természetesen annyi hátránnyal, hogy ő nem tudja előre megnézni, hogy mi lesz a másik következő mozdulata. Végül csak sikerül bevinnie egy kisebb vágást, mire széles vigyor ül ki az arcára, de sajnos hagyja elterelődni a figyelmét, így kicsit későn reagál, nincs ideje hárítani, ő maga is megsérül, de mivel még elmozdul, nagyjából akkora sebet szerez be, mint Réka. Ekkor felnevet, és arrébb ugrik, jelezve, hogy szünet. Vagy stop, legalábbis abból következtetve, hogy a zsebe rezegni kezd, és egy Avenged Sevenfold szám kezd üvölteni, egyértelműen arra engedve következtetni, hogy egy telefon csörög.* - Bocs *fintorog a csaj, majd a jobb kezével beletúr a zsebébe, és felveszi a telefont.* - Csá. Miben segíthetek? *Egy pillanatig hallgat, majd megforgatja a szemét.* - Persze most kellenék, mi? *kérdezi gúnyosan, aztán megint csendben van, és horkant egyet.* - Elvileg nekem kéne a zsarnoknak lennem, én vagyok az idősebb... Mindegy. Visszahívlak *ígéri fintorogva, majd se szó, se beszéd, kinyomja a telefont, és visszarakja a zsebébe.* - Bocs, de lépnem kell, drága családomnak szüksége van a segítségemre... Azért hiányzik nekik a zsebzseni *nevet fel, majd visszateszi a katanát a tokjába, amit fel is köt az oldalára.* - Kösz az edzést, máskor is megismételhetnénk. Jó voltál *kacsint, majd hátat fordít, és egy intéssel elköszönve magára hagyja Rékát az edzőteremben.*
Matthew Chancellor- .::Diák::.
*Rachelle csak nem régiben érkezett meg az iskolába, de máris felkerekedett, hogy felfedezze az épület titkait. Érzelemmentes arccal ment végig a folyosókon, bár belülről emésztette a kíváncsiság, az arcán ennek nyoma sem volt. Színi iskolába járt, így hát könnyedén el tudja rejteni az érzéseit. Néhány útjelzőtábla szemrevételezése és egy segítőkész diák útmutatása után végül fél órával ezelőtt megtalálta az edzőtermet. Azóta pedig nem csinál egyebet, mint fejjel lefelé lóg egy bordás falról, és halkan egy régi, brit dalt dúdol. Aki most rányitna nyugodtan nézhetné hülyének, hiszen nem minden napi látvány egy csajt látni, ahogy a bordásfalon csüng. Egyébként Rachelle, mivel remélte, hogy rátalál a teremre, ezért egy fekete trikót, egy háromnegyedes nadrágot és sportcipőt húzott fel az időjárás ellenére. Nem különösebben izgatja, hogy felfázhat, neki az a lényeg, hogy mozoghasson. Ha nem táncolni, akkor edz, és közben persze énekel. Mindig énekel, legyen az a zuhany alatt, az erdőben futás közben, de még álmában is képes dalra fakadni. Ő ilyen, bár első pillantásra nem látszik rajta, hiszen ügyes kis színész, de akit közel enged magához az láthatja, hogy egy szószátyár, hiperaktív művészpalántáról van szó, aki bár kicsit nehezen oldódik fel mégis nagyon társaságkedvelő. És persze annál inkább hangulatember. A lényeg: hogy egy cseppet furcsa alak elég érdekes elfoglaltságot űz magányosan dalolgatva az edzőteremben.*
Vendég- Vendég
*Hát ő teljesen belemerült az edzésbe, ha bár észrevette az újonnan érkező leányzót egy halk „sziával” üdvözölte utána visszafordult az edzéséhez. Igen.. Muszáj lefoglalnia magát és ez a módszer a legjobb számára. Miért is? Wallace Brown számára fontos volt, hogy nehogy puhány legyen és a kockulás mellett második kedvenc hobbija. Meg ott van amikor a könyvtárba ment és számtalan érdekes könyvet olvasott már el, meg beszélgetett a könyvtárosokkal akiket amúgy ő nagyon bír szóval.. Egyébként az ő fejében skillet egyik új dala van meg TDG-nek is.. szóval ő is dudorászgat. Egyébként nincsen rossz hangja szóval bátran használja a hangját. Ami az órát illeti ő neki bejött ez az egész kutatósdi és élvezte Ty óráját. Házi feladatot is már rég megírta és vannak neki is különórái amiket felvett plusz igyekszik mindenkivel társalogni. Mi van a magán életével? Hát igen a magán élete köszöni szépen azt mondja rendben van. Egyébként az egyik edző padról fel kell és sóhajtozik egyet majd megfordul a bordás fal felé.. ideje kapcsolatokat teremteni gondolatokkal.* - Ne haragudj nem voltam illedelmes.. a beszélgetés miatt. Wallace Brown, Cameos. Te egész végig ott akarsz lenni? Gyere bírkózzunk egyet..*Hívja ki az ismeretlen lányt és igen a srác amikor teheti edz, meg tanul ő soha nem fog megváltozni. A szemeivel a lányra pillant és közben fel kell a padról és oda libben a bordás falhoz.*
Vendég- Vendég
*Roveno mit tehetne, éppen a cinkbogaraival szórakozik megint. Unatkozik na! Mi mást is tehetne, ha egyszer kicsi agyát a földi dolgok már rég nem kötik le. Nem, nem a faja miatt. Szimplán csak mert unatkozik és kész. Amikor pedig unott mászkálása kellős közepén kiszúrja, hogy két diák éppen szintén unaloműzéssel próbálkozik, felcsillan a szeme, és kikap a tarisznyájából két cinkbogarat. Leteszi őket a földre, meggyújtja a farzsebéből elővett öngyújtóval, és vár. A gyertyák szerencsére hamar ellobbannak, és indul is a 30 percnyi móka! Nem, őt egyáltalán nem zavarja, hogy két bogarat kell egyszerre irányítania, neki már hárommal is megy simán. Gyakorolta eleget. Szóval a kettő neki meg sem kottyan. A bogarak a képet úgy is külön-külön közvetítik, és nem keverednek össze szinte hiperaktív fejében a képek. Az első bogárkának le is adja az utasítást, hogy másszon fel a bordásfalra, és a lányon végigmászva telepedjen meg az arcán! A második bogárnak meg azt az utasítást adja, hogy látványosan kövesse mindenhova a srácot, és ne tágítson mögüle. Jó mókának ígérkezik, és érdekes képeket lát, ahogy a bogárkák megközelítik a prédáikat. Vicces. Neki legalábbis nagggggyon tetszik. Alig bír magával, hangosan fel ne nevessen, de nem szabad hogy lebukjon, az ajtó mögötti búvóhelyét nem leplezheti le.*
Matthew Chancellor- .::Diák::.
*A halkan elrebegett sziát nem hallja meg, hiszen addigra már annyira teng benne az adrenalin, hogy szinte semmit nem érzékel a világból, még azt sem veszi észre, amikor Lace gyakorol az edzőpadon. Elmerengve csüng a falon, dúdol tovább, és mereng az élet nagy dolgain.* ~ Vajon milyenek a szobatársaim? Jófejek? Vagy bunkók? Vannak itt olyanok, mint én, vagy mindenki pszichopata harcos? Mindenki csak a harctudása fejlesztése miatt jön ide? *kattog a feje, és teljesen kizárja a külvilágot, amíg… Amíg nem jön oda hozzá Lace, akkor felvont szemöldökkel rápislant, és halkan megszólal.* - Hello. Te az előbb is itt voltál? Mert ha igen, akkor bocs, nem vettelek észre. Amúgy Rachelle vagyok. Izé… Erethonos, vagy mi a fene… *hadarja, és az egyik kezével zavartan beletúr a hajába. Ó, nem kell neki a keze, hogy meg tudjon támaszkodni, elég a lába. Aztán arra, hogy egész végig ott akar-e lenni csak kérdőn pislog fel a másikra.* - Miért ne? Jó muri lógni. Egyszer kipróbálhatnád *varázsol ellenállhatatlan mosolyt az arcára, majd arra, hogy birkózzon csak csúnyán fintorog.* - Bocs, nem. Nem vagyok az a nagybunyós alkat. Edzés oké, hiszen kell a leendő szakmámhoz, de verekedés? Hol vagyunk, kocsmában? Nem hinném. Ráadásul nem szeretném összetörni magam, mikor fellépésem is lesz *teszi csípőre a kezét, jelezve, hogy ő teljes mértékben ellenzi a fizikai harc teljes valóját. Aztán mikor érzi, hogy valami másik az arcán egy pillanatra megrándulnak az arcizmai, odakap és jó eséllyel lesöpri magáról a bogarat. Ha Lace nem előtte áll akkor pedig kiakasztja a lábát, lendületet vesz, ellöki magát a bordásfaltól és a levegőben szaltózik egyet, hogy aztán kicsit megroggyant térddel érjen földet. Ha Lace előtte áll, akkor szimplán lemászik, és összefont karral áll előtte. * ~Mi a fene volt az a bigyó az arcomon?! *ráncolja össze a homlokát, majd halkan sóhajtva Lace felé fordul.* - Mondd csak, te minden ismeretlent azzal támadsz le, hogy nincs-e kedve bunyózni veled? *kérdi halkan. Egyelőre nem gyanakszik, hogy más is lenne itt, hiszen ember a lelkem, így nem is érzi a többi fajt.*
Vendég- Vendég
*Ugye fel kell az edzőpadról és oda sétál Rachellehez és haloványn elmosolyodik, amikor ugye feltesz neki egy kérdést, de előtte bemutatkozik.* - Egész délelőtt itt voltam.*Feleli jó kedvűen és ugye feltesz neki egy kérdést, persze csak tesztelésként.* - Jól van. Ne aggódj, nem vagyok az a verekedős fajta. Abból van egy pár.. Csak teszteltelek és igen Erethon a neve akkor a házadnak.*Mondja mosolyogva és ugye a lány meg lóg a bordásfalon, amire ugye kap egy mondatot.*~Ha lógásról lenne szó Fredrik szó szerint elintézne mindenkit.~*Na igen.. Most másfajta lógás jutott az eszébe, de egyébként meg nem fog most bordás falazni. Neki elég volt, edző padzoni és bokszolgatni a boksz zsákot. Csípőre tett kézzel figyeli a lányt majd arrébb áll.. Mi mást csinálhatott még ilyen időben? Egyébként olvasáson kívül, semmi olyat.. Maximum még próbált a laptopján feltörni egy két ismeretlennek az adatát, hiszen tudni illik, ilyenekre is képes. A szaltóra egyébként haloványan mosolyog, és egyébként is az édesanyjára sem gondol, hogy mit akarhat bár az igazság, hogy mostanában leszállt róla. Hála Frednek. A szaltóra haloványan elmosolyodik és a kérdésre nemlegesen bólint.* - Mondtam csak teszt volt.*Feleli és amikor megfordul érzékeli ám ő is valami nincs rendben.* ~Ez meg mi?~*Villámgyorsan árnyékosul majd egy helyben áll.* - Mi a fene ez?*Teszi fel hangosan a kérdést, és nem úgy néz ki mint aki elő akar jönni végül is nagy nehezen előjön az árnyékból.* -Jól van ki szórakozik?*Teszi fel a kérdést, teljesen nyugodtan majd rápillant Rachellre.* - Élvezni fogod az Erethont. Honnan jöttél?*Közben teszi fel a lánynak az érdeklődési kérdéseket és ugye szóba említi az Erethont aztán figyelget és csak sóhajt a követésre.* - Nem jó móka ez. Figyelmeztetem aki itt rejtőzködik! Jöjjön elő vagy Drasztikusabb lépésekre számolhat.*Jelenti ki Lace hát igaz, ő neki az idegrendszere teljesen rendben van meg a humort is szereti, de azért hát a követés most pont nem jól jött ki.. a dolgok miatt. Próbál elvonatkoztatni attól, hogy ez csak tréfa és igyekszik a lányra koncentrálni.* - Ő neked az arcodon van…*Szól Rachellenek amikor ránéz és igen kérdően tekint a lányra és közben elmegy a padhoz és felveszi a fehér pólóját.*
Vendég- Vendég
*A lógó csajszi arcáig simán elér, meg is lepődik rajta, hogy máshol nem érzékelte a lány a bogárkáját. Majd egy szép ívű repülés ééééés ... "kezd elölről!" Küldi az üzenetet a bogárnak, és az akkurátusan újra meg is próbál felmászni a lányra, amikor amaz lelendül a földre, és csak centiken múlik, hogy nem tapossa el a cinkbogarat. ~Ez aztán meleg volt!~ Izzad le egy pillanatra, majd igyekszik a bogarat újra felmászatni a lányra. Közben ugye a lidérc srác az izompadról felszálldogálva a lányt cukkoltatja, és úgy tűnik gyengék szegénynek az idegei, mert enyhén frászolva azonnal árnyékosul. Nem bírja tovább, és hangosan felnevet, amikor a második felszólítás elhangzik, majd kisétál az ajtó mögül, és a pólójáért nyúló srác karjára mászatja a bogarat.* - Bocsi! Dehehe ... ehez ... oltári nagy játék! *Szemet töröl, és a bogarakat mozgatja tovább. (félidő a bogaraknak)* Tudtátok hogy a Hét Cseresznyében ilyen állat cuccokat is lehet venni az ékszereken kívül? Nem olcsó, de én vettem három marékkal pár hete. *A lány felé fordul, és bizony-bizony, ha nem tesz ellene a lányzó, újból az arcán találhatja a bogarat!* - Amúgy Roveno Palver vagyok, és Cameosos angyal. *Mutatkozik be, de a bogarak még mindig mennek a maguk útján!*
Matthew Chancellor- .::Diák::.
*Arra, hogy egész délelőtt itt volt a másik nem csinál semmit csupán szenvtelenül végigméri.* - Jó unalmas lehet egész nap itt dekkolni. Nem árt, ha az izomréteg mellett egy kis műveltséget is magadra szedsz *mondja halkan, és igen, Rachelle-ben már megint feléledt a művészpalánta szemlélet! Ilyenkor nem kell vele foglalkozni, mert hosszú órákon keresztül képes lenne papolni.* - Úgy nézek ki, mint aki aggódik? Ha aggódnék, akkor sikongatnék félelmemben *ráncolja össze szándékosan a homlokát, értetlenkedést színlelve.* - Egyébként meg tesztelni szabad, csak nagyot koppansz az eredményen *kacsint a másikra, majd az Erethon-ra biccent. Nem szokott még hozzá az új rendhez. Az előző sulijában 12. B volt, és kész. Nem voltak házak, az iskola sem kastélyméretű volt. Egy átlagos suli volt varázslatok nélkül. Egyébként nem veszi észre a bogarat, és nem is sajnálná, ha sikerülne eltaposnia. Nem szereti őket, na.* - Aha, teszt… *ismétli Lace szavait, majd mikor ismét felmászik az a bogár rá, akkor végre megpillantja, egy pillanatra félelem csillan meg a szemében, és az ajkaiba harap újra lesöpri magáról a cinkbogarat. Azt írtam nem szereti őket? Helyesbítek: fél tőlük. Kis korában történt vele egy kis baleset, és bár nem mutatja, irtózik tőlük. Egyébként Lace számonkérő szavaival nem különösebben foglalkozik, hiszen ő nem érzékel senkit, de amikor meghallja az ajtó mögül a nevetést akaratlanul is a magasba szalad a szemöldöke.* ~ Szóval valaki jól mulat rajtunk… *dünnyögi magában, és várja, hogy felbukkanjon az illető. Nem akarja lecseszni, de azért finoman megkéri, hogy még egyszer ezt ne tegye meg. Aztán megperdül, mikor a másik srác megszólal, és egy pillanatra haragosan villannak a szemei miközben negédes mosolyt erőltet az arcára. Hiába, na. Jó színész.* - Semmi gond, de ha te irányítod ezeket az izéket, akkor megkérnélek rá, hogy még egyszer ne uszítsd rám, mert… Mert ne. *Fonja össze a karját morcosan, és ha még egyszer a közelébe kerül egy bogár ő megpróbálja eltaposni. Ha pedig az arcára mászik, akkor megpróbálja a bogarat a markába zárni, és összeroppantani. Vevő ő a viccekre, csak a bogarakkal hagyják békén.* - Rachelle *ismétli meg a nevét, mikor Roveno bemutatkozik, majd az angyalra furcsálló szemekkel néz rá.* - Az angyalok tudtommal nem csesztetik az emberiséget *jegyzi meg halkan, és ő a maga részéről odavonul a gyűrűhöz, és úgy kezd elhintázni, hogy addig se kerülhessen bogár a közelébe.*
Vendég- Vendég
*Ahogyan Rachelle is vevő a viccekre csak.. ne most, mert neki is meg vannak a problémái. Tényleg az idegrendszere erős és nem lehet felhúzni.. bár eddig egyetlen egy angyalnak sikerült, de hát ők jóban vannak egy hosszú veszekedés után. Egyébként is.. a tesztre meg csak bólint.* - Más már rég rád mozdult volna és azt mondta volna, hé kislány milyen szép vagy.. ne aggódj én nem az a fajta vagyok. Nem unalmas és ne aggód, a sok történelem könyv olvasás után jöttem ide..*Előjött az esze és az egóskodás habár neki megengedett hiszen nem idegesít senkit és inkább ismerkedik és segít másoknak minthogy eltegye láb alól. Bár tud nyugtatni és hát igen. Aztán érdeklődik a lány felől, de úgy látszik nem vevő a kérdésekre, szóval nem faggatja. Tiszteletben tartja aztán jön a számonkérés a bogár miatt és árnyékosul majd újra előjön. Ördögien elvigyorodik és felvonja a szemöldökét az angyalra, majd visszanéz Rachellere..*~Szegény kietlen Cameososok.. elment Alexander és megint a nyakunkba varrtak egy angyal.. Perathon úrnő könyörüljön..~*Gondolatai igen csak aggodalmasak hiszen természetesen nem tudja még mi fog várni az ilyen angyalra. Persze csak viccel.* - Jól van… mókásak, de a bogarakkal légy szíves ne játssz az ilyennel… kérlek szépen fejezd be.*Kéri a srácot majd meghallja Roveno nevét ugye és elmosolyodik. Rachelle pedig ugye elment Lacenek vannak sejtései miért, de majd megkeresi a lányt.* - Egyébként meg üdvözletem, Wallace vagyok, de mindenkinek csak Lace.*Mutatkozik be és egy újabb sóhaj.* - Szintén Cameosos, és igen az angyalok nem szokták ezt csinálni habár ismerek egy hozzád hasonló angyalt.. csoda, hogy még jóban vagyok vele.*Fejezi be és a fejét vakarja. Hát igen nem tehet arról, hogy a barátság ilyen erős, de a tűzbe menne Alexért, ezt ő meg is mondja bárkinek.* - Mikor érkeztél?*Teszi fel a kérdést, majd utána sóhajtozik egyet és neki támaszkodik a falnak majd kérdően néz a srácra.*
Vendég- Vendég
*Pont akkor sikerül felnevetnie, amikor a szegény Etethonos frászt kap a bogártól. Nem állíthatja hogy nem látta, hiszen lát mindent a bogár szemein keresztül és baromira élvezte szegény lány frászolását, de teljesen megérti, hogy amaz arra kéri, ne kerüljön újra a közelébe az éppen hátáról visszaforduló fém állatka. Bólint, és magához inti a lassan lejáró idejű jószágot. Mire felirányítja a tenyerébe már le is ketyeg a varázslat és kihúny a szikrácska azokban a kristályüveg szemekben.* - Kéred? Már hatástalan. Leketyegett. *Ha kéri átadja, ha nem kell a csajszinak, simán zsebre vágja. Az ördögien vigyorgó szobatársra csak egy félbiccentést küld, hiszen látják egymást eleget miaóta sulikezdésre beköltözött, nem most volt az sem, de szerencséje Wallacenak, hogy nem gondolatolvasó a kis angyalka. És most még a légsárkányt sem hozta magával. A drága sárkány raviólomód összecsomózta magát, és alszik a párna alatt. Szokása. Este meg kimegy a naplementébe lengedezni kicsit vagy mi a szöszt csinál az a jószágocska. Gocska igen, mert még tuti hogy kölyök. Wallace ...izé Lace bemutatkozik, és most már több is az infó, mint amit akart, a kis Erethonos lányzó pedig úgy tűnik nem szeretne élni a bogárkadísz lehetőségével, amit nem is bán igazán, több lejárt,és megtisztult cink marad neki. El is köszön amikor lelécel az Akrobata.* - Szió! *Köszön utána csak ily' röviden, majd visszafordul a háztárshoz.* - Egy pár hete már itt etetem az unalmat. Eléggé elfoglalt lehetsz, mert alig látlak az ágyadban. *Vigyorog szemöldökhuzogatva csajt feltételezve a háttérben.* - És a bogárkákat hogyan vetnéd te be ha nagyon kell, ha nem gyakorolsz vele? *Na ez a nagy kérdés! Ha nem gyakorolja valaki a használatukat, tuti azonnal lebukik, amikor élesben kel használni.*
Vendég- Vendég
*Hát természetesen nem örül annak, hogy egy humoristával áll szemben, de egyébként meg nem is mondd semmit a bogárra hiszena hatóanyaga leállt.* - Azt hiszem megbántottad.*Feleli halkan és int ugye a lány után majd gondolkozik, hogy a nővérével is kéne majd beszélnie pár dologról. Például arról is, hogy mi a frászt akar csinálni hétvégén hiszen nyaggatja a srácot, hogy menjenek el valahova testvéri napot tartsanak. Benne is van egyébként szóval, csak vannak megérzései. Amúgy meg nem is látta igazán Rovenot ő inkább a lidércekkel meg azok társaságában van akikkel jóban van és ápolgatja egy két társának a lelkét is és hát igen.. Amikor megjegyzik neki, hogy alig látja arra csak felnevet.* - Van egy külön helyiségünk a hálóban.. keveset szoktam kint aludni, de egyébként lehet engem ám látni.*Nevet fel és hát igen Lace már csak ilyen. Ő soha nem fog megváltozni.* - Téged sem mindig látlak akkor ezért. Hát jó, de akkor is na.. Szerencséd, hogy nem éjszaka vetetted be .*Mondja kaccsintva és elmosolyodik haloványan. Amúgy szimpatikus neki a srác, de már el van fáradva. Igazság szerint, ő úgy van vele, hogy amennyi dolga van igyekszik némi szabad időt hagyni magának, hogy legyen ideje a társaira.* - Eljössz a hálóba? Így is fáradt vagyok, meg menni készültem.*Ha jön akkor együtt mennek ha meg nem akkor elindul egyedül vissza a bunkerbe és Lasset fogja nyaggatni, hogy csináljon valami kaját.*
Christopher Acerlot- .::Diák::.
*Nyugtalan.. nem találja a helyét még is mi keresni valója van most a Sylorinában. Ilyenkor kint járkál és biztosra vehető, hogy a telihold miatt zaklatott. Ő hamar kizuhant az órán azt nem tudja Nicole meddig vitte végig, de ma reggel távozott az ispotályból. Nem szenvedett súlyos sebet szóval. A fiú az edzőterembe veszi, az irányt ahol ugyanis befejezi, ezt a mai napot utána ki kell mennie hamarosan a telihold miatt. Addig még van még két és fél órája szóval elég idő ahhoz, hogy karizmatikus legyen. Belépve az edző terembe észreveszi a boksz zsákot. Kerít valahonnan egy kesztyűt és elkezdi püffölni. A mai napja milyen is volt? Ja igen feszült állapot volt egész éjszaka szinte nem is tudott aludni. Rossz alvó a telihold idején és mostanában egyre gyakrabban van így. Azután még ott volt az óra is és muszáj még beszélnie Amarillával is. Illő lenne, hiszen még őt sem látogatta meg mióta visszatért az iskola falai közé.*~Miért nem maradt ott~*Kedves, kedves Chris gondolata, de most egyáltalán nem izgatja. A boksz zsákot veri és közben szürke szemei megvillannak, mint a kutyáé hirtelen. Ez is az idegesség miatt van. Picit leáll előveszi a telefonját és berakja a Hollywood Undeadtől az Undead című számot. Leteszi valahova közel utána visszafordul majd püfföli tovább azt a zsákot.*~Francba már az egésszel..~*Mérgelődik magában, és igen érezhető a teremben a feszültség, hogyha belépnek.*
Nicole Brise- .::Diák::.
*Halk léptekkel rója a folyosót: nem bír egyhelyben maradni. Mostanában szinte soha. Olyan... rossz előérzete van. Mintha valami készülőben lenne. Valami rossz, valami nagyon rossz. Még Christ sem látta hetek óta. Nem érti. Talán direkt kerüli őt, tudat alatt? De miért? Olyan jól megvoltak... Az utazás óta... Mintha ismét boldog lett volna. Aztán egyik napról a másikra jött ez az idegesség, kábé két hete, és nem akar elmúlni. Azóta bárkivel futott össze, nem bírt ötpercnyi beszélgetésnél többet még Chrissel sem. Biztosan meg van ár sértődve, vagy nem érti, hogy miért csinálja. Három napja egyáltalán nem látta. Vagyis, de, az órán, de hála a dekoncentráltságának, onnét is hamar távozott. Bár komolyabb baja nem lett szerencsére. Nem töltött sok időt a betegszobán. Ma pedig... Nos, leginkább fel-alá járkált, mint valami félőrült. Néhány lány az Erethon hálóból megpróbált vele kommunikálni, de hamar feladták. Igazából egyedül Chris tudta eddig áttörni a "falat", magyarul, egyedül neki sikerült három mondatnál többet kihúznia belőle egy szuszra. Elbeszélget ő másokkal is, csak... ártatlan témákról. Hiába, nem tud csak úgy bárkinek megnyílni. Pláne most. Most még az sem megy, ami eddig ment. Folyton úgy érzi, hogy figyelik, hogy valaki van mögötte. Halk, gyors léptekkel halad a folyosón, mint aki siet valahova, pedig fogalma sincs, merre tart. Valahogy le kell vezetnie ezt a feszültséget. Fekete cicanadrágot visel fekete sportcipővel meg egy sötétzöld háromnegyedujjas, hosszú pólót. Az edzőterem bejáratánál lelassít, majd egy sóhaj kíséretében benyit. Talán még jót is fog tenni. Viszont belépve meglátja a bokszzsákot püfölő Christ... És maga sem érti miért, de legszívesebben angolosan távozna. De nem teszi. Hiszen... hiszen egyedül ő az, aki ismeri az igazi énjét nem igaz? Őt szereti a világon a legjobban, és nem bírná elviselni, ha a hülyesége miatt szakítanának. Így hát beljebb lép, és mivel sejti, hogy a hangos zenétől még nem vette őt észre a fiú, közelebb sétál hozzá. Érzi, hogy valami nincs rendben, és csak reménykedni tud, hogy nem ő az oka.* - Szia. *Köszön rá olyan hangerővel, hogy a másik észrevegye.* - Nem is tudtam, hogy tudsz bokszolni. *Mosolyog rá, bár halványan, de egy mosoly azért mégiscsak mosoly. Még ha nem is teljesen őszinte.* - Jó ez a szám... *Nyögi ki végül. Elszokott a normális társalgástól, na. Meg hát, kezd átragadni rá Chris idegessége is, és a kettő együtt nem túl kellemes párosítás.*
Christopher Acerlot- .::Diák::.
*Csak a tudat van benne, hogy mi várható és mi lesz. Nem is mer az anyja szemébe nézni. Az utazás valóban jót tett nekik, hiszen meg tudtak ismerkedni jobban. Utána történt pár változás eltűnt aztán visszajött a suliba, mert kezdődött az óra.. a hétköznapi tevékenységek. Házi feladatok hada amiket eltudott készíteni és csak tanulnia kell majd. Azt sem ma fog. Miért veri egyre dühösebben azt a zsákot? Végig kellett néznie azt amiért eljött amikor fogva tartották az anyját. Hiába későn jön meg mindenkinek az esze, hogy ezt nem kellett volna.* - Ostoba, kegyetlen, szadista állat….*Üvölti és mindet a házvezére érti. Hallhatja Nicole az üvöltést és ahogy veri egyre hevesebben ver a szíve. Megfogja a szembe érkező zsákot és egyből megperdül amikor ráköszönnek. Liheg viszont vesz egy mély levegőt… majd elmosolyodik.* - Szia!*Köszön vissza és a számra csak bólint.* - Az tudom, le tudom vezetni a feszültséget rajta.*Csak mosolyog rá és nem igazán tesz semmit. Vagyis.. hát ő Nicoleal ellentétben napi szinten beszélgetni próbál a társaival és egy kalandban is volt része. Bizonyos projektben.* - Nem is tudom.. ez csak adrenalin. Régen tudtam, de szerintem a közelgő hold miatt van.*Feleli csendesen Nicolenak a nem tudsz boksz zsákolni című dologra. Igen.* - Tegnap tök jó volt az óra.. Reggel engedtek ki az ispotályból, de legalább nem volt Káosz a Sylorinában reggel. Ha csak nem számít Káosznak az, hogy a fiú háló padlója csupa trutyi volt Alexander hülye zseléje miatt.*Szidja a társát és természetesen okkal. Korán reggel eljött, amint felébredt az az egy nap azért nem látta a lány a srácot. Nincsen komolyabb baja.* - Hogy haladsz az órákkal és a házival?*Spontán hoz fel egy kérdést csak azért, hogy ne legyen olyan a hangulat.*
//Fagy//
//Fagy//
Nicole Brise- .::Diák::.
*Tényleg fogalma sincs arról, hogy mi a baja Chrisnek, így csak reménykedni tud benne, hogy nem ő az. Bár, ahogy mögötte állva hallja az ordítást, eléggé nyilvánvalónak tűnik számára, hogy nem ő az. Nem mintha egoista lenne, de ő se nem szadista, se nem kegyetlen és pláne nem ostoba. Legalábbis reményei szerint. Viszont így még kevesebb ötlete van arra, hogy mi lehet a gond. Egy darabig csak áll mögötte és figyeli. Nem látta még ennyire kiakadni. Ezért sem hiszi el neki azt az erőltetett nyugalmat amit mutat, amikor észreveszi. Mintha röntgenszemmel próbálná méregetni a fiút, ahogy a falhoz lép és nekitámaszkodik, szemben Chrissel.* - Értem. És mit vétett ellened az a zsák, hogy ilyen jelzőkkel illetted? *Bök mutatóujjával a bokszzsák felé. A fecsegésre nem reagál semmit, valahogy nincs mellébeszélős kedvében. Vagy megbeszélik, hogy mi a gond, vagy akár el is mehet tovább fel-alá járkálni. Annak sem lenne kevesebb értelme, mint ennek. Mert ha Chris nem őszinte vele, ő sem tudja elmondani, hogy mi baja. Bár lehet, hogyha megpróbálná, sem menne. Mert nem tudja szavakba önteni. Ez neki jelenleg... ennek semmi értelme nincs.* - Jól. *Válaszol tömören a kérdésre. Tényleg jól áll, mindig időben elkészül mindennel, sőt. Mindig készül az órákra, eleget tanul, szóval, szorgalmas tanuló.* - Christopher... Van valami baj? Ha van, kérlek, mondd el... Szerintem... Már tart ott köztünk ez a dolog, hogy nem titkolódzunk, ugye? *Függeszti rá nagy, komoly, smaragdzöld szemeit. Ahogy áll ott, fénylő fekete hajával, a ruhában, ami kiemeli szinte tökéletes alakját, ezzel a tekintettel, elég valószínűtlen, hogy a vérfarkas ellent tud neki mondani. Ha igen, akkor ott már tényleg komoly problémák vannak. Úgyhogy Nicole csak vár, a falnak támaszkodva, maga mellé eresztett kezekkel.*
Christopher Acerlot- .::Diák::.
*Szerencsétlenkedik, de ezt nem hiszi el. Igen, most aztán tényleg meg kell változnia, de gondolkozik azon, hogy elhagyná ezt a helyet, de még nem teheti meg, mert dolga van. Nem szeretne megint a bezártságba kerülni és épphogy túl élte ezeket a dolgokat. Szóval megperdül és témát vált, hiszen nem szeretne beszélni a dolgokról. Miért is nem? Azért, mert elég volt többször átélnie a dolgokat. Ölt ami a legnagyobb bánata és hát ezt átélni és látni a hibáját. Nem volt mersze bevallani senkinek és ez az ő kis titka marad… örökre.* - A jelzők egy valakire utaltak. Az órát pótoltatta velem meg néhány társammal aztán az vágott taccsra.*Feleli Nicolenak részben az igazságot. Aztán leül a földre, majd a telefonon leállítja a zenét. Utána rászegezi a tekintetét a lányra és halványan elmosolyodik.* - Csak ideges vagyok a hold miatt. Nem valóban nem, nincs már meg az a fal és nem szeretnélek megsérteni sem.*Feleli a lánynak, majd ha hagyja magát akkor az ölébe ülteti.* - Tényleg minden rendben van, de tudod mit? Ha már itt vagyunk összemérhetnénk az erőnket.*Mondja nyelvet öltve..*-Edzőteremben vagyunk vámpír és vérfarkas.. nos..?*Kérdezz rá és igen felcsillan a szeme akár birkózhatnának is.* ~Nem csak azt..~*Na jó Christopher és a sötét gondolatai amik perverzek. Nem mondd többet amíg nem szükséges...* - Na és te? Biztos vagy benne, hogy jól vagy furcsa vagy.*Kérdezz rá és azért igen benne van némi érzelem csak ő is változott.*
Nicole Brise- .::Diák::.
*Hát, Nicolet nem veri át, és ő előbb vagy utóbb kiszedi belőle. Lehet, hogy csak évek múlva, lehet, hogy már ma. Na jó, az kevésbé valószínű. De nem fogja feladni. Ő is tett olyan dolgokat, amikre egyáltalán nem büszke, de elfogadta, hogy megtörténtek. Valószínűleg halála napjáig kísérteni fogja, ami történt, de... van ilyen. Nem tehet róla, ezt ő is beláthatja. Hiszen lelépett ahogy tudott. Chris sztoriját nem ismeri, de nem lehet olyan meredek, hogy ne bírja feldolgozni.* - Éértem. *Bólint egyet a válaszra, de a tekintete nem változik. Nem hiszi el, hogy ez az egyetlen gondja.* - Akkor jó. *Mosolyodik el halványan. Hát jó, ha most nem, akkor majd később. Szinte biztos benne, hogy nem csupán az órapótlás miatt ütötte ordítozva azt a zsákot, de ez most mindegy. Úgy sem tudja kihúzni belőle. Hagyja, hogy a másik az ölébe húzza és kényelmesen elhelyezkedik.* - Csak hogy tudd, farkaska, nem hiszek neked. Engem nem versz át. *Támasztja neki a homlokát Chrisének.* - Nekem bármit elmondhatsz. *Teszi hozzá, immár suttogva.* - Ugye tudod? *Néz a szemébe, majd megcsókolja. Aztán ugye Chris felhozza a harcolást, amire már szélesebben elmosolyodik.* - Hát, te akartad, de aztán ne nyavajogj nekem, hogy egy lány megvert. *Nevet fel halkan. A kérdésre egy pillanatra eltűnik ajkairól a mosoly.* - Jól vagyok, csak... nem tudom. Olyan furcsa érzésem van. Mintha valami... közeledne. Meg mintha figyelnének. *Fejti ki tekintetét a padlóra szegezve.* - Biztos csak valami hülyeség. *Von vállat végül, ismét mosolyogva.* - Majd elmúlik.
Christopher Acerlot- .::Diák::.
*Tudja, hogy nem lehet átverni és nem is szeretné. Csak vannak az embernek olyan titkai amikről nem tudhatnak. Christopher esetében a legnagyobb félelme a legnagyobb hibája is egyben.. szóval érthető miért ilyen.. A tettek örökké kísérteni fogják úgy van, de meg lesz vele. El kell fogadnia ez tény. Viszont a hold miatt feszült ennyi. Az ölébe ülnek és magához húzza ugye bár. Érezni akarja a közelségét.*~Ha Nate tudna erről.. ~*Na igen…* - Vannak olyan titkok amiket még nem szeretnék felfedni. Megbízol bennem igaz?*Teszi fel a kérdést és hagyja, hogy a homlokuk összeérjenek. Milyen régen érezte ezt. Érzi Nicole illatát, és ahogy hozzáér végig simít a kezén. Nem perverz módjára hanem rég látta.* - Tudod csökönyös vagyok egyszer elmondom. Viszont nem az a nap lesz a mai.*Feleli komolyan ismét majd birkózni akar és leteríti a lányt a földre. Angyalian rápislog és ártatlanul ül a derekán.* - Én nyertem kicsit. Téttel játszunk?*Kérdezz rá hülyéskedésből utána nem száll le róla hanem az egyik kezét balra a másikat jobbra helyezi ugye és az arcuk majdnem szinte összeér.* - Erősebb vagyok Vámpírkám..*suttogja a fülébe majd felpattan egy gyors mozdulattal. Aztán nyugtázza, hogy minden rendben van Nicolelal.* - Várom már a hetet..*Kezd bele a monológba aztán igen témát hoz fel. Még van pár órája.* - Gyenge vagy..*Hülyéskedik, de egyben kíváncsi a lány reakcióira és ártatlanul pislog és nyugodtan neki dől az egyik falnak.*
Nicole Brise- .::Diák::.
*Na igen, ilyenek Nicolenak is vannak, az tény. Talán egyszer majd ő is elmond mindent Chrisnek - talán nem. Lehet, hogy azért, mert már nem is fontosak annyira. Olyan régen történtek. Na persze, vannak olyanok, amik mégicsak említésre méltóak, ezeknek nagy részéről azonban már tud. És fog a többiről is. Csak szép sorjában. A lány is élvezi a másik közelségét, hiába nem akarja, be kell vallania magának, hogy hiányzott neki Chris. Talán mégsem kéne önsanyargatásba kezdenie, akárhányszor valamiért rossz a kedve. És talán nem kéne rögtön antiszociálissá válnia, büntetve ezzel környezetét is. Hiába - nem tehet róla.* - Persze, hogy megbízok. *Hunyja le a szemét, miközben Chris végigsimít a karján.* - Csak nem szeretem, ha szenvedsz, és nem tudom, miért. *Néz fel ismét, tekintetében némi szomorúsággal. Majd megfogja a fiú kezét és nézi, ahogy ujjaik összekulcsolódnak. A következő szavakra bólint, majd ahogy a másik lebirkózza a földre, elneveti magát.* - Hé, ez csalás. *Mosolyog rá, majd megpróbál szabadulni, de nem túl meglepő módon nem sikerül neki.* - És mi legyen a tét? *Vigyorog vissza. Kíváncsi, hogy mit akar tőle a fiú.* - Csak hagytalak nyerni. *Suttog vissza pimasz mosollyal, majd ahogy leszállnak róla, felül.* - Én is. Kíváncsi vagyok arra a mogorva fickóra, tudod, az új igazgatóhelyettesre. Állítólag beszélgetett már néhány diákkal. De most tanítani is fog. *Meséli, majd a beszólásra csak szemforgat - először. Aztán körülbelül fél másodperc alatt a tőle jópár lépésre álló Chris mögött terem és arccal előre a szőnyegre löki, majd lefogja úgy, hogy ne tudjon felkelni.* - Te meg lassú. *Nyújt nyelvet, majd legurul róla és elhelyezkedik törökülésben.* - Hogy fogod elmondani a haverjaidnak, hogy letepert egy lány? *Kuncog magában egy sort.*
Christopher Acerlot- .::Diák::.
*Na Christopher jobb, ha nem szól semmit, hiszen neki ez az egyetlen olyan óriási bűne. Na mindegy lényeg a lényeg, titkok vannak itt és ez nem változtat semmin. Az égadta világon. Tudja és gondolja azt, hogy hiányzott neki. Ő is érzi és hevesen ver a szíve. Majd megpuszilja a lányt az arcán és utána ugye lebirkózza a másikat.* - Figyelj ez az én keresztem! De ha gondolod, elviszlek majd valahova csak nem a héten. Oksa?*Kérdezz rá majd ugye ártatlanul pislog a másikra.. Hova vinné? Újabb titkolózások és majd elmondja és elmeséli a dolgokat. Utána ugye a csalásra nem mondd, semmit csak megvonja, a vállát majd gyorsan a falhoz megy, és oda dől.* - Hát.. még nem tom.*Mondja gondolkozva utána Jesmonról kezd el beszélni.* - Ő Az Erethonosra gondolsz vagy a házvez helyettesünkre?*Kérdezz rá mert mind a kettő mogorva, de Reedet ismeri, mint a tenyerét. Utána lebirkózza a lány és szándékosan hagyja, magát majd ördögien elvigyorodik.* - Szándékosan hagytam, hogy a földre vigyél. Tudod, kíváncsi leszek rá a tanárra.*Gondolkozik el, de van egy pár új alkalmazott az iskolában.* - Nem vagyok lassú.*Durcázik be..* - Nem tudják meg.*Nyelvet ölt.* - Egyébként vicces, mert szerintem mindjárt téged foglak leteperni.*Ő is ráindul majd utána egy gyors mozdulattal fel is kell.* - Izé. Azt hiszem jobb, ha indulok. Ígérem, kitálalok mindent csak nem most rendben?*Mondja a lánynak, és ha vele tart egy darabig, akkor még úgyis beszélgetnek, de igazság szerint egyre jobban feszült a srác és igyekszik hamarosan átváltozni a lány nélkül.*
Vendég- Vendég
– na, nézzük ki nevet a végén…*Mondja ördögien a fiú, aki éppen veszi le a pólóját. A hideg ellenére nem fázik, és egészen jól érzi magát és nem egyedül edz. Kivételesen. Egyébként meg éppen birkózik egy angyallal, aki a nyakát ropogtatja.* – Tudod mit nem értek.. hogy miért kell folyamatosan csalnod. Oké, lidérc vagy viszont legyél azzal tisztában én meg angyal. Láthatatlant nem tudok elkapni.*A srác csak felnevetett és közben elindított egy közös zenéjüket az Eye of the tigert majd megfordult és neki futásból elindul a srác felé, aki szintén futásnak ered és egymásba ütköznek. Gyerekes verekedések, de ezt sosem lehet megunni… Lace éppen megfordult Alexen ülve aki a hasán fekszik és az arca egészen a földbe van süllyesztve.* - Feladod?*Teszi fel a kérdést és leszállt a srácról és hagy némi szusszanásnyi időt neki. Neki támaszkodik a falnak és azt várja, hogy össze vakarja magát. Lassan már egy órája ezt csinálják, de a srácnak még nem volt elég. Lace meg addig örülhet, hogy nem tudja mit tervez, bár biztos halott lenne. Viszont igyekszik el terelni a barátja gondolatait.* - Eye of the tiger.. vakard már össze magad Alex… *Mondja Lace és látja, hogy nagy nehezen fel tápászkodott a fiú, de még vár a sült galambjára. Aki belép biztos hülyének nézik őket.*
Giselle Céline Marceau- .::Diák::.
*Giselle halkan dúdolgatva sétál a folyosón, ugyanis a lökött barátnőjét keresi. Megint. Ugyanis Naomi már megint lelépett a kutyáival, amíg ő Freddel elment vásárolni. Hogy mit keresett Fredrikkel Qarinba? A Laine fiú már hónapok óta eléggé feszült, és látszik rajta, hogy szervez valamit. Nos, Giselle-t beavatatta abba a tervébe, hogy meg akarja kérni Lily kezét, aztán mivel Gis úgyis „járatos” ebben a témában, ezért állandóan kikéri a véleményét. Ez volt ma is, meg tegnap és azelőtt és azelőtt. Jóformán két hete mindenáldott nap elrángatja valahová szegény angyalt. Szóval Giselle már teljesen kimerült, hiszen az Őrző néha az éjszaka kellős közepén képes felhívni, hogy kérdezősködjön. Halk sóhajjal megáll az edzőterem ajtaja előtt, és a képességével belöki az ajtót.* ~ Ha nem vagy itt Naomi Verhoeven, és a kutyáimból Rontásűző-kutyát faragsz, én agyonváglak! Mihez kezdenék három idomított harci kutyával? Meg vagy te veszve?! *mérgelődik magában, és amikor meglátja a bátyja meg Lace-t, akkor kérdőn felvont szemöldökkel megtorpan.* ~ Hát, ez nincs itt. Én megverlek Naomi! Csak kerülj a kezem közé! Ezért szólok Milan-nak, hogy tegye helyre a fejedben lévő dolgokat! *puffog magában, majd karba tett kézzel a fiúkhoz sétál.* - Hello. Nem láttátok az én idióta barátnőmet, vagy a kutyáimat? De egy tudóssal is megelégszem, aki Verhoeven-keresőt épít nekem *üdvözli a srácokat, egyébként nem különösebben foglalkozik azzal, hogy milyen hülyén néznek ki. Fáradt, szeretné visszakapni a kutyáit, így az a legkisebb gondja, hogy a bátyja meg a haverja megint baromkodik.* ~Verhoeven-detektor… Ez nem is hangzik rosszul*kattog tovább az agya. Szeretné elcsípni azt a lökött nőt, mert rettentően fáradt, és ki kellene pihennie magát.*
Similar topics
