//FAGY//
+19
Alise Rubenis
Morten Toov
Mesélő
Amélie Deneuve
Christine Caruso
Beliar
Park Min Lee
Lora Verhoeven
Patric J. Morgan
Kyle Williams
Nathaniel Jenkins
Rebecca váltó
Karita Toov
Delia
Lily Hollow
Fredrik Laine
Arleena Queen
Matthew Chancellor
Amarilla Darwin
23 posters
Sikátor
Karita Toov- .::Városi Lakos::.
- Post n°26
Re: Sikátor
*Azt sejtette, mert az ő felsőbbrendű cukiságára nem lehet haragudni. A kiskutyás pillantása, a csibészes mosolya, a megjegyzései és a bókjai mindent visznek. Ó, ha Juliette tudná hány embert vágott át az ártatlan képével! Ha tudná hány lánynak keserítette meg az életét, hány embernek szerzett kába örömet a drogokkal. Hány de hány embernek tett rosszat, vagy épp jót ez a fiú. És az egészben az a legjobb, hogy hiába él itt több, mint száz éve senki nem tudja valójában ki ő, és ez a móka az egészben. Annyi féleképpen tud kínozni és átvágni másokat, hogy ki sem néznék az ártatlan külsejéből. A megjátszott hülyeség és a cuki külső nagyot sokat segít abban, hogy elrejtse a valódi, sötét énjét.* - Sajnálom. Nem tudtam, hogy a bőrdzsekis, mocis lányok filozofálgatnak meg költögetnek. *Vigyorog pimaszan a fiú, és úgy tűnik Juliette egy jó darabig kénytelen lesz elviselni a csávó baromságait. Egyébként ennél fárasztóbb is tud lenni csak annyira még nem hülyült meg. Aztán elcsórják a sapkáját, mire ugye rácsap a lány kezére, és elégedetten nyugtázza a csaj felszisszenését. A márkás cuccra felröhög, és megrándítja a vállát.* - Ha márkásat veszel, azt ellopják, így ebben a világban minél ósdibb cuccaid vannak annál kevésbé leszel céltábla, hogy kit raboljanak ki legközelebb. Csendben megjegyzem, hogy néhány pasas már szemet vetetett a járgányodra úgy vigyázz! *Magyaráz a csajnak, és egy pillanatra megcsillan a sok réteg hülyeség alatt a ravaszság és az észszerűség. Egyébként a motoros megjegyzésnél ismét a lányra kacsint, majd nyugisan várja a válaszokat.* - Egyébként nem vagyok csóró, azt le kell szögezni. *Toldja még a mondandóját mielőtt Juliette tovább beszélne.* - Olyan infókat, amiket nem fogok az orrodra kötni, mert Top Secret kategória és biztosan nem fogom az utcán hangoztatni, ha el is akarnám mondani neked. *Egy újabb angyalian ördögi mosoly következik a Crownwell fiútól, de azért bólint a lány utolsó kérdésére. Azt hogy milyen titkokat őriz… Nos azt csak is a célszemély és ő tudja, no meg az informátora.* - na látod kis tolvajkám, én mondtam, hogy van valami célod. De minek akarod a suttyó negyedet kirabolni? A nagy kutyák fészkébe úgyse jutsz be, így csak néhány csöves a piáját tudod ellopni, no meg a drogot. *Rándítja meg a vállát, és tovább faggatózik. Aztán persze beindul a fantáziája, és Juliette szavaira tovább vigyorog.* - Sajnos erről ÉN nem tudok nyilatkozni, és amit nem tapasztaltam azt nem hiszem el. Azt pedig sajnálom, hogy ilyen elfoglalt vagy, bááár a tanulás mellett nekem se férne bele, kivéve, ha valaki korrepetálna.* Kacsint a csajra, de egyébként fogalma sincs róla, hogy a lány is a Fyronba jár. Szimplán megint perverz gondolatok gyötrik, és kész.* - Értem, nos egy dolog. Nem kell semmit se fizetned, mert én ezt szórakozásból csinálom. Meg amúgy is szeretek polihisztorkodni, szóval tartsd meg a pénzed, vegyél valami dögös ruhát, és lepj meg vele. *Kacsint megint a csajra, és á, kicsit se nyomul, kicsit se.* - Ó, én nem hallgatózom csupán nyitott füllel járok, és hamar leesnek ám a dolgok. Egyébként, mint mondtam szívesen segítek. Minden társaldalmi körben mozgok, szóval fene jó életem van.*Pislog angyalian, és talán az ember azt hinné róla, hogy a megtestesült jóság. Hát ne higgy neki! Egyébként hangosan felnevet Juliette szavaira, majd megint a lányra kacsint.* - Tudom, sokan mondták már. Hát igen, az imidzsem… És azzal is tisztában vagyok, hogy személyiségem oly’ egyedi mint a fehér holló. *Kellett Juliette-nek Aaronról beszélni, ilyenkor a srác rébuszokban dicséri saját magát, aztán rávillant egy ezer wattos mosolyt a csajra.* - Azért te sem szégyenkezhetsz a dögös vadmacska stílusoddal. *Bókol a maga módján a franciának, és tényleg ezerrel nyomul előre, de általában ez így szokott lenni, ha meglát egy csinos lányt. Juliette szavaira felröhög, és csóválja a fejét.* - akkor végzek, amikor akarok. Egyébként meg épp hazafelé tartottam, szóval szabad vagyok, mint a madár. Viszont én arra a motorra fel nem ülök. Szóval találkozzunk a fogadóban, és ne aggódj a gurulós vacak fel van szerelve olyan cuccokkal, amiktől több km/h-ra felgyorsul. *Vigyorog tovább, az óvódás viselkedésére meg csak röhögni tud.* - Gond van, kislány? Viccet félretéve, ha nem szeretnéd nem hívlak úgy. Tudod mit? Aki előbb odaér a fogadóhoz, az kivesz egy szobát, és ő fizet. Na, mit szólsz hozzá? *Jelenik meg egy cuki perverz mosoly az arcán, és azt hiszem nem kell köríteni, hogy mire gondol a fiú.*
//FAGY//
//FAGY//
Delia
- Post n°27
Re: Sikátor
*A felsőbbrendűség más. Természetesen azért, mert ő nem tartja magát annak. Azért is viselkedik úgy ahogy. Ha tud, azért át megy olyanba, hogy ugráltassák, körbe viszont akkor természetesen csak azért csinálja, mert pihenni szeretne. A leányzót átvágni nem lehet. Ő mindig egy lépéssel előrébb jár az embereknél. Természetesen, soha nem mondja el a legféltettebb titkát és a gyenge pontját sem. Ami természetesen az, amit nem tud, hogy az anyja rendőr. Akármikor beviheti, ha tudná, hogy a kislányából mi lett. A másik pedig az, hogy az érzelmeit teljesen kimutassa. Kalandoknál teljesen máshogy viselkedik. Ha neki érdekel valaki, akkor el van vele.. de ha a férfi ellenáll, akkor lelép, és ott hagyja. Munkája során nem egy ilyennel találkozott már és a legutolsó eset is hasonló volt. Ott mondjuk a férfi mászott rá a lányra, aki kétszer belelőtt. Önvédelemből, de erre talán nem jönnek rá. Sajnos rá akarják varrni szóval minden erejével azon, van, hogy megpattan. Nem hiába jött el az otthonából. A kegyetlenség belőle is árad szóval a fiúval versenybe kelhetne… akkor is tudja, a lány ő nyerne.* - Néha előjön a költői és gyermeki lelkem. Tudod írni is szoktam. Az már mindegy, hogy miket, de tény, ami tény.. jó vagyok.*Való igaz. Az, hogy kódokat ír ki, meg hackerkedik és biztonsági rendszerek feltörésében is kiváló. Ezt nem hangoztatja a fiúval. Sőt. Senkinek nem kell erről tudnia. A lányban sok minden rejlik, és ezt el tudja rejteni. Tud kegyetlen lenni és cuki az emberekkel. Ha kell, lelkizik is egy sort és a bulizásnak sincs híján a másik. A lopkodásra csak hangosan elneveti magát és végig simít a másik arcán.* - Tudod 15 évesen kaptam ezt a motort. 17 évesen letettem a jogsit és egyszer sem fújták meg. Olyan bűbájokkal van körbe véve, amik megállítják a másikat. Főleg, hogy az arcuk is megég.*Rándítja meg a vállát. Tény, ami tény sok féle védő bűbájjal látja el a motort. Még nyomkövetést is tesz rá, ha ellopnák, tudja, hol van. Akkor el tudja intézni a tolvaját. A fülébe súgja, a monológját aztán visszatámaszkodik a motorjára.* - Ahham értem. Szóval te olyan, vagy aki elrejti azt, aki valójában vagy. Plusz ráadásul nem dicsekszik a pénzzel és így lányok millió szíve törik össze. Igazam van vagy igazam van?*Kérdezz rá angyalian. Persze csak találgat, hogy milyen lehet a másik. Az infókra lehajtja a fejét.* - Előbb vagy utóbb úgyis meg tudom..*Démon nyelven morog valamit és természetesen ezt nem értheti a másik. Szóval csak nézi, a földet utána hallgatja a másikat. Aztán a segítségre is áttérnek, és amikor hangosan kimondja a tolvajt, a két kezét maga elé teszi és csitítja a srácot.* - Csendesen.. Ezt nem kéne, hogy ki tudódjon.*Rémülten néz a srácra. Ha szobában vannak, akkor természetesen beszélhet hangosan, de itt még a falnak is füle van.* ~Istenem.. azt hiszem, jót fogok szórakozni.. ezt még apám sem tudná tönkre tenni olyan … édes, hogy megzabálom.*Ördögien elvigyorodik. Bizony kicsit perverz a másik is és nem tudja lelőni magát. Hát régen volt fiúval az is tény. Az utolsó egy koporsóban végezte, mert ellenállt a lánynak. Ráadásul ember volt és az, hogy a szülei esetleg keresnék.. Hát.. kereshetik, mert már a föld alatt van. A lány gondoskodott erről is. Utána ugye beszél, hogy miben tehetséges és természetesen ezt be is bizonyítja, ha nem hisznek neki. A nyilatkozásra felkuncog és a srác vállát meg fogja és mögé lépked és elkezdi masszírozni a vállait és közben a füléhez hajol.* - Ha nem próbálod ki soha nem is fogod tudni milyen én velem. Korrepetálás? Akármikor korrepetálok egy cuki fiút.*Suttogja a fülébe és természetesen egy puszit nyom az arcára és szépen lassan elengedi a vállait Aaronnak. Ritkán lát ilyen srácot és hát ő neki is bejön. A Fyront nem említi még. Ki tudja, mi lenne, ha tudná, oda jár a másik. Lehet, örülne neki viszont a Sylorinás fiúknak végük, mert biztos nem hagyja magát. Tény, ami tény, verekedésben is tökéletes. Inkább ajnározza magát és így nem látszik az sem, hogy a gyengepontja mi lenne. A cuki és a helyre tett bókokat megtoldja és halványan elmosolyodik és visszasétál a mocijához.* - Azért a sötétség is valahol ott rejlik..*Mondja angyali pislogással és nevet az egyedi egyéniségén. A vigyorgásra leütné a srácot, de nem szeretné, hogy lila fejjel térne vissza a munkájához. Amikor őt kezdik el dicsérni elvigyorodik.* - Köszönöm. Nem hiába, hogy bármit el tudok hitetni az emberekkel. Így természetesen kiválóan tudom végezni a munkámat és nem kapnak el.*Ártatlan pislogással a szempilláit repesgeti és természetesen ő nem olyan, mint a srác. Nem ajnározza magát, de tisztában van a képességeivel.* - Ahham értem. Hát jó. Versenyezzünk.*Elvigyorodik, és természetesen direkt belassul.* - Benne vagyok.*Rávágja, és közben felveszi a sisakját. Miért nem motorozik, a másik arra nem kérdezz rá. Ha a fiú felkészült a lány beindítja a motort és elindul a fogadó felé és közben pár dologra rájött. Van nála biztonsági igazolvány, hamis rendőri és természetesen minden olyan dolog amivel be tud hatni egy nagy kutya házába. Szóval már van egy két ötlete a dologra. Így most élvezi a szelet ahogy megy a mocin és közben dudorászik egy dalt.*
Karita Toov- .::Városi Lakos::.
- Post n°28
Re: Sikátor
*Ó, a felsőbbrendűség nem más. Mondjuk Aaron egyáltalán nem tartja magát annak, hiszen a polgármesteri hivatalban dolgozik az apja, az anyja meg egy nagyobb nőegylet vezetője. Nem is annyira gazdagok, vagyis nem milliárdosok, hanem inkább a középosztály tagjai, bár a fiú semmiben nem szenved hiányt. Vagyis, de: a kalandokban és az izgalomban. Ezért ingázik az alvilágiak és a „rendes” élet között. Ezért kockáztatja meg minden nap, hogy szórakozik a városiakkal, tiltott szereket árul titkokról szerez tudomást, és a tudását jó pénzéért árulja. Emellett néhány Sylorinás diák elmebetegségeit is támogatja. Polihisztor a gyerek, az biztos. Talán nem is olyan hülye, mint milyennek tűnik. Egy szépen felépített és biztos világban él. Ha lebukik, az apja úgyis kimagyarázza a dolgokból, így biztosítva van az alvilági karrierje. Egyébként ő rendszerint kimutatja az érzéseit, de ha komoly témára terelődik a szó, akkor mindent elviccel. Halálosan untatják az olyan dolgok, és inkább elmegy inni, vagy egy lányt keres magának, akivel elszórakozhat. Viszont azt is le kell szögezni, hogy ő soha nem erőszakoskodik, inkább a sármos, cuki mosolya miatt töltenek vele felejthetetlen éjszakákat. Juliette szavaira hangosan röhögve rázza a fejét, és csillogó szürke szemeit a lányra szegezi.* - Nem tudom elhinni, hogy a cicababákban ott rejtőzik a költő. Előbb lesz az én gyökér húgom balett-táncos, mint te költő! *Horkant fel, majd egy pillanatra elhallgat, hogy újult erővel kommentáljon.* - Egyébként mikor voltál te gyermeki, szívem? Szerint soha a büdös életben. Amikor megszületettél akkor sem voltál ártatlan. *Vigyorog ördögien, az egoista megjegyzésekre meg újabb csibészes mosoly bujkál a szája szegletében.* - Meg egy cseppet egoista, de nem baj. Majd kineveljük. *Kacsint a lányra, majd a zsebében halkan csipogni kezd valamire, mire morcosan elővesz egy koromfekete, téglalap alakú tárgyat. Párszor ráüt az ujjával a képernyőre, mire az elhallgat, majd negédesen mosolyogva pillant fel miközben eltűnteti a ketyerét.* - Ezer bocsánat, csak jelezte, hogy véget ért a munkaidőm. *Villant egy újabb ezer wattos mosolyt, és ismét kivillannak a hófehér fogai.* - Aha. Nos, azért majd összeröffentem a srácokat, és kipróbáljuk mire megyünk vele. A mocidat meg az egyik nőegylet székhelye előtt megtalálod majd este hatkor, mikor teasüteményt szállítunk ki nekik. *Kacsint a csajra incselkedve, és tényleg képes lenne hatástalanítani a bűbájokat, hogy a tolvaj orra alá dörgölje, hogy ő sem egy hülye gyerek.* - Ja, egyébként az arcomat nem féltem. Se perc alatt helyre rakják, szóval ne aggódj értem. *Vigyorodik el pimaszul, majd feljebb tolja a sapkát a fején, mert eléggé zavarta már a kilátásban. A lábával a deszkát tologatja tovább, majd a csaj szavaira felkuncog.* - Nem, én olyan vagyok, aki polihisztorkodik, és mindenben jól végzi a munkáját, ezért szeretik és megbecsülik, még a szülei is büszkék rá. Nem rossz ember, csak sokat szokott unatkozni, ezért nem árt néha felpezsdíteni a városi életet. *Vágja rá, majd még tovább beszél.* - Egyébként tényleg nem szokásommal a lóvéval dicsekedni, arról pedig nem tehetek, hogy a csajok mindent magukra vesznek. Most komolyan, aki képes azon besértődni, hogy ártatlanul megjegyeztem azt, hogy undorító a műkörme… Hát az nyaljon sót! *Húzza a száját a fiú, mert volt már olyan ideiglenes barátnője, aki azért hisztizett egy sort, hogy mégis hogy volt képe ilyen mondani neki. Erre rávágta: „Így b**** meg! Keress magadnak egy izomagyút, aki értékeli a nyávogásod! Végeztünk, cicám!”, aztán ott hagyta. Azóta nem hallott a lányról, bár a bátyja el akarta verni, de a srác elintéztette a haverjaival, szóval szent a béke. A démon nyelvre csak sunyin elvigyorodik, vállon veregeti a csajt, és rákacsint, amolyan: „ Sok sikert, csajszi!”* - Miééért ne? Olyan jól szórakoznék? *Felel pimaszkodva, mert imád másokat bajba sodorni. Ez a főspecialitása.* ~ Hm. Ezt a csajt könnyű az ujjaim köré csavarni. Olyan alkat, aki nem sokat teketóriázik. Jól el fogok szórakozni ma vele. *Fordul meg a srác fejében egy újabb perverz gondolat, és sunyin elvigyorodik. Aaron meg biztosan nem fogja Juliette keze által koporsóban végezni, mert ő biza’ árnyékká tud válni, szóval a lidércsége még jobban kiemeli a cuki rosszfiús imidzsét. Amikor Juliette a fülébe suttog, szélesen vigyorogva megragadja a derekánál.* - Ha nem bánod szívesen kipróbálnálak egy-két alkalommal. Szerintem jól elszórakoznánk. Egyébként a cuki fiút nem szükséges korrepetálni, boldogul ő a nagyvilágban. *Suttog most ő a másik fülébe, majd elengedi a lányt, és egy újabb cuki-perverz-szemét mosollyal díjazza a lányt. Bejön neki na, a stílusa meg maga a csaj, és szívesen eljátszadozna vele egy ideig. A puszira szélesen elvigyorodik, és ártatlanul pislogva tesz egy megjegyzést.* - A csajok puszilgatják egymást arcon meg a vén nyanyák az unokáikat. Ha nekem puszit akarsz adni, akkor azt a számra kérem, nem az arcomra. *Ölti ki a nyelvét a lányra, majd a sapkáját az ujján kezdi pörgetni. Igen, eléggé izgága a srác. Nem bír nyugton maradni. Amikor alszik, akkor is forgolódik. A sötétséges dologra felnevet, és a csajra homlokát megérinti.* - A sötétség idebent van csajszi. *Kacsint a franciára, majd ismét felcsapja a fejére a sapit. Aztán ugye bókolgat a lánynak, és vigyorog ezerrel.* - Szemfényvesztésben mások simán überelnek csajszi. M *Kacag a fiú, és az egyik „munkatársára” célozgat. Aztán ugye lezsírozzák az estét, Aaron fel is pattan a deszkára, és amint elindulnak a srác lábára a deszkából valami nyúlós anyag tapad, és a deszka végén egy egy mini kipufogó tör elő, ami valami feketefüstszerű anyag áramlik ki. A srác ellöki magát, és indulhat a száguldozás. Be kell vallani időközben kicsit csal is , mert ő lerövidíti az utat, meg alapból ő akart fizetni, szóval annyira nem szemétláda, annyira. Mire Juliette megérkezik a srác odakint áll aa falnnak támaszkodva, és egy kulcsot pörget az ujján.* - Felkészültél? Most megmutathatod mit tudsz, tündérkém. *Vigyorog sunyin, majd kinyitja az ajtót a lánynak, és elvezeti a szobáig. Hogy ott mi fog történni szerintem azt csak ők ketten tudják, bár a minibár tartalmát ítélve: nem szép dolgok fognak következni.*
Rebecca váltó
- Post n°29
Re: Sikátor
*Egy fekete köpenyes alak támolyog a sikátorban, akit nem sokkal korábban még a Trükkös Rablóban láthattak az emberek. Az illető egyértelműen illuminált állapotban van, és nem képes egyenesen menni, vagy akár tisztán gondolkozni. Jobb kezével görcsösen markol egy tőrt, a teste időnként összerándul, mintha ostorral vágtak volna végig rajta. Nem tudni, hogy mégis mi történhetett vele, de az biztos, hogy ebben a státuszban éppen abszolút nem megfelelő számára ez a hely. Még megtesz pár lépést, majd az egyik kukának nekidönti a hátát, lecsúszik mellette, felhúzza a térdeit, és remegni kezd.* ~ Gyilkos... Őrült... Bűnös... Kárhozatra ítélt... Vadállat... Undorító mocsok... *visszhangzanak a fejében a szavak. A szavak, amelyekkel az angyal énje üvölt a démonra, aki gyilkol, aki kínoz, aki ártatlanokat kényszerít szenvedésre, aki a jótevőjét készül megölni, aki tönkretesz mindent, amiért a fényesség lénye harcol. De most az övé a bosszú az elnyomásért: most a közöttük őrlődő Rowan fejére olvas mindent, amit a démon elkövetett. Az egésznek pedig az idősebbik O'Callaghan fiú az egyetlen igazi áldozata. Pár percig még remegve ül, majd megemeli a kétségbeesetten szorongatott kést, és teljes erőből belevágja a vádlijába. Egy halk nyögés hagyja el a száját, és az arcán legördül egy könnycsepp. Meg kéne halnia, véget kéne vetnie ennek az egésznek, de előtte szenvednie kell... Szenvednie mindazokért, akik miatta szenvedtek, szenvednie azokért, akiket a halálba küldött, szenvednie azokért, akiktől elvett mindent. Kirántja a tőrt a baljával, és egy pillanatnyi habozás után végighasítja a jobb vállát. A sebből azonnal ömleni kezd a vér, a fiú arcán pedig egy újabb könnycsepp gördül végig.* ~ Megérdemled...
Vendég- Vendég
- Post n°30
Re: Sikátor
*Egy félvér fiú halad végig Qarinban és éppen keres egy bizonyos leányzót. Tegnap amikor látta a fiatalabbik Wayne lány nem akarta elhinni. Így a saját szemével is megnézi a dolgot. Egyébként Dominiqueka éppenséggel itt tanyázik valahol és szemezik a kísértet tanyával. Mivel az apjának nem szólt így ugye a srác indult el megkeresni. Egyébként meg túlságosan is feszült a drága szóval bármelyik pillanatban elpattanhat ott legbelül valami és a sikátort felgyújtja. Amúgy meg egy fehér „halásznadrágban” van és egy fehér pólóban. Mivel meleg van így nem tudna farmert felvenni. A sikátorban óvatosan halad végig. Amúgy van nála tőr, de úgy gondolja felesleges.* - Na? Már téged hiányoltalak, te jány. – Most miért? Néztem hátha van mozgás, de semmi. Elmegyek ebédelni aztán Relax.*Csóválja a fejét az O’Callaghan fiú és hirtelen természetesen az egyik konténer felé egy „tűzlabdát” hajít el… természetesen, mert idegbeteg. Legszívesebben azt kívánná, hogy ne lenne itt senki, de ez kérdéses. Azt nem tudja, hogy sírjon e vagy nevessen… viszont egy biztos. Tuti itt a vége a srácnak, pedig az angyali énjét jobban szereti, de ha nem engedi el magát. Mindegy. Ahogy halad végig az úton, hirtelen egy köpenyes srácra lesz figyelmes, aki egy tőrrel, kínozza magát. Gyilkos pillantással ránéz és ökölbe szorított kezekkel odamegy hozzá és kirántja egy „energiagömbbel” a tőrt és erőteljesen felpofozza a másikat.* - Még is mi az úristent csinálsz, te idióta?*Talpra állítja a testvérét és kérdően néz rá. Attól, hogy ilyen helyzet jött.. azért aggódik ám érte.*
Nathaniel Jenkins- .::Diák::.
- Post n°31
Re: Sikátor
*Egy fiatalember sétál a sikátorban, barna szemeivel az épületeket pásztázza. Ahhoz képest, hogy a sötét negyedbe járkál a vérfarkas eléggé eltérő az alvilágiaktól az öltözéke: fehér inget, farmert és márkás sportcipőt visel, a vállán egy fekete Nike sporttáska lóg, és eléggé átszellemült beszélgetést folytat mobiltelefonon keresztül.* - B*** meg, Pete! Hogy a francba tudtál ilyen profin elnavigálni, te gyökér? Azt mondtam, hogy szállást keresek, nem egy tetves, kihalt sikátort! Azt ajánlom sürgősen keress valami normális helyet a nyamvadt laptopodon, mert keresztbe lenyeletem veled azt a sz*rt, te szerencsétlen! *Fenyegetőzik egy sort, mire a vonal túloldalán valaki csak annyit képes kinyögni, hogy jó, még egyszer utána néz a dolgoknak. * ~ Mi a ******* nem képesen rendesen utánanézni a dolgainak? Fogadjunk, azon morgolódik, hogy én mentem rossz felé, de hát basszus! Arra mentem amerre mondta. Ezt a gyökeret egyáltalán nem zavarja, hogy fontos elintéznivalóim vannak?! Így is alig bírtam meglógni Londonból. Csak egyszer érjek ki ebből a tetves utcából, csak egyszer érjek haza beleverem a fejedet a falba Peter! *Dühöng tovább magában, és jöhet az a kérdés, hogy miért nem kérdezett meg valakit, hogy hol tudna szállást kapni. Nos, azért, mert Tristan nem olyan típusú ember, aki bájosan mosolyogva könyörög segítségért.* - Jutottál már valamire?! Mi az, hogy nem?! Anyád! Tudod mit?! Hívj vissza, nehogy már az én számlámról fogyjon a pénz! *Szólal meg ismét a telefonba, majd egy elegáns mozdulattal kinyomja, és hagyja, hogy a haverja kétségbeesetten kutakodjon valami megoldás után. Ő meg csak áll tanácstalanul a sikátor közepén, és mered maga elé egészen addig, amíg egy hangos csattanásra és előtte egy energiagömbre nem lesz figyelmes. Arra fordítja a fejét, összeszűkíti a szemeit, és ráfókuszál a néhány méterrel előtte álló két alakra. Ösztönösen az ingujjába csúsztatja a revolverét, és lassú léptekkel megindul a két pacák felé. Nem látta, hogy Rowan mit művelt magával, de neki épp elég az, hogy látta, hogy lekentek egyet a másiknak. Mikor odaér halványan elmosolyodva megkocogtatja Brian vállát.* - Ugye tisztában vele, hogy testi sértésért börtönbe kerül? *Szóval meg nyájasan, és igen, pont ő beszél, aki heti szinten biztosan részt vesz egy verekedésben, de most játssza a jófiút. Talán már csak azért is, hogy ha ő maga kerülne sz*rba, akkor szívességet tudjon kérni. Aztán a tekintete Rowanre téved, végigméri a fiú sebeit, és ciccegve csóválja a fejét.* - Még egy öngyilkos-jelölt? Ha gondolod, tudok előkeríti néhány embert, aki szívesen eltesz láb alól. *Szólal meg sajnálatot tettetve, és lazán neki dől az egyik épület falának. Az arcáról viszont nem tűnik el az elnéző mosoly, és jól esik neki, hogy Pete-n kívül most máson levezetheti a feszültséget. Kicsit morcos most az incidense miatt, szóval valakit sürgősen el kell vernie, hogy nyugodtan vigyorogva álljon Giselle elé.*
Rebecca váltó
- Post n°32
Re: Sikátor
*Miután megvágja a vállát, hirtelen a semmiből egy energiagömb érkezik, ami eltalálja a tőrt, amit kiüt a kezéből, ráadásul a sebhez is hozzáér, ami még extra fájdalmat jelent, de...* ~ Megérdemled! *hallja a fejében a suttogást megint, így az sem érdekli, amikor Brian képen vágja, és felrángatja a földről. A sebei ettől csak hevesebben kezdenek vérzeni, ráadásul ha az ikertestvére elengedi, akkor egész egyszerűen megroggyan a térde, és összeesik, mert nem tudja megtartani magát. A kérdésre csak elkeseredetten a testvére szemébe mered.* - Nem mindegy? *kérdezi rekedten. Leheletén érezni az alkoholt, de a szemében látszik, hogy valahol mégis tiszta, hiába részeg, hiába próbálja éppen megölni magát, tiszta elmével teszi amit tesz.* - Neked nem mindegy? Nem mindegy mindenkinek? Nem lenne jobb minden, ha nem léteznék? *sorolja a dolgokat, majd amikor meghallja Tristan hangját, úgy némul el, mintha elment volna a hangja. Meredten figyeli a vérfarkast, a gúnyos ajánlatot fel sem véve. Nem érdekli egy idetévedt futóbolond, nem érdekli semmi, csak az, hogy hagyják itt kiszenvedni, majd dobják ki valami kiszikkadt mezőre, és szégyenszemre dögevők falják fel a testét, hogy ne kapjon rendes temetést, csak... Csak hagyják megdögleni és elmállani. Erről szólva...* - Brian, ha meghalok ne temettess el, inkább dobj ki a varjaknak... *nyögi ki nehézkesen, miközben egy újabb könnycsepp gördül le az arcán. Istenem, bárcsak itt lenne vége mindennek!*
Vendég- Vendég
- Post n°33
Re: Sikátor
*Csak egy energiagömb a semmiből. A fiú rémülten rohan oda testvéréhez és nézi a sebét ahogyan ömlik a vér. Azután gyilkosan mered a testvérére. A kérdést hozzá szegezi. Lehet, hogy mondott szavakat. Azt gondolja, hogy amit művel nem normális. Ha ilyet csinál, végképp megőrülne.* - Nem. Nem mindegy.. Tesó térj észhez. Nézd mit tettél magaddal. Ha nem létezel, akkor nem lenne értelme annak, amit tettél. Lehetsz rossz, csinálhatsz bármit.. Egyet jól jegyez meg: Nem fogom hagyni, hogy megöld saját magadat. Ott leszek melletted ha hülyeséget merészelsz csinálni. Megértetted odabent ahol sötétség dereng?*Üvölti a fiú arcába és egyre hevesebben veszi a levegőt. Icipicikét ideges is. Ha elveszíteni a bátyját.. lehet sok mindenkinek jó lenne.. de ő neki tuti nem.* - Hagyd békén. Inkább segíts. Ne merészelj olyannak szólni képes és kihasználja a helyzetet.*Sziszegi az arcába és összeszűkíti a szemeit.* - Szóljak egy két vámpírnak? Biztos örömmel tenne el téged láb alól, a vérfarkas illatodból ítélve.*Kérdezi ridegen Tristantól, majd vissza fordul Rowanhez és leteszi a földre. Ahogy tudja a vérzés megpróbálja elállítani.* - Te sírsz?*Kérdezi meglepetten és eszébe jutott, hogy Rowanben lehet, hogy van némi emberi érzés.. hiszen amiket tesz mások ellen arra nincs mentség. Egyetlen egy könnycseppet sem látni és örül a fejének olyankor. Most pedig csak meglepetten pislog és folytatja automatikusan a vér elállítását.- Nem fogom hagyni ezt az egészet. Még élned kell… nélküled más lenne minden…*Mondja Rowannek, és amikor kimondta a szavakat mindezt aggódva. Valahogy nem tudná mi lenne ha nem lenne itt Rowan. Akit piszkálhat amikor meglátja és természetesen sok minden. Az alkohol szagát egyébként érzi, de nem fogja ezt szóvá tenni neki. Nem képes sírni a fél-vér srác.. nem tudja mit tegyen nevessen, sírjon, vagy dühöngjön. Ide mindenképpen segítséget kell hívnia, nem hiába volt meg az a beszélgetés egy pár hete.. jó hónapja.*
Nathaniel Jenkins- .::Diák::.
- Post n°34
Re: Sikátor
*Szerencsére a legelejéről lemaradt különben ott hányta volna össze magát. Nem tehet róla, de a megható, szappanoperába illő dolgoktól felfordul a gyomra a srácnak. Brian szavaira megvetően felhorkant, de azért méltóztatik válaszolni neki.*- Nem látod? Épp azt teszem. Egyébként meg annak mondok bármit is, akinek akarok. Ki vagy te egyáltalán? Az igazság bajnoka? *Mondja merő gúnnyal a srácnak, és k****ra nem tudja meghatni Brian baja. A vámpír megjegyzésre hangosan felröhög.*- Van egy pár vámpír spanom, szóval nem hinném, hogy ártanának nekem kicsi félvér. Különben is. Szeretnéd, hogy szóljak néhány lidércnek, hogy kitépkedjék a tollaidat? *Pofázik vissza a kék szemű O’Callaghannek. Igen, Tristan kissé félvállról veszi a dolgokat. Akivel nincs rokoni kapcsolatban, vagy nem ismeri kiskora óta, azt magasról lesz*rja. A sírásra megforgatja a szemét, de azért lelkesen kommentálja Brian szavait.* - Nos, a sírás nem túl férfias dolog. A sírásás már annál inkább. Aztán ugye végighallgatja Brian monológját meg Rowant is, de most csak a vörös szeműre hajlandó reagálni. - Jó, de mielőtt megdöglenél, ha a városban élsz, örülnék neki, hogy ha megdobnál a házad kulcsaival és megadnád a címedet, mert akkor nem kell szállás után kutakodnom. Legalább egy jó cselekedeted legyen az életben, te félkegyelmű! *Vonja meg a vállát, és ellöki magát a faltól, előhúzza a revolverét, és Rowan felé fordítja.* - Csak szólj, ha szeretnél tényleg meghalni. Meghúzom a ravaszt, fejbe lőlek, és hopp! Porból lettél, porrá leszel! Aztán majd átlépsz egy szépen kapun, mikor rákarcintották, hogy „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!” Én meg a kulcsaiddal lelépek, és boldogan élek, amíg meg nem halok. *Vigyorodik el szélesen, és az ujját a ravaszra csúsztatja. Egy szó, és tényleg átsegíti a másikat a túloldalra. Persze nem azért, mert nagylelkű, hanem azért, mert le akarja zárni ezt az egész cécót, és mindent, amit csak lehet, elszedne a fiútól. Például azt a szép kis köpenykét meg remélhetőleg kápé is akad a fél-vérnél. Úgy tűnik, hogy Tristan mégis kimutatta a foga fehérét, és nem valami szimpatikus és segítőkész vérfarkasra bukkantak O’Callaghanék, mert őt aztán tényleg nem érdekli, hogy él, vagy sem a másik. Neki az a lényeg, hogy legyen kit kifosztania.* - Egyébként visszatérve a segítésre kékszemű bajnok. Úgy nézek ki, mint aki ért a gyógyításhoz?! A pusztításért élek, nem pedig a gyógyításért. Halványlila f**gom sincs, hogy hogyan kell gyógyítani. Te vagy az angyal! Oldd meg magad! *Dől vissza a falnak a vérfarkas, és szenvtelenül figyeli, ahogy Brian próbálja elállítani a vérzést. Látni akarja, hogy Rowan hogyan leheli ki a lelkét, hogy utána leüsse Briant, kirabolja őket, és ott hagyja őket a francba.*
Rebecca váltó
- Post n°35
Re: Sikátor
*Brian szavait némán hallgatja, és megrázza a fejét.* - Nem érted, nem érted, Bri... *Pedig talán sokkal jobb lenne a másik fiúnak is, ha ő nem létezne és nem lenne útban senkinek, de... De természetes, hogy a fiatalabb félvér ezt nem így gondolja. Pontosabban addig jó, amíg nem így gondolja. Bár ha jobban belegondolunk...* - Legyél őszinte, hányszor kívántad, hogy bárcsak ne varrtak volna a nyakadba egy olyan pszichopata őrültet, mint én? *kérdezi suttogva, fájdalmas ragyogással a szemében. Ó, érzi ő, hogy a másiknak voltak ilyen gondolatai. Bármilyen épeszű embernek lettek volna. Aztán megérkezik Tristan, mire ugyebár ő elhallgat, és hagyja a testvérét beszélni, miközben igyekszik nekidörzsölni a vállát a konténernek, aminek félig nekitámaszkodik. Persze nem biztos, hogy a másik kettő észreveszi ezt, de egyértelmű, hogy a sebet igyekszik bemocskolni. A fiú azon szavaira, hogy szívesen kinyírja, most még nem mond semmit. Most még. Helyette engedi leereszteni magát a földre, és miközben a testvére elkezdi ellátni, halvány mosoly ül ki az arcára, és amikor legközelebb kinyitja a szemét, a már rég nem látott égszínkék szemek ragyognak a fiatalabb fiúra. Amiről nem tud senki rajta kívül, hogy a penge be volt kenve éppen azzal a bizonyos méreggel, amelyet a nagybátyjuknak szánt... Rowan halálra ítélte magát. A testvére szavaira felnyúl a bal kezével, és végigsimít a fiatalabb arcán.* - Boldogulni fogsz kisöcsém... De teljesítsd az utolsó kérdésem: tanuld meg uralni a démont, és soha, soha ne ölj meg senkit. Maradj tiszta, hogy legalább te anyuék után mehess, ha már én a pokolra kerülök... Erre az egyre kérlek meg még utoljára, Brian *suttogja, egyre gyengébb hanggal. Noha a másik talán valamennyire be tudja gyógyítani a sebeket, mégsem képes segíteni az ikertestvérének.* - Amúgy... Nincs... Házam... Qarinban... De van nálam egy ötezres... *morogja, ezúttal Tristanhoz szólva. A végét járja...*
Vendég- Vendég
- Post n°36
Re: Sikátor
*Tristan szavaira felmordul és hirtelen felszisszent egyet hófehér szárnyait kiereszti. A következőt láthatja Tristan: A vérfarkas fölé felemelkedik, és a szemei megváltoznak. Az, hogy kicsoda ő.. Ki ő egyáltalán? Aki nem hagyja, hogy elpatkoljon a másik. A félvérnek a szemei megváltoznak éjfeketére és a fiú nyakának ugrik neki.* - Olyas valaki vagyok, aki nem hagyja, hogy elpatkoljon. Milyen érzés lenne, ha a legjobb barátod elhagyna? Magadra maradnál.. Ha nem lenne családod és nem tudnál boldogulni.. Milyen érzés lenne neked, te mocskos szőrős állat? Válaszolj…*Üvölti a srácnak az arcába és nem ő nem képes megtámadni senki. A szemei viszont mást mondanak. * ~Uralkodj magadon.. uralkodj magadon….~*Mondja magának, és ahogy egyenletesen veszi, a levegőt szépen kezd lehiggadni és utána figyelmen kívül hagyja a srác beszólásait. Azután visszaereszti a szárnyait és a konténernél meglátja Rowot és félre húzza onnan. Az, hogy gyilkosságról kezd el beszélni Tristan. Nos… kiakasztja.* - A kérdésre Rowan a válasz: Egyetlen egyszer sem. Amit tettem, amit mondtam neked… az csak a düh. A méreg volt. Anyáék nem ezt akarnák.. Légy szíves tesó miattam és anyáék miatt élj. Nem érdekel, hogy mit csinálsz, de ezt neee!*Brian arcán is egy könnycsepp gördül le egyenesen Rowan köpenyére. A fiú természetesen megint ki van bukva és egyelőre nem tervezi azt sem, hogy haza megy vagy az Erethonba. Amikor hozzábeszélnek, a testvérére pillant és újra próbálja begyógyítani a sebét. Nem bíztos, hogy tudja, viszont a fehér pólóját leveszi és széttépi majd a srácnak azzal próbálja valamennyire a vérzést elhárítani.* - Nem fogom.. Soha nem öltem, de akkor sem hagyom. Használtam. De kérlek neee…*Felemeli Rowant és még egy gyilkos pillantással ránéz Tristanra.* - Ha nem vagy hajlandó segíteni akkor elmegyek az Akadémiára..*Mondja dühödten és szárnyait készül kiereszteni és amilyen sebeséggel tudna haladni gyorsan oda repül az akadémiára. Mielőtt még késő lenne. Persze ez akkor történne meg ha a másik nem segítene.*
Nathaniel Jenkins- .::Diák::.
- Post n°37
Re: Sikátor
*A fehér szárnyakra csak megforgatja a szemét, majd mikor elkapják a torkát felhördül, és viszonozza a fogást. Vasmarkaival fojtogatja a srácot, amíg el nem engedi. Nem hiába vérfarkas, erősebb fizikailag egy angyalnál. * - Eee… Engedj eel, tee nyomorék! *Sziszegi, majd megpróbálja ellöki magát a félvért. Ha ez sikerült neki a levegő után kapkodva, gyilkosan mered a másikra, és nagyon kevés hiányzik, hogy golyót ne repítsen Brianbe. Sziszegve válaszol a srácnak, és minden szavából süt az undor és a gúny.* - Hajrá. Így is, úgy is meg fog halni, kölyök. Haldoklik. Milyen érzés lenne? Szar, de én legalább tudom magam kontrollálni, nem úgy, mint te, sz*rkalap. *Válaszol a fiúnak, majd a következőkre csak felhorkant. Semmi humora nincs Briant hülyeségeit hallgatni.* - Soha nem vagyok egyedül. Minden feltalálom magam, szóval miattam ne aggódj törpicsek. Inkább azon gondolkozz mihez fogsz most kezdeni. Egyébként meg lehet, hogy vérfarkas vagyok, de mégsem vagyok egy mocskos korcs, akinek a szája nagy, de az erejét képtelen kontrollálni. Én legalább emberi alakomban képes vagyok rá, de te még az agyal énedet sem bírod irányítani, szóval TE ne pofázzál nekem! *Köpi gúnyosan a szavakat, és marhára nem hatja meg az Erethonos srác. Aztán már csak szenvtelen arccal nézi a testvéreket, és természetesen még a kisujját sem mozdítja a fiúért. Neki tényleg tök mindegy, hogy egy lénnyel több, vagy kevesebb pusztítja ezt a bolygót. Figyeli Rowant, és kiszúrja, hogy a vállát szándékosan dörzsöli a konténernek. Sok haldoklót látott már, szóval nem újdonság neki az ilyesmi.* ~ Ez tényleg meg akar dögleni. *Nézi a köpenyest barna szemeivel, s egyre lejjebb csúsztatja a ingujjban a revolvert. Igen, tényleg rá fogja szegezni a fiúra a pisztolyt ezt már előre tudja. Figyeli, ahogy Brian ápolni próbálja a másikat, de ő már sejti, hogy ez az alak itt a lábai mellett előbb-utóbb meg fog halni. Meg akar halni, és semmi nem tartja már ezen a világon. Még a testvére sem. Komoran mered a párocskára, s mint valami semleges fél úgy szemléli az eseményeket. A ragyogó kék szemekre felvonja a szemöldökét, de Rowannek nem mond semmit, inkább csak hallgatja a fiú monológját. Időközben a pisztolyt tartó kezét leengedte, így a fegyver csöve, majd a most felé szegeződik. Egyre jobban kikészül, ahogy hallgatja a srácot, s most már tisztában van azzal is, hogy ennek a fiúnak az a legjobb, ha minél előbb a túlvilágra kerül. A hozzá intézett szavakra csak felhorkant, és rázza a fejét.* - Annyira komolyan nem gondoltam. *Suttogja halkan, majd a fiú szemébe néz.* - Nos, azt hiszem ideje lennem sok sikert kívánnom a túlvilág életedhez. Megengeded? *Szól halkan, s ezzel a két mondattal ő el is búcsúzott a sráctól, bár a kérdéssel arra gondolt, hogy megengedi-e, hogy gyorsabban átsegítse Rowant a holtak birodalmába. Úgy tűnik, hogy ezt a „kalandját” a fiú soha, senki nem fogja elmesélni, és ezzel azt sem fogja kinyilvánítani, hogy megsajnálta az őrült fél-vér srácot, ahogy azt sem, hogy létezik egy nagyon mélyen eltemetett érzelmes oldala. Ő továbbra is fenn akarja tartani a szemétláda imidzsét, és ehhez nem szabad érzelgőssé válnia. A revolver csövét kezdi eltisztogatni elmélázva, és vár arra, hogy parancsot kap-e. Brian szavaira megvonja a vállát.* ~ Fogok segíteni, de csak akkor, ha te eltakarodtál. *Gondolja magában, s ha a fiú elrepül, akkor ő ránéz Rowanre.* - Kár érted kölyök. Jó bérgyilkos lehetett volna belőled. Azért félig-meddig örülök, hogy megismerhettelek. Az a fránya angyal én nem kellett volna beléd. De a lényeg: Szeretnél máris indulni? Mert mint mondtam, egy szó, és megöllek. *Mondja halkan, hiszen már a revolver is kéznél van, így tényleg, ha megengedik neki, akkor rászegezi a fegyvert a srácra, és lövésre készül.*
Rebecca váltó
- Post n°38
Re: Sikátor
*Amikor Brian egyre durvábban kezd viselkedni, és már-már nekiugrik Tristannak, Rowan halkan megszólal a háttérben.* - Brian… Ne *mondja határozottan. Nem akarja, egyszerűen nem akarja, hogy Brian valaha engedjen a démoni énjének, azt akarja, hogy legalább a másik ne mocskolja be a kezét. Soha. A konténertől elhúzzák, amire nem is mond semmit, mert tudja, hogy akár hogyan is, de ő most már meg fog halni. Igazából bizonyos szempontból mindegy is, hogy koszos lesz-e a sebe… A korábbi kérdésre csak most kap választ, mire gyengén elmosolyodik. Nem érdekli, hogy a másik igazat mondott-e vagy sem, a lényeg, hogy most ezt mondja neki, és ezzel egyelőre meg is elégszik.* - Sajnálom, Brian… *motyogja, majd a könnycseppet meglátva felnyúl, és letörli a másik arcát.* - Nem érdemes ám miattam… Nem érek annyit, tesó *motyogja. Miközben Brian továbbra is kétségbeesetten próbálja ellátni, csak megbocsátóan mosolyog, majd amikor a másik fel akarja emelni megrázza a fejét.* - Bri... Ha most megmozdítasz, csak még jobban fogok vérezni... Jobb, ha idehozod Dariust, mert meghalnék, mire elviszel az Akadémiáig... *motyogja, egyre nehezebben beszélve. Igaznak tűnik, amit mond, szóval vélhetően a másik hallgat rá. Ha tehát a fiatalabb fiú elrugaszkodik a földről, lehunyja a szemét, és elenged még egy utolsó könnycseppet.* - Viszlát, kisöcsém... *suttogja halkan, majd felpillant Tristanra.* - Igen, az volt a gáz *enged el egy gyenge nevetést, majd a kérdésre felsóhajt. Lehunyja a szemét, és hirtelen megindul előtte az a jelenség, amelyet mindenki emleget a halál előtt: lejátszódik előtte az egész élete. Először két kisgyereket lát, akik vidáman játszanak egy kis kertben, majd villanásokban egy férfi és egy női arcot, esti mese csendül a fülében, aztán sikolyokat hall, démonokat és angyalokat lát, érzi a menekülés rettegését, aztán látja maga előtt Inishloe-t, a nagybátyjukat, végül felsorakoznak előtte a gyilkosságai, Fyron és ismét a sikátorban találja magát, csupa vérben és végeláthatatlan fájdalomban. De nem a teste fáj: a lelke sokkal jobban szenved. A naplójában, amelyet minden mással együtt Brianre hagyott, elköszönt az öccsétől, de tudja, hogy még így is sok minden van, amit jóvá kéne tennie. De azt is tudja, hogy soha nem lenne rá képes... Végül lassan felnyitja a szempilláit, amelyek alól immár ismét egy elszánt, vörös szempár ragyog ki, és gyengén bólint.* - Kész vagyok *mondja halk, de határozott hangon. Hát itt a vége. Ez a halál... Nem békével, de tárt karokkal fogadja. Ha búcsút kell mondani... Akkor itt a búcsú. Az utolsó gondolat, amely megfordul a fejében, mielőtt a golyó eltalálja, egyetlen szó:* ~ Megérdemelted...
Nathaniel Jenkins- .::Diák::.
- Post n°39
Re: Sikátor
*Miután lerázza magáról Briant csak csendben hallgatja a dolgokat, és próbál nem érdemi reakciót mutatni. Nem akarja, hogy lássák mennyire sikerült kiborítani erre a kis időre, nem mutatja mennyire kibukott Brian szavaira, mikor a haverjairól esett szó. Nem! Ő ehhez túl érzéketlen. Így csak a fal támaszkodva figyeli az eseményeket, és csak akkor szól, ha valami olyan dologról van szó, amit szívesen kommentál, vagy ehhez hasonló dolgok. Brianre magasról tesz, inkább leköti a haldokló srác. Aztán amint Bri lelép Rowanhez kezd beszélni, és a srác szavaira halványan elmosolyodik.* - Hát… A vér nem válik vízzé, ahogy mondani szokás. Terrorizáld helyettem is a halott ellenségeimet, oké? Majd benyújtok egy listát. *Vicceli el az utolsó pillanatait a fiúnak, majd amikor Rowan elmondja a bűvös szókat, akkor csak biccent. Tristan arcán most először őszinte sajnálat látszik, de most már nincs megállás.* - Igyekszem minél kíméletesebb lenni. *Mondja halkan, majd a fiú szívére célozva meghúzza a ravaszt, s a golyó tompán puffanva egyenest Rowan testébe fúródik. Tristan elrakja a fegyvert, megvárja, amíg a fiú kileheli a lelkét, majd mielőtt beállna a hullamerevség úgy rendezi el a srác testét, hogy ne abba a görcsös pózba találja őket. Utolsóelőtti tetteként lecsukja a srác szemeit, majd a revolvert eltéve a táskájából előkotor egy tollat és egy füzetet. Vadul körmölni kezd, s levelet Rowan kezébe csúsztatja.*
„Fiú!
Sajnálom, de attól tartok, hogy mire visszaértél volna ő meghal. Azért vettem a vérét, hogy ne kelljen ennél jobban szenvednie. Kíméletes voltam vele, s mint látod elrendeztem a testét. Sajnálom, hogy így alakult. Nem tehettem mást. Neki így volt a legjobb.”
*Állt az üzenetben, amit Rowan ujjai közé csúsztatott, majd védőbűbájt szórt a test köré, hogy illetéktelenek ne érhessenek hozzá. Megigazította a táskáját, és indult is tovább. A sikátorból kiérve megcsörren a telefonja, a srác morcosan ránéz a kijelzőre, és kinyomja a telefon.* ~ Most nyírtam ki valakit, **** meg! Tuti, hogy nem fogom felvenni ezt a sz*rt, Peter! Boldogulok nélküled! *Morogja magában, majd utoljára hátrapillant, és elindul keresni egy kocsmát, ahol elkezd iszogatni, és szép lassan visszatér a régi, bunkó, szemétláda és érzéketlen Tristan.*
„Fiú!
Sajnálom, de attól tartok, hogy mire visszaértél volna ő meghal. Azért vettem a vérét, hogy ne kelljen ennél jobban szenvednie. Kíméletes voltam vele, s mint látod elrendeztem a testét. Sajnálom, hogy így alakult. Nem tehettem mást. Neki így volt a legjobb.”
*Állt az üzenetben, amit Rowan ujjai közé csúsztatott, majd védőbűbájt szórt a test köré, hogy illetéktelenek ne érhessenek hozzá. Megigazította a táskáját, és indult is tovább. A sikátorból kiérve megcsörren a telefonja, a srác morcosan ránéz a kijelzőre, és kinyomja a telefon.* ~ Most nyírtam ki valakit, **** meg! Tuti, hogy nem fogom felvenni ezt a sz*rt, Peter! Boldogulok nélküled! *Morogja magában, majd utoljára hátrapillant, és elindul keresni egy kocsmát, ahol elkezd iszogatni, és szép lassan visszatér a régi, bunkó, szemétláda és érzéketlen Tristan.*
Kyle Williams- .::Diák::.
- Post n°40
Re: Sikátor
*A főtérről fut be egy fél-démon és támaszkodik neki a falnak. Mit keres ilyenkor a sikátorban és miért futkározik? Nem edzeni kezd. Mivel barátnőjétől nem rég elvált és haza akart volna indulni, elkapta valami angyal féle. A falnál ahol áll egy konténer takarja el… még is mit csináljon? Egyszerűen képtelen rá megtenni pedig nem gyenge lány. Amúgy egy fekete halász nadrágban van szandálban és egy fehér topban. *~Nem akarom.. ne légy szíves nee…~*Néz fel, amikor leszáll vele szemben egy fekete szárnyú ismeretlen alak és kivillantja vámpír fogait. A lány felnéz és ijedten tekint rá.*~Tedd meg.. képes vagy rá…~*Nem tudja megtenni és nem képes a tűz miatt. Fél tőle és hiába próbálja leküzdeni a félelmét, de nem megy. Az angyal-vámpír közeledik a lányhoz, aki egyre heveesseben ver a szíve. A tetoválását megfigyeli, majd a jobb kezét felemeli látható szögbe és érzi, hogy elfeketedik a szeme.* - Nem nyúlsz hozzám „mocskos” vámpír.. *Dobja a tűzlabdát és hirtelen összecsapja a kezeit és az angyal-vámpír két oldalára tűzfalat, ami közeledik hozzá. A lány, meg szaporábban veszi a levegőt és nem tudja, mit csinál. Aztán elengedi a vámpírt, aki még egy olyan mondatot oda vág hozzá, hogy még látjuk egymást utána Alice leül a földre és próbálja kifújni a levegőt. Igen ő nagyon megijedt és nem tudja mit és hogyan csinált. Előveszi a zsebéből a telefont és sms-t próbál írni két személynek:
„Aaron, Ethan!
Nem tudom mit csináltam.. Fogalmam sincs, de valahogy sikerült elijesztenem a támadómat. Valamelyikőtök ha a közelben van, ide tudna jönni? Szólnék én Dominak, de ő most valahogy nem tudom. Itt vagyok a sikátorban az Expoliandumon… egy konténer körül.
Alice”
Ahogy megírja az sms-t néz fel az égre majd jobbra balra.*~Nem biztonságos ez nagyon nem…~*Szusszant egyet és próbál lehiggadni. Még is mit csinált? Még mindig nem tudja eldönteni és saját magán is meg van lepődve.*
„Aaron, Ethan!
Nem tudom mit csináltam.. Fogalmam sincs, de valahogy sikerült elijesztenem a támadómat. Valamelyikőtök ha a közelben van, ide tudna jönni? Szólnék én Dominak, de ő most valahogy nem tudom. Itt vagyok a sikátorban az Expoliandumon… egy konténer körül.
Alice”
Ahogy megírja az sms-t néz fel az égre majd jobbra balra.*~Nem biztonságos ez nagyon nem…~*Szusszant egyet és próbál lehiggadni. Még is mit csinált? Még mindig nem tudja eldönteni és saját magán is meg van lepődve.*
Vendég- Vendég
- Post n°41
Re: Sikátor
*Eléggé eltévedt. Hogy hogy kerülhetett a sötét negyedbe nem tudta, de reménykedett benne, hogy Vic majd hazatalál helyette. De eddig nem úgy tűnik. A kis gonosz mintha vadászna, elmélyült szimatolás közepette benéz minden mocskos ficakba. Egyszer még mintha talált is volna valamit amit egyből fel is falt, mire kikotorhatta volna a szájából. Reménykedik benne, hogy nem valami mérgezett csali volt amit a kis dög talált. Hirtelen furcsa hangok ütik meg a fülét. Dulakodás jelegű hangok, sercegés, fújtató hangok mint akik futnak, de nem halkul a csatazaj. Fegyvercsörömpölés azonban nem vegyül vele. Valószínűleg mindenkinek meg van a saját csöndes fegyvere. Belódul a zaj felé. Égett füst csap az orrába. Felkapja Vicket a pórázánál fogva, a kis lény egyből a nyakához bújva lecövekel. Hiába, a gyakorlat nagy út, és szándékosan nevelte bele a görénykébe ez a kis bónuszt. Így mindketten védve vannak a malőröktől. Mire befordult volna a sarkon, valaki nyílegyenes felszállással elröppent a sikátorból. Szaga egyértelműen azonosítja a vámpír létet. ~Basszus!~ Szólal meg benne a riasztó, és két dolog suhan át rajta. Egy, ha megharapta és még él, az nem azonnali átváltozással jár, de segíthet az áldozatnak eldönteni akar e úgy élni vagy nem. Kettő, ha meghalt jobb ha takarít, mielőtt valakit még megtámad az új dögje. Óvatosan beljebb sétál a sikátorba, miközben kézháttal végigsimít Vic bundáján. ~Semmi baj, nyugi!~ Mindketten feszültek, ez megérthető. A levegőbe szimatol. Nem érzi vér szagát. Talán mázlija lesz. De az is lehet, hogy a vámpír volt túl ... alapos. Lassan és óvatosan halad. Szöszögést hall a szemeteskonténer mögött. Szóval ide szorította be az a drága tollas vámpír szerencsétlen lányt! Lány igen. Érzi a kellemes illatot, ami egyértelműen erősödik, és elkülönül a másik szagtól. Mire félre tolja a konténert, a lány éppen elküldött egy sms-t a mobilján.* - Megsérült? *Kérdezi óvatosan a lánytól.* - Szia! Megsérültél? Gyógyító vagyok, talán segíthetek. *Igyekszik szemmel tartani a lányt, akin látszik, hogy alaposan megijedt. Talán valós támadás is történt nem csak ijesztgetés. Vic kíváncsian pislog a konténer mögött gubbasztó lányra. Lazít a fogáson Uriek nyakában. Talán valóban nincs gond. De ki tudja. Azért jobb az óvatosság. Ha kell gyorsan hátra is tud ugrani. Nem ment be a konténer mögé.*
Kyle Williams- .::Diák::.
- Post n°42
Re: Sikátor
*Csak ül a sikátornál a konténert nem kell elhúzni, de igen ott ül. Veszi szaporábban a levegőt. A telefont pont elrakja szóval valamit láthatott a fiú. Alice vár. Nem ő szerencsére nem sérült, meg pedig nem az első eset a találkozása. 2 nap alatt másodszor találkozik vele. Aztán elhúzzák a konténert, amire rápillant szaktársára. Ha ugye tudna, róla bár amennyit van most az Erethonban. Lehet nem fogja kitenni a lábát egyedül az iskolán kívül.* - Nem.. De nem akarom, hogy bajod legyen. Az a tűz.. Én tettem a vámpírral.. Vagy angyallal mind kettővel. Jól vagyok. tényleg.*Mondja a fiúnak és rászegezi a tekintetét és próbál fel állni.* - Mit keresel, ezen a helyen ahol veszélyek vannak? Amúgy köszönöm a segítséget. Az előbb írtam sms-t a barátomnak meg a „tanáromnak”*Hangsúlyozza a lány és közben éberül figyel jobbra, balra. Mostanra a feketeség eltűnt a szeméből és újra mogyoró barna.* - Amúgy Alicenak hívnak, és az akadémiára járok az Erethonba.*Mutatkozik be és kíváncsian tekint a másikra, hiszen tudni szeretné mi a neve a szimpatikus vérfarkasnak.* - A vérfarkasokat hamarabb meg lehet érezni, mint a lidérceket. Ezt most tapasztaltam meg… igen még zöld fülü vagyok, hagyjuk. Szóval merre felé tartasz? Ha gondolod, szívesen elnavigállak. Ismerem valamennyire ezt a várost.*Igen és ezt a környéket is csak nem teszi hozzá. Ahogy eléri az Erethont tuti lefürdik és mindenképpen beszélni akar Ethannel és Aaronnal.*
Vendég- Vendég
- Post n°43
Re: Sikátor
*A lány kicsit szeppent, de megerősíti abban hogy semmi baja. Örül neki. Szabadkozva próbál remegő lábaira állni, és azonnal kap is a keze után, hogy segítsen. Meg sem fordul a fejében, hogy csapda lehet, mert kiszúrja amit a másik is rajta. Háztársak. A kitűző látványos és egyértelmű. Azon kívül védelmet is biztosít nagyjarészt. Legalábbis reménykedik benne.* - Ha próbálsz megnyugodni, akkor nem kell félnem a tűzlabdáidtól. Szóval nyugi! Elment. Vége! *Próbálja a lányt nyugtatgatni, és látszik, hogy lassan sikerül bár talán nem csak az ő jóvoltából. Próbálja lazára fogni, amikor faggatózik a csajszi, mit is keres erre. Szégyen bár hasznos dolog a beismerés. Mosolyogva vállat rándít.* - Eltévedtem. Szerintem a főtérről rossz irányba kanyarodtam. Elpakoltak a bódésok, és nem ismertem fel az utcát ezek szerint amin jöttem. *A lány bemutatkozik, így ő sem maradhat adóm. Amúgy kicsit szégyellheti a fejét. Már az elején ezzel kellett volna kezdenie. De na szóval nem Lovag, így ez mostanra maradt.* - Szia Alice! Én Uriel vagyok, és valóban vérfarkas jól látod. Pontosabban érzed. *Elnyom egy mosolyt, majd megsimogatja és leereszti Vicket a nyakából.* - Ha gondolod, én örülnék neki ha visszakísérnél. Ketten mégis többek vagyunk mint egyedül. Én végleg eltévednék, talán kísértet is lenne belőlem, míg gondolom te nem szeretnél vámpírrá válni. Ámbár szerintem ha már van benned Démonvér, akkor gyakorolhatnád nyugodtan a védekezést és a dobálózást. Akkor nem fog tudni megharapni. *Kacsint, és karját nyújtja, hogy egymásba karolva jussanak el az Akadémiára, ha Alice is benne van. Amúgy meg csak látvány lenne. Így karon fogva simán elkaphatja a lányt, ha remegő lábaiba még nem tért volna vissza eléggé az erő. Az ijedség bizony kiveszi a nagyját. Aztán lesünk, miért nem tudunk rendesen lábon maradni.*
Kyle Williams- .::Diák::.
- Post n°44
Re: Sikátor
*Hát igen, de ez nem szeppentség, hanem az izgalom. Igen a lány valóban nem tudja mi volt ez. Csak annyit tud a Sylorinástól állítólag démonvadász. Akkor viszont egyedül nem lehet Qarinban. Figyel Urielre és érzi igen, hogy vérfarkas és megnyugtatja a jelenléte. Kezdi egyenletesen venni a levegőt és ugye feltápászkodik. Körbe néz és éberen figyelget, majd aztán hallgatja a másikat.* -Nem. Most használtam életemben előszőrőket. Jézusom..*Mondja, zaklatott hangon aztán ugye kérdezni kezdi, miért jár erre és merre felé tart, hogy elkísérje. Szívesen segít neki hisze háztársak, meg minden. Bár nem tudja követni az újakat szóval.* - Megmutatom az utat. Az este itt eléggé veszélyes tud lenni ezért gyakran kerülni kell.*Válaszolja a másiknak amennyire ki igazodott a helyen.* - Aranyos az a valami.*Mondja az állatra és elmosolyodik rá. Igen szereti ő az efféléket, csak nem mutatja mindig ki. Ha bár Dominique tervez egy kutyát meg egy kígyót szóval..* - Igen többen. Hm.. Rendben akkor menjünk együtt, majd maximum írok sms-t akiknek írtam, mert tuti, hogy keresni fognak. Mindegy ilyen szétszórt vagyok ma! Te mikor érkeztél?*Érdeklődik, az iskolára gondol és amikor bemutatkozik elmosolyodik.* - Szép neved van.*Mondja a srácnak és amikor a démonvérrel jön elvörösödik és egy tincset hátra rak a füle mögé.* - Egy két hónapja tudom, hogy fél-démon vagyok és mivel mostanában találtam tanárt… így az alapokat tanítja nekem. A tüzet meg nem tudom, hogy csináltam. Mindig is rettegtem tőle.*Magyarázza Urielnek és kijön belőle majd utána ha a fiú kíváncsi szívesen mesél Qarinról.* - Mennyire ismered a várost? Még nincs olyan sötét, hogy megmutassak pár helyet. Amúgy A sötét negyedbe eléggé fura alakok szoktak járni és érdekes fejek és vámpírok…*Magyarázza a srácnak és igen a lány valamennyire ki ismerte magát ebben a hónapban. Szóval lelkesen mesél amíg be nem áll a pofája és rá nem szólnak.*
Vendég- Vendég
- Post n°45
Re: Sikátor
*A lányzó talpra áll, és úgy tűnik, bírja is a lába aminek örül is Uriel. Úgy tűnik az ijedtség nem volt sokkhatásszerű. Szóval ha leszámítjuk, hogy most először használta úgy igazán a képességét, és még ennyire új, ... hát jól tűri a lány. Főleg hogy nem piromán hanem pirofób.* - Köszi, nekem is tetszik a nevem. *Mosolyodik el.* - Ami pedig a városnézést illeti, én jobban örülnék ha kimennénk innen ebből a negyedből. Ha vissza tudnál kísérni a főtérig, azt megköszönném. Ettől a helytől feláll a szőr a hátamon. *Vérfarkas szleng. Ciki vagy sem, de valóban ez a helyzet. És ha átváltozna, ha hagyná, akkor láthatná is Alice Uriel fehér bundáján hogy valóban igaz. Ezek a szagok! A fiú számára ez kicsit sok. Több "k"ával. De szerencse, hogy az önuralma egész kitűnő. Még az előző iskolájában is hozzá küldték kulturált viselkedést tanulni a forróbb fejűeket. Mi lett a vége? Meg kellett tanulnia verekedni. Sosem akart alfa lenni. De ott valahogy ezt szinte ráhúzták mint egy vizes rongyot. Utálta. Nem lehetett eléggé önmaga. Valahogy ott az ösztönlény előbbre való volt mint az elfogadás első lépcsőfoka. A benne lévő embert sokkal többre tartotta mindig is. Erről jut eszébe, hogy felnézzen az égre. Bár tudja jól, még van két napja. Aztán irány a specifikusan nekik kialakított vérfarkas éjjeli menedék. És még nem járt ott eddig, hogy időben oda is találjon. Majd hozzácsapódik valakihez. Utálná, ha az első teliholdnál kibeleznék itt amiatt, hogy úgy jár mint ... nem! Gondolni sem akar arra a szörnyű napra. Hogy reggel derült ki hogy ...
Hatalmasat szusszan, majd Alicera mosolyog aki akkor fejezi be a mondatot. Figyelt ám, csak a gondolatai IS elcsatangolnak néha, nem csak ő.* - Ő Victoria, az én kis vadászgörénykém. *A kis lény a nevét meghallva odajön és felmászik a készen, amit Uriel tart neki oda lehajolva aztán felemeli a lány elé.* - Kicsit pézsma illatú, szóval ha nem bírod a pézsmát, akkor inkább meg se simogasd. Amúgy szereti ha nyúzzák. *Vic kíváncsian szimatol a lány felé. Ha engedi, még át is mászik rá. Persze a póráz Urielnél marad.*
// FAGY (pizsilövés okán)//
Hatalmasat szusszan, majd Alicera mosolyog aki akkor fejezi be a mondatot. Figyelt ám, csak a gondolatai IS elcsatangolnak néha, nem csak ő.* - Ő Victoria, az én kis vadászgörénykém. *A kis lény a nevét meghallva odajön és felmászik a készen, amit Uriel tart neki oda lehajolva aztán felemeli a lány elé.* - Kicsit pézsma illatú, szóval ha nem bírod a pézsmát, akkor inkább meg se simogasd. Amúgy szereti ha nyúzzák. *Vic kíváncsian szimatol a lány felé. Ha engedi, még át is mászik rá. Persze a póráz Urielnél marad.*
// FAGY (pizsilövés okán)//
Vendég- Vendég
- Post n°46
Re: Sikátor
*A kereskedő negyedből tévedt be erre. És nem véletlenül. Kicsit furcsa lehet annak ez a kis kerülő, aki ismeri a lányt, de nem eléggé ahhoz hogy tudja, az elmúlt pár hónapban bizony megtanult az efféle csúnya helyeken is kényelmesen közlekedni. Most éppen az ékszerésztől jött, és fekete macska alakban lavírozik a sikátor árnyékában. Hála macska testének, halkan és gyorsan közelít a túlsó oldal felé. Viszont valami megzavarja. Két részeg-féle férfi kóvályog át előtte. Nem dalolnak, és furcsa dülöngélő léptükben összekapaszkodva akár a gyilkos és áldozata is lehetnének. Várt hát, amíg biztonságosan tovább haladhat. Nem is tévedett sokat. Pár méterrel arrébb, ahol eltűnt a páros, egy méteres férfiláb lóg ki az egyik konténer mögül. Vámpír vagy simán csak egy kés végzett vele, ez már nem derülne ki, csak ha valaki szándékosan oda nem megy érdeklődni. gaea inkább kihagyja. Messzire viszont így sem jut. Egy ember, és állata halad felé. A kísérő állat szaga még akár ismerős is lehetne, ha anno rendelkezett volna állati orral. Viszont ez neki még új keletű. A kis verebe már nincs vele. Pedig most kicsit talán még hiányzik is neki.*
Vendég- Vendég
- Post n°47
Re: Sikátor
*Lenyűgöző a hely. Tele mocskokkal, és az emberek legaljával. Rablók, gyilkosok, csalók, gazfickók. Pont olyanok, mint aki ide betéved. Nem is véletlenül tévednek ide az emberek. Hacsak nem valóban a balsors követi lépteiket. De nem így az a lány, és kísérő állata, akik a kövezeten lépdelnek néma léptekkel. Hiába az acélbetétes kopott bakancs. A kövek némák maradnak. Egy párosnak eredt nyomába, akik most egy lányt kerülnek meg. Csak a sarkon túlról figyeli a két férfit, és jobb kezének ujjai kissé meg is feszülnek, majd elernyednek, ahogy szinte kezében érzi a pengéje markolatát. Majd azok eltűnnek egy sarokban, és a lány meg hiénája meg is indul. A közepesen meleg idő ellenére a lányka egy hosszú éjfekete, és mély lila színű köpenyt visel, ami az árnyak között elég jól rejti. Csuklya mélyen az arcába húzva, így kevésbé látható a kis hölgy élénk, szinte pengeélesen villanó smaragd szempárja.
Ajkai halk fohászt, és imát mormolnak. A lányt körbelengő avar, és nedves föld illata talán azoknak kellemetlen lehet, akik nem ismerik az ilyen dolgok... akár az eső utáni erdő... vagy a párás, ködös temető szépségét. Ahogy a lány túlhalad a macskán, annak feltűnhet az ismerős, hajdan daimón lény, a foltoshiéna. Annak a szemében is csak elszánt villanások látszanak, ahogy az is elhagyja a macskát. Majd a lány befordul a sarkon, mire ott csak egy tompa meglepett férfihang hallatszik.*
- Mi a...
* Majd egy fémes súrlódó hang.*
- A mester már vár rád.
* Közli a macska alakú lány füleinek tökéletesen hallható, kellemesen búgó csengésű női hang. Nagyon is ismerős női hang.*
Ajkai halk fohászt, és imát mormolnak. A lányt körbelengő avar, és nedves föld illata talán azoknak kellemetlen lehet, akik nem ismerik az ilyen dolgok... akár az eső utáni erdő... vagy a párás, ködös temető szépségét. Ahogy a lány túlhalad a macskán, annak feltűnhet az ismerős, hajdan daimón lény, a foltoshiéna. Annak a szemében is csak elszánt villanások látszanak, ahogy az is elhagyja a macskát. Majd a lány befordul a sarkon, mire ott csak egy tompa meglepett férfihang hallatszik.*
- Mi a...
* Majd egy fémes súrlódó hang.*
- A mester már vár rád.
* Közli a macska alakú lány füleinek tökéletesen hallható, kellemesen búgó csengésű női hang. Nagyon is ismerős női hang.*
Vendég- Vendég
- Post n°48
Re: Sikátor
*Na igen. Nem magától halt meg az a férfi. És az ideje is lejárt. Azok a macska fülek jól hallották mindezt. Nem nehéz. Állat alakban könnyű hallani mindazt, amit emberként csak halk ruhasuhogásként érzékelhetnénk csupán. Mint ahogy azt az avar-szerű illatot, és a hiéna halk neszezését. Hiéna, ITT. Akkor ez cska egyet jelenthet a fiatal hölgy mellett. Lagmart! Gaeának megdobban a szíve, és lelkesen átváltozás közben legszívesebben a nyakába ugrana a két alaknak. De nem teszi. Nem mintha a fagyos jégtündérke szerepe nem illene hozzá, no nem éppen azért. Csak megtanulta, hogy a messziről küldött csillogó szemű félmosoly többet mond sokszor, mint a lelkes pompomlánykás ugrándozás. És ő amúgy sem az a fajta, aki csak úgy kistakonyként bárkinek a nyakába ugrana. Talán valamikor az volt, most már lényének egyetlen szikráját sem érinti ez a jellemvonás. Fyironra érkeztében önnön tíz éves hasonmását is felkoncolta az előtérben, és ha akkor nem áll félre Yan, talán még ő is kapott volna Gaea nem éppen szelíd új jelleméből. De most, és már, ez is a múlté. Mint ahogy azt hitte Janát is ott hagyta abban a valóságban, aminek ő már nem tagja, hiszen nem ember többé. De újfent tévedett. Mint valamikor Lilyával és Yannal kapcsolatban is. Ma már újra az élete részét képezik mindketten. És ez a páros most itt előtte, akik halkan elsuhannak hogy valakit új létsíkra, új létezésbe küldjenek, ... ~élmény ez a hely.~ Suhan át a gondolat a fején, majd halkan az acélbetétes bakancs és a hiánalábak után igyekszik óvatosan. Zöld szemecskéje kíváncsian csillog. Szeretné tudni, min ütyködik itt a lány és hiánája, mielőtt tovább indul a dolgára, vagy szóba nem elegyedne vele Jana és Lagmar. Mindenkinek meg van a maga dolga. Még Gaának is. De ha meglepi Janát, többé nem lesz semmi dolga az biztos. Itt legalábbis.*
Vendég- Vendég
- Post n°49
Re: Sikátor
*Gaea még éppen elkaphatja azt a pillanatot, ahogy Jana a férfi felett kuporog, bal kezét a tarkóján tartva, jobbal egy hosszú, vékony pengét húz ki a férfi mellkasából. A penge csak jön és jön... legalább tizenöt centi hosszú, vékony, kecses, hegyes gyilok. A hiéna pillantása villan hátra, majd csak a jól ismert hiénakacaj hallik fel. Lagmar várt, kellemes férfi hangja elmarad. De nem a lány elméjében.*
~Királynőm... szemtanú balról...~
* Mire Janácska is odakapja a pillantását. Ajkain csak egy kedves mosoly szalad végig. Ami mi tagadás... abszurd, sőt... talán rémisztő az adott helyzethez. Véres kézben, véres pengét tartva, egy hulla felett a fekete köpönyeges lány, egy szelíd, kedves mosollyal. Mi ez, ha nem abszurd, vagy rémisztő? A hölgyecske körül mintha egy pár árny lejtene táncot. Mintha egy szürke valamit akarnának befalni. De persze mind ez csak a mocskos üvegtáblák, és egyebek játéka. Miért mutatkozna ilyen közel bármilyen földöntúli entitás... vagy maga a Halál a lányhoz? Ugyan. A feltételezés is butaság. Vagy még sem annyira? Ami tény, hogy a régi ismerős csak feltápászkodik, a kést megforgatva a kezében, majd egy rongydarabbal végigtörölve azt.*
- Liliyával már találkoztam. Valahogy... sejtettem, hogy te sem lehetsz olyan nagyon messze.
* Hangzik a kellemes tónusú, csendes hang. Majd folytatódik.*
- Jó ismerős arcokat látni errefelé. De komolyan.
* Igeeeen. A helyzet kegyetlen groteszk. Egy halott felett a lány olyan természetességgel beszél, mintha nem is épp az imént segítette volna a Mester karjaiba azt a szerencsétlen balféket.
Majd a lány csak tiszta kezével elővesz egy doboz cigit, kiráz belőle egy szálat, és rágyújt. Igaz, hogy az öngyújtó vérmaszatos lesz... dehát... van ez így.*
- Milyen érdekes, hogy ilyen furcsa helyeken sodor össze minket a szél...
~Királynőm... szemtanú balról...~
* Mire Janácska is odakapja a pillantását. Ajkain csak egy kedves mosoly szalad végig. Ami mi tagadás... abszurd, sőt... talán rémisztő az adott helyzethez. Véres kézben, véres pengét tartva, egy hulla felett a fekete köpönyeges lány, egy szelíd, kedves mosollyal. Mi ez, ha nem abszurd, vagy rémisztő? A hölgyecske körül mintha egy pár árny lejtene táncot. Mintha egy szürke valamit akarnának befalni. De persze mind ez csak a mocskos üvegtáblák, és egyebek játéka. Miért mutatkozna ilyen közel bármilyen földöntúli entitás... vagy maga a Halál a lányhoz? Ugyan. A feltételezés is butaság. Vagy még sem annyira? Ami tény, hogy a régi ismerős csak feltápászkodik, a kést megforgatva a kezében, majd egy rongydarabbal végigtörölve azt.*
- Liliyával már találkoztam. Valahogy... sejtettem, hogy te sem lehetsz olyan nagyon messze.
* Hangzik a kellemes tónusú, csendes hang. Majd folytatódik.*
- Jó ismerős arcokat látni errefelé. De komolyan.
* Igeeeen. A helyzet kegyetlen groteszk. Egy halott felett a lány olyan természetességgel beszél, mintha nem is épp az imént segítette volna a Mester karjaiba azt a szerencsétlen balféket.
Majd a lány csak tiszta kezével elővesz egy doboz cigit, kiráz belőle egy szálat, és rágyújt. Igaz, hogy az öngyújtó vérmaszatos lesz... dehát... van ez így.*
- Milyen érdekes, hogy ilyen furcsa helyeken sodor össze minket a szél...
Vendég- Vendég
- Post n°50
Re: Sikátor
*Ó igen. Gaea erre várt. A beköszönőjét Lagmar szépen letette Jana lábai elé, így megkímélve a vörös lányzót attól, hogy hogy bármi kínosat tehessen testi épsége veszélyeztetése mellett. Jana mosolyát a félhomályban nem könnyű kiszúrni, de macska szemmel ez semmiségnek tűnik. Néha még így is meglepődik rajta, de azok a macska ösztönök olyan természetesnek veszik, hogy könnyebben átsegítik a nehézségeken. És mi tagadás, az illúzió és az átalakulás között csupán annyi a különbség, hogy a test érzékei is jelen vannak. Lagmar orrát viszont csalhatatlanul kijátszani lehetetlen, erre Gaea már rá jött. Macskaság ide vagy oda, attól még a szaga ugyan az valahol. Lassan sétálni kezd Jana felé, miközben vissza alakul emberré. A macskanyakörv immár csuklópántként a bal karjára csatolva fogja biztonságosan körbe, így elhagyhatatlanul vele marad értékes csomagja, amit Taloától hozott. Ráér még a helyére tenni. Ráér még! Jana és Lagmar most fontosabb. Oly' régóta már hogy nem beszélt velük. Olyan régóta nem tud róluk semmit. És hírszerzés ide vagy oda, mint ahogy Lilről sem tudtak semmit, Jana is kiesett a látószögéből. Amúgy önző is volt. Saját magával jobban elfoglalva. Két lépés után már teljesen átváltozva sétál az éppen cigire gyújtó lány felé, miközben csillogó szemekkel, és félmosollyal sétál felé.* - Lám, lám! Kit sodort erre a szél! Hogy már sétálni sem lehet úgy a nagy világban, hogy bele ne botoljon az ember egy hiénába egy város kellős közepén? *Kicsit cinikus, kicsit huncut, és mégis, ki tudhatja mi jár a lányok fejében. Hát még Lagmaréban.* - Lillel nem találkoztam mostanság. Elég elfoglalt. Valahogy nem is nagyon reméltem, hogy itt futunk össze, de jó a Fyron kitűzőjét a ruhádon látni. *És mi tagadás, nem okozott meglepetést neki a kitűző színe sem.* - Szia Lagmar! Szia Jana! *Köszön halkan, mikor eléjük ér.*