Fyron Akadémia

Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

2 posters

    Agnes és Ragnar az Akadémián

    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Agnes és Ragnar az Akadémián Empty Agnes és Ragnar az Akadémián

    Témanyitás by Ragnar Solberg Szomb. Nov. 02, 2013 11:28 pm

    [2013. november 3., vasárnap délután 3 óra körül, az Akadémia, Tópart]

    *Ragnar egy barna dzsekiben, fütyülgetve sétál a birtokon. Nem tudja, merre akar menni, igazából nincs is semmiféle úticélja. Csak úgy sétál. Kiélvezi a szünet utolsó napját, meg ilyenek. Egész nap nem is csinált semmiféle különöset - miután Henrik felébresztette a szokásos AC/DC-t üvöltetős reggeli műsorával, gyorsan vissza is aludt, és körülbelül délben kelt fel, majd megreggelizett (vagy ebédelt?), elment egy kicsit edzeni, most meg úgy gondolta, levezetőnek sétál egyet. Nem igazán van kedve beszélgetni senkivel. Majd talán ha visszaért, megkeresi Henriket. De most úgy elvan magában, olyan békés az idő. A nap néhány percenként óvatosan kipillant az amúgy szürkén gomolygó felhők közül, a szél hidegen, de csendesen fújdogál. A hőmérséklet egészen kellemes, legalábbis a viszonylag hideg időjáráshoz szokott Ragnar számára. Így hát a dzsekijét fel sem cipzározta, és alatta is csak egy egyszerű, fekete pólót visel, illetve farmernadrágot és edzőcipőt. Viszonylag hosszú haját - lusta levágatni, na - a szél játékosan összeborzolta, így most körülbelül úgy néz ki, mint valami frissen utcára került hajléktalan. Hát, annyira nem hatja meg a dolog. A tópartra érve lassan a stégre sétál, s kimegy egészen annak legvégéig. Ott megáll, és zsebretett kézzel, elmélázva hordozza körbe pillantását az épp abban a pillanatban napsütötte tájon. Arcán halvány mosoly fut át, maga sem tudja, miért. Azt sem tudja, mi jár a fejében. Talán jobb is. Talán meglepődne azon, amit talál. De néha ilyen is kell, nemde? Szabadjára engedni oly sokszor béklyóba kötött gondolatainkat, hadd szálljanak a széllel, szabadon, akár a madarak. Na, user sem érezheti egészen jól magát, ha ilyen közhelyeket írogat, de mindegy. Ragnar hangulatát a legjobban most ez tükrözi.*
    Agnes Gadegaard
    Agnes Gadegaard
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Agnes és Ragnar az Akadémián Empty Re: Agnes és Ragnar az Akadémián

    Témanyitás by Agnes Gadegaard Csüt. Nov. 21, 2013 10:42 pm

    //Szia...bocsi a csúszásért, nem tudom mi van velem mostanában...de itt vagyok...csak tudnám mi a színkódja Nessának...pff...//

    *Egy álmos, szürke, karikás szempár...nyúzott, kormos, alvadt vérrel összemaszatolt arc, égnek álló haj. Nah igen, még Agnes is lehet pocsék állapotban. Miközben a frissítő zuhany alatt áll, próbálja eltüntetni az elmúlt pár nap nyomát, rendbe szedni kusza gondolatait, és felhúzni a falait, na meg valami jó kifogást találni arra, hol a fenében volt 4 napig... Bááár, inkább az a legvalószínűbb, hogy eleve fel se tűnt senkinek, végül is, eddig még nem nagyon kedveltette meg magát senkivel se, így nem hiszi, hogy bárkit is érdekelne a sztorija. Szóval, Nessa kilép a zuhany alól, és mielőtt még ismét visszadőlne az ágyba, inkább a szekrénye felé veszi az irányt, és megszárítja a haját. Valamivel el kell terelnie a gondolatait, lekötnie magát, és levezetni a felgyülemlett feszültséget, így pár perc múlva már kint is van a folyosón, edzőcipőben, laza, fekete nadrágjában, és sötétkék melegítőfelsőjében. Az ebédlőből még csór egy kis kaját, majd már kint is van az épületből, fülhallgató...és már bömbölnek is a kedvenc számai. Vámpír lévén nem nagyon van szüksége az edzésre, de szeret futni, mert olyankor mindig ki tud kapcsolni, és nem kattog az agya semmi bonyolult, összetett és szenvedős dolgon. Tehát, hősnőnk elindult futni. A második, harmadik szám után már kezdett hatni a dolog, teljesen kiüresedett az agya...kb. egyenlő lett a lány egy...egy kókusz érzelmi szintjével, és szinte csak annyi értelmes löttyöt is tartalmazott, mint ez a szőrös, barna egzotikum. Az őszies időjárás most nagyon kellemes volt, igazi felüdülés a vámpír számára, hogy végre nem menekül, csak...létezik és kész. Az éjszaka közepén, amikor beesett a szobájába még ahhoz se volt ereje, hogy kötözködjön a még fent lévő szobatársával...csak szimplán némán bámulták egymást pár pillanatig, és Nessa egyetlen pillantással jelezte csupán, hogy 'Egy szót se, különben kitömött díszként végzed az ebédlőben'. Szóval ja...semmi gúnyos, pöffeszkedő megjegyzés 5 nap óta...persze csak az Akadémia területén. Vajon meddig bírja... És ebben a pillanatban a lány tudatáig eljut a környezete...kifutott egész a Tóig. A stégen megpillant egy...hát így hátulról nézve nagyon is ismerős alakot. A lány kikapcsolja a zenét, zsebre teszi, majd odasétál a srác mellé. Szünetet is kell valamikor tartani. *- Rag,  héjjj, szia! -* Mondja majd beletúr rakoncátlan fürtjeibe, melyek kibújtak a lófarokból, és most a lágy szellőben az arcát csiklandozzák. Már rég látta a fiút, és most szinte hatalmas nyugalmat ad számára, hogy láthat egy ismerős arcot, aki nem néz rá úgy, mint egy kísérleti patkányra, vagy egy albínóra. Sok ilyen tekintetek kap...pedig teljesen komolyan próbál jó kislány lenni. Na mindegy...lehet nagyon elterjedt az a kis incidens, azzal a kutyulival még év elején. De...visszatérve hősnőnkhöz és daliás lovagunkhoz...*- Mi újság Rag, hogy vagy? -* Kérdezi, miközben végigpillant a lágy tótükrön, aminek a felszínén meg-meg csillan a gyenge napfény.*
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Agnes és Ragnar az Akadémián Empty Re: Agnes és Ragnar az Akadémián

    Témanyitás by Ragnar Solberg Szomb. Nov. 23, 2013 7:39 pm

    *Agnes hangja úgy rángatja ki Ragot az álomvilágából, akár egy zuhanás egy álomból. Így hát nem csoda, hogy kicsit összezavarodva pillant hátra a hang hallatán. Nem számított társaságra, pláne nem Nessára, hiszen már olyan rég nem látta a lányt. Nem feltételezte, hogy eltűnt volna bárhova is, hiszen gyakran megtörténik, hogy napokig nem futnak össze, ami mostanában nagyon kezdi zavarni Ragnart, s egyre többször eszébe is jut a lány, de odáig még nem jutott el, hogy szóvá tegye, vagy tegyen bármit is ellene. Még mindig nagyon óvatos a lánnyal szemben. Minden esetre mikor feldolgozza, hogy mi történik körülötte, hol van, és ki szólt hozzá, arcán széles mosoly terül el.* - Szia, Nessa. *Üdvözli a lányt, majd futólag végigpillant rajta, konstatálva, hogy a másik épp futni jött ki. A kérdésre csupán vállat von, s immár teljesen Agnes felé fordulva válaszol.* - Semmi különös, elég unalmas mostanság az élet. De megvagyok. És te? Már nem is tudom, mikor láttalak utoljára... *Veti fürkésző pillantását a vámpírra, s pár másodperc gondolkozás után folytatja.* - Minden rendben van, Nessa? *Kérdi ezúttal mosoly nélkül, teljesen komolyan. És reméli, őszinte választ fog kapni - vagy legalábbis megközelítőleg őszintét. Bár a teljes tagadás valószínűbb lehetőségnek tűnik. De a remény hal meg utoljára, nemde? Ragnart valóban, hátsó szándékok nélkül érdekli, mi van a lánnyal, elvégre ő vette rá, hogy ide jöjjön, és ettől függetlenül is felelősnek érzi magát érte - persze ezt semmi pénzért nem említené neki, hiszen a lány reakciója igencsak egyértelmű lenne. De mégis... Rag vigyázni akar rá, és azt akarja, hogy boldog legyen, egyszerűen csak boldog és kész. Ha pedig tehet valamit azért, hogy ehhez hozzásegítse, megteszi.* - Bár, ha csak engem kerülsz állandóan, azt is elmondhatod, nem fogok megsértődni. *Mosolyodik el féloldalasan, próbálva egy kis poént vinni a helyzetbe. Hátha attól jobb lesz, vagy könnyebb, vagy ki tudja. A fájdalomra hiába dobsz pokrócot - ő úgyis lerázza magáról.*
    Agnes Gadegaard
    Agnes Gadegaard
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Agnes és Ragnar az Akadémián Empty Re: Agnes és Ragnar az Akadémián

    Témanyitás by Agnes Gadegaard Vas. Dec. 01, 2013 7:47 pm

    A tópart körüli fák kopáran álltak a gyenge napfényben, mely elárasztotta lágy fényével a tájat. Az égen elmosódott felhők úsztak, és a színek egymásba mosódtak. Mintha csak egy festménybe kerültek volna, Nessának az az érzése támadt. Jó volt látni a fiút és hallani kellemes hangját, mely mindig körbeölelte a lányt és eszébe juttatta, hogy van aki törődik vele, még ha ezt sokszor nem is merte bevallani magának Agnes. Rag kérdésére csak vállat von. *- Semmi különös. Megvagyok, unalmasan tengetem a napjaimat, miközben megpróbálok jól viselkedni. -* Nah... álljunk csak meg. Azért ez nem teljesen igaz. Agnes és a jóság az két egymástól fényévekre álló fogalom, amit fizikailag lehetetlenség összeegyeztetni, és egy mondatban használni ezt a két fogalmat olyan, mintha egy kicsavart történelmi tényt magyaráznánk egy tanárnak. De, visszatérve Ragékhoz. Nessa megpróbálja felidézni, mikor is látta utoljára a fiút, de... hát, valóban rég volt már, pedig elvileg többet kéne találkozniuk, ha már egy suliba járnak, ráadásul egy házba is... Mégis, mintha a mágnes azonos pólusai lennének, és valami mindig eltérítené őket egymástól, hogy összefussanak. Ma, ez szerencsére nem így van. A fiú következő kérdésétől egy pillanatra meghökken, azonban zavarát próbálja palástolni, és azonnal rávágja a választ... talán kicsit túl gyorsan is. *- Persze. Mégis mi gond lehetne? De mesélj valamit. Mi történt veled mostanában? Milyen a suli, stb? -* Tereli át a szót a fiúra, bár az az igazság, hogy valóban érdekli, mi van vele mostanság, ami igencsak meglepi. Na mindegy. Ekkor egy szám szövege jut az eszébe, a House of Wolves, és szinte már-már elkezdi dúdolni, de még épp időben fogja magát vissza. Hm... ma valamiért nagyon szórakozott hangulatban van. Majd Rag viccelődése rángatja ki az üres hallgatásból, és csak féloldalasan elmosolyodik a burkolt, komolytalan vádra. *- Óh igen... még szép, hogy kerüllek. -* Mondja tettetett komolysággal, majd felvonja a szemöldökét, várva, mit reagál rá a fiú, és utána még hozzáteszi. *- Azt hittem te kerülsz engem. Bár ha azt vesszük, amúgy egész jól megvagyok nélküled is. Jó fejek az iskolatársak, és tök hamar beilleszkedtem. -* Feleli... hazuuuuuuuuuuuuug! Szinte érzi, hogy villog a homlokán ez a szó, de előbb húzná le magát a latrinán, minthogy bevallja, mennyire magányos mióta az Akadémiára jött. Nem... ő Agnes a nagy vámpír, aki senkinek sem panaszkodik, nem szorul senki segítségére és senki támogatására, még ha ez azzal is jár, hogy tökegyedül marad. *- Nagyon... jól érzem magam a suliban. Érdekes, olykor izgalmas. Jó döntés volt idejönni. -* Teszi még hozzá... khm... Nessa, Nessa, Nessa... ha minden hazugságod után adományoztunk volna egy dollárt a rászorulóknak, mostanra már tök gazdagok lennének. Mm... na, de... a kegyes hazugságot még mindig elfogadhatóbbnak gondolja, mint ha bevallana mindent, és bár furcsa mód rémesen érzi magát, hogy hazudik Ragnak, aki kicsit sem ezt érdemelné tőle, de... nem akarja a bajaival terhelni a fiút, meg amúgy is... nem ő lesz a szánalmas, gót csaj, aki megrögzött vadász-szomjjal küszködik... vaagy valami ilyesmi.*
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Agnes és Ragnar az Akadémián Empty Re: Agnes és Ragnar az Akadémián

    Témanyitás by Ragnar Solberg Kedd Dec. 17, 2013 10:37 pm

    *Agnes első szavaira Rag halkan felnevet.* - Próbálsz? És sikerül is? Azért elég kicsi ez az iskola, hallani egyet s mást... *Vigyorog a lányra, de látszik rajta, hogy csak poénkodik. Mostanában semmit sem hallott Agnes felől, ő inkább az antiszociális, elkerülendő személy helyét foglalja el a köztudatban, és nem is igen beszélnek róla - leszámítva persze azt a vérfarkasos incidenst, de az meg már régen volt.* - Azért találkoztál olyannal is, akivel képes voltál két szónál többet váltani? *Kérdi immár csak mosolyogva. Aztán ugyebár feltesz egy másik kérdést is, amire Nessa igen gyorsan elintézi a választ, sőt, utána feltűnően gyorsan témát is vált, ami szintén nem kerüli el a fiú figyelmét. Viszont egyelőre úgy dönt, hogy jobb, ha nem firtatja a témát. Ez persze nem jelenti azt, hogy később sem fog rá visszatérni.* - Hát, semmi különös, megvagyok. Érdekesek az órák, a Mentálmágia így, Helarral teljesen más, de tetszik, bár a tantárgyat magát nem szeretem. *Von vállat, végighordozva tekintetét a tavon.* - Az Idézőmágiát viszont kimondottan szeretem, nagyon izgalmas. Tényleg, ezt még sosem kérdeztem... Te melyik tantárgyat szereted? *Fordul Nessa felé szokásos félmosolyával. Aztán, ha ezt a témát kivesézték, pár pillanatnyi csönd után ismét megszólal, s ugratni kezdi a lányt. Annak a válaszára tettetett döbbenettel, majd sértődött arckifejezéssel reagál.* - Tudtam én. Mondd, mégis mivel érdemeltem ezt ki? Ártottam én neked? *Tárja szét a karját ripacskodva, majd nem bírja tovább, elneveti magát. Aztán a következő szavakra csak egy sokatmondó mosollyal reagál.* - Nem kerüllek. Sőt, kerestelek is párszor. De azért jó tudni, hogy nélkülem is jól érzed itt magad. *Függeszti fürkésző tekintetét a vámpírra.* - És mondd csak, kivel vagy jóban? Hátha ismerem. *Teszi fel az ártatlan kérdést, cseppet sem ártatlan céllal. Oké, ez kicsit gonosz volt, de Ragnak nagyon kezd elege lenni Agnes állandó titkolózásából. Csak egyszer nyílna meg neki... De persze sejti, hogy erre még nagyon sokat kell várnia. Aztán a következő szavakra is mosolyogva bólint, bár persze itt is érzi a hazugságot.* - Örülök, hogy ezt mondod. *Feleli, majd ismét a tavat kezdi fürkészni, direkt hagyva egy kis szünetet a lánynak. Amennyiben az nem szólal meg, ismét Rag folytatja a beszélgetést, egy újabb témaváltással.* - Bár azért velem is van egy kis gond. *Kezd bele egy apró sóhajjal, gondterhelt arccal figyelve a vizet.* - Most, hogy újra összejöttünk Alise-el... Mintha valahogy semmi sem lenne a régi. Pedig szeretem... legalábbis azt hiszem. *Sóhajt egyet, majd lehajol, felemel egy kavicsot és elhajítja jó messze, a tó közepe felé. A kő tompla placcsanással ér vizet, s a hullámzó vízbe kissé szabálytalan köröcskéket rajzol.* - Szóval, nem tudom, mi legyen. *Von vállat végül, amint az utolsó kör is eltűnt a vízről. Aztán ismét Nessára néz, keserű mosollyal az arcán.* - De mindegy. Majd lesz valahogy.

    //Bocsánat a várakozási idő miatt, nem volt ihletem Ragnarhoz :/ //
    Agnes Gadegaard
    Agnes Gadegaard
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Agnes és Ragnar az Akadémián Empty Re: Agnes és Ragnar az Akadémián

    Témanyitás by Agnes Gadegaard Vas. Feb. 02, 2014 1:51 pm

    *Ragnar első reakciójára, csak rossz-kislányosan elvigyorodva megrázza a fejét. *- Nem, nem mindig sikerül. De legalább megpróbálom. -* Na igen… nála már ez is nagy szónak számít. *- Rajtad kívül? Ööö… -* Elgondolkodik egy pillanatra, mintha olyan sok mindenkit akarna éppen felsorolni… már kezdi is magában számolgatni az ujjain, majd… *- Oh… hát-hát… fel se tudnám sorolni azt a sok személyt, akivel sikerült alaposan elbeszélgetnem. -* Na, igen… Rag, vagy leveszi azonnal a füllentést, vagy nem… mindenesetre az igazság az, hogy nagyon senkivel. Nessában ugyanis van egyfajta… „ha-az-első-pillanatban-nem-kedvellek-meg-akkor-már-nem-is-foglak”-féle stílus. Ha valaki az első szava hallatán ellenérzés tölti el, akkor arra már keresztet is vet… bizony… az akkor már nem fog összejönni, szóval felesleges próbálkozni is. A következő témát a lány sikeresen kikerülte, így a fiúra terelődik a szó, és bár egyetérteni nem tud, hiszen nem ismerte az előző tanárt, de megértően bólint. Majd kap egy meglepő kérdést, amin egy pillanatra muszáj elgondolkodnia. *- Nos… az eddigiek alapján a harcmágia nagyon tetszik… de igazából mindegyik tantárgy lenyűgöz a maga stílusában. Az Elementálmágiát különösen érdekesnek találom, de mind mivel nagyon új még… nagyon izgalmas is… főleg ha valami érdekes dologról tanulunk. Lenyűgöz, hogy nem csak magát a száraz anyagot vesszük, hanem kalandokon, a gyakorlaton keresztül tesszük magunkévá a tudást. Sokszor libabőrözik a hátam egyes óráktól, de kedvencet nem tudnék meghatározni. Attól függ, mit veszünk… mi tud lekötni annyira, hogy odaszögeljen a padhoz. -* Lelkesedik bele, és még ő maga is meglepődik, mennyire beleélte magát a magyarázásba. Majd jön egy kis poénkodás, amiről persze mindketten tudják, hogy nem sértés, és Agnes türközi a mosolyt, melyet kap a fiútól. Furcsa… a közelében valahogy nem tudja visszatartani… és bármilyen apróságtól is rá jön, a mosolyoghatnék. Majd kap egy kérdést, ami szinte a falra szögezi. Milyen kis sunyi ez a Ragnar… sunyi a javából. Lázasan kutakodik a gondolataiban… kivel is beszélt már két szónál többet, és csak egyetlen személy jut eszébe. Bár… vele sincs jóban… de nem… ő aztán nem fogja bevallani az igenis nyilvánvaló tényt. Nem fogja a fiút terhelni az antiszoc, magányos, depis énjével, az már tuti. Nem az az önsajnáltató típus, szóval… inkább kitalál egy félig hazugságot. *- Amanda… ez a keresztneve a csajnak. Tök rendes. -* Ööö… oké… mint user említette, ez csak félig hazugság. Ő az egyetlen, akivel beszélni szokott… de kicsit sem jópofizásból. Sőt… nem kedveli a csajt, bár a másik igenis szeretne jóban lenni vele, amire Agnes kicsit sem vevő. Majd a lány nem reagál a fiú megjegyzésére, és néma, súlyos csendbe burkolózik. Egy szellő zavarja fel a nyugalmat, mely lehet, hogy mérföldeket tett meg, mert egy pillangó, valahol a világ másik végében megrebbentette a szárnyait. A merengésből a fiú szavai ragadják ki. A kő elhajítására csak összeráncolja a tekintetét… mivel olyan… elkeseredett pótcselekvésnek tűnt, amiben mintha benne lett volna minden érzelme. Nessa nem az a típus, aki egy ilyen megjegyzés hallatán üres ígéretekkel, bíztatásokkal bombázná le a másikat. Az nem az ő stílusa. Sosem szeretett senkit sem bíztatni… hogy minden rendben lesz, és minden megoldódik… hogy végül majd kisüt a Nap, és felragyog az égen a csodás szivárvány. Mert azok csak üres szavak, és neki nincs köze… nincs olyan mély betekintése a másik életébe, hogy előre tudja, tényleg minden végül majd rózsaszín felhőben végzi. Szóval e helyett inkább felvesz egy másik követ.*- Azt nem így kell. -* Majd kissé berogyasztja a térdét, majd egy laza, de határozott mozdulattal elrepíti a követ, ami 4-et, 5-öt kacsázik, majd elsüllyed. Utána pedig csak a fodrozódó víz marad, melyen a Nap fénye korcsolyázik. *- Te jössz nagyfiú! - * Kacsint rá kihívóan, és ezzel már el is fújja a rossz hangulatot. Igen… ő Nessa. Lehet, hogy kevés, amit tesz, vagy, ahogy teszi… de a maga egyszerűségében… csak ennyire képes ő.
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Agnes és Ragnar az Akadémián Empty Re: Agnes és Ragnar az Akadémián

    Témanyitás by Ragnar Solberg Hétf. Feb. 10, 2014 7:08 pm

    *A lány igen nyilvánvaló, és elég ügyetlenül álcázott füllentésére Rag először nem tudja, hogyan reagáljon - mert a dolog egyszerre nagyon vicces és nagyon szomorú. Most mégis úgy dönt, nincs értelme mélyebben belemenni a témába, ismeri már annyira Agnest, hogy tudja, nem lenne semmi értelme. Valószínűleg elütné a kérdéseit valami kétértelmű válasszal, aztán esetleg itt is hagyná a fenébe. És Rag nagyon nem akarja, hogy itthagyják a fenébe. Sejti, hogy egyszer majd valahogy rá kéne vennie a lányt, hogy elbeszélgessenek... úgy igazán, komoly dolgokról. De ez egyelőre nem fog összejönni. Ez majdnem biztos. Ezek után a tantárgyakról kezdenek beszélgetni, s Rag örömmel veszi az igencsak bőbeszédű választ. Mosolyogva, mégis komolyan, teljes mértékig a lányra koncentrálva hallgatja a választ, miközben sikerül úgy tennie, mintha feleennyire sem kötnék le a lány szavai - hogy miért, az kicsit bonyolult és kicsit érthetetlen is. Eléggé érezteti Agnessel, hogy figyel rá ahhoz, hogy a lány úgy érezze, van értelme beszélnie, de nem annyira túlzottan, hogy zavarba jöjjön miatta.* - Igen, elég izgalmas tud lenni a tananyag, néha meg elég ijesztő is. Volt már néhány óra, ahol azt hittem, otthagyom a fogam. *Nevet fel.* - Persze kizárt, hogy a tanárok hagynák. Maximum az ispotályba szerezhetünk egy-két napos beutalót. De mégis félelmetes. Viszont nagyon hasznos... Jó felkészülés a "való életre". *Teszi még hozzá, mosolyogva hordozva pillantását a tó és a lány között felváltva. Aztán ismét Ragnar kérdez, mire ismét kap egy fél-hazugságot, de erre már nem igazán reagál semmit. Amanda említésére csak mosolyogva bólint, de ezt a mosolyt már meg sem próbálja kedvesnek vagy jóindulatúnak álcázni. Hadd lássa csak. Hadd lássa csak Nessa, hogy ezúttal átlátnak rajta - átlátnak rajta, és aggódnak érte. Ha legalább nem akarna állandóan hazudni... De talán ez is túl nagy elvárás. Ragnar viszont nem az a lidérc, aki csak úgy feladná. Ó, nem. Ha kell, életük napjának végéig próbálkozik, csak egyszer legyen vele őszinte a vámpír. Ő nem fogja feladni, hogy kiráncigálja Agnest az antiszocialitás sötét börtönéből. Mert egyszerűen meg van róla győződve, hogy megéri a küzdelem, hogy Nessában olyan értékek vannak, amikért megéri mélyre ásni. Na persze így, nulla együttműködéssel... Kicsit nehéz. De nem lehetetlen. Némi (kényelmetlen) csendet követően Rag tesz egy kijelentést, mire egy kicsit váratlan reakciót kap - de cseppet sem neheztel emiatt. Mosolyogva figyeli a kő útját, majd a felszólításra elvigyorodik.* - Ó, eddig nem is próbálkoztam. Most figyelj! *Mondja, majd felvesz egy lapos követ, s egy elegáns mozdulattal elhajítja, mire az négyet pattog a víz sima felszínén.* - Hm. Ez volt a bemelegítés. *Von vállat vigyorogva, majd ismét felemel egy követ.* - Szerintem csinálhatnánk ezt gyakrabban. Mármint, nem feltétlenül a kacsázást. *Pillant a lányra, ezúttal teljesen őszintén mosolyogva, a másik tekintetét keresve.* - Hiányoztál. *Jelenti ki teljes természetességgel, egy pillanatig a lány szemébe nézve, ha az nem fordul el, majd elhajítja a követ, ami ezúttal hetet kacsázik a vízen.* - Na, ki a király?! *Kiált fel nevetve, vigyorogva figyelve a kő után maradt köröcskéket a víz felszínén, majd ismét a lányra pillant.* - Most pedig te jössz!

    Ajánlott tartalom


    Agnes és Ragnar az Akadémián Empty Re: Agnes és Ragnar az Akadémián

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Szer. Nov. 27, 2024 3:51 pm