*Talán nem úgy alakultak a dolgok, ahogy elképzeltem. Kb két éve végeztem Roxfortban halálra untam az életem. Jesszusom ki táltatok ezzel? A szüleim házában éltem eddig és mást se csináltam, mint halmoztam az élvezeteket. Lányok, Haverok, Buli ki ne szeretné ezeket csinálni? Persze azért akadtak gondok is amiket mindig meg kellett oldani valahogy. Igazából mindig úgy tartották a környéken, hogy apuci és anyuci kicsi fia vagyok, akit imádnak és védenek. Mindig volt velem valamilyen testőr és nem is mertek hozzám nyúlni, amikor otthon voltam. Amikor bekerültem a Roxfortba teljesen más eset volt. Gyökeresen megváltoztam és azt hiszem komolyodtam valamennyit. Most érkeztem meg az új iskolába és azt hiszem imádni, fogom. Kiszabadultam egy kicsit otthonról bár a barátaim hiányozni fognak. A szüleim mindig úgy neveltek, hogy ne legyek szemtelen és tiszteljem mindig a felnőtteket és azokat, akik rangidősek. Azt hiszem ezt az illemet sikerült megtanulnom a nyolc év alatt a Roxfortban és az utolsó évben már nem is voltam olyan sokat büntetésen. Igen tudni kell rólam, hogy elsőtől harmadik évig rendszeresen jártam a büntetések miatt a tanárhoz. Egyszerűen untam a fejemet, de hát nem tehetek erről. A csomagomat lerakva csak átöltöztem egy laza farmer nadrágba ez fehér pólóba és egy fekete pulóverbe. A pulóverhez pedig egy fekete bőrkabát és egy sötét cipő van rajtam. Hmm.. Szeretem ezt az öltözetet. Azért nagyon jó, hogy nem jött senki elém úgy kellett megkeresnem mindent plusz bejelentkeznem Perathon úrnőnél, de mindegy a lényeg a lényeg megtaláltam. Szóval a fülemben a fülhallgató és éppen üvöltetem az Iron Man filmzenéjét. Kedvencem. Képregényeket imádom ehhez jobb ha hozzászoktok. Nálam van mindig a 9 mm-es pisztolyom az övem tokjában és persze tőrök is vannak az övemre erősítve, plusz dobó csillag. Persze ezeket akkor használom, amikor szükséges, de mindig nálam vannak. A telefonomat előszedve úgy döntöttem felhívom anyáékat és bejelentkezem, hogy megérkeztem. Biztosan aggódnak hol vagyok.* - Szia, anya megjöttem! Igen minden jó volt. Az út rövid volt, de jó volt hajókázni. Sandra remélem, jól van. A képregényeimhez nem nyúlhat hozzá..*Mondtam anyának. A szobám tele van képregényekkel. Az évek során gyűjtöttem össze őket. Van köztük antik darab is. A húgom Alexandra Barton rendszeresen bejárkált a szobámba. Így drasztikus lépéseket kellett tennem felé. Bebiztosítottam különféle csapdákkal és csapda jelzőkkel ha esetleg belépne. Szeretem a húgomat, de a szobám számára tabu.* - Igen értettem vigyázok magamra és igyekszem nem keverni a bajt. Rendben van puszi!*Letettem a telefont és visszaraktam a zenét. Valamerre elindultam, de nem tudom mennyire lesz a ki indulási helyzetem jó. Szóval hagyom, hogy az ösztöneimre hagyatkozzak.*
Logan Barton és Wade Kingsley találkozása az Edzőteremben a mese után
Vendég- Vendég
- Post n°1
Logan Barton és Wade Kingsley találkozása az Edzőteremben a mese után
by Vendég Csüt. Feb. 14, 2013 8:41 pm
Matthew Chancellor- .::Diák::.
- Post n°2
Re: Logan Barton és Wade Kingsley találkozása az Edzőteremben a mese után
by Matthew Chancellor Szomb. Feb. 16, 2013 11:54 am
*Nemrég keveredtem vissza az iskolába, és talán említeni se kell, hogy nem vágytam erre az egészre. Nagyon jó vagyok, de tényleg! Wanda világosan megmondta, hogy ne keveredjek bajba, erre mi történik?! Csak sikerül belefolynom a dolgokba! Marha boldog vagyok, de komolyan! Kábé egy hétig nem voltam körülvéve a 21. századi technológiával, és már ki vagyok idegileg. El tudjátok képzelni, hogy egy hétig alig volt lehetőségem tisztálkodásra?! És a víz is rohadt hideg volt! De nem is ez a legszörnyűbb az egészben, hanem az, hogy abban az időben még nem létezett a telefon! Így mikor visszakerültünk, láttam, hogy Wanda ezerszer hívott. Aztán, mikor felvettem vele a kapcsolatot úgy leüvöltötte a fejemet telefonon keresztül, hogy szerintem az egész épület tőle visszahangzott! A bal fülem még most is cseng miatta! Szóval elegem van. Elegem van, hogy nem tudok semmiről, egy rakás csőd vagyok tök egyedül egy ismeretlen helyen! Elegem van abból is, hogy mindenki hülyének néz! Elegem van, hogy Wanda folyton a sarkban lohol, bezzeg ha kéne akkor nincs itt! Elegem van az egész rohadt világból! Bekaphatja mindenki! Ezekkel a gondolatokkal a fejemben caplattam le az edzőterembe miután egy hét után végre sikerült lezuhanyoznom. Elég rég óta ott vagyok, és a bordásfal tetején ücsörgök miközben a lent lévő dolgokat próbálom mentálisan ide-oda lökdösni. Idegesítő, hogy alig van valami, amibe kapaszkodhatnék. Én tényleg nagyon szeretnék olyan lenni, aki régen voltam, de… Nem megy. Nem tudom milyen voltam. Wanda pedig hiába szokott mesélni, egyik emléket se érzem a magaménak. Ráadásul már napok óta rémálmaim is vannak, így aztán kénytelen vagyok állandóan energiaitalokat meg kávét vedelni, mert nem akarok aludni. Nem akarom újra és újra magam előtt látni azokat a képeket. Tudom, hogy ez nem helyes, hogy előbb-utóbb lesz valami következménye, de… Nem érdekel. Jelen pillanatban tárt karokkal fogadnám a halált is. Így hát szerencse, hogy a belépő alak nem látja azt a morcos pillantást, amivel illettem. Mármint még jó, hogy a szemüveg eltakarja a szememet meg azokat a monoklikat, amiket az elmúlt időben szereztem. Mondjuk, nem csak az arcom van tele, hanem a karjaim és a lábaim is. Ezért is húztam fel egy fekete, fehér hosszú ujjút meg farmert: hogy elrejtse a sebeket. Nincs kedvem ahhoz, hogy utána meg arról faggassanak, hogy mi a jó élet történt velem. Nem tartozik az senkire. Így hát egyelőre figyelmen kívül hagyom a srácot, és inkább azzal foglalkozom, hogy az összes mozdítható cuccot az egyik sarokba pakoljam, mert most rohadtul nincs kedvem verekedni. Meg úgy élni sincs kedvem, szóval jobb lenne, ha az alak magasról leszarná, hogy itt vagyok.*
Vendég- Vendég
- Post n°3
Re: Logan Barton és Wade Kingsley találkozása az Edzőteremben a mese után
by Vendég Vas. Feb. 17, 2013 12:15 pm
*Áttérek az Ac/Dcre és igen valóban szeretem a rockot és mindenféle filmzenét. Nem tehetek arórl, hgy ilyen jó a kedvem, de most hagyom, hogy az utam elvigyen bárhová. Még is mit árthat, hogy nem tudom, merre megyek? Ugyen semmit. Belépek, és megpillantom, örömmel veszem tudomásul edzőteremben vagyok.*~Legalább a csajok megbámulhatnak edzés után..~*Gondolom magamban és igen valóban ilyen vagyok, de nem tehetek erről. Adottság. Apámtól örököltem…Highway to hell után jön a Hells Bells. Na igen igazi klasszikus szám viszont imádom. Igaz nem látom azt, hogy milyen képpel nézett rám a srác, de kiszúrom, és szemügyre veszem..* - Hé öregem minden rendben van veled?*Kérdezem meg és közelebb megyek az említett bordás falhoz közben levetem a kabátot és a pulóvert… így tökéletesen látszik az izmom a pólómon keresztül. Na igen a sok edzés előnye, úgyhogy ismételten el kéne kezdeni avagy folytatni az edzést. Legalább nem unatkozok.* - Tökéletes ez a hely… mit gondolsz?*Kérdezem tőle és igen valóban nem tudok arról, hogy jelenleg öngyilkos hajlamai vannak a háztársamnak, de addig jó. Biztosan helyre tenném aztán ki tudja mit kapna még. Egyenlőre kíváncsian várom a reakcióját. A zenét is kikapcsoltam addig szóval nyugodtan tudunk beszélgetni is. Amúgy is szeretek ismerkedni szóval hátha segíteni is tudok. Szimpatikusnak tűnik na.. nem nem vagyok meleg hanem olyan értelemben szimpi mint háztárs. Megmaradok a nőknek.*
Ajánlott tartalom
- Post n°4
Re: Logan Barton és Wade Kingsley találkozása az Edzőteremben a mese után
by Ajánlott tartalom
