by Philip Helgesen Csüt. Aug. 01, 2013 12:34 am
* Hát Philip olyan, mintha egy hazugság-érzékelő lenne benne, szóval ösztönösen megérzi az ilyeneket. * - Igen, arra én is rájöttem magamtól, hogy nem túlzottan beszélgetsz vele *sóhajtja, és igyekszik kiverni a fejéből, hogy Amanda Lovise-szal se jön ki valami jól. * - Amanda, nagyon nem jó, hogy magadba fojtod az ilyeneket. Végül a saját problémáid emésztenek fel belülről *csóválja a fejét.* - Morten meg… Ő szívesen elmondja bárkinek a problémáit, ha kérdezik. Leginkább csak arra vágyik, hogy egy olyan közösség, család vegye körül, akik tényleg foglalkoznak vele. A srác úgy nőtt fel, hogy az apja magasról tett a fia dolgaira. Még a meccseire se járt ki. Mi ültünk ott Lovise-szal, sőt a szülői értekezleteken is mi voltunk. Szóval úgy érzem, hogy ő igazából csak magányos *sóhajtja. Hát 18 éve volt végignézni, hogy Thor mit cseszett el a fia életében. Az biztos, ha Philipnek egyszer lesz gyereke, akkor biztosan nem fogja elhanyagolni. Aztán ugye Amanda említi Ragnarékat, mire Philip felnevet, és a húga orrára koppint.* - Ha egyszer idehozod őket, akkor amikor én is itthon vagyok, és bemutatod őket nekem, akkor majd én is befogadom őket. A kérdés már csak az, hogy mikor óhajtod megejteni ezt a találkát *mosolyog a húgára vidáman.* - Amúgy emlékszem, hogy meséltél róluk valamit *hümmögi.* ~Meg végül is lenyomoztattam őket, szóval nincs különösebb problémám a kölykökkel *teszi hozzá gondolatban. Igen, annyira védi a testvérét, hogy képes lenyomoztatni másokat csak azért, hogy biztos legyen a dolgában.* Remélem is, de ha bármelyikük is kezet emel rád, akkor esküszöm, hogy beperelem őket *jegyzi meg kissé talán harciasan. Na igen, az ő húgát ne merészelje senki se bántani, mert bepereli…* - ha odamész nem tudom mit csinálok veled, Amanda… *morogja. Na igen, Norvégia nem éppen a szíve csücske… Ezért sem örül neki, hogy a húga ismét olyan közel megy a veszélyzónához.* -Na húgi, azért nem illik ilyet mondani! *figyelmezteti a húgát. Nem szeretne megint a tiszteljük egymást dumával jönni.*-Rendben, akkor mielőtt elmennél aludni készítek egyet. *bólint halvány mosollyal az arcán. Szívesen csinál bájitalokat, bár tény, hogy a kedvese jobban ért hozzá.* - Szerintem ezt Arienre meg Mortenre kéne hagyni. Majd ők ketten elintézik egymást közt *sóhajtja. Majd Amanda az egyik diáktársáról kezd beszélni de Philip nem emlékszik rá. * -Fogalmam sincs kiről beszélsz, de mondd csak.. *dünnyögi, majd a látomások hallatán felnyög.* - Ne mondd, hogy te is ilyen jövendőmondó lettél! Anyám, borogass! *Hátradől a kanapén. Igen, megkapta ma már a magáét egy másik jós-palántától. Aztán rápillant Amandára.* - Jól van, figyelj húgi. Az ilyen képességektől nem kell megijedni. Előbb-utóbb megtanulod kezelni, addig meg adok olyan bájitalokat, amiktől nyugodtan alszol. És még valami: Könyörgöm hagyj a jóslatokkal, mert ma már eleget kaptam!
