//Hamarosan kezdődik...//
Sadie és Elliot epikus találkozás a csodás Sétányon
Sadie Elena Montgomery- .::Diák::.
-If you happy and you know it, clap your hands, if you happy and you know it, clap your hands...*Énekelgeti elég hangosan egy kék hajú leányzó a Sétányon ugrándozva. És persze eleget is tesz az óvodás dalban előírt követelményeknek. Régen láttak már ilyet azok, akik most erre járnak, az biztos.*-..if you happy and you know, and you really want to show, if you happy and you know it, clap your hands.*Fejezi be az első versszakot. El is fáradt a nagy ugrálásban. Leült a földre, egy pad mellé. Hogy miért nem a padra? Nos, Sadie-ről van szó, ne is keressünk logikai kapcsolatot. Lábán hosszú, kék-piros csíkos zokni, piros színű balerinacipő, valamint piros miniszoknya, kék póló arany színű "Don't cry for me" felirattal, és hosszú, piros kabát, amit nem gombolt be. Vagy nem fázik, vagy csak mutogatni akarja az öltözékét. Haját összefogta egy copfba a feje tetején. Zöld színű táskájából előszed egy kisebb könyvet, amit a hátuljánál nyit ki. Igen, mangát olvas, pedig már kiment a divatból. Most épp röhög valamin, amin mások úgysem nevetnének, de hát ő olyan, mint egy kisgyerek néha. Ezért tud bármin nevetni, jelenleg épp valami giccses részen. Aztán, mikor megunja, előszed egy csomó színes ceruzát, és nekiáll kiszínezni a figurákat. Na ilyen is csak neki juthat eszébe.*