A Templomba egy keskeny, kanyargós út vezet a főtértől felfelé a hegyekbe. Borzalmasan hosszú az út, de mégis megéri, hiszen gyönyörű tájakon keresztül halad át a vándor. Zúgók, ligetek, patakok és erdők húzódnak az út mentén, és a szemfülesek egy-két nagyobb birtokot is felfedezhetnek, hiszen a nagyobb és tehetősebb nagycsaládok szeretnek nyáron kiköltözni a természetbe. Persze nem csak hatalmas kúriák mellett egy-két kisebb faluba belefuthatunk, hiszen a mennybélieknek is meg kell dolgozniuk az ételért, így a város környéki falvak mezőgazdaságból élnek meg. Az út vége felé, – mikor a terep emelkedni kezd, s a füves pusztákat mohával benőtt sziklák váltják fel – már csak egyetlen akadály várja a templom látogatóit: fel kell jutni a hegyre. A fiatalabbak általában kedvtelésből megmásszák, vannak olyanok, akik a turistaösvényen felsétálnak, de akadnak olyanok is, akik szimplán repülve teszik meg az utat.
A hegyről letekintve látni lehet a Teremtés völgyét, a Várost, a falvakat és mindent, ami odalent bújik meg. Lélegzetelállítóan gyönyörű a táj, ezért aztán művészlelkek egy csoportja is feljár ide ihletszerzés gyanánt.
Ha a vándornak sikerül elszakadnia a gyönyörű kilátástól, akkor a tisztás közepén egy karcsú, mészkőből emelt toronytemplomot vehet észre. A templom ajtaja szinte mindig nyitva van, csak úgy árad belőle az angyali energia.
Odabent, a templomi részen félhomály uralkodik. Néhány padra lehet leülni imádkozni, vagy épp csak megpihenni. Hatalmas rózsaablakokon szűrődik be a napfény, ami a falakat díszítő freskókat világítja meg. Mindegyik freskó az angyalok legfontosabb történelmi pillanatait ábrázolja. Hátul egyébként egy kisebb oltár is helyett kapott, ami felett egy hatalmas kereszt van a falra erősítve. A szemfüles vendégek pedig akár egy szűk kis járatot is észrevehetnek a falba vájva, ami egy csigalépcsőhöz vezet. A lépcsősoron felkapaszkodva egy nagy, kör alakú terembe érnek, ahol harangok helyett egy hatalmas emelvényen álló serleg szélét nyaldossa a Szent Láng. Ez a toronytemplom nagyon sok funkciót tölt be. Egyrészt lehet itt imádkozni és vezekelni, másrészt kilátóként is szokták használni, ez a Láng őrhelye és a völgyben eltévedt vándoroknak irányít ad, hogy merre kellene haladniuk. Ezért aztán ennek a helynek van egy őrzője is, akit bár soha nem láthatnak mégis jelen van és őrködik a Láng felett.
A hegyről letekintve látni lehet a Teremtés völgyét, a Várost, a falvakat és mindent, ami odalent bújik meg. Lélegzetelállítóan gyönyörű a táj, ezért aztán művészlelkek egy csoportja is feljár ide ihletszerzés gyanánt.
Ha a vándornak sikerül elszakadnia a gyönyörű kilátástól, akkor a tisztás közepén egy karcsú, mészkőből emelt toronytemplomot vehet észre. A templom ajtaja szinte mindig nyitva van, csak úgy árad belőle az angyali energia.
Odabent, a templomi részen félhomály uralkodik. Néhány padra lehet leülni imádkozni, vagy épp csak megpihenni. Hatalmas rózsaablakokon szűrődik be a napfény, ami a falakat díszítő freskókat világítja meg. Mindegyik freskó az angyalok legfontosabb történelmi pillanatait ábrázolja. Hátul egyébként egy kisebb oltár is helyett kapott, ami felett egy hatalmas kereszt van a falra erősítve. A szemfüles vendégek pedig akár egy szűk kis járatot is észrevehetnek a falba vájva, ami egy csigalépcsőhöz vezet. A lépcsősoron felkapaszkodva egy nagy, kör alakú terembe érnek, ahol harangok helyett egy hatalmas emelvényen álló serleg szélét nyaldossa a Szent Láng. Ez a toronytemplom nagyon sok funkciót tölt be. Egyrészt lehet itt imádkozni és vezekelni, másrészt kilátóként is szokták használni, ez a Láng őrhelye és a völgyben eltévedt vándoroknak irányít ad, hogy merre kellene haladniuk. Ezért aztán ennek a helynek van egy őrzője is, akit bár soha nem láthatnak mégis jelen van és őrködik a Láng felett.