by *Már eltelt egy kis idő, hogy a városba költözött. Azóta elkezdte a szokásos beilleszkedési színjátékot. Visszafogott ruhákba öltözött, és mindenkire bájosan mosolygott. Ha odamentek hozzá, mindig kedvesen válaszolt az illetőnek, miközben magában megvetéssel szemlélte az éppen hozzá fordulót. Nem szerette ezt a fázist. Ezért utált annyira költözni. Amikor erre gondol, akaratlanul is káromkodni kezd. Szíve mélyéről utálja Petert, amiért erre kényszerült miatta, még úgy is, hogy már rég meghalt. Az egyetlen dolog, ami valamennyire kárpótolja, hogy megismerkedett azzal a vámpírral. Maximmal, vagy kivel. Habár azóta nem kereste, tudja, hogy hamarosan fel fog bukkanni. Ha teljesíti a férfi által kiszabott feladatokat, közelebb kerülhet az álmához. Addig is el kell töltenie valahogy az időt. Gazdag férfiakat keres, akiket kizsebelhet, akár így, akár úgy, miközben az estéket különböző szórakozóhelyek felkutatásával tölti. Most éppen a Trükkös Rabló felé halad. Tűzpiros pánt nélküli topjában, fekete miniszoknyájában és a felsőjéhez színben harmonizáló tűsarkújával egész feltűnő jelenségnek számít. A száját is ugyanolyan pirosra rúzsozta. Végre úgy öltözhet fel, ahogy akar, és nem kell a napközben hordott unalmas ruhákba bújnia. Mikor benyit a kocsmába, egyből a pulthoz megy, és leül az egyik székre, miközben hosszú szőke haját egy elegáns mozdulattal hátraveti.* - Egy vodkát. Tisztán.* Mondja nemes egyszerűséggel, majd a könyökére támaszkodik és unottan figyelni kezdi a pultost.*
+14
Amélie Deneuve
Jonathan Acerlot
Mesélő
Jesmon Helar
Raisa A. Wyberg-Merchant
Adrian R. Walker
Erik Norgen
Victoria Jones
Horváth Réka
Gaweł Pawlak
Maureen Caiside
Arleena Queen
Park Min Lee
Amarilla Darwin
18 posters
Trükkös Rabló
Amélie Deneuve- .::Városi Lakos::.
Jonathan Acerlot- .::Diák::.
* Amint nézelődik egy gyönyörű nőszemély lép be a bárba és a pultnál tiszta vodkát rendel. Jonathan feláll odasétál és leül a lány mellé majd odaszól a csaposnak.* - Én fizetem és hozzon még három pohárral. *azzal átfordul a lányhoz* - Üdv a nevem Jonathan, Jonathan Acerlot. és ebben a bájos hölgyben pedig... * és várja, hogy a lány befejezze a mondatát és ezzel elárulja a nevét.* Mióta jársz le ide, és hogyhogy eddig még soha nem vettelek észre? * kérdezősködik tovább majd beleszimatolva a levegőbe megérzi a lány parfümét. A nyál összefut a szájában és bármit megtenne, hogy a lány vele töltse el ha mást nem de legalább ezt az éjszakát de erről egyenlőre nem kell tudnia a másiknak, majd később rákérdez.*
Amélie Deneuve- .::Városi Lakos::.
*Miközben unottan figyeli a csapost leül mellé valaki. Az illetőre csak azért figyelt fel, mert kifizeti a vodkáját. Agyán egyből átfutott a szokásos, "Vajon ennek van pénze?" gondolat, amit eddig mindig kiderített, és most sem fog másként tenni. Azt viszont már ránézésre megállapítja a srácról, hogy kicsit el van telve magától. Az ilyeneket a legkönnyebb átverni és kifosztani. Ezt tapasztalatból tudja. Bár most, hogy egy másik világba került, igen megfontoltan cselekszik minden esetre felkészülve.* - Amélie. Elég ha ennyit tudsz.* Feleli egy csábos mosoly kíséretében.* - Most vagyok itt először. Nemrég költöztem a városba.* Mondja egyszerűen, miközben megérkezik a vodka. Egyet azon nyomban el is tüntet. Szereti az érzést, ahogy az alkohol végigfolyik a torkában, hogy utána kellemes melegséggel töltse el az egész testét. Ennyi jár neki, ha már nem tud lerészegedni olyan könnyen.* - Kösz a vodkát. * Mondja ismét Jonathan felé fordulva. Tekintete azt üzeni, hogy igyon a fiú is egyet.*
Jonathan Acerlot- .::Diák::.
- Értem, hát akkor üdvözöllek szerény kis városunkban Amélie * igen, Jonathan pontosan tudja, hogy itt nem szabad a várost szidni, vagy bárki mást mert annak nem lesz jó vége. Azzal felhajtja ő is az egyik pohár vodkát.* - és eddig, hogy tetszik a város? Jól érzed magad itt? * aztán elővesz egy köteg huszast és szól a csaposnak.* - tudja mit hozzon ide pár üveggel illetve a lánynak hozzon a legdrágább italából ugyancsak egy üveggel.* - Nos igen Jonathannak van pénze és valamilyen rejtélyes módon sose üres a pénztárcája. Szóval ha valakit majd feleségül vesz az lesz pénzügyileg a világ legszerencsésebb asszonya már ha kordában tudja tartani a férjét.* - szeretsz táncolni? * és igen már el is kezdődött a hpgyan szedjünk fel egy csajt Jonathan Acerlot módra show, amiben a kedves közönség azt láthatja, Jonathan hogyan próbál meg felszedni egy újabb csajt.*
Amélie Deneuve- .::Városi Lakos::.
- Köszönöm a szívélyes fogadtatást. * Úgy dönt, kedves lesz a sráccal. Egész jól néz ki, és valószínűleg pénze is van, tehát tökéletes jelölt. Az pedig csak pluszban jó, hogy fiatal is, így nem kell valami kivénhedt öregember kedveiben járjon, hogy megszerezze tőle amit akar.* - A város? Nem rossz. Eléggé... Barátságos.* Mondja kisebb habozás után. Valójában nem nagyon érdekli milyen a város, csak találjon valakit, aki felkelti a figyelmét. Most talált is egyet. A köteg húszas, és a fiú nagylelkűsége csak mg inkább megerősítik ebben. Érdeklődve felhúzza egyik szemöldökét.* - Nocsak. Látom szeretsz költekezni.* Mondja lenyűgözve, majd közelebb húzódik fiúhoz. Most már biztos benne, hogy ő lesz a következő prédája. És ahogy elnézi, Jonathan még csak ellenkezni sem fog. A kérdésre kihívóan a fiú szemeibe néz, és úgy válaszol.* Nagyon is szeretek táncolni.* Feleli lassan, a fiú fülébe suttogva, ügyelve, hogy minden szót szépen artikuláltan ejtsen. *~ Az ilyen csajozós és egoista pasikat valóban egyszerű levenni a lábukról~* Gondolja magában elégedetten. Igazán elemében érzi magát. És azt is tudja, hogy ma nagy szerencséje van, hogy találkozott Jonathannel.* - Említettem már, hogy ma van a születésnapom, * Kérdi felélénkülve és pajkosan, tekintetével üzenve, hogy valami ajándékra vár.*
Jonathan Acerlot- .::Diák::.
* a szívélyes fogadtatásra csak egy mosolyt küldd a lánynak.* - Hát tudod, van miből. Egy kisebb összeg van nekem bent bankban, így hát nem aggódom a pénzen. Amúgy a város tényleg szép. * Aztán amikor a lány válaszol, hogy szeret táncolni és még ráadásul közelebb is húzódik Jonathannek fölragyognak a szemei és igen ő tudja, hogy már nyert.* - Akkor mit szólnál egy tánchoz? * kérdi és keze elindul a lány dereka felé. * - Nem, még nem említetted. És mi az aminek a legjobban örülne a szülinapos? Bármit kérhetsz tőlem. Csak a halálomat nem, de azt leszámítva bármit. * feleli aztán megfogja a lány kezeit és magával húzza a zenegéphez, bedob egy érmét majd a lányra néz.* - Válassz egyet. Melyikre szeretnél jobban táncolni? * és egy gyors kacsintás keretében és egy csábos mosollyal várja a lány vajon melyik számot választja.*
Amélie Deneuve- .::Városi Lakos::.
*Egyre érdekesebbnek találja Jonathant. Jóképű és még pénze is van. Az egoizmusa és az, hogy egy nőcsábász, igazából még meg is könnyíti a dolgát.* - Szép. Igen. És sok a kedves ember.* Teszi hozzá csak úgy.*~Kedvesek és könnyen manipulálhatóak~* Tudja, hogy a fiú, most úgy érzi, megkapta amit akart, és ez még inkább elégedettséggel tölti el. Úgy érzi nevetnie kell rajta. Igazából minden pontosan úgy alakul, ahogy ő szeretné, és ezt senki sem tudja.* - Miért akarnám hogy meghalj? Sosem bántanék egy ilyen jóképű srácot. *~ Amíg azt csinálja, amit én akarok, és nem tesz nekem keresztbe. Akkor viszont sajnos búcsút kéne vennünk egymástól, ahogy a többiektől is búcsút vettem.~* Mondja és gondolja, miközben ártatlanul pislog. Követi a fiút a zenegéphez, ahol egy darabig nézi a választható számokat, majd a fiú számára láthatatlanul ördögi mosolyra húzódik a szája egy pillanatra.* - Akkor jó lesz, ha ezt teszem be?* Megnyomja az egyik gombot, és egy lassú, ismert régi szám dallamai hangzanak fel. (https://www.youtube.com/watch?v=Tr97MQiqW38) Közelebb lép a fiúhoz, és lassan hozzásimul. Karjait a fiú hátára csúsztatja, miközben végig a fiú szemébe néz. A lehető legcsábítóbb nézését veszi elő. Ajkait nem zártja be teljesen.* -Apropó. A születésnapi ajándékom. Szeretném, ha te találnád ki mit akarok.* Mondja, miközben sokatmondóan néz a fiúra.*
Jonathan Acerlot- .::Diák::.
* csak mosolyogva hallgatja Améliet* - Hát tudod sokan akarnak megölni a pénzemért... * Aztán ugye átviszi a lányt a zenegéphez és az egy szerelmes számot választ ki. Ami az a tipikus lassú romantikus szám amit a legtöbb ember nyálasnak tart. * - Tökéletesen jó lesz. *mondja halk alig hallható hangon. Ahogy a lány egyre közelebb simul hozzá és kezei a hátán vannak, ajkai pedig alig résnyire nyitva, teljesen csábító és ellenállhatatlan. * hmm... találjam ki? rendben... * és egy rövid kis gondolkozás után megcsókolja a lány puha ajkait.* - Előajándéknak jó lesz? * kérdi meg egy kis csalafintasággal a hangjában. Majd amikor vége a számnak visszakíséri a lányt a pulthoz és felhajtja a maradék vodkát majd tölt a lánynak az italból amit rendelt neki, rendel egy olyat magának is és koccintásra emeli a poharát, de mielőtt koccintanának megjegyzi.* - Koccintáskor nézz a szemembe, mert, ha nem az 7 év rossz szexet jelent mindegyikünknek ami nem hiszem, hogy jó lenne. * mondja aztán ha a lány is koccintásra emeli poharát akkor koccint vele.* - Tudod, a másik ajándékot itt ebben a kocsmában nem tudom odaadni. De ha eljössz velem akkor odaadom. * mondja és közben a lány szemébe néz és próbálja tovább csalogatni, hogy ebbe is belegyezzen.*
Amélie Deneuve- .::Városi Lakos::.
*~Könnyen előfordul az ilyesmi drága.. Én is öltem már pénzért.~* - Az biztos, hogy a pénz sokat nyom a latban egyeseknél, de én gyűlölöm az ilyen undorító mocskokat. Már elnézést a kifejezésért, de ilyenkor indig olyan ideges leszek.* Valóban feldúltnak látszik. A sok év alatt tökélyre csiszolt színjátszótudása most sem hagyja cserben. Ezen az álcán még az sem lát át, aki a gondolatolvasással próbálkozna. Mikor a fiúhoz simul, látja rajta, hogy tetszik neki a dolog. Miután Jonathan megcsókolja elmosolyodik.* - Igen, megfelel. Fogjuk rá. De szigorúan csak előajándéknak.* Hangsúlyozza meg az elő részét a szónak. A pulthoz visszaérve kezébe fogja az italt, amit a fiú öntött neki, és már majdnem meginná, mikor Jonathan koccintásra emeli a poharát, és megjegyzi, hogy fontos az, hogy a szemébe nézzen. Ezen kacagni kezd, kezét gyorsan a szája elé tartja, majd mikor sikerül abbahagynia, ismét megszólal.* - Az valóban rossz lenne. Sőt. A ma éjszakára sem lenne jó hatással.* Fűzi hozzá kihívóan, utalva a további terveire, amire valószínűleg a fiú is gondolt már, az előajándékból ítélve. Miután koccintottak, és megitták az italt, szóval nem reagál a fiú megjegyzésére, hanem feláll, és az ajtó felé sétál. Hosszú lábait lassan és kihívóan teszi egymás elé. A miniszoknya csábítóan leng jobbra-balra, majd Amélie válla fölött hátranézve int a fiúnak, hogy jöjjön.*
Jonathan Acerlot- .::Diák::.
* A lány kiakadásán nem lepődik meg annyira mint azt más várná, de teljesen elhisz neki mindent.* - Alap, hogy csak előajándék, ennél sokkal többet fogsz kapni. *mondja a lánynak, aztán amikor az utalva a ma éjszakára válaszol a koccintós dologra, egy halvány észrevehetetlen mosoly húzódik végig arcán amit senki nem láthat. Majd ahogyan a lány elindul az ajtó felé folyamatosan megállás nélkül nézi ahogy a lány egyre messzebb kerül majd amikor az visszanéz, hogy kövesse a fiú feláll az asztaltól és a lányt követve távozik a kocsmából. *
Agnes Gadegaard- .::Diák::.
Egy alak lépett be a quarini kocsmába. A bent lévők azonban mit sem vettek észre ebből... Az idetévedt idegen, fekete kapucnija teljesen eltakarta az arcát. Nesztelen léptekkel elszlalomozott a tülekedő, hangoskodó részeg emberek mellett. Lehetőleg egy sörhas, vagy zsíros, cupákos, tetoválással teli, muszklis karhoz se érve hozzá. A terem legtávolabbi, legeldugottabb asztalához ült gyorsan le, egy ablak mellé. Bár, nincs sok értelme annak, hogy ajtókon kívül, ablakok is vannak, mivel olyan koszosak, hogy ki se lehet rajtuk látni. Évtizedek során rengeteg rétegnyi füst, hamu, és sár...na meg lehet, hogy még vér is rakódott rájuk, a felismerhetetlenségig összemázolva még a falakat is. Egy alak jelent meg az idegen asztala mellett. A pincér. * - Mit adhatok? -* Kérdezte a nő ír akcentussal. Ahogy a kapucni egy leheletnyit felé fordult, a pincérnőnek enyhén összehúzódott a szeme. Nem szerette a gyanús alakokat. Bár...más talán őt találná balhésnak. Zöld, oldalt befont haj keretezte kék szemeit. Egy kis noteszt szorongatott, a sok évnyi mosogatástól és súrolószerektől kicserepesedett kezében, körmei fehérek voltak...szinte áttetszőek, melyen csupán a töredezett részek rajzolódtak ki. Füléből nagy, fém karika lógott, ruhája pecsétes és gyűrött volt. Gallérja felett kikandikált egy tetoválásszerűség darabkája. A kapucni alól egy női hang szólalt meg és rendelt egy italt. A pincérnő ugyan kicsit meghökkenve, de felírta a rendelést, majd eloldalgott. A kapucnis alak még egy pár pillanatig csendben, mozdulatlanul szemlélte a kocsmát.... lassan szokta meg az áporodott, mindenbe beleivódott szesz és izzadság szagát. Majd hátrébb húzta fejfedőjét, de csak annyira, hogy felbukkant alóla zöld, érzelemmentes szeme, és pár tincs barna, hosszú hajából előrehullott. Ő Agnes.
Amanda Helgesen- .::Diák::.
*A lány nagy nehezen rávette Ariant ne szólja el magát hova megy. Egyébként is szüksége van egy kis egyedül létre főleg, hogy megjelent Thor és aggódik, nehogy újra gonosz legyen. Valami gyanús van akkor is tudja és rá fog jönni mi az. Sejti, hogy Lovise áll a háttérben még ha nem is hisznek neki. El fogja érni ám. Szóval most a Rablóba igyekszik egyenest, hogy leguritson valamit és kikapcsolódjon. Szóval ahogy benyit fintorodik és elindul a pulthoz.* - Valami erőset Whisky jó lesz.*Mondja és nincsen jó napja. Barátnőjéről két napja nem hallott semmit a másik meg van őrülve és valahogy szeretet hiányos. Szeretne több időt tölteni akivel akar viszont Ragnak örül, hogy újra Aliseel van. Viszont azért nem fogja megúszni a srác. Ahogy megkapja az italát beleszagol a levegőbe és ismerős vámpírt érez.* - Hát te mit keresel itt?*Néz Agnes felé, de egyenlőre még csak ül a pultnál szóval a lány megúszta.* - Nem mondtad, hogy jössz szia.*Na igen az ő kapcsolatuk sosem volt a legjobb..*
Agnes Gadegaard- .::Diák::.
*Nessa egy pár pillanattal később már meg is kapta a rendelését, amit gyorsan le is húzott. Eléggé frusztrált volt az utóbbi napokban és ezen csak rontott az, amikor az Akadémiára érkezésekor belefutott egy vérfarkasba. Komolyan...indulhatott volna ennél jobban az itt tartózkodása? De mivel megígérte... hogy megpróbálja... cöhh... Na, mindegy. Mikor eldöntötte, hogy beiratkozik az Akadémiára, akkor még... az még akkor jó ötletnek tűnt. Most már viszont. Hát, mégsem lesz az olyan egyszerű, mint remélte. De, itt nem csak a blökikről van szó. Eleve az, hogy a stílusát nem sokat tolerálják. Bár... mások véleménye sosem izgatta... nem most fog elkezdeni azon aggódni, hogy vajon mit gondolnak róla. Na és ha terjed róla egy-két pletyka, mert első napján eltörte annak a szerencsétlen kutyulinak pár bordáját ... meg a lábát ... na, jó, az az igazság, hogy a srácot úgy kellett sürgősségin elvinni a kórházba, mert Nessa úgy elintézte, mintha csak egy porcelán vázát dobott volna a falnak. De tehet ő arról, hogy az a srác, nem tudta megvédeni magát? Nem hát... és mégis csak ő kapott büntetőt és intőt. Azóta az "incidens" óta nem is járt a suli közelében. Szállókban húzta meg magát, és járta a környéket. Ha emberek között van, akkor érzi magát nyugodtan... ha nagy tömeg veszi körül. Ez a hely is csak ezért tetszik neki. Itt mindig nagy a forgalom. Egy fél órácska múlva a vámpír fülét ismerős hangok riasztják meg. *~ Amanda. ~* Érzékei kiélesednek, azonban először úgy tesz, mintha nem vette volna észre a lányt. Azonban Amy nem igazán szégyenlősködik... rendelése után megszólítja Nessát... nem éppen barátságosan, de ezt a lány már megszokta. Agnes magában felsóhajt, majd feláll. A mozdulattól csuklyája lehullik a vállára, majd odalépdel a másik mellé, és leül egy bárszékre. *- Amanda. -* Köszön. *- Nos, ha nem látnád beültem egy pár italra. -*Magyarázza, hiszen ez olyan nyilvánvaló. *- Hát, nem vagy az anyám, hogy mindenről beszámoljak neked, szóval...-* Von vállat hűvösen, majd rendel egy újabb italt. *- Ennyi erővel, már én mondhatnám, hogy nem is tudtam, hogy errefelé szoktál járkálni mostanában. -* Tetteti, mintha nem tudná, hova akar kilyukadni a másik. Persze, hogy tudja, hiszen csak Ragnar tudott arról, hogy eljön az Akadémiára... na meg az az idióta Rik... de hát ő nem számít.
//Fagy//
//Fagy//
Alexander S. Price- .::Őrző: Cameos::.
*A mai nap kicsit mozgalmas volt. Azt hiszem alvás és az akadémiára való vissza térés után megiszom egy sört. Azt a lányt látom a Cameosban, de örülök annak, hogy nem evett meg. Nem igazán szeretek vámpír eledel lenni. Szóval úgy döntöttem, hogy most a Rablóba befáradok és megiszok egy-egy korsó sört. Közben azon is gondolkozok, hogy Nathaniel nagyon furcsán viselkedik, de majd kifaggatom. Lányt érzek a közelében, de hát ilyen az ha az embernek két barátnője van egyszerre. Na jó… nem hazudnék ha azt mondanám nincsen még egy, de ő vele telefonon beszélek inkább illetve ha kiengednék a kúriából vigyáznék rá, de tudom azt, hogy kapnék érte. Sóhajtok és a telefonomat leraktam az asztalra és a képeket nézem. Leginkább a barátokról szólot, de azért Barbiról, Sararól meg Lizzieről is akad kép, de persze barátaim közé tudom őket sorolni szóval. Azóta nem igen gondoltam arra, hogy beszéljek Patriccel, de Brenda is el felejtette ezt az egész dolgot. Végül is úgy van vele, hogy most már legyünk túl ezen az egészen, mert már annyi minden történt, hogy azt elképzelni sem tudjuk. Ne érjen valami váratlan. Felsóhajtok..* - Meg lennél te rohadék úgy ki csinállak, hogy még Lucifer sem ismerne rád. Szóval amíg iszogatok csak úgy *
Patric J. Morgan- .::Külhoni karakter::.
*Patric úgy döntött, hogy határozottan nem képes tovább a kastélyban tartózkodni. Egyébként ezt naponta egyszer eldöntötte a héten, azzal együtt, hogy szüksége van valamilyen jellegű alkoholra, bár ez utóbbit azért egyelőre sikeresen kordában tartja. Nemj igazán tud mihez kezdeni magával, csak úgy... van. Létezik. Elvegetál napról napra. Persze tudja, hogy ez idővel javulni fog, de most rohadt nehéz, szóval... megengedi magának, hogy gyászoljon egy keveset. Végül is mégiscsak Kamen... Halkan sóhajt, és egy fejrázás kíséretében benyit a kocsmába. A helyiségen átsétálva több ismerősnek, így Alexnek is odaint, de nem áll szóba senkivel, csak leül a bárpulthoz, és int a pultosnak.* - A legtöményebből... hármat. Négyet. Meg egy korsó sört *morogja, majd a pultra meredve elmerül a gondolatiban, miközben a mellette lévő társaság távozik, ezzel lényegében Paten kívül kiürülnek a bárpultnál lévő helyek.*
Alexander S. Price- .::Őrző: Cameos::.
*Ahogyan a telefonomat továbbra nézegetem, megáll az egyik kép Saranal és elmosolyodok rajta. Igazából nem is tudom, szeretem őt, de biztosan kapnék ezekért a dolgokért. Megiszom közben a sörömet és csörög a telefonom.* - Persze majd egy óra múlva leszek ott.*Mondom, Márknak majd leteszem és a pulthoz sétálva kérek egy másikat. Az egyik üres helyre közvetlen egyik háztársam mellé kerülök, akit ugye elég jól ismerek.* - Ahogy látom, nem csak én vagyok ma ivós kedvemben.*Nyújtom a kezem üdvözlés céljából Patric felé majd sóhajtok egyet.* - Nem hiszem, hogy az alkohol jót tesz neked…*Mondom a srácnak, mert azért szoktam órákon figyelni mostanság és azért attól függően, hogy fiú vagyok és tudom, hogy milyen a démon-vámpír és ki volt a legjobb barátja elveszettnek látom.* - Mi a helyzet?*Kérdezem meg miközben várok én is a sörömre és ha már itt vagyunk valahogy meg kéne vele beszélnem egy két dolgot. Viszont most inkább hagyom, hogy ő beszélje ki magából. Végül is Kamen elvesztése sokakat érintet. Nem csak itt sejtem. Viszont nagyon látszik a srácon, hogy olyan semmilyen és csak el van.. nem egyszerűen ki tudná ezt feldolgozni mármint ha meghal valaki és persze én se tudnám.. mondjuk nekem is nehéz azért, mert Kament én is ismertem.*
Patric J. Morgan- .::Külhoni karakter::.
*Amikor Alex leül mellé, már sejti, hogy ezt nem fogja különösebben élvezni, szóval csak szusszant egyet, és felhajtja az első töményet.* - Nem *válaszol, miközben megrázza a srác kezét.* - Ahhoz pedig semmi közöd, hogy mi tesz jót nekem és mit nem, neked nem tesz jót, ha megpróbálsz beleszólni, hogy mit csinálok. Jobban teszed, ha a saját dolgoddal foglalkozol, mielőtt megszabadítalak a csinos kis képedtől *morog rá, az elmúlt másfél hét leghosszabb monológját adva ki magából. Komolyan. Nem beszél ennyit azóta az este óta megszakítás nélkül. A kérdésre csak vállat von, egyértelműen úgy döntve, hogy ez egy nagyon idióta kérdés, amire nem fog válaszolni. Az elkövetkezendő percekben, amennyiben Alex nem szólal meg, némán ücsörögnek egymás mellett, miközben Pat elkezdi iszogatni a sörét, majd úgy a korsó negyedénél járva ismét megszólal.* - Egyébként akarsz is valamit, vagy csak jöttél hülye kérdésekkel zaklatni, meg próbálva megosztani velem az együttérzésedet, amire nincs szükségem? *kérdezni, aztán lehajtja a második töményet is. Ebben a tempóban valószínűleg nem fog túl sokáig tartani, hogy olyan részegre igya magát, hogy alig találjon fel Fyronba... De hát végül is teljesen mindegy. Ő ki tud józanodni egy qarini padon is. Ha meg véletlenül Sergej megtalálja, majd szépen beviszi magához és betuszkolja egy vendégágyba. Mint említettem, Patnek teljesen mindegy...*
Alexander S. Price- .::Őrző: Cameos::.
*Ahogy Alex leül mellé és persze végig figyeli a srácot elgondolkozik a dolgokon és kikapva a sörét elkezd iszogatni és persze amikor megszólal már előre sejti mi lesz a vége.*~Lehet jobban tenném ha befognám a számat.~*Gondolkodik, el és persze lassan kiürül a bár ő meg józan, de nem is tervez annyit inni mint Pat. A kérdést megkapva megvakarja a tarkóját és a sörére néz.* - Hát lenne valami, de inkább foglald le magad mint iszogatsz, de nem igazán szólok ebbe bele ne aggódj. Az első dolog, ami lenne az-az, hogy tudod azt, hogy nekem mostanában megjelent a testvérem. Brenda meg én egy vámpírnál nevelkedtünk és Brendának még mindig nem lett meg a családja, de nem is ez a lényeg. Az idősebbik vámpírt megöltem aki az „apánk” akart lenni aki engem elrabolt a családomtól hat éves koromban. Nos van egy embere aki persze Brendával kavart egy időben, de azért, hogy engem lépre csaljon és megöljön. Nos megtalált karácsonykor, de azóta teljesen nyoma veszett. Nate mondta, hogy megölt valakit, de tudom azt, hogy nem az illető volt. Kép sajnos nem nálam van, de az utolsó elérhetősége az Franciaország volt Párizs. Egy elhagyatott terület, de ennyit tudok…*Iszik a srác majd sóhajt egyet és folytatja.* - Tudnál nekem meg Brenda nevében is beszélek segíteni megkeresni és végezni a vámpírral? Persze jelentős pénzért.*Mondom a srácnak majd előveszem a telefonomat és beírok egy bizonyos összeget a telefonomba és megmutatom neki… A másik dologgal valószínűleg várnom kéne, de egyenlőre ez fontosabb.* - Tudom nem sok amit mondani tudok, de Brenda többet tudna, mert a telefonszáma meg van neki. Nekem is meg van, várj kikeresem..*Mondom neki, hogy le tudja nyomozni. Lapozni kezdek a listában ezt ő is láthatja… Chris, Dave, Lace, Lizzie, Márk.. meg is van. Shawn. Észre vehet egy bizonyos nevet, de nem igazán tesz jelentőséget. Szóval ahogy meg van a szám fel is írja neki.* - Nos elvállalod?*Teszi fel a kérdést és várja a magyarázatot.*
Patric J. Morgan- .::Külhoni karakter::.
*Az első mondatra Pat idegesen szusszant egyet, éreztetve, hogy amennyiben Alex folytatja ezt a gondolatot, ténylegesen letépi a fejét a helyéről - úgyis ritkán jár a Rablóba, a Fogadót jobban kedveli, sokkal érdekesebb -, de szerencsére továbbhalad, egy egészen más és jelentősen érdekesebb téma felé. A sörét iszogatva hallgatja tehát Alexet, érdeklődve figyelve, és várva a teljes magyarázatot. Az összegre csak odapillant, de közömbös arckifejezése ellenére kimondottan tetszik neki a dolog. Bár nagyon kevés az információ, de legalább lesz mit csinálnia, amivel visszarázkódhat az életbe mint olyanba. Amikor a srác rákérdez, hogy akkor elvállalja-e, lehúzza a söre maradékát, és bólint.* - Fair az ajánlat pénzügyileg, és érdekes munkának tűnik. Ezek szerint akkor külföldre is kell utaznom... Az úgy... *Itt elhallgat, és elmerül a gondolataiban, meg előveszi a telefonját, és számolgat rajta valamit. Aztán egy pár pillanat múlva bólogatni kezd.* - Rendben, akkor az lesz, amit az előbb mutattál. Szükségem lesz némi előlegre, mert jelenleg nem állok olyan fényesen pénzügyileg, hogy utazgassak. Még nem most, majd szólok. Telefonszám terén azok száma kell, akik tudnak információt adni róla, szóval írd be őket *tolja elé a telefonját, majd amíg Alex pötyög, felhajtja a következő töményet is. Aztán miután ez megvan, még ő is írogat valamit, aztán zsebre vágja a mobilját, és bólint.* - A munka folyamatban. Maximum két hét és meglesz az embered. Kérsz valamilyen jellegű bizonyítékot? Fénykép, adott tárgy, levágott testrész... *sorolja a leggyakoribbakat, és noha észreveszi a pultos tekintetét, nem nagyon foglalkozik vele. Persze, azért itt is vannak alakok bőven, de nem ilyen hangon, korral és diszkrécióval szokták megvitatni az ügyeiket, szóval...* - Egyéb óhaj-sóhaj?
Alexander S. Price- .::Őrző: Cameos::.
*Ahogy mutatja az összeget elmosolyodik és legalább lefoglalja a srácot is. Persze tisztában van vele, hogy elvállalja és persze tudja jól azt is, hogy van még valami hiszen büntudata van, mert másképp nem vállalná el.* - Megkapod a pénzt azon ne múljék. Tudod nekem van elég. Oda-Vissza útra kifizetem a repülőjegyet.*Magyarázza és gondolkodik ő is miközben megissza a maradék italát.* - Lehet azt hiszem ez a munka sok pénzbe fog kerülni nem számít, de..*Gondolkozik továbbra is nagy sóhajokkal és lehet látni rajta a gondterheltséget mi közbe beírja az elérhetőségeket még Brendáét is természetesen. A pultsora rápillantva elmosolyodik azért.* - Nem kell bizonyíték hiszek neked úgyis ha megcsinálod. Eddig nem mutattál olyat, hogy ne bízzak meg benned ilyen téren.*Felel tárgyilagosan majd vissza adja a mobilját..* - Nem is tudom.. neked kéne valljak e, de lehet ezt nem kéne vagy nem igazán tudom..*Kezd bele.* - Számítana a több pénz azért, hogy ne nyírjál ki amit hallasz?*Teszi fel a kérdést, majd egyenesen a démon-vámpír szemébe néz.* - Elakartam csábítani Elizabethet. Megfogott amikor itt volt az iskolában egyszer Esteron rajta kapott minket, tánc közben de az még csak puszi volt.*Mondja és nyel egyet. ezután számolhat arra, hogy levadássza ha most azonnal elmegy, de ha már munkát ad neki muszáj tudnia.* - igazság szerint csak az tetszett benne, hogy még fiatal és …*Itt inkább befejezi majd utána fizet a pultosnak és rápillant Patre.* - Ezt fairnek tartottam, hogy tudjál róla, mert lelki ismeret furdalásom van a dolog miatt. Sajnálom. Nem akartam a lányt kihasználni.*Mondja neki a szemébe, de őt aztán nem érdekli. Ezt jogosnak tartotta, hogy tudjon róla végtére is az iskolában történt dolgok után most meg ez, hát igen. Aztán fogja magát és mielőtt rátámadna igyekszik gyorsan távozni, de ha még tárgyalni akar akkor marad.*
Patric J. Morgan- .::Külhoni karakter::.
- Ha neked megéri *von vállat közönyösen. Őt sosem érdekelte ilyen téren, hogy mennyit kérjen a munkaadóitól, ő kér egy összeget, aztán vagy megkapja vagy nem. Nem az ő problémája, ha nem lesz kész a munka, és hát meglepő lehetne, hogy mennyi lehetősége van. Szóval ja. Ha nekik megéri az adott összeg, akkor ő rendben van vele. Amikor Alex elkezd szövegelni elgondolkozik rajta, hogy most kéne lelépnie valamilyen kamuszöveggel, mielőtt kinyírja a srácot. Miközben azonban a másik beszél, teljes némasággal, kifejezéstelen arccal ül a helyén. Aztán amikor Alexander végez, Pat a megmaradt pohárért nyúl, felhúzza a tartalmát, előszed némi pénzt, a pultra dobja, majd a másikhoz fordul.* - Ha még egyszer Elizabeth közelébe mész, a legborzalmasabb kínzás, amit el tudsz képzelni gyengéd simogatás lesz ahhoz képest, amit csinálni fogok veled. Valamint tájékoztatom Sarát. Még a héten. *Ezzel leszáll a székről, felkapja a kabátját, és hosszú lépésekkel kisétál. Sergej. Semmi kedve visszamenni az iskolába, plusz a démon semmit nem fog kérdezni tőle, semmit nem fog mondani neki, és most erre van szüksége, különben nagyon nagy valószínűséggel meg fog gyilkolni valakit. Hogy hogy volt képes ilyen higgadtan kezelni, amit Alex mondott neki... jó kérdés, és valószínűleg ő maga sem tudná megválaszolni. Igazából nem is akarja. Nem akar ő semmit, csak aludni egyet. Egyedül.*