by Patric J. Morgan Vas. Nov. 25, 2012 4:39 pm
"I'm better alone now... See I'm torn from my mistakes, and I stop believing that I could ever make things change. How much can I take, when I know that it hurts you? How long can I wait, when I can't go on like this anymore?" - #ECE4B3
Akkor most nézzük ezt úgy, hogy aláírás van, plusz itt több szöveg, végig végig. És nem, nem én fogok szövegelni :'D
"Nem lehetett tudni, hogy mennyi idő lehet. Az biztos, hogy már jó ideje ott voltam, hogy már jó ideje kínoztak. Persze nehéz lenne azt mondani, hogy ez engem annyira tönkretett volna, noha tény, hogy fizikailag megviselt, de képes voltam elviselni a fájdalmat. Egyébként is túlságosan el voltam foglalva azzal, hogy megtudjam, miért kell annyira Lucifernek Michael. Mint mondtam tehát, nem lehetett követni a percek, órák, napok múlását, hiszen nem csak a cellában, hanem az egész birodalomban állandó volt a sötétség. Ilyen a Pokol. Sötét, hideg, kegyetlen.
Aznap csak félig-meddig voltam ébren: a vélhetően napok óta tartó szenvedés sok erőt kivett belőlem. Azonban ez nem jelentette azt, hogy arra a napra pihenőt kaphattam: abban a helyzetben nem én voltam a főnök.
Kicsapódott a cella ajtaja. Két őrdémon lépett be, ugyan azok, akik a kínzásokra is mindig elvittek, úgyhogy a jelenlétüket csak egy rosszkedvű nyögéssel vettem tudomásul. Miközben felrángattak a földről, igyekeztem összeszedni magamat, és felkészülni az újabb, vélhetően órákig tartó szenvedésre. Azonban nagy meglepetésemre az egyikük a vállamra borított egy köpenyt, majd a zárkából kilépve sem arra indultunk meg, mint eddig mindig. Ez persze felkeltette az érdeklődésemet, így útközben minden agysejtemet munkába állítva azon törtem a fejem, hogy mégis hova visznek. Amikor azonban megláttam a hatalmas, díszes ajtót, egyértelművé vált számomra, hogy egyenest az Alvilág fejével lesz szerencsém megismerkedni.
Nem lehetett kellemesnek mondani a belépőt: alighogy betettem a lábam, az egyik őr a földre lökött, azzal a mordulással, hogy mutassak tiszteletet, majd felrángattak, és úgy lökdöstek Lucifer elé. Soha életemben nem éltem át megszégyenítőbb bánásmódot, mint akkor, ott, a Sátán színe előtt. Gyűlöltem, és azt hiszem, ez volt az, ami miatt nevetve fogadott.
- Patric James Morgan! Valódi mintapéldánya vagy te a Birodalmamnak – köszöntött vidáman. Fogcsikorgatva néztem vissza rá."
Ennyi talán már elég lesz ahhoz, hogy rendesen látszódjon ^^"
Így lesz és kész, 'cause I'm obsessed with the beauty of light yellow+dark blue ><
Nem túl sötét? Olvasható? Maaajd mindjárt kiderül.
Aláírásnak meg valami fehéreset javasolnék inkább, esetleg oldlace-t vagy wheat-et. De akár a tan is mehet oda, vagy ha a narancsoshoz ragaszkodsz, akkor indianred 
