Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    A kastély főcsarnoka

    Lucifer
    Lucifer
    .::Sátán::.
    .::Sátán::.

    A kastély főcsarnoka Empty A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Lucifer on Csüt. Nov. 01, 2012 1:49 pm

    A kastélyba belépve egy hatalmas csarnokban találhatjuk magunkat, amely mindig tele van: démonok, bukottak, több holt mind itt mászkálnak fel-alá, a dolguk után futva. Talán csak „éjszaka”, amikor leoltják a fényeket, mondhatjuk, hogy nyugalom van. A csarnok egy kör alakú középpontja a kastélynak, amelyből rengeteg ajtó vezet a különféle termekbe, lakhelyekre, szintekre. Középen, egy monumentális szobor áll, amely Astaroth-ot, az Alvilág nagyhercegnőjét ábrázolja. A csarnok alapanyaga a márvány, ebből készült a padlózat, az oszlopok és a szobor is.

    A kastély főcsarnoka Focsarnokmeretben


    _________________
    A Gonosz. A Sátán. A Kísértő. Lucifernek millió neve van, a világ minden vallása ismeri, mint a Pokol vezérét. De sokan elfeledkeznek arról, hogy ő nem csak úgy lett, hogy nem csak úgy volt odalent mindig: egészen máshonnan indult. A név, amely igazán illik rá a Bukott. A Sötétséget talán nem kell bemutatni: hideg és elérhetetlen uralkodó, akinek hatalma van a világ legtöbb dolga felett. Persze időnként be kell ismernie, hogy Ő képes felülírni a terveit, mégis, ijesztően sokszor van ereje felülkerekedni a gyenge szíveken. Halandó, jól vigyázz, mert csapdájába zuhansz...!

    Maga a sátán... Rebecca Taylor kezei között.
    Lucifer
    Lucifer
    .::Sátán::.
    .::Sátán::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Lucifer on Pént. Dec. 07, 2012 8:23 pm

    *A főcsarnokban nem rég oltották le a fényeket, így úgy döntöttem, kidugom az orrom a tróntermemből, és sétálok egyet. Ilyenkor feltűnésmentesen elmehetek a Fagy és Emlékezés templomába, vagy akár a múlt szirtjéhez, hiszen kevesen járnak ilyenkor a főcsarnokban. Mindenki elment már a maga dolgára, befejezték, amihez itt kell keresztüljönniük. Még szerencse! Engem, mint az Alvilág Urát állandóan zaklat valaki a maga hülyeségével... Nem azt mondom, szeretek uralkodni, de kéne most már egy vakáció. Talán felnézhetnék a Földre, úgysem jártam ott a második világháború óta. Arcomon nosztalgikus mosoly fut végig, arra a bizonyos háborúra gondolva, amit én kimondottan élveztem. Persze a világnak annyira biztosan nem volt élvezetes. De ki mondta, hogy engem a legkisebb mértékben is érdekel a világ? Szóval kényelmes léptekkel haladok keresztül a csarnokon, és megtorpanok közében. Felpillantok a szoborra, elmélázva azon, hogy Astaroth milyen régen járt már nálam. No, nem mintha nekem olyan komoly problémáim lennének ezzel, tökéletesen megvagyok egyedül, sőt, nagyon örülnék, ha minden egyes alattvalóm éppen olyan gyakorisággal látogatna csak, mint ő. Halkan sóhajtok egyet. Fogalmam sincs, hogy mégis miért van már megint ennyire elegem az egész világból, de igazából megszokhattam volna az érzést. Ezen tűnődve fordulok el a szobortól, és indulok meg az egyik kapu felé.*


    _________________
    A Gonosz. A Sátán. A Kísértő. Lucifernek millió neve van, a világ minden vallása ismeri, mint a Pokol vezérét. De sokan elfeledkeznek arról, hogy ő nem csak úgy lett, hogy nem csak úgy volt odalent mindig: egészen máshonnan indult. A név, amely igazán illik rá a Bukott. A Sötétséget talán nem kell bemutatni: hideg és elérhetetlen uralkodó, akinek hatalma van a világ legtöbb dolga felett. Persze időnként be kell ismernie, hogy Ő képes felülírni a terveit, mégis, ijesztően sokszor van ereje felülkerekedni a gyenge szíveken. Halandó, jól vigyázz, mert csapdájába zuhansz...!

    Maga a sátán... Rebecca Taylor kezei között.
    Karita Toov
    Karita Toov
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Karita Toov on Pént. Dec. 07, 2012 8:37 pm

    *Épphogy sikerült elszabadulnom az Akasztott emberből, ugyanis néhány őrdémon ott akart tartani, hogy igyunk pár sört. persze lett volna hozzá kedvem, de ha nem szállítom le Lilith-nek az infókat,amiket kért, akkor Jesmon helyett engem fog kinyírni. Bár, ha meghalnék akkor is a Pokolban lennék, csak hát jobban szeretek élő lenni, meg alacsonyodjak le azokhoz a hitvány férgekhez?! Én?! A Nagyúr egyik tökéletes teremténye?! Megborzongok ettől a gondolattól, még hogy belőlem szellem legyen! Hülyeség. A hónom alá csapom az irattartók, amit nemrég az egyik informátor nyomott a kezembe, majd kinyitom az ajtót, hogy a főcsarnokon keresztül eljussak Lilith odújáig. Lemerném fogadni, hogy megint kotyvaszt valamit, vagy szörnyeket idéz, de az is lehet, hogy éppen foglyokat kínoz. Ebből a nőszemélyből én már mindent kinézek… De legalább most már lehet vele rendesen kommunikálni. Mindig is mondtam én, hogy a szerelem csak árt, egy ősdémonnak meg aztán pláne! A gondolataimba merülve trappolok át a csarnokon, és kis híján neki megyek a Nagyúrnak. Azonnal letérdelek előtte, lehajtom a fejem, hogy ne kelljen a szemébe néznem.* - Jó estét, Nagyuram! Elnézését kérem, Nagyuram! *Nem győzök bocsánatot kérni, az „elnézés” szót vagy ötször elmondom különféle megszólításokkal társítva. Hogy félnék-e a Pokol Urától? Á, dehogy! Csupán elismerem vezetőként, és tisztelem őt. Ha megengedi, hogy felálljak, akkor immáron a Nagyúrral szemben állva szólok hozzá. * - Mi járatban erre, Uram? Hogy van ezen a borzalmas estén? Mondja, nem látta azt az átkozott perszónát, Lilith-t? Egyébként hallottam mit történt. Mondja, miért nem törölhetjük el azt a szigetet a Földről? Olyan pici, mint a légypiszok! Senkinek nem tűnne fel! *érdeklődök, miközben az irattartóval babrálok. Hiába, akárhányszor kettesben vagyok a Nagyúrral mindig úgy letaglóz az ereje, hogy egy normális szót se tudok kinyögni. Nem is értem, hogy a balga emberek miért az „Istenükben” hisznek, mikor a Nagyurat is imádhatnák… Akkor talán könyörületesebb is lenne velük…*


    _________________
    Folyamatban...

    Fredrik Laine alakváltó angyala
    Lucifer
    Lucifer
    .::Sátán::.
    .::Sátán::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Lucifer on Pént. Dec. 07, 2012 8:55 pm

    *Békés elmélkedésemből - szokás szerint - egy alattvalóm szakít ki, és már éppen nyomatékosan jelezném neki, hogy figyeljen, hova lép, és kilátásba helyezném számára a Pokol legkegyetlenebb kínzási módszereit, amikor megfordulva Mephistóra esik a pillantásom. Az ötödik elnézést után sem állítom meg, szeretem, amikor porban csúsznak a lábam előtt. A végén aztán nagylelkűen legyintek, engedélyezve, hogy felemelkedjen. Elvégre ezért a feltétlen tiszteletért ennyit csak megérdemel...* - Egy esti sétára indultam *válaszolok hanyagul.* - Lilith-t pedig nem láttam. ~...és nem is vagyok rá kimondottan kíváncsi a napokban ~ *teszem hozzá gondolatban. Az az "átkozott perszóna" most engem is eléggé untat. És nem, nem vagyok hajlandó elfogadni a gondolatot, hogy nagyon is hasonlítunk abban, hogy mi mindent képesek vagyunk megtenni azért, hogy megszerezzük magunknak, akit szeretünk. Mert igen, ennyi maradt a régi testvéri szövetségünkből, a szeretet a legidősebb öcsém iránt. Valószínűleg ez minden angyali is, ami megmaradt... Ezeket a gondolatokat gyorsan száműzöm, és inkább Mephisophelesre koncentrálok.* - A helyzet az, hogy igenis feltűnne. De ez egyébként is egy alaposan megfontolt uralkodói döntés volt. Valamint... Mégsem kedvezhetek mindig Lilith-nek, a végén még túlságosan elbízza magát.* - Tehát te miért is hajkurászod azt a nőszemélyt? *kérdezek rá, már csak azért is, mert nem árt tudni, ki milyen kapcsolatokat és miért tart fent...*


    _________________
    A Gonosz. A Sátán. A Kísértő. Lucifernek millió neve van, a világ minden vallása ismeri, mint a Pokol vezérét. De sokan elfeledkeznek arról, hogy ő nem csak úgy lett, hogy nem csak úgy volt odalent mindig: egészen máshonnan indult. A név, amely igazán illik rá a Bukott. A Sötétséget talán nem kell bemutatni: hideg és elérhetetlen uralkodó, akinek hatalma van a világ legtöbb dolga felett. Persze időnként be kell ismernie, hogy Ő képes felülírni a terveit, mégis, ijesztően sokszor van ereje felülkerekedni a gyenge szíveken. Halandó, jól vigyázz, mert csapdájába zuhansz...!

    Maga a sátán... Rebecca Taylor kezei között.
    Karita Toov
    Karita Toov
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Karita Toov on Pént. Dec. 07, 2012 9:12 pm

    *Nem tehetek róla, hogy amikor a tökéletességemen agyalok, akkor hajlamos vagyok elfelejteni, hogy néha az orrom elé is kéne néznem. Rákészülök, hogy a Nagyúr elég szépen lecsesz a figyelmetlenségemért, vagy legalábbis el kezdi taglalni a Pokol nagyszerű nevelési módszereit – ahová néha a saját gyerekeimet is küldtem, és azóta úgy viselkednek, mint a kezes bárányok. A sűrű bocsánatkérések közepette félig megemelem a fejem, s amikor látom, hogy a nagyúr legyint, akkor felállok, és leporolom a nadrágomat. A Nagyúr hogy léte felől érdeklődöm, és a válaszra bólintok.* - Sajnálom, hogy megzavartam… *kérek utoljára halkan bocsánatot, majd amikor azt mondja, hogy nem látta azt a hülye nőt, akkor felmordulok.* ~ De jó. Akkor tuti bezárkózott a szobájába, és azon fondorkodik, hogy hogyan nyírja ki a fél emberiséget… *morgok magamban. Már nagyon kezd idegesíteni, hogy engem küldözget az informátorok elé. Mintha én nem lennék annyira elfoglalt! De hát ennyi öröm talán neki is kijár az életben, ha már egyszer úgy dobták ki, mint macskát sz*rni. Utána említem, hogy nem teljesen értem azt a döntést, hogy miért nem támadhatjuk meg a szigetet. * - Rendben, én nem szólok bele a döntésébe. Csak érdeklődtem, mert számomra nem volt teljesen világos, de köszönöm, hogy felvilágosított. Abban pedig, hogy nem kedvezhet Lilith-nek nagyon is igaza van! A végén még megpróbálná manipulálni magát, és az nem lenne jó dolog. Nem is érteném, hogy hogyan vetemedhetne erre. Mindenesetre, én azt mondom uram, hogy néha jó lenne a körmére nézni… *felelek neki lehajtott fejjel, majd mikor felőlem érdeklődnek, felpillantok, és megvakarom a tarkómat. * - Az igazság az, hogy kért néhány adatot egy-két földi lényről, hogy „elemezhesse”. Nem tudom, mit akar, de jó pár lény után nyomoz. Persze megpróbáltam belenézni a papírokba, de a mappa varázslattal zárva van, így nem tudom feltörni *magyarázok, végül is itt ő a Mindenható, és előle semmit nem lehet és nem szabad eltitkolni. Meg hát ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem a hatalmát?* - Nagyuram… Attól függetlenül, hogy Fair Islét nem támadhatjuk meg, a hadsereg szervezését ugye nem kell beszüntetni? Egész szépen gyűlünk, nem lenne érdemes most abbahagyni, persze, ha úgy kívánja, akkor feloszlatom az egészet.


    _________________
    Folyamatban...

    Fredrik Laine alakváltó angyala
    Lucifer
    Lucifer
    .::Sátán::.
    .::Sátán::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Lucifer on Pént. Dec. 07, 2012 9:34 pm

    *Az utolsó bocsánatkérést teljességgel figyelmen kívül hagyom, elvégre a Sátán nem mond olyanokat, hogy "Semmi gond.", meg "Mindenkivel előfordul.", meg "Nem számít." Persze mivel hűséges szolgálóm - merem állítani, hogy az egyik leghűségesebb -, nem fogom megkínoztatni, legalábbis ennyiért nem. Előbb-utóbb általában a legtöbben találnak rá módot, hogy elérjék, hogy addig kínoztassam őket, amíg sikítva és zokogva könyörögnek kegyelemért, de Mephisto egyelőre nem szolgált rá. A következő szavakra bólogatok, de annál, hogy Lilith manipulálna engem, egyértelműen veszélyt jelzően villan meg a szemem.* - Nem mintha képes lenne rá, hogy bármit is elérjen nálam, amit én nem akarok *válaszolok hidegen, nyomatékosan. Jobb, ha a helyére tesszük a dolgokat. Az egész világegyetemben egyetlen lény van, aki képes fölém kerekedni, de Ő elméletileg mindenki felett áll, és sajnos még én sem kérdőjelezhetem meg az uralmát. Csak az bosszant, hogy olyan hülyeségekre pazarolta az erejét, mint az emberek, meg a Föld. Felesleges ostobaság az egész teremtés, sokkal jobb ötlete is támadhatott volna, azzal az erővel, ami neki van, én biztosan nem ilyen kis idióta, csak gondokat okozó lényeket kreáltam volna.* - Értem *bólintok a Lilith-ügyre.* - Nos, add át neki a következő üzenetet: ha bármit is tesz az engedélyem nélkül, évmilliárdokon keresztül fog sínylődni a Pokol valamelyik bugyrában, szolgaként. Természetesen több száz év véget nem érő kínzássorozatok után *diktálom le a férfinek az üzenetemet, és nagyon remélem, hogy szó szerint fogja átadni mindezt Lilith-nek. Valóban kész vagyok beváltani a fenyegetésemet, ha az a nőszemély az engedélyem nélkül cselekszik... A következő kérdésre azonban halvány, fölényes mosoly jelenik meg a szám sarkában.* - Hogy kérdezhetsz ilyen butaságot, kedves körzetvezetőm? Természetesen folytatjuk a hadsereg megszervezését, elvégre bármikor szükség lehet rájuk.


    _________________
    A Gonosz. A Sátán. A Kísértő. Lucifernek millió neve van, a világ minden vallása ismeri, mint a Pokol vezérét. De sokan elfeledkeznek arról, hogy ő nem csak úgy lett, hogy nem csak úgy volt odalent mindig: egészen máshonnan indult. A név, amely igazán illik rá a Bukott. A Sötétséget talán nem kell bemutatni: hideg és elérhetetlen uralkodó, akinek hatalma van a világ legtöbb dolga felett. Persze időnként be kell ismernie, hogy Ő képes felülírni a terveit, mégis, ijesztően sokszor van ereje felülkerekedni a gyenge szíveken. Halandó, jól vigyázz, mert csapdájába zuhansz...!

    Maga a sátán... Rebecca Taylor kezei között.
    Karita Toov
    Karita Toov
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Karita Toov on Pént. Dec. 07, 2012 9:52 pm

    *Teljesen meghunyászkodok a Nagyúr előtt. Nem is értem, hogy Jesmonnak hogy volt pofája szembeszegülni Vele. Azt az idiótát nem tartom sokra, sokkal inkább ostobának nevezném, amiért ilyen hülyén cselekszik. Ráadásul nem több egy nyomorult kis árulónál. Megfordul a fejemben a gondolat, hogy miért hagyhatta elmenni. Én biztosan haláláig kínoztam volna, majd a Pokolban kerítettem volna neki egy jó kis zugot. Hiába na, nem a humános módszereimről vagyok híres. Aztán ugye említem, hogy néha nem ártana szemmel tartani Lilith-t, és látom a Nagyúr tekintetét ösztönösen hátralépek. Persze, tudom jól, hogy Norian nem árulná el az urunkat, de azért mégis jól esik még jobban megkavarni a dolgokat. Meg hát, megmondtam neki, hogy még meg fogom bosszulni az egyik tettét, és láss csodát! Ha egy újabb hibát követ el, akkor derékba törhet a karrierje, ami nekem csak jót jelentene…* - Ez igaz uram mert maga olyan éles elméjű, és jó megfigyelő, hogy könnyedén átlát mások szándékain *bólogatok nagyban, hiszen pontosan tudom, hogy mikor hogyan kell cselekedni. Több ezer éve szolgálok itt, így volt időm megtanulni hogyan mennek itt a dolgok. Majd elmesélem, hogy mennyit tudok Lilith ügyéről, és az üzenetre haptákba vágom magam.* - Meg lesz Uram! Szóról szóra továbbítom neki! *Húzom ki magam, és igyekszem visszafojtani egy mosolyt.* ~ Megnézném hogyan kínozzák… *töprengek magamban, majd érdeklődöm a sereg felől, és egy ördögi vigyor jelenik meg az arcom a válasz hallatán.* - Köszönöm, akkor értesítem a fiúkat, hogy készülődjenek, folytatjuk a gyakorlást és a toborzást, a fejleményeket pedig majd magam továbbítom Önnek! *Engedem le a kezem, és várom, hogy akarnak-e még tőlem valamit, vagy elmehetek-e. Persze, szívesen maradnék, de hát nekem is vannak kötelességeim, szóval nem érek rá az örökkévalóságig.*


    _________________
    Folyamatban...

    Fredrik Laine alakváltó angyala
    Lucifer
    Lucifer
    .::Sátán::.
    .::Sátán::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Lucifer on Pént. Dec. 07, 2012 10:46 pm

    *Nos, azon, hogy Mephisto hátralép a tekintetemet látva, nem lepődöm meg. Nem sok lény van, aki egy-egy ilyen pillantást képes lenne egyenesen rám meredve elviselni. Nos, voltaképpen aki kibírja, azokat tisztelem valamilyen szinten... Vélhetően ez motivált Jesmon esetében is. Legalábbis ez is, sok minden más mellett. Halvány mosollyal hallgatom Mephistopheles talpnyalását, de közben végigfut az agyamon, hogy ez a férfi itt előttem irtózatosan szánalmas. Unalmas hízelgő. Nem véletlenül van külön bugyor az ilyen alakoknak, mindig is undorodtam ezektől a szánalmas kis birkáktól, akik hatalmas imádattal dicsérnek akárkit, aki éppen felettük helyezkedik el a ranglétrán.* - Jól teszed *válaszolom elégedetten, majd az utolsó mondatra is bólintok. Igen, én is pontosan így képzeltem el. Végül is... Mephisto nem nagyon okozott még meglepetéseket nekem. Vagy borzalmasan kiszámítható, vagy egyszerűen csak túl régóta ismerem már. Több ezer év alatt bárki viselkedését kitanulja az ember.* - Van még valami mondanivalód? *vonom fel a szemöldököm, látva, hogy a férfi csak ácsorog velem szemben, talán parancsra vagy ilyesmire vágyva. Kivételesen azonban nincs szerencséje, semmi különleges akció nincs folyamatban, ami pedig igen, arra vannak embereim. Patric... Na, ő már érdekesebb, utána is kellene néznem, hogy mi történik vele éppen. Hátha tud valamit mondani a testvéremről. És persze Sergejhez is küldenem kellene egy követet...*


    _________________
    A Gonosz. A Sátán. A Kísértő. Lucifernek millió neve van, a világ minden vallása ismeri, mint a Pokol vezérét. De sokan elfeledkeznek arról, hogy ő nem csak úgy lett, hogy nem csak úgy volt odalent mindig: egészen máshonnan indult. A név, amely igazán illik rá a Bukott. A Sötétséget talán nem kell bemutatni: hideg és elérhetetlen uralkodó, akinek hatalma van a világ legtöbb dolga felett. Persze időnként be kell ismernie, hogy Ő képes felülírni a terveit, mégis, ijesztően sokszor van ereje felülkerekedni a gyenge szíveken. Halandó, jól vigyázz, mert csapdájába zuhansz...!

    Maga a sátán... Rebecca Taylor kezei között.
    Michael
    Michael
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Michael on Szer. Jún. 19, 2013 10:14 pm

    *Némán, magamat átkarolva ácsorgok a csarnokban, a monumentális szobrot figyelve. Azon tűnődöm, hogy vajon kit ábrázolhat. Bár persze ha jobban belegondolok, igazából annyira nem érdekel, de valamivel muszáj elfoglalnom magam. De már az is haladás, hogy a bátyám szabad járást engedett nekem a kastélyban, és legalább ennyi szabadságom van. Persze az után, hogy egész nap hallgathattam, őszintén szólva szerintem ez a minimum. Nem értem, hogy miért tesz meg mindent azért, hogy nekem rosszabb legyen, csak hogy utána elkezdje bizonygatni, hogy nagyon ragaszkodik hozzám, és szeretné, ha vele maradnék itt, mert a testvére vagyok. Halkan sóhajtok. Nem is ez a legnagyobb problémám, hanem... ő. Nem bírom megérteni, hogy volt képes ekkora árulásra, és hogy volt képe még utána is azt bizonygatni, hogy ő nem, csak irányították...! Persze, és még el is fogom hinni, egy démon-vámpírnak, hogy nem önszántából adott egy arkangyalt Lucifer kezére. Valószínűnek tartom, hogy ezt ő sem gondolja komolyan. Megrázom a fejem. Nem, valószínűleg nem fog segíteni, ha ezen gondolkozom, szükségem van minden mentális erőmnek, hogy ellenálljak a csábításnak. Mert az ott van, ó, de még mennyire! Amiket a testvérem felajánl, amiket mond, hogy mire lehetnék képes, hogy miket érhetnék el... Nehéz nemet mondani, de tudom, hogy muszáj, mert sokkal több minden múlik rajta, mint az ő vagy az én boldogsága. Az ő boldogsága? Á, mintha létezne olyan... Ő nem boldog, nem szeret senkit, nem érdekli semmi, csak a hatalom. Én pedig igencsak nehezen birkózom meg azzal, hogy milyen tökéletesen képes előadni az érzéseket, mint a fájdalom, a hiány, a szeretet... Amikor tudom, hogy nem képes rá, soha nem is lesz. Hiszen ő a Sátán! Megint megrázom a fejem. Szintén nem segít. Na jó, akkor gondoljunk valami másra, mondjuk... egy virágos rétre. Igen, az jó lesz. Szóval miközben üres tekintettel bámulom a női szobrot, igyekszem magam elé vizualizálni valamilyen ténylegesen megnyugtató képet.*


    _________________
    Minden megfagyott, megkeményedett, szenvedő szív felolvad egyszer. Michael arkangyal újra önmaga, noha nagyon sokat változott az elmúlt több mint húsz év folyamán. Michael Cobbnak lenni sok mindenre megtanította, amit korábban nem tudott, nem értett, vagy amivel egész egyszerűen nem foglalkozott. Emberibb lett, megértőbb, bár talán épp emiatt az embersége miatt valamivel sebezhetőbb. De nem bánja: úgy érzi, megérte, mert az, amije most van, egy igazi család, soha nem lehetett volna az övé korábban.

    Rebecca Taylor (és Darioth) hercege és Lizzie nevelőapja
    Ian
    Ian
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Ian on Szer. Jún. 19, 2013 10:37 pm

    *Hát eljött ez a nap is. Ma a pokolban nagy a sürgés és a forgás, de hát tegnap óta ilyen. Mivel Patric az a démon-vámpír fattyú felkerült és valaki más lent van így tehát meg kell erősíteni a védelmet is hiszen nem lehet tudni ki jön le. Amúgy is mostanában nem voltam fent elég sok volt a dolgom. Kínzások lelkek szerzése. Legalább nem kell nekem felmennem a föld felszínére, de hát nincs ott annyira dolgom. Ahogy haladok a főcsarnokba eszembe jutott, hogy meg kell néznem valakit. Egy kedvenc foglyomat. Addig se gondolok arra, hogy nem nyúlhatok Michaelhez. Ez azért kísértés. Elterelem a gondolataimat és valamennyire sikerül is, de az emlegetett szamarat meglátva ördögien elvigyorodom.* - Ha nőt akarsz akkor szerezzél be egyet. Ja bocsánat hiszen te el sem hagyhatod ezt a helyet..*Szólalok meg közvetlen mögötte és a fegyverem szokásához híven a kezemben és páncélzat borítja a testemet. Végig nézek a fickón és csak megrázom a fejem.* - Az egyik kínzóhelyen lenne a helyed.. de nem nem lehet téged bántani..szánalmas..*Jelenetem ki és igen lehet látni a fintort is. Nem tehetek róla még egy darabig visszatartom magam.*


    _________________

    Talán másodszor sikerül a tervét végre hajtani. Testvérét a saját örületébe kergetni és megszabadítani őt a jótol. Ő maga a pokol és ugyanúgy viselkedik mint a testvére csak épp ellenkező esetben. Iant a rossz hajtja és bármit megadna azért, hogy újra lássa szenvedni testvérét...

    Castin Noyers kiszámíthatatlan angyala
    Michael
    Michael
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Michael on Szer. Jún. 19, 2013 10:59 pm

    - Nem igazán az én terepem *mosolyodok el majd, megfordulok, hogy vethessek egy pillantást arra, akivel cseverészni készülök. Sejtettem, hogy előbb-utóbb valaki meg fog szólítani, az is csoda, hogy eddig csak a bátyámmal meg a szobám előtt álló őrökkel beszéltem.* - És nem, valóban nem mehetek el innen *vált hidegre az arcom, bár ebből a férfi nem láthat túl sokat, mert elég mélyen belehúztam a csuklyát. Azért örülök neki, hogy legalább némi ruhaneműt kaptam, mert így nem kell ki tudja meddig azokat a ruháimat viselnem, amikben jöttem. Azért a jelenlegi ruhaösszeállításomon látszik a testvérem ízlése: leginkább fekete meg vörös van benne, ezen felül igazán csak a köpenyem ilyen kellemes krémszínű. Nos, azt hiszem, még így sem panaszkodhatok, kimondottan kényelmes.* - Ó, igen? *kérdezem negédes hangon, felsőbbrendűen elmosolyodva.* - Mi is a neved? Biztos vagyok benne, hogy a bátyám örömmel hallaná, hogyan kritizálja egy démon a munkáját. Ugye tudod, miért bukott meg? Még az embereket is csak szánalmas csúszómászóknak tartotta, mit gondolsz, akkor ti hol vagytok a ranglétráján? *Hogy ezt most miért? Hát, leginkább azért, mert. Ha már egyszer engem próbálnak legyengíteni lelkileg, hadd nyaggassak már egy kicsit én is valakit. Bár persze lehetséges, hogy nem annyira jó ötlet egy talpig felfegyverkezett katonát idegesíteni, de őszintén szólva kifejezés nincs rá, hogy mennyire nem tud érdekelni. Pláne, hogy Lucifer azonnal gondoskodni fog a sorsáról, ha csak egy ujjal is hozzám ér, és ezzel valószínűleg ő is tisztában van.* - Szóval igen, lehetséges, hogy szánalom, de az urad rosszul viseli a kritikát, szóval a helyedben jobban vigyáznék a számra *veregetem meg a vállát egy vigyorral. Hm. Ezt gyakrabban kellett volna csinálnom már odafent is...*


    _________________
    Minden megfagyott, megkeményedett, szenvedő szív felolvad egyszer. Michael arkangyal újra önmaga, noha nagyon sokat változott az elmúlt több mint húsz év folyamán. Michael Cobbnak lenni sok mindenre megtanította, amit korábban nem tudott, nem értett, vagy amivel egész egyszerűen nem foglalkozott. Emberibb lett, megértőbb, bár talán épp emiatt az embersége miatt valamivel sebezhetőbb. De nem bánja: úgy érzi, megérte, mert az, amije most van, egy igazi család, soha nem lehetett volna az övé korábban.

    Rebecca Taylor (és Darioth) hercege és Lizzie nevelőapja
    Ian
    Ian
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Ian on Szer. Jún. 19, 2013 11:25 pm

    *Hogy még is mit miért csinálok? Talán, mert kíváncsi vagyok, rá hogyan reagálna. Szóval figyelem a férfit és a reakcióit.* - Szóval te a férfiakra buksz értem én.*Mondom neki mosolyogva egy maró gúnnyal és igen képes vagyok ilyenekre. Ch..* - Az arkangyal, aki a pokolba ragadt. Milyen irónikus.*Csóválom meg a fejemet és eléggé cinikusan beszélek. Mondjuk, mindig ilyen vagyok, de kivételesen egy fokkal jobb a kedvem. Nem is látom én, de elég azt, hogy tudom ki az.* - Hogy megöljön utána vagy bezárjon egy kínzó kamrába?*Cinikusan kérdezek továbbra is és körbe sétálok és végig mérem a férfit.* - Ne nevezd a bátyádnak.. Egy testvér nem hagyja egyedül azt, akit szeret. Milyen szánalmas. Te nevezed a testvérednek?*Kérdezem egy gúnnyal és a földre köpök és kezdek kicsit ideges lenni így hát megmarkolom a fegyveremet. Nem bánthatom.. nem.. Van más dolgom is. Cornelius. Lucifer egyik hű szolgája.*Mondom ki hangsúlyozva és igen ezt nevezem, beszélgetésnek. Aztán jön a kóstolgatás és megropogtatom a fejem és egyre szaporábban veszem a levegőt. Kissé ideges vagyok és rossz démont kóstolgat.. Nem fogom visszatartani és a sorsomat úgy is tudom utána.* - Te most ezzel fel akarsz idegesíteni? Nem nekem vannak szeretteim fent.. és nem engem árultak el. Mondd milyen érzés padlón lenni ahogy ti szoktátok mondani..*Cinikusan egy maró gúnnyal teszem fel a kérdésem és ha valóban kóstolgat hát rajta.. Aztán tovább mondja a mondatát Michael és amikor hozzám ér hátra csavarom a kezét.* - Nem kínozhatlak, de azt nem mondták, hogy itt ne bántsalak.. Lucifer soha nem árulna el minket. Amíg hűek vagyunk hozzá..*Bizony amíg hűek..*


    _________________

    Talán másodszor sikerül a tervét végre hajtani. Testvérét a saját örületébe kergetni és megszabadítani őt a jótol. Ő maga a pokol és ugyanúgy viselkedik mint a testvére csak épp ellenkező esetben. Iant a rossz hajtja és bármit megadna azért, hogy újra lássa szenvedni testvérét...

    Castin Noyers kiszámíthatatlan angyala
    Michael
    Michael
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Michael on Szer. Jún. 19, 2013 11:40 pm

    - Nagyon sajnálom, szépségem, de te nem vagy az esetem *nevetek fel a válaszára. Őszintén szólva úgy gondolom, hogy a Pokolban messze nem az elsődleges problémám, hogy meleg vagyok-e vagy sem. Szóval nem hat meg különösebben a megjegyzése, pedig régebben a téma mindig borzalmasan zavarba hozott. De az a helyzet, hogy ha az a kérdés, hogy Lucifer érzelmi zsarolása zavar jobban vagy a szexuális orientáltságom, hát azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy előbbi épp csak egy cseppet kellemetlenebb.* - Nem mintha én tehetnék róla *szusszantok egyet.* - Amúgy meg nem én vagyok az egyetlen, a főnököd is arkangyal volt, csak eldobta magától *vonok vállat. Igen, felettébb jó érzés Lucifer angyalvoltát hangsúlyozgatni a démonjai előtt. Miért? Mert. Legyen elég ennyi indok. Most komolyan, mi mással kellene elfoglalnom magam a Pokolban?* - Ő is testvérének nevez engem, pedig elhagyott mindannyiunkat, hátat fordított Atyánknak és mindennek, amit szerettünk, ott hagyott engem egyedül, úgyhogy ne merészelj kioktatni engem a testvéri szeretetről *vicsorgok rá idegesen. Nem teljesen értem, hogy honnan jönnek a szavak, de valahonnan nagyon mélyről érkeznek. Úgy érzem, mintha közelebb lennék az emlékeimhez, ami végül is lehetséges, hiszen a bátyámnál vannak, úgyhogy biztosan ténylegesen is közel vagyok hozzájuk.* - Örvendek, Cornelius *biccentek neki nagy komolyan, de őszintén szólva eléggé hidegen hagy a neve. Arra jó, hogy ha komoly kárt tesz bennem, közlöm a bátyámmal, és kész. És igen, ennek a gondolatnak valószínűleg el kéne rémisztenie, de őszintén szólva úgy gondolom, hogy az itt rothadó összes démon és angyal megérdemelné, hogy a világegyetem végéig kínozzák őket. Talán kezdek kissé túl kritikussá válni...* - Nem mintha számítana. Nem vagyok padlón, ahogyan szerinted mi mondanánk, teljesen jól vagyok *mosolygok rá szemtelenül. Hm, úgy tűnik, most egész jól megy a hazudozás. Remélhetőleg ugyanerre Luciferrel szemben is képes leszek a holnapi nap folyamán... Aztán ugyebár megveregetem a vállát, mire elkapja a karomat, és a hátam mögé csavarja. Halkan felszisszenek, de más jelét nem adom a fájdalomnak, és nem is állok neki kapálózni, hiszen nem akarom eltörni semmimet.* - A legjobb tudomásom szerint egy hajszálam se görbülhet, de ahogy gondolod, majd Lucifer eldönti, mi legyen veled *jegyzem meg, majd szusszantok az utolsó válaszára.* - Ugyan már! Ő a saját vérét elárulta, komolyan úgy gondolod, hogy a teremtett korcsai fontosabbak számára mint a testvérei? *kérdezem szánakozva. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy nem vagyok megfelelő távolságban ahhoz, hogy tovább idegesítsem, de igazából nem érdekel. Ez legalább fizikai fájdalom, eltereli a gondolataimat arról, ami tényleg fáj...*


    _________________
    Minden megfagyott, megkeményedett, szenvedő szív felolvad egyszer. Michael arkangyal újra önmaga, noha nagyon sokat változott az elmúlt több mint húsz év folyamán. Michael Cobbnak lenni sok mindenre megtanította, amit korábban nem tudott, nem értett, vagy amivel egész egyszerűen nem foglalkozott. Emberibb lett, megértőbb, bár talán épp emiatt az embersége miatt valamivel sebezhetőbb. De nem bánja: úgy érzi, megérte, mert az, amije most van, egy igazi család, soha nem lehetett volna az övé korábban.

    Rebecca Taylor (és Darioth) hercege és Lizzie nevelőapja
    Ian
    Ian
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Ian on Csüt. Jún. 20, 2013 12:03 am

    - Maradok a hölgyeknél.. te sem vagy az én esetem.*Szánalmas seggfej. nem szeretem ezt az egészet minek kell ezt csinálni? Aztán elkezdünk ugye bár beszélgetni és mindenképpen fontos témára térünk ki és igyekszem elérni, hogy érzelmileg megtörjem. Aztán Luciferről amikor beszél rezzéstelen arccal idegesen mondogatja és a szememet forgatom. Szánalmas, hogy így beszél róla.* - jobban is tette.*Mondom gúnyosan és igen szándékosan mondom ezt és a testvér dolgot beszéljük arra nem mondok semmit csak körbe körbe sétálok*- Mi lesz ha kioktatlak? Csak nem megölsz? Nem ölhetsz meg úgysem..*Mondom neki nevetve és sátáni nevetésem kicsit hallatszik a csarnokban. – Azért hagyott ott titeket, mert nem bírta elviselni azt ami fent van. szembe ment mind azzal.. sokkal jobban érzi magát ide lent. Csak azért hiányzol neki, mert eszköz vagy.*Mondom továbbra is nyugodtan és cseppet sem izgat, hogy ideges. Aztán tovább folytatjuk a cseverészést és mindenképpen elérem azt, amit el szeretnék érni. Ha sikerül, de jelen pillanatban eddig tökéletesen megjátssza magát.* - Most komolyan magadat akarod becsapni ezzel a maszlag szöveggel, hogy nem vagy padlón. Ugyan már. Mindenki tudja, hogy miért is vagy lnet. Miért nem hagyhatod el a helyet, mert már elhagytad volna ha tudnád.. Tudod milyen jó volt elkapni a szánalmas Démon-vámpír barátodat? Úgy nyűszített mint egy kutya, de azután amit kapott.. az úrtól.. mennyben éreztem magam.*Mondom neki teljesen nyugodtan egy maró gúnnyal ugyan, de most igyekszem visszatartani azt, hogy ne legyek ideges. Aztán hátra csavarom a kezét amikor hozzám ér itt betelt a pohár: Nem kritizálhatja egy jött ment a családomat.* - Tudod mit!? Ne mondd meg nekem mit csináljak, tudok ám kínozni ha kell és hidd el úgy is kínozni tudlak ahogy nem akarod. *Mondom neki a fülébe és egyre erősebben szorítom a kezét, majd előveszek egy tőrt és a nyakához érintem.* - Ez pokolbéli fegyver.. nem szeretnéd, hogy kipróbáljam. Most éleztem..*Mondom neki továbbra is suttogva és ahogy mondja Lucifert hát ez nagy hiba volt. A következő mozzanatom teljes erőmből a falhoz vágom Mikeot és igyekszem a szemébe nézni és egyet be is húzok neki.* - Az urunk nem fog elárulni. Ne merészeld a szádra venni és te csak egy fogoly vagy. Jegyezd meg..*Mondom neki kissé ingerülten és nem sokáig tart, hogy ne öljem meg… mert meg tenném..*


    _________________

    Talán másodszor sikerül a tervét végre hajtani. Testvérét a saját örületébe kergetni és megszabadítani őt a jótol. Ő maga a pokol és ugyanúgy viselkedik mint a testvére csak épp ellenkező esetben. Iant a rossz hajtja és bármit megadna azért, hogy újra lássa szenvedni testvérét...

    Castin Noyers kiszámíthatatlan angyala
    Michael
    Michael
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Michael on Csüt. Jún. 20, 2013 12:51 am

    - Sajnálatos módon be kell látnom, hogy jelenleg valóban nem vagyok olyan helyzetben, hogy bármit is tehessek ellened. De emlékeztetnélek, hogy ami késik, nem múlik *mosolyodok el negédesen. Ráadásul nem csak én ölhetem meg, de el is intézhetem, hogy igen kellemetlen helyzetbe kerüljön.* - Mert félt. Félt, hogy nem ő lesz az első, a legszeretettebb gyermek, aki legidősebb testvérként mindig is volt *válaszolom hidegen Corneliusnak, az utolsó mondatot pedig egész egyszerűen figyelmen kívül hagyom. Most komolyan megfordult a fejében, hogy én ezt nem tudom magamtól? Nem olyan nehéz kitalálni, mennyit érek Lucifernek, hogy miért akarja ennyire, hogy itt maradjak vele uralkodni: biztos vagyok benne, hogy az ok nem az, hogy annyira szeretné megosztani a hatalmát, sokkal inkább az, hogy tudja, hogy ha megszerzi az én erőmet is, hatalmasabb lehet, mint valaha. Éppen ezért nem mondhatok neki igent. Soha nem mondhatok neki igent, még akkor sem, ha nagyon, nagyon, nagyon szeretnék valamiért, nem tehetem meg, mert az egész világ sorsa múlik rajta, hogy én elég erős vagyok-e. Amikor a démon Patről kezd beszélni, érzem, hogy valami határozottan elszakad, és még fel sem fogom, mire készülök, már lendül is az öklöm, hogy aztán teljes erővel eltalálja a férfi arccsontját. Érzem, hogy az angyali energiák is fortyognak bennem, de sikerül őket lecsillapítanom, ettől függetlenül pár pillanatra erős mennyei fény ragyog fel körülöttem, egyértelművé téve, hogy sikerült beletalálni egy érzékeny pontba. Nem, ezt most nem igazán sikerült elrejteni, tökéletesen látom a kudarcomat e téren. Ez után aztán a démon elkap, de őszintén szólva igazán nem hat meg egyetlen szava vagy mozdulata sem.* - Nem érdekel. Senkit nem érdekel, mit teszel *nevetek fel hidegen, keserűen. Jó lenne, ha meg tudna ölni, ha egyszerűen meg tudná szüntetni a létezésemet, mert akkor nem kéne itt lennem, nem kéne vágyakoznom fel, és még annál is feljebb, haza, csak haza ebből a természetellenes, borzalmas közegből. Amikor a falnak repülök, érzem, hogy egy pillanatra elakad a lélegzetem az erős ütéstől a hátamon, majd köhögök kettőt, és folytatom Cornelius érdektelen figyelését.* - Fenyegethetsz, megüthetsz, falhoz vághatsz, ennél lejjebb már nem süllyedhetek. Úgyhogy nem érdekel. Csinálj, amit akarsz *válaszolom neki közönyösen, ekkor azonban egy új hang csatlakozik a beszélgetésbe.* - A helyedben én alaposabban átgondolnám. Az Úr azt mondta, nem bánthatjuk, Cornelius, és biztos vagyok benne, hogy nem akarod felbosszantani. Természetesen egyetértek minden szavaddal, kedves barátom, de sajnos meg van kötve a kezünk. Pedig én is szíves örömest kezelésbe venném ifjú barátunkat *pillant rám a lépcsőn lesétáló férfi sajnálkozva, én pedig zavarodottan pislogok rá vissza. Lövésem sincs, ki lehet az, de valószínűnek tartom, hogy megkímélt egy veréstől, szóval akármit is mond, perpillanat nem vagyok képes különösebben haragudni rá.* - Abaddon, szolgálatodra. Jobban tennéd, ha visszabújnál a lakosztályodba *mosolyog rám negédesen a férfi, mire megérzem, hogy a végtagjaim maguktól mozdulnak, és a megfelelő irányba indítanak.* - Boldogulok egyedül is, kössz! *kiáltok fel dühösen, mire elenged, és egy halk nevetéssel a másik ősdémonhoz sétál.* - Szívesen átbeszélném veled az eddig elhangzottakat. Velem tartasz egy sétára a fegyvertárba? *kérdezi nyugodtan, majd ha a másik beleegyezik, el is indulnak valamerre, mialatt én gyorsan visszaiszkolok a szobámba, úgy döntve, hogy épp eleget játszottam már a szerencsémmel a mai napra...*


    _________________
    Minden megfagyott, megkeményedett, szenvedő szív felolvad egyszer. Michael arkangyal újra önmaga, noha nagyon sokat változott az elmúlt több mint húsz év folyamán. Michael Cobbnak lenni sok mindenre megtanította, amit korábban nem tudott, nem értett, vagy amivel egész egyszerűen nem foglalkozott. Emberibb lett, megértőbb, bár talán épp emiatt az embersége miatt valamivel sebezhetőbb. De nem bánja: úgy érzi, megérte, mert az, amije most van, egy igazi család, soha nem lehetett volna az övé korábban.

    Rebecca Taylor (és Darioth) hercege és Lizzie nevelőapja

    Ajánlott tartalom

    A kastély főcsarnoka Empty Re: A kastély főcsarnoka

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Csüt. Jún. 04, 2020 11:13 pm