by *Nos, úgy tűnik, Jesmonnak sikerült összeszednie magát a múlt hétvége után. És ez annyira sikeres volt, hogy most még arra is képes, hogy a Fogadóba jöjjön Deant keresve. Igen, sikerült rávennie magát. Nem csak arra, hogy beszéljen vele, hanem arra is, hogy még a fogadóba is kövesse a férfit. Amióta Rebeccával beszéltek, a lelki állapota már egészen rendben van, csak aggódik. Aggódik azért, hogy hogyan oldják meg ezt az igencsak nem elhanyagolható problémát Deannel. Őt igazából az sem nagyon izgatná, ha a továbbiakban csupán a munkáról kéne vele beszélnie, de tudja, hogy azt Rebecca nem igazán díjazná. Érte pedig ennél többet is megtenne. Sokkal többet. Valami ilyesmire gondol, ahogy kinyitja a Fogadó ajtaját, és halálos nyugalommal belép a gyűlölködő, megvető tekintetek kereszttüzébe. Átfut a gondolatain, hogy vajon hányan kívánják itt a halálát? Valószínűleg több, mint elegen. Talán Dean is közöttük van. Igen, a beszélgetés kimenetele igencsak biztató. Nem baj, Jesmon, ha az Ördög, majd Rebecca elé is odaálltál, akkor ez is menni fog. Ennek a beszélgetésnek a kimeneteleinek a lehetőségei pedig valamivel kedvezőbbek, mint amit Luciferrel folytatott. Egy pillanatra megáll, tekintetével a démont keresi. Honnan tudja, hogy itt van? Tudja, és kész, ezt Jesmonnál nem illik megkérdőjelezni. Ha meglátja, majd odasétál hozzá, nem szeretne sokáig itt középen ácsorogni, még a végén valaki megpróbálná megölni, és nem szeretné kitiltatni magát a Fogadóból, bár valószínűleg még a csapos is úgy gondolja, hogy ide neki nincsen bejárási joga.*
+3
Ian
Joyce Fleming
Patric J. Morgan
7 posters
Fogadó a holtakhoz
Jesmon Helar- .::Igazgató: Cameos::.
Dean Taylor- .::Tanár::.
*Talán az, hogy idejött még több ok, hogy ne találják meg. A pultnál egy démon iszogat, és jó kedvűen nevetgél egy másik társával. Hallgatja, hogy a másik éppen mit csinált és ez megy egész délután. Igen. Dean Taylor továbbra sem hajlandó oda menni a húgához és Jesmonhoz pedig megkéne beszélniük ezt az egészet. Vajon hogyan lehetne rávenni? Egyelőre, sehogy, hiszen mint láthatjuk továbbra is iszik. Aztán egy kis idő eltelik és a fogadóban olyan hideg van hirtelen. A férfi hátra fordul, majd visszapillant Corneliusra és utána vissza Jesmonra.* - Nocsak.. megjött az ártatlan bárányka.*Horkant fel és végig néz a férfin.* - Az a szerencséd, hogy a fogadóból nem tiltottak még ki.*Mondja és negédesen rámosolyog Jesmonra. Kicsit ittas, de ez Deannel már veszélyes állapot ami már 2 napja tart. Szóval emiatt nem igen lehetett látni az iskolában. Sóhajt a férfi majd vissza fordul a pult felé jelezvén, hogy még egyet kér. Mostanra olyan állapotban van, hogy nem tudja mit iszik vagy mit kevertek bele az italába. Cornelius meg csak röhög rajta.*
Jesmon Helar- .::Igazgató: Cameos::.
*Ahogy Dean felé fordul, Jesmon rögtön látja, hogy elég rosszkor jött. Bár ki tudja, lehet, hogy ennél már sosem lenne jobb időpont a beszélgetésre. Csak romlana a helyzet. Így hát nem akad fenn a kezdőmondaton, egyrészt mert megígérte magának, hogy nem fog kiakadni, mint a múltkor, másrészt mert felfogja, hogy Dean részeg. Egy pillanatra megsajnálja, hiszen tudja, hogy nehéz időszakon ment keresztül, és erre még jött ő is, aki (szerinte) veszélyezteti a húgocskája testi és lelki épségét. Így hát nem, nem szól vissza.* - Jó estét. *Biccent a két démon felé, s Corneliust még egy elég jeges, "te ezt élvezed?" tekintettel is megajándékozza.* - Látom, kellemesen töltitek az időt. Dean, beszélnünk kéne. Kettesben. *Néz rá teljesen komolyan, azzal sem törődve, hogy a fogadóban hirtelen mindenki elhallgatott, pontosabban ellenséges megjegyzések és pusmogás kíséretében őket figyelik. Jesmon felemeli a jobb kezét, s int egyet Dean felé, mire az úgy érzi, tarkón öntötték egy vödör jeges vízzel, de immár teljesen józan, és a feje sem fáj tőle. Szóval, ha ez megvolt, Jesmon az egyik sarok felé int, majd ha Dean nem ellenkezik, elindul arra. Meg kell jegyeznem, hogy itt bevetette a meggyőzés képességét is, a biztos siker érdekében, de megfogadta, hogy ezt az este folyamán többször nem fogja használni. Nem hosszútávú megoldás. Szóval, a fogadón átvágva beveti az "én vagyok az egyetlen ősdémon, aki ellenszegült Lucifernek és nem rohad a Pokol mélyén, ki szeretne belém kötni?" nézését, mire mindenki visszafordul a dolga felé, és folytatják a beszélgetést is. Jesmon pedig leül a sarokbeli asztalhoz, s megvárja, amíg Dean is így tesz.*
Dean Taylor- .::Tanár::.
*Csak nevetgél, miközben megzavarják a lelkibékéjét és még ő van felháborodva.* - Na, jó Cornelius hozzál, nekem valami elfogadható lányt aztán el leszek onnantól.*Mondja a férfinek és igen nincsen beszámítható állapotban… Jesmonra figyel és megvakarja, a tarkóját majd negédesen rámosolyog a férfire. Kimondta, hogy ártatlan bárány? Mindenki elhallgatott, de hát ez érthető.* - Az ősdémon, aki együtt volt a legnagyobb úrnővel is. Ezt vajon Rebecca tudja? Mit szólna ahhoz, hogy ezt megtudná?*Kérdezi meg és iszik egy pohárral. Aztán amikor közli, hogy beszélniük kéne arra felhorkant. Cornelius meg integetve eltűnik a pokol felé, de azért még hátra fordul és vet egy pillantást Jesmonra. Dean nem tudja mi történt szóval igyekszik össze szedni a gondolatait és immárom követi a férfit. Nem egyáltalán nem tudja miről van szó szóval érdek-feszítve hallgatja az ősdémont. Leül vele szembe és komoran a szemébe néz.* - Na halljam miről is van szó?*Teszi fel a kérdést és felvonja a szemöldökét. Nem ő egyáltalán nem akart beszélni vele nem most. Nincs erre felkészülve ezért is jött ide le. Ne találják meg.*
Jesmon Helar- .::Igazgató: Cameos::.
*Dean első szavaira nem reagál semmit, csak vár, hogy reagáljanak rá is. A negédes mosoly utáni szavakra felnevet, de ez éppenséggel az a nevetés, amit Rebecca soha többé nem akart hallani, ugyanis kirázta tőle a hideg. Ez nem is csoda. Eléggé hátborzongatóan hangzik. Egy fiatal démon, aki eddig Jesmon mellett ücsörgött a pultnál, egy lapos pillantás után fel is áll és odébbsompolyog. Nem akar útban lenni, ez érthető. Pedig Jesmon egyelőre nem tervez senkit sem bántani. Nem csak egyelőre... Megígérte Rebeccának, hogy rendben lesz.* - Mióta van közöd a magánéletemhez? *Kérdez vissza, aztán inkább gyorsan kijózanítja a démont, mielőtt nagyobb baj történne. Cornelius pillantását viszonozza, ahogy az eltűnik hátul, de tekintetéből nem sok mindent lehet kiolvasni. Aztán megfordul és leül ugyebár hátul, örömmel konstatálva, hogy Dean követte. Az odalépő pincértől rendel egy whiskyt tisztán, majd csak ezután felel Deannek.* - Tudod jól, miről van szó. Rebeccáról. *Kezd bele komolyan, azonban most, hogy nem figyeli őket több tucat gyilkos tekintet, az ő hangja is közvetlenebb lett némileg, plusz sikerült mellőznie a jeges tekintet.* - Hidd el, nem azért vagyok itt, mert magam miatt szeretnék veled minden áron jóban lenni. Rebecca egyikünktől sem akar megválni, ezt muszáj elfogadnod. Így hát kénytelenek leszünk kompromisszumokat kötni. Én elfelejtem neked a kis megjegyzéseidet, te pedig kénytelen leszel némi bizalmat mutatni felém. Kérdezz, amit csak akarsz, aztán utána nézhetsz, hogy hazudtam-e. *Tárja szét a karját, majd beleiszik az italba, amit lecsap elé a pincér az asztalra.* - Ahogy látod, itt nem igazán kedvelnek, talán ez is elég bizonyíték rá, hogy nem mozgok a köreikben. *Törli le az öltönyére fröccsent alkoholt. Na igen, a pincér sem igen fogta magát vissza, amikor az asztalra helyezte az említett poharat. Csoda, hogy össze nem tört.*
Dean Taylor- .::Tanár::.
*Csak sóhajtok és igen képes vagyok bunkón viselkedni ilyen helyen. Azután valami történik és hirtelen józan vagyok. Gyilkosan ránézek Jesmonra aztán felvonom a szemöldököm.* - Jó ezt a témát hanyagoljuk.*Valamennyire emlékszem erre, de aztán leülök szembe vele. Tudom azt, hogy miről van szó és nem igazán van kedvem úgymond erről beszélni. Nem! Azt már nem. Mit képzel magáról. Tönkreteszi az estémet. Hát ez felháborító! Jól van Dean. Igyekezz lenyugodni. Visszafogom magam.* - A húgom az az én dolgom. Neked semmi közöd nincs hozzá.*Mi az, hogy elveszi a húgomat. Najó lehet az zavar, hogy ő végre boldog? Talán.. nem tudom, össze kell raknom magam a gondolataimat és csendben hallgatom.* - Jesmon.. hidd el. Nem vagyok Tesco gazdaságos, hogy velem jóban legyél… sőt még akció sincsen.*Felelem, de aztán nem valami humoros a dolog és lenyugszom.* - Na jó viccet félre téve tegyük fel, hogy igazad van. Szóval..*Kezdem bele és megköszörülöm a torkomat majd figyelem.* -Nem kompromisszum Alku. Viszont tudod mit? Legyen.*Szóval bármit kérdezhetek!? Hm.. Elgondolkodok mit is kérdezhetnék.* - Hát azt vettem észre. Elég sok dolgot hallottam itt veled kapcsolatban.*Felelem aztán sóhajtok. Tényleg jóban akar lenni velem? Hát nem tudom.. ez most így nehéz lesz.* - Ha gondolod beszélhetünk egy nyugis helyen. Mondjuk a szobádban?*Teszem fel a kérdést és ha nyugiban akarunk beszélni akkor tényleg nem kell ide a feszkó. Aztán fel állok és még meggyőzés sem kell ahhoz, hogy elinduljak.*
//Fagy//
//Fagy//
Beliar- .::Alvilági::.
*A fogadó mint mindig Fyronban zajlik az élet és a démonok is meg állás nélkül csak jönnek jönnek. Próbál információkat szerezni, de eddig minden hiába. Még az új embere sem tud semmit aki természetesen szintén nyomozgat és az informátora eléggé jó úton halad. Beliar úgy gondolja, hogy amíg nem kerül a kezébe a dolog és a dolog az Micahel kis kedvence addig úgysem fog lenyugodni. Olyan kínzást fog kapni, hogy meg emlegeti. A pulton elkér egy nagy korsó sört és igen ősdémonként ő is szokott inni. Szokásához híven a csuklya rajta és soha nem veszi le. Aki tudja mindig így közlekedik és a kardja is kikandikál na meg a lány Elizabeth egyik kardja amit a szobájából vett el csak úgy.* - Persze nyílván.. még azt is elhiszem, hogy te vagy az isten. Olyan vicc lenne, hogy itt helyben vért köhögnék..*Ez nem történne meg a pultossal éppen eszmecserét folytatnak, majd ő fel áll és félre vonul az egyik üres helyre a sarokba. Ma természetesen nem kínozta az arkangyalt és mostanában sem. El volt azzal foglalva, hogy keresgéljen és a többi alsóbb rendűvel foglalkozzon. Beliar nem az a fajta aki foglalkozni szokott nála a foglalkozás az ha megkínozhat valakit aki nem Michael. Ráadásul nem akar addig Lucifer közelébe kerülni amíg a lány elő nem kerül hiszen ő a kulcsa annak, hogy Michaelt tudja befolyásolni és bár Abaddon nem tud arról szinte senki, hogy össze szűrte a levet egy Purgatóriumossal addig jó hiszen a férfi minden információt tud. Vagyis hát azt, hogy tudja e hol tartózkodik a lány igen tisztában van vele a Purgatóriumostól és annak informátorától, de nem fog lépni szóval a lány teljes biztonságban van. Egyenlőre. Most a férfi csak ül és iszogat és nézegeti az érkező és távozó démonokat. Corneliust is rég látta ez gyanús. Nem gondterhelt az arca mint mindig merev és nem látni a férfin ősdémonon érzelmet.*
Patric J. Morgan- .::Külhoni karakter::.
*Szép nap, jól elbeszélgettek meg eltanulgattak Kamennel egész nap... Mi is lehetne a szebb befejezés, mint lelógni a Fogadóba? Hát, Patric sok mindent meg tudna nevezni, most mégis itt van. Hogy mégis miért? Egyrészt, mert megígérte, hogy minimum heti egyszer, csütörtök este itt lesz, másrészt pedig azért, mert akár még szerencséje is lehet, és szerezhet valamilyen érdekes információt. Attól eltekintve, hogy alapvetően mostanában milyen jól elvannak Kammal, igencsak gondterhelt, és nagyon sok mindenen gondolkozik. Nagyon nem tetszik neki mindaz, amit Jesmon mesélt neki a Beliarral való találkozásáról, és egyre jobban félti Elizabeth-et. Ahogyan belép az ajtón, elfojt egy sóhajt - ennek most nincs itt az ideje, itt még erősebbnek kell tűnnie, mint bárhol máshol -, kihúzza magát, és magabiztosan a pulthoz lépdel.* - Egy korsó sört *veti oda a pultosnak, aki persze fintorog egyet a stílusára, de már megszokta az elmúlt hónapok alatt. Végül is sokat jár mostanában ide... Mialatt az italára vár, elkezd körbenézni, és fel is fedez jó pár ismerős arcot, viszont szerencsére senki olyant, akinek komoly oka lenne megpróbálni eltenni őt láb alól, szóval egy viszonylag nyugodt estére számít. Miközben megkapja az italát és fizet érte, észreveszi az egyik sarokban elbújt Beliart, és szinte át sem gondolja a döntést: mire rájön, hogy mit is csinál, már félúton van az asztal felé. Itt persze már nem áll meg, valamint mostanra már az ősdémon is biztosan észrevette, szóval rendületlenül folytatja az útját, majd az asztalhoz érve - a legkevésbé sem zavartatva magát - ledobja magát a férfivel szembe.* - Régen találkoztunk, Beliar. Jó újra látni téged *jegyzi meg, majd kortyol egy nagyot a söréből. Tudja, hogy egy bizonyos szemszögből az életével játszik, de őszintén szólva nem tart tőle különösebben, hogy az ősdémon megölné. Igazából... egyáltalán nem gondolja úgy, hogy Aysenen kívül bármilyen életveszély fenyegetné jelenleg.*
Beliar- .::Alvilági::.
*Ahogy mered maga elé végül is igyekszik koncentrálni is és bele nézni a lány fejébe. Azért ő nem nem fogja kímélni a lányt most már és igyekszik megtörni. Jobban is teszi azt, hogy félti Patric, mert elég közel járnak a megoldáshoz. A démon iszogat közben, majd amikor megszólítják, gyilkosan mered, a másikra majd elvigyorodik.* - Nagy hiba volt ide jönnöd Morgan..*Mondja a férfinak, de nem ő most nem fog balhét rendezni a fogadóban. Ez végül is a démonok helye és nem mondhatja a másiknak, hogy nem jöhet. Bátornak viszont elég bátor, hogy oda merészkedett az ősdémonhoz.* - Igen utoljára akkor, amikor elvitted tőlem a kis szöszit. Nem volt szép húzás tőled..*Nyugodtan bele kortyol az italába. Érdekes beszélgetés lesz a két fél között ha azt nézzük a démon nem örült akkor abban a pillanatban* - Nem gondoltam volna, hogy ide jössz a halálod előtt kölyök.*Kölyöknek nevezi azokat a démonokat vagy nem démonokat akik nem érték meg a több ezer éves kort.. Patric hiába kiváló bérgyilkos az ő szemébe még mindig egy kis kölyök aki elszökött az apukájától. Bár eltekintve, hogy az apja fél éven keresztül Lucifer volt..* - Mit akarsz tőlem?*Teszi fel a kérdését és igen azért át lát a szitán csak úgy nem jönne oda hozzá a démon-vámpír ráadásul a kapcsolatukat nézve vérfürdővel érne véget ez az egész.*
Patric J. Morgan- .::Külhoni karakter::.
- Nem hiszem... Ritkán szoktam nagy hibákat elkövetni *mosolyodik el önelégülten Patric, valamilyen érthetetlen okból úgy döntve, hogy nem hagyja elrontani a kedvét, és egész egyszerűen így fog hozzáállni a démonhoz. Plusz elég jó a meglépésben meg a harcban is, bár való igaz, elég nagy stratégiai veszteség lenne, ha nem jöhetne le többet a Fogadóba... Persze megoldanák, de na. Jesmon nem lenne boldog.* - Oh. Tudom, kicsit belerondítottam a terveidbe, de még mindig ezen durcizol? *vonja fel a szemöldökét, annyi gúnyt sűrítve a mondatba, amennyi csak belefér - és a legszebb, hogy még csak nem is szándékosan csinálja.* - Azért feltételezem mostanra legalább arra van ötleted, hogy hova vittem... Vagy még mindig le vagyunk ragadva? *vonja fel a szemöldökét érdeklődve. Őszintén szólva valószínűnek tartja, hogy Beliar mostanra már kitalálta, hogy Lizzie Fyronban van, csak szeretné konkretizálni az információit. Nem szereti a bizonytalan dolgokat.* - A halálom? Nos, meglesz, abban biztos vagyok, de nem mostanában... Túl sok dolgom van hozzá, hogy olyan dolgokra vesztegessem az időt, mint meghalni *rázza meg a szemét, majd ismét belekortyol a sörébe. Aztán Beliar kérdésére nem válaszol azonnal, csak iszik még pár kortyot, és a férfi arcát méregeti. Végül közönyösen vállat von, hátradőlve, és az ősdémon válla felett elnézve elkezdi nézni a Fogadó többi vendégét.* - Unatkoztam egyedül, valakit muszáj volt zaklatnom. De persze ha esetleg ellenállhatatlan vágyat érzel rá, hogy megossz velem pár információt, amit nem tudsz magadban tartani, nem foglak megakadályozni *vigyorodik el. Valószínűnek tartja, hogy úgysem fog semmit kiszedni az ősdémonból, de persze ki tudja. Nem lenne rossz, ha végre a teljes kép összeállna, és Beliar valószínűleg sok olyan dolognak tudatában van, amik segítenének összerakni a teljes helyzetet.*
Beliar- .::Alvilági::.
*Beliar nem éppen a duzzogós fajta, de csúnyán mered a démonra.* - Kár, hogy nem női testet kaptál. Durcizni A szőke kislányok szoktak, akiket álmában imádok rémízgetni.*Mondja önelégült vigyorral és igen az óta sikerült valamennyire Kamen védelmi rendszerét áttörni, de még azért dolgozik az ügyön. szegény srác sem lehet boldog tanulás közben meg éjszaka pláne, hogy rémízgetik a kislányt. Szóval minden esetre élvezi a helyzetet.* - Képzeld, most már azon vagyunk, hogy hogy hozzuk ki onnan.*Tesz ennyi megjegyzést, de többet nem igazán mondd. Hergeli a démont, bár inkább egymást.* - Szívesen elintézem, hogy ismét a nagyúrhoz kerülj. Bizonyára örülne főleg Michael.. bár szerintem nem bírná ki azt, hogy láthat téged. Biztosan gyűlöl amit meg tudok érteni.*Beszélget továbbra is ugyan abban a hangnemben aztán rákérdezz mit akar tőle és az unatkozásra felvonja a szemöldökét. Majd az információkra.* - Pont egy hozzád hasonló kölyöknek fogok beszélni arról, hogy mi folyik az alvilágban. Inkább beszéljünk arról, hogyan akadályozzátok meg, hogy ne legyen halott. Mostanra kitalálhattad azt, hogy én mit akarok a kislánnyal. Viszont amire kell addig én nem ölhetem meg így marad a kedvemre szabott módszer. Amit már egy hónapja próbálok betörni, de már fél siker. Tudom hogyan fogom meggyőzni a szöszit, hogy kiadja magát.*Mondja továbbra is szemkontaktust tartva. Információkat meg véletlenül sem fog kiadni Patricnek azért túl okos ehhez.*
//Fagy//
//Fagy//
Patric J. Morgan- .::Külhoni karakter::.
// OLVAD //
*Az önelégült vigyorra sóhajt egyet.* - Nos... Valamiért én mégis úgy érzem, hogy mostanában még az sem megy olyan nagyon jól. Legalábbis az emlegetett szőke kislány nem panaszkodik *jegyzi meg. Persze elég sokat beszél Kamennel, tökéletesen tisztában van vele, hogy a srácnak nagyon keményen kell harcolnia, hogy valamennyire visszatartsa, de azt is, hogy még nem adta fel, még bírja. Persze ameddig kérdéses, de tudja, hogy ő mindent megtesz, hogy vigyázzon a lányra, amíg lehet.* - Ó, esélytelen *legyint vállat vonva. Aztán a michaeles dolog egy kissé kizökkenti, de nem látszik meg rajta, tökéletesen elnyomja az érzést. Azért a válasz előtt kortyol egy nagyobbat a sörből, hogy azzal is lenyugtassa magát, és csak aztán szólal meg.* - Találkoztam már imádott főnököddel, és nem voltunk olyan szimpatikusak egymásnak *vigyorog rá Beliarra, a másik részre pedig egész egyszerűen nem reagál, mert egyszerűbbnek tűnik, mint azt hazudni, hogy abszolút nem érdekli az az egész. Jó, ha muszáj lenne, akkor nem lenne gond vele, hogy úgy tegyen, de kihagyná, ha nem feltétlenül kényszerítik rá. Most nem igazán van kedve ennyire megerőltetni magát, amúgy se azért ült ide az ősdémonhoz.* - Azért emlékeztetnélek *nevet fel*, hogy ez a kölyök, akivel beszélgetsz, valamiért minden felső körnek feltűnik... De persze, nem számítottam rá, hogy majd szépen kiteregeted nekem az Alvilág minden kis titkát, bár elejthetnél néhány információmorzsát... Ki tudja, mikor jön jól. *Aztán végighallgatja a férfi magyarázatát a Lizzie-ügyről, ami egyrészt igenis információ számára, másrészt meg...* - Elizabeth nem fog önszántából lelépni veled, vagy bármelyik talpnyalóddal... Jobb is, ha azt elfelejted *húzza féloldalas mosolyra a száját.*
*Az önelégült vigyorra sóhajt egyet.* - Nos... Valamiért én mégis úgy érzem, hogy mostanában még az sem megy olyan nagyon jól. Legalábbis az emlegetett szőke kislány nem panaszkodik *jegyzi meg. Persze elég sokat beszél Kamennel, tökéletesen tisztában van vele, hogy a srácnak nagyon keményen kell harcolnia, hogy valamennyire visszatartsa, de azt is, hogy még nem adta fel, még bírja. Persze ameddig kérdéses, de tudja, hogy ő mindent megtesz, hogy vigyázzon a lányra, amíg lehet.* - Ó, esélytelen *legyint vállat vonva. Aztán a michaeles dolog egy kissé kizökkenti, de nem látszik meg rajta, tökéletesen elnyomja az érzést. Azért a válasz előtt kortyol egy nagyobbat a sörből, hogy azzal is lenyugtassa magát, és csak aztán szólal meg.* - Találkoztam már imádott főnököddel, és nem voltunk olyan szimpatikusak egymásnak *vigyorog rá Beliarra, a másik részre pedig egész egyszerűen nem reagál, mert egyszerűbbnek tűnik, mint azt hazudni, hogy abszolút nem érdekli az az egész. Jó, ha muszáj lenne, akkor nem lenne gond vele, hogy úgy tegyen, de kihagyná, ha nem feltétlenül kényszerítik rá. Most nem igazán van kedve ennyire megerőltetni magát, amúgy se azért ült ide az ősdémonhoz.* - Azért emlékeztetnélek *nevet fel*, hogy ez a kölyök, akivel beszélgetsz, valamiért minden felső körnek feltűnik... De persze, nem számítottam rá, hogy majd szépen kiteregeted nekem az Alvilág minden kis titkát, bár elejthetnél néhány információmorzsát... Ki tudja, mikor jön jól. *Aztán végighallgatja a férfi magyarázatát a Lizzie-ügyről, ami egyrészt igenis információ számára, másrészt meg...* - Elizabeth nem fog önszántából lelépni veled, vagy bármelyik talpnyalóddal... Jobb is, ha azt elfelejted *húzza féloldalas mosolyra a száját.*
Beliar- .::Alvilági::.
*Perszer nem szólal semmit hiszen tudja jól azt, hogy milyen a bérgyilkos. * - Azt te csak hiszed.*Feleli és közben megissza az italát. Tudja jól,hogy vigyáznak rá és persze tisztában van azzal is, hogy Jesmon is benne van a dologban hiszen múltkor beszélt az ősdémonnal rájött egyből az egészre. Nem fél tőle különben is valószínűleg nem tudnák legyőzni egymást az már más kérdés, hogy Patriccel mi a helyzet, de nem fog neki ugrani.* - Hidd el sikerülni fog.*Mondja teljesen nyugodtan és megvillannak a szemei. A Michaeles ügy természetes azért igyekszik még néha napján lemenni a férfihoz és meg is van az újabb kikészítő terve. Aztán majd a lányt fogja terrorizálni.* - Szerintem vissza kéne jönnöd az alvilágba. Mit gondolsz még egy kis idő lent az jó dolog lesz. Különösen azért, mert távol lennél Elizabethtől.*Jegyzi meg nyugodtan majd kér egy újabb italt. Aztán tovább beszélgetnek, de mind a ketten elég érdekes hangulatban vannak. Azután ugye folytatják a beszélgetést és felvonja a szemöldökét.* - Mikre vagy kíváncsi? Ha már ennyire célozgatni szeretnél. Tudod nem mindent mondok el bár sejtem.. és azt is, hogy a Purgatóriumban élők is elég jól ismernek.*Mondja mosolyogva aztán vissza térnek a lányhoz, de azért..* - Tudod elég furcsa, hogy éltél ott.*Csóválja meg a fejét.* - Dehogynem. Hidd el el fogom érni, hogy jöjjön.*Mondja neki és van tervük. Ha már a lány naívan megbízik a démonokban kell valaki aki elbillenti tőlük.*- Inkább tedd fel nyíltan a kérdésedet. Kíváncsian várom.*Mondja és amint megkapja az italát belekortyol.*
Patric J. Morgan- .::Külhoni karakter::.
*Beliar szavai ismét egy félmosolyt generálnak az arcán, de láthatóan nem akar különösebben reagálni a dologra, mert nem igazán szeretné közölni a férfivel, hogy ki is a felelős azért, hogy már nincs olyan tökéletes hozzáférése Lizzie elméjéhez.* - Nem, nem hiszem... Mint mondtam, mostanában nem érek rá ott lopni az időmet. Majd talán egyszer *kacsint az ősdémonra. Ő teljességgel biztos, hogy valamilyen módon a Pokolra fog jutni, bár nem tudja, hogy mégis hogyan fogják megoldani a beosztását...* - Örülnél, mi? *nevet fel gúnyosan, még a megszólalás végére. Neki még bőven van amúgy itala, csak bele-belekortyol időnként, a korsó még több mint félig van.* - Furcsa? Nem, én nem mondanám. Legalábbis most visszatekintve, hogy mikbe bele nem keveredtem... Nem, szerintem teljesen beleillik a képbe *nevet, ezúttal tényleg jókedvűen. Igazából már eldöntötte, hogy felesleges szenvednie rajta, mert attól nem lesz könnyebb vagy elviselhetőbb vagy meg nem történt.* - Kétlem *válaszolja ismét, a fejét ingatva, Beliar szavaira. Nem, nem igazán lát olyan variációt, amiben Elizabeth magától döntene úgy, hogy elsétáljon az ősdémonnal vagy valamelyik csatlósával. Persze... Nos, majd beszélnie kellene vele erről, de azért nem aggódik különösebben.* - Igazából nincsenek kérdéseim... Csak úgy általánosan, mesélhetnél a Pokolról, meg mondjuk arról, hogy mégis honnan tudsz a purgatóriumi múltamról. Csak nem két urat szolgálsz, Beliar? *vonja fel a szemöldökét egy atyáskodó mosollyal.*
Beliar- .::Alvilági::.
*Hát beszélgetnek, de nem különösebben hatja meg Patric szavai hiszen biztos a tervük legalább is ha nem is vele. Olyasvalakivel menne el Lizzie akire még a démon-vámpír sem számolna.* - Hidd, el tényleg örülnék neki.*Mondja egy maró gúnnyal tovább folytatva a beszélgetést. Aztán ugye szóba kerül a purgatóriumos múltja az atyáskodó szóra felvonja a szemöldökét.* - Oh, kérlek. Nem szolgálnék egy olyan urat mint Aysen csak tudod mind a kettőnknek van valami ami fontos. Ilyenkor tudod össze kell fogni. Nos tudod Aysen elég szépen beszámolt a múltadról egyébként meg tudok mindenféléről, de tudod.. szívesen mesélt erről az egészről. Egyébként meg ne aggódj, nem leszek áruló aki elárulja Lucifert. Elég egy démon aki megtette és nyílvánvalóan te szövetkezel vele.*Célozgat Jesmonra.* - Visszatérve a pokolra semmi érdekes nincsen ott. Tudod, Aysennel miben különbözünk?*Egy negédes mosollyal picit előrébb dől és megcsillannak a szemei.* - Hogy a szöszkét holtan akarom látni, de egyetlen egy dologért nem ölhetem meg, de szerintem ezt te is tudod.*Mondja célozgatva, mert valamennyit tud viszont elég neki röviden is a dolog. Viszont az apokalipszist úgysem ő fogja elindítani. Beliar ennyire nem hülye.* - Mesélj mi jót csinálsz te a védelmen kívül?*Érdeklődik hátha mond valamit ő is azért kíváncsi a vámpírra.*
//Fagy//
//Fagy//
Patric J. Morgan- .::Külhoni karakter::.
// OLVAD //
- És mégis mi az ügy, ami összekapcsol titeket? Én úgy gondolom, hogy Lucifer és Aysen segítése nem működik egyszerre, tekintve, hogy mind a ketten a világot akarják maguknak, és nyilván csak egyiküké lehet... *válaszol. Természetesen felfogja a Jesmonra tett utalást, mire felvonja a szemöldökét.* - Nem tudom, mire gondolsz, Beliar. Tény, hogy jóban vagyok Jesmonnal, tekintve, hogy egyszer feltartóztattam pár rá vadászó ősdémont, ő meg cserébe megmentette az életemet. De nem látok semmit, amiben szövetkeznünk kéne. Te igen? *vonja fel a szemöldökét kérdően. Kíváncsi rá, hogy az ősdémon miről beszél, tekintve, hogy ez kimondottan fontos: mennyit sejtenek odalent? Nagyon nem mindegy, mert ha az igazgató gyanúba keveredik, neki vége, ezt tehát mindenképpen meg kell akadályozni. Természetesen Patric-nek már kész terve van a saját élete feláldozására ebben az esetben, mert tudja, hogy Jesmonra még itt van szükség, de azért jobban örülne, ha ezt nem lenne lehetősége valóra váltani.* - Nem, de érdeklődve várom. Bár azt tippelném, hogy abban, hogy neked nincs semmiféle birodalmad *vigyorog Beliarra szemtelenül a fiatal férfi. Arra, hogy miért nem ölheti meg az ősdémon Lizzie-t, felvonja a szemöldökét.* - Most arra gondolsz, hogy Aysen miatt? Mert nem sok indokot látok rá, hogy Lucifernek miért ne lenne mindegy, hogy él-e vagy hal.* - Mit csinálnék, szerinted? Iskolába járok, tanulok. Nem olyan izgalmas az életem, mint azt néhányan hiszik. De komolyan. Húsz éves vagyok, már az sem normális, hogy egyáltalán szóba állok egy ősdémonnal *röhög fel, és lássuk be, igaza van. Valóban nem kellene hogy köze legyen ezekhez a hülyeségekhez...*
- És mégis mi az ügy, ami összekapcsol titeket? Én úgy gondolom, hogy Lucifer és Aysen segítése nem működik egyszerre, tekintve, hogy mind a ketten a világot akarják maguknak, és nyilván csak egyiküké lehet... *válaszol. Természetesen felfogja a Jesmonra tett utalást, mire felvonja a szemöldökét.* - Nem tudom, mire gondolsz, Beliar. Tény, hogy jóban vagyok Jesmonnal, tekintve, hogy egyszer feltartóztattam pár rá vadászó ősdémont, ő meg cserébe megmentette az életemet. De nem látok semmit, amiben szövetkeznünk kéne. Te igen? *vonja fel a szemöldökét kérdően. Kíváncsi rá, hogy az ősdémon miről beszél, tekintve, hogy ez kimondottan fontos: mennyit sejtenek odalent? Nagyon nem mindegy, mert ha az igazgató gyanúba keveredik, neki vége, ezt tehát mindenképpen meg kell akadályozni. Természetesen Patric-nek már kész terve van a saját élete feláldozására ebben az esetben, mert tudja, hogy Jesmonra még itt van szükség, de azért jobban örülne, ha ezt nem lenne lehetősége valóra váltani.* - Nem, de érdeklődve várom. Bár azt tippelném, hogy abban, hogy neked nincs semmiféle birodalmad *vigyorog Beliarra szemtelenül a fiatal férfi. Arra, hogy miért nem ölheti meg az ősdémon Lizzie-t, felvonja a szemöldökét.* - Most arra gondolsz, hogy Aysen miatt? Mert nem sok indokot látok rá, hogy Lucifernek miért ne lenne mindegy, hogy él-e vagy hal.* - Mit csinálnék, szerinted? Iskolába járok, tanulok. Nem olyan izgalmas az életem, mint azt néhányan hiszik. De komolyan. Húsz éves vagyok, már az sem normális, hogy egyáltalán szóba állok egy ősdémonnal *röhög fel, és lássuk be, igaza van. Valóban nem kellene hogy köze legyen ezekhez a hülyeségekhez...*
Beliar- .::Alvilági::.
-A lány amíg nem szerezzük meg utána ugyanúgy ölni fogjuk egymást. Ez csupán csak üzlet. Utána úgyis egymást tennénk el láb alól ráadásul Lucifert megvédeném Aysen ellen. Biztosan te is kötöttél már így üzletet.. főleg erőszak mentesen.*Mondja a srácnak majd megissza az italát és félre teszi a poharát. A démon igazából csak elcseverészik és szóba állni egy kölyökkel tényleg nála sem normális. Aztán ugye felhozza Jesmont és felvonja a szemöldökét.* - Tény, hogy elég sietősen távozott a múlt héten ráadásul azt tudom nagyjából, hogy ő is védelmezi a kislányt. Tudod nem sok mindent mondd el Aysen a kémei miatt, mert tudja jól azt, hogy nem bízunk meg 100%-oan egymásban.. Végül is az lenne a vicces, hogy egy magamfajta ősdémon megbízzon egy Angyalban. Jó Lucifer más, de Aysen..*Magyarázkodik Beliar és úgy tűnik össze-vissza észre veheti a fiú. Aztán amikor válaszol a srác gyilkosan rápillant. Fel áll a helyéről oda sétál a sráchoz majd a torkánál fogva elkapja.* - Szemtelenkedni mersz kölyök? Még nincs birodalmam, de amint megszereztem azt a nyakláncot hidd el, hogy mindent megteszek azért, hogy átvegyük a megfelelő helyünket.*Mondja a démon kicsit idegesen. Na igen.. aki szembe száll Beliarral nem százas, de lássuk be.* - Tudod már akkor sem voltál normális, hogy lemertél jönni az alvilágba. hogy tudnál megvédeni egy kislányt a nélkül, hogy ne akadályoznának meg téged?*Céloz arra, hogy mindig megtámadhatják majd elengedi a srácot bár egy kocsmai verekedés azért nem hiányzik ráadásul akkor Beliarnak vissza kéne mennie az alvilágba ott is már két hete volt lent utoljára.* - Na jó.*Mondja az ősdémon és nyugodtan leül a helyére vissza.* - Tudni szeretnéd mit tudok? Szerintem éppen eleget tudtál meg kölyök. Viszont árulj el nekem valamit. Mikor találkoztál utoljára Corneliussal? Szoktam itt vele találkozni, de már egy jó ideje nincsen itt ráadásul ha már szóba akarsz állni egy ősdémonnal akkor cseverészünk másról is ne csak a felszínes dolgokról mit gondolsz? te is démon vagy én is kompromisszumot kötök.*Khm.. Beliarba sem tudjuk, hogy mi ütött, de hát ilyenkor ez a jel, hogy akar valamit. Akkor szokott hirtelen normálisan viselkedni. Az ősdémon eléggé ravasz, de óvatosnak kell lenni vele. Nem szabad egyáltalán megbízni benne, mert ő azért könnyedén becsaphatja a másikat. Amikor nem számolnak rá akkor hátrál meg. Mindig így volt és mindig így is lesz. Ezzel persze tisztában kell lenni és aki elég jól ismeri a férfit mint példáiul Cornelius az csak jókat vigyorogna jelenleg. De hát a beszélgető partnere nincs itt egy szóval..*
Patric J. Morgan- .::Külhoni karakter::.
- És... akkor most a végén kié is lesz Elizabeth? *ráncolja össze a homlokát. Őszintén szólva kezdi elveszíteni a fonalat...* - Jesmon elég gyakran távozik sietősen *von vállat közönyösen a következő témára.* - Senki nem tudja, mi jár éppen a fejében *teszi még hozzá egy jókedvű mosollyal, ahogyan egy jó barátjáról beszélni szokott az ember. De azért úgy tűnik, hogy noha Beliar gyanakszik, különösebben konkrét bizonyítéka nincs semmire. Persze Lucifer esetében már a gyanú is elég... De azért még van remény. Minden esetre beszélnie kell Jesmonnal, hogy még óvatosabbnak kell lenniük, mert Beliar figyel, és valószínűleg nem éppen szép dolgokat fog a nyakukra hozni. Amikor torkon ragadják, csak közönyösen figyel, majd vigyorog egyet a válaszra.* - Á, már értem a tervet, köszönöm *válaszolja, némileg elfúló hangon, tekintve, hogy az ősdémon éppen fojtogatja. Aztán amikor elengedik, köhög párat, majd hátradől, és kortyol egy nagyobbat a söréből.* - A suli tele lesz pletykákkal a perverziómról, ha meglátják ezeket az ujjnyomokat a nyakamon... Ch! *ciccent egyet. Jó, ez eléggé... Érdekes megszólalás volt, de ma az egész hangulata olyan érdekes, szóval annyira nem meglepő. Akkor szokott igazából ilyeneket, amikor éppen nagyon fáradt, és végül is, tekintve, hogy egész délután töritanulással meg Kamennel fárasztotta magát...* - Amúgy nem tudom, nekem eléggé úgy tűnik, hogy hatásosan sikerült eddig megvédenem... De persze ahogy gondolod *von vállat az asztalra könyökölve. Nem igazán érdekli Beliar véleménye. Egész eddig is jól megoldotta, tekintve, hogy még mindig itt van, szóval valószínűnek tartja, hogy ennek van valamiféle oka is. Vagy egész egyszerűen csak rettentően szerencsés.* - Corneliust? Nem is tudom... valamikor összetalálkoztam vele, pontosabban inkább csak távolról láttam. Nem igazán akartam a közelébe menni *horkant fel. Aztán meglepetten felvonja a szemöldökét, és hátradől.* - Ezt értsem úgy, hogy alkudozni szeretnél velem? *kérdezi, tényleg meglepve, érdeklődve megcsillanó szemekkel. Nos... nem, Patric, nem biztos, hogy ez jó ötlet, de persze te tudod...*
Beliar- .::Alvilági::.
– Meglátjuk végül is ha a földön nagy háború lesz aközben is megölhetem. Vagy amikor nem számoltok arra, hogy megjelenek, és már nem rejtőzik a lány. Szép látvány lesz kibelezve. Szeretem a felakasztott kislányokat..*Mondja a démon és hergelni akarja a másika. Bár tudja jól, hogy a vámpírt nem lehet csak úgy és a gyengepontját nem lehet megtalálni.* - Mit köszönsz te?*Vonja fel a szemöldökét majd ugye torkon ragadja és a perverz megszólalásra elvigyorodik.* - Megcsókoljalak? bár biztosan kép is készülne róla. Na jó nem vagyok perverz, de tudod a démoni perverziók nagyon is jók.*Mondja majd elengedi és visszaül a helyére. Aztán érdeklődik Corneliusról, hogy nem tudja merre van hiszen őt is azért rég látta. Cornelius pedig mindig beszámol neki azokról, hogy mi folyik lent.* - Távolról?*Lepődik kissé meg aztán felhorkant.*- Nem az a fajta aki távolról lesi a dolgokat. Különben is. Az a pszichopata démon mindig van egy csomó ideje. Most meg mint a köd elnyelte.*Aztán jön ugye az alkudozás, de hát azt, hogy akar valamit. Ki tudja.* - Még nem tudom. Tegyük fel hogy igen. Össze tudsz hozni a kislánnyal egy találkozót? Végül is nem mindegy, hogy hol rejtegeted? Ha már Aysen is tudja jól, hogy hol van meg próbál úgyis be menni az iskolába. Nekem meg csak érdekből, hogy mennyire van érzelmileg a padlón.*Na igen Beliar nem a kedvességéről híres, de ha már elköpött még egy dolgot valószínűleg komolyan gondolja viszont így is kínozná a kislányt. Szóval nem tanácsos ez az egész.* - De tudod lehet tudnék infokat adni végtére is démonok vagyunk. Egyszer egy szép napon még lehetünk „jóban”*Na ez az idéző jeles kicsit erős volt. Ravasz a démon, de hát a kocsmai verekedés nem lett viszont eléggé érdekes ez a beszélgetés.*
Patric J. Morgan- .::Külhoni karakter::.
*Az első szavakat egész egyszerűen rezzenéstelen arccal hallgatja végig, mert noha ez egy nagyon kellemetlen gondolat lehetne, most egész egyszerűen nem gondol bele, inkább keres egy egyszerűbb témát, és azzal tereli el az ősdémon figyelmét. Beliar szavaira hangosan felröhög tehát, de megjegyzést nem tesz, csak köhög még egyet.* - Nem is ő volt távol... én. Itt láttam fent, szóval szerintem te simán csak elkerülted *von vállat a Cornelius témára. Nem tetszik neki, hogy Beliar ennyire figyeli az "ősdémont", és mindenképpen üzennie kell majd Sarielnek valahogyan... De persze itt felmerül a kérdés, hogy mégis hogy? Remélhetőleg legközelebb majd Kira jön fel, vagy valami, vagy valamelyik őrnek beállított arkangyal... Mert ez után elég gyanús lenne, ha valaki meglátná, amint Corneliusszal beszél. Már csak abban kell reménykednie, hogy senki nem látta őket, amikor legutóbb beszéltek, meg abban, hogy sikerül nem Sarielt felküldeni egyeztetésre.* - Még várom, hogy ez nekem miért is lenne jó *válaszol elgondolkozva. Persze tudja, hogy nem teheti meg, mert ha Lizzie Beliar közelébe kerülne, akkor esélye se lenne többet megvédeni a kislányt, de ha kap egy jó ajánlatot, talán ki tud okoskodni valamit...* - Nos... az ajánlat mindenképpen megfontolandó. Persze értékelném, ha nem néznél teljesen hülyének, de azért beszélhetünk róla. Nyilván fizikailag nem fogom elhozni a rejtekhelyéről, nem őrültem meg, viszont el tudom intézni, hogy... mondjuk huszonnégy órán át tökéletesen védelem nélkül legyen, már elmei szinten, és akkor tudsz vele kommunikálni, amennyit és amiről akarsz. Cserébe... *itt egy pillanatra megáll, elgondolkozik, majd folytatja* cserébe információkat kérek Michaelről és az elhelyezéséről. Tudni akarom, mi van vele, még akkor is, ha ő... *itt megszakítja a mondatot, ráharap az alsó ajkára, és lefelé pillant. Persze annak a fájdalomnak, ami most látszik rajta, a legnagyobb része kamu, de nem akarja, hogy teljesen egyértelmű legyen, miért is kérdezi. Persze, sok mindent ki tudnak deríteni a lent lévők, de ők nem tudnak ilyen konkrét kérdéseket feltenni, hiszen eleve tisztában kellene lenniük vele. Aztán "nagy nehezen leküzdi a rátörő érzelmeket", és ismét Beliarra néz.* - És természetesen ennek az egésznek mind a két fele tökéletes titokban marad *teszi még hozzá, majd a tekintete a falon lévő órára téved, mire elkerekedik a szeme.* - Basszus, fél tizenkettő... Folyton elkések... Na jó, gondolkozz el az alkun, és jövő hét szerdán ugyanekkor ugyanitt megbeszéljük. Jó éjt, Beliar *int neki, majd felhajtja a sörét, és futó léptekkel elhagyja a fogadót. Sajnos ez már messze nem az első eset, hogy lekési a takarodót, szóval nem ártana most az egyszer még legalább éjfél előtt visszaérnie...*
Similar topics
