Odabent egy tömény füst szag terjeng, mert a tulajdonosnak nincs szíve kiküldeni a dohányosokat, így egy idő után kénytelen leszel megszokni a cigaretta füstöt. A szalonban általában hatalmas a nyüzsgés, nem csoda, hiszen a fiatalok imádnak ideje járni. Nem csak a játék miatt, hanem mert imádják a tulajt, no meg ki is szolgálja a kiskorúakat alkohollal, szóval a városi kamaszok sokszor szokták hajtogatni, hogy „Jeff a legjobb arc a városban!”. Visszatérve viszont a szalon kinézetére: egy kis folyosón kell végig menni, hogy bejuss a játéktérre. Bal oldalt 10-15 biliárdasztal várja a játékosokat a felszerelve mindennel, amire csak egy játékosnak szüksége lehet. Jobbra pedig található a bárpult, ahol maga a tulaj szolgálja ki a megszomjazott játékosokat. A pult mellett egy hatalmas zenegép található, ami egy-két Averóért cserébe a falra szerelt hangszórókból bömbölteti a mai slágereket.
Hátrafelé pedig a mosdók találhatóak szintén elég jó állapotban, mert akármilyen lerobbantnak is tűnik a hely, Jeff nagyon szépen karbantartja belülről…
Ha pedig ennyit emlegettük a tulajdonost, akkor illendő lenne mesélni róla valamit. Ő a sziget egyik legrégebbi lakója, aki jó sokszor keveredett már sötét ügyekbe, ezért kénytelen volt egy olyan vállalkozást indítania, amely miatt nem akarják folyton szemmel tartani a zsaruk. Az évek alatt megszerette a szalont, és nagyon jó viszonyt ápol az odajáró fiatalokkal. Poénjaival mindenkit elkápráztat, de akár a padlón lévő embereknek is hajlandó tanácsokkal szolgálni. Segítőkész ember, de azért nem árt vele vigyázni, mert nagyon ravasz tud lenni, ha akar. Általában a nap huszonnégy órájában itt van azzal az egy-két alkalmazottjával. Ritkán hagyja el a szalont, ugyanis a lakása az a biliárdszalon felett található.