by: Sayon
+53
Dante Torres
Richard A. Wallmart
Morgan L. Lachemballe
Agnes Gadegaard
Simone Bellerose
Matthew Chancellor
Nadja S. Marilovics
Mary Helroy
Castin Noyers
Morten Toov
Etienne Marceau
Joyce Fleming
Atanas A. WIlliams
Gabriel
Yan Antonov
Atsushi Keiko
Amélie Deneuve
Catherina C. Williams
Kamen Grozdan Branimir
Jonathan Acerlot
Loras M. Merlioth
Eliana De Lucia
Rosetta M. McCarthy
James Runnel
Nathaniel Jenkins
Rebecca Taylor
Elizabeth Cobb
Arakiri Kyo Keisuke
Esteron Baltazaar
Mesélő
Jesmon Helar
Lord Sayon Merlioth
Delia
Isobel Campbell
Bianca D. McCarthy
Nicole Brise
Zentai Márk
Médium
Naomi Verhoeven
Liliya Antonov
Elliot Herondale
Lasse Fält
Ever K. Whitewood
Fredrik Laine
Lisa Deadwood
Giselle Céline Marceau
Dobókocka
Gaweł Pawlak
Horváth Réka
Park Min Lee
Lily Hollow
Amarilla Darwin
Lucien du Bois
57 posters
Csevegő
Esteron Baltazaar- .::Őrző: Erethon::.
- Post n°276
Re: Csevegő
Hát, tényleg van valami furcsaság akkor a dologban.
by: Sayon
by: Sayon
Jesmon Helar- .::Igazgató: Cameos::.
- Post n°278
Re: Csevegő
Egy apró kérdés így kémiázás közben...
Hogy a büdös fenében lehet, hogy Sayon még életben van?! xDD De komolyan, már engem kiráz a hideg... :'D
Hogy a büdös fenében lehet, hogy Sayon még életben van?! xDD De komolyan, már engem kiráz a hideg... :'D
Rebecca Taylor- .::Igazgató: Erethon::.
- Post n°279
Re: Csevegő
Nem tudom, mázlija volt xD Lucifer was in a generous mood xD
Jesmon Helar- .::Igazgató: Cameos::.
- Post n°280
Re: Csevegő
Oh, hát remélem megtartja ezt a játékunkig...xD
Rebecca Taylor- .::Igazgató: Erethon::.
- Post n°282
Re: Csevegő
Miiivel nem tudok mihez kezdeni magammal (begipszelt kézzel nem lehet tesizni), most zaklatok itt mindenkit xD Szóval ugye gondolom mind ismeritek az FRPG.hu-t. Na, hát itt ugye most többféleképpen is lehet értékelni az oldalakat, és a Fyron is fent van. Szóval ezúton jelezném vagy kérném, hogy lehet írni/írjatok rólunk valamit, vagy értékeljetek, hogy mások láthassák, hogy azért alakul egy közösség, meg hogy az oldal tagjai mit gondolnak róla ^^
Asszem most ennyi voltam xD
Asszem most ennyi voltam xD
Jesmon Helar- .::Igazgató: Cameos::.
- Post n°283
Re: Csevegő
Sziasztok! Költészet napja alkalmából arra gondoltam, hogy hozok nektek néhányat a kedvenc verseim közül, próbálok ismeretlenebbeket kiválogatni, hogy újat olvashassatok
Természetesen szívesen várom a ti kedvenc, illetve saját verseiteket is
Ady Endre - Harc a Nagyúrral
Ady Endre - Kocsi - út az éjszakában
Ady Endre - AZ Isten harsonája
Babits Mihály - Húsvét előtt
Babits Mihály - Ősz és tavasz között
Radnóti Miklós - Razglednicák
Radnóti Miklós - Nem tudhatom
Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról
Márai Sándor - Mennyből az angyal
Ha csak egyet is elolvastál belőlük, akkor már volt értelme betennem ide őket
Természetesen a magyar költőkön kívül is van rengeteg fantasztikus alkotó, én csak azért döntöttem úgy, hogy a magyaroknál maradok, mert ugyebár József Attila születésnapja alkalmából tartjuk ezt az ünnepet, és megérdemli, hogy megtiszteljük azzal, hogy a magyar nyelv határtalan szépségei előtt hajtunk ma fejet Ú, de művészi hangulatomban vagyok ma... Mindegy, zárásképp természetesen az ünnepelt sem maradhat ki:
József Attila - Eszmélet
Természetesen szívesen várom a ti kedvenc, illetve saját verseiteket is
Ady Endre - Harc a Nagyúrral
- Spoiler:
- Megöl a disznófejű Nagyúr,
Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom.
Sertés testét, az undokot, én
Simogattam. Ő remegett.
„Nézd meg, ki vagyok” (súgtam neki)
S meglékeltem a fejemet,
Agyamba nézett s nevetett.
(Vad vágyak vad kalandorának
Tart talán?) S térdre hulltam ott.
A zúgó Élet partján voltunk,
Ketten voltunk, alkonyodott:
„Add az aranyod, aranyod.”
„Engem egy pillanat megölhet,
Nekem már várni nem szabad,
Engem szólítnak útra, kéjre
Titokzatos hívó szavak,
Nekem már várni nem szabad.”
„A te szivedet serte védi,
Az én belsőm fekély, galád.
Az én szivem mégis az áldott:
Az Élet marta fel, a Vágy.
Arany kell. Mennem kell tovább.”
„Az én jachtomra vár a tenger,
Ezer sátor vár énreám,
Idegen nap, idegen balzsam,
Idegen mámor, új leány,
Mind énreám vár, énreám.”
„Az egész élet bennem zihál,
Minden, mi új, felém üget,
Szent zűrzavar az én sok álmom,
Neked minden álmod süket,
Hasítsd ki hát aranyszügyed.”
Már ránk szakadt a bús, vak este.
Én nyöszörögtem. A habok
Az üzenetet egyre hozták:
Várunk. Van-e már aranyod?
Zúgtak a habok, a habok.
És összecsaptunk. Rengett a part,
Husába vájtam kezemet,
Téptem, cibáltam. Mindhiába.
Aranya csörgött. Nevetett.
Nem mehetek, nem mehetek.
Ezer este múlt ezer estre,
A vérem hull, hull, egyre hull,
Messziről hívnak, szólongatnak
És mi csak csatázunk vadul:
Én s a disznófejű Nagyúr.
Ady Endre - Kocsi - út az éjszakában
- Spoiler:
- Milyen csonka ma a Hold,
Az éj milyen sivatag, néma,
Milyen szomoru vagyok én ma,
Milyen csonka ma a Hold.
Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött.
Fut velem egy rossz szekér,
Utána mintha jajszó szállna,
Félig mély csönd és félig lárma,
Fut velem egy rossz szekér.
Ady Endre - AZ Isten harsonája
- Spoiler:
- Mikor az elnyomottak, a senkik,
Jajdulva, fegyverkezve jönnek,
Az Isten jön és millió árnya
Méhébe halt erõnek és örömnek.
Jajdulva, fegyverkezve jönnek.
Akik erõt és örömet ölnek,
Nem lesz majd kegyelem azoknak.
Néhány ezer évig tûr az Isten,
De azután jaj a gyilkosoknak,
Nem lesz majd kegyelem azoknak.
Mert Isten: az Élet igazsága,
Parancsa ez: mindenki éljen.
Parancsa ez: mindenki örüljön.
Parancsa ez: öröm-gyilkos féljen.
Parancsa ez: mindenki éljen.
Jönni fog az Isten, az õs Élet
S e földön szól majd harsonája:
"Halottak, élõk és eljövendõk,
Ím, igazságot teszek én máma."
S e földön szól majd harsonája.
Aki csak élt mások könnye árán,
Rettenetes, rút véggel pusztul.
Sírban, mában, ágyékban, ki zsarnok,
Dögként fog elhullni, csapatostul:
Rettenetes, rút véggel pusztul.
Babits Mihály - Húsvét előtt
- Spoiler:
- S ha kiszakad ajkam, akkor is,
e vad, vad március évadán,
izgatva bellül az izgatott
fákkal, a harci márciusi
inni való
sós, vérizü széltől részegen,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü malomnak:
ha szétszakad ajkam, akkor is,
ha vérbe lábbad a dallal és
magam sem hallva a nagy Malom
zugásán át, dalomnak izét
a kinnak izén
tudnám csak érzeni, akkor is
- mennyi a vér! -
szakadjon a véres ének!
Van most dicsérni hősöket, Istenem!
van óriások vak diadalmait
zengeni, gépeket, ádáz
munkára hülni borogatott
ágyuk izzó torkait:
de nem győzelmi ének az énekem,
érctalpait a tipró diadalnak
nem tisztelem én,
sem az önkény pokoli malmát:
mert rejtek élet száz szele, március
friss vérizgalma nem türi géphalált
zengeni, malmokat; inkább
szerelmet, embert, életeket,
meg nem alvadt fürge vért:
s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is
ez inni való sós vérizü szélben,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü Malomnak,
mely trónokat őröl, nemzeteket,
százados korlátokat
roppantva tör szét, érczabolát,
multak acél hiteit,
s lélekkel a testet, dupla halál
vércafatává
morzsolva a szüz Hold arcába köpi
s egy nemzedéket egy kerék-
forgása lejárat:
én mégsem a gépet énekelem
márciusba, most mikor
a levegőn, a szél erején
érzeni nedves izét
vérünk nedvének, drága magyar
vér italának:
nekem mikor ittam e sós levegőt,
kisebzett szájam és a szók
most fájnak e szájnak:
de ha szétszakad ajkam, akkor is,
magyar dal március évadán,
szélnek tör a véres ének!
Én nem a győztest énekelem,
nem a nép-gépet, a vak hőst,
kinek minden lépése halál,
tekintetétől ájul a szó,
kéznyomása szolgaság,
hanem azt, aki lesz, akárki,
ki először mondja ki azt a szót,
ki először el meri mondani,
kiáltani, bátor, bátor,
azt a varázsszót, százezerek
várta lélekzetadó szent
embermegváltó, visszaadó,
nemzetmegmentő, kapunyitó,
szabadító drága szót,
hogy elég! hogy elég! elég volt!
hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!
Aki alszik, aludjon,
aki él az éljen,
a szegény hős pihenjen,
szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok,
szóljon allelujja!
mire jön uj március,
viruljunk ki ujra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!
Ó béke! béke!
legyen béke már!
Legyen vége már!
Aki halott, megbocsát,
ragyog az ég sátra,
Testvérek, ha tul leszünk,
sohse nézünk hátra!
Ki a bünös, ne kérdjük,
ültessünk virágot,
szeressük és megértsük
az egész világot:
egyik rész a munkára,
másik temetésre:
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!
Babits Mihály - Ősz és tavasz között
- Spoiler:
- Elzengett az őszi boros ének.
Megfülledt már hüse a pincének.
Szél s viz csap a csupasz szőllőtőre.
Ludbőrzik az agyagos domb bőre,
elomlik és puha sárrá rothad,
mint mezitlen teste egy halottnak.
Este van már, sietnek az esték
álnokul mint a tolvaj öregség
mely lábhegyen közeledik, halkan,
míg egyszercsak ugrik egyet, s itt van!
Nem tudjuk már magunkat megcsalni:
óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!
Leesett a hó a silány földre,
talán csak hogy csúfságát befödje.
Most oly fehér mint szobánkban este
fekhelyünk, ha készen vár megvetve,
puha dunnánk, makulátlan párnánk:
s mintha a saját ágyunkon járnánk,
mint a pajkos gyerekek, ha még nem
akaródzik lefeküdni szépen,
sétálnak az ágy tetején, ringva,
mig jó anyjuk egyszer meg nem unja
s rájuk nem zeng: »Paplan alá! Hajjcsi!«
Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!
Már az év, mint homokóra, fordul:
elfogy az ó, most kezd fogyni az új,
s mint unt homokját a homokóra,
hagyja gondját az ó év az ujra.
Mennyi munka maradt végezetlen!
S a gyönyörök fája megszedetlen...
Türelmetlen ver a szivünk strázsát,
mint az őr ha tudja már váltását.
Idegesen nyitunk száz fiókot.
Bucsuizzel izgatnak a csókok.
Öreg öröm, nem tud vigasztalni:
óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!
Olvad a hó, tavasz akar lenni.
Mit tudom én, mi szeretnék lenni!
Pehely vagyok, olvadok a hóval,
mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj.
Mire a madarak visszatérnek,
szikkad a föld, hire sincs a télnek...
Csak az én telem nem ily mulandó.
Csak az én halálom nem halandó.
Akit egyszer én eleresztettem,
az a madár vissza sohse reppen.
Lombom, ami lehullt, sohse hajt ki...
Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!
Barátaim egyenkint elhagytak,
akikkel jót tettem, megtagadtak;
akiket szerettem, nem szeretnek,
akikért ragyogtam, eltemetnek.
Ami betüt ágam irt a porba,
a tavasz sárvize elsodorja.
Száradt tőke, unt tavalyi vendég:
nekem már a tavasz is ellenség!
Csak te borulsz rám, asszonyi jóság,
mint a letört karóra a rózsák,
rémült szemem csókkal eltakarni...
Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!
Radnóti Miklós - Razglednicák
- Spoiler:
- 1
Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,
a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;
torlódik ember, állat, szekér és gondolat,
az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.
Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkező bogár.
1944. augusztus 30. A hegyek közt
2
Kilenc kilométerre innen égnek
a kazlak és a házak,
s a rétek szélein megülve némán
riadt pórok pipáznak.
Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj.
Cservenka, 1944. október 6.
3
Az ökrök száján véres nyál csorog,
az emberek mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll.
Fölöttünk fú a förtelmes halál.
Mohács, 1944. október 24.
4
Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.
Szentkirályszabadja, 1944. október 31.
Radnóti Miklós - Nem tudhatom
- Spoiler:
- Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról
- Spoiler:
- Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van,
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,
nemcsak a vallatószobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van
nemcsak a füst-sötéten
gomolygó vádbeszédben,
beismerésben,
rabok fal-morse-jében,
nemcsak a bíró hűvös
ítéletében: bűnös! –
ott zsarnokság van,
nemcsak a katonásan
pattogtatott “vigyázz!”-ban,
“tűz”-ben, a dobolásban
s abban, ahogy a hullát
gödörbe húzzák,
nemcsak a titkon
félig nyílt ajtón
ijedten
besuttogott hírekben,
a száj elé kapott ujj
“pszt”-jében, hogy ne mozdulj,
hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a rács-szilárdan
fölrakott arcvonásban
s e rácsban már szótlan
vergődő jajsikolyban,
a csöndet
növelő néma könnyek
zuhatagában,
táguló szembogárban,
az van az éjben halkan
sikló gépkocsizajban
meg abban,
megállt a kapulajban;
abban, ahogy a “halló”
közben – érzed – a kagyló
csöndjén keresztül
figyel egy idegen fül;
nemcsak a telefondrót
közt vergődő Laokoon-mód:
vonat, repülő, sínpár,
gúzsbog, kötélszár,
mert zsarnokság van,
nemcsak a talpra álltan
harsogott éljenekben,
hurrákban, énekekben,
az ernyedetlen
tapsoló tenyerekben,
az operában,
a trombitában,
ott van az utca sarkán
az éppoly harsány –
vígan vagy kongó zordan
feszülő kőszoborban,
az van a derűtelen
tarkálló képteremben,
külön minden keretben,
már az ecsetben;
mert zsarnokság ott van
jelenvalóan
mindenekben,
ahogy a régi istened sem;
mert zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
abban, ahogy a gyermek
dadog az idegennek,
ahogy, mielőtt súgtál,
hátrafordultál,
nemcsak a szögesdrótban,
nemcsak a könyvsorokban
szögesdrótnál is jobban
bénító szólamokban;
az ott van
a búcsúcsókban,
ahogy így szól a hitves:
mikor jössz haza, kedves,
az utcán oly szokottan
ismételt hogy-vagy-okban,
a hirtelen puhábban
szorított kézfogásban,
ahogy egyszercsak
szerelmed arca megfagy,
mert ott van
a légyottban,
nemcsak a vallatásban,
ott van a vallomásban,
az édes szómámorban,
mint légydög a borodban,
mert álmaidban
sem vagy magadban,
ott van a nászi ágyban,
előtte már a vágyban,
mert szépnek csak azt véled,
mi egyszer már övé lett;
vele hevertél,
ha azt hitted, szerettél,
tányérban és pohárban,
az van az orrba-szájban,
világban és homályban,
szabadban és szobádban,
mintha nyitva az ablak
s bedől a dögszag,
mintha a házban
valahol gázfolyás van,
ha magadban beszélgetsz,
ő, a zsarnokság kérdez,
képzeletedben
se vagy független,
fönt a tejút is már más,
határsáv, hol fény pásztáz,
aknamező; a csillag:
kémlelő ablak,
a nyüzsgő égi sátor
egyetlen munkatábor;
mert zsarnokság szól
lázból, harangozásból,
a papból, kinek gyónol,
a prédikációkból,
templom, parlament, kínpad,
megannyi színpad;
hunyod-nyitod a pillád,
mind az tekint rád;
mint a betegség,
veled megy, mint az emlék,
vonat kereke, hallod,
rab vagy, erre kattog;
hegyen és tavak mellett
be ezt lehelled;
cikáz a villám, az van
minden váratlan
zörejben, fényben,
szív-hökkenésben;
a nyugalomban,
a bilincs-unalomban,
a záporzuhogásban,
az égig érő rácsban,
a cellafal-fehéren
bezáró hóesésben;
az néz rád
kutyád szemén át,
s mert minden célban ott van,
ott van a holnapodban,
gondolatodban,
minden mozdulatodban;
mint víz a medret,
követed és teremted;
kémlelődsz ki e körből,
ő néz rád a tükörből,
ő les, hiába futnál,
fogoly vagy, s egyben foglár;
dohányod zamatába,
ruháid anyagába
beivódik, evődik
velődig;
töprengenél, de eszmét
tőle fogan csak elméd,
néznél, de csak azt látod,
amit ő eléd varázsolt,
s már körben lángol
erdőtűz gyufaszálból,
mert mikor ledobtad;
el nem tapodtad;
így rád is ő vigyáz már
gyárban, mezőn, a háznál;
s nem érzed már, mi élni,
hús és kenyér mi,
mi szeretni, kívánni,
karod kitárni,
bilincseit a szolga
maga így gyártja s hordja;
ha eszel, őt növeszted,
fiad neki nemzed,
hol zsarnokság van:
mindenki szem a láncban;
belőled bűzlik, árad,
magad is zsarnokság vagy;
mert már miattad dermed
dacba a gyermek,
s lesz az öledben ringó
feleség ringyó;
vakondként napsütésben
így járunk vaksötétben
s feszengünk kamarában
futva bár Szaharában;
mert ahol zsarnokság van,
minden hiában,
e dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,
mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál.
Márai Sándor - Mennyből az angyal
- Spoiler:
- MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.
Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.
Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett –
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.
És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta –
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.
Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta –
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.
És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”
Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?
Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
– A költő, a szamár, s a pásztor –
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, –
mennyből az angyal.
Ha csak egyet is elolvastál belőlük, akkor már volt értelme betennem ide őket
Természetesen a magyar költőkön kívül is van rengeteg fantasztikus alkotó, én csak azért döntöttem úgy, hogy a magyaroknál maradok, mert ugyebár József Attila születésnapja alkalmából tartjuk ezt az ünnepet, és megérdemli, hogy megtiszteljük azzal, hogy a magyar nyelv határtalan szépségei előtt hajtunk ma fejet Ú, de művészi hangulatomban vagyok ma... Mindegy, zárásképp természetesen az ünnepelt sem maradhat ki:
József Attila - Eszmélet
- Spoiler:
- 1
Földtől eloldja az eget
a hajnal s tiszta, lágy szavára
a bogarak, a gyerekek
kipörögnek a napvilágra;
a levegőben semmi pára,
a csilló könnyűség lebeg!
Az éjjel rászálltak a fákra,
mint kis lepkék, a levelek.
2
Kék, piros, sárga, összekent
képeket láttam álmaimban
és úgy éreztem, ez a rend -
egy szálló porszem el nem hibbant.
Most homályként száll tagjaimban
álmom s a vas világ a rend.
Nappal hold kél bennem s ha kinn van
az éj - egy nap süt idebent.
3
Sovány vagyok, csak kenyeret
eszem néha, e léha, locska
lelkek közt ingyen keresek
bizonyosabbat, mint a kocka.
Nem dörgölődzik sült lapocka
számhoz s szívemhez kisgyerek -
ügyeskedhet, nem fog a macska
egyszerre kint s bent egeret.
4
Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.
Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra.
5
A teherpályaudvaron
úgy lapultam a fa tövéhez,
mint egy darab csönd; szürke gyom
ért számhoz, nyers, különös-édes.
Holtan lestem az őrt, mit érez,
s a hallgatag vagónokon
árnyát, mely ráugrott a fényes,
harmatos szénre konokon.
6
Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat.
Sebed a világ - ég, hevül
s te lelkedet érzed, a lázat.
Rab vagy, amíg a szíved lázad -
úgy szabadulsz, ha kényedül
nem raksz magadnak olyan házat,
melybe háziúr települ.
7
Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére -
csilló véletlen szálaiból
törvényt szőtt a mult szövőszéke
és megint fölnéztem az égre
álmaim gőzei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol.
8
Fülelt a csend - egyet ütött.
Fölkereshetnéd ifjúságod;
nyirkos cementfalak között
képzelhetsz egy kis szabadságot -
gondoltam. S hát amint fölállok,
a csillagok, a Göncölök
úgy fénylenek fönt, mint a rácsok
a hallgatag cella fölött.
9
Hallottam sírni a vasat,
hallottam az esőt nevetni.
Láttam, hogy a mult meghasadt
s csak képzetet lehet feledni;
s hogy nem tudok mást, mint szeretni,
görnyedve terheim alatt -
minek is kell fegyvert veretni
belőled, arany öntudat!
10
Az meglett ember, akinek
szívében nincs se anyja, apja,
ki tudja, hogy az életet
halálra ráadásul kapja
s mint talált tárgyat visszaadja
bármikor - ezért őrzi meg,
ki nem istene és nem papja
se magának, sem senkinek.
11
Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
Az udvar szigorú gyöpén
imbolygott göndör mosolygása.
Ledőlt a puha, langy tócsába,
hunyorgott, röffent még felém -
ma is látom, mily tétovázva
babrált pihéi közt a fény.
12
Vasútnál lakom. Erre sok
vonat jön-megy és el-elnézem,
hogy’ szállnak fényes ablakok
a lengedező szösz-sötétben.
Igy iramlanak örök éjben
kivilágított nappalok
s én állok minden fülke-fényben,
én könyöklök és hallgatok.
Rosetta M. McCarthy- .::Diák::.
- Post n°284
Re: Csevegő
Adyt rühellem, de Radnótit nagyon eltaláltad *-* Meg Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról-t is nagyon imádom, mondtam is még valamelyik ünnepélyen.
Jesmon Helar- .::Igazgató: Cameos::.
- Post n°285
Re: Csevegő
Hát, nem szeretheti mindenki, nekem ő az egyik kedvenc költőm Radnóti is örök kedvenc, az Illyés verset meg gondoltam, hogy sokan ismerik, mert szinte minden '56-os megemlékezésen mondják, de meg is érdemli, nagyon jó
Rosetta M. McCarthy- .::Diák::.
- Post n°286
Re: Csevegő
Hát, én megutáltam egy életre, mikor az irodalom tanár 4 év alatt háromszor is megtanultatta velünk a legrészletesebb életrajzot. xD Amúgy nincsenek rossz versei. Ja, de Illyés is jó író volt, imádom is ezt a versét, meg Radnóti is jó volt, nekem is örök kedvencem. Főleg a Razglednicákat szerettem.
Rebecca Taylor- .::Igazgató: Erethon::.
- Post n°287
Re: Csevegő
Esküszöm, ha túl leszek ezen a rohadt osztályozón, pezsgőt bontok :'D Bocs, ezt muszáj volt megosztani, megyek vissza tanulni xD
Ui.: A versek amúgy jók, nekem Radnóti a legeslegkedvencebb - igen, ehhez ezt a fokot kell használni, imádom a verseit xD -, de a Mennyből az angyal meg az Egy mondat a zsarnokságról is nagyon felül szerepelnek a toplistámon. Meg a Harc a nagyúrralt is szeretem, a többi pedig vagy Radnóti vagy nem ismerem, és eddig még nem volt időm elolvasni, de ha sikerül, reagálok azokra is xD
Na jó, tényleg lépek :'D
Ui.: A versek amúgy jók, nekem Radnóti a legeslegkedvencebb - igen, ehhez ezt a fokot kell használni, imádom a verseit xD -, de a Mennyből az angyal meg az Egy mondat a zsarnokságról is nagyon felül szerepelnek a toplistámon. Meg a Harc a nagyúrralt is szeretem, a többi pedig vagy Radnóti vagy nem ismerem, és eddig még nem volt időm elolvasni, de ha sikerül, reagálok azokra is xD
Na jó, tényleg lépek :'D
Amarilla Darwin- .::Igazgató: Sylorina::.
- Post n°288
Re: Csevegő
Kedves játékosaink!
Ezt azért írom ide, mert itt tisztán látható ez az egész és végül is már érik a ki hirdetése a dolognak. A harmadik Fyron Találkozó Budapesten lesz és mivel van egy nem hivatalos időpont így szeretném megkérdezni azt, hogy kinek jó. A nem hivatalos elnézést este van és nem tudok fogalmazni: Május 18.-a..
A program amire gondoltunk és ha jó mindenkinek paintballozás és szeretném ha ide leírnátok kinek tetszik az ötlet. A hely igazából amit találtam még nem mentem el, de akit érdekel ár miatt is szívesen be linkelem, meg azt, hogy hogy néz ki. A következő lenne még a program ami ki van találva... Ha a paintballozás nem jönne össze és remélem össze jön, de utána természetesen elhoználak titeket hozzám aztán egy közös filmezés lenne meg talán még élő szerepjáték is beleférne.. Persze minden reális kereteken belül ahogy alakul. Persze tudunk még variálni, tehát mindenki írja le ide mit szeretne aztán az alapján el lesz döntve a dolog.
Akinek lenne még kérdése igazából arra gondoltam, hogy létszámtól függően ha sikerül anyumat meggyőzni akkor nálunk tudunk enni tehát ami annyit jelent, hogy jó formán nem kell megijedni én főznék és a desszert meg van jó lenne tudni ki mennyire válogatós és jó, hogy így fogalmaztam ha ez a terv, mert akkor úgy fogok előző nap felkészülni. Tehát hány emberre számolhatok, tervek a találkozóra ötletek nyugodtan jöhet aztán megbeszéljük közösen együtt.
Szeretném hozzá tenni: Ha esetleg van olyan aki vidéki és nem engednék el Pestre, hogy megnyugodjanak a szülők mindenki elé kimegyek/kimegyünk az állomásra illetve a buszpálya udvarra. Azt hiszem részben ennyi éés a Versek szépek Radnótival csak annyi bajom van a magyar tanárom mindig tőle idézgetett és negyedik év végére megutáltam xDD
Sam neked sikerülni fog az osztályozó, okos vagy hidd el ^^ és relax gondolok rád na de én ennyi voltam lépek is mert aludni kéne xD
Jesmon Helar- .::Igazgató: Cameos::.
- Post n°289
Re: Csevegő
Kedves győriek, vigyázzatok a gépelőujjaitokra, ne nyúlkáljatok a csatornában xD
http://www.origo.hu/itthon/20130416-aligatorteknos-elt-a-gyori-csatornaban.html
http://www.origo.hu/itthon/20130416-aligatorteknos-elt-a-gyori-csatornaban.html
Rebecca Taylor- .::Igazgató: Erethon::.
- Post n°290
Re: Csevegő
Ojnye O.o Hát, nem terveztem csatornába nyúlkálni xD
Amúgy nekem a nálatok lévő része mindenképpen oké, Rilla, paintballozni meg akkor megyek, ha a többségnek tetszik. De azért belinkelheted a honlapját, ha van
Amúgy nekem a nálatok lévő része mindenképpen oké, Rilla, paintballozni meg akkor megyek, ha a többségnek tetszik. De azért belinkelheted a honlapját, ha van
Jesmon Helar- .::Igazgató: Cameos::.
- Post n°291
Re: Csevegő
Jajj, észre sem vettem, hogy Rilla is írt...
Szóval, az időpont elvileg jó, ez még nem ezer százalék, a paintball meg... hát, túlélem nélküle (már csak a költség miatt is), de természetesen ha a többség szeretné akkor legyen
Szóval, az időpont elvileg jó, ez még nem ezer százalék, a paintball meg... hát, túlélem nélküle (már csak a költség miatt is), de természetesen ha a többség szeretné akkor legyen
Eliana De Lucia- .::Diák::.
- Post n°292
Re: Csevegő
Halihóó!
Nekem előre láthatólag jó a május 18-a. A paintballozás érdekelne, viszont az ára engem is érdekelne, szóval azt a linket meg képeket megköszönném.
A nálatok evés pedig kifejezetten jól hangzik. Ha kell valamiben segíteni nyugodtan szólj! ^^-
Valamint. Vagyunk ketten akik Tatáról megyünk, tehát akinek útba esik (pl. Győriek), megbeszélhetünk majd egy vonatot, amivel közösen feljöhetnénk Budapestre, és akkor nem kéne mindenkinek külön-külön mászkálnia. ^^
Ha lesz még egyéb ötletem megírom.
Nekem előre láthatólag jó a május 18-a. A paintballozás érdekelne, viszont az ára engem is érdekelne, szóval azt a linket meg képeket megköszönném.
A nálatok evés pedig kifejezetten jól hangzik. Ha kell valamiben segíteni nyugodtan szólj! ^^-
Valamint. Vagyunk ketten akik Tatáról megyünk, tehát akinek útba esik (pl. Győriek), megbeszélhetünk majd egy vonatot, amivel közösen feljöhetnénk Budapestre, és akkor nem kéne mindenkinek külön-külön mászkálnia. ^^
Ha lesz még egyéb ötletem megírom.
Rebecca Taylor- .::Igazgató: Erethon::.
- Post n°293
Re: Csevegő
Ez tényleg jó ötlet, Lia ^^ Szóval megbeszélhetjük majd
Jesmon Helar- .::Igazgató: Cameos::.
- Post n°294
Re: Csevegő
Yepp, támogatom
És ajánlom, hogy addig senki ne veszekedjen Rillával, aki akar enni abból, amit ő főz Ki tudja, milyen fűszereket használ...
És ajánlom, hogy addig senki ne veszekedjen Rillával, aki akar enni abból, amit ő főz Ki tudja, milyen fűszereket használ...
Jesmon Helar- .::Igazgató: Cameos::.
- Post n°295
Re: Csevegő
Na, megérdeklődtem és az a helyzet, hogy nekem a 18-a nem jó, apa szülinapját ünnepeljük (persze, most jöhet az, hogy miért nem lehet azt vasárnap, de szerintetek akarok én még velük vitatkozni? elég, ha elengednek). Szóval az utána következő hétvégéhez mit szóltok? Persze, ha valakinek nem jó, akkor ne miattam ne tudjon eljönni, maradjon a 18.
Rebecca Taylor- .::Igazgató: Erethon::.
- Post n°296
Re: Csevegő
Nekem most esett le, hogy 18-áról van szó :'D Én az előtte lévő hétvégét foglaltam le erre a programra :\ Persze ha a többség ragaszkodik hozzá, át tudom szervezni, de jobban örülnék, ha 11-én lenne.
Jesmon Helar- .::Igazgató: Cameos::.
- Post n°297
Re: Csevegő
Nekem az jó, viszont a paintball nem igazán lenne most jó ötlet. Bocsi :/ persze ti menjetek nyugodtan, én akkor max később csatlakozom.
Amarilla Darwin- .::Igazgató: Sylorina::.
- Post n°298
Re: Csevegő
Nekem az is jó ^^ csak akkor tudjam időben figyeljetek azt át tudjuk tenni máskorra is persze, még Tyék nem válaszoltak rá mindjárt szólok is neki. ^^
Rebecca Taylor- .::Igazgató: Erethon::.
- Post n°299
Re: Csevegő
Emberek, Barcelonában fekszem egy kb. két méter magas ágy tetején xD Ez több mint fura xD Öhm, asszem most többet nem tudok írni, hulla vagyok, de majd éberebb állapotban mesélek még A lényeg, hogy nem zuhant le a repülő xD
Rosetta M. McCarthy- .::Diák::.
- Post n°300
Re: Csevegő
Sam, te töltesz egyáltalán itthon, Magyarországon is időt? XD
Részemről a találkozó tök mindegy mert nem mehetek. ^^" Viszont nektek jó szórakozást!
Részemről a találkozó tök mindegy mert nem mehetek. ^^" Viszont nektek jó szórakozást!
|
|