by Mesélő Szomb. Feb. 23, 2013 6:08 pm
Sayon: * Sayon szavaira halványan elmosolyodik.* - Köszönöm. Nos, csak annyit tudok mondani, hogy mostanában megszaporodtak a gyilkosságok és az emberrablások. Egyesek szerint valami szekta költözött a negyedbe. A gyilkosokat nem láttam, de annyit tudok, hogy biztosan nem emberek. Ezt ők tették velem. Olyanok, mint az állatok… Éreztem, ahogy kiszívják a véremet. Éreztem, ahogy belemélyed a foguk a húsomba… Azt tudom, hogy a temető közelében lehet a búvóhelyük. Többet nem tudok mondani *fejezi be halkan, ügyet se vet Alex bunkó megszólalására. Miután mindent elmondott, visszatér a sírkövéhez, és folytatja a kesergést. Egyébként Sayon is hallahatja a nőnek a sikoltását, mint Alex.*
Alex: *Mint említettem, a szellem nem foglalkozik Alexszel, és mivel elvileg a srác a levegőben teszi fel a kérdést, így azt nem hallja. Amúgy, ha egy kicsit is előbb repült volna fel, akkor láthatta Andrew elhurcolását, de így… Aztán hirtelen egy nő sikoltása zengi be a teret, mivel az angyal a levegőben van, így láthatja, ahogy egy köpcös alak erőszakoskodik egy utcalánnyal a sarkon.* - Eressz el! *kiáltja a nő, és próbál megszabadulni az illetőtől, de amaz olyan erősen szorongatja a csuklóját, hogy a nő ismét felsikolt. Egy hangos reccsenés hallatszik, s a karja eltörött a nőnek. A férfi pedig felkapja a vállára, és a termetéhez képest szokatlanul fürgén megiramodik az egy utcányival lejjebb található fehér templom felé.*
Andrew: * Nos, ezeket a vámpírokat nem különösebben izgatja, ha valaki másik vérszívóhoz tartozik, hiszen mondhatják egyszerű balesetnek is. Ők különben sem foglalkoznak azzal, hogy ki kicsoda, ők csupán a begyűjtők, akik minden éjjel az utcákat róva összegyűjtik a magányos félnótásokat. Így hát, mivel az ajtókat őrzik, az ablakok pedig be vannak deszkázva, nem félnek, hogy bármelyik fogoly megszökik. Ráadásul a „vacsorát” mindig őrzi valaki, így hát azok fellázadni se mernek, inkább beletörődnek a sorsukba. Egyébként ügyesen kiaknázza a képességeit, a szőnyeg, az őrvámpírok ruhája mind meggyullad, de sajnos az Andrew körül lévő emberek közül is páran lángra kapnak. A vámpírok ijesztő sikoltást hallatnak, és próbálják eloltani magukat, de végül nem marad más belőlük, mint por és hamu. Ezzel szemben, viszont az emberek kiabálni, sikoltozik rohangálni kezdenek, hogy találjanak valamit, amivel elolthatják magukat. A hatalmas felfordulás közepette pedig felbukkan egy barna köpenyes alak is, akik halkan mormol valamit, és ezáltal az emberekre valahonnan víz fröcskölődik.* - Meg vagy húzatva?!*csattan fel a köpenyes alak, és kissé ügyetlenül ugyan, de odarobog a fiúhoz.* - Majdnem kinyírtál mindenkit!*háborog tovább az illető, aki enyhe walesi akcentussal beszéli az angolt. Egyébként a felfordulásra olyan öt-hat vámpír ront be a szobába. Az emberek bemenekülnek egy másik sarokba, és egyből a két fiatalra mutogatnak, hogy ők okozták a bajt. A vámpírok közül előlép Lizbeth is, és sejtelmes mosollyal az arcán int, hogy kapják el a két mágust. Így hát a vérszívók támadásba lendülnek, a titokzatos elementálmágus pedig inkább igyekszik arra koncentrálni, hogy elevenen megússza.*
//Sam, te légyszi dobj hatos kockával, ha varázsolsz, a többieknek nem kell. //
A mai kicsit gyengére sikeredett, de a következő órára igyekszem összeszedni magam.
