by *Ahogyan lesi az eget figyeli varjakat és a földet is figyeli. Amikor megérkeznek, a lányok mondja neki a dolgokat kicsit sietősen. Rápillant Gisellere és halványan elmosolyodik.* - Hogy miért? Mert menekült vagyok.. pont úgy, mint ti. Nem rég érkeztem a városba, de engem is el akartak kapni. Van egy hely ahol nyugodtan megtudnánk beszélni a dolgokat. Biztonságban ahol nem hallanak minket.*Mondja Gisellenek majd Barbara felé fordul.*- Köszönöm a pontosítást kisasszony.*Mondja a férfi és utána sóhajt, hiszen látja, addig nem jönnek vele amíg nem mond nekik semmit.* - Az én nevem Aryan. A bátyám kémei madarak és földi lények. Elfoglalta a várost és ki akarja végezni az összes létező halandót, varázstalan embert.. Minden földi jót az életben. Ez a város nem ilyen volt. Szép volt és békés. Egy Blaine nevű herceg az uralkodó itt és őt is elfogta. Engem meg kitiltott a városból, mert szembe szegültem vele. Sosem tudtam mire készül és azt sem tudtam mit akar.*Fejezi be és közben továbbra is nézi az eget. Elég meggyőzően beszél és igaza van.* - Van egy kastély a várostól messze. Abban lakik, de én oda nem mehetek el viszont ha szeretnétek segíteni megtudom mutatni az utat és egy darabig veletek tarthatok. Amíg szükséges.*Mondja Aryan továbbra is és ha még szeretné Giselle, hogy bizonyítson akkor persze megteszi neki. Egyébként hideg nincsen elég tavaszias az idő pedig január közepét írunk. Eső nem esik a fákon egyetlen egy levél sincs amik ott vannak a közelükben. A híd alatt pedig egy folyó látszik, de az is fekete szennyezett és mérgezett inni nem lehet belőle.*
+26
Jarek Malkova
Agnes Gadegaard
Jesmon Helar
Andrew Mason
Atanas A. WIlliams
Rosetta M. McCarthy
Milan Wouters
Matthew Chancellor
Bianca D. McCarthy
James Runnel
Maureen Caiside
Kyle Williams
Fredrik Laine
Barbara Decker
Amarilla Darwin
Naomi Verhoeven
Wojciecha Sokołowski
Ever K. Whitewood
Giselle Céline Marceau
Liliya Antonov
Lord Sayon Merlioth
Kamen Grozdan Branimir
Dobókocka
Mesélő
Horváth Réka
Delia
30 posters
Mentálmágia tanterem
Giselle Céline Marceau- .::Diák::.
*Nos, akkor ketten vannak a pasi ellen, és valljuk be Gis felettébb jól szórakozik a lány pontosításán. Szóval nem tesznek egy lépést sem, amíg nem kapnak válaszokat. Egyre idegesebben forgatja az ujjai között a követ, miközben azon agya, hogy hogyan koptathatná le ezt az alakot. Végül az alak beszélni kezd, és felvont szemöldökkel hallgatja a meséjét. * - Rendben, de egy rossz mozdulat, és elhiheted, nekem hogy nem szeretnél megkopaszodni! *morogja, majd Barbara felé pillant.* - Menjünk vele… *sóhajt, és olyan „max-leütjük-ha-nem-bír-magával”-pillantást vet a lányra. Nem bízik benne, nagyon nem, de kénytelen leszek elindulni valamerre, s mivel Giselle nem vámpír, ezért nem olyan könnyű olvasni a gondolatai között a férfinek. Szóval egyik kezét az oldalára csatolt övhöz csúsztatja, míg a másikkal még mindig a fénykövet szorongatja, és lassú léptekkel követi az alakot, ha az megindul. Úgy nagyjából egy méteres távolságból, hogy az alak halad előre. Nem, nem hajlandó sem előtte, sem mellette baktatni. Puszta óvintézkedés az egész.*
Barbara Decker- .::Diák::.
- Szívesen bármikor *vigyorodik el zavartan. Elég feltűnően furák a reakciói, de komolyan nincs hozzászokva az ilyesmihez. Eddig élete legnagyobb kalandja az volt, hogy egyszer lelépett otthonról és egész éjjel a városban kóborolt... A jelen helyzet határozottan új neki. Igazából nem is nagyon fogja fel a veszélyt. Aztán ugye hallgatja a történetet, és az agya hátsó sarkában már mocorogni is kezdenek a dolgok, és azonnal egy drámai párbeszéden kezd tűnődni, ami elhangozhatott volna a két férfi között... Igen, elvan.* - Nekem oké, ha odavezet *pillant Gisre, majd láthatóan ebben sikerül megegyezniük, szóval a lány szorosan az angyal mellett sétálva követi a férfit.* - Hé. Nekünk amúgy... Szóval komolyan bajunk eshet? *kérdezi rövid csend után suttogva a mellette haladó lányt. Még azt sem tudja egyelőre eldönteni, hogy most meg van rémülve, vagy nincs, mert nem tudja, hogy egyáltalán meddig mennek el a tanárok, mikor segítenék ki őket, elvégre még informálódni sem volt ideje az óra előtt.*
Mesélő
*Eddig minden úgy tűnik, úgy megy ahogyan Aryan is eltervezte. Bólint a lánynak miután elmagyarázta a dolgokat azután elindulnak szépen lasssan a sötét úton. Előre halad és persze összpontosít az útra is és meghallja Barbara mondatát. Nem felel rá, de megjegyzi az biztos. Elviszi, őket ameddig kell, eközben az égen hatalmas dörgés hallatszik és villámlás. Ez csak annak a sötétség előjele. Biztonságban mennek, végig az úton semmi nem kerül az útjukba. Ez talán kicsit furcsa lehet, de hát nem is kell foglalkozni.*- Biztosak vagytok benne, hogy letudjátok őt győzni?*Teszi fel a kérdést és hirtelen meg áll az elágazásnál. A jobb oldali ösvény megmaradt érintetlenül mintha itt nem járt volna a gonosz, de korom sötét van és néhány résznél meglehet látni a pókhálót. A másik ösvény a bal oldali ösvény hideg, ködös és nem lehet tudni mi vár ott rájuk. Melyik utat választják és vajon jót cselekednek?* – A döntés a ti rajtatok áll merre mentek. Nem befolyásolok senkit. Viszont vigyázzatok a kémekre. Az égen varjak akik közvetítenek az uralkodónak és képes bárkit utánatok küldeni. Ismétlem bárkit.*Mondja a férfi aztán a fekete nagy gombjához nyúl és eltűnik. Mintha zsupszkulccsal utazott volna, de egyébként meg elteleportált valahova. Most már ketten maradtak és az ő döntésük merre mennek.*
Giselle Céline Marceau- .::Diák::.
*Barbara reakcióit látva kicsit felvonja a szemöldökét, de nem szól semmit. Miért is szólna? Hiszen azért ő is elég furán viselkedett ilyen helyzetekben, így egy szava se lehet a másikra. Így hát, mikor elindulnak, akkor halvány mosolyt csal az arcára, hogy a másik szorosan mellette lépdel. Aztán a következőkre elkerekedett szemekkel halkan felnevet.* - Persze, szerinted miért mondtam, hogy vigyázz? De ne aggódj, általában azonnal az ispotályba kerül a sérült, ahol meg jó kezekben vagy, így nem kell félni. Egy kis idő, és te is belerázódsz a dolgokba. Ezért jó, ha tudsz fegyvert forgatni, vagy van valamilyen képességed, esetleg egy varázsige-gyűjtemény van a fejedben, mert akkor könnyebben meg tudod védeni magad. De ha bármi gond lenne, akkor igyekszem majd, hogy meg tudjalak védeni *suttogja halkan a tekintetét az alakra szegezve. Köszönjük Giselle! Már megint játszod az őrangyalosdit? Naná, hogy játszod! Csak tényleg vigyázz is rá. Aztán a pasi kérdésére szkeptikusan felvonja a szemöldökét.* -Ha nem bízol bennünk miért kísérgetsz? Ellentmondasz magadnak. *jegyzi meg cseppet mogorván, igen nagyon is gyanús neki a férfi. Majd mikor az magyarázni kezd az ösvényeknél, hogy övék a döntés, majd eltűnik, akkor ránéz Barbarára.* -Figyelj, nekem nagyon gyanús ez az alak. Most komolyan, azt mondta elkísér, hogy választás elé állít? Tuti tervez valamit. De tovább kellene mennünk. *mondja miközben előveszi a zsebéből a fénykövet, ami reményei szerint azonnal felragyog.* -Én amondó vagyok, hogy menjünk a rémisztő út felé, mert nekem nagyon furcsa az az útszakasz*bök a fejével a másik ösvény irányába.* - Persze, ha akarsz, akkor mehetsz arra, de csak egy fénykövem van *teszi hozzá gyorsan az angyal, és ha Barbi nem tudja meggyőzni, akkor elindul a sötét ösvény felé.*
Barbara Decker- .::Diák::.
- Nem nyugtattál meg *sóhajt arra a részre, hogy egyből ispotályba kerül. Nem igazán szeretne megsérülni sem... Bár végül is valahol mélyen mindig is ilyen életre vágyott, nem? Ez után már csak bólogat Gis szavaira, majd ugye megérkeznek a választáshoz.* - Öööö, nem *vágja rá a férfi kérdésére. De most komolyan, mit mondhatna erre? Élete első a kalandja. Aztán körbenéz, majd Gisre pillant.* - Igen, eléggé gyanúsan viselkedik *bólogat a másik szavaira, majd elhúzza a száját.* - Nem tudom, de hogy vagy vele, de én biztosan arra megyek *mutat a jobb oldali ösvényre.* - Elég sötétet láttam már egy napra *von vállat. Persze az út eleje nem jelenti, hogy végig ilyen lesz a dolog, de azért az mégis barátságosabbnak tűnik, mint a másik. Minden esetre valahol mélyen reméli, hogy nem lesz egyedül azon az úton, de semmi áron nem indul el a másik irányba, szóval... Ő a maga részéről jobbra megy, pont.* - Hát... Sok szerencsét. Remélem a teremben látjuk egymást. Már ha teljesen biztos vagy benne... *teszi még hozzá tétovázva, de ha Gis mindenképpen a sötét út irányába indul el, gondterhelten sóhajt egyet, majd óvatosan, a tőle telhető legnagyobb odafigyeléssel indul meg az úton, egy kis lángocskát idézve az ujjára, hogy lásson is. Az elementál alapja azért megy. Szóval óvatosan lépked, és várja, hogy felbukkan-e valami az útjában.*
Mesélő
*Eddig minden a tervek szerint halad. A férfi eltűnik. Elég érdekesen távozik démon létére ugyanis teleportál. Azt nem tudni hova, de eltűnt az biztos. Szóval a lányok választottak.*
Giselle: Ahogy elindul az ösvényen érezheti a hideget. Azt az érzést amikor valamilyen helyet elátkoztak. Ez nem a Sylorina, de valami olyasmi érzést észre vehet itt. Ahogy megy egyenesen itt nem lesz semmiféle veszély békésen át tud menni az úton. Egy nyugtalan helyen néha kell az ilyen. Az út végén észre vehet egy kastélyt tele sárkányokkal. Itt viszont teljesen más a helyzet ahogy a lány látja. A sárkányok az eget figyelik viszont eléggé vadak szóval feltűnés mentesen kellene átjuntia a lánynak. A hídon nincsenek őrszemek az összes bent van a kastély falai mögött. Valami itt készülődik, de nem lehet tudni azt, hogy mi. Nincs visszaút csak egy van az is előre vezet.
Barbara: A másik ösvényt választja a világosat. Biztonságos út és különös helyre viheti a lányt. Egy érintetlen rétre ahol megmaradt a levelek, a fű és a nap is van. Pedig nincs messze a várostól, de ide még nem költözött be a rossz és érezhető a friss levegő és a virág illata. A földön egy lányt vehet észre aki fekszik. Mintha valami baja lenne, de csupán csak alszik a csendben. Ártalmatlannak tűnik és valójában az is.*
Giselle: Ahogy elindul az ösvényen érezheti a hideget. Azt az érzést amikor valamilyen helyet elátkoztak. Ez nem a Sylorina, de valami olyasmi érzést észre vehet itt. Ahogy megy egyenesen itt nem lesz semmiféle veszély békésen át tud menni az úton. Egy nyugtalan helyen néha kell az ilyen. Az út végén észre vehet egy kastélyt tele sárkányokkal. Itt viszont teljesen más a helyzet ahogy a lány látja. A sárkányok az eget figyelik viszont eléggé vadak szóval feltűnés mentesen kellene átjuntia a lánynak. A hídon nincsenek őrszemek az összes bent van a kastély falai mögött. Valami itt készülődik, de nem lehet tudni azt, hogy mi. Nincs visszaút csak egy van az is előre vezet.
Barbara: A másik ösvényt választja a világosat. Biztonságos út és különös helyre viheti a lányt. Egy érintetlen rétre ahol megmaradt a levelek, a fű és a nap is van. Pedig nincs messze a várostól, de ide még nem költözött be a rossz és érezhető a friss levegő és a virág illata. A földön egy lányt vehet észre aki fekszik. Mintha valami baja lenne, de csupán csak alszik a csendben. Ártalmatlannak tűnik és valójában az is.*
Barbara Decker- .::Diák::.
*A rétre érve eltünteti az ujján ülő lángocskát, majd kissé hunyorogva körbenéz, és ki is szúrja a lányt. Idegesen ráharap az alsó ajkára, majd óvatosan megközelíti a testet. Normál esetben egy kicsit megállna, hogy élvezze a helyzetet, most azonban inkább a földön fekvővel foglalkozik. Amikor odaér hozzá, letérdel, és kicsit megrázza a vállát. Ha amaz erre nem reagál, igyekszik ellenőrizni a pulzusát és a légzését, és ha nem tudja felkelteni, akkor végül egy kis adag vizet idéz, amit a lány arcára locsol. Persze mindez nem történik meg, ha a másik felébred. Persze fogalma sincs, hogy ki lehet az, de az agya máris elkezdett teóriákat gyártani. Arra is gondolna, hogy ő az elveszett diák, de valahogy túlságosan ideillőnek tűnik hozzá, hogy a Fyron tanulója legyen. Bár persze ki tudja. Végül is ő nem ismer senkit, szóval tőle aztán bárki lehet. Ettől függetlenül igyekszik segíteni rajta, és nagyon reméli, hogy a reakció nem támadás lesz.*
Giselle Céline Marceau- .::Diák::.
- Pedig nem kell aggódni. A gyógyító remekül végzi a munkáját, és a párom is jól ért a gyógyításhoz, szóval valóban jó kezekbe kerülnek a sérültek itt, a Fyronban *túr zavartan a hajába. Ő tényleg nem akarta szegényt összezavarni, vagy megijeszteni. Na, de ugorjunk a választásig. Barbi szavain kuncog egy sort, hát ő pedig biztos benne, hogy leverik a főgonoszt, szóval igen, Gisnek határozottan pozitív hozzáállása van a dolgokhoz.* - Hát rendben, akkor menj arra, aztán majd elvileg, hogy melyikünk fut bele a bajba *biccent, majd a jókívánságra elmosolyodik.*- Köszi, de neked jobban elkél, és hidd el, látni fogjuk még egy egymást. A remény vezessen előre! *mosolyog, majd szép elindul a sötét úton maga elé tartja a fénykövet, a másik kezét meg a szeráfpengéje markolatán pihenteti. Amikor hideget érez, megborzong, és szorosabbra húzza magán a kabátot. Elég kellemetlen, de ezt választotta, és nem fog visszafordulni. Kesztyűs kezével még mindig maga előtt tartja a fénylő követ, és különösebb gond nélkül jut el a kastélyig meg a sárkányokig. Egy pillanatra megtorpan, és jó darabig csak figyeli a lényeket,majd magában szidni kezdi a családját, hogy miért nem született lidércnek, mikor egy árnytanos varázslat férkőzik a tudatába. Nyel egyet, s mivel úgy gondolja, hogy nincs más lehetősége, ezért magára olvassa az igét. Az a szerencséje, hogy valamilyen szinten kapcsolódik a mentálmágiához, abból meg jó, szóval…* - Spiritus Figura*suttogja halkan, miközben nagyon koncentrál, és ha összejön, akkor a szárnyait kitárva, szellemlényként felemelkedik a magasba, ahol pedig odareppen egyesével a sárkányokhoz, és megpróbálja megérinteni őket. Igen, Gis, aki nem akarja bántani a sárkányokat, inkább a maga oldalára akarja állítani őket.*
//Árnytan: Szellemalak
Leírás: Ez az ige az emberi testre hat, amely lényegében képes átszellemülni, ez által az illető, aki használta magán a varázsigét szinte sebezhetetlen, képes átmenni tárgyakon. Jóformán bármit megtehet, amit egy átlagos szellem is tud. De a varázslat van hátránya is! Ha nem koncentrálunk eléggé a varázsige kimondása közben, akkor akár örökké szellemekké válhatunk. Ezen kívül másik nagy hátránya, hogy rengeteg összpontosítás szükséges ahhoz, hogy anyagi formákat meg tudjanak érinti, vagy legalább megmozdítani.//
//Majd Léleknyugtatás 3. szint: Kézrátétellel - illetve inkább lefogással - már dühöngő embert is megnyugtat, érintéssel vadállatot is szelídít. Létre kell jönnie a testkontaktusnak, hogy használhassa a tudását.//
//Árnytan: Szellemalak
Leírás: Ez az ige az emberi testre hat, amely lényegében képes átszellemülni, ez által az illető, aki használta magán a varázsigét szinte sebezhetetlen, képes átmenni tárgyakon. Jóformán bármit megtehet, amit egy átlagos szellem is tud. De a varázslat van hátránya is! Ha nem koncentrálunk eléggé a varázsige kimondása közben, akkor akár örökké szellemekké válhatunk. Ezen kívül másik nagy hátránya, hogy rengeteg összpontosítás szükséges ahhoz, hogy anyagi formákat meg tudjanak érinti, vagy legalább megmozdítani.//
//Majd Léleknyugtatás 3. szint: Kézrátétellel - illetve inkább lefogással - már dühöngő embert is megnyugtat, érintéssel vadállatot is szelídít. Létre kell jönnie a testkontaktusnak, hogy használhassa a tudását.//
Mesélő
Barbara: Érezheti a friss levegőt és persze, hogy minden békés és nyugodt. A lányhoz oda érve a másik halványan elmosolyodik.* -Valaki el takarja a napot.*Jegyzi meg és persze kinyitva a szemét felsikkant és felpattan a földről majd pár lépést hátrébb lép.* - Ki vagy te?*Teszi fel a kérdést. Ő Bizony halandó és valóban ide valósi.* - Ő küldött téged? Hogy megtalálj és visszavigyél? Felelj?*Teszi fel a kérdést szinte már hisztérikus hangon és kicsit sápadt is a félelemtől. Tényleg megrémült, mostanában eléggé borzasztó dolgok folynak itt.*
Giselle: A szellemalak sikerül és fel tud szállni az égre. Ám a van egy olyan sárkány aki kiszúrja az ilyen betolakodókat szóval felesleg volt erőlködnie a lánynak.* – Ki vagy te és mit akarsz itt? A gazdám nagyon nem rül a betolakodóknak szóval ajánlom, hogy dalra fakadj és elő gyere, mert különben a fogoly fogja meginni a levét az egésznek.*Szólal meg a sárkány jelezvén a többi társainak közben a kastély felől eseményt lehet látni. A kapu kinyílik és egy ismerős férfit láthat a lány. A sárkányok nem tágítanak ők védik a területet.*- Figyelem! A célunk az, hogy tisztítsuk a helyet azoktól akik nincsenek velünk. Indulás!*Szólal fel a férfi teljesen ugyanolyan hangon mint amilyennel találkozott korábban. Egyébként ő az iker testvére, de ha kinyitja az angyal lány a szemét felismerheti aki elkísérte őket. Jó manipulál mindenkit? Az lehet, de mindenhol vannak bukkanók. Viszont nem árt sietni hiszen döntöttek a fogollyal kapcsolatban. Belőle táplálkoznak és így egyre jobban gyengülni fog. Hog kicsoda az? Az nemsokára kiderül. Gisellenek választási lehetősége is van. Megmutatkozik a sárkányoknak vagy harcol. A harc viszont nem lenne a jobbik megoldás szóval a sárkányok figyelnek a lányra.*
Giselle Céline Marceau- .::Diák::.
*Amikor kiszúrják, akkor morog egy sort, de hajlandó felelni a sárkánynak.*- Egy földre szállt angyal, egy állatvédő. Tudtad, hogy a mai világban a sárkányokat nem szokás fogva tartani, hanem azok szabadon élnek a maguk világában? Mondd, ti miért szolgáljátok Mr. Seggfejt, aki azt hiszi, hogy nagyon menő, közben meg nem az? *kérdi, majd arra, hogy jöjjön elő csak felkuncog.* - És mire jó az, ha én előjövök? Miből gondoljátok, hogy nekem a Földön van testem? *vonja fel a szemöldökét miközben ravaszan mosolyog, majd a pasi felé pillant. Elkomorodik az arca, és igyekszik visszafojtani egy morcos szusszantást, de inkább csak odébb repül.*-Hé, Seggfej! Arra még nem gondoltál, hogy neked Odalent lenne a helyed? *kiált oda a férfinek, és leszáll egy-két méterrel előtte.* - Ha nem is mész le üdvözölni uradat, akkor rád férne egy kis… Amare!*kezdi bele, majd mintha megvilágosodva beúszik elé az egyik órai varázslat neve, így inkább gyorsan, a bűbájra koncentrálva kimondja az igét. Aztán, ha ez meg volt, akkor még mindig szellemlényként megpróbálja megkerülni az alakot, hogy bejusson a kastélyba.*
//Szeretet: Leírás:
A szeretet megvonása egy amúgy boldog, egészséges embert is romba dönthet. Az emberek (és az állatok) születésük pillanatától igénylik, hogy dédelgessék, szeressék őket. A szeretet hiánya szellemileg, lelkileg és fizikailag beteggé teszi őket.
A szeretet tudatja velünk, hogy értékesek vagyunk. Táplálja önbecsülésünket és önbizalmunkat. A szeretethiány szenvedést idéz elő. A neurotikus viselkedés, sőt, az elmebetegségek kialakulása sok esetben szeretethiányra vezethető vissza. Kutatások igazolják, hogy a fizikai betegségek nagy része szeretethiányból fakad. A szeretet viszont a gyűlölet ellentéte. A varázsige segítségével képesek vagyunk megváltoztatni másokat ezzel részben elérik azt, hogy ne gonoszságos csináljanak. A varázslat használatakor a célszemély felé kell fordulni akiben teljesen ott van a „gonoszság, az ellenség..” (nem mindenkire hat), de lehet próbálkozni. A varázsige kimondásakor egy fehér fénycsóva jelenik meg és a célszemélybe fog beköltözni. //
//Szeretet: Leírás:
A szeretet megvonása egy amúgy boldog, egészséges embert is romba dönthet. Az emberek (és az állatok) születésük pillanatától igénylik, hogy dédelgessék, szeressék őket. A szeretet hiánya szellemileg, lelkileg és fizikailag beteggé teszi őket.
A szeretet tudatja velünk, hogy értékesek vagyunk. Táplálja önbecsülésünket és önbizalmunkat. A szeretethiány szenvedést idéz elő. A neurotikus viselkedés, sőt, az elmebetegségek kialakulása sok esetben szeretethiányra vezethető vissza. Kutatások igazolják, hogy a fizikai betegségek nagy része szeretethiányból fakad. A szeretet viszont a gyűlölet ellentéte. A varázsige segítségével képesek vagyunk megváltoztatni másokat ezzel részben elérik azt, hogy ne gonoszságos csináljanak. A varázslat használatakor a célszemély felé kell fordulni akiben teljesen ott van a „gonoszság, az ellenség..” (nem mindenkire hat), de lehet próbálkozni. A varázsige kimondásakor egy fehér fénycsóva jelenik meg és a célszemélybe fog beköltözni. //
Barbara Decker- .::Diák::.
*A sikításra és a felugrásra felegyenesedik, és védekezően maga elé tartja a karját.* - Bocsáss meg, nem akartalak megijeszteni, nagyon sajnálom! *mondja a lánynak, és eléggé látszik rajta, hogy valóban nem szándékszik ártani senkinek.* - Barbara vagyok *válaszol a kérdésre, tekintve, hogy ez tűnik a legjobbnak minden opció közül, amivel rendelkezik. Egyelőre megpróbálja elérni, hogy a lány ne kapjon sikítórohamot a felbukkanásától, szóval az a legjobb, ha bizonyítja, hogy megbízható.* - Nem küldött senki, én igazából csak eltévedtem itt. Vagyis... Ez kissé bonyolult *rázza meg a fejét sóhajtva.* - De biztosíthatlak, hogy fogalmam sincs ki vagy, vagy hogy egyáltalán hol vagyunk. De ki keres téged, és miért félsz tőle ennyire? *kérdezi óvatosan, továbbra is mutatva a testtartásával, hogy nem fogja bántani a másikat, ráadásul az is elég nyilvánvaló, hogy tényleg lövése sincs, miről van szó.* - Az egyetlen, amit tényleg biztosan tudok, az az, hogy tőlem nincs miért félned. Nem foglak bántani, esküszöm *teszi még hozzá, megnyugtató hangon. Nos, az biztos, hogy amikor bevágódott a terembe, akkor nem számított rá, hogy még ilyesmiken fog keresztülmenni ma...*
Mesélő
Giselle:*A sárkányok védekezően állnak és várakoznak. Nem engedik tovább a lányt tekintve attól, hogy mit mondanak.* – Tudjuk ki vagy és honnan jöttél. Tisztába vagyunk minden ide érkezővel. Előre tudtuk azt, hogy jöttök. Az urunk megparancsolta szóljunk, ha megérkeztek. Kénytelenek vagyunk őt szolgálni ez a varázslat akarata.*Mondja a sárkány Gisellenek és igen valóban előre látták, hogy mikor érkeznek meg. Mint egy jósdában lennének. Aztán amikor a férfi megszólal, a seregének visszaindul a kastélyba, de megzavarják, amire morog néhányat.* – Egy angyal. Abból már van egy elég jól lesz belőle is táplálkozni. Felhalmozok annyi energiát, hogy t tudjak térni a ti világotokba.*Mondja a férfi és a varázslat amikor Giselle kimondja, nem igazán jön össze feléje. Amire persze ördögien elvigyorodik.* – Talán ezért is jó, hogy van nekem egy lidércem. Igen jó belőle táplálkozni, és ha rád uszíthatom az még élvezetesebb lesz.*Felel továbbra is és lehet, nem ő felé kellene mondani az igét? Amikor a kezével mutat és az öccsét arrébb tereli, akkor a semmiből előkerül az említett lidérc.* - Öld meg az angyalt. Biztosítom meg lesz a jutalmad.*Lép közelebb a férfi és a negatív energiákat a lányba küldi, aki igen könnyedén manipulálható ilyen téren.*
Barbara:*A lány felsikolt és persze idegesen hátrébb lép. A sokk hatása alatt van és meg van rémülve.* - Én.. én Annette vagyok. Itt lakom és laktam.. a herceg szoba lánya vagyok csak megszöktem, mert meg akartak ölni. Azt hittem Aryan vagy a mása küldött. Nem… nem szeretnék oda vissza menni. Az egy pokoli hely…*Feleli a lány és persze rémülten dadogva. Barbarára pillantva még mindig nem tudja hova vélni ezt és reméli azt, hogy megtisztul a város hamarosan.* - Eltévedtél? Nem tévedhettél el. Biztos egy angyal küldött téged. Aryan.. ő ő egy szörnyeteg. Másokat képes befolyásolni.*Beszél továbbra is, de nem nyugodott még le.*
Giselle Céline Marceau- .::Diák::.
- Ha tudjátok ki vagyok, akkor minek kérdeztek hülyeségeket? Kérem szépen, attól még, hogy a „gonoszt” szolgáljátok hülyének nem kell lenni *szusszant, majd, amikor meghallja, hogy varázslattal vannak az alakhoz láncolva, akkor dühösen megvillannak a szemei.* - Egy állatot, legyen akár hétköznapi, akár misztikus, soha de soha nem használjuk ki! *üvölti le a fickó fejét miközben leolvad róla a varázslat, és ragyogni nem kezd körülötte a Láng. Nem érdemes felhúzni, mert olyankor kezelhetetlen a drága, legyen jó a másik, és engedjen el mindenkit, akkor talán túléli.* - Sok sikert hozzá, de belőlem nem sokra mész, meg fekszem a gyomrod! *morogja, majd ugye kimondja az igét, de nem hatott.* - Nos, Isten is úgy akarja, hogy hülyén halj meg! *vonja meg a vállát, majd amikor a lidércről esik szó, akkor azonnal hátrább reppen, pláne, mikor felbukkan.* - Komolyan képes lennél megölni? Azért jöttünk ide, hogy kiszabadítsunk! *kiált az alak felé, akit elvileg ismer. Aztán, mikor megindulnak felé, akkor újra kimondja a szeretet igéjét, hátha az hat a másikra.*
//Szeretet: Leírás:
A szeretet megvonása egy amúgy boldog, egészséges embert is romba dönthet. Az emberek (és az állatok) születésük pillanatától igénylik, hogy dédelgessék, szeressék őket. A szeretet hiánya szellemileg, lelkileg és fizikailag beteggé teszi őket.
A szeretet tudatja velünk, hogy értékesek vagyunk. Táplálja önbecsülésünket és önbizalmunkat. A szeretethiány szenvedést idéz elő. A neurotikus viselkedés, sőt, az elmebetegségek kialakulása sok esetben szeretethiányra vezethető vissza. Kutatások igazolják, hogy a fizikai betegségek nagy része szeretethiányból fakad. A szeretet viszont a gyűlölet ellentéte. A varázsige segítségével képesek vagyunk megváltoztatni másokat ezzel részben elérik azt, hogy ne gonoszságos csináljanak. A varázslat használatakor a célszemély felé kell fordulni akiben teljesen ott van a „gonoszság, az ellenség..” (nem mindenkire hat), de lehet próbálkozni. A varázsige kimondásakor egy fehér fénycsóva jelenik meg és a célszemélybe fog beköltözni. //
//Szeretet: Leírás:
A szeretet megvonása egy amúgy boldog, egészséges embert is romba dönthet. Az emberek (és az állatok) születésük pillanatától igénylik, hogy dédelgessék, szeressék őket. A szeretet hiánya szellemileg, lelkileg és fizikailag beteggé teszi őket.
A szeretet tudatja velünk, hogy értékesek vagyunk. Táplálja önbecsülésünket és önbizalmunkat. A szeretethiány szenvedést idéz elő. A neurotikus viselkedés, sőt, az elmebetegségek kialakulása sok esetben szeretethiányra vezethető vissza. Kutatások igazolják, hogy a fizikai betegségek nagy része szeretethiányból fakad. A szeretet viszont a gyűlölet ellentéte. A varázsige segítségével képesek vagyunk megváltoztatni másokat ezzel részben elérik azt, hogy ne gonoszságos csináljanak. A varázslat használatakor a célszemély felé kell fordulni akiben teljesen ott van a „gonoszság, az ellenség..” (nem mindenkire hat), de lehet próbálkozni. A varázsige kimondásakor egy fehér fénycsóva jelenik meg és a célszemélybe fog beköltözni. //
Barbara Decker- .::Diák::.
- Miért akartak megölni? *kérdezi értetlenül, de persze tisztában van vele, hogy ez talán nem a legjobb kérdés, minden esetre ő igazán nem érti, miért akarná bárki is bántani a láthatóan ártalmatlan lányt.* - És mégis hogyan tudnék segíteni? Nem tudok eleget, még csak azt sem tudom, hova kéne mennem, hogy segíthessek nektek *magyarázza, és komolyan úgy gondolja, hogy perpill innen most sokkal többet nem tud tenni az ügyért. Szóval csendben reménykedik, hogy a többiek jutnak valamire, amíg ő itt szépen elvan, és nem keveri magát veszélybe. Valószínűleg ez lesz a taktikája minden órára...*
Mesélő
*A sárkányok nem felelnek, csak morognak a dologra. Mindenesetre nem szólalnak meg. Aztán az akció tovább fokozódik és a férfi megfordulva felel a lánynak. Persze Giselle rájöhetett, hogy a másik a lány gyűlöletéből táplálkozik. Minél jobban mérges és dühös valamire, valakire annál jobban lesz energiája és egyre erősebb lesz. A másik pedig így gyengül. Amanda elindul Giselle felé. Valahol a tudatában-tisztában van azzal, hogy kire támad rá, de manipulálják az elméjét és nem tud parancsolni magának. A démon eközben igyekszik meglépni, de ha az sikerül, akkor még biztosan hallani fognak felőle.* – Nem vagytok jók.. Nincsen itt helyetek és nem szeretem az angyalokat. Nem vagyok képes megbízni bennük és egyen kívül arra képeztek ki, hogy megöljem őket.*Feleli Amanda és igen valóban annyi gyűlölet van benne amit az akadémiában visszafolyt, hogy feltankolta magát a démonunk. Amikor a lány úgy dönt neki ront az angyalnak a tőrét előrántja ám egy varázslat hatása alá kerül. Sikeresen elvégezte a varázslatot ha bár még Amanda gyenge olyasmit érez mintha fejbe koppintanák. A lány hirtelen eltűnik visszakerült az ispotályba és Aryan meg áll Gisellel szemben.* – Nem mindig a szeretet a lényeg. Tudni kell gyűlölni is. Feltártam előtted milyen világ létezhet a tiétektől és hidd el nem hátrálunk meg. Amikor a legkvésbé számítanátok ránk akkor fogjuk látni egymást.*Mondja Aryan majd felmegy a lépcsőn és a kastély hirtelen eltűnik. Barbara pedig amint felelne Annettenek ő is a semmiből eltűnik és ismét a teremben vannak.* – Gratulálok mindenkinek! Igaz bár ilyen későn, de gratulálok. Miss Helgesen biztonságban van az ispotályban van lent és Darius máris kezelésbe vette. Miss Decker. A közel jövőben remélem ügyesebb lesz. A cameos javára 20 pontot ítélek meg. Miss Marceau. A közel jövőben még ügyesebb lesz. Tehetséges mentálmágiából és még sokra is viheti. Ha gondolja keressen majd fel a napokban. A mai órának vége házi feladatot megkapják a holnapi nap folyamán később viszont várom önöket az irodámba. A további szép estét.*A tanárnő sietősen magyarázza a dolgokat és tesz egy két megjegyzést a diákjainak majd távozik a teremből.*
// Köszönöm a részvételt és szörnyen röstellem h idáig tartott az óra tényleg nem terveztem így és remélem nem volt unalmas. Kérlek dobjatok egy 10-es kockával és egy hatossal aztán meglátjuk mi lesz.
0-4 – 230 érme
5-8 – egyszerű tárgy
9-12 – különleges tárgy
13-16 – misztikus tárgy
//
// Köszönöm a részvételt és szörnyen röstellem h idáig tartott az óra tényleg nem terveztem így és remélem nem volt unalmas. Kérlek dobjatok egy 10-es kockával és egy hatossal aztán meglátjuk mi lesz.
0-4 – 230 érme
5-8 – egyszerű tárgy
9-12 – különleges tárgy
13-16 – misztikus tárgy
//
Barbara Decker- .::Diák::.
*Szerencsére a kalandnak hamarosan vége lesz, bár nem kap választ a kérdéseire, de nem is baj. Ebből egy nagyon érdekes fanfic lesz, neki pedig elég volt ennyi ízelítő. A tanár szavaira zavartan felnevet.* - Kevesebb mint egy órával a tanóra kezdete előtt tettem be a lábamat az iskolába, örülök, hogy egyáltalán idetaláltam a teremhez, tanárnő. *Hiába, azért nem olyan könnyű a semmiből belezuttyanni egy ilyen szituációba... Minden esetre megvárja az óra végét, majd halkan sóhajt.* ~ Még oda is? ~ *fut végig a fején, de aztán felkapja a táskáját, és teszi amit tennie kell. Innen már nem kéne kirúgatnia magát, mert nem biztos, hogy később találna még normális helyeket, ahová még fel is veszik, szóval jobb, ha kicsit meghúzza magát... Minden esetre miután kiderül, mit akart tőlük a tanár, felvonul a szobába, lefürdik, majd bedől az ágyba, és holnap legalább tízig szunyál...*
// Köszi az órát, nekem tetszett, és tényleg semmi gond //
// Köszi az órát, nekem tetszett, és tényleg semmi gond
//
Dobókocka
The member 'Barbara Decker' has done the following action : Dices roll
#1 'Hatoldalú kocka' :
#1 Result :
--------------------------------
#2 'Tízoldalú kocka' :
#1 'Hatoldalú kocka' :
#1 Result :
--------------------------------
#2 'Tízoldalú kocka' :
Giselle Céline Marceau- .::Diák::.
*Nem is érdekli különösen a sárkányok reakciója, a férfire jobban koncentrál. Aztán, mikor Amanda megindul felé, akkor kimondja az igét, mert nem akarja bántani a másikat, ezért nem akar sem fegyvert ragadni, sem a Lángot használni. Szóval maradt az ige.* - Amanda, tévedsz! Az angyalok és a lidércek isten teremtményei! Ahelyett, hogy csatáznánk békében kellene élnünk! Én soha nem bántanálak téged! Nem ez a dolgok rendje! *mondja a lánynak, mielőtt amaz eltűnnek, majd Gis zavartan pislog párat, és a férfi felé fordul.* - Tévedsz. A gyűlölet mindig gyűlöletet szül, ami megrontja a világot. Szeretni kell azokat is, akiket nem kedvelsz, vagy ha nem is szereted, akkor sem szabad gyűlölnöd. Én a helyedben magadba szállnék Pokolbéli! Gondolkozz el rajta, hogy a mindenható miért teremtett minket, és gondolj arra is, hogy miért bukott meg a Pokol Ura, mert ő is angyal! Ő is Isten teremtménye! És vannak, akik őt is szeretik. A szeretet mindenhol ott lapul a világon, és erősebben munkálkodik a gyűlöletnél! Csak az a baj, hogy a gyűlölet elfedi a szeretetet és nagyon kevesen látják ezt! *nyom le egy kis monológot, és hagyja elmenni az alakot. Mikor újra felbukkan a teremben, akkor megkeresi a tekintetével Barbarát, és halványan rámosolyog, majd Amarillára figyel.* - Rendben, és köszönöm Tanárnő! Jó estét! *bólint mosolyogva, majd amint elmegy Amarilla Gis odamegy Barbarához.* - Látod, nem is volt olyan szörnyű. Csatlakozol hozzánk? *kérdi, mert azonnal megjelenik mellette Naomi, hogy Gis beavassa az eseményekbe, igen Alise lepattant. Szóval, vagy Barbival, vagy nélküle, de Gisék visszamennek a cameosba.*
//Köszi, az órát. Tetszet.^^És legközelebb majd gyorsabb leszel:)//
//Köszi, az órát.
Tetszet.^^És legközelebb majd gyorsabb leszel:)//
Dobókocka
The member 'Giselle Céline Marceau' has done the following action : Dices roll
#1 'Tízoldalú kocka' :
--------------------------------
#2 'Hatoldalú kocka' :
#2 Result :
#1 'Tízoldalú kocka' :
--------------------------------
#2 'Hatoldalú kocka' :
#2 Result :
Amarilla Darwin- .::Igazgató: Sylorina::.
Ty mondta énis dobjak szóval akkor fél kómásan.. xD
Dobókocka
The member 'Amarilla Darwin' has done the following action : Dices roll
#1 'Hatoldalú kocka' :
#1 Result :
--------------------------------
#2 'Tízoldalú kocka' :
#1 'Hatoldalú kocka' :
#1 Result :
--------------------------------
#2 'Tízoldalú kocka' :
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
*”Jó” Fredrik fásultan lökdösi előre „gonosz” énjét, aki összekötött kézzel, vadul szitkozódva fordulgat hátra.* - Figyelj, ha nem bírod befogni, akkor leszúrlak *feleli a hátul baktató, kezében kardot tartó fiú. n nem örül neki, hogy előre került ez az énje. Egyébként Fred (mármint a jó) kócosan – olyan Elias-feelingűen – ballag, és néha megigazítja az orrán lévő szemüveget. Kevesen tudják róla, de valójában neki is rossz a szeme, csak ő épp kontaktlencsét visel. Most viszont semmi kedve nem volt az előtte lévő alakra hasonlítani, így úgy döntött, hogy inkább Eliast játszik. Halk sóhajjal lépdel előre, és némán tűri, ahogy a rossz énje átkozza. * - Mi lenne inkább, ha észhez térnél, és azt tennéd, amiért ideküldtek! Lidérc vagy basszus! Mi a francért veszel egy ocsmány angyalt?! *emeli fel a hangját az elöl ballagó srác, amire az igazi Fred elég morcosan pillant rá, és a másik hátának nyomja a kardot.* - Leszarom, hogy milyen voltam, én már nem te vagyok, és ha még egyszer így beszélsz a menyasszonyomról, akkor kinyírlak, és teszek róla, hogy egymáshoz tartozunk! Világos? *horkant fel, és hogy nyomatékosítsa is a szavait, ezért elvágja a másik fiúnak az ingjét.* - Legközelebb nem kíméllek, ha nem fogod be a pofádat! *sziszegi morcosan, majd betaszítja a szemét énjét a terem ajtaján. Odabent jelenleg még senki sincs, így Fredrik kiköti az egyik székhez a gonosz felét, elnémítja egy bűbájjal, majd leül mellé, és csendben piszkálgatja a cuccait. Tőrök, kardok lógnak az övén, és persze rajta van a szokásos páncélja is. Szóval mondhatjuk úgy is, hogy Fred valamilyen szinten felkészült az órára. Egyébként a hosszas hallgatás közben a fiút bűntudat mardossa, hogy mennyire kezelhetetlen volt. Sajnálja, hogy az öccsének ezt végig kellett néznie, és azt is röstelli, hogy nem tudta fékezni magát. Szóval óra kezdetére már eléggé lehangolt állapotban leledzik majd, így nem érdemes majd felbosszantani. *
Kyle Williams- .::Diák::.
*A teremben a tanári mögöt hatalmas füst keletkezik. Pontban öt óra és a diákok számára furcsa módon nem Amarilla vagy Denkey professzor jelenik meg, hanem számukra teljesen más tanár. A férfi kénytelen volt elvállalni az órát így a tanári asztal mögé lépve kiegyenesedett háttal rápillant a diákokra. A táblán a mai anyag ott van. A diákok előtt pedig a tananyag.* - Jó estét kívánok mindenkinek! Örülök annak, hogy senki sem késett.!*Köszönti, őket majd kisétál a tanári elé és könnyed mozdulattal sétál végig a padok között.* - Nos tehát.. mit kell tudnunk arról miért nem törölhetjük mások emlékét?*Kérdezz rá a tanár és ebből a diákoknak leeshet az egyik átok amit tanulni fognak. A terem egyébként időközben megváltozik. egy szép kellemes helyre érkeznek, ahol madárcsicsergés van, és a nap süt.*A tanár közben várja a választ a diákoktól, szóval addig nem fogja őket elengedni. Az ő módszere sem különb Amarillánál, de még soha nem tanított még mentálmágiát. Egyébként, amit az ő énjével tett hát.. ő már teljesen nyugodt. Senki nem szeretné tudni Williams úr módszereit.*
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
*Amikor füst keletkezik, akkor felvont szemöldökkel felpattan a helyéről. Keze a kardja markolatán pihen, és acélkék tekintetével ridegen mered előre, aztán hirtelen egyetlen gyors mozdulattal leüti a mellette lévő szemét énjét. Aztán mikor megpillantja a tanárát, akkor egy horkantással visszaül a helyére. Elmorog egy „jó estét”, aztán tovább piszkálgatja a tőrét. Mivel úgy gondolja, hogy nincs gáz, és Amarilla szereti magát helyettesítgetni, ezért nyugodtan hallgatja a birkózás tanárát. Mivel egyelőre úgy néz ki, hogy senki nem válaszol, ezért ő magához ragadja a szót. Finoman simogatja a pengét miközben beszél.* -Mert mindenkinek joga van a saját emlékeihez, és engedély nélkül senki sem veheti el tőle őket. Ezért nem törölhetjük más emlékét, igaz Lace?*felel a kérdésre, és sejtelmes mosollyal az arcán pillant a srácra, majd hirtelen az asztalba vágja a tőrt. Persze, mielőtt átalakulna a terem. Az előtt gyorsan kirántja a fegyvert a fából, majd elteszi, és továbbra is a fényes pengét fürkészi.*
|
|
|