by Vendég Hétf. Ápr. 16, 2012 6:22 pm- Oké bár nem tudom mit és mennyibe fog fájni ennek a hülyének, de kösz.*Mondja Lace a telefonba és eléggé feszültek az arcizmai. Meredith Krasmerrel beszél már egy ideje és arról folyik a beszélgetés, hogy hajlandó e találkozni a szüleivel.* - De légy szíves.. Meredith. Nem.. – Mi az, hogy nem? Egyébként mit csinálsz?*Kérdezz, rá a nő mire a fiú csak pislog.* – Istenem rosszabb, vagy mint Alex meg Josh.. – Ki az, hogy hívják..- Senkivel nem vagyok. Azt hiszem és egy darabig nem is leszek. Vagy is. Nem tudom.*Mondja a srác már kicsit nyugodtan, de zavarban van.* - Talán tetszik egy nyomozó nő csak két bökkenő van a dologban: Idősebb és persze lidérc és olyan megnyugtató a kisugárzása. Egyszerűen nem!*Mondja Olaszul a másiknak és közben kukoricát eszik.*- Nem vagy is.. nem tudom.. Mer ez bonyolult. Hogy jobban e? Talán.. Mindegy nem nyafogok.*Mondja, a telefonba miközben a másik vonalon csak kuncognak a papírmunkák közepette.*- Ha nem igyekezek.. Jó. Talán megpróbálom… csak ez most más. Ha azt nézzük. Na, mindegy. Nem ismersz annyira, mint a srácok, nem akarlak minősíteni sem és azt sem mondom, hogy nincs igazad, mert lehet, hogy van. Hogy más? Még is ki? Már lenyomoztam Penelopet nem kell utána nézned, de én meg nem akarok anyáékkal találkozni. Nem vagyok rájuk kíváncsiak. Minek erőltessük?*Kérdezz, rá viszont az utolsó mondatot már angolul mondja.* - Lapozzunk. Ha Alexel beszélsz jobb, ha nem találkozik velem. Jó, de ha még is. Egy darabig nem fogom keresni, mert akkor kapni fog tőlem. Nem úgy, mint barátjától. Ahha. Pontosan. Na, leteszem, majd még beszélünk. Jó, hogy hallottam rólad Mer. Szia!*Azzal a laza mozdulatával közben le is teszi a telefont és természetesen csak fekszik tovább az ágyon és kukoricát eszik, és azon gondolkozik Penelope hol lehet. Közben a másik dolog, meg amit Meredith mondott neki. Lehet, igaza van és tényleg mozdulni kéne, de akkor az okostojás miért nem mer? Ha annyira nagy lenne a szája akkor már réges-régen lépett volna és nem gyáva farkasként áll itt. Azért szórakozott vele, mert tetszett neki első látásra. Azért volt szemtelen vele, mert szintén tetszik neki.. és, hogy itt van most. Vele egy szállodában elment már hiányzik, az, hogy nincs mellette.* ~Lace te buta vagy..~*Gondolja magában, de valójában meg ugye azt érzi, hogy lépnie kell, mert muszáj. Ha meglátja, a lányt már zavarban van és inkább piszkálja és másról dumál mint amiről kéne. Nem tehet róla. Ő Lace és ilyen a természete.*
A Hiltonban: Penelope és Wallace
Elliot Herondale- .::Diák::.
*A hálószobájában üldögél, és azon gondolkozik, hogy kellene valamit csinálnia. Menjen sétálni? Nem, az nem jó. Szakad az eső, és ilyen időbe nem megy sehová. Nézzen filmet? Egyedül nem jó. Beszélgessen az ismerőseivel? Nem, elég naponta hallgatni a munkatársait. Bámulja a falat, majd miután megunta a semmittevést, akkor felpattan, és meg sem áll Lace szobájáig. Ott lefékez, és bekopog a sráchoz. Árnyékként a falnak dől, és várja hogy ajtót nyissanak. Nem tud mit csinálni, egyszerűen unatkozik. Ha pedig nem tud mit csinálni, akkor kell valami, vagy valaki, aki leköti a figyelmét. Szóval áll, és várakozik. Mellesleg ezen a kései órán még mindig fekete blúzt, fekete csőnadrágot visel. Haja lágyan omlik a vállára, és ez a sötét szín nagyon kiemeli a sápadt bőrét. Igazán mesésen néz ki ma este, bár Wallace ezt perpillanat nem láthatja, mert a nő árnyékosulva dől a falnak. Fejében mindenféle gondolatok kergetik egymást, és akaratlanul is elcsíp egy-két kiszűrődő hangot. Köztük a saját nevét is.* ~ Lace miért emleget engem? *Morfondírozik magában, majd mivel még mindig nem kapott választ ezért még hangosabban kopog. Ha a fiú végre valahára felbukkan, akkor megjelenik előtte, és bele kezd a mondandójába.* - Szia. Nem akartalak zavarni. Csak gondoltam megkérdezem, hogy nincs-e kedvem csatlakozni hozzám? Nézhetnénk valamilyen filmet. Persze megértem, ha nincs kedved… Csak gondoltam megkérdezlek. *Mondja nyugodtan, és kék tekintetét a fiúra szegezi. Ha a másik csatlakozik hozzá, akkor a nő leül a kanapé egyik végébe, és elindítja a filmet. Persze Lace-re hagyja a választást, de valószínűleg ő indítja el a filmet. Ha elkezdenek mozizni, akkor ő a kanapé közepére tett kukoricás tálból eszeget, és csendben bámulja a képernyőt.*
Vendég- Vendég
*Most ő azon gondolkozik, hogy mit tegyen. Beszélni most nem fog.. Ő most el van tvzik vagy most fogja bekapcsolni és természetesen próbálja magát elfoglalni ebben a rossz időben. Ő most azon gondolkozik sehova és semmit nem akar csinálni. Meredith ki fagatta Peneloperól így halhatta a lány a nevét, de Olaszul beszéltek szóval. Ha olyan dologról van szó, akkor mindnenképpen úgy beszél, hogy ne értse a másik. Azután kopogást hall. Gondolataiba temetkezik, hiszen a szüleiről volt szó. 4 éves kora óta nem látta őket. Azóta mióta eltaszították. A saját vére.. Aki szülte és ráadásul meg is akarták őt ölni. Ezek után kitalálkozna a szüleivel? Lace biztosan nem. Ugye a kopogásra fülel és Penny lép be rajta.* -Szia. Persze. Kukoricát kérsz? Vagy valami ételt? Tudok ám főzni!*Kérdezz rá barátságosan, de még mozdulatlanul az ágyon fekszik egy farmerban. Igen a pólót levette, mert kicsit melege van. Így Penelope láthatja Lace kocka hasát.. és nem lehet rajta tapasztalni, hogy elhízna. Mindenestre térjünk, vissza arra ő csak bámulja a lányt, de a kukoricához, ahogy nyúl úgy esik ki a kezéből. Szerencsétlen a srác, na.* - Izé.. De te is becsatlakozhatsz nyugodtan. Én is éppen azt nézem, mit lehetne nézni.*Mondja, fejét csóválva majd arrébb huppan és figyeli a fekete hajú lányt..*
Elliot Herondale- .::Diák::.
*Egyébként mikor belép szándékosan nem kérdez rá, hogy mégis kinek beszélt olaszul, és miért emlegette őt. Nem akarja kifaggatni a másikat, hiszen mindenkinek lehetnek titkai, és akármilyen furcsa, de egy nyomozó is képes tiszteletben tartani mások magánügyeit. A kukoricás kérdésre csupán halványan elmosolyodik.* - Nem kérek, köszönöm. Van sajátom. *Az ételre halkan felkuncog, és rázza a fejét. Fekete hajtincsei repkednek a levegőben, ahogy nemleges választ ad a fiúnak.* - Nem vagyok éhes. De… Nem is tudtam, hogy tudsz főzni. Miket főzöl? *Érdeklődik kedvesen. Érdekes, de ő annyi nincs otthon a főzésben. Az ilyen dolgok kicsit távol állnak tőle., pedig talán jó szakács is válhatna belőle csupán nincsen rá ideje. A fiú öltözékére – pontosabban a hasára – pillantva pár percig csak zavartan pislog, majd beletúr a hajába, és nem igazán lehet szóra bírni. Az pedig, hogy meleg van… Nos Penelope egészen eddig úgy gondolta, hogy kellemes az idő, de talán mégis kezd felforrósodni a hangulat. Mikor Lace kezéből kiesik a kukorica, akkor megint felkuncog, és az ajtónak támaszkodva figyeli a másikat.* - Ha nem zavarok. *Mosolyodik el halványan, becsukja maga után az ajtót, és lehuppan Lace mellé az ágyra. A lábait felhúzza, a hátát a falnak dönti, és a képernyőre mered. Vagyis egy darabig azt nézi, majd a tekintete a fiúra vándorol.* - Mit nézünk? *Kérdez rá a műsorra, de ha megkapja a választ, akkor is inkább a másikat bámulja. Egyébként érdekes, mert egészen közel ülnek egészhez, és a leányzón érezhető, hogy kicsit feszült. De csak egy nagyon kicsit. *
Vendég- Vendég
*Nem is baj, hogy rákérdeznek, hiszen a másik makognak jobbra meg balra és ugye ő nem az érzelemről híres, hanem az okoskodásról és a hülyeségről. Szóval ő ilyen. Ha kell, tud érzelemről beszélni csak ez nála ritka. Utoljára Veronica vágta haza majdnem a legjobb barátjával való kapcsolatot szóval nem is próbálkozik az óta.* - Ahham oké..*Mondja a srác a kukoricára és rákérdez, csináljon e valami ételt.* - Sok, mindent nem tudsz még rólam. Egyébként nemzeti ételeket, süteményeket, leveseket. Bár a kedvencem, amit mindig csinálok a britt kaja. Reggelire. Ha Phoneixben vagyunk, általában én csinálok 8-10 személyre, de olyan hamar megeszik.. Na, mindegy. Egyébként meg 10 éves korom óta főzök hála Josh apjának és az anyjának. Mindegy. Tényleg. Ne haragudj.. csak szeretek erről fecsegni elég sokat…*Mondja a fiú és csak zavartan elvigyorodik majd ugye Penelope közben lehuppan mellé és ugye khm.. a fiú póló nélkül. Igen szokott egyébként így lenni. Jól érzi magát, na.* - Nem zavarsz. Végtére is részben a te szobád. Meg amúgy sem zavarsz.*Mondja mosolyogva és arrébb huppan.* - Amit szeretnél bár minden filmet szeretek kivéve a romantikát. Nyálas és undormányos fickókat olyan Dicaprio féléket ne fúj.. Milyen filmeket szeretsz?*Kérdezz rá és próbálja elterelni a gondolatait, de még nem is tudja mit csináljon zavarában… igen a fiú is zavarban van és átnyújtja a távkapcsolót a lánynak, hogy válasszon valamit. Vagy a tv műsorokból, vagy a filmek közül..*
Elliot Herondale- .::Diák::.
*Érdekes, mert Penelope viszont tudna az érzéseiről beszélni, csak egyszerűen ő sincsen tisztában vele, hogy mit gondol. Visszatérve: Ugye Penny megkérdezte Lace-t, hogy mégis miket szokott főzni, és a nő mosolyogva hallgatja végig a fiú szövegelését. Érdekli az, amit a másik mond neki szóval ő nem bánja, hogy a fiú kivételesen annyit beszél.*- Nahát. Most aztán kellemes csalódást okoztál nekem Lace. *Mosolyog angyalian a fiúra, majd hozzáteszi, hogy egyszerűbb ételeket ő is tud főzni. Csak sajnos nincs rá ideje, hogy főzzön, pedig amúgy lehet szeretné.* - Egyébként, ha szeretnél nyugodtan beszélj az ételekről. Hidd el, érdekel, az amit mesélnél. *Pislog ártatlanul a másikra miközben elhelyezkedik az ágyon. Aztán csak bámulja a fiút, és egyszerűen képtelen elfordulni a másiktól. A szabadkozásra csak kuncog, és rázza a fejét.* - Ideiglenesen te is itt laksz, és mivel ez a te részed, ezért nincs jogom itt lenni, ha nem szeretnéd. *Rándítja meg a vállát, arra pedig, hogy nem zavarja a másikat csak jókedvűen mosolyog, és az egyik hajtincsével kezd szórakozni. Rossz szokása, de ha nagyon zavarban van, akkor ezt csinálja. Kellett neked keresni a „bajt” Penelope…* - Hidd el nem terveztem. *Kuncog a lány, és átveszi a távirányítót. Ahogy elveszi a távkapcsolót véletlenül hozzáér a fiú kezéhez, mire zavartan elhúzza az ujjait, és úgy szerzi meg a szerkentyűt.* - Nyomozó vagyok. Szerinted? *Kuncog a nő, majd hogy normális választ is adjon a kérdésre így sorolni kezdi a dolgokat.* - Egyébként szeretem a vígjátékokat, a kalandfilmeket, de főleg a krimiért vagyok oda. Meg a misztikus filmekért. Miért te? *Kérdez vissza, miközben nyomogatja a gombokat, de egyáltalán nem figyel rá, hogy éppen melyik csatornát is nézik. Ugyanis Penny drága még mindig Lace bámulásával van elfoglalva.*
Vendég- Vendég
*Faggatják a főzésről ő szeret ezekről beszélni. Egy kisfiú, aki nem élhetett a szüleivel és inkább elvándorolt. Sok mindent meg kellett tanulnia az életben nem hiába erős a gyerek. Lélekben és fizikailag. Bár ha belegondolunk, hogy a szüleivel miért nem akar találkozni csak eszébe, jut az a bizonyos nap. Az a nap, amikor az anyja rá akart támadni. Mindegy visszatérve csak ő mosolyog és néz a lányra a szürkéskék szemeivel és érdekesen megnézi magának.* ~ Te hülye lépjél már. Ha nem lépsz, akkor csalódni fogsz. Így is csalódtál eleget és megérdemled a boldogságot..~*Jut eszébe Meredith szava és észreveszi, hogy azért bámulják. A hosszú csend befolyásolja. Kicsit közelebb ül a másikhoz és elpirul. Jó ő nem tehet róla. Hát, ha ilyen.* - Sok mindenkinek okozok meglepetéseket..*Mondja lidércül és lehunyja a szemeit és sok mindent maga elé képzel. A jogra csak vállat von és pislog nagyokat. Ami az övé az a lányé is. Egy szóval ő nem önző, mint Alexander.* - A nyomozók is tarthatnak meglepetéseket. Mint ahogy a farkasok.. az emberek.. és..*Mondja Lace és csak közelebb ül. Ugye oda adja a távirányítót vagy is nyúlnak érte és hozzá érnek a kezéhez. Ő csak zavartan elpirul és ránéz a lányra.* - Mondd. Van barátod?*Kérdezz rá és ha kap választ belefojtja a lányba, mert közeledik hozzá és magához húzza. A rózsaszín ajkai hozzáérnek a lányéhoz, majd amikor ugye abba hagyták csak lehajtja a fejét és az orra alatt motyog.* - Ne haragudj.. Ha te nem érzel semmit..*Csak mondja a fiú zavartan és igen.. Amivel a fiút nyaggatják hetek óta. Ő most a fehér lepedőt bámulja, és egyszerűen nem néz rá Pennyre. Zavarban van na.* - Szóval.. krimik. Hm.. Krimiknél vannak jobbak is..*Mondja még mindig a lepedőt bámulván és az ujjával egy íves kört rajzol le.*
Elliot Herondale- .::Diák::.
*Azért Penelope se járt jobban, hiszen őt a saját szülei adták át a finn Intézetbe, hogy ne vádolják meg őket azzal, hogy a lányukkal kivételeznek. Emellett az apja még ki is tagadta őt, hiszen nem volt hajlandó angyalokat gyilkolni. A nő teljesen el van merülve a gondolataiban, de mikor elkapja Lace pillantását, akkor egy kis pír jelenik meg a porcelán szín arcán. Igen, zavarban van, de nem tehet róla. Aztán ő ugye csendben marad, és csak nézi a fiú arcát, szóval hagyja, hogy közelebb üljenek hozzá. Egyébként egy pici mosoly jelenik meg a szája szegletében, mikor a vérfarkas elpirul.* - Eddig nekem még nem sikerült. *Jegyzi meg kacérkodva, és természetesen lidércül felel a másiknak. Mert biztos benne, hogy a japán választ nem értenék meg.* - Ez így igaz. Nekünk az a dolgunk, hogy soha ne tudják meg a kilétünket. Kivéve azok, akikben valamilyen szinten megbízunk. *Suttogja halkan, és bólint a szavakra. Nos az meg hogy egyre közelednek hozzá, az csak annyit jelent hogy nem nagyon zavarja az, ha a fiú a közelében van. Ha irritálná, akkor már rég elhajtotta volna. Aztán jön a távirányítós eset, mire egy kicsit Penelope arcába szökik a vér, és neki is sikerült elvörösödnie. Aztán a következő, kissé talán tapintatlan kérdésre felvonja a szemöldökét, de válaszol.* - Nincs, de… *Mondja ezt a két szót, aztán már csak annyit vesz észre, hogy Lace karjai közt „hever”, és visszacsókol. Miután abbahagyták ezt az egészet, és Lace elhúzódott tőle, akkor a vérfarkas szavaira csak a fejét rázza. A fiú álla alá nyúl, és kényszeríti a másikat, hogy ránézzen. Visszahúzza magához a másikat, és puha ujjaival a fiú mellkasán simít végig egészen addig, amíg a másik nyakánál össze nem kulcsolta a kezeit. Ezúttal ő csókolja meg a másikat, és ha sikerült elszakadniuk egymástól, akkor csillogó szemekkel, kissé zavartan felel a másiknak.* - Igazság szerint nem vagyok biztos az érzéseimben, de azt tudom, hogy veled akarok lenni. *Súgja halkan a fiú fülébe, majd a filmekre terelődik a szó.* - Például mik? *Kérdez rá huncut mosollyal, majd inkább kikapcsolja a televíziót.* - Szerintem úgyse találunk olyan műsort, ami mindkettőnket érdekel. Viszont… mesélj még magadról. *Kérdi játékosan a cameosostól, és a világért se engedné el.*
Vendég- Vendég
*Ha tudná a fiú, hogy a lány mit élt meg sajnálná, és együtt érezne vele. Hogy angyalokat nem gyilkol, annak a fiú csak örül így Alexből nem lesz madáreledel. A fiú hosszasan bámulja a lányt és most jobban megfigyeli magának.* ~Hmm.. egészen szép kis teremtés.~*Gondolja, magában majd haloványan elmosolyodik, amikor látja, hogy elpirul a lány. Ő is pirulgatna, ha így kell ülnie nem hiába ő fiú, de akkor is zavarban van. Beszélgetni kezdenek az ételről és utána ő elhallgat, és csendben bámul és mindenfélét csinál zavarában.* -Méég..*Mondja ki és lehajtja ugye a fejét.* - Bennem megbízol?*Teszi fel a kérdést és most rápillant a lányra és most zavarában vigyorodik el. Nem bírja már a fiú sokáig.. Mármint ugye, hogy megcsókolja. Így tehát.. közeledik, hozzá és drasztikus következményekre számíthat a másik. Jön a kérdés és belé fojtja a lányba a szót. Megcsókolja a másikat, nem nyálasan.. De usernek khm.. Brendon és Zoe jutott eszébe az is ilyen szerencsétlen volt. Térjünk vissza a szerelmeseinkhez: Lace elhúzódott és zavarában egy nagy ívű kört rajzol a lepedőn. Ugye lehajtja a fejét és közli, a dolgokat mire ő csak azt kapja válaszul, hogy az álla alá nyúlnak. Ő egyszerűen elpirul, ha rá kell nézni a másikra, de a következő mozdulatokra nem számolt. Visszahúzzák a fiút és átkarolja a kezeit a nyaka körül és megcsókolja. Enged a csókolásnak ő meg a derekánál kulcsolja össze a kezeit.* - Nem vagy vele egyedül.*Csak ennyit nyőg ki és a filmekre csak vállat von. Aztán kérik, hogy meséljen, magáról mire nyel egyet.* - Hát, jó. Azt hittem egy nyomozó mindent kiderít..*Nyelvet ölt és vesz egy mély levegőt.* - Los Angelesben születtem. De ez nem nagy szám csak azért, mert kaszinók városa.. De mindegy. 3-4 éves koromig nem tudtam mi történik bár 4 évesen, amit meghallottam szót anyám szájából leesett. Meg akart ölni és apám még csak meg se rezzent, hanem védte anyámat. Ez 4 évesen történt egy vacsoránál. Közben felmentem a szobámba és a hátsó ablakunkon kiszöktem. Nem igazán tehettem mást. Hosszú séta után, ami volt 8-9 nap gyaloglás egy „asszony” talált rám. Elvitt valahol Phoneixben egy árvaházba. Nem igazán éreztem jól magam, de lassan hozzászoktam a tényhez, hogy haza nem mehetek. Azt hiszem így röviden ennyi.. bár a mai napig nem hallottam a szüleimről. Ha vissza is fogadnának, amit én nem akarok, akkor biztos elkövetnék újra azt a drasztikus lépést.*Vesz egy nagy levegőt és csak nézi a lányt továbbra is.*- Te is mesélsz magadról?*Kérdezz rá és haloványan elmosolyodik, aztán kicsit hátrébb ül a lánnyal együtt.*
Elliot Herondale- .::Diák::.
*Pedig Penelopét nem kell sajnálni, hiszen félig-meddig de úgy így boldog. Egyébként, ha Alexander tud viselkedni, akkor alapból nem bántják. Egyébként ő csak ül, és mered maga elé miközben butábbnál butább gondolatok nem jutnak eszébe. Aztán ugye kicsit elvörösödik, mikor eljut az agyáig, hogy Lace eléggé feltűnően bámulja őt. Majd az ételekre terelődik a szó, bár úgy látszik, hogy a másik annyira nem akarja feszegetni a témát. Aztán valahogy eljutnak addig is, hogy Penny megjegyzi azt, hogy még annyira nem sikerült meglepnie őt. A még szócskán egyébként halkan felkuncog, és ártatlanul pislog a fiúra. A következő kérdésre felvonja a szemöldökét, és halványan elmosolyodik.* - Nem teljes mértekben, de igen. Egy kicsit. Ahhoz, hogy kiérdemeld a bizalmamat ahhoz nagyon sokat kell dolgozni. *Vonja meg a vállát, de egyébként nagyon is komolyan gondolja azt, amit az előbb mondott. Ezek után többnyire csak ülnek egymás mellett egészen addig, amíg Lace magához nem húzza, és meg nem csókolja. Amikor Lace zavarában elhúzódik, akkor egyszerűen visszahúzza magához, és megcsókolja a másikat.* - Örülök neki, hogy nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel. *Szólal meg pimaszul, majd pár perccel később megkéri a fiút, hogy meséljen magáról. Komor arccal hallgatja végig a másik meséjét miközben csóválja a fejét. Hogy lehetnek ilyenek az emberek?!* - Sajnálom, nem akartam hogy ezt el kelljen mondanod. *Fintorodik el, majd mikor a srác visszakérdez meglepetten pislog.* - Mit meséljek? Semmi olyan érdekes nincs az életemben. A szüleim a cambridge-i Intézmény vezetői, és mivel úgy gondolták, hogy kivételeznek velem, ezért átkerültem a finnekhez. Ott találkoztam Lassével, Eliasszal meg Freddel. Egyébiránt ott tanítottak meg többféle nyelven beszélni, harcművészetekre oktattak és még Helsinkiben tanultam meg programozni, és minden egyéb dolgot, ami a számítógépekkel kapcsolatos. Az apám kitagadott azért, mert nem voltam hajlandó angyalt ölni. Volt egy öcsém is, akit Qarinban öltek meg. Ezért csaptam fel nyomozónak, és azért élek a városban, hogy kiderítsem ki az öcsém gyilkosa. Hát. Röviden ennyi, ami talán fontos lehet. *Vonja meg a vállát, majd ismét a fiúra pillant.* - Azt hiszem mindkettőnknek eléggé szomorú az előélete, szóval én azt mondom, hogy felejtsük el a múltat, és koncentráljunk a jelenre. Mondjuk, nem akarsz valamikor megtanítani főzni? *Mondja egy pici mosollyal az arcán csakhogy elterelje a beszélgetést erről a témáról. Nem nagyon szokott magáról mesélni, de ha már mindenképpen kérdezték… A nő előre lendül, és megpuszilja a fiú ajkait, hogy ezzel is elterelje Lace gondolatait. Egyrészt, mert szerinte Lace sem akar beszélni a gyerekkoráról, másrészt Penny se szeretné boncolgatni a saját életét.* - Szerinted a szállodában tartanak fagylaltot? *Kérdez rá hirtelen, mert most fagyizni támadt kedve, egyébként ha akarja a másik, ha nem Penny ott marad a másikon.*
Vendég- Vendég
*Ha nem bántják Alexet az tényleg jó a fiúnak. Ő neki is, hiszen mindenképpen jó, mert akkor nem kell folyton védeni a fenekét. Amíg mesél, a lány csak ücsörög és bámulja, a fiú szóval ő belülről kacag és élvezi a dolgokat. Sőt.. a bizalomra csak bólint, és a fejét rázza meg, de közben a gondolataival is el van foglalva.* - Ahham, de szerintem már ki érdemeltem kocka néni.*Mondja pimaszul és elvigyorodik. Ugye mesélni kezd magáról, mert kérik, de nem igazán nagy szám csak az, hogy „meg akarták ölni” de nem foglalkozik ezzel. Szóval tovább lépve hallgatja a másikat és pislog nagyokat az apjára..* - Az apád egy szívtelen. Gonosz alávelő.. és.. húúú..*Mondja a fiú szemforgatva majd az öccsét halván csak sajnáló fejet ad.* - Nem tudtam ne haragudj. Igen, meg azt hiszem, lépjünk tovább. Ne foglalkozzunk a múlttal.*Jelenti ki ő is és csak ad egy puszit az arcára.* - Akkor neked olyan lehet Lasse mint a testvéred. Meg Fred is egyébként, meg bírom őket semmi bajom nincs velük.*Mondja mosolyogva neki leesett a dolog és nem is annyira féltékeny így tehát nyugodtan rápillanthat a srác Lassera. Aztán a főzésre terelődik, a gyanú mire a másik nagyokat pislog.* - Nem. Azért nem, mert a nyomozó nők odaégetik az ételt és a fél konyha tűzben fog állni. Tudod milyen nehéz a hajamból kimosni azt a füstöt? Félóra kell, mire beáll rendesen reggelente.*Hozzányúl a hajához és aggódva fogdossa. Egyébként csak viccel, de tényleg félti a haját.* - Viccet félre téve ki kell érdemelni.*Mondja pimaszul és nyelvet ölt.* - Egy puszi az ára. Nem arcra puszi.*Mondja diadalmasan és kihúzza magát. Ha a lány benne van az árban és fizetett megtanítja főzni.* - Minek akarsz te fagyit?*Kérdezz rá meglepetten az előbb még enni akart. Így vissza huppan a párnára és bedurcásodik és ránéz Penelopera.* - Akkor nem főzők. Ch.*Mondja Lace és néz maga elé és kukoricát eszik.*
Similar topics
