Írta: Jesmon Helar
4 posters
Kórház
Vendég- Vendég
- Post n°1
Kórház
Qarin kórháza egy viszonylag nagy, háromemeletes intézmény, melynek főszárnyából még két másik, U alakú szárny ágazik el. A belépő látogatót vagy beteget a portán igazítják el, valamint kap egy kitűzőt rajta a nevével és látogatásának okával. A kórházban jól képzett sebészek, háziorvosok és ápolók látják el szolgálataikat nap, mint nap, akikben bátran megbízhatsz. A földszinten a háziorvosi rendelők valamint a laborok (vérvétel, röntgen) találhatóak, a második és harmadik emeleten a betegszobák kaptak helyet. Az első emelet egyik fele a műtőknek ad helyet (belépés csak személyzeti tagoknak!), a másik pedig a büfének és a társalgónak, ahol a bentlakó betegek eltölthetik az idejüket. A kórháznak ezen kívül van még egy kis, zárt parkja, ahol a betegek és látogatóik orvosi engedéllyel sétálhatnak.
Írta: Jesmon Helar
Írta: Jesmon Helar
Lisa Deadwood- .::Városi Lakos::.
- Post n°2
Re: Kórház
*Még mindig enyhén sápadtan lép ki a kórház ajtaján, miközben végig simít a hasán, amin már rendesen látszik is, hogy babát vár. Enyhe aggodalom ül kinn az arcán, nem tetszett neki, az, amit az orvosok mondtak. Valami gond van a vérnyomásával, ami nagyon nem jó és valami olyasmiről is beszéltek neki, hogy sajnos elég nagy esélye van rá, hogy a gyermeke koraszülött lesz, de jó hírt is kapott! Megtudta, hogy kislánya lesz, aminek nagyon örül, csak az az első kettő hír ne lenne ott, mert az valahogy most beárnyékolja minden örömét. Na meg azon is el kell még gondolkoznia, hogy hogyan közölje egyáltalán Jareddel, vagy, hogy közölje-e egyáltalán. Hisz joga van tudni, de nem tudja, hogy mi is van most a sráccal és, hogy egyáltalán Lisa mellett áll-e még...*
Andrew Mason- .::Iskola Pszichológus::.
- Post n°3
Re: Kórház
*Andrew kényelmes, lassú léptekkel sétálgat Qarin egyik utcáján. Semmi különösebb úti cél nincs előtte, egész egyszerűen csak eljött egyet járni ebéd után. Meg persze sok mindenen kell gondolkoznia... Mellette szokás szerint ott battyog Vicarah, akit most már szinte lenyűgöző ügyességgel hagy figyelmen kívül, még akkor is, amikor a kis sárkány időről-időre meglöki az orrával a fiú lábát. Persze ez csak kívülről tűnik ilyen egyszerűnek, hiszen egyébként Drew igenis komolyan küzd akárhányszor véletlenül hozzáér a sárkány, vagy valahogyan belekerül a látókörébe. De most gyorsan rövidre zárja ezt a gondolatot, sóhajt egyet, és felhunyorog az égre. Élvezi ezt a gyönyörű őszt, ráadásul most már az újak sem kérdezik meg tőle, hogy mi a jó égért hord folyton sálat. Természetesen most is a szokásos módon néz ki: sötétbarna szövetnadrág, krémszín ballonkabát - alatta egyébként egy fehér inggel, de az így nyilván nem látszik -, és egy, a nadrágéval egyező színű sál. Ahogyan tehát sétál, valahogyan a kórház környékén találja magát, ami még őt is meglepi, hiszen nem tűnt fel neki, hogy mikor jött át az Institutionéba. Azonban ezt az eszmefuttatást hamar megszakítja egy ismerős alak, aki ekkor lép ki az épület ajtaján. A lányt meglátva kicsit sietősebbre veszi a tempót.* - Lisa! Történt valami? *lép hozzá oda, aggódó arccal. Egyrészt, a csaj éppen egy kórházból lép ki, másrészt már megint sápadt, és egyébként sem futottak össze már egy ideje, szóval... Igen, Drew némileg aggódik. De persze nem is ő lenne, ha nem idegeskedne egy egyszerű ismerőse miatt.*
Lisa Deadwood- .::Városi Lakos::.
- Post n°4
Re: Kórház
*Lassan sétál, nem szeretne ismét visszakerülni a kórházba, az a sok ember... Mondjuk nem ez a legnagyobb problémája, hanem inkább, hogy mindenki körbe zsongja és azért a rosszul lét sem olyan kellemes. Bár az a szerencséje, hogy már 5 hónapja terhes és innét már csak jobb lesz és enyhébbek és ritkábbak lesznek a rosszullétek. Elméletileg. Az ismerős hangra megfordul, majd elmosolyodik, mikor megpillantja a hang tulajdonosát, Andrewt.* - Csak tegnap rosszul lettem és behoztak. De már jobban vagyok. *Feleli a másiknak, remélve, hogy az megnyugszik. Nem kell érte annyira aggódni, őszintén szólva a lelki gondokat leszámítva nagyon is jól érzi magát, még a sápadtságát is indokolatlan gondolja, bár a doki megmondta, hogy ez "csak" a keringési problémának a következménye. Mikor végig pillant a másikon, feltűnik neki a mellette lévő kis sárkány, amire csak elmosolyodik.* - Hát ő meg ki? *Érdeklődik, miközben a fejével a sárkány felé int. Amúgy a lányon is a szokott öltözete van. Egy kék csőfarmer, egy laza fehér felső és egy szürkés szövetkabát, no meg a megszokott fekete edzőcipője. Meg a vállán lóg a fekete oldaltáskája, amiben utána hoztak pár dolgot a kórházba, hátha huzamosabb ideig ott kell maradnia.*
Andrew Mason- .::Iskola Pszichológus::.
- Post n°5
Re: Kórház
- Akkor jó *mosolyodik el. Aztán persze észreveszi a pillanatot, amikor Lisának feltűnik a sárkány, és érzi, hogy rá fognak kérdezni, úgyhogy szusszant egyet és vállat von.* -Senki *feleli rossz kedvűen, de aztán egyből tovább tereli a témát, mert semmi kedve erről magyarázni.* - És egyébként hogy vagytok? Mit mondanak az orvosok? Gondolom azért most már tudsz egy-két dolgot, nem? *kérdezősködik. Ez persze csak részben terelés, mert tényleg érdekli, de azért az is egyértelművé válik belőle, hogy a legkevésbé sem szeretne a továbbiakban a sarkában loholó kölyöksárkányról cseverészni, úgyhogy jobb, ha az angyal túlteszi magát a dolgon. Ennyivel viszont meg is elégszik, mert hát többet nem nagyon tud se kérdezni se mondani, meg egyébként sem szokott túl sokat beszélni. Úgyhogy miközben Lisa válaszára vár, vet egy óvatos oldalpillantást Vicre, és megenged magának egy fél másodpercnyi idegességet, amiben arra gondol, hogy vajon mennyi ideje van még, mielőtt Leroy kiszedi Jasonből, hogy mégis hol van, és érte jön, hogy visszazárja abba a rohadt kúriába, és újra - ezúttal valószínűleg örökre - elvegye a szabadságát.*
Lisa Deadwood- .::Városi Lakos::.
- Post n°6
Re: Kórház
*Nem nagyon érti, hogy miért reagál Andrew így, a sárkányos dologra, de úgy dönt, hogy nem foglalkozik vele, sejti, hogy ez olyan téma, amit nem szeretné a másik, hogy beleszóljon, tehát tovább lép és a fiú kérdésére kicsit bizonytalanul válaszol.* - Jól vagyunk, azt hiszem. *Simít végig a hasán és folytatja.* - Nem túl sok jó hírt hallottam... Ma közölték velem az orvosok, hogy nagyon nagy rá az esély, hogy kora szülött lesz a pici, mert valami keringési probléma lépett fel, amivel ne tudnak mit kezdeni. *Sóhajt a lány és igazából nem nagyon tudja, hogy mit gondoljon, de szép lassan egy mosoly kúszik az arcára és ismét megszólal.* - De azért egy jó hírt is közöltek velem. *Mosolyodik el és enyhén belepirul a mondatában, talán az öröm számlájára írható fel ez is.* - Megtudtam, hogy milyen nemű lesz. *Mondja a srácnak kitörő örömmel.* - Te amúgy hogy vagy Andrew? *Érdeklődik a másik felől, hisz eddig még meg sem kérdezte.*
Andrew Mason- .::Iskola Pszichológus::.
- Post n°7
Re: Kórház
- De azzal fognak tudni mit kezdeni, mármint úgy tudom, hogy a legtöbb koraszülött végül teljesen egészséges lesz *válaszol az első mondatra, kicsit igyekezve biztatni Lisát. Jó, rendben, ez némileg aggasztó, de ha nem nagyon súlyosan koraszülött a gyerek, akkor komoly baja biztos nem lesz.* - Igen? *vigyorodik el, amikor a lány bejelenti, hogy kiderült a pici neme.* - És? Ne húzd az idegeimet *nevet fel. Valóban kíváncsi rá, hogy kisfiú lesz vagy kislány, meg úgy... általában, kedveli Lisát, szóval érdekli, hogy mi lesz vele meg a babával.* - Megvagyok. Elkezdődött a suli, szóval máris van rajtunk teher, jövő hétre például van egy töriesszé, amihez hozzá se tudok szagolni, de Sir Helar volt olyan kedves és emlékeztetett minket tegnap *fintorog egyet, majd vállat von.* - Szóval leginkább ilyen kis semmilyen, sulis dolgok teszik ki az életemet jelenleg. Tényleg, te nem gondolkoztál rajta, hogy esetleg majd visszagyere? *vonja fel a szemöldökét. Persze tudja, hogy az eléggé komplikált lenne, de végül is ha Lisa nagyon akarná, meg lehetne oldani.*
Lisa Deadwood- .::Városi Lakos::.
- Post n°8
Re: Kórház
- Hát, ha nem olyan súlyos a helyzet, akkor igen. De még az orvosok sem tudják, hogy mennyivel fog korábban születni, ha az lesz. *Sóhajt a lány, sehogy se jó ez. Nem akarja, hogy pont az ő gyereke legyen koraszülött. Nem szeretné, de nem nagyon tud mit tenni ellene. Andrew lelkesedését látva elvigyorodik és azért egy picit húzza az agyát, majd hihetetlen lelkesedéssel szólal meg.* - Kislány lesz! *Nevetve tapsikolna és szívesen beleugrana Andrew nyakába örömében, de egyenlőre marad a nevetgélésnél. Annyi bőven elég, valószínű, hogy a hatalmas lelkesedés roham nélkül is tudja a másik, hogy mennyire örül Lisa.* - Miért, miről kell szólnia? *Érdeklődik, mikor is előjön a suli, mint téma. A következő kérdésre kisit habozik.* - Hát, nem tudom. Nem nagyon szeretnék, vagyis... Hát, nem tudom. *Bizonytalanodik el a lány és igazából tényleg nem tudja. Meg hát, ha megszületik a pici, akkor nem is nagyon lesz ideje ilyesmikre valószínűleg.*
Andrew Mason- .::Iskola Pszichológus::.
- Post n°9
Re: Kórház
- Nos, akkor szorítok értetek *bólint komolyan Lisa szavaira. Persze megérti, hogy ezt igencsak nehéz elfogadni, de azt is sikerült megértenie, hogy ezen sajnos sok mindent nem lehet változtatni, szóval ő csak annyit tud tenni, hogy reménykedik, hogy minden rendben lesz, és hogy ez az egész várandósság a lehető legkevésbé lesz komplikált. Ez után izgatottan várja az angyal válaszát, és amikor elhangzik - leginkább amiatt, ahogyan elhangzik -, elvigyorodik, és kitárja a karjait a lány felé, akin látja, hogy szíve szerint a nyakába borulna örömében. Persze úgy csinálja, hogy amennyiben Lisa ezt inkább mégis kihagyná, akkor csak egy örömteli, gratuláló gesztusnak tűnjön, de azért látsszon rajta, hogy ez egy jelzés, hogy nyugodtan megölelheti, ha nagyon szeretné. Nincs különösebb baja azzal, hogy azok, akiket többé-kevésbé már ismer, hozzáérjenek, érdekes módon nem sikerült összeszednie egy érintésfóbiát Leroy hülyeségei miatt.* - Mit tudom én, valahova le van írva *sóhajt egyet a törire, majd felnevet.* - Látod, ez a probléma azzal, hogy meg kéne írni a héten. Mindegy, megoldom majd valahogy, de utálok házit csinálni *szusszant. Hát, erre most mondhatnánk, hogy örüljön, hogy ez a legnagyobb problémája, de igazából azért szenved ilyen hülyeségeken, mert addig is nem az a problémája, hogy fogoly lesz-e belőle holnapra vagy sem, ami ugyebár most már hónapok óta kínozza. Gyorsan eltereli a figyelmét, vissza Lisára, és rámosolyog.* - Mondjuk meg tudom érteni a bizonytalanságot. Végül is itt lesz a baba... Mellette valószínűleg nem sok időd marad majd *mondja kissé zavartan, mert hát ja, ő is vágja, mi a hiba a kérdésében.* - De ha esetleg gondolod és érdekel, hogy esetleg később visszagyere, odaadhatom a mágiás óráinkról a vázlatokat, és akkor tudsz otthon tanulni *ajánlja fel. Végül is tudja, hogy a lány elkezdte az Akadémiát, és látja rajta, hogy nem teljesen biztos benne, hogy nem akar visszajönni, szóval... Ráadásul bárkinek jól jöhet, ha egy kicsit többet tud az átlagembernél.*
Lisa Deadwood- .::Városi Lakos::.
- Post n°10
Re: Kórház
- Köszi. *Mosolyog enyhén a lány, őszintén szólva, azért jól esik neki, hogy valaki gondoskodik róla. Nem mintha nem lenne két nagyszerű bátyja, akik hamarosan ide jönnek, de azért teljesen más dolog a kettő. Lisa számára legalább is biztosan. Majd ugye közli a sráccal a jó hírt és mind a kettejük kedve olyan 180 fokos fordulatot vesz, Lisa pedig megöleli Andrewt örömében, mikor látja, hogy a másik nem bánja. Hihetetlenül örül, el sem tudja mondani, hogy mennyire és nagyszerű érzés az is, hogy ezt meg tudja valakivel osztani. Azután pedig ugye a sulira terelődik a téma.* - Úgy nehéz lesz megírni. *neveti el magát a lány.* - Megértem, de ezzel jár a suli. Én se szerettem. *Mosolyog a másikra.* - Hát igen, valószínű. *Bólint a lány és ebbe még annyira bele sem gondolt.* - Majd még meglátom, ezt azért át kell még gondolni. *Feleli a lány, szívesen visszamenne, de mostanában biztos nem teheti meg.*
Andrew Mason- .::Iskola Pszichológus::.
- Post n°11
Re: Kórház
*Felnevet, ahogyan Lisa a nyakába borul, és óvatosan visszaöleli. Nagyon tetszik neki, hogy a lányt ennyire boldoggá teszi, hogy dolgokat tud meg a gyermekéről, mert öröm számára látni, hogy ha más nem, annak a kisgyereknek remek élete lesz. Egy ilyen hozzáállású anyával? Hát hogy a frászba ne lenne?* - Hát igen *von vállat vigyorogva Lisa válaszára. Azért meg fogja ám oldani, de mondjuk a történelmet pont nem találja különösebben érdekesnek, és szívesebben írna esszét mondjuk... Nem, igazából semmiről nem írna olyan szívesen esszét, de még mindig jobb lenne, ha ő választhatná meg a témát, mert akkor biztosan valamilyen irodalmi cuccot adna be, valamelyik kedvenc könyvéről. Ez után ugyebár tesz egy felajánlást, és a lány válaszára elmosolyodva bólint.* - Ahogy gondolod. Minden esetre ha szükséged van valamire, tudod a számomat, szóval keress meg nyugodtan *mondja, majd összeráncolt homlokkal felpillant az égre, és végre eljut neki, hogy a nap már eléggé lemenőben van, és hamarosan teljes sötétség lepi majd el a várost. Amit ő sem akar megvárni, meg hát a csajnak sem kéne, szóval ismét megszólal.* - Hazakísérlek, rendben? Nekem is vissza kell érni valamikorra a suliba, téged meg nem foglak csak úgy, egyedül elengedni, hogy a sötétben mászkálj Qarin utcáin, szóval... *Majd - akár tetszik Lisának, akár nem - hazasétál a lánnyal, még azt is felajánlva, hogy hozza a táskáját, aztán elköszön, és visszaindul a suliba, hiszen jobb lenne, ha a sötét nem találná itt, mert ki tudja mik és kik kerülnek majd elő, ha leszáll az éj.*
Atanas A. WIlliams- .::Diák::.
- Post n°12
Re: Kórház
* Hogy hogyan került a kórházba? Nem emlékszik már rá, olyan gyorsan történtek az események, csak arra emlékszik, hogy az egyik pillanatban még otthon ült a kedvesével, a következő pillanatban, meg jött a telefon, hogy azonnal jöjjön a kórházba, most meg itt van és senki nem mond neki semmit. Csak ül a váróban és várja, hogy végre valaki közölje vele miért is kellett sürgősen a kórházba repülnie. Otthon hagyva mindent és mindenkit. Szóval most itt van és nem tudja mit kellene tennie, vagy mit kellene csinálnia csak vár... bár egyre türelmetlenebbül, ahogy telik az idő. Legszívesebben felállna és elhagyná a helyet, de nem teheti mert azt mondták neki, hogy fontos és vész esetén értesítendő részbe őt jelölték meg. Szóval ennél többet nem tud.*
Mesélő
- Post n°13
Re: Kórház
*Atanas észreveheti, hogy igen különös helyre került hiszen ide nem igen kerülhet be akárki. Ha körbe néz észreveheti, hogy minden hófehér maga körül az asztal amin fekszik az ugye ezüstös színű, de látszik, hogy voltak előtte rajta hiszen nem mosták le. Nem Quarini kórházban van, de azt hiheti. Érezheti, hogy mozdulni nem tud le van szíjazva az asztalra és a nővérek sorjában járkálnak körülötte…* - Doktor úr mi legyen a beteggel?*Kérdezi az egyik ápoló akinek lehetett látni, hogy a szája szélén ott van a vér. Szemei akár az ördögé. Atanas hallhatja a férfi hangot, de egyenlőre csak a nőt láthatja.* - Még várjanak vele. Azt mondták szükség lesz rá. Úgyis meg van minden bizomány nem fordíthat semmit ellenünk.*Bólint a nő és oda megy Atanashoz majd elvigyorodik. A fiú láthatja, hogy infúzióra van kötve és a vérét is át tisztítják. Két infúzió mind két kezében.* - Ízletes véred van…*Szagol bele a vámpír.* - De sajnos a szabály kötelezz történt egy kis hiba veled, de ne aggódj helyre fogunk hozni.*Feleli kedvesen majd Atanas nyaki ere felé hajlik és kiereszti a vámpír fogait majd kicsit megcsiklandozza a fiút.*
Atanas A. WIlliams- .::Diák::.
- Post n°14
Re: Kórház
* Nem sokkal a gondolkozás után áthívták egy ágyhoz beadtak neki valamit, most mikor felébredt egy teljesen másik ágyon találja magát, kezeire infúzió kötve és le van kötözve nem érti ezt az egészet és nagyon rossz sejtése van ki akarja tapintani a Meridas medált, de annak hűlt helye. Eltűnt a medál. Elvették, mi lehet vajon Cathel nem tudja, semmit nem tud, csak, hogy ott van mellette egy vámpír csaj aki alig bírja tűrtőztetni magát és, hogy közölték, hogy van valami hiba a vérével. Ezen kívül mást nem tud, de egyre rosszabb előérzete van. NEm tudja mi történik, de a pánik roham kerülgeti.* - Hol van Cath? Hol van a feleségem? Ugye vele nem csináltatok semmit? * kérdi meg a nőtől aki azzal, hogy vámpírfogaival végigsimít a nyakán még inkább az idegösszeroppanás határa felé kergeti a srácot. Hol a fenébe van, mi fog történni vele illetve eddig mi történt vele. *
Mesélő
- Post n°15
Re: Kórház
*Talán nem tehet róla, hogy ilyen helyzetbe került, de nagyon és igen képes a nő akár arra is, hogy egyen belőle? Jé ezt már megtette hiszen a szája szélén Atanas vére folyik lefele. Amikor végig megy a nyaki erén és hallva a kérdést felnevet és megsimogatja a homlokát.* - Milyen feleséged? Neked sohasem volt feleséged. Te ide kerültél egy éve hozzánk csak az illúzió kelteti veled, hogy van feleséged. Ezt neked csináltuk drága kisfiam, hogy érezd milyen a fájdalom és bele őrülni abba. Hiszen nézd meg sikerült egy év alatt közel elterelni a figyelmedet sikerült tesztalany lettél és végre most már közénk tartozhatsz…*Gondolkozik el behunyva a szemét…* - Végre… mit szólsz hozzá, hogy a családunk tagja lehetsz?*Kérdezi meg a nő majd szét tárja a kezét és Atanas láthatja a nő fekete szárnyait ahogyan kinyitja őket. Angyal-Vámpírok ritkán szoktak kegyetlenek lenni, de ez a nő..* - Ne aggódj mi gondoskodunk rólad.*Mondja majd elindul az infúzió felé amin nem a vére megy hanem valamit tesznek bele. Atanas fájdalmat érezhet és elhomályosul körülötte minden. Mintha teljesen megőrülne.*
Atanas A. WIlliams- .::Diák::.
- Post n°16
Re: Kórház
* Ahogy meghallja a választ hirtelen fogalma sincs mi van, nem lehet, hogy az egész csak álom, volt, olyan valósághű volt, mintha teljesen igazi lett volna. Ezek szerint nem volt esküvő, nem volt Hitler ivartalanítás? James se létezik ő is csak egy illúzió volt? Ahogyan az akadémia is egy illúzió volt? * - Az nem lehet, nem lehet, hiszen, ott voltam, mindent meg tudtam érinteni, beszélni tudtam mindenkivel, egyenesben volt az életem, minden rendben volt, voltak barátaim minden. NEM LEHET, HOGY AZ EGÉSZ ILLÚZIÓ VOLT. AZ LEHETETLEN!!!! * ordítja és szeméből egy könnycsepp gördül le. Aztán meglátja a nő szárnyait. * - Ugye nem? Uye nem lettem angyal-vámpír, mondd, hogy nem lettem az. Mondd, hogy még mindig ugyan az az Atanas A. Williams vagyok akire emlékszem. Mondd, hogy ez csak egy ********* ****** vicc. Hogy mindjárt előugrik valaki az ajtó mögül és közli, hogy ez egy vicc, mondd, hogy ez nem igaz. * Mondja, majd hirtelen fájdalom üt a kezébe és akármennyire is nem akarja becsukni a szemét a szeme szép lassan lecsukódik és elhomályosodik körülötte minden.*
Mesélő
- Post n°17
Re: Kórház
– Oh valóság volt minden körülötted csak irányítás alatt voltál kicsi szívem. Mi irányítottuk az életedet és most már teljesen elértük, hogy egyedül maradj a családodon kívül.. meg a haverodon kívül. Most már minden rendben lesz egy másik világot fogsz látni mire felébredsz.* – Csak a testemen keresztül, te szánalmas senkiházi…*Szólal meg a nő mögött valaki amikor Atanas elalszik.* - Ezzel már elkéstél ő a mienk..*Mosolyodik el és a nőt hátulról megfogja valaki az orvos és leülteti a székre.. nem lehet látni a teljes arcát viszont a szemei feketék. Érezheti, a lány is baj van.* – Megjött az emberünk.. nagyon szépen ide hoztad..[color:e0cd=dimgrey*Feleli, majd Lena ijedve néz az orvosra.* – Azt, hogy lehet az nem létezik.. *Néz az orvosra aztán a nőre aki éppen átváltoztatni készül egy fiút.. Lena nem tehet semmit hiszen azt nem tudhatja, hogy alszik e vagy nem… de nem bírja megállni. Az alvilági ereje hirtelen a semmiből felül kerekedik és egy erős tűz labdát dob az orvos felé..* – Egyszer már meghaltál tűnj vissza ahová való vagy.. és te tűnj el a fiútól ő az enyém..*Feleli a démon szemeivel és mind a ketten Atanas felett vannak… egyenlőre csak farkas szemet néznek az egyiknek vörös szem és vámpír fogak a másiknak fekete szemek és érezhető az erős démoni erő.*[/color] – Ne akard, hogy végezzek veled, te bukott.. mindig is gyűlöltem az angyalokat, főleg a kiszámíthatatlanokat. – Nézz már magadra rólad is tudunk mindent és megölted az egyik legjobb embert a világon. Többet tett bárki másért mint más normális doki. Kicsi szivem a közelébe se kerülsz a dolgoknak.*Válaszolja és Lena Atanasra néz, aggódik érte, hogy ne legyen semmi baja..* - Már átváltozik percek kérdések utána azt csinálsz vele amit akarsz.. de legközelebb te következel.* – Végezzük el itt és most gyerünk..*Feleli neki mire a nő megroppantja a karját és elindul Lena felé.. – hát , szembe akarsz nézni a valósággal? legyen..*Felemeli a lányt, és a nyakánál fogva a falhoz vágja vagy kétszer, de nem tűnnek el a fogai. Atanas szíja kezd gyengülni, de kérdés, hogy érzi e a fájdalmat vagy a körülötte levőket érzékeli e…*[/b]
Atanas A. WIlliams- .::Diák::.
- Post n°18
Re: Kórház
* Hiába, a szer hatásának hála jó ideig csak a hangokat hallja, amik közé egy idő után egy ismerős hang keveredik, azé a lányé akit elkísért utoljára órára. Nem emlékszik a nevére, kezdenek haloványak lenni az emlékei és nem tudja, most mi a fene történik. Hallja, hogy valaki tűzgolyót dob és szabadulni akar, bár jelenleg még csak foltokban lát, és szédül mint az állat, de mire elkezd engedni a kötél, addigra már körvonalakban ki tudja venni mi folyik, látja a lányt tegnapról, meg látja a vámpírnőt. Dühös, ingerült jelenleg Atanas és a forrongó dühe egyenesen a vámpír nő ellen irányul. Nem érzékeli még mozdulatait és cselekvését, de érzékeli egyre növekvő erejét, ami ki akar törni és ez egy személyre irányul, el akarja pusztítani. Meg akarja ölni, tönkre akarja tenni. Ahogyan a nőhöz közeledik az érezheti a közeledő erőt, a mögéje tornyosuló energiát, mely ellene irányul és el akarja pusztítani meg akarja semmisíteni. Végezni akar vele és amely nem kíméli azt aki ellenáll neki. Elsöpri az útjából, mint valami apró porszemet. Ezt az erőt érezheti a mögé lépő és fölé tornyosuló Atanasban.*
Mesélő
- Post n°19
Re: Kórház
*Most már a mienk és te neked is véged lesz nem sokára…*Feleli és a lányt ismételten felemeli a torkánál akinek feketék a szemei, de a fejét nagyon beverhette. Nem tud megszólalni hiszen a vámpír valamit csinál, hogy a lány is a hatása alatt legyen ám amikor érzékeli azt, hogy mi folyik körülötte késő.. valamit ő is megérezz és a nő is.* - Üdv köztünk újonc.*Közli vele.* - Csatlakozz közénk ő csak egy senkiházi aki megkeseríti az életedet. Mit gondolsz miért tettem ezt veled ő miatta. Hidd el ő is benne volt ebben az egészben itt tálalom neked.*Feleli mire a lány szemei elhalványulnak, és ijedten nézz a srácra ne higgyen neki. A vámpír-angyal pedig sugallja, hogy ő az ellenség és minden miatta van.*
Atanas A. WIlliams- .::Diák::.
- Post n°20
Re: Kórház
* Ahogy a nő fölé tornyosul és szép lassan a látása is visszatér és már látja a helyzetet, döntés elé állítják, a vámpír-angyalt hagyja életben vagy a démont. Ám a vámpír érezheti, hogy a haragja akár mit is sugall ellene irányul és nem a másik lány felé, majd következő pillanatban Atanas Keze a vámpír kezeire fonódnak és egy csonttörés kíséretében lehámozzák azokat a démon nyakáról. Majd egy másik kéz hátulról a nyakára szorul és elkezdi fojtani aztán Atanas felemeli a nőt és az előbb őt fogva tartó ágy felé dobja, pontosabban rá az ágyra majd a következő pillanatban ott terem és a nőt lekötözi az ágyhoz. Majd az orvosi szekrényhez lép. Lázasan keres valamit amit aztán megtalál és elővesz. Egy injekciós tűt láthat a nő a kezében mozdulni nem tud, mert Atanas erősen az ágyhoz kötözte. Majd a nő karjába szúrja az infúziót, aztán pedig a cső felé fordul levegőt szív fel az injekciós tűvel majd a tűt a cső felé irányítja átszúrja a tűt és a levegőt a csőbe fecskendezi.* - Lassú és kínokkal teli fájdalmad lesz. Ahogy lassan a levegő a véráramodba jut, majd a légbuborék a szívedbe jut és aztán megszűnik az tovább dobogni. De én türelmes vagyok kivárom amíg a levegő a testedbe jut majd onnan a véredbe, aztán végül megöl téged. Itt fogok állni fölötted és az utolsó emléked erről a világról az lesz, ahogyan ott állok fölötted és ördögien mosolygok rád. * Mondja és közben a levegő eléri a nő testét és bejut azon keresztül. Még egy perc és a nő meghal. AMint meghalt a nő, a démon felé fordul.* - Megígértem a tanárnak, hogy vigyázok rád, legalábbis az emlékeimben megígértem az árnytantanárnak, hogy vigyázok rád. De már nem tudom mi volt valóság és mi nem, szóval ha nem így volt akkor mondd el kérlek mi az igazság. Teljesen összezavarodtam. De ne félj téged nem akarlak bántani. * mondja aztán lerogy a földre igen, az előbbi energiák sokat felemésztettek belőle és ráadásul a lány azt is láthatja ahogy a srác eddig hófehér szárnyai egyre szürkébbek és szürkébbek lesznek, míg végül teljesen feketébe át nem csapnak. Igen Atanas megbukott. *
Mesélő
- Post n°21
Re: Kórház
*A nő várja azt, hogy mi lesz és érezheti, hogy történni fog valami ám a démon lány is fél nagyon is meg aggódik a srácért. Talán jól is teszi főleg most.* - Gyerünk csináld ezzel megkapod a méltó jutalmad és végre teljes lehet minden..*Feleli majd amikor fölé állnak nyöszörögve sikoltva fájdalmak között láthatja, hogy meghal, de valamiért érezheti a srác amikor a nő szíve dobban egyet akkor az övé is.. mintha összelettek volna kapcsolva. Lena felé indulva amikor már biztosra ment a halálnál a lány felpillant a srácra majd nem tudja hirtelen mit mondjon.* - Nézd.. nem szabadott volna megtörténnie.. volt egy feleséged viszont elhagyott és másfél év után ismételten találkozunk. New Yorkban találkoztunk egy utca sarkon éppen cigarettát gyújtottál meg amikor beléd mentem.. könyveim szanaszét hullottak majd aztán, beültünk egy kocsmába azért, mert te ragaszkodtál, hogy megismerj. Hagytam is.. utána találkozgattunk még pár napot majd szó nélkül eltüntél.. nézd, kerestelek és megtudtam, hogy itt vagy az akadémián. Pont amikor az események zajlódtak. Atanas én sokáig kerestelek, de nem szeretném, hogy bajod legyen miattam. Nem tudsz mindent rólam, hiszen nyílván csak egy kaland voltam számodra és ide jön egy ismeretlen lány akire rá támadtak pár napja.. a eljön az idő az én titkomat is elárulom, de addig is kérlek bízzál bennem. Vannak barátaid és az akadémiára jársz tudomásom szerint egy Márk nevezetű fiú náci zászlót emlegetett amire felvontam a szemöldökömet. Tegnap érkeztem ide és a tanár úrral közösen megegyeztünk abban, hogy az én múltamat feledjük. Ne kérdezzél semmit egyszer elárulom ez az igazság. Viszont ami most veled történt ez pedig a valóság.. és, hogy miattam buktál meg.. mert..*Feleli a lány zokogva és elterül a földön és akkor hallható valami morajlás majd egy erős angyali fény aztán megjelenik valaki. A démon megrémül az arkangyal láttán majd az körbenéz és tekintetét Atnasra szegezi.* – Te fiú.. tudod mit tettél? Szembeszegültél azzal amit nem kellett volna megtenned. Az úr nevében közlöm, hogy megbuktál. Viseld el a bukásod következményeit és vezekelj a templomban, hogy megbocsásson a tettedért.*Feleli majd visszamegy az égbe.* - Induljunk haza kérlek..*Szólal meg Lena és várja, hogy a fiú döntsön.Ezt a hazugságot sikerül a fejébe ültetnie Atanasnak hiszen a meggyőzés erejét használva sikerül is elérnie természetesen. *
Atanas A. WIlliams- .::Diák::.
- Post n°22
Re: Kórház
* Ahogy hallgatja a lány szavait kezdenek visszatérni az emlékei, mármint az igazi emlékei, ami valójában történt. Vannak darabok amikre nem emlékszik, de a lányra határozottan emlékszik és valami motoszkál a fejében. Hogy mi történt.* - A te érdekedben tűntem el. Nem akartam, hogy belekeveredj ebbe. Ki akartalak hagyni belőle. Szerettelek és inkább szenvedésre ítéltem magam, mint hogy neked bántódásod essék. Aznap amikor eltűntem épp meg akartam kérni a kezed. Aztán... - áh, de homályos ez az egész...- aztán miután megvettem a gyűrűt észrevettem, hogy követnek és ezért nem mentem el hozzád és megszakítottam veled minden kapcsolatot és igyekeztem elfeledkezni rólad, hogy ne tudhassanak meg semmit se rólad. Sajnos a többi emlékem teljesen homály nem tudom mi a valóság és mi nem. Vissza tudsz juttatni az akadémiára? * kérdezi meg tőle amikor vakító fény kíséretében megjelenik Gabriel Arkangyal. Aztán következik a sokk, melyet az a közlés ad, hogy megbuktott. Aztán leroskad a lány mellé és ennyit nyög ki. * - Sajnálom. Remélem megbocsájtasz. * mondja és megint kezdenek halványodni a dolgok, ám erőt vesz magán és feltápászkodik.* - Segíts visszajutni az akadémiára, beszélnem kell a testvéreimmel. Aztán ha beszéltem velük akkor majd elmegyek pihenni de előbb velük kell beszélnem. Csak segíts. * mondja és látszik rajta, hogy ereje van csak a látása még mindig nem az igazi, hiszen nagyon sokat pislog és hunyorog. Úgy látszik, még mindig tart a vámpírrá válási folyamat. Mely eléggé erősen hatással van a látó szervére. *