- Úgy hogy Antoine meg Séb elrángatták valahová. Meg amúgy is dolgom van. *Pillant gyilkosan a másikra. Fred meg... Nos ő Fred. Hozza a formáját.* -Téged öcsi, de majd Giselle beavat a továbbiakba. *Szól közbe Fred majd következik az, hogy mégis miért is kell kinyírni Alexet.* -Nem. Most szépen csendbe maradsz, és végigmondom amit akarok!*Torkolja le a másikat, és folytatja a monológot, Fred arcán meg egyre szélesebb lesz a vigyor.* -Igen, emlékszem. De jóformán semmit nem mondtál el. Persze. Én és a bajba keveredés. Igaz, jó párszor kerültem bajba, de még élek. És nem kell értem aggódni. Tudok vigyázni magamra. Nem vagyok se kislány, se olyan, akit támogatni kell. *Szól vissza a másiknak. Majd mikor Alex Fredhez beszél a fiúnak ökölbe rándul a keze.* -Nem lennék oly' szíves. Mivel én beszéltem Giselle-lel addig nem megyek el, amíg nem kér meg rá. Mellesleg nem dumálnék arról, amiről fogalmad sincs. Angyal. *Az utolsó szónál egy köpés színlel. Ezzel akarja jelezni, hogy az angyalokból az Alexander-filingűeket megveti.* -És ezt nem akartad elmondani? És arra nem gondoltál, hogy én is mennék? Nekem is közöm van hozzá. Meg Lord Sammaelnél nem tudnék bajba keveredni. Ha pedig leváltanak az Őrzőségről hát így jártam. Mint említettem nem kell engem félteni. Megtanítottak alkalmazkodni, és túlélni dolgokat. *Reagál Alex szavaira. Nem különösebben lepődött meg, de azért még mindig ott van az a tüske, és zavarja, hogy nem avatták be a tervbe.* -Te mégis miről beszélsz? Az előző suliban mást nem hallottam, mint hogy mennyire nem bírod elviselni az aurámat. *Ráncolja a homlokát, mert nem érti mi van a másikkal.* -Teljesen máshogy történt minden. Nem tudom miről beszélsz... És annak örülök, hogy most legalább hajlandó leszel bejelenteni a magánakcióidat. De ezt akkor sem bocsájtom meg neked. *Mondja fenyegetően, majd keserűen felnevet.* - Nem fogok a nyakadon lógni. Van jobb elfoglaltságom is. *Mondja el féloldalas mosollyal. Igen, enyhén szerelmes a lány...* -Ha elmondod? Valószínűleg veled mentem volna.. Vagy odaadtam volna apa egyik szeráfpengéjét, pontosabban azt ami nálam van... Hogy azzal nyírd ki a rohadékot. *Vonja meg a vállát, Fredrik szeme meg mintha megcsillant volna a szeráfpenge hallatára. Aztán ugye a fiú elindul befelé, de megáll, és Alex behúz neki egyet. Kicsit neki esik az ajtónak. A szemében furcsa fény jelenik meg, mikor visszaüt.* -Nem kellett volna taknyos. *Morogja a fiú, aztán ha tud még hasba rúgja a másikat. Nem hiába a sok harcművészeti óra...* - Most nyírlak ki angyalkám. *A lidérc fiú az övéről leakaszt egy tőrt, ami egész eddig ott volt csupán a srác ruhája jól takarta. A tőr egy régi, szép motívumokkal készített fegyver. Fredrik előre lendül, és ha sikerül neki akkor elvágja a fiú pólóját. Közben folyamatosan igyekszik kitérni az ütések elől. Gyors, elég gyors, és jó erőnlétben van. * -Én szóltam, hogy ne hergelj fel, de már csak is, mi? Elárulom neked, hogy ez a tőr kifejezetten ártalmas lehet neked, ha megváglak vele. Nem hiába készült a fajtád ellen szöszikém. *Mondja tovább a lidérc, és minden izma pattanásig feszül. Bármelyik pillanatban képes lenne ráugrani a másikra.* -ELÉG!* Ekkor azonban hangos süvítés hallatszik majdnem egy időben Giselle hangjával, és Fredrik (meg ha Alexnél is van fegyver) akkor kicsapódik a kezükből, és elrepül valahová. Majd a francia lány még kétszer lecsap az ostorral, nem olyan erősen de arra épp elég, hogy a két félt odébb lökje. A két fiú közé ugrik, és gyilkosan mered mindkettőre.* -Alex, állj le! Fredrik szintén! Örülnék neki, ha nem marnátok egymást. Ha ezt Mikháel, vagy Lord Sammael megtudja... Igazán tekintettel lehetnétek már... ha másra nem legalább ne előttem... Alex, hagyd békén Fredet. Jó barátom, és csak segíteni akart. Fred, hagyd a testvéremet akármilyen hülye is, kérlek nyeld le a piszkálódását. Alex nem piszkálod őt, te szintén nem piszkálod a bátyám. Világos?! Alex, muszáj volt egy lidércre támadnod?! Fred, muszáj volt majdnem kinyírnod?! Tegyétek félre az ostoba, gyerekes viselkedéseteket, és nőjetek már fel végre! Ennek nem lesz jó vége fiúk.*Osztja most már a két fiút. Fredrik fogja magát, és bevonul a hálóba, de előtte még hátrafordul.* - Nem én kezdtem. Ha a fajtámat sértegeti halállal lakol. És nem én kezdtem az egészet. Ha ő nem köt belém akkor nem fajul el idáig az egész. Jó éjt Giselle. *Köszön el a másiktól, de előtte még összeszedi a tőrét. Ügyet sem vet Alexre, és bemegy aludni.* - Miért kell folyton balhéznod? Ugye tudod, hogy ebből nem menthetlek ki? A Lord nagyon is ugrik, ha lidérceket bántalmaznak. Mellesleg Fred elmondása szerint csak ő meg a tesója vannak itt a Lord fajtájából.*Sóhajt a lány, majd lehuppan a kanapéra, és a testvérére pislog.*