by Elliot Herondale Pént. Aug. 24, 2012 9:37 pm
* Hát, ha el is törné a kezét, akkor keresne egy gyógyítót, helyre rakná a csuklóját, és szépen elverné – vagy legalábbis bosszút állna – Eriket. Egyébként nem szándékozik hergelni a srácot, sőt kimondottan csak Victoriát szereti cseszegetni. Aztán az egós megjegyzésre felhorkant.* - Akkor eladlak valami afrikainak, hogy szüljön neked kicsi Erikeket. Bár, lehet, hogy Jones is megteszi… *vigyorodik el kajánul, majd Erik következő megjegyzésén felröhög.* - Még szerencse, mert agyon is vernélek! Nem vagyok homokos…*Üti vállon Eriket, persze nem erősen csak amolyan haveri piszkálódás szintűen. Nem tudja miért, de szimpatizál a lidérc-vérfarkassal. Talán azért, mert el tud vele hülyülni.* - Értem, hát az szar. Szerencsémre nekem ott van az oxfordi haveri köröm, a szüleim meg az ősök odafent, akik most elég csúnyán nézhetnek rám, de hát nem tehetek róla. Néha a perverz humoromat is meg kell csillogtatni *bólint a svéd szavaira, majd a „nők” szónál felkuncog.* - Idegesítőőőők. Még rímel is rá *nevet fel, majd ugye elárulja, hogy szám szerint neki öt testvére van.* - Nem vészesek. Én imádom őket, bár többen vagyunk fiúk, szóval meg van a társaságom. A nővérem meg jóformán már önálló, szóval ritkán jön haza. A húgom meg… Ő el van a saját kis barátnőivel *csillannak meg nosztalgikusan a szemei, hiszen hiányoznak ám a tesói, pedig minden nap beszélnek telefonon keresztül, de az nem ugyanaz.* - Gondoltam, de még akkor se tartalak túlzottan lovagiasnak, bocs *kuncog továbbra is, majd ugye kifejti a véleményét a lányokról, és a csóválásra kitör belőle a röhögés.* - Te haver, meddig fogod még csóválni a fejed? Lassan már lerepül a helyéről! Egyébként meg szerintem az a problémájuk, hogy nincsen kőbe vésve, hogy jogunk van megrontani őket *vonja meg a vállát eltűnődve, mert a legtöbb nő tényleg nem szereti az egyéjszakás kalandokat.* - Ez az! Hallod, láttad, hogy egy picit elvörösödött? Mi lenne, ha valamelyik este kikészítenénk? Elvinnénk valami eldugott helyre, és megmutatnánk neki, hogy milyen jól is nézünk ki! *jelenik meg egy huncut mosoly a szája szegletében. Ő nem akar egy ujjal se hozzáérni a csajhoz, de azért jó, ha Vic tudja, hogy mikről marad le, amikor kiviharzik a társalgóból.* - Igazán nincs mit. Máskor is *vigyorog, majd a röpködésen csak tovább kacarászik.* - Már hozzászoktam. Pedig a levegőben legjobb száguldozni! *kuncog, a függőségen meg csak szélesen vigyorog.* - Igen, kezdek hozzászokni. Nem baj, majd felcsípek egy mennybéli fruskát. Nekem úgyis szabad bejárásom van oda *kacsint Erikre, célozva arra, hogy ő képes arra, hogy felmenjen, hiszen az őseinél mindig ott szoktak tölteni pár napot.* - Ühüm. Hát ezzel az Ashley-vel, vagy kivel még nem beszéltem. Viszont a másik három csajról annyit tudok, hogy ez a Gaea rühelli a lidérceket, szóval felejtsd el. Naomi meg Ariadne pedig bepasizott. Ahogy felmértem a terepet az Erethonban az összes csaj foglalt, a Sylorinában meg nem tudom milyen pszichopaták vannak *reagálja le Erik szavait közben pedig elgondolkozva hümmög.* ~ Basszus, tényleg csak a selejt maradt! *bosszankodik magában, majd ugye szépen rábukkannak(vagy inkább a hulla zuhan rájuk) egy holttestre. Amikor pedig Erik kikapcsolja az övét riadtan rápislog.* Hülye vagy? Hová mész? *kiált utána, aztán a válaszra csak bólint, ő is kikapcsolja az övét, és elmebeteg dolgot csinál. A mozgó-kanyargó kocsiban szép lassan feláll, kitárja a szárnyait, és a magasba emelkedik. Nem várja meg, hogy a szerelvény megálljon egyszerűbb, ha használja a szárnyait. Így a játékkezelőhöz repül egyenest, és neki áll magyarázni.* - Figyeljen, az előbb, az alagútban egy hullára bukkantunk. A társam ott maradt. A kocsi mindjárt befut egy szétmarcangolt torkú pasassal! Azonnal utána kell járni ennek az ügynek! *hadarja el, és kétszer is el kell mesélnie, hogy végre felfogják mi történt. Leállítják a hullámvasutat, lesegítik a többi utast, és szólnak a biztonságiaknak, de Elliot nem várja meg, hogy a biztonságiakkal együtt visszamenjen, hiszen ki tudja mi van Erikkel. Így elrugaszkodik a földtől, és visszarepül a járatig. Ott aztán feloldja a láthatatlanná tevő bűbájt, és kirántja a szeráfpengéjét a kardhüvelyből. A penge ezüstös-kéken felizzik, Elliot pedig szépen berepül a járatba. Nem hülye, szóval néhány centivel a víz felett lebegve, a penge segítségével a terepet megvilágítva kutakodik Erik után. Nem fog zajt csapni, mert mi van, ha az a valami rátámad? Így egyenlőre feszülten vár, hogy Norgen, vagy a biztonságiak felbukkanjanak…*