by *Nem is tudom azt meg mondani, hogy hány lánnyal voltam az évek során, de talán azt kell, mondjam, hogy összesen 20-al, de egyik se érdekelt igazán és itt meg állt a tudományom. Na jó ugye megcsókolom és nem egyáltalán nem akarom elveszíteni. Azt hiszem tanultam sok mindent és a legfontosabbat, hogy mindig legyünk őszinték és tiszteljünk másokat és becsüljünk, meg ami van hiszen ha ezt nem tesszük meg mindent elveszítünk. Ezt tudom, és magam előtt tartom. Ugye húzni kezdem Nicolet és persze nem mondom azt, hogy ússzunk. Sekély a víz. Végül is megadom magam és igazság szerint a part mellett megállok. A kérdésére csak halványan elmosolyodom és megcsókolom újra.* - Nincsen bajom veled egyáltalán. Szeretlek, és nem akarlak egyszerűen elveszíteni és ne kérdezd miért érzem, hogy nem akarlak.*Felelem neki majd rápillantok az égre és újra elönt a pánik roham. Mi van ha nemet mondd vagy nem tetszik neki? Úristen nem akarok gáz lenni.. Még örülök annak, hogy.. na jó..* - Őőő… nem is tudom azt, hogyan kezdjek bele..*Mondom neki dadogva és kicsit elvörösödök. Ezt én vagy meg fogom bánni vagy nem.*- Mindig is sejtettem azt, hogy van valahol egy lány a messzi vidéken, aki szeretni fog. Azt nem gondoltam volna, hogy egy vámpír.. Ami persze jó nem rossz értelemben mondom neked. Sikerült megmutatnod azt is nem mindig lehet az ember fajgyűlölő és persze úgy érzem komolyodtam is melletted. E mellett elég sok mindenen mentél keresztül és egyáltalán nem szeretném azt, hogy további utadon egyedül legyél. Szeretném biztosítani a jövőt is számodra Szeretném megosztani veled az életemet és persze minden ami vele jár. Nicole.. szeretlek.. hozzám jössz feleségül?*Kezdek bele és azt hiszem sikerült kimondanom amit gondolok.* - Persze ha.. korainak gondolod várhatunk vele..*Mondom dadogva hiszen nem tudhatom a reakcióját. Végül is tényleg azt gondolta valami baj van velem? Nem szeretem ? Ezt azt hiszem meg fogom kérdezni tőle.. mindenesetre megfogom a kezét és a szemeibe nézek. Nem is tudom már régóta gondolkodok ezen lépésen és remélem vagyis bízom a dolgokban.*
+9
Fredrik Laine
Victoria Jones
Dobókocka
Erik Norgen
Mesélő
Lord Sayon Merlioth
Lily Hollow
Matthew Chancellor
Amarilla Darwin
13 posters
Eidolon
Christopher Acerlot- .::Diák::.
Nicole Brise- .::Diák::.
*Nekem még sosem volt barátom Chris előtt, ha persze nem számoljuk azokat a gyerek szerelmeket Londonban - egy 10 éves fejével komolynak látszódtak, de visszagondolva a kézfogás az mégsem számítható járásnak, még ha az illető már elmúlt 13, akkor sem. Aztán jött életem legszörnyűbb 7 éve, majd pedig a Fyron - és Chris. Nem tudom, mi lennék ma nélküle, valószínűleg egy lelki roncs. Ma már jobb a helyzet, és ezt neki köszönhetem. A szó minden értelmében megmentette az életem. Ekkor Chris húzni kezd a víz felé, én pedig ellenállok, ami végül sikerrel is jár, megállunk a csobogó, kristálytiszta víz mellett és ekkor megérzem, hogy Chris mondani akar valamit. Még nem tudom, hogy mit, úgyhogy nem szólalok meg, csak várok. A szavaira csak halványan elmosolyodok, de érzem, hogy ebben a mosolyban minden boldogságom benne van. Nem tudom, hogy mivel érdemeltem ki ezt a fiút, úgyhogy csak örülök neki, amíg a magaménak tudhatom. Aztán lassan belekezd abba, amire tudom, hogy egész eddig várt, én pedig csak mosolygok tovább, bár kezdek kicsit megijedni, hogy mi lehet a szándéka. Látom rajta, hogy ideges, így mikor megfogja a kezem, kissé megszorítom. Azonban amit ekkor hallok, arra egyáltalán nem számítottam. Észre sem veszem, de az arcomhoz kapom a kezemet, mintha szeretném eltakarni az első reakcióimat. Az agyamig szépen lassan eljut az információ, s csak várok, hogy feldolgozásra kerüljön. Fülemben még mindig az utolsó kérdés cseng, s szinte nem is hallom Chris ezutáni szavait. Csak nézek, s nem látok mást, csak a fiút, akit szeretek, s szeretni is fogok, életem végéig. Nem tudom, mennyi ideig állhatok így, valószínűleg a szívbajt hozom szegényre, de ekkor hirtelen áttöri a pánikhelyzetben automatikusan felhúzódó falamat a mondat értelme. Chris megkérte a kezem. Velem akar maradni - örökké. Majd felteszem magamban a kérdést: leélnéd vele az életed? S azonnal rávágom: igen. Nem akarok mással lenni, soha, soha többé. Bármit megtennék azért, hogy sose veszítsem el, bár ezzel eddig nem egészen voltam tisztában. Vele akarok maradni örökké, s még azután is. Immár teljesen magabiztosan engedem le a kezeimet, s halkan, kissé rekedten szólalok meg. Átfut a gondolataimon, hogy ha tudnék sírni, most valószínűleg érezném a könnyeim forró patakját az arcomon.* - Igen. Szeretlek, Chris, és veled akarok lenni - örökké. Hisz neked köszönhetem az életem... minden értelemben. Szeretlek. *Ismétlem meg, hiszen már nem emlékszem, hogy hogyan kezdtem a mondatot. Ekkor szorosan átölelem, majd így is maradok egy jó darabig. Ha verne a szívem, most igen magas lenne a pulzusom, de így csak annyit érzékelek a dologból, hogy a gondolataim megállás nélkül cikáznak a fejemben, s képtelen vagyok megálljt parancsolni nekik. Egyetlen egy dolgot tudok, de azt biztosan: hogy szeretem Christ.*
Christopher Acerlot- .::Diák::.
*Tudom mit választottam milyen életet és ez a helyes út most már tudom. Azt, hogy ki és hogyan fog vélekedni a dolgokról, nos, ezt meg mondtam kedves Alexandernek és Wallace barátomnak. Ott van Fredrik akinek Lily az angyal a barátnője és persze senki nem ítélik el akkor Márk és Isobel Lidérc és Démon kapcsolat.. érdekel mások véleménye? Egyáltalán nem. Maradjunk annyiban, hogy bárki bármit mondd, lepereg rólam, amit mondanak és szeretem. Persze ez vajon fordítva is igaz? Nem is tudom, mit gondolhat rólam.. talán azt, hogy gyerekes és gyagyás vagyok és komolytalan? Talán igen, de mi van, ha nem? Na jó végig futott a gondolat menetemen keresztül, hogy talán csak azért van velem, mert nem engedem el.. és valójában nem szeret és ez csak illúzió, amit áltatok. Igen sok minden megfordult az elmúlt napokban, a fejemben, de hát mit tudok vele kezdeni? Figyelem Nicole reakcióját és hirtelen elengedi a kezemet. Az arc reakcióját figyelvén azon gondolkozok, hogy nincs e rosszul.* - Nicole szívem jól vagy?*Kérdezem tőle.. vámpír.. nem halhatott meg újra vagy lehet rosszul vagy tévedek? Csak nézem a lányt, de utána megnyugodok, amikor megmozdul és elvörösödök.* - Én is szeretlek.*Megcsókolom és átölelem szorosan. Igen most már tudom ki az út mutatom és nem akarom elveszíteni. Bár korai még is a megfelelő időpontra vártam.* - Ha visszatérünk valaha a világunkba.. elszerettelek volna vinni egy bálba..*Mondom dadogva újabb meglepetés. Igen. Igyekeztem nem túl nyálas romantikus férfi lenni, de azt hiszem mintha egy fokkal könnyebb lennék.* -Nem hitted el azt, hogy bármi bajom lenne igaz?*Teszem fel a kérdést és ha hagyja magát akkor felveszem az ölembe. Azt hiszem lassan ideje visszatérni nyugovóra.. Még a végén elkapnak és nem kéne büntetés.* -Biztos, hogy szeretsz? És nem azért mondod, hogy megbántsál?*Jön ki belőlem a kérdés és ilyenkor vágnám magam tarkón. Végül is megfordult a fejemben, de néha megtanulhatnám befogni a szám.*
Nicole Brise- .::Diák::.
*Engem sem igazán érdekel, hogy micsoda ő, hiszen ez egyáltalán nem számít. Holmi hülye előítélet miatt ne legyek boldog? Hiszen én nem akartam az lenni, ami vagyok, nem is tehetek róla, s ezért szenvedjek? Na nem. Nem érdekel, hogy milyen vér folyik az ereiben, nem érdekel, hogy mivé válik teliholdkor, hiszen ezek csupán a testét irányítják - a lelkét nem. Ahogy elhangzik a kérdés s csak állok ott bambán, rémlik, mintha Chris kérdezne valamit, de nem hallom meg, vagy legalábbis nem jut el az agysejtjeimig, amik még mindig a sokkot próbálják feldolgozni. Igen, valóban elég ijesztően festhetek, de ez ebben a pillanatban nem izgat. Aztán végül válaszolok, s magamba szippantom Chris illatát, ahogy magához ölel, majd visszacsókolok, s elnyújtom addig, amíg csak lehet. Igen, ha lennének könnyeim, biztosan sírnék. A boldogságtól - hiszen hosszú, hosszú évek óta, vagy talán még sosem voltam ennyire boldog. Mintha minden rossz megszűnt volna a világban, mintha a múltam elé valaki egy paravánt gurított volna, s most csak ő lenne meg én, és az elénk táruló jövő. A következő kérdésre kissé eltávolodok tőle, de csak annyira, hogy rá tudjak nézni.* - Szívesen elmegyek veled a bálba... hercegem. *Szélesedik ki a mosolyom, majd ismét megcsókolom, ezúttal, ha engedi, még hosszabban. Azonban ennek is végeszakad, s felvesz az ölébe. A kérdésre kissé zavarba jövök, s a nyakát átkarolva felelek. Már rájöttem, milyen hülye voltam.* - Mindegy. Mostmár mindegy. *Mosolygok rá, majd a következő szavakra felvonom a szemöldököm és az egyik kezemet szabaddá téve szépen tarkón vágom.* - Christopher Acerlot. Ilyet meg ne halljak mégegyszer, értetted? *Ráncolom össze a szemöldököm. Hogyan gondolhat ilyet? Azt hiszi, hazudnék neki, egy ilyen fontos dologról? Hiszen... hogyan lennék képes rá? Ez életem legboldogabb napja, ő meg ilyen hülyeségeket beszél.* - Idióta vagy. De az én idiótám. *Suttogom végül a fülébe, majd a nyakába csókolok, s folytatom a műveletet mindenhol, míg a szájához nem érek. Ott finoman az ajkába harapok, majd ismét suttogva megszólalok.* - Én készen állok, Chris. *Komolyan gondolom? Igen. Hogy miért? Mert szeretem, és tudom, hogy ő szeretné. Lehet, hogy én is. Minden esetre remélem, hogy ma este már egy szobában alszunk. De hogy ez után mi következik... az már legyen csak a mi dolgunk.*
Mesélő
*A diákokat az elmúlt fél órában összeszedték a város különböző pontjairól, és mindannyiukat összegyűjtötték a fogadóban. Az egyik lovag intézkedett így, ugyanis feltétlenül beszélni akar a diákokkal. Egy külön szobába szedték össze őket, ahol egy fiatal, kissé talán tapasztalatlannak tűnő [You must be registered and logged in to see this link.] várja őket. Rövid úton elmagyarázza nekik, hogy gyanúsítja azt a férfit, aki idevezette őket, ugyanis nem rég volt egy gyilkosság, és pont valaki olyant öltek meg, akit ő nagyon nem kedvelt. És egyébként is nagyon gyanúsan viselkedik időnként, úgyhogy szeretné, hogy segítsenek neki kinyomozni a dolgot. Ha valaki nem nagyon volt az ötlet mellett, hogy csapatostul felvonuljanak a kastélyba, az nyugodtan folytathatta azt, amit éppen akart, bár eddig úgy tűnik, többen is úgy döntöttek, hogy szeretnék kinyomozni a dolgot, ráadásul ki tudja, talán ez a hazajutásuk kulcsa is... Ezért hát aki úgy döntött, hogy Sir Noresszel, a segítségért folyamodó lovaggal tart, az félre már a palotában van. A bejárati csarnokig kíséri őket a férfi, ahol aztán megtorpan.* - Innentől rátok bízom. Simon lakosztálya a másodikon van, és elvileg ott is kell, hogy legyen most. Sok szerencsét! *mondja, majd igyekszik el is tűnni, persze ha van még valami kérdés, azt megválaszolja, és csak utána hagyja magára a fiatalokat.*
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
* Hát elmúlt héten Fredrik mást se csinált, csak próbálta kordában tartani az idióta diáktársait, és mindemellett igyekezett a lehető legtöbb időt tölteni a jegyesével. Csakhogy ez nem mindig jött össze, mert néhány bajkeverő sose bírt megmaradni a seggén, így néha kénytelen volt a körmükre nézni. Így hát jelenleg kimerült ücsörög valahol, és próbálja összeszedni magát, mert a fél városon keresztül hajtotta Elliotékat, amíg a srácok meg nem unták a baromkodást, és vissza nem jöttek. Meg mivel úgyis visszatereltek mindenkit, ezért hálás volt, hogy nem egyedül kell végeznie a hajtóvadászatot. A férfit egyébként némán végig hallgatja, majd feláll a helyéről, megigazítja a fegyvereit, egy csókot nyom a kedvese arcára, majd kézen fogja a lányt, és elindulnak felfelé. Nem akar tovább itt maradni, pláne, hogy ha örökre itt ragadnak, akkor előbb-utóbb biztosan megőrül a sok idiótától. Szóval szépen felcaplat a kastélyba a párjával, és várja a további instrukciókat. A kastélyba érve elengedi Lily-t, majd figyelmezteti, hogy nagyon vigyázzon magára, és ő már meg is indul a másodikra. Reményei szerint a többiek előtt ér fel, így szép nyugodtan kopogtat az ajtót.* - Simon? Beszélhetnék magával? *kérdi nyugodtan, de ettől függetlenül az egyik keze a fegyvere markolatán pihen. Persze, ha nem nyitnak először ajtót, akkor megint kopog, majd, ha kell betöri az ajtót.*
Amanda Helgesen- .::Diák::.
*Nagy nehezen visszatért a városba egy kis futkorászás után ha bár eléggé ki volt éhezve részben vadászat terén. Szóval reméli, hogy nem bánja az itteni városi lakosok, hogy kicsit vadászott. Ki tudja mi történhetett legalább valami esemény..* - Már legszívesebben otthon lennék..*Morog kissé hangosan és igen nem szereti ha megzavarják amikor éppenséggel mást csinál. Haja egyébként össze van fogva kivételes alkalom miatt legalább változtatást csinál. Csak szét néz a csarnokban amikor megérkeznek.* - Még is mi történt?*Teszi fel a kérdést és igen mintha ő maga sem tudná az egészet bár Amanda úgy van vele inkább nem szólal meg majd csak akkor amikor kell. A lány barátnője mellett áll és azt várja mikor indulnak el. Ha ez megtörtént akkor ugye bekopognak Simonhoz érdeklődve várja az eseményeket..*
A hozzászólást Amanda Helgesen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Feb. 17, 2013 3:35 pm-kor.
Erik Norgen- .::Diák::.
*Erik zsebretett kézzel, fütyörészve sétálgat a fogadó előtt, s őszintén szólva hihetetlenül unja már magát. Egész héten próbált nyomozni, de nem talált annyi mindent, ami elég lenne akár a probléma megoldására, akár a hazajutáshoz. Így hát mára felfüggesztette a dolgot, és belesüppedt a semmittevés monotonitásába. Nincsen rossz kedve, csak az unalomtól ideges egy kissé. Nincsen kedve inni, sem beszélgetni, olvasni meg aztán főképp nem, a sétáról meg annyit, hogy már lassan úgy ismeri ezt a helyet, mint a tenyerét. És ezzel ki is merültek a szórakozási lehetőségek. Így hát egy lemondó sóhaj kíséretében leheveredik a fogadó melletti rétecskén s a felhőket kezdi bámulni. Ekkor azonban egy férfi lép oda hozzá, s felszólítja, hogy tartson vele. Erik nem nagyon tiltakozik, sőt, boldogan követi - legalább történik valami. Egy külön szobába vezetik, ahol ott van az összes idekeveredett diák. Erik némán hallgatja a beszámolót, majd szélesen elvigyorodik.* - Végre történik valami! *S természetesen kérdés nélkül a palotába igyekvőkkel tart. Az úton feltűnően jókedvűen nézelődik és hangosan találgat, hogy vajon ki lehetett a gyilkos és miért tette. Ha érdekel bárkit a véleménye, ha nem, ő hangoztatja. Aztán, amikor odaérnek, vigyorogva felkiált.* - Csatára fel, bátor ifjak! *Majd bármiféle kérdezés nélkül elindul Fred után a mutatott irányba, megkeresni az említett Simont.*
Mesélő
*Erik állandó szövegelése miatt bezsebel egy-két gyanakvó pillantást Norestől, az egyik diák, nevezetesen Henrik viszont jókedvűen beszáll a találgatásba. A palotába érve aztán megkapják az utasításokat, majd a lovag magukra hagyja őket. A másodikra érve ugyebár be is kopognak az ajtón, amit egy kissé meglepett arccal nyit ki a korábban megismert [You must be registered and logged in to see this link.].* - Gyertek be. Segíthetek valamiben? *kérdezi, majd szélesebbre tárja az ajtót, és beengedi a fiatalokat. A hely eléggé átlagosnak tűnik: egy nagyobb méretű asztal, kandalló, egy kényelmes ágy, fegyvertartók, tehát semmi olyan, amit egy korabeli harcosnál nem kellene látniuk. Egy intéssel hellyel kínálja a fiatalokat, amíg ő maga folytatja az egyik kardja élezését.* - Sajnos továbbra sem tudunk semmit arról, hogy hogyan kerültetek oda. Ráadásul a kór is tovább terjed, és még egy gyilkosságunk is volt... *Gondterhelten felsóhajt.* - Nem úgy tűnik, hogy az udvari mágusok egyhamar sort tudnak keríteni a ti problémátokra *magyarázza. Határozottan úgy gondolja, hogy ezért akartak beszélni vele...*
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
* Erik kiáltását hallva felvonja a szemöldökét.* ~ Azért ennyire nem kéne elhamarkodni a dolgokat, haver… *dünnyögi magában mielőtt elérné a Simon lakosztályát. Aztán, ott ugye kopog az ajtón, és válaszra. Amikora hadvezér ajtót nyit, akkor Fredrik bólint, és beljebb lép.* - Nos, tulajdonképpen, szeretnénk kérdezni valamit *mondja halkan, miközben körbepillant a helyiségben.* - Egész hangulatos. Legalábbis a fogadónál kényelmesebb *jegyzi meg, mint, aki csevegni jött egy barátjához.*- Igen, tudunk róla. Apropó gyilkosság. Állítólag te nem kifejezetten kedvelted az áldozatot, igaz? Egyébként hogy halt meg szerencsétlen? *érdeklődik, a saját problémájukra pedig csak legyint egyet.* - Ugyan! A ti problémátok fontosabb, és különben is megígértük, hogy segítünk. Viszont, ahhoz nektek is segítenetek kell nekünk. Szóval, hogy volt ez a gyilkosság? *érdeklődik tovább nyugodtan, de ő nem ül le. Inkább a kandalló mellett ácsorog.*
Erik Norgen- .::Diák::.
*Az úton tehát jól elbeszélget Henrikkel - ismeri, hiszen vele meg a haverjával, Ragnarral gyakran hülyülnek a Cameos társalgójában. A szemrehányó pillantásra oda sem figyel, hozzászokott ő már az ilyesmihez. Aztán odaérnek a palotához, s felcaplatnak a másodikra, ahol a teljesen gyanútlan Simon nyitja ki az ajtót. Erik őszintén szólva nem nagyon akarja elhinni, hogy ő megölt bárkit is... sok gyilkost látott már, és azok nem ilyenek. Na meg, eléggé szimpatikus is neki a fickó. Szóval ahogy beinvitálják, belép és amíg a többiek is beérnek jó alaposan szemügyre vesz mindent, hátha talál valami titkos szobát vagy ilyesmi. Ha azonban nem talál semmi különöset, leül, mikor hellyel kínálják. Sejti, hogy nem szabadna rögtön a váddal kezdeniük, hiszen akkor lehetősége nyílna Simonnak kitalálni valami hazugságot. Jobb, ha keresztkérdésekkel indítanak.* - Gyilkosság? Valóban? Ilyen időkben? Miért tenne bárki is ilyesmit? *Csóválja a fejét rosszallóan.* - És hogyan történt a dolog? Kit gyilkoltak meg? *Teszi fel a kérdéseit, tökéletes pókerarcot vágva a dologhoz.*
Amanda Helgesen- .::Diák::.
*Erikre gyilkos pillantást vet. Ha ez érdekes számára biztosan tud valamit. Henrikre meg csak szemet forgat, de ő maga is inkább találgat.* - Azt mondták önt kell keresnünk..*Mondja a nő és felvonja, a szemöldökét ő maga leül és figyeli tovább a vezért. Próbálja össze szedni a szálakat ugyan kérdezősködött a városban és próbált nyomokat keresni, de nem igazán talált semmi különöset. Vagy pedig Victoriának a lelkét próbálta összerakni a dolgokat.. miért ide kerültek ki lehet az elkövető stb.. Aztán hallgatja Fredriket is és kiegészíti a mondatát is. Na igen.. - Valóban segítünk.. Itt most még az is lenne a kérdés mikor történt a gyilkosság. Végül is abból lehetne következtetni, mert körbe tudnánk érdeklődni a városban.. akár..*Teszi fel a kérdés vagyis kijelentést és gondolkozik tovább..* - Talán lehet nem kellett volna pár dolgot beszereznem a városban..*Itt gondol régies dolgokra hátha haza tudná vinni és emlékbe elrakni. Na igen.. a lány mindenre gondol, de itt most a fő cél a gyilkosság megoldása.*
Mesélő
*Simon kicsit kapkodja a fejét, annyi kérdést kap a gyilkosságról, de végül felnevet, és maga elé emeli a kezét.* - Egyszerre csak egyet! Tehát... Nem igazán tudom, hogy hogyan és mikor történt a gyilkosság, de Soran herceg azt mondta, hogy az illetőt kilökték az egyik toronyból. Pergament és pennát is találtak nála, valószínűleg valamilyen titkos üzenetet akarhatott megírni, de persze lehet, hogy ez csak a herceg élénk fantáziájának a szüleménye. Egyébként a király egyik tanácsadója volt... És nem, valóban nem kedveltem. Minden lében kanál egy alak volt. De a Delsor király értékelte a tanácsait, úgyhogy mindenkinek el kellett viselnie *von vállat, miközben megnézegeti a penge élét, majd biccent, és a helyére teszi.* - Hogy ki az, akinek ennyi gond között akár csak eszébe is jut a gyilkosság... Nos, erre végképp nem tudok válaszolni. Annyi bajunk van így is, igazán nem kellett a nyakunkba még ez is. Az egyetlen, ami eszembe jutott, hogy talán köze lehet az ügynek ahhoz, aki... *Ekkor hirtelen elhallgat, és a fiatalok is meghallhatják, hogy az ajtó túloldalán valaki izgatottan magyaráz valamit. Aztán kopogás hallatszik, és az illető válaszra sem várva benyit. Egy [You must be registered and logged in to see this link.] jelenik meg, mellette egy nála nagyjából tíz-tizenöt évvel idősebb [You must be registered and logged in to see this link.].* - Simon *biccent a fiatalabbik, miközben az idősebb összeráncolt homlokkal veszi szemügyre a diákokat, majd a szeme megakad Amandán és Eriken.* - Felség! *szólal meg, majd a két cameososra mutat.* - Róluk beszéltem. Szinte biztos vagyok benne, hogy van valami közük a dologhoz. *Erre Soran - ugyanis a herceg tette tiszteletét előttük - felvonja a szemöldökét.* - Egy szőkét is említettél *jegyzi meg.* - Igen, ő is biztosan itt van... *von vállat az idősebb, mire Soran bólint, majd kinéz az ajtón.* - Őrök! *kiált, mire pár katona belép, és tiszteleg.* - Azt a kettőt ott *mutat Erikre és Amandára* - vigyétek a börtönbe. Könnyen lehet, hogy közük van a gyilkossághoz. *Ezzel ő a maga részéről le is zárta a dolgot... Hogy mégis honnan vették a dolgot, az megint egy más kérdés, de valószínűleg előbb-utóbb kiderül...*
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
* Csendben hallgatja a többieket, igazság szerint jelenleg csak Simonra szeretne koncentrálni. Minden figyelmét a férfire összpontosítja, és igyekszik megjegyezni a kapott válaszokat, miközben a másik arcát tanulmányozza.* - Értem. Tehát kilökték a toronyból a királytanácsadóját miközben az valamit írkált. Érdekes. Köszönöm, hogy elmondta Simon *biccent a lidérc, majd mikor a férfi elhallgat, akkor felvont szemöldökkel perdült a tengelye körül. A két férfi láttán kicsit meghajol, hiszen sejti, hogy eléggé nagy méltóságok, és amikor ki is derül, hogy ők ketten kicsodák, akkor áldja az eszét, hogy így cselekedett. Aztán, mikor a fiatalabbik magyarázni kezd, és kiadják a parancsot a társai letartóztatására, akkor felszusszant.* - Na de felségek! Semmi bizonyítékuk nincs rá, hogy ezek ketten bármiben is vétkeztem. Biztosíthatom önöket, hogy az elmúlt időben mindkettőn rajta tartottam a szememet, és semmi rosszat nem követtek el. Kérem, ha szeretnék, hogy segítsünk maguknak, akkor le ne vessék őket börtönbe! Így csak maguk alatt vágják a fát, mert minél kevesebben vesznek részt a nyomozásban annál lassabban tudunk majd előre haladni! Ezért kérem uraságotokat, hogy adjanak nekik még egy esélyt. Ha kell, kezeskedem értük *nyom le egy kisebb monológot a társai védelmében, és a két uralkodó meg a diákok közé áll. Őrzőként vigyáznia kell a többiekre, és nem fogja engedni, hogy csak úgy elhurcolják őket, előtte azért próbálkozni fog a megmentésükkel.*
Erik Norgen- .::Diák::.
*Simon válaszaira bólogat egy sort. Nem, határozottan nem hiszi, hogy ő volt, de... az ösztönei is tévedtek már, így ennyiben nem akarja hagyni a dolgot. Minden esetre nem hiszi, hogy a férfi ilyen jól tud hazudni - Erik sokat pókerezik, s a blöff egyetlen egy jelét sem véli rajta felfedezni. Viszonte ekkor történik valami érdekesebb: két férfi érkezik a szobába. Erik már éppen köszönne vagy ilyesmi, amikor az egyikük tekintete megakad rajta. Erik kérdő tekintettel válaszol, azonban mikor meghallja a szavakat, a szemöldöke a magasba szalad.* - Hogy micsoda?! Ugye ezt maguk sem gondolják komolyan? *Csóválja a fejét.* - Nézze, kérdezze meg a diákokat, többen is tanúsíthatják, hogy a torony közelében sem jártam, végig a faluban voltam. *Azonban lassan kezd leesni neki, hogy ez nem valami poén, amikor az őröket szólítják.* - Hé, hé! Na ne már... Egész héten a járvány miatt nyomoztam! Segíteni akar az ember, erre lecsukják? *- Egyáltalán honnan veszik, hogy mi voltunk? *Pillant Amandára, hátha ő tud valamit, amiről Erik sajnálatos módon lemaradt. Fred szavait hallva hálásan pillant rá, azonban kezdi úgy érezni, hogy ez sem fog segíteni a helyzetükön.* - Kérem, felség! Teljesen ártatlanok vagyunk. *Fut még neki utoljára. Aztán majd kiderül, mi lesz...*
Amanda Helgesen- .::Diák::.
*Ő is kérdez egyébként, mert azért csak ugyan szeretné tudni a dolgokat. Még is itt vannak valaimért már egy hete, legalább ha nem ketőt és tudni szeretné a végét ennek az egésznek és ráadásul hogyan kerülnek haza.* - Pergament?*Vonja fel a szemöldökét, és tovább gondolkozik ő is. Mindig is a saját érdekeit nézte Amanda nem most kezdte el a nems egítést, de még is egy királyról van szó. Úgyhogy viselkednie kell.* - Az is lehet, hogy..*Jut eszébe valami és rápillant Fredrikre majd Henrikre. Áh, csak próbálja össze szedni a szálakat, de elég kúsza minden az ő fejében és nem tudja igazán összerakni a dolgokat. Ha bár most a kedvesem jó.. hála barátnőjének.* - Talán házon belül van a gyilkos?*Kérdez, gondolkodás nélkül aztán meghallja a kopogást és a fejét az ajtó felé fordítja és megpillantja a fiatal férfit.* – Mi? Tessék? Ez valami tévedés…*Áll fel kifakadva és minden felé néz időközben. Nem az nem lehet ő biztosan nem gyilkolt. Aztán amikor a herceg kiált az őrök felé rápillant a többiekre vállat von majd árnyékosul.* - Előbb keressenek bizonyítékokat addig nem megyek sehova sem. Miből gondolják ezt?*Jegyzi meg és igen árnyékosulva marad még egy ideig ha hagyják. Amanda ne most akciózzál kérlek…* ~ Ez nem tetszik nekem ez nagyon gyanús..~*Gondolkodik el és a szobából elkéne menni legalább nyomozni egy kicsit.. de nem akarja it thagyni a többieket.*
Mesélő
*Amanda kérdésére elgondolkozva biccent.* - Könnyen lehet. *Ez után folytatná, amit mondani akart, azonban ugyebár félbeszakítják. A "felségek" szóra a herceg meglepetten felvonja a szemöldökét.* - Ő itt a nagybátyám, és tanácsadóm, Eadric. Nem szükséges felségnek hívnod *legyint, a mellette álló férfi pedig rábólint. Aztán ugyebár mindenki nagy hevesen kezd védekezni, mire Soran elbizonytalanodva pillant a tanácsosára.* - A nagybátyám szerint ők ketten, vagyis hárman, mert szó volt egy harmadikról is, tehát ők nagyon sokat mászkáltak és kotnyeleskedtek, és valószínűnek tartja, hogy közük lehet a dologhoz *magyarázza viszonylag higgadtan, de kissé bizonytalanul Fredriknek, aztán Erikre pillant, és láthatóan már majdnem meggondolja magát, épp emelné a kezét, jelezve az őröknek, hogy álljanak meg, amikor Amanda árnyékosul. Erre megint megkeményedik az arca.* - Ha nem lenne semmi titkolnivalótok, nem próbálnátok meg elkerülni az igazságszolgáltatást. Engedjétek levitetni magatokat atyám elé, és akkor talán bebizonyíthatjátok, hogy nem volt közötök a dologhoz *mondja keményen, elég egyértelművé téve, hogy amennyiben a lidérc lány nem szilárdul meg igencsak hamar, akkor keményebb eszközöket fognak bevetni.* - Háláljátok meg engedelmességgel Soran herceg kegyességét *szól rájuk keményen Eadric. Amennyiben hajlandóak azt tenni, amit mondanak nekik, akkor Eriket és Amandát közrefogják az őrök, míg a többi itt tartózkodó diáknak intenek, hogy kövessék őket, ahogyan megindulnak a folyosón. Ami azonban esetleg feltűnhet a többieknek, hogy egy-két ember, köztük például Henrik velük jött a kastélyba, most azonban sehol sincs...*
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
* Eriknek csupán biccent, hogy semmiség ez a dolga, majd kicsit oldalra fordítja a fejét, és halkan felsóhajt Amanda kis akciója láttán. A kijavítására csak biccent.* - Elnézést, de a lényeget értik *felel halkan, majd a kotnyeleskedésre hangosan felnevet.* - Kérem, csupán azért járkáltak ennyit, mert unatkoztak! Tudják, a mi világunk tele van olyan szórakoztató holmikkal, amikről maguknak fogalmuk sincs! Eléggé elveszettek vagyunk ezen a helyen, és segíteni is akarunk, ezért nem csoda, hogy próbálták kideríteni pontosan hová kerültünk *magyaráz továbbra is nyugodtan, majd a titkolnivalóra jelez a lánynak, hogy jöjjön elő.* - Nem titkol semmit, csupán tart maguktól. Képzeljék milyen lenne ez fordított esetben! Különben is, uraim, egy nőről beszélünk! Egy nőről! *magyaráz tovább, majd egy halk szusszantással elindul kifelé.* - Természetesen ettől függetlenül magukkal tartunk *lép ki az ajtón, a nagybácsi szavaira pedig furcsán csillannak a szemei.* ~ Gyanús vagy öreg, gyanús vagy… *dünnyögi magában, majd szépen hagyja magát, hogy vezessék. Feltűnik neki, hogy páran eltűntek, de nem teszi szóvá, mert akkor a helyiek egyből kombinálnának, és azt nem kéne.*
Amanda Helgesen- .::Diák::.
*A lány egyáltalán nem hajlandó elmenni az őrökkel ő tudja jól, hogy ártatlan. Kérdezősködni ugyan kérdezősködött, de azon is rajta volt, hogy próbálta megtalálni hogyan jussanak haza.. Aztán bemutatják a tanácsadót szimpatikusnak tűnik neki.*~ Na jó.. visszafogom magam visszafogom magam..~* - Ez valami tévedés!*Fakad ki és árnyékosulva rápillant Erikre. Aztán rápillant a lány a hercegre és jó, hogy nem látja az arcát.* - Lehet, hogy felség.. de az igazság szolgáltatást akkor sem rajtunk kéne behajtaniuk.*Mondja a nő és igen megint visszafogta magát, hogy beolvasson neki. Csak azért nem teszi meg, mert egy csomó serege van és könnyedén végezheti a börtönben. Amanda ahogy elhallgatott próbál kimenni a szobából árnyékosulva és megkeresni azt a szőke gyereket akiről szó van. Igen.. kicsit akciózik a drágaság sejti ám kiről van szó és be akarja bizonyítani az ártatlanságukat. Szóval igen..*~Bocs srácok.. nem most kezdtem azt, hogy másra hallgassak..~*Gondolkodik el és ha sikerült kieverednie a folyosóra akkor azon gondolkodik merre menjen. Persze reméli idő előtt, hogy nem fogják el.*
Erik Norgen- .::Diák::.
*Erik már éppen ekzd reménykedni, amikor Amanda szépen elszúrja a dolgokat... Vet rá egy szemrehányó pillantást.* - Amanda! Maradj már veszteg... *Sziszegi a lány felé, látszólag teljesen értelmetlenül. Ő speciel nem harcol, hagyja magát elvezetni, már amennyiben így történik. Hisz benne, hogy el fogják engedni, hiszen ártatlan! Lehetetlen, hogy rá tudják bizonytani, az ellenállással meg csak rontana a helyzetén. Ha meg mégis sikerül... Na, a szökéssel majd akkor foglalkozunk.*
//Upsz... bocsi, kicsit elkalandozott a figyelmem xD//
//Upsz... bocsi, kicsit elkalandozott a figyelmem xD//
Mesélő
*Noha Fred szavaira Soran egyetértően szusszant, amikor a lány továbbra sem jelenik meg, sőt, vélhetően lelépett, egy ideges fintorba torzul az arca.* - Tartok tőle, hogy kissé félreismerted ezt a nőszemélyt. Mindegy, ti menjetek a trónterembe. Kérlek, Eadric, vidd oda őket, én pedig megkeresem a lányt *mondja Soran, majd kifordul a szobából, és körbenézve az ellentétes irányba indul el, mint a trónterem. Amanda láthatja, hogy valóban arrafelé sikerült elindulnia, mint amerre ő ment, így hát nagyon csendesnek kell lennie, hogy az árgus szemekkel figyelő herceg ne vehesse észre... Egyébként az egyik teremből halk neszezést hallhat, amikor elhalad előtte, az ajtó pedig pont annyira van nyitva, hogy ha akar, talán még be is tud surranni rajta.
Eközben a többieket Eadric meg két őr lekíséri a trónteremig. Ahogyan kitárul előttük az ajtó, egy [You must be registered and logged in to see this link.] pillanthatnak meg, a trónon pedig megláthatják az eddig számukra ismeretlen [You must be registered and logged in to see this link.]. A férfi meglepetten felvonja a szemöldökét, és a fia tanácsadójára pillant, aki meghajol, majd Erikre mutat.* - Ezt a fiút, valamint két bűntársát vádoljuk a gyilkossággal, felség. *A király szemügyre veszi Eriket, majd Eadricra pillant.* - És mégis miért gondoljátok, hogy ő a bűnösök között van? *kérdezi.* - Gyanúsan sokat mászkált és kérdezősködött, de egyébként sem őt tartjuk a fő bűnösnek, hanem a lányt. Minden esetre ha a bűntársát börtönbe vetjük, talán ő is előkerül *mondja, mire a király ismét Erikre néz.* - Meghallgatnám a te verziódat is. Sir Simontól tudom, hogy idegenek érkeztek a városba, és nem akarom, hogy rossz hírek terjedjenek el birodalmunk igazságszolgáltatásáról, de meg kell értenetek, hogy nagyon nehéz időket élünk, és a legkisebb vádat is kényes bizalmatlansággal kell kezelnünk *magyarázza szigorúan. Ez után pedig int, hogy hallgatja a fiatalokat.*
Eközben a többieket Eadric meg két őr lekíséri a trónteremig. Ahogyan kitárul előttük az ajtó, egy [You must be registered and logged in to see this link.] pillanthatnak meg, a trónon pedig megláthatják az eddig számukra ismeretlen [You must be registered and logged in to see this link.]. A férfi meglepetten felvonja a szemöldökét, és a fia tanácsadójára pillant, aki meghajol, majd Erikre mutat.* - Ezt a fiút, valamint két bűntársát vádoljuk a gyilkossággal, felség. *A király szemügyre veszi Eriket, majd Eadricra pillant.* - És mégis miért gondoljátok, hogy ő a bűnösök között van? *kérdezi.* - Gyanúsan sokat mászkált és kérdezősködött, de egyébként sem őt tartjuk a fő bűnösnek, hanem a lányt. Minden esetre ha a bűntársát börtönbe vetjük, talán ő is előkerül *mondja, mire a király ismét Erikre néz.* - Meghallgatnám a te verziódat is. Sir Simontól tudom, hogy idegenek érkeztek a városba, és nem akarom, hogy rossz hírek terjedjenek el birodalmunk igazságszolgáltatásáról, de meg kell értenetek, hogy nagyon nehéz időket élünk, és a legkisebb vádat is kényes bizalmatlansággal kell kezelnünk *magyarázza szigorúan. Ez után pedig int, hogy hallgatja a fiatalokat.*
Erik Norgen- .::Diák::.
*Ahogy a hatalmas terembe érnek, tekintete azonnal a királyra siklik - legalábbis sejti, hogy ő az uralkodó. Ahogy elé érnek, fejet hajt előtte, majd pedig várja, hogy kérdezzék. Lehet, hogy egy faragatlan bunkó, de annyi esze van, hogy tudja, mikor kell csöndben maradni. Nem veszíti el a fejét, türelmesen vár, amíg megkapja a szót.* - Felség! Kérem, higgye el, teljesen ártatlanok vagyunk - én is és a lány is. Csupán bepánikolt. Nem tudjuk, miért és hogyan kerültünk ide, azért nyomoztunk, hogy erre, valamint a népét súlytó járvány mibenlétére rájöjjünk. *Magyarázza, s egyáltalán nem hallatszik az idegesség a hangjában.* - Én csak segíteni szerettem volna a népén, és hazajutni a társaimmal együtt. Nem jártam a torony közelében, ezt bármelyik társam igazolhatja, mindig volt valaki a közelemben, aki látta, hol vagyok. Sajnálom, ha bármi olyat tettem, ami gyanúra adna okot. Sajnálom, ami a tanácsosával történt, s ha felséged megengedi, megpróbálhatjuk kideríteni, ki volt a tettes. Tudja, nekem ez valahogy a munkám része... *Teszi még hozzá, majd ő maga részéről befejezi a mondandóját. Hogy mi lesz az ítélet, az már nem rajta múlik.*
Amanda Helgesen- .::Diák::.
*A lány igen meglépett a szobából nem fog másokra hallgatni legalább is angyalokra nem. Nem a trónterem felé indult és igen igyekszik megkeresni az illetőt akit keresnek. Vagy hagyja magát lebuktatni, de akkor bajban lenne. Ráadásul csak nem lesz baja a többieknek ezzel a malőverrel. Igyekszik halkan lépkedni és fülel hátha meg hall valamit.*~Nem hiszem el.. miért nem ment velük?~*Gondolkodik el magában és a fejét az egyik ajtó felé fordítja ahonnan éppen meghallott egy kis zajt. Figyeli ahogy a herceg kicsit távolodik, bár tudja jól, hogy nem fog egy hamar eltűnni.*~Megölöm és meg van a gond. Ja nem. Az baj lenne..~*Gondolkodik el és belép azon az ajtón ami nyitva van. Elő jön az árnyékosulásból és próbálja megnézni még is hol van.* - Jé nem is láttam ezt a szobát..*Jegyzi meg kicsit halkan azért nem kéne, hogy meghallják és próbálja megnézni ki a zaj forrás adója. Reménykedik abban, hogy addig a másik is eltűnik, bár ezt kétli.. nem igazán szeretne neki ugrani a másiknak. Most jelen pillanatban óvatos léptekkel indult ugye meg ha olyan illetőről van szó akit nem ismer maximum leüti.*
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
* Értetlenül pillant Amanda után, és ideges felszusszant.* - Ostoba nőszemély! Sose bírt nyugton maradni! *morogja, majd a hercegre pillant. Természetesen lehorgasztja a fejét annak a szavaira, és még mindig él benne a gyilkos düh, amit majd a lányra fog zúdítani.* - Felség, az áldozat mondja csak… Angyal volt? *kérdezi halkan, miközben odabent fortyog a dühtől. Legszívesebben képen vágná Amandát a hülyesége miatt, de inkább igyekszik a többiek biztonságáról gondoskodni.* ~ Mert, ha angyal volt, akkor… Lehetséges, hogy tényleg ez az idióta ölt. Bár, ő biztos leszúrta volna az illetőt *sóhajt fel, és igyekszik elnyomni a tomboló dühét, ami a megsértett büszkesége miatt keletkezett benne.* - Hé, Erik! Örülök neki, hogy neked van eszed! A nők ostobák! ~Bocsáss meg Hercegnőm! ~ *szól oda a srácnak és közben azon töpreng, hogy ez az idióta miért nem volt képes egyszer hallgatni rá.* ~ Ez egy csapatjáték. Egy rossz lépés, és sokan megsebesülhetnek. Miért nem fogod már fel végre, te önző dög, hogy nem csak a te életed forog kockán?! Miért nem vagy másokra is gondolni?! A barátaid mit szólnának hozzá, ha tudnák, hogy miattad halt meg néhány diák? Önző. Ostoba. Makacs. Hülye tyúk! *szitkozódik magában, mert hát valahogy le kell vezetnie a feszültséget. A trónterembe lépve azonnal körbepillant, a király előtt pedig meghajol. Eadric szavaira pedig felhorkant.* - Most már én is gyanúsított vagyok? Beismerem, az a makacs nő nem hajlandó hallgatni az értelmes emberekre, bár én azt is megkérdőjelezném, hogy élőlény-e egyáltalán *dünnyögi halkan, majd a királyra, később pedig Erikre pillant.* - Mondd el neki, Erik. Nem veszíthetsz vele semmit *szusszantja.*- Uram, beszélhetnék magával egy pillanatra? *kérdi a királytól ha Erik elmondta a maga kis mondandóját, és ha engedik neki, akkor közelebb lép a trónhoz.* - Egyetlen egy kérdésem lenne. Honnan tudják maguk, hogy mit csináltunk a városban? Megfigyeltek minket? Ha figyeltek, tudniuk kéne, hogy nem tettük be a lábunkat ide, így esélyünk se lett volna a gyilkosságra. De ha mindezt feltevésekre alapozzák, akkor szerintem érdemes lenne kikérdezni ezeknek a teóriáknak a felvetőjét is. Kíváncsi vagyok, hogy ő honnan tud ennyi mindent. *morogja, majd Erik szavaira elismerően elmosolyodik.*
Mesélő
Amanda
*Soran továbbhalad az ajtó mellett, ugyanis nem hallja meg azt a kis motoszkálást, amit Amanda pont elkapott, így a lány nyugodtan be tud menni a terembe. Odabent nem nehéz rájönni, hogy egy [You must be registered and logged in to see this link.] lát, és a zaj forrását sem kell sokáig keresnie: amikor nyílik az ajtó, az egyik asztaltól Henrik pillant fel, aki szélesen elvigyorodik, amikor megérzi a lány jelenlétét.* - Te vagy az, Amanda? *kérdezi fennhangon. Ez után felkap egy papírlapot, és ecsetleni kezdi, amit talált. Persze nem tudja száz százalékra, hogy a lidérc, akit megérzett, az Amanda, de valahogy... Feltételezi. Végül is nagyon jól ismeri a csaj kisugárzását, szóval...* - El nem fogod hinni, mit találtam! Ez itt egy levél valami E betűs nevű alaktól, ami felszólítja ezt a Sedar nevű alakot a gyilkosságra, ezt hallgasd: "A király főtanácsadója a nyomunkban van. Ismeri a terveinket, és jeleneteni akar. Hallgattasd el. E." Mit gondolsz? *Persze az ő szövegeléseit Soran is meghallotta, így az ajtóhoz osont, és most onnan hallgatja őket, várva, hogy mi lesz ennek a párbeszédnek a vége. Lehetséges, hogy még sem ők lesznek a gyilkosok...*
Erik, Fredrik
- Igen. A legtöbb, hozzánk közel álló lovag és tanácsadó angyal *bólint a herceg Fred kérdésére, majd ugyebár lelép, hogy elkapja Amandát. Ez után ugyebár a trónteremhez vezetik őket, ahol Eadric előadja a maga vádjait.* - Nem. A másik gyanúsított egy szőke kölyök, aki mint látom most nincs veletek *válaszol a tanácsos higgadtan Fredrik kérdésére. Ez után aztán Erik kap szót, és megpróbálhat védekezni, a király pedig komolyan bólogat a fiú szavaira. Láthatóan ő nem gondolja, hogy ők lennének a gyilkosok, Eadric viszont nincs megelégedve az események alakulásával. Fred kérdésre Delsor király bólint, és odainti őt a trónjához, ahonnan fel is áll, és így hallgatja a fiút. A szavaira összeráncolja a homlokát, majd Eadricra pillant.* - A fiúnak igaza van. Honnan ezek a vádak, barátom? *kérdezi joviálisan. Láthatóan nem gondolja, hogy a férfi bármi rosszat akarna, amelyet annak bűntudatos arckifejezése is erősít.* - Sajnálom, felség, csak nagyon aggódom emiatt az egész ügy miatt. A feje tetején áll az egész város a járvány miatt *mondja, majd a fiatalokra, de főként Erikre pillant.* - De azt mondod, ti azzal kapcsolatban nyomoztatok. Megtudtatok valamit? *kérdezi, igyekezve elterelni a szót a maga kis botlásáról. Egyébként Erik nyomozásában volt némi siker: megtudta, hogy a járvány valamilyen úton módon a gyógynövényekkel áll kapcsolatban, így ellehetetlenítve a gyógyítók munkáját, valamint hogy a város lakói mind úgy gondolják, hogy átok áll a kór hátterében, és sokan emlegették, hogy biztosan valami jövevény, valami vándor nemes tette ezt velük...*
// Bocsi a lassúságért, elég rossz a netem :\ //
*Soran továbbhalad az ajtó mellett, ugyanis nem hallja meg azt a kis motoszkálást, amit Amanda pont elkapott, így a lány nyugodtan be tud menni a terembe. Odabent nem nehéz rájönni, hogy egy [You must be registered and logged in to see this link.] lát, és a zaj forrását sem kell sokáig keresnie: amikor nyílik az ajtó, az egyik asztaltól Henrik pillant fel, aki szélesen elvigyorodik, amikor megérzi a lány jelenlétét.* - Te vagy az, Amanda? *kérdezi fennhangon. Ez után felkap egy papírlapot, és ecsetleni kezdi, amit talált. Persze nem tudja száz százalékra, hogy a lidérc, akit megérzett, az Amanda, de valahogy... Feltételezi. Végül is nagyon jól ismeri a csaj kisugárzását, szóval...* - El nem fogod hinni, mit találtam! Ez itt egy levél valami E betűs nevű alaktól, ami felszólítja ezt a Sedar nevű alakot a gyilkosságra, ezt hallgasd: "A király főtanácsadója a nyomunkban van. Ismeri a terveinket, és jeleneteni akar. Hallgattasd el. E." Mit gondolsz? *Persze az ő szövegeléseit Soran is meghallotta, így az ajtóhoz osont, és most onnan hallgatja őket, várva, hogy mi lesz ennek a párbeszédnek a vége. Lehetséges, hogy még sem ők lesznek a gyilkosok...*
Erik, Fredrik
- Igen. A legtöbb, hozzánk közel álló lovag és tanácsadó angyal *bólint a herceg Fred kérdésére, majd ugyebár lelép, hogy elkapja Amandát. Ez után ugyebár a trónteremhez vezetik őket, ahol Eadric előadja a maga vádjait.* - Nem. A másik gyanúsított egy szőke kölyök, aki mint látom most nincs veletek *válaszol a tanácsos higgadtan Fredrik kérdésére. Ez után aztán Erik kap szót, és megpróbálhat védekezni, a király pedig komolyan bólogat a fiú szavaira. Láthatóan ő nem gondolja, hogy ők lennének a gyilkosok, Eadric viszont nincs megelégedve az események alakulásával. Fred kérdésre Delsor király bólint, és odainti őt a trónjához, ahonnan fel is áll, és így hallgatja a fiút. A szavaira összeráncolja a homlokát, majd Eadricra pillant.* - A fiúnak igaza van. Honnan ezek a vádak, barátom? *kérdezi joviálisan. Láthatóan nem gondolja, hogy a férfi bármi rosszat akarna, amelyet annak bűntudatos arckifejezése is erősít.* - Sajnálom, felség, csak nagyon aggódom emiatt az egész ügy miatt. A feje tetején áll az egész város a járvány miatt *mondja, majd a fiatalokra, de főként Erikre pillant.* - De azt mondod, ti azzal kapcsolatban nyomoztatok. Megtudtatok valamit? *kérdezi, igyekezve elterelni a szót a maga kis botlásáról. Egyébként Erik nyomozásában volt némi siker: megtudta, hogy a járvány valamilyen úton módon a gyógynövényekkel áll kapcsolatban, így ellehetetlenítve a gyógyítók munkáját, valamint hogy a város lakói mind úgy gondolják, hogy átok áll a kór hátterében, és sokan emlegették, hogy biztosan valami jövevény, valami vándor nemes tette ezt velük...*
// Bocsi a lassúságért, elég rossz a netem :\ //
|
|
|