Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Sportpályák és medence

    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Sportpályák és medence Empty Sportpályák és medence

    Témanyitás by Jesmon Helar on Pént. Aug. 24, 2012 9:29 pm

    A sportpályák a Fyron Akadémia birtokán, a tó mellett találhatóak. Az eddig elhagyatott területet az Igazgatók közös döntéssel sportközponttá alakították át. A terület nincs körbehatárolva, bárki szabadon használatba veheti bármelyik részét. Ha a sétányon, a kastély felől közelíted meg, először a futballpályán találhatod magadat, ami mágikus fűvel van borítva, így nincs szüksége locsolásra vagy nyírásra. A futballpálya mellett, a tó felé egy feleakkora kosárlabdapálya és egy homokos röplabdapálya helyezkedik el, ami használható tollaslabdához is, kinek mi tetszik.
    Mindezek mögött a medencét találhatod meg, ami télen is használható a hőburok bűbájnak köszönhetően. Körülbelül harminc méter hosszú és tíz méter széles, a medence alján lévő festések jelzik a sávokat. Mélysége két és fél méter, így szigorúan csak úszók használhatják! A távolabbi végén ugródeszkák találhatóak, innen bárki bátran gyakorolhatja a fejeseket, feltéve, ha azzal nem zavarja diáktársai nyugalmát. A medencét éjszakára is kivilágítják, így bátran lehet használni a takarodó végéig. Mellette egy kis épületben öltözők, valamint zuhanyzó és mosdó található (külön férfi és női). Az épületben ezen kívül van egy kis raktárhelyiség, ahol gumimatracok, csónakok, valamint különböző sportszerek (focilabda, kosárlabda, tollasütő/labda, pingpongütő/labda stb) találhatóak. Bárki szabadon bejárhat, azonban a sportszereket kérjük, használat után mindenki helyezze vissza a tárolóba! Ha esetleg rongálást tapasztalnál, kérjük, értesíts egy tanárt vagy személyzeti tagot.
    A medence mellett egy kisebb, betonos területen találhatsz két pingpongasztalt és három csocsóasztalt is, amiket szintén bárki használatba vehet. A szükséges felszereléseket a tárolóban találhatod meg!

    Azonban ami nem kerülheti el a figyelmedet, az a medence mellett álló, mindenhonnan jól látható nagy tábla, melyen a következő szavak állnak:

    Kedves diákok!
    Felhívjuk figyelmeteket, hogy a sportpályák - a medence kivételével - áprilistól szeptemberig vehetőek igénybe. Kérünk titeket, hogy körültekintően viselkedjetek a használatuk közben, és vigyázzatok saját- és társaitok testi épségére! Ha valaki szándékosan megrongál egy sportpályához tartozó sportszert vagy a pálya egy részét, a helyreállítási költségeket köteles saját zsebből fedezni.
    További kellemes időtöltést kíván
    az Igazgatótanács



    Írta: Jesmon Helar


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Liliya Antonov
    Liliya Antonov
    .::Őrző: Erethon::.
    .::Őrző: Erethon::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Liliya Antonov on Kedd Okt. 30, 2012 7:16 pm

    *Furcsa látvány lehet a bikiniben mászkáló lány a medence partján - annak, aki nem ismeri ennek a helynek a "titkát". Nem nagy titok ez, csupán annyi, hogy egy egyszerű hőburok-bűbáj fedi a medencét az öltözőfülkékkel együtt, s így, ha az ember vigyáz, hogy ki ne lépjen ebből a körből, nem fog megfázni. Még az eső sem esik be, pedig az jelenleg is csöpög. Ha nagyon figyel az ember (vagy bárki más), még az esőcseppek kopogását is hallani a hőburok tetején. Pontosabban nem is kopogás - inkább zizegés, hiszen amint beérnek, elpárolognak. Odabenn legalább 28 fok van, a víz pedig 25 fokos. Így hát a piros, pánt nélküli bikinit viselő lány egyáltalán nem fázik. Ledobja egy napozóágyra a törülközőjét, majd a csuklóján levő hajgumival összefogja hosszú, szőke haját. Aztán a rajtkőre állva egy szép fejest hajt végre a víz kifeszített tükre felé. A fél medencét víz alatt ússza át, majd feljön, s gyors karcsapásokkal folytatja az úszást. Miután leúszott vagy úgy húsz hosszt, megáll a medence végén és megtörli a szemét. A klóros víz... mindig is utálta. De ez van. Ahogy kiszáll a medence szélére, észre lehet rajta venni, hogy egyre jobb passzban van. Már nem látszanak ki a bordái, viszont nem azért, merthogy kövér lenne - nem, nem, leginkább izmos lett. Nem is csoda, hiszen ha nem Yannal van, folyton edz. Vagy ha vele van, néha akkor is. Fut, úszik, vagy az edzőteremben gyakorol. Na persze, tanulni is kell, de az más tészta. Ilyet ő nagyon ritkán mond, de tökéletesen elégedett az életével. Yannal minden rendben. A barátaival minden rendben. Vele is minden rendben. Boldog. És ez látszik is rajta. Most tényleg jól néz ki, akár modellnek is elmehetne. A medence szélén ülve hátranyújtott kezeire támaszkodik, és felfelé nézve a teliholdat kezdi figyelni, melynek fénye átüt a vékony felhőrétegen. Messziről mintha vérfarkasok üvöltése hallatszana, de lehet, hogy csak képzelődik. Élvezi a nyugalmat, élvezi, ahogy a szinte már meleg vízben elmerül a lába. Élvezi, hogy végre béke van.*


    _________________
    Kevesen vannak, akik elmondhatják, hogy egyetlen egy esemény megváltoztatta az egész életüket - de Liliya közéjük tartozik. Ha akkor, csaknem négy éve nem iratkozott volna be egy bentlakásos iskolába, talán teljesen másképp alakult volna az élete. Az elmúlt négy éve olyan volt, akár egy keskeny, erdei ösvény, amiről nem tudod, hova vezet, mégis tudod, hogy végig kell menned rajta. Volt része szenvedésben és örömben, könnyekben és nevetésben - megismert és elveszített barátokat, majd tanúja volt az összes rokona halálának, végül pedig olyan dolgokra kényszerült az univerzum megmentésének érdekében, amikre másképp talán sosem lett volna képes. Kiforgatták a személyiségét, megpróbálták elpusztítani a lelkét, de ő mégis felállt, és még mindig itt van, annak a személynek köszönhetően, akit ma már férjének nevezhet. Most pedig remélhetőleg végre célba ért - bár, mint tudjuk, az utazás sosem ér teljesen véget.

    Jesmon Helar (és Yan Antonov) sokat átélt negyed-démona
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Kedd Okt. 30, 2012 7:41 pm

    *Patric mélyen a gondolataiba merülve sétál a sportpálya felé. Úgy döntött, leúszik néhány hosszot itt a szabadban, addig is megszabadul a szobatársaitól, és Reed közelébe sem kell kerülnie. Eléggé rájár a rúd mostanában, pedig életében először ténylegesen valami jóra készül. Vagyis jó cél érdekében munkálkodik. Ami alapból több, mint amit róla el lehetne mondani. Ahogyan érkezik, megpillantja Lilt, de nem nagyon foglalkozik vele, inkább tovább halad az öltözők felé. A hőburokba belépve végre kellemesen érzi magát, ugyanis egy szál rövid ujjúban jött ki, nem törődve a külső hőmérséklettel. Szóval egyenesen a kis épület felé veszi az irányt, ismét visszasüllyedve gondolatainak ingoványába. Nem éppen kellemes terep ez mostanában, meg kell hagyni... Ismét végigfutja az egyre tisztábban alakuló tervet, és megint elkezd tűnődni a mikor kérdésén. Egyre többen jönnek rá, vagy mondják el nekik, ebben a tempóban el fog jutni a bandához, az pedig nem lesz jó. Elvégre Michát nagy nehezen sikerült leráznia azzal, hogy bízzon benne, tud magára vigyázni, de mindegyiküket már nem tudná megnyugtatni egy ilyen semmilyen magyarázattal. Mire kilép, Liliya már kint ül a medence szélén, így halk sóhajjal állapítja meg, hogy kénytelen lesz legalább egy hellót odavetni neki. Szóval kényelmes léptekkel teszi meg a távolságot a medencéig, majd fellép az egyik rajtkőre.* - Üdv *biccent a lány felé, majd lendületet vesz, és az erethonoshoz hasonlóan fejest ugrik, majd egyből végig is csinál egy oda-vissza kört, aminek a végén aztán megáll, hogy alaposabban megnézze magának a kint ücsörgő lányt. És igen, úgy is megnézi, elvégre mégiscsak férfiből van. Szóval megnézi magának, majd összeráncolja a homlokát.* - Tudom, hogy már többször összefutottunk, és irtózatosan ismerős vagy, de hogy hívnak? *kérdezi. Most egyébként sincs annyi agykapacitása, hogy még régen látott ismerősökön is agyaljon, teljesen lefoglalja a pokolbéli út. Persze Kamen említette neki Lilt, csak valahogy eddig még nem sikerült összekapcsolni ezt a lányt azzal a névvel. Liliya persze könnyen emlékezhet rá, ő ugyanis a legkevésbé sem változott.*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Liliya Antonov
    Liliya Antonov
    .::Őrző: Erethon::.
    .::Őrző: Erethon::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Liliya Antonov on Kedd Okt. 30, 2012 9:13 pm

    *Ahogy ott ül, egy darabig nem gondol semmire. Tényleg semmire. Csak bámulja a Hold előtt elvonuló felhőket, hallgatja a szél zúgását, és élvezi, hogy a szabad levegőn lehet, de közben mégsem fagy meg. Először észre sem veszi a belépő fiút, csak akkor, amikor az kilép az öltözőből. Addig csak ül ott, arcán valami mosolyfélével, ábrándozva bámulva az eget. Aztán, amikor a fiú ismét kilép az öltözőből, úgy pillant rá, mintha valami látomásból ébresztették volna fel. Talán még ő sem tudja elmondani, min gondolkozott annyira el. Lehet, hogy a jövőt tervezgette? Vagy a múlton merengett? Nem, az kizárt. Talán Yanra gondolt. Az megmagyarázná ezt a beszívottan boldog arckifejezést. Patricre pillantva azonnal felismeri a fiút, hiszen együtt jártak az előző suliba is, bár sosem beszéltek egymással. Ő mégis tudja, ki az, jó az arcmemóriája, ezt még a történtek sem törölhették ki.* - Szia. *Köszön vissza, majd tekintetével követi az úszó fiút. Igen, biztosan ő az. Sosem beszéltek egymással két szónál többet, így nem lepődik meg a kérdésen sem.* - Liliya. *Mosolyog rá.* - Te Patric vagy, igaz? *Kérdez rá a biztonság kedvéért. Nincs kedve semmiféle kínos szituációkba futni.* - Együtt jártunk suliba Bulgáriában is. *Emlékezteti, feltéve, ha beigazolódott a feltevése, és tényleg azzal beszél, akire gondol.* - Te hogy kerültél mégis ide? *Teszi fel a kérdést, miközben kihúzza az egyik lábát és átkarolja a térdét, a másik lábát pedig fel-le lóbálja a vízben. Furcsa lenne a kérdés, hogy "mi újság veled?" hiszen úgy hangzana, mintha ezelőtt beszéltek volna már. Meg az is, hogy "jé, észre sem vettem, hogy ide jársz!", mert észrevette. Így hát, marad ennél. Amúgy továbbra is halál nyugodt, érdeklődő tekintettel figyeli a fiút.*


    _________________
    Kevesen vannak, akik elmondhatják, hogy egyetlen egy esemény megváltoztatta az egész életüket - de Liliya közéjük tartozik. Ha akkor, csaknem négy éve nem iratkozott volna be egy bentlakásos iskolába, talán teljesen másképp alakult volna az élete. Az elmúlt négy éve olyan volt, akár egy keskeny, erdei ösvény, amiről nem tudod, hova vezet, mégis tudod, hogy végig kell menned rajta. Volt része szenvedésben és örömben, könnyekben és nevetésben - megismert és elveszített barátokat, majd tanúja volt az összes rokona halálának, végül pedig olyan dolgokra kényszerült az univerzum megmentésének érdekében, amikre másképp talán sosem lett volna képes. Kiforgatták a személyiségét, megpróbálták elpusztítani a lelkét, de ő mégis felállt, és még mindig itt van, annak a személynek köszönhetően, akit ma már férjének nevezhet. Most pedig remélhetőleg végre célba ért - bár, mint tudjuk, az utazás sosem ér teljesen véget.

    Jesmon Helar (és Yan Antonov) sokat átélt negyed-démona
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Kedd Okt. 30, 2012 9:23 pm

    *A névre megvillan a szeme, természetesen így már tiszta, hogy kivel beszél. A rákérdezésre biccent, aztán halványan elmosolyodik.* - Igen, tudom. Yan jegyese vagy *teszi még hozzá, elvégre Kamenen keresztül elég informált. Yant meg hát ugye ismerte anno még az előző iskolában is, hiszen sokat járt hozzájuk a hálóba dumapartikra. A következő kérdésre vállat von.* - Követtem azt a lökött bolgárt. Mert Kam sosem képes megmaradni a fenekén *horkant fel, majd kiúszik a medence széléig, felkönyököl a kőre, és onnan figyeli tovább Lilt, természetesen már nem 'úgy'.* - Te pedig gondolom az unokatestvérén keresztül *teszi hozzá, erősen sejtve, hogy Yannak valami köze lehet a lány ideköltözéséhez. Persze még erről a részről sem tud, hiszen a lidérc nem verte nagy dobra, ebbe még Kament sem avatta bele részletesen. Szóval a démon-vámpír nincs eme tudás birtokában, csak következtetni tud rá.* - Mióta vagy amúgy itt? Mert Kam már mondta régebben, hogy te is ide jársz, az tuti, de hogy mikor, arra már nem emlékszem. *Igyekszik azért fenntartani a témát, bár látszik, hogy csak félig-meddig van itt lelkileg. Hiába, jelenleg nem érdekli különösebben semmi, mégis, valamiért igyekszik minél több emberrel kapcsolatba kerülni. Talán azért, mert valahol mélyen tart tőle, hogy soha többé nem fog visszatérni, ha egyszer lejut, akkor pedig jobb, ha most kihasználja a lehetőséget, hogy van kivel beszélgetnie. Csak elképzelései és néhány forrás alapján felépített vázlata van a pokolról, semmi konkrét. Hogy hogyan fog lejutni oda... Nos, az egy problémásabb kérdés volt, de már az is megvolt. És hogy miért van még mindig itt? Hát, ez már a megválaszolhatatlan kategóriába tartozik.*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Liliya Antonov
    Liliya Antonov
    .::Őrző: Erethon::.
    .::Őrző: Erethon::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Liliya Antonov on Kedd Okt. 30, 2012 9:57 pm

    *A kijelentésre elvigyorodik.* - Igen, eltaláltad. *Mintha pillangók repkednének a mellkasában, ahogy kimondja az "igen" szót. Régen volt ilyen állapotban. Elég unalmas a boldog Lil, de, legyünk őszinték, ezt már nagyon régen megérdemelte. Így hát, tessék elviselni ezt az állapotot is. Valószínűleg el fog múlni, visszatér a Földre és újra normális lesz. Egyszer majd.* - Igen, ez igaz. *Neveti el magát a Kamenes megjegyzésen.* - Ezek szerint jóban vagytok... *Nem tud semmit igazából a kapcsolatukról, csak sokat látta őket együtt lógni. De mivel képes volt otthagyni miatta a sulit, valószínűleg több van itt haverságnál.* - Igen. *Bólint.* - Mondjuk, hogy voltak problémáim nekem is és neki is, és ezt találtuk ki kompromisszumként. *Von vállat. Nem, mostmár nem hajlandó még csak célzásokat sem tenni azokra a hónapokra. Talán majd lesz idő, amikor csak nosztalgikus szomorúsággal gondol majd rájuk, s már nem okoz neki szenvedést a visszaemlékezés. Akkor majd elmesélheti a gyerekeinek... Talán. Ha elég nagyok lesznek. De az még messze van - egyelőre van mit feldolgoznia, túl friss az egész.* - Hát, valamikor július közepén jöttem. *Válaszol.* - És te? Gondolom, régebb óta. *Őszintén szólva nemigen veszi észre, hogy beszélgetőtársa nincs vele lélekben. Ő is valahol máshol jár. Félig. Vagy nem csak félig...* - Verseny? *Vigyorog a fiúra, majd bevetődik a vízbe, és úszni kezd. Ha visszaért ugyan oda, felnéz, hogy egyáltalán rá tudta-e venni Patricet a versenyre és ha igen akkor melyikük nyert.* - Jó ötlet volt ez a medence, nem? *Száll ki kissé lihegve ismét a partra.*


    _________________
    Kevesen vannak, akik elmondhatják, hogy egyetlen egy esemény megváltoztatta az egész életüket - de Liliya közéjük tartozik. Ha akkor, csaknem négy éve nem iratkozott volna be egy bentlakásos iskolába, talán teljesen másképp alakult volna az élete. Az elmúlt négy éve olyan volt, akár egy keskeny, erdei ösvény, amiről nem tudod, hova vezet, mégis tudod, hogy végig kell menned rajta. Volt része szenvedésben és örömben, könnyekben és nevetésben - megismert és elveszített barátokat, majd tanúja volt az összes rokona halálának, végül pedig olyan dolgokra kényszerült az univerzum megmentésének érdekében, amikre másképp talán sosem lett volna képes. Kiforgatták a személyiségét, megpróbálták elpusztítani a lelkét, de ő mégis felállt, és még mindig itt van, annak a személynek köszönhetően, akit ma már férjének nevezhet. Most pedig remélhetőleg végre célba ért - bár, mint tudjuk, az utazás sosem ér teljesen véget.

    Jesmon Helar (és Yan Antonov) sokat átélt negyed-démona
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Kedd Okt. 30, 2012 10:13 pm

    *Halvány mosoly ül ki az arcára a lány széles vigyorát látva. Néha elgondolkozott rajta, hogy vajon milyen lenne egyszer ilyen boldognak lenni, szerelembe esni valakivel, de mindannyiszor végül kinevette magát az irreális gondolat miatt. Nem neki való ez az egész. Arra, hogy jóban vannak, bólint.* - Tizennégy éves korunk óta ismerem őt. Nagyjából azóta az egyik legjobb barátom *válaszolja. Persze voltak nehézségeik, de azért ez úgy nagyjából igaz. Végül is ő akkor is a legjobb barátjának tartotta Kament, amikor amaz ki bírta volna tekerni a nyakát - amely vágyat vélhetően most megint fel fogja éleszteni benne az akciózásával -, szóval az ő szemszögéből ezek valós tények. Aztán megértően biccent arra, hogy mindkettejüknek voltak problémái, és ezt aztán tényleg őszintén megérti. Elvégre elég jól ismeri ezt a világot, tudja, mennyi nehézség várja az ember fiát-lányát, szóval ha nagyon akarná, el tudná képzelni, miken mehettek keresztül. No, persze esze ágában sincs, megvan neki a maga baja, de a lényeg, hogy elég sokat látott és elég jó a fantáziája ahhoz, hogy ki tudna találni valamit, amivel feléri ennek a kettőnek a szenvedését.* - Igen, áprilisban. Akkor dőlt el, hogy ez a lökött kinyíratja magát, ha nem felügyeli valaki *nevet fel, ezúttal tényleg erre figyelve. Lil kezdi elterelni a figyelmét, ami határozottan több, mint amire bárki más képes volt az elmúlt hetekben. Ráadásul most éppen nem is agresszív, mint amikor például Reeddel találkozott múltkor - egész konkrétan amikor halálos fenyegetést osztott ki az egyik tanárának -, úgyhogy ez már most egy egész jó estének mondható. A versenyre szélesen elvigyorodik, megcsillogtatva hegyes vámpírfogait, majd megfordul és ellöki magát. Vélhetően nyerhetne, ha nagyon akarna, de nem is melegített be eléggé, meg amúgy is kicsit lusta, szóval úgy két másodperccel Liliya után ér vissza, és egyből fel is nevet.* - Gratulálok! Nem sokan mondhatják el, hogy legyőzték valamiben Patric Morgant *vigyorog.* - Igen, remek ötlet volt. Igazából az egész iskola nagyon jól fel van építve, minden megvan benne, amire esetleg szükség lehet *mondja, kicsit elkomolyodva, miközben ismét kikönyököl a medence szélére.* - Nem hittem volna, amikor idejöttem, de szeretek itt *teszi még hozzá, halvány mosollyal. Az a nagy harci helyzet, hogy most senki meg nem mondaná, hogy ő egy hidegvérű bérgyilkos...*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Liliya Antonov
    Liliya Antonov
    .::Őrző: Erethon::.
    .::Őrző: Erethon::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Liliya Antonov on Kedd Okt. 30, 2012 10:34 pm

    *Na igen, ez neki sem volt mindig olyan egyértelmű. Mielőtt bentlakásos iskolába került, sosem hitte, hogy valaki képes lesz őt ennyire szeretni. Aztán megismerkedett Yannal, és minden megváltozott... Majd jöttek a nehézségek. Szinte minden megtörtént már velük. Veszekedtek, Lil végignézte Yan halálát, megmentették egymás életét, aztán pedig, hát, tudjuk, mi történt. De most ismét együtt vannak, úgy, ahogyan az meg van írva, és reméljük ez így is marad. Problémáik mindig is lesznek, de... meg tudják majd oldani, ebben jelen esetben teljesen biztos. A válaszra bólint, hogy érti. Neki is volt ilyen barátja, csak őt sokkal régebb óta ismerte. Aztán ott van még Gaea. Tényleg, holnap Halloween bulit tart. Jobb, ha nem felejti el. Azért lennek azzal kapcsolatban kétségei, hogy el tudna képzelni ahhoz hasonlót, amit ők átéltek, mert hát mindkettő eléggé extrém, de talán nem lehetetlen. Legalábbis olyat, ami ennyi szenvedést okozott, nem... Na persze más hatása is volt a történteknek, eléggé összetett, de ebbe most ne menjünk bele, felesleges. A következő válaszra ő is elneveti magát halkan.* - Hát, igen, annyira ismerem, hogy tudjam, kissé ön- és közveszélyes. *Mondja még mindig mosolyogva. Nem akarja ő bántani Kament, hiszen szereti, csak hülyéskedik. Aztán ugyebár versenyezni kezdenek, és Lil nyer. Hát, igen, elég jó kondiban van, meg most valahogy fel van pörögve meg ki is pihente magát délután, plusz elég jól bemelegített. Azért kicsit meglepődik, de ezt nem mutatja ki, csak vigyorog.* - Hát, azt sem, hogy legyőzték valamiben Liliya Buryanat. *Kacsint a fiú felé, majd kimászik a medencéből és a törülközőjéért sétál, majd leteríti a kőre és ráfekszik. Jó meleg van itt, nem fél, hogy megfázik. A véleményre bólint.* - Sőt, még több is, komolyan, néha képes vagyok eltévedni. *Csóválja mosolyogva a fejét.* - Nekem mondod? Azt sem tudtam, hogy fogom itt túlélni, bezárva... Most viszont már imádom a helyet. Bár ebben valószínűleg a társaságnak is szerepe van, de itt egyszerűen lehetetlen unatkozni. *Támasztja a fejét a tenyerébe, ahogy a fiút figyeli. Na igen, Lil biztosan nem mondaná meg, dehát, ő eleve elég naiv, hiába az elmúlt hónapok nehézségei, még mindig nem küzdötte le teljesen ezt a rossz szokását. Amíg nem adnak rá neki okot, senkiből nem nézi ki még egy hangyacsalád legyilkolását sem.*


    _________________
    Kevesen vannak, akik elmondhatják, hogy egyetlen egy esemény megváltoztatta az egész életüket - de Liliya közéjük tartozik. Ha akkor, csaknem négy éve nem iratkozott volna be egy bentlakásos iskolába, talán teljesen másképp alakult volna az élete. Az elmúlt négy éve olyan volt, akár egy keskeny, erdei ösvény, amiről nem tudod, hova vezet, mégis tudod, hogy végig kell menned rajta. Volt része szenvedésben és örömben, könnyekben és nevetésben - megismert és elveszített barátokat, majd tanúja volt az összes rokona halálának, végül pedig olyan dolgokra kényszerült az univerzum megmentésének érdekében, amikre másképp talán sosem lett volna képes. Kiforgatták a személyiségét, megpróbálták elpusztítani a lelkét, de ő mégis felállt, és még mindig itt van, annak a személynek köszönhetően, akit ma már férjének nevezhet. Most pedig remélhetőleg végre célba ért - bár, mint tudjuk, az utazás sosem ér teljesen véget.

    Jesmon Helar (és Yan Antonov) sokat átélt negyed-démona
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Kedd Okt. 30, 2012 10:52 pm

    - Az nem túl nehéz *vigyorog.* - Sokáig ez volt az egyetlen valódi képessége. Persze alá kell írnom, hogy azért javult valamennyit *bólint, nyomatékosítva a kijelentését. Egyébként határozottan örül annak az iránynak, amit Kamen választott, mert úgy van vele, hogy éppen elég, ha a bandából egy ember kerül a pokolra, nem kell, hogy őt bárki is kövesse. Jó, azt alá kell írni, hogy Kam jelenleg, bukottként jó eséllyel nem a Felvilágba fog átköltözni, de Michael biztosan besegít majd neki valahogyan, és elintézi, hogy egy utolsó, már nem kegyetlenségből elkövetett gyilkosság miatt ne veszítse el a kegyelmet. A verseny utáni válaszon csak felnevet.* - Akkor legközelebb majd jobban igyekszem, hogy benne lehessek ebben a kevésben *vigyorog ravaszul. Valahol mélyen pedig annyira jól érzi magát, annyira... Átlagosnak. Hétköznapinak. Mintha olyan lenne, mint mindenki más. Pedig nagyon, nagyon különbözik mindenkitől, aki ebben az iskolában van, méghozzá azért, mert ő tudja, milyen utat kell végigjárnia, tudja, mi a sorsa, és mindezt magától találta ki. Márpedig ez a sors nem kimondottan egy nemes, jó cél felé vezeti, egyszerűen csak egyensúlyt tart, ez a dolga. Persze nem tudhatja biztosan, hogy mi végre került ide, és miért érzi ezt, de így van. Ennek kell lennie a valóságnak, mert semmi másnak nem lenne értelme.* - Az velem csak az első időszakban fordult elő *mondja halvány mosollyal.* - De szerencsére nagyon jó a memóriám, szóval mostanra eljutottam odáig, hogy már ha akarnék sem tudnék eltévedni, attól tartok *nevet fel halkan. Aztán bólogatva hallgatja a lány szavait, elvégre mélységesen egyetért. Ő sem nagyon vágyott ismét iskolába, de mivel valakinek ügyelni kellett arra a lököttre, ezért idejött. És nem bánta meg!* - Már most sajnálom, hogy itt kell hagynom ezt a helyet... Mármint egyszer, úgy értem *teszi hozzá, igyekezve nem túl gyorsan pontosítani, hogy nem legyen feltűnő, hogy éppen majdnem elárulta magát. Igen, túlságosan elengedte magát. De komolyan utálja már ezt az egész álca-dolgot, a titkolózást, neki nem ez a műfaja. Ezek a dolgok Kamen specialitásai, nem az övéi. Halkan szusszant, majd ásít egyet.* - Bocs. Kábé két napja le sem hunytam a szemem *exkuzál, de közben már felbukkan az agyában a gondolat, hogy nem ártana lassan visszamenni a kastélyba, és ágyba bújni...*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Liliya Antonov
    Liliya Antonov
    .::Őrző: Erethon::.
    .::Őrző: Erethon::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Liliya Antonov on Kedd Okt. 30, 2012 11:27 pm

    - Nem is tartott sokáig rájönnöm. *Válaszol nevetve. Komolyan, ha öt hónapja látta volna magát így, azt hinné, be van lőve. Most viszont... ez a természetes nála. Kicsit furcsa, de ez van. Ez a kezdeti felhők közötti időszak, majd normalizálódik előbb vagy utóbb. A következő kijelentésre egyetértően bólogat, valóban javult Kamen, nem is keveset. A verseny után pedig a válaszra felvonja a szemöldökét.* - Hát, akkor jobb, ha nekiállsz edzeni. *Neveti végül el magát. Nincs ám nagyra magával, csak hülyéskedik. Pusztán hobbiból edz, meg hogy kitöltsön valami körülhatárolhatatlan űrt a szívében. Talán azért, hogy ne érezze magát annyira... kiszolgáltatottnak. Sosem lehet tudni, hogy mikor lesz szüksége a fizikai erőnlétére. Így hát, fitten tartja magát. Napi egy óra futás és egy óra valami egyéb (úszás vagy edzés) meg amúgy sem olyan kimondottan sok. Tulajdonképpen minden perce le van kötve. Tanul, sportol, Yannal van... Na persze, ez utóbbi elég vegyes dolgokból áll.* - Hát, jó neked, nekem még néha sikerül. *Von vállat mosolyogva.* - Na Qarin az meg megint más téma. Ott is elég sokminden van. *Teszi még hozzá.* - A Sziget többi részéről nem is beszélve. *Mondja és elneveti magát. Igen, emlékszik az erdőben történtekre Alexszel. Furcsa egy nap volt.* - Ott is vannak érdekes helyek. *Ő sem szeretne elmenni, bár főleg Yant félti. Valahogy, amíg ez az ügy lezáratlan, szívesebben veszi, hogyha Yan biztonságos helyen van, és ez biztos, hogy az. Persze szívesen elköltözne vele a tengerpartra, de...* - Igen, én is szívesen maradnék még jópár évig. *Bólint. Aztán a következő kijelentésre ismét bólogatni kezd.* - Aha, elég késő lehet már. Yan biztos keres... Én visszamegyek. Te jössz? *Mondja, majd felkel, és mivel immár úgyis megszáradt a bikinije, felhúzza rá a farmert, a pólót majd a dzsekit. Az épületig kibírja benne. Aztán a haját gyorsan megszárítja valami hőbűbájjal. Közben figyeli, hogy Pat átöltözött-e már, és ha igen, illetve vissza is megy vele, akkor elindulnak együtt.* - Csak tudod, Yan nem igazán szeret a birtokon kívül, így nagyrészt egyedül fedeztem fel Qarint. Te voltál már a biliárdszalonban? *Kérdezi.* - Érdekes hely... *Majd a visszaúton továbbra is a Sziget és az Akadémia különböző helyeiről meg az ott történt élményeiről beszél, illetve hallgatja Patricet, ha ő hajlandó belemenni a társalgásba. Aztán a lépcsőknél elköszön és elindul visszafelé a hálókörletébe, magában nyugtázva, hogy ismét megismert egy embert, aki mellett addig csak simán elsétált. A toronyban azonban összefut valakivel - a házvezető-helyettes jön vele szembe. Halkan köszön neki, bár az igaz, hogy a szívverése kihagyott minimum két ütemet. A férfi arcán is átsuhan egy halvány mosoly, de ezt Lil nemigen tudja hova tenni... Talán... elégedettség? Öröm? Nem tudja meghatározni. Az óta a nap óta, amikor összefutottak a démon érkezésekor, nem találkoztak. Hálásnak kéne lennie, mégis mindig azokat az emlékeket juttatja az eszébe, amiket nagyon ki szeretne törölni az emlékezetéből - de nem megy. Azonban a társalgóba lépve megpillantja Yant, s rögtön elfelejti ezt az aprócska közjátékot, ahogy mesélni kezdi a Patrickel való találkozását.*


    _________________
    Kevesen vannak, akik elmondhatják, hogy egyetlen egy esemény megváltoztatta az egész életüket - de Liliya közéjük tartozik. Ha akkor, csaknem négy éve nem iratkozott volna be egy bentlakásos iskolába, talán teljesen másképp alakult volna az élete. Az elmúlt négy éve olyan volt, akár egy keskeny, erdei ösvény, amiről nem tudod, hova vezet, mégis tudod, hogy végig kell menned rajta. Volt része szenvedésben és örömben, könnyekben és nevetésben - megismert és elveszített barátokat, majd tanúja volt az összes rokona halálának, végül pedig olyan dolgokra kényszerült az univerzum megmentésének érdekében, amikre másképp talán sosem lett volna képes. Kiforgatták a személyiségét, megpróbálták elpusztítani a lelkét, de ő mégis felállt, és még mindig itt van, annak a személynek köszönhetően, akit ma már férjének nevezhet. Most pedig remélhetőleg végre célba ért - bár, mint tudjuk, az utazás sosem ér teljesen véget.

    Jesmon Helar (és Yan Antonov) sokat átélt negyed-démona
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Kedd Okt. 30, 2012 11:40 pm

    *Arra, hogy jobb, ha nekiáll edzeni, felnevet, de a nevetésbe valamiféle fájdalmas keserűség vegyül. Ó, edzett ő. Muszáj annak lennie, az útja miatt, meg egyébként is, egy bérgyilkosnak mindig jó formában kell lennie, elvégre ki tudja, mire számíthat a következő ellenségénél? A szigetre meg Qarinra bólogat, de persze azért van hozzáfűznivalója, mint minden máshoz is.* - Én a városban igazából a sötét negyedet ismerem a legjobban, de azt már úgy, mint a tenyeremet *vigyorodik el. Persze, elvégre hol máshol szerezné az értesüléseit, mint a Félkarú Rablóban? Hol máshol intézné el az útjában állókat mint az eldugott sikátorban? Hova járna tűnődni minden vasárnap este, ha nem a temetőbe? Az Expoliandum egy olyan hely, ami teljességgel illik Patrichez, és ő jól is érzi magát ott.* - Aha, csatlakozom *biccent a kérdésre, majd két kézen felnyomja magát - ezen látni, hogy tényleg elég nehéz lenne puhánynak nevezni -, kimászik a medencéből, és elsiet az öltöző felé. Egy perccel később már érkezik is, rendes ruházatban, vállán egy kis tornazsákszerűséggel, amiben a törölközője meg a fürdőnadrágja van.* - Értem. Hát, egyszer mintha jártam volna ott... De nem mostanában, és nem volt kimondottan nagy élmény *nevet fel.* - Igazság szerint a bowlingpálya az, ami ténylegesen megragadt ilyesmi helyek közül, mert oda együtt mentünk a bandával, plusz még néhány ember, és hát Jessica nagyot alakított, szóval annyit röhögtünk, hogy nehéz lenne elfelejteni *idézi fel vigyorogva. Természetesen szíves-örömest belemegy a Fair Isle-ön található különféle helyek taglalásába, majd a bejárati csarnokban elköszön a lánytól, és a Sylorina hálótermei felé veszi az irányt. Amikor leér, gyorsan vesz egy jó alapos zuhanyt, majd bedől az ágyba, és kivételesen alszik másnap reggel nyolcig, ami nála már határozottan rekord. Ebből az is következik, hogy ő csak másnap fog elfilozofálni Liliyán... Ma túl fáradt ahhoz, hogy még ki is elemezze a találkozást.*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Szomb. Feb. 16, 2013 7:41 pm

    *Abigail kissé gyilkos arckifejezéssel halad a főudvaron keresztül a sportpályák felé. A válla már nincsen bekötve, sőt, elég szépen gyógyul. Azt a tanácsot kapta, hogy ússzon minden nap, így az ízületei, amiket a golyó eltalált, hamarabb rendbejönnek. Illetve, más sport is jó lenne, de az úszás a legkíméletesebb, ugyanakkor segít újra használatba helyezni az elmerevedett izmait. A medencéhez érve körbenéz, s mivel senkit sem talál ott, megkönnyebbülten felsóhajt. Egy székre ledobja a kezében vitt törülközőt, majd leveszi a kabátját s a fekete melegítőt, amiben érkezett. Nem szeret ilyen helyeken átöltözni, ezt a fajta megoldást sokkal kényelmesebbnek tartja. Amikor végzett, összefogja egy hajgumival dús, barna haját, s mikor végül sikerült a feje tetejére művészkednie egy tökéletes kontyba, megindul a medence felé. Egy fekete-rózsaszín, elég keveset takaró bikinit visel, így teljesen láthatóvá válik szinte tökéletes, izmos alakjaés nőies domborulatai. A medence széléhez érve lassan beleereszkedik a vízbe, kicsit sziszegve a hőmérséklet miatt. Jó, oké, meleg a víz, de neki nem eléggé. Nameg a vállát is csípi, mint a fene, így nem bírja ki néhány káromkodás nélkül, míg végre belejut. Akkor pedig úszni kezd, először csak szépen nyugisan, mellúszásban, majd néhány hossz után hátúszásra vált. Egy darabig ezt a kettőt cserélgeti, aztán kicsit a gyorsúszást is kipróbálja, de hamar rájön, hogy ettől meg még fájdalmasabbá válik a seb, így ismét az előző kettő cserélgetését folytatja, még egy jó darabig.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Amarilla Darwin
    Amarilla Darwin
    .::Igazgató: Sylorina::.
    .::Igazgató: Sylorina::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Amarilla Darwin on Szomb. Feb. 16, 2013 7:59 pm

    *Sokan úgy tartják, hogy kevesen mennek a vízhez. Mármint vámpírok. Azért akadnak olyanok is akik úszni szeretnek. Amarilla úgy döntött ideje előbújni a kis kuckójából és nem csak vadászatra jelenik meg. Mostanában a diákjai sem láthatták Reed tanár úrral konzultálhattak hivatalos ügyekben is. Amarilla csak mozgatta az elemeket.. elég sok dolga volt, de igazság szerint inkább el volt havazva és cserélt Reedel. Samnek is szólt, hogy eltűnik egy időre úgyhogy ő tanított Roxfortban két hétig. Legalább is ezen időszakon belül biztosan nem láthatták. Csak pár órával ezelőtt érkezett meg aztán úgy döntött körbe néz a városban és elmegy úszni egyet. Egy dallam jár a fejében és persze ezt hallgatta Roxfortban. Legalább is mp3-oján próbálta. Igen mint tanár ő neki is van. Amúgy az öltözete az uszodában egy fekete bikini és a melltartó részén pókok vannak pókhálóval. A törölközőjét lerakja a padra és kilép a fekete papucsából. Haja összekötve és igen élvezi azt, hogy megbámulják és fiatal gyerekek is pedig már közben nem 19 éves. Aztán ahogy beleáll a vízbe. Kicsit várja míg meg melegszik alatta és aztán elkezd úszni.*~Nyugis nap..~*Na igen számára az… és a hátúszást kezdi el a nő.*


    _________________

    A hosszú hónapok. Mindent megadva azért, hogy bízzon valakiben. Elvesztett valamit és nem tudja visszajön e. Aki fontos számára szereti e. Képes e újra bízni és képes e megbocsájtani annak aki fontos. Új életet kezdeni és élvezni a hosszú hónapok után először a szabadságot vagy Kaeldir keze által át állt az angyalok oldalára? Eléggé bizonytalan nőszemély lett és ki tudja, képes e bízni bárkiben is. Elfogadni a segítséget most tényleg kiabál érte.. de ki fog ugrani? Ez a jövő kérdése..

    Akkor és Most ...
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Szomb. Feb. 16, 2013 8:21 pm

    *Egy darabig nem veszi észre az érkezőt, csak úszik kényelmesen, fel-alá, egy jó fél órán keresztül megállás nélkül. Amarilla valahol ennek az időtartamnak a közepén érkezhet meg. Aztán, egy hátúszó hossz közepén kiszúrja, de egyelőre nem szentel neki túl sok figyelmet, azt hiszi, hogy egy diák az. Csupán bosszankodik magában egy kicsit, hogy belerondítanak a magányába, ismét. Hát igen, a bentlakásos iskola hátrányai: mindig mindenhol van valaki. Nagyon kevés a néptelen hely, és néha még oda is betéved valaki más. Bár a Sylorina tele van magának való, nem éppen társaságközpontú emberekkel, Abbynek még így is túlzsúfolt ennek a helynek minden egyes pontja. Igen, a történtek óta már nem is próbál barátságokat színlelni csak azért, hogy legyen mellette valaki: inkább elvan egyedül. Eddig egyetlen egy normálisabb egyeddel találkozott, azzal a fiúval a folyosón, de neki meg a nevét sem tudja, és azóta nem futott vele össze. Az órán mintha látta volna, de túlságosan el volt foglalva azzal, hogy a bőrét mentse. Lassan úgy dönt, hogy tart egy kis szünetet, így megáll a medence szélénél, s kinyomva magát a vízből kiül a szélére. Figyeli az úszó nőt, még mindig nem esik le neki, hogy ki az, hiszen sosem látta ezelőtt (még a szobrot sem volt alkalma szemügyre venni), így hát diáknak titulálja. Valami rejtélyes oknál fogva úgy dönt, hogy nem lesz bunkó, így ha Amarilla odaér mellé, akkor - bár barátságos mosoly nélkül, de legalább nem túl bunkón - köszön neki.* - Hello. Csak szerintem rohadt hideg ez a víz? Komolyan, itt még a fűtésre is sajnálják a pénzt?... *Kérdi, a fejét csóválva - nem, fogalma sincs róla, hogy kihez beszél ilyen hangnemben, bár kételkedem benne, hogy érdekelné, ha tudná.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Amarilla Darwin
    Amarilla Darwin
    .::Igazgató: Sylorina::.
    .::Igazgató: Sylorina::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Amarilla Darwin on Szomb. Feb. 16, 2013 8:37 pm

    *Na, igen muszáj volt úszni és igen így mozgósítsa is magát a társasági életbe, ha már azt akarta Reed is legyen emberek között megtette. Ennél többre ne számítson. Szóval úszik és élvezi a vizet. A vámpíriság előnye, hogy nem nagyon érzékeli a hideget és a meleget szóval nem gond ez neki. Azt, hogy diáknak titulálják, nos, természetes dolog, hiszen egy két hete nem volt az iskolában plusz újak is érkezhettek. Aztán letegezik és halványan elmosolyodik. Nyugodj, meg Amarilla ne lődd le a poént..* - Szép jó estét! Nem tudom, igazság szerint a vámpírok kevésbé érzékelik a hideget, meleget. Miért kérdi?*Kérdezi meg a nő és beleáll a vízbe. Igen, nos, észreveszi a hangnemet és próbál Amarilla illedelmesen beszélni hozzá. Már amennyire lehetséges. Bizonyára nem tudja, szegény pára kivel van dolga.* - Fűtésre meg van, az elegendő pénz kérlek, ne kételkedj a tanárok dolgában. Ráadásul tudják a dolgaikat és nem hagyják, hogy kényelmetlenül érezzék magukat kedves Abigail.*Mondja ki a lány nevét és igen.. Az új diákok nevei az asztalán voltak így onnan tudja a lány nevét. Meg tippelt. Jók a megérzései, na.. nem tehet erről. Kicsit elmerül, a vízbe majd feljön, igen jól el van itt és hát.. esti programnak tökéletes. Aztán meglátja melyik lelkes barátnője ér rá egy kis esti beszélgetésre.. bár az is lehet bátyját fogja zaklatni. Na igen.. Ugye kimondja a lány nevét és halványan elmosolyodik. Nem mozdul el igen sok diák jár és sok tanár van az iskolában így nehéz lépést tartani a rendszerrel.*


    _________________

    A hosszú hónapok. Mindent megadva azért, hogy bízzon valakiben. Elvesztett valamit és nem tudja visszajön e. Aki fontos számára szereti e. Képes e újra bízni és képes e megbocsájtani annak aki fontos. Új életet kezdeni és élvezni a hosszú hónapok után először a szabadságot vagy Kaeldir keze által át állt az angyalok oldalára? Eléggé bizonytalan nőszemély lett és ki tudja, képes e bízni bárkiben is. Elfogadni a segítséget most tényleg kiabál érte.. de ki fog ugrani? Ez a jövő kérdése..

    Akkor és Most ...
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Szomb. Feb. 16, 2013 8:49 pm

    *Nem, a leghalványabb fogalma sincs róla, hogy kivel beszél. Sok mindent hallott már az iskola történetéről, hiszen mivel a diáktársai társaságát mellőzi, kellett valami szórakozást találnia, ami jelen esetben az olvasás. Szeret tájékozott lenni, így hát az iskola történelmével kezdte a dolgot, szóval, ha tudná a mellette úszkáló nő nevét, azonnal vágná, hogy miről van szó, és azok alapján, amit olvasott, valami udvariasabb hangnemre váltana. Így viszont marad a szokásos Abby-stílus. Ahogy az általa diáknak vélt valaki a válaszában magázza, felvonja szépen ívelt szemöldökét, de egyelőre nem kérdez rá, hogy mi a fészkes fene ütött belé.* - Ja, így már értem. Így könnyű. *Vigyorog rá, úgy tűnik, kezdi érdekelni a dolog, habár nagyon furcsának kezd tűnni számára a szituáció. A következő szavakra ismét a magasba szalad a szemöldöke. Ez most egy stréber, vagy csak egyáltalán nincsen humorérzéke? Hát nemigaz, ez csak egy poén volt, mit kell olyan komolyan venni?* - Nyugi van, csak vicceltem. *Csóválja a fejét, elég fura tekintetet vetve a nőre.* - Várjunk. Ismerjük egymást? *Ráncolja a szemöldökét, ahogy eljut az agyáig, hogy az illető a nevén szólította.* - Sylorinás vagy? *Kérdez rá, hiszen akkor könnyedén tudhatja a másik a nevét, ő viszont még sosem látta, és ez elég fura. Na, Abigail, ebbe is szépen belesétáltál. Most aztán megnézheted, mi sül ki ebből.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Amarilla Darwin
    Amarilla Darwin
    .::Igazgató: Sylorina::.
    .::Igazgató: Sylorina::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Amarilla Darwin on Szomb. Feb. 16, 2013 9:31 pm

    *Szóval fogja magát és úszni kezd.. igazság szerint el van ő a maga kis világában, de reméli azt, hogy megnyugodott Reed kis lelki világa. Azért dolgozott a mai napon. Papírmunkákat elvégezte így legalább van egy kis ideje szabadidőre. Főleg, hogy este valamit még akar tervezni, de meglátja majd ezután. Elkezd beszélgetni a diákjával és igen illedelmesen beszél vele.* - Tudom, hogy vicceltél*Kacsint rá és egyébként ő is elneveti magát jó a kedves, de nem mindig mutatja ki. Néha kell neki egy kis útmutató, de az inkább az evéshez kell. Mikor is evett? Ja igen tegnap előtt. Mindig el felejt enni.. na igen vámpíriság hátránya… Nevén szólítja a lányt és persze csak mert tippelt. Amikor kérdezik ismerik e egymást halványan elmosolyodik.* - Én mindenkit ismerek ebben az iskolában. Minden élőlényt és embert, lidércet, vámpírt egyszóval mindenkit…*Tévedni emberi dolog, de talán még sem mindenkit. Amarilla tévedsz. Nagyon tévedsz. Újabb kérdésnél elvigyorodik.* - Nem. A Syloirnások vezetője vagyok.*Mosolyodik el és barátságosan néz Abigailre.* - Talán nem így kellett volna kezdeni szeretnék elnézést kérni. Amarilla Darwin vagyok a házvezetőd.*Mondja mosolyogva és Reedtől tudja nagyjából az információkat, ha érdeklődne Abigail. Nem akarta őt átverni.* - Egyébként nem haragszom, mert letegeztél. Valóban a kor átka. Lehet tegezni egyébként, de azért a tisztelet elvárom mindenki felé.*Mondja nyomatékosan hiszen esze ágába sincs elijeszteni a lányt.* - Nem rég érkeztél az iskolába. Mondd hogyan sikerült beilleszkedned?*Érdeklődik felőle tényleg teljesen barátságosan. Amarilla mi van veled?*


    _________________

    A hosszú hónapok. Mindent megadva azért, hogy bízzon valakiben. Elvesztett valamit és nem tudja visszajön e. Aki fontos számára szereti e. Képes e újra bízni és képes e megbocsájtani annak aki fontos. Új életet kezdeni és élvezni a hosszú hónapok után először a szabadságot vagy Kaeldir keze által át állt az angyalok oldalára? Eléggé bizonytalan nőszemély lett és ki tudja, képes e bízni bárkiben is. Elfogadni a segítséget most tényleg kiabál érte.. de ki fog ugrani? Ez a jövő kérdése..

    Akkor és Most ...
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Szomb. Feb. 16, 2013 9:47 pm

    *Ahogy Illa kijelenti, hogy mindenkit ismer, arra nem szól semmit, de kezd gyökeret ereszteni benne a gondolat, hogy talán mégsem azzal van dolga, akire számított. De akkor kivel? Lehet, hogy ő egy felnőtt? Elvégre sok olyan faj van, akinél nem látszik az öregedés, legalábbis nem annyira látványosan. Így hát minden elképzelhető. Aztán megkapja a magyarázatot, s enyhén elkerekedett szemekkel pislog.* - Te jó ég... Most komolyan? Ugye ez nem csak valami hülye vicc? *Morog egy sort magában, majd megkapja a magyarázatot is. Egy jó darabig csak pislog, majd lassan képes kinyögni pár szót is.* - Öhm... Hát ez ciki... Izé... Akkor elnézést. Nem tudtam. Pedig olvastam ám a suliról. De a képek felett sikerült átsiklanom... azt hiszem. *Vigyorodik el kissé idiótán, majd a hajába túr.* - Legközelebb előbb kérdezek, és aztán beszélek. *Nevet fel.* - De azért meg kell mondanom, a korához képest elég jól néz ki. *Vigyorog a nőre. Nem mintha próbálná menteni a helyzetét, a legkevésbé sem érdekli, hogy mit gondol róla a nő, de nevelték őt udvariasságra, még ha a legtöbbször nem is tartja be. Lényeg a lényeg, akit tiszteletre méltónak titulál, azzal szeret úgy is viselkedni. Ez most nem jött össze, és ez zavarja. Minden esetre egyelőre tovább lép, és felel a kérdésre.* - Hát, ahogy vesszük. Beszélgettem pár Sylorinással. *Von vállat.* - Nem barátkozni jöttem ide, úgyhogy végül is mindegy. Megvagyok egyedül is. *Teszi hozzá, de azért érződik a hangján, hogy ezt ő sem teljesen gondolja komolyan. Igen, magányos - amióta az egyetlen élőlény, aki valamennyire közel állt hozzá is meghalt, furcsa űr tátong a szívében, amit egyedül képtelen betölteni.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Amarilla Darwin
    Amarilla Darwin
    .::Igazgató: Sylorina::.
    .::Igazgató: Sylorina::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Amarilla Darwin on Szomb. Feb. 16, 2013 10:11 pm

    *Na igen. Nem hagyhatta ki a nő, de igazság aszerint átverni sem akarta Abigailt. Szóval igen.. Nem nem ciki igazság szerint szereti azt, hogy az újak nem igen tudnak róla. Annál jobb. Aztán amikor a lány kiakad elneveti magát.* - Nem vicc. Valóban a házvezetőd vagyok, akivel konzultálhattál és láthattál az Reed Denkey házvezető helyettes. Ma érkeztem vissza, úgyhogy az információkat megkaptam az újakról azért tudtam, hogy téged hogy hívnak.*Felel teljesen őszintén a lánynak és igen valóban így történt az eset.* - Nem kell elnézést kérned. Szeretem, ha nem nézik belőlem a tanárságot az még jobb.*Feleli a nő és valóban tudja azt, hogy sokan nem nézik ki belőle. Talán ezért próbálkozott be egy két diáknál. Sammael tudta nélkül. Na, igen.. Amarilla már csak ilyen. Egyébként közvetlen, de óvatos mindenkivel. Jól összerakta a dolgokat, na, igen..* - Nem tudhattad fátylat rá.*Nevet ő is igen mint egy gyermeki csíny..* - Köszönöm szépen. 19 éves koromban meg álltam a fejlődésnél. Bizonyára akkor állhatott meg a növekedésem is.*Neveti el magát ismét, de azért szeret viccelődni. Végül is nem veszi már annyira zokon a vámpíriságot, de viszont valahol benne van, hogy még vágyódik egy picit a normális életre. Na, de nem is gondolunk rá. Érdeklődik a lány felől bár ezt mindegyik Sylorinással megtenné, de valahogy ő más. Szeretné ápolgatni a diákjaival a kapcsolatot.* - Mindenkinek kell társaság. Egyedül azért nem jó.*Mondja a nő komolyan és közelebb lép hozzá.* -Tudod valahol fontos az, hogy legyen barátod. Akár barátkozni jöttél ide akár nem, előbb vagy utóbb meg fogod találni a hozzád hasonló társat. Hidd el. Nem csak te vagy ilyen.. tudnék példát is mondani erre.*Mondja teljesen őszintén és nyitott. Valóban szimpatikus neki Abigail és hát igen valóban kevés diák az aki el tudja nyerni Illa bizalmát.*


    _________________

    A hosszú hónapok. Mindent megadva azért, hogy bízzon valakiben. Elvesztett valamit és nem tudja visszajön e. Aki fontos számára szereti e. Képes e újra bízni és képes e megbocsájtani annak aki fontos. Új életet kezdeni és élvezni a hosszú hónapok után először a szabadságot vagy Kaeldir keze által át állt az angyalok oldalára? Eléggé bizonytalan nőszemély lett és ki tudja, képes e bízni bárkiben is. Elfogadni a segítséget most tényleg kiabál érte.. de ki fog ugrani? Ez a jövő kérdése..

    Akkor és Most ...
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Szomb. Feb. 16, 2013 10:40 pm

    *A nő szavaira még mindig kissé zavartan bólint.* - Igen, tudom. *Természetesen Reedre érti, emlékszik még, amikor első nap beszélt vele. Miután beosztották a Sylorinába. Csak pár percet beszéltek, s azóta nem is igen foglalkozott vele, néhányszor látta a folyosón. A további információkra ismét bólint, kezdi összeszedni magát. Így már érti, honnan tudhatta a nevét. Amúgy szimpatikusnak találja a nőt, a legtöbb tanár valószínűleg kiakadt volna - legalábbis azok, akiket Abigail eddig megismert. Például az előző iskolájában. Komolyan, ott még szóba is alig álltak a diákokkal, de akkor is olyanok voltak, mint akik karót nyeltek. Itt úgy néz ki, más a helyzet. Ráadásul Illa nagyon úgy tűnik, hogy jól szórakozik Abbyn, talán még élvezi is, hogy megszívathatta. Valószínűleg holnap már Abby is viccesebbnek fogja találni a dolgot.* - Hát, akkor mázlista. Úgy értem, milyen lehet már, ha az embert mondjuk 45 évesen változtatják át! *Csóválja a fejét. Viccel, na. Aztán rá és a kapcsolataira terelődik a szó. kissé elkomorodva vonja meg a vállát.* - Lehet, hogy így lesz, de az is lehet, hogy nem. Reményeim szerint nem leszek itt sokáig. Csak kellett egy hely, ahol elrejtőzhetek. *Felel, miközben a lábát lóbálja a vízben.* - Ha pedig itt kell maradnom... Hát, valahogy csak lesz, nem? *Mosolyog a nőre, majd beugrik a vízbe, s ismét úszni kezd. Nem az van, hogy nem akar beszélgetni, de ha egyszer úszni jött ide, akkor úszik. Majd ha végzett, szívesen folytatja a beszélgetést, ha viszont Illa addigra elmegy, akkor ő is visszatér a Sylorinába. Hogyha meg nem, akkor valószínűleg együtt fognak majd távozni.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Amarilla Darwin
    Amarilla Darwin
    .::Igazgató: Sylorina::.
    .::Igazgató: Sylorina::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Amarilla Darwin on Szomb. Feb. 16, 2013 10:53 pm

    *Őszintén bevallja neki a dolgokat és azt, hogy rajta jót szórakozik, igen nem tehet róla hiszen tudja jól azt, hogy nem nézik ki belőle a tanárságot. Amarilla szereti a tréfát, de aki eléggé véresen csinálja a dolgokat akkor meg is bünteti azokat a diákokat és akkor nincs mentség. Szóval a nő különösen jó kedvű ez fel is tűnhet Abigailnek. Szeret néha gyerekesen viselkedni vagy talán ez az ő stílusa. Na igen..* - Aki 45 évesen változik át akkor az ráncosabb lesz…*Mondja humorizálva és érti ám a viccet szóval nem kell félni Abbytől. Valószínűleg másnál már kiakadt volna, de fura módon nem.* - Egyébként ez nem mázli. Csak ezt hozta a sors. Mindenkinek meg van a maga keresztje. A maga kibúvója és akár utáljuk a világot akár nem el kell fogadnunk a tényt…*Mondja a nő komolyan és valóban így gondolja. Bár nem tudja milyen Abigail szóval simán tapasztalatból és igen ő neki is voltak világ utálati problémái, de nagyjából túl van ezen a dolgon. Halványan mosolyodik továbbra is egyszerűen nem tud komolyan nézni a diákra.* - Elrejtőzni? Jó búvóhelynek néz ki, de bújócskázni nem kéne..*Mondja tréfálkozva és kiszáll közben a vízből és elindul a a piros törölközőjéhez.* - Akkor lesznek barátaid. Hidd el megtalálod a társasági körödet. Ha pedig nem.. akkor szóljál nekem és segítek szívesen beilleszkedni.*Mondja a nő barátságosan és komolyan gondolja, hogy segít a lánynak. Amarilla egyébként még ott marad egy ideig ő vissza ül a medence szélére vélhetően még beszélget Abigaillel és vele fog visszamenni. Aztán az este még úgyis csinál mást úgyhogy, de nem szeretne félbe hagyni egy beszélgetést sem.*


    _________________

    A hosszú hónapok. Mindent megadva azért, hogy bízzon valakiben. Elvesztett valamit és nem tudja visszajön e. Aki fontos számára szereti e. Képes e újra bízni és képes e megbocsájtani annak aki fontos. Új életet kezdeni és élvezni a hosszú hónapok után először a szabadságot vagy Kaeldir keze által át állt az angyalok oldalára? Eléggé bizonytalan nőszemély lett és ki tudja, képes e bízni bárkiben is. Elfogadni a segítséget most tényleg kiabál érte.. de ki fog ugrani? Ez a jövő kérdése..

    Akkor és Most ...
    avatar
    Rosetta M. McCarthy
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Rosetta M. McCarthy on Kedd Ápr. 23, 2013 7:42 pm

    *A medencéig lihegve fut, a vele szinte egy vonalban haladó cameosos másik angyallal. Igen, betartotta az elhatározását és megismerkedett jó pár Cameosossal (akármennyire is ellenkezett a testvére).* - Neki futásból? *Kérdezi a másik lány, amire Rose csak bólint, és lehúzza a ruháján elől lévő cipzárt és csak a medence szélénél ledobja a hosszított fazonú ruhát és szinte egyszerre ugranak a vízbe a lánnyal.* - Ugye milyen jó kis hely ez Rie? *Vigyorog a másikra és pont szemközt kap egy kisebb fröcskölést a másiktól, amit nem hagyhat megtorlatlanul. Azonnal bosszúhadjáratot indít a másik felé és egy külső szemlélő két élettel teli (kissé talán túlságosan is...), egymást fröcskölő lányt láthat. Az egyikük Rose, a másikuk Désirée, ha esetleg valaki ismerné őket. Bár ebben az iskolában valószínűleg nincs olyan, aki ne ismerné ezt a két - kissé nagyon - hiperaktív lányt. Rose-on rózsaszín-fehér csíkos bikini van, míg Désin kék-fekete-fehér csíkos. A két lány jól elvan magában, de nyugodtan megzavarhatók, szívesen bevesznek bárkit az ő kis vizicsatájukba.*


    _________________
    Újonnan érkezett Erethonos fél-angyal, aki még a legkisebb apróságnak is nagyon tud örülni. Tele van energiával, néha túlságosan is, ilyenkor elég gyerekesen tud viselkedni, de amúgy egy nagyon is szerethető lány, tipikusan a társaság lelke. Imád táncolni és akrobatikázni-gimnasztikázni, valamint imádja a természetet. Tipikus optimista, aki bárkivel ki tud jönni és valahogy mindig kiszúrja magának az antiszoc, depressziós embereket, akiket általában addig nem hagy békén, amíg össze nem barátkoznak. Amit nála a negatívumokhoz lehet sorolni az az, hogy határozottan naiv, hiszékeny természetű és az ebből fakadó szerencsétlenségektől általában a nővére óvja meg.
    Bianca D. McCarthy ikertestvére
    Esteron Baltazaar
    Esteron Baltazaar
    .::Őrző: Erethon::.
    .::Őrző: Erethon::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Esteron Baltazaar on Kedd Ápr. 23, 2013 7:59 pm

    * Hogy mit keresek itt, azt senki meg nem mondhatná, úgy döntöttem, hogy a "sétarepülés" után elnézek erre fele is, kicsit körülnézek a birtokon, hátha meglátok valami furcsaságot. Gondolok ezalatt a távolról megfigyelt Sayon-Lucifer találkozóra. Mert sejtéseim szerint nem csak Lizzie találkozott vele, hanem Sayon is. Szóval azóta, mindig más irányba körözök az egész szigeten. Egyesek paranoiásnak gondolhatnak miatta, de ők nem tudják azt amiket én tudok és nekik, nincs több szerettük is veszélyben. Talán... Ahogy így nézelődöm veszem észre a két lányt és az egyikőjük nagyon is ismerős nekem, bár nem vagyok teljesen biztos benne. Így hát, lejjebb ereszkedem, hogy jobban szemügyre vehessem őket és így sikerül megbizonyosodnom arról, hogy igen ismerem a lányt. Talán túlságosan is régóta de ismerem.* ~ Ő Bianca tesója. Ha jól emlékszem Rosenak hívták a suliban. De már eléggé rég volt az.~ * Miután ezeket végig gondolom leereszkedem most már teljesen igyekezve úgy csinálni a dolgokat, hogy ad1 Rose ne vegyen észre ad2 a másik lánynak jelezni, hogy ne szóljon a jelenlétemről. Ha ez sikeres akkor egészen a medence széléig megyek és egy nagyobb kézmozdulattal, hátulról fröcsélem le Rose-t.* - Remélem, neked jobb az emlékező tehetséged, mint a tesódnak és hamar rájössz ki vagyok én. * Nevetem el magam, majd ismét megszólalok.* Szóval Rose? Ötletek?


    _________________
    Lord Sayon Merlioth multikaraktere

    Nagyon sok mindenen keresztül ment már és most mégis teljesen magányosnak érzi magát, úgy érzi, hogy elhagyta őt Ő és már nem tartja a gyermekének, teljes űr tátong a szívében és fogalma sincs képtelen lesz e kimászni ebből a gödörből...

    Elizabeth Quenell fogadott bátyja Marilion és Laschan legidősebb testvére
    avatar
    Rosetta M. McCarthy
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Rosetta M. McCarthy on Kedd Ápr. 23, 2013 8:17 pm

    *Nem tűnik fel neki a srác jelenléte, nyugodtan folytatja a vízi csatát a másikkal, bár látja Rien, hogy valamire felfigyelt, de a másik lány csak lefoglalja, segítve a harmadik félnek, mit sem sejtve a másik kilétéről. Mikor pedig hátulról is hideg víz éri, egy halkabb sikolyt megejt az ijedségtől és gyorsan megpördül, a cameosos lány pedig cserébe, hogy nem rá figyel, még egyszer nyakon fröcsköli és kicsit odébb úszik. Mikor meglátja a srácot, beugrik neki minden.* - Te vagy az a perverz, aki egész általánosban és középsuliban is folyton nyálcsorgatva követte a tesómat! *Sokkol le és úszik egy kicsit hátrébb, majd nagy lendülettel locsolja le a másikat, lehetőleg a szárnyát támadva, ha az kitárva hagyja.* - Izé, Esteron, ugye? Mit keresel te itt? Biát követed megint? *Néz elég gyanúsan a srácra és igyekszik a vízben kicsit hátrálni, Rie után, aki közli a lánnyal, hogy inkább lelép, és mesélje majd el, hogy mi is lett ennek a vége. Viszonylag visszaúszik, bár tartva azt a kellő távolságot, de mégis hallótávban, ha esetleg valami olyan van, akkor gyorsan tudja értesíteni a testvérét.*


    _________________
    Újonnan érkezett Erethonos fél-angyal, aki még a legkisebb apróságnak is nagyon tud örülni. Tele van energiával, néha túlságosan is, ilyenkor elég gyerekesen tud viselkedni, de amúgy egy nagyon is szerethető lány, tipikusan a társaság lelke. Imád táncolni és akrobatikázni-gimnasztikázni, valamint imádja a természetet. Tipikus optimista, aki bárkivel ki tud jönni és valahogy mindig kiszúrja magának az antiszoc, depressziós embereket, akiket általában addig nem hagy békén, amíg össze nem barátkoznak. Amit nála a negatívumokhoz lehet sorolni az az, hogy határozottan naiv, hiszékeny természetű és az ebből fakadó szerencsétlenségektől általában a nővére óvja meg.
    Bianca D. McCarthy ikertestvére
    Esteron Baltazaar
    Esteron Baltazaar
    .::Őrző: Erethon::.
    .::Őrző: Erethon::.

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Esteron Baltazaar on Kedd Ápr. 23, 2013 8:38 pm

    - Először is nem vagyok perverz. Tetszik és akkor? Attól még, hogy követtem, nem vagyok perverz. * és még időben visszahúzom a szárnyam a víz elől, szóval nem sokat segít a lányon ez a manőver.* - Igen, Esteronnak hívnak és nem nem Biancát követtem én már régebb óta itt vagyok mint ti és nem rendelkezek a jövendölés képességével, hogy tudhattam volna, hogy ide fogtok jönni. Szóval valami jobb ötletre lesz szükséged. * Mondom neki egy maró gúnnyal a szavaimban. Kicsit sem tetszik, hogy perverznek szólított, de ezt a békát lenyelem. Bianca miatt, mindenképp. de közben figyelem a másik lányt is, nem akarom, hogy hátba támadjanak.* - Rólad is lehetne pár keresetlen szavam, még se azokkal kezdtem. Szóval, ha te is abbahagyod, hogy perverznek hívsz akkor én se fogok semmit mondani. * Közben a szokásos fehér köntösöm lerakom a partra, hogy had száradjon meg, lábaimat meg a vízbe lógatom. Lenézek a vízre, majd ismét ránézek a lányra.* - Mióta tudod, hogy követem a nővéred? * kérdem meg tőle, közben saját magamon alkalmazva a léleknyugtató képességem.* - és Mennyit sikerült megtudnod rólam, bár az első mondatod alapján vajmi keveset szerintem, de szólj ha tévedek. * Mondom neki és közben figyelem az arckifejezését.*


    _________________
    Lord Sayon Merlioth multikaraktere

    Nagyon sok mindenen keresztül ment már és most mégis teljesen magányosnak érzi magát, úgy érzi, hogy elhagyta őt Ő és már nem tartja a gyermekének, teljes űr tátong a szívében és fogalma sincs képtelen lesz e kimászni ebből a gödörből...

    Elizabeth Quenell fogadott bátyja Marilion és Laschan legidősebb testvére

    Ajánlott tartalom

    Sportpályák és medence Empty Re: Sportpályák és medence

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Pént. Feb. 21, 2020 1:23 am