Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Őrtorony

    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Vendég on Szer. Jún. 13, 2012 8:55 pm

    *Az Eb óta a fiú nem létezik csak a focinak. Kicsit megőrült természetesen és próbál majd vissza normulni. Természetesen felpattan és elteszi a laptopot és zavartan, de felhorkant Lucien megjegyzésén.* - Aki nem focidrukker, nem értheti a dolgokat. Pornó? Szoktam ám nézni ne aggódj! Kamen ágyán, amikor éppen alszik csak, hogy meg legyen a hatás.*Csak viccelődik egyébként, de tényleg elvetette a sulykot. Megint jobban megnézi magának és természetesen haloványan elmosolyodik.* ~Nem értem kire hasonlít. De tudom, hogy láttam már az illetőt~*Gondolkozik el magában és felvonja a szemöldökét..* - Soha nem voltál normális.*Jegyzi meg mély hangon és hozzá egy „gúnyosnak” szerű mosolyt ad. Persze semmi baja a fiúval, csak csipkelődik.* - Kockulni fogtok, Úgy is kell. Igen-Igen.. a csapatom nyert, de nem beszélek róla. Te Lucien.. létezik az, hogy van ismerősöd itt az Akadémián? Hasonlítasz valakire, már régóta figyelem a dolgokat, csak nem mondtam.*Jegyzi meg felvont szemöldökkel és nem csak rajta gondolkozik hanem természetesen egy bizonyos lányon is.*
    Teylyn Draed
    Teylyn Draed
    .::Tanár::.
    .::Tanár::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Teylyn Draed on Szer. Jún. 13, 2012 9:08 pm

    - Vélhetően igazad van *biccent. A másik dolgot meg inkább elengedi a füle mellett, mert ez csak véletlenül csúszott ki a száján, szóval inkább nem lovagol rajta tovább. Persze ha kevésbé lenne szégyentelen, szinte biztos, hogy lenne megjegyzése, mert így is küzdenie kell egy vigyorral, de végül győz. A gondolatait inkább megtartja magának... Sokan el sem hinnék, ha tudnák, milyen dolgok jutnak néha az eszébe. Nem látszik rajta, na. A következő mondatra vidáman felnevet.* - Nem sikerült újat mondani, tudom, hogy nem voltam *vigyorog.* - De a beismerés már jó kezdet *kacsint Alexre, és közben megfordulva nekidől a korlátnak, immár teljes testtel a másik felé fordulva. Egyrészt az érdeklődését mutatja ki, hogy nem pottyant magasról a srác fejére, másrészt pedig tiszteletet mutat azzal, hogy feléje fordul, és megmutatja, hogy figyel rá.* - Az FRPG-t nem nevezném kockulásnak *nevet fel.* - Az MMO az megint más, de ma azzal tuti nem fogunk nyomulni, szóval a megállapítás téves *vigyorog Alexre. Igen, szereti kijavítani az embereket... Arra, hogy Alex csapata nyert, csak biccent, az angyal kérdésére pedig meglepettséget tettetve felvonja a szemöldökét.* - Mert kire hasonlítok? *válaszol kérdésre kérdéssel, kissé illetlenül. Közben egyébként igyekszik elfojtani bármilyen gyanús jelet, nem akar elvigyorodni vagy ilyesmi, mert akkor kapásból lebukna. Aztán azért úgy van vele, hogy annyira még nem bízik senkiben, hogy bárkinek elmondja, ki is az apja, szóóóval... Egyelőre megtartja magának a kis titkait.*


    _________________
    Folyamatban.

    Rebecca Taylor illúziómágia tanára
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Vendég on Szer. Jún. 13, 2012 9:25 pm

    -Nekem mindig igazam van.*Egy glória jelenik meg a feje fölött és ártatlanul pislogva mutat, hogy ő jó lélek. (persze ezt, aki elhiszi akár diliházba is mehet) hiszen Alexander soha nem volt ártatlan. Pont ő lesz az a jó fiú, aki semmi rosszat nem csinált. Na persze.* - Őszinteség. Azért díjazni kell ezt.*Mondja és halványan elmosolyodik és glóriát csinál neki is a feje fölé. Szépet természetesen, mint az egyénisége.* - Kihagyhatatlan volt sajnálom.*Bocsánatkérően mondja a másiknak és természetesen a beismerésre bólint. A gépről kezdenek el beszélni, meg a fociról, de az FRPG Alex számára kicsit kínai. Ő nem olyan történetíró és nem játszik ilyenekkel. Akkor már inkább MMORPG azzal jobban el tud lenni.* - Hát, de akkor is. Azért el lehet tölteni az időt vele. Én MMorpg-znék inkább az valahogy jobban leköt.*Feleli a srác és közben eszébe jut Lisa. Plusz Lace hülyeségei, hogy állítólag Alex beszél álmában és csókolgatja a párnáját. Aztán szóba kerül egy érdekes kérdés. Az, hogy kire hasonlít, nem tudja pontosan.. Sokat gondolkodott már ezen.* - Nem tudom.. tényleg.. csak csak a kisugárzásod emlékeztet olyan valakire aki lidérc iskolában van, várj csak.*Gondolkozik el és a lidérceken kezd el gondolkozni. Hosszas gondolkozás után megrázza a fejét.* - Mindegy, felejtsd el.*Jegyzi, meg akkor is érdekli a dolog.. csak az agyacskáját, kell megerőltetnie. Ami persze nehezen megy.*
    Teylyn Draed
    Teylyn Draed
    .::Tanár::.
    .::Tanár::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Teylyn Draed on Szer. Jún. 13, 2012 9:47 pm

    *A glóriára szkeptikusan néz, és felvonja a szemöldökét.* - Valahogy én azt erősen kétlem, Alex *vigyorodik el végül. Aztán ő is glóriát kap, mire horkant egyet, és egy legyintéssel eltünteti.* - Nekem meg aztán pláne nem jár, még csak angyal sem vagyok *szusszant, de érezhető, hogy igazából nem zavarja különösebben a másik hülyéskedése. Aztán ugye szóba kerül a hobbi meg az elfoglaltság. Az első mondatra bólogat - hiába, tényleg eléggé időrabló egy szórakozás -, a másodikra meg vállat von.* - Én csak akkor MMO-zok, amikor már nagyon le vagyok fáradva agyilag. Ha nem, akkor inkább a barátommal játszok fórumon *mosolyog. Hiába, imádja a szerepjátékot, szóval az esetek legnagyobb részében nincs vele gondja, hogy játsszon. Ha meg mégis, egész egyszerűen ráveszi Edet, hogy kockuljon vele, aztán meg van oldva minden problémája. Igazából valahol az is a lényege, hogy a legjobb barátjával beszélgessen, szóval... Aztán Alex elkezdi találgatni, hogy vajon mégis kire emlékezteti őt Lucien, mire érdeklődve hallgatja a másikat.* - Sejtettem, hogy egy lidérc lesz a ludas *vigyorodik el. Ez után inkább hagyja gondolkozni az angyalt, ő pedig közben visszatér Sagnelhez. Amikor a másik ismét megszólal, kénytelen visszazökkenni a valóságba. A szavakra végül csak vállat von.* - Oké, ha te mondod. *Aztán elcsendesedik, és halkan dúdolni kezd valamit, amiben Alex, ha figyel és hallotta már a dalt, akkor a Breath No More című számot ismerheti fel. Lucien közben ismét elfordul, és felpillant az égre, amelyet mostanra már gyönyörűen beragyognak a csillagok, és halvány, szomorkás mosoly ül ki az arcára. Nem kell aggódni, vele semmi gáz: a karakterét sajnálja éppen. A társalgást amúgy nem nagyon viszi tovább, szóval ha Alex beszélgetni akar, kénytelen lesz felhozni valami témát. Bár az is tény, hogy lassan már tíz óra...*


    _________________
    Folyamatban.

    Rebecca Taylor illúziómágia tanára
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Vendég on Szer. Jún. 13, 2012 10:10 pm

    *Elszomorodik és el hesegeti a glóriát és nem mondd semmit. Persze csak színészkedik és nem is mondd semmit. Csak azért, mert tényleg úgy gondolja, hogy hülyéskedni néha jó. De azért felnőttesen is kell viselkedni.* - Lényeg a lényeg jó lidérc vagy.*Kacsint rá és akkor ser tudja, kire emlékezteti. Úgy is beugrik majd ő neki. Előbb vagy utóbb. Inkább előbb.* - Fórumozás is jó dolog. Szóval mindegy. A lidérc alap.. de majd úgy is eszembe jut figyeld meg. Ha csak nem kezdek el „megint álmomban beszélni”*Horkant fel és sóhajtozik, majd az órájára pillant és a dudorászásra fel figyel.* - Ismerem a számot. Egész jó.*Mondjuk, tényleg sok számot ismer..* - Ne haragudj, de azt hiszem mennem, kell. Mindjárt kezdődik a következő és pár baráttal, összeülünk. Lacet is beleszámolva úgyhogy Cameosban nyugalom lesz. Jóéjt szia!*Azzal elköszön, és a telefonjára néz, ami rezeg és fel is veszi és elkezdi mondani a Démonnak, hogy nemsokára ott van.*
    Nicole Brise
    Nicole Brise
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Nicole Brise on Szer. Aug. 01, 2012 5:03 pm

    *Nicole jelenleg egyedül van a toronyban, egy asztalnál ül, maga előtt egy kinyitott könyvvel. Sokat jár ide mostanában, mert rájött, hogy elég ritkán veszik rá magukat a diákok hogy felkapaszkodjanak ide. Így hát mostanában elég sok időt tölt itt, egyedül, olvasgatva egy könyvet vagy csak nézegetve a tájat. Esténként is lejár ide - hát neki nem kell túl sok alvás - és nézi a csillagokat. Csak nem akar más emberek vagy bármi más lény közelébe kerülni. Jól érzi magát egyedül, szüksége van egy kis magányra. Az asztalra könyökölve olvassa a könyvet, fekete haja az arca elé lóg, de észre sem veszi, annyira elmerült az olvasmányban. Gyenge szellő fújdogál, az égen alig néhány bárányfelhő van. Ismét nincs túl meleg, pont optimális. Nicoleon egy fekete vászonnadrág van szintén egy fekete saruval, meg egy szürke ujjatlan pólóval, rajta egy fekete halálfejjel. Ma meg akarta keresni Christ, de... ismét nem tudta rávenni magát. Le akarja beszélni arról, hogy megkeresse Marcot. Tudja, hogy nem lenne egyenlő a küzdelem, hiszen a vámpír már nagyon tapasztalt és nagyon erős... Nem tartja valószínűnek, hogy a vérfarkas megúszná épségben a találkozót. Sőt. Éppen ezért, mindenképpen le kell róla beszélnie... Nem szabad, hogy megkeresse. Nem küzdhetnek... És amúgy is, mi értelme lenne? Csak miatta? Na ne már... Ekkora hülyeséget is ritkán hallott. Amíg itt van, nem kell tőle tartania. És aztán? Aztán... ki tudja. Talán már nem is fog élni. Talán. És ha igen? Akkor sem biztos, hogy megtalálja. Majd elrejtőzik. Viszont így nem lehet koncentrálni a könyvre. Sóhajtva pillant fel, becsukja a keménykötésű, régi példányt maga előtt az asztalon, majd a korláthoz sétál és nekitámaszkodik, aggódó tekintetét a kilátásra függesztve.*


    _________________
    Nicole, nos, ő egy olyan vámpír, aki sosem akart azzá válni, ami. Tizenegy évesen változtatták át, csupán azért, mert megmentette a húgát a biztos haláltól. Gyilkolni tanították és kényszerítették, azonban ő megszökött - s most a Fyronban próbálja magában újra fellelni a fényt, és kész harcra kelni vámpír énjével is, hogy megtalálja azt.

    Jesmon Helar és Chris Acerlot cseppet sem átlagos vámpírlánya
    Christopher Acerlot
    Christopher Acerlot
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Christopher Acerlot on Szer. Aug. 01, 2012 5:19 pm

    *Azt, hogy Effyvel elbeszélgettek annyira jó volt a tegnap este. Teljesen vidáman ébredt fel, mert tudta azt, hogy nincsen egyedül és van egy társa, aki jó barátja. A legjobb! Szóval miért is megy a tornyokban? Csak úgy sétálgat és mereng, az élet nagy dolgain mielőtt átváltoznak. Igen a ma este még a teliholdról szól, utána reméli azt, hogy nem lesz sok. Már hozzászokott a dologhoz szóval csak nagyon éhes. Egyre éhesebb és ezzel nem tud mit csinálni. Ahogy halad a toronyban megcsapja az orrát a vámpír szagra..*~Fúj..~*Morogja magában, de nem hallja a másik max ha gondolatában van. Szóval halad előre utána megpillantja az Erethonos lányt. Csak áll és figyeli, ahogy a kilátást bámulja.* ~Meg kell tennem akkor is. Nem a tartozás miatt hanem, mert barát. Ismeretlenül. Egy vámpír.. Fúj, de ciki…~*Gondolja magában majd majd közelebb sétál és ő is bámulja a kilátást és rászegezi a tekintetét a lányra.* - Szia. Rég láttalak téged. Bujkálsz előlem?*Kérdezi megsértődve és elneveti magát igen jó a kedve a srácnak, de azért ellenőrzi a diákokat is.* - Szóval mi a helyzet bogaram?*Kérdezz rá és halványan elmosolyodik és figyeli a kilátást közben.*


    _________________

    Hogy ki vagyok én? Ezt bárkitől megkérdezhetném a mai napig nem tudnám rá a választ. Keresem az utam és keresem önmagam.. Elvesztem és nem találom a hitem. Családom egy hazug és úgy érzem nem bízhatok meg senkiben. Ha a család ezt teszi akkor kiben bízzak? Úgy hiszem sok idő kell az emésztéshez és elfogadni a tényt, hogy valójában ki is vagyok. Gyűlölöm az érzést és legszívesebben a felszakadt sebet most elrejteném ha tudnám. A düh és a gyűlölet felül kerekedik onnantól nincs megállás.. zuhanok tovább a mélybe, de nem tudom hova fogok leesni és hogyan fogok gondolni ezután arra akit eddig családomnak hittem? Fogalmam sincsen.. bár tudnám az érzést mint szeretet.. bár tudnám milyen amikor egy család igazán szeret... bár tudnám...

    Amarilla Darwin reménytelenül szerelmes farkasa, Nicole Brise kedvese
    Nicole Brise
    Nicole Brise
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Nicole Brise on Szer. Aug. 01, 2012 5:35 pm

    *Már messziről észreveszi a közeledő vérfarkast, de nem mozdul el, csak reméli, hogy nem Chris lesz az. Pedig éppenhogy vele kéne beszélnie! Mégis, valahogy úgy érzi, hogy nem készült még fel rá. Hát akkor mikor fog?! Már jónéhány nap eltelt azóta, amióta Chris bejelentette, hogy megöli azt, aki átváltoztatta. Igen, Nicole valahogy nem szokott hozzá az ilyen erőteljes szociális kapcsolatokhoz. A bájcsevej még csak megy neki, meg a hülyéskedés is, de hogy akár csak egy árnyalatnyival is komolyabb témáról kelljen beszélgetnie... Kicsit sok neki. Ráadásul ez nem egy, hanem sok árnyalat, nagyon sok. Azonban kívánsága nem válik valóra, nem kerülheti el örökké. Odalép mellé a fiú, és megszólítja. Ő halványan mosolyogva néz vissza rá.* - Igen, most lebuktam... Hogy találtál meg? *Fintorog egyet tettetett felháborodással. Aztán ismét a horizontra emeli zöld tekintetét, benne megannyi kétséggel és tanácstalansággal. A kérdésre nem válaszol, ehelyett azonban immár teljesen a fiú felé fordul, aggódóan ráncolva össze szépen ívelt szemöldökét.* - Figyelj, Chris... Nem tudom, hogy mennyire gondoltad komolyan, amit akkor mondtál arról a vámpírról, aki átváltoztatott, de... Remélem nem akarod tényleg megtenni. *Néz végül a vérfarkas szemeibe, tekintete tele aggódással - csak a fiú azt nem tudhatja, hogy Marcért aggódik, vagy érte. Na igen, talán kissé félreérthető a helyzet. Nico fejében meg sem fordul, hogy a másik félreértheti a szándékait. Jelenleg csak az jár a fejében, hogy megakadályozza azt, amit Chris tervezget. Bármi legyen is az ára...*


    _________________
    Nicole, nos, ő egy olyan vámpír, aki sosem akart azzá válni, ami. Tizenegy évesen változtatták át, csupán azért, mert megmentette a húgát a biztos haláltól. Gyilkolni tanították és kényszerítették, azonban ő megszökött - s most a Fyronban próbálja magában újra fellelni a fényt, és kész harcra kelni vámpír énjével is, hogy megtalálja azt.

    Jesmon Helar és Chris Acerlot cseppet sem átlagos vámpírlánya
    Christopher Acerlot
    Christopher Acerlot
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Christopher Acerlot on Szer. Aug. 01, 2012 6:08 pm

    *Közeledik hozzá és nem egyszerűen nem tudja ki ez. Vannak vámpírok ugyan az akadémián, de nem különösebben törődik vele. Jó tény, ami tény, hogy ő nem gyillkol csak Amarillát. Majd ha kijárta a sulit, hiszen nem bírja elviselni az anyját! Igen nem bírja, nem szereti, csak elviseli. Jól színészkedik. Ahogyan közelebb lép Nicolehoz ő is megtámaszkodik a korlátnak és kérdezi a másikat. Igen rég látta.* - Tudod, mindenfelé járok. Meg van a hivatásom amúgy meg csak erre jártam aztán éreztem a vámpír szagot. Aztán úgy.*Feleli mosolyogva és igen Christopher természetesen sóhajtozik mélyeket és nem tudja rákérdezzen e arra amire nagyon szeretne. Szóval.. csak álldogál és nézelődik és gyönyörködik a kilátásban.*- Olyan szép.*Mondja a másiknak és békésen elvannak egymás mellett. A vérfarkas és a vámpír.. még a srác számára is furcs apedig ő aztán nem szokott random ismerkedni vámpírokkal. Effy félvér az más, de így.. amikor szóba hozzák azt, amire számított komolyan ránéz.* - Hidd el. Teljes mértékben komolyan gondoltam. Ki vagyok képezve. Vérfarkas vagyok és sötét családban nevelkedtem. Értek a fekete mágiához és azolyan varázslatokhoz, amikkel el lehet pusztítani. Megteszem.*Mondja a lánynak és a szemébe mondja az igazat. Képet rá.. hiszen hogy lehet olyan gonosz, aki átváltoztat egy embert vámpírrá? Miért tenne ilyet? Christopher talán nem tudja azt, de talán amit az user is tud, lehet, tetszene neki. Amúgy megismeri, jobban a lányt ki tudja mi fog itt ki alakulni. Effynek ezt nem közölte be majd legközelebb, ha összefutnak.* - Szóvaal.. Hol tartózkodik, és mit kell tudni róla? Ha most itt lenne, akkor fognám és megölném. A telihold is rásegít és még fegyver sem kell.*Mondja nevetve és az ilyeneket soha nem szokta elviccelni. Azt, hogy védeni szeretne valakit nem csak természetes számára, de így kell csinálnia.* - Tudom ciki. Vérfarkas véd egy szimpatikus vámpírt. Akiket barátnak tekintek azoknak segítek. Akik haverok azokat hagyom, hogy értem haljanak meg. Ennek az elvnek élek.*Igen és a srác találkozni fog egyszer a pokolban velük mert van egy pár száz ismerőse aki elment miatta és egy könnyet s elhullajtott értük. Egy érzéketlen. Akiért aggódik azért fog is. Nem köríti a dolgokat.* - Szóval ott tartottunk, hogy a vámpír. Vagy amúgy mi a helyzet veled?*Kérdezz rá, de úgysem tudja elterelni a témát szóval közelebb lép hozzá és csillogó tekintettel várja a másik válaszát.*


    _________________

    Hogy ki vagyok én? Ezt bárkitől megkérdezhetném a mai napig nem tudnám rá a választ. Keresem az utam és keresem önmagam.. Elvesztem és nem találom a hitem. Családom egy hazug és úgy érzem nem bízhatok meg senkiben. Ha a család ezt teszi akkor kiben bízzak? Úgy hiszem sok idő kell az emésztéshez és elfogadni a tényt, hogy valójában ki is vagyok. Gyűlölöm az érzést és legszívesebben a felszakadt sebet most elrejteném ha tudnám. A düh és a gyűlölet felül kerekedik onnantól nincs megállás.. zuhanok tovább a mélybe, de nem tudom hova fogok leesni és hogyan fogok gondolni ezután arra akit eddig családomnak hittem? Fogalmam sincsen.. bár tudnám az érzést mint szeretet.. bár tudnám milyen amikor egy család igazán szeret... bár tudnám...

    Amarilla Darwin reménytelenül szerelmes farkasa, Nicole Brise kedvese
    Nicole Brise
    Nicole Brise
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Nicole Brise on Szer. Aug. 01, 2012 6:24 pm

    *A fiú első szavára, mielőtt szóbahozza a témát, csak bólint, nem felel semmit, hiszen már azon gondolkozik, hogy hogyan tegye fel a kérdést. Végül meg is teszi, bár nehezen, és választ is kap rá.* - Chris, ne legyél már idióta! *Fakad ki végül, szinte már esdeklően nézve a farkasra.* - Könyörgöm, légy észnél! Nagyon erős. A harc az élete... Te nem láttad, hogy mire képes. Tudod, hány évbe telt, hogy meglógjak? Nem tudnád legyőzni, bármennyire is azt hiszed. Senki sem lenne rá képes... Tapasztalt, és erős. *Csóválja a fejét, nagy zöld szemeit Chrisre függesztve.* - Hogyha jót akarsz nekem és magadnak, akkor hagyd békén. *Mélyeszti a tekintetét a másikéba immár komolyabb érzésekkel bennük. Hogy miért tenne egy vámpír ilyet? Bosszúból... mert meglógott a kajája miatta. Vagy mert unatkozott és megtetszett neki a kislány temperamentuma... vagy a külseje. Esetleg utódot akart nevelni. Csak nem számolt azzal, hogy az utódjelöltnek nem fog bejönni az új életforma. Talán ha kedvesebb lett volna vele... Nem, akkor sem felejtené el, amit tett. És amúgy is. Mindig is utálta, hogy embereket kellett ölnie. Már nem is teszi. Utál a kínzókamrába járni, és sosem ölt meg ott senkit, pedig talán még van is valaki, aki megérdemelte volna. Na mindegy.* - Nem tudom, hogy hol van. Mindig máshol. De ha tudnám, hogy hol van, akkor sem mondanám el neked. Soha. *Ismét változás, immár lángoló tekintettel néz a srácra. Aztán közelebb lép hozzá, és mutatóujjal a mellkasára bök.* - Szóval csak maradj veszteg, farkaska! *Aztán a következő szavaira csak egy sóhajjal hátrébb lép, és a mellkasa előtt keresztbefonja a kezeit.* - Akkor nem lehetnénk csak haverok? Nem érek ennyit. Elvégre csak egy vámpír vagyok, nem? *Erőltet magára egy fájdalmas mosoly-félét, de látszik rajta, hogy eléggé ki van borulva.*

    //FAGY(I *-*)//


    _________________
    Nicole, nos, ő egy olyan vámpír, aki sosem akart azzá válni, ami. Tizenegy évesen változtatták át, csupán azért, mert megmentette a húgát a biztos haláltól. Gyilkolni tanították és kényszerítették, azonban ő megszökött - s most a Fyronban próbálja magában újra fellelni a fényt, és kész harcra kelni vámpír énjével is, hogy megtalálja azt.

    Jesmon Helar és Chris Acerlot cseppet sem átlagos vámpírlánya
    Christopher Acerlot
    Christopher Acerlot
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Christopher Acerlot on Szer. Aug. 01, 2012 11:04 pm

    *Csak figyel, és természetesen nem reagál még rá. Persze úgy van vele, hogy akkor majd szerezz erősítést és meg van neki. Igen. Amúgy meg Utána jön a könyörgés szó, amire persze nem igazán reagál. Becsukja, a szemét ellöki magát a korláttól és oda áll vele szemben és tovább hallgatja. Erős vámpír? Gond egy száll se. Ő és a tesója erős, a nagybátyja is. Unokatesója Vámpír és Démon. khm. Erős bagázs ez és úgy gondolja, könnyen le tudják győzni szóval csak elmosolyodik halványan és fogja a lány kezeit.* - Vegyes családban nőttem fel tudom mi a gyengéik a vámpíroknak mivel az „anyám” is az. Nem szeretem… hagyjuk hosszú történet. Tudom milyen az, ha átváltoztatják az embert, de nem egyszerűen nem vagyok képes ezt végig nézni. Most már nem. Halálfaló családnak számít a mienk, amit tudni kell róla. Igen Roxfortba jártam és egy időben csináltam ezt az egészet. Ugyan „sötétjegyem” nincsen.. de öltem már vámpírt és ártatlan embert, amire nem vagyok büszke. Ez nekem semmiség. *Magyarázza a lánynak és elfordítja a fejét. Igen képes volt ölni, de bánja a tettét és egyszerűen nem bírja ezt elviselni. Az más ha dühös másra viszont ez megbocsájthatatlan. Talán ezért is ilyen Amarillával szemben.* - Majd levadásszuk. Úgy tudom Itt lesz, egy erős démon a napokban beszélek vele. Rá állunk az ügyre nem tudsz lebeszélni róla.*Mondja a lánynak és a haver résznél közelebb ér a homloka. Az arcuk szinte összeér és megcsókolja a másikat… a kezét továbbra sem engedi el és nem tudja mire vélni a vérfarkas.* -Nem haverok. Barátok.. és nem érdekel, hogy mi vagy.*Mondja a másiknak és mélyen belenéz a szemébe. Nos forró a hangulat és Chris szíve hevesebben ver.*


    _________________

    Hogy ki vagyok én? Ezt bárkitől megkérdezhetném a mai napig nem tudnám rá a választ. Keresem az utam és keresem önmagam.. Elvesztem és nem találom a hitem. Családom egy hazug és úgy érzem nem bízhatok meg senkiben. Ha a család ezt teszi akkor kiben bízzak? Úgy hiszem sok idő kell az emésztéshez és elfogadni a tényt, hogy valójában ki is vagyok. Gyűlölöm az érzést és legszívesebben a felszakadt sebet most elrejteném ha tudnám. A düh és a gyűlölet felül kerekedik onnantól nincs megállás.. zuhanok tovább a mélybe, de nem tudom hova fogok leesni és hogyan fogok gondolni ezután arra akit eddig családomnak hittem? Fogalmam sincsen.. bár tudnám az érzést mint szeretet.. bár tudnám milyen amikor egy család igazán szeret... bár tudnám...

    Amarilla Darwin reménytelenül szerelmes farkasa, Nicole Brise kedvese
    Nicole Brise
    Nicole Brise
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Nicole Brise on Szer. Aug. 01, 2012 11:23 pm

    *Amikor Chris megfogja a kezeit, először, mivel ideges, megpróbálja elhúzni, de hamar feladja, sőt, ő is megszorítja jéghideg kezeivel a másik meleg mancsait. A szemébe néz, ahogy a családjáról kezd beszélni. Vámpír az anyja? Érdekes egy család lehet. De neki legalább van!... Persze, neki is van egy húga, már ha még él. De nem érdekli, hogy mennyire erős rokonai vannak Chrisnek... ő csak nem akarja, hogy megsérüljön vagy elveszítse, márpedig ebben a pillanatban szinte teljesen biztos benne, hogy az egyik meg fog történni, ha Marccal találkozik. Hiszen Nicole ismeri. Látta, hogy hogyan harcol. Nem, nem, az lehetetlen, hogy Chris megsérüljön, miatta... Nem lehet... Az egyetlen reménye, hogy nem fogják megtalálni. De elég halovány remény. Elvégre ha Marc rájön, hogy keresik... önmaga fog mutatkozni. Azért, hogy ismét megkaparintsa Nicolet. És hogy ha már itt van, kinyírjon egy-két vérfarkast... A gondolatra is összeborzong Nicole. Mármint arra, hogy Chrisnek baja essen és arra is, hogy ismét Marccal kelljen élnie. Hogy ismét megverje, és... megalázza. Lesüti a szemét a gondolatra, hogy ne lássa benne a fiú az őszinte, jeges félelmet. Aztán mikor az arról beszél, hogy embert ölt, az egyik kezét (ha az nem fogja mindkettőt, akkor a szabadot) felemeli, és végigsimít vele a fiú arcán. A nap már közel jár a horizonthoz, pont megvilágítja őket, és Nicole hatalmas, zöld szeme, valamint hófehér bőre mintha csillogna ebben a különös pillanatban. Éppen tiltakozna ismét, azonban elakad a szava, ahogyan Chris egyre közeledni kezd felé. Ahogy az ajkuk összeér, Nicole lélegzete elakad, lehunyja a szemét, és a fiú arcán "felejtett" apró kezével annak a hajába túr. Jesszus. Egy vérfarkassal smárol, és élvezi... Valószínűleg ha lenne még szívverése, akkor most az egekben lenne a pulzusa. Ehelyett azonban a hirtelen beállt csöndben Chrisét hallgatja. Aztán véget ér a pillanat, az ajkaik eltávolodnak egymástól. Az arcuk azonban még mindig olyan közel van, hogy Nicole érzi a másik forró lélegzetét.* - Bárcsak érdekelne... Nem akarlak elveszíteni... farkaska. *Hangja halk és a szokásos magabiztosság helyett most valami más hangsúlyt kapnak a szavai, főleg az utolsó. Talán most először szólal meg így, azóta, hogy vámpírként kénytelen élni. Vagy talán egész életében.*

    //Folyt. köv. időnkívüliben.//


    _________________
    Nicole, nos, ő egy olyan vámpír, aki sosem akart azzá válni, ami. Tizenegy évesen változtatták át, csupán azért, mert megmentette a húgát a biztos haláltól. Gyilkolni tanították és kényszerítették, azonban ő megszökött - s most a Fyronban próbálja magában újra fellelni a fényt, és kész harcra kelni vámpír énjével is, hogy megtalálja azt.

    Jesmon Helar és Chris Acerlot cseppet sem átlagos vámpírlánya
    Nyilas Dominik
    Nyilas Dominik
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Nyilas Dominik on Szer. Aug. 08, 2012 3:39 pm

    *Az őrtorony teraszának korlátján egy fehérbe öltözött alak ücsörög nagy jókedvűen lóbálva a lábát, jobb kezével egy csiptetős táblát tartva, rajta egy lappal, ballal meg egy ceruzát, nagy jókedvűen rajzolva valamit, mindeközben lelkesen énekelgetve.* - Mädchen lach doch mal, bitte, bitte lächel einmal nur für mich, danach kann ich in Frieden sterben, du kannst gerne alles erben... Mädchen lach doch mal, denn auch das schönste Gesicht - ohne Lächeln funktioniert es nicht, ohne Lächeln funktioniert es einfach nicht *énekli vidáman a német dalt. A kiejtése tökéletes, de szerencsére ezúttal nyelvi, és nem kézi kiejtésről van szó, szóval nem sikerül útnak eresztenie a csiptetős táblát vagy a ceruzát, ráadásul csodálatos módon még ő maga sem zuhant le a korlátról. Hogy normális-e, hogy az ő balszerencséjével képes és a kastély legmagasabb tornyának korlátján ücsörög? Öhm... Nem. De őt az ilyesmi dolgok abszolút nem szokták megzavarni. Hiába, a filozófiája az, hogy az életet élvezni kell, ameddig és amennyire csak lehet. Egy pillanatra abbahagyja a rajzolást, felemeli a fejét, és széles vigyorral elénekel pár újabb sort, majd visszatér a rajzhoz. Az az előtte lévő tájat ábrázolja, azonban nem teljesen úgy, ahogyan az kinéz: néhány helyen egy-egy nagyobb rajz "csúfítja" el a tájat: ritka növények lelőhelyeit jelölte be a rajzon. Szóval ücsörög, lóbálja a lábát, a Mädchen lach doch malt énekelgeti és rajzolgat.*


    _________________
    Egy fiatal, messzi földről érkezett fiú, aki igazából nem teljesen tudja, hogy mégis hova tart, de azt nagyon jól tudja, hogy hogyan akarja élni a jelenét. Elképesztően ügyetlen és balszerencsés, amikor kissé bonyolultabb szituációba kerül, elkezd kétségbeesetten kiabálni, mutogatni és össze-vissza beszélni. Megbőgetni sem nagy feladat, és eléggé profi benne, hogy egyes embereknek az agyára menjen. Egyébként imád rajzolni, festeni, és ruhákat is tervez, aminek a voltaképpeni sértettjei a közvetlen szobatársai - és lehetséges, hogy a háztársai is -, ugyanis szokása széthagyni tűket, ollókat, papírvágó késeket, és minden egyebet, ami valamelyik hobbijához szükséges, még akkor is, ha az illető hely már kívül van az ő felségterületén. Ja igen. Nem ismeri a személyes tér fogalmát.

    Rebecca Taylor magyar művész-vajákosa
    Zentai Márk
    Zentai Márk
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Zentai Márk on Szer. Aug. 08, 2012 4:05 pm

    *Egy fiú sétálgat, és a telefonjáról szól a Tankcsapda-Mennyország Tourist és pontosan énekli a dalt. Egyik kedvence és imádja.. tegnap előtt is ezt hallgatta amikor Naomival találkozott és ma is pár percre. A fiú teljesen meg van változva talán tudna ölni a lányért és Domiért is egyaránt. Viszont a Sylorinába még mindig nincs kedve visszamenni.. csak egy veszély név: Aaron. A srác kikészíti amikor rájön a 10 perc. Bírja meg minden, de lelkileg ki van már.. főleg amikor a sz***** kezdte elmondani méhecske és a virág mesével.. szóval ott már kiborult.* - Lehet, hogy nem vagy gyenge.. de ha szívedbe szál a penge..*Énekel hangosan és ismét túl van pörögve napok óta. Még is minek megy az őrtoronyba? Kicsit körbe néz és bámulgat kifelé.. Kilianék óta inkább itt marad az iskolába és csak társaságban megy ki Qarinba. Az őrtoronynál megtorpan és megvakarja a fejét. Megismeri drága szeretett barátját és sunyin elvigyorodik. Igen megfordult a fejében, hogy megijeszti, de nem teszi meg. Igazság szerint inkább oda sétál hozzá és a vállára teszi a kezét.* - Valaki elérhetetlen mostanában. Sikerült beilleszkedned?*Jön a hangos hang és nem szeretné megijeszteni a fiút, de reméli is, hogy nem ijed meg.* -Szia!*Köszön vidáman és neki támaszkodik a korlátnak.* - Mi történt veled mostanában?*Teszi fel a kérdést és dúdolgat magában. Igen kicsit furcsa a változás főleg Márknak, de hát ennyi kell.* - Nem akarsz lejönni a korlátról? Nem szeretném össze szedni a darabodat.. aztán vagy Dariusnak kell összeraknia téged. Mit rajzolsz?*Kérdezz rá és beszélget tovább és oda pillant a rajzára és kicsit hiperaktív a srác, de ezzel nem kell foglalkozni. Márk mostanában ilyen és nem lehet lelőni. Vagy is a balhé után pláne nem alig aludt éjszaka, de ez csak Naomi miatt van és gondolkozik azon a dolgon amit majdnem megcsinált. Végül is, hogy mondja el Dominak hiszen lehet nem értené meg.. viszont, azt,hogy majdnem meghalt arra már ugrana és kiakadna.* - Egyébként Boldog névnapot utólagosan is! Az ajándékodat ha visszaindulunk és elkísérsz a Sylorinába akkor odaadom.*Neveti el magát és tovább nézegeti a rajzát a mesternek. Igen ő azért jobban rajzol mint Márk.*


    _________________
    Egy lidérc aki megállta a helyét a világban. Képes talpra állni hogyha valami rossz dolog érkezik. Természetesen közvetlen mindenkivel kivéve az angyalokkal. 3 lépés távolságot megtartja. Bennük nem bízik. Legjobb barátjával érkezett az iskolába Whiteal akinek a neve Dominik. Egyébként a kedvenc időtöltése a rajzolás. Hogyha keresni szeretnéd akkor vagy Dominik oldalán vagy a szabad találod meg fekete öltözetben.

    Reed Denkey különleges művésze és Nyilas Dominik jó barátja.
    Nyilas Dominik
    Nyilas Dominik
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Nyilas Dominik on Szer. Aug. 08, 2012 4:21 pm

    *Amikor hozzáérnek, ijedten összerezzen, elengedi a tollat, és nagy rémülten belekapaszkodik Márk nyakába.* - Rám hoztad a szívbaaaaajt! *kiált a tőle megszokott hangerőn, egyenesen legjobb barátja fülébe. De végül is a srác biztosan megszokta már... Szóval fél kezével erősen kapaszkodik Márk nyakába, a másikkal a tábláját szorongatja, és közben szomorúan pislog lefelé.* - Elejtettem a ceruzát *szipog. Igen, a világ legnagyobb katasztrófája... Főleg, hogy nincs nála másik. Pedig mindig szokott tartani magával legalább hármat, de persze most csak egyet hozott. Nem is ő lenne.* - Amúgy igen, sikerült *villant egy fültől-fülig mosolyt a másikra, majd vállat von.* - Egyébként semmi, készül a ruha, amit ígértem, sz'tem legkésőbb két hét múlva kész lesz *mondja jókedvűen.* - Éééééééééés veled? Gyanúsan vidám vagy *nevet fel. A következő kérdésre aztán megint csak nevet, majd - néhány életveszélyes mozdulattal - megfordul a korláton, és Márk felé nyújtja a szabad kezét.* - Foooogd meg a kezem, különben leesek és meghalok *pislog ártatlanul, aztán ha megfogták a kezét, Márk arcába nyomja a rajzát, és nagy hangon, lelkesen magyarázni kezd.* - Ez az itteni táj, csak bejelöltem rajta néhány növényt, nééézd! Mert így tisztára királyul meg lehet találni, hogy mi hol van, és lehet hogy majd kiteszem a fyronos parafatáblára, hogy mások is használhassák *mosolyog boldogan. Igen, az adakozás számára létfontosságú, meg az, hogy mindent megosszon másokkal. Még a vajákosok titkait is csak azért tartja meg magának, mert muszáj, egyébként elmondaná mindenkinek, hogy segíthessen. Ő már csak ilyen... A boldog névnapotra vidáman felnevet, és csillogó szemmel, vigyorogva válaszol.* - Köszönöööööööööööööm! *kiált fel.* - Király, király, kirááááály! Olyan kíváncsi vagyok, hogy mit kapok *hadarja ragyogó tekintettel. Olyan, mint egy kisgyerek. Minden kis dolognak hihetetlenül ártatlan módon képes örülni, minden jó hír feldobja. Igen, Domi éppen pörög.*


    _________________
    Egy fiatal, messzi földről érkezett fiú, aki igazából nem teljesen tudja, hogy mégis hova tart, de azt nagyon jól tudja, hogy hogyan akarja élni a jelenét. Elképesztően ügyetlen és balszerencsés, amikor kissé bonyolultabb szituációba kerül, elkezd kétségbeesetten kiabálni, mutogatni és össze-vissza beszélni. Megbőgetni sem nagy feladat, és eléggé profi benne, hogy egyes embereknek az agyára menjen. Egyébként imád rajzolni, festeni, és ruhákat is tervez, aminek a voltaképpeni sértettjei a közvetlen szobatársai - és lehetséges, hogy a háztársai is -, ugyanis szokása széthagyni tűket, ollókat, papírvágó késeket, és minden egyebet, ami valamelyik hobbijához szükséges, még akkor is, ha az illető hely már kívül van az ő felségterületén. Ja igen. Nem ismeri a személyes tér fogalmát.

    Rebecca Taylor magyar művész-vajákosa
    Zentai Márk
    Zentai Márk
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Zentai Márk on Szer. Aug. 08, 2012 4:50 pm

    *Hozzáér, de nem gonoszságból. Hiányzott neki ez a lökött és nem tehet arról, hogy, hogy örül neki.* - Ne haragudj…*Amikor belekapaszkodnak a nyakába csak felnevet. Micsodán? Dominikon, hiszen kicsit szerencsétlen a srác, de nem tehet erről. Amikor szipog arra csak felvonja a szemöldökét.* ~Mintha az öcsém lenne.. ~*Megszokta bizony ám, hogy a fülébe ordítanak. Hát igen.. Zentai Márknak semmi se kottyan meg. Ami biztos, az Qarin és amiben szerencsétlen.. hogy mostanában a baj találja meg.*-Helyes annak örülök. Mindenki kedves jó fej.. kivéve Naomi Verhoeven…*Jegyzi meg és ártatlanul pislog a másikra.* - Ő aranyos.. és mindegy hagyjuk.*Fejezi be és kipillant a korláton és csak nézi az eget amin most gyönyörű mint a tenger. A ruhára csak szélesen elvigyorodik és eszébe jut a raktáros jelenet amikor takarító ruhában volt. Igen a srác nem felejti el a dolgokat még ha akarná sem. Szóval figyeli Domit és felvonja a szemöldökét.* - Miért lennék gyanúsan vidám? Azt, hogy majdnem meghaltam.. nem számít viszont mindig fel tudja dobni a napomat valaki. A büntetésen túl vagyok és kikészít az egyik srác a házamban.*Magyarázza Dominak és a halálos résznél lazán kimondja a dolgokat.* - Tegnap este körül összetűzésbe kerültem 2 lidérccel és vélhetően nem voltam nekik szimpatikus és nekem akartak esni.*Mesélni vidáman és elneveti magát.* - Ja tegnap előtt is ki akartak nyírni és vélhetően ugyan az a személy.*Feleli jó kedvűen és teljesen el van a gyerek. Igen mióta megismerkedett Naomival talán azóta ilyen szét szórt? Lehet viszont nagyon jó a kedve és nem lehet lelőni.* - Írtam egy új dalt.. szeretnéd majd hallani?*Teszi fel a kérdést és ha igen a válasz akkor majd valamikor megmutatja. Szerelem a témája és azt, hogy kinek szól az teljesen más kérdés hiszen Zentai Márk nem fiúnak szánja ezt a dalt. Nem csak a dalt, de a lánynak éppen a napokban fog neki valamit faragni és addig nem nyugszik le amíg oda nem adja neki. Kap egy pici szobrocskát és természetesen Márk magukat formázta meg. Dominak egy olyat csinált régebben, hogy Márk és Domi és a rajztábla előttük. Szóval nem gyenge a srác hanem kreativitásban eléggé jó. Főleg a srác mostani ajándéka amit fog neki adni. Amikor kijelenti azt, hogy fogja meg a kezét felvonja a szemöldökét.* - Viszlát Dariusnál…*Int a barátjának és úgy tesz, hogy elmegy. Viszont kicsit most kicsit gonosz.. de imádni valóan gonosz. Egyébként nem bírja tovább elneveti magát és oda lép vissza Dominikhoz és megfogja a kezét és felhúzza a korlátról. Vagy is be.* - Komolyan azt hitted itt hagylak és elmegyek? Nem akarom, hogy bajod essen lökött. Te vagy az első lidérc akire mindig vigyázni kell szóval nem hiába vagyok az őrangyalod.*Fintorodik el és nagyon érezhető a hangsúlyozza. Nem tehet róla, de az angyal szó hallatán mindig így viselkedik, de próbálja magát át terelni vidámabb témára. Aztán a névnapos dologra elneveti magát aztán a rajzot is meglesi amit ugye magyarázni kezd Dominik.* - Nagyon ügyes vagy ceruzát meg kapsz tőlem másikat az ijesztés miatt. Amúgy majd meglátod, hogy mit fogsz kapni.*Kacsint Dominak és folyamatosan elneveti magát. Nem tehet róla, de hát amikor Naomival megismerkedett azóta ilyen.*- Mondtam már, hogy van barátnőm?*Kérdezz rá és felcsillan a szeme és csak lazán meséli ezt is a fiúnak.. le se lehet lőni.*-Cameosos és Naominak hívják lefordítva Noémi és nagyon harcias…*Mondja a jellemzőit és csak elneveti magát és lehuppan a korláthoz.* - Ülj le szerintem mielőtt leesel.*Mondja a barátjának és angyali pislogással várja a reakciót.*


    _________________
    Egy lidérc aki megállta a helyét a világban. Képes talpra állni hogyha valami rossz dolog érkezik. Természetesen közvetlen mindenkivel kivéve az angyalokkal. 3 lépés távolságot megtartja. Bennük nem bízik. Legjobb barátjával érkezett az iskolába Whiteal akinek a neve Dominik. Egyébként a kedvenc időtöltése a rajzolás. Hogyha keresni szeretnéd akkor vagy Dominik oldalán vagy a szabad találod meg fekete öltözetben.

    Reed Denkey különleges művésze és Nyilas Dominik jó barátja.
    Nyilas Dominik
    Nyilas Dominik
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Nyilas Dominik on Szer. Aug. 08, 2012 5:50 pm

    - Semmi gáz *mosolyog rá jókedvűen Márkra, miután megkapaszkodott a nyakában. Arra, hogy Naomi kivétel a kedves és jó fej alól, nagyokat pislog.* - Naomi is jó fej *pislog a fiúra, a következő szavakra meg halkan felnevet.* - Ja, értem *mosolyog.* - Hát, én csak azt tudom, hogy szépen rajzol *vakarja meg a tarkóját jókedvűen kuncogva. Eszébe sem jut, hogy Márknak mik járhatnak a fejébe... De hát ő nem az az ember, aki különösebben odafigyel az ilyesmi dolgokra. A szerelemről már hallott, a másik részéről... Nos, lövése sincs. De lehet, hogy jobb is ez így. Aztán amikor megkérdezi, hogy mi újság van a másikkal, és megkapja a választ, pár pillanatig csak pislog Márkra, aztán lebiggyeszti a száját.* - Márk... Kérlek szépen, vigyázz magadra jobban *mondja halkan, sírásra álló hangon.* - Egyszer majd nem fogod tudni megvédeni magad *folytatja, miközben szép lassan könnyek gyűlnek a szemébe, majd leugrik a korlátról, leejti a terasz kövére a táblácskáját, és Márk nyakába borul.* - És akkor el foglak veszíteni... Nem akarom, hogy meghalj, Márk *motyogja könnyezve. Aztán szép lassan lehiggad, és szipogva válaszol a következő kérdésre.* - Ühümm, majd szeretném, ha lehet *motyogja, aztán felveszi a táblát, visszatornássza magát a korlátra, és meg is kéri Márkot, hogy fogja meg a kezét. A fiú szavaira megint legörbül a szája, és nyafogni kezd.* - Annnnnyira gonosz vagy Máárk, most tényleg itt akarsz hagyni egyedül? *kérdezi szipogva. Aztán a srác visszajön, szóval megkapaszkodik a kezében, és engedi, hogy lehúzzák.* - Őrlidércem *nevet fel, és megint megölelgeti Márkot. Igen, neki szüksége van a fizikai kontaktusra... Tényleg tiszta Olaszország. Amúgy nem tűnik fel neki különösebben az angyalos dolog, amennyire meg feltűnik neki, azt meg úgy veszi, hogy azért kapta, mert állandóan őrködni kell fölötte, szóval...* - Ó, van bőven, csak most perpill ez az egy volt nálam, és szerettem volna folytatni *pislog ismét a mélységbe, szeretett ceruzája után. Mondjuk vélhetően ha nem esett semmi keményre, akkor egyben van, szóval majd azért le fog menni megnézni, hogy használható-e még. Ha megtalálja. A barátnős dologra elkerekedik a szeme, majd vidáman felnevet, és Márk nyakába ugrik.* - Kiráááááááááááááály! *kiabál vidáman a fülébe. Aztán ugye hallgatja, hogy mégis kiről van szó, mire ismét csak nevetgél, majd a kérésre lehuppan Márk mellé.* - Amúgy mióta? *pislog rá, közben már azt számolgatva, hogy vajon meddig titkolózott előtte a másik. Bár az is igaz, hogy nem nagyon találkoztak, szóval nem is mondható titkolózásnak a dolog... Egyébként a táblája most az ölében pihen, de nem foglalkozik vele különösebben, Márkot nézi, és várja a választ.*

    // FAGY //


    _________________
    Egy fiatal, messzi földről érkezett fiú, aki igazából nem teljesen tudja, hogy mégis hova tart, de azt nagyon jól tudja, hogy hogyan akarja élni a jelenét. Elképesztően ügyetlen és balszerencsés, amikor kissé bonyolultabb szituációba kerül, elkezd kétségbeesetten kiabálni, mutogatni és össze-vissza beszélni. Megbőgetni sem nagy feladat, és eléggé profi benne, hogy egyes embereknek az agyára menjen. Egyébként imád rajzolni, festeni, és ruhákat is tervez, aminek a voltaképpeni sértettjei a közvetlen szobatársai - és lehetséges, hogy a háztársai is -, ugyanis szokása széthagyni tűket, ollókat, papírvágó késeket, és minden egyebet, ami valamelyik hobbijához szükséges, még akkor is, ha az illető hely már kívül van az ő felségterületén. Ja igen. Nem ismeri a személyes tér fogalmát.

    Rebecca Taylor magyar művész-vajákosa
    Conor Merlowan
    Conor Merlowan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Conor Merlowan on Kedd Aug. 21, 2012 4:39 pm

    *A belső részen éppen az egyik erethonos őrző próbálgat egy pengét, igyekezve ráérezni a súlyára, miközben elmerül a gondolataiban. Eltartott neki egy darabig, hogy megszokja a helyet, és ezt a sok embert maga körül, de egyelőre még senkivel nem keveredett különösebb összetűzésbe. Magyarul senki nem sértegette hosszasan amiatt, hogy nem lát. Persze megérzi, amikor a környezetében valaki nem igazán tudja, hova tegye magát, de azt könnyedén tudja kezelni. Egyébként Emrys is jelen van, kényelmesen elfeküdt a sarokba, és félig alszik, de azért figyel az ajtóra, hogy azonnal jelt adhasson a gazdájának, ha valaki belép. Egyrészt azért, hogy Arthur felkészülhessen rá, hogy úgymond szocializálódnia kell, másrészt pedig azért, hogy nehogy a nagy próbálgatásban lekaszaboljon valakit. Szóval a lényeg, hogy a lidérc kezdi egyre inkább itthon érezni magát a Fyronban, és mostanra elég jól kitanulta, hogy mi hol van. Az egyetlen, ami még mindig problémás, az az, amikor elkezdenek vándorolni a tárgyak, mert hát a többiek nem ugyan oda raknak vissza mindent, ahol volt, legalábbis nem mindenki. Ő meg igazán akkor tud eligazodni, ha mindig minden ott van, ahol legutóbb hagyta, ha mindennek meg van a helye. Ezért is van, hogy az ő ágya körül mindig tökéletes a rend. Hiába, a vaksággal együtt jár az is, hogy meg kell tanulnia bizonyos szabályokat, alkalmazkodnia kell bizonyos dolgokhoz. Szerencse, hogy neki már elég ideje volt megtanulni mindezt, máskülönben nem is lenne itt. Igazából jót tett neki, hogy kikerült a szülei védő szárnyai alól, hiszen végre szóba áll másokkal, kipróbálhatja, hogy idegen környezetben mennyire képes boldogulni, megismerte a nagybátyját, őrző lett... Eredményeket ért el. És ez jó, mert így kicsit magabiztosabb, és könnyebben kezeli a dolgokat. A felállás tehát: Arthur próbálgatja az egyik kardot, meglepően nagy tehetséggel forgatva azt, Emrys pedig a fal mellett fekszik, egy vakkantással megállítva a fiút, ha bárki belép.*


    _________________
    Hamarosan.

    Rebecca Taylor keresztúti démona és Jesmon Helar jó barátja
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Vendég on Kedd Aug. 21, 2012 5:07 pm

    *Nem igazán tudja hogy keveredett ide, mert itt még nem járt. De nem is bánja, mert tudja hol van, és már egy ideje tervezte, hogy ide keveredik. Hát most össze jött. Felfele baktatva a lépcsőkön jó kis szimata és éhes gyomrajelezte, hogy előtte nem sokkal közlekedtek rajta. És mivel kifele nem látott senkit jönni számára egyértelműen csak felfele mehettek. ~-tek? Egy Lidérc, és egy ...~ szimatol a levegőbe ~ kutya!~ Na igen, a kutyákkal nincs valami jóban. Bár melyik állat az, amelyik szívesen eltűri őt Victorián kívül? A kis albínó görény szülőjeként gondol a fiúra de csak azért, mert még szoptatós korában szakították el őt az anyjától, hogy Urielhez ragaszkodjon és eltűrje átváltozás után is. Most is a nyakában fekszik, és csak a fejét emelve fel az orra úgy mozog, hogy ha el lenne dugulva a sajátja akkor is kiszúrná, hogy valaki van előtte.* - Jól van semmi baj! *Simítja meg Vic fejét, és caplat felfele tovább. Amikor a lépcső tetejére felér, az ajtó simán félre siklik előle, utat engedve tovább, és töményebben csapja meg az iménti szagnyom. ~Igen, még itt vannak.~ És mire ezt végig is suhan az agyán, már meg is látja a fénytelen szeműt és a kutyáját. Megáll hát az ajtóban, és halkan köszön, hogy Arthur is hallja merre van, meg az illendőség se maradjon ki. Nem ismeri a másikat, de egy dolgot azonnal levett már az első napokban. Hogy jobb, ha félreáll ha a közelében jár a lidérc srác, mert ő könnyebb kikerülni bármit is mint a másik, hiába a kutyája. Ráadásul abban sem biztos teljesen Uriel, hogy tanult e vakvezetést a kutya.* - Szia! *Köszön tehát, és vár. Halkan, türelmesen, miközben Vicen mosolyog, mennyire felélénkült a kis görény.
    Mellesleg megjegyzendő, hogy Uriel a szokásos fehér-fehérben van, világoskék örvénymintákkal, bő cuccban, amit Arthur ugye nem láthat, de talán később fontos lehet.*
    Conor Merlowan
    Conor Merlowan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Conor Merlowan on Kedd Aug. 21, 2012 5:22 pm

    *Amikor Emrys megérzi Urielt - meg a görényt -, halkan vakkant egyet, és a köztük lévő mentális szál segítségével Arthur is azonnal veszi az adást. Sok bűbáj ül azon a kutyán, nem is tudja, mihez kezdene nélküle. Az mellékes, hogy mennyire a szívéhez nőtt, de nagyon sok mindent meg kellett tanulniuk együtt, és talán nem lenne képes boldogulni nélküle. Persze nem lát úgymond a kutya szemén keresztül, azonban felfogja azokat a dolgokat, amiket az állat lát és érez, így tudja, mikor kell félrelépnie, mire kell vigyáznia, mit hol talál, és az állat sok bosszúságtól és kínos tapogatózástól kíméli meg. Persze még nem tud mindent tökéletesen, de most már nem az a természetmágus - nevezzük druidának, vagy akárhogyan - képzi, aki korábban, hanem Arthur maga. Tehát amikor Uriel megjelenik az ajtóban, láthatja, hogy az őrző visszahelyezi a kardot a helyére, majd feléje fordul, és barátságosan rámosolyog. Arany szemei - melyek egy varázslat miatt ilyenek, és vélhetően kevésbé riasztják el az embereket, mint a fehér, fénytelen, nem látó tekintet - nem tökéletesen feléje irányulnak, de ettől függetlenül is meglepően jól be tudja lőni, merre forduljon. Emrys.* - Üdv, Uriel *köszön vissza barátságosan. Hogy honnan tudja, ki az? Természetesen a kutyája érzékeinek segítségével. Egyébként elég furcsa, leírhatatlan érzés, hogy nem látja kézzelfoghatóan a dolgokat, nem is érzi, de Emrysen keresztül egyszerűen tudja, hogy személyek esetében kit, tárgyak esetében mit kellene látnia.* - Ezek szerint ide is eltaláltál *jegyzi meg, és egy kis intéssel maga mellé hívja a kutyát, hogy az is az ő szemszögéből lássa a dolgokat, és így jobban segíthessen neki eligazodni.* - Milyen furcsa... Nem is igen beszélgettünk még, pedig egy hálóban alszunk *mosolyodik el. Való igaz, csak a nevét tudja, azt is csak azért, mert a hálóban vélhetően elhangzik néhányszor, meg mint őrző, valószínűleg ő maga kísérte fel a másikat az első nap, ha pedig mégsem, akkor is az elsők között mutatkozott be neki. Miközben a válaszra vár, visszafordul a fegyverekhez, és óvatos tapintással elkezd ismerkedni egy újabb darabbal, amelyet aztán fel is emel, és nézegetni kezdi a súlyát, közben Uriel válaszára várva.*


    _________________
    Hamarosan.

    Rebecca Taylor keresztúti démona és Jesmon Helar jó barátja
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Vendég on Kedd Aug. 21, 2012 5:41 pm

    *Úgy tűnik, Arthur gyakorolhatott amikor belépett, mert a fegyvert alsó tartásba emelte (vagy hogy kell mondani) és abba hagyta amit vele művelt, bármi legyen is az. Így már beljebb mer lépni. Mozdulata nyomán bezáródik előtte a tömör márvány ajtó. Nem is bánja. A huzat nem tartozik a kedvencei közé. Mindig megfájdul tőle a feje, ha tartósan kell benne tartózkodnia. A szél az más. Az nem zavarja. Ott a szagok és az illatok teljesen el tudnak különülni, nem úgy mint a huzatban. Olyasmi a huzat számára, mintha egy alaposan lelazult indiánt egy időre hiperaktívvá tennének. Szét megy a feje egy idő után a folyamatos és hirtelen adatmennyiségtől.
    Amikor a kutyát maga mellé inti az Örző, Uriel majdnem mentegetőzni kezd hogy miatta nem kell, de aztán leesik neki hogy valószínűleg a másiknak lehetett ilyetén módon szüksége a kutyára. Főleg amikor visszalépve a fegyverekhez megy, és újat vesz ki Arthur. Mosolyogva válaszol az élcelődésre.* - Igen, végre. Bár nem volt egyszerű ebben a hangyabolyban. És nem igazán vagyok fegyver párti, lévén hogy a gyógyítást többre tartom a sebesülést okozó bármely fegyvernemnél, viszont hallottam, hogy szép odakint a kilátás. *Ezzel fel is vesz egy közeli pozíciót a balkonra nyíló ajtó mellett, és szemét lehunyva hagyja, hogy kitisztítsa a fejéből a lágy léghullám az előző huzat káoszát.* - Igen. Bár mondhatjuk, hogy inkább kerülgettelek. Nem szeretek útban lenni. *Bólint az egyhálózásra.* - Ne érts kérlek félre, nem tartalak ellenszenvesnek. Viszont úgy tudom, ha fekvőrendőrként eléd ugrok, az nem csak nekem lesz kellemetlen élmény. Mit keresel? *Nem mintha értene a fegyverekhez mint említettük, csak puszta kíváncsiság a részéről. Neki is van fegyvere, és ért egy-két fémjószághoz, sőt mi több a szike a nagy kedvence amiből egyet mindig egy steril tokban magánál is hord mert ki tudja mikor kellhet, azért még mindig nem használná sebzésre. Arra van karma, foga, többet bír mint sok lény, és még sorolhatnánk ugye. De Uriel az a fajta nyugodt "medveféle", ami már szinte vetekedik egy koalával.*
    Conor Merlowan
    Conor Merlowan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Conor Merlowan on Kedd Aug. 21, 2012 5:57 pm

    - Valóban azt rebesgetik *válaszol Arthur egy halvány mosollyal, de a tekintetében, mágiával elbűvölt valami révén nem csillan meg az a kis szomorúság, ami végigfut a szívén. Mióta itt van, egyszer-kétszer volt már lehetősége rá, hogy lásson, noha a második "lehetőségért" nem volt különösebben hálás, ugyanis az a szegény lány, aki megkapta a testét, egész végig hisztizett és tombolt, szóval hiába látott, sokkal inkább örült volna, ha már a visszacserélésnél tartanának. De végül az is megoldódott, azonban továbbra is fent áll az a probléma, hogy nem láthatja, milyen a kilátás az őrtoronyból. Amikor azt hallja, hogy a másik kerülgette, mert nem szeret útban lenni, egy kissé keserű mosoly fut végig az ajkán, de nem tenne megjegyzést, a folytatást hallva azonban az arckifejezés fájdalmas éle eltűnik, és egy egész őszinte szájgörbítés kerekedik belőle.* - Különösebben nem lennél útban, ugyanis általában, némi segítséggel észlelem, ha valaki előttem áll, és ki tudom kerülni. Persze ha a semmiből előttem teremsz, hát, akkor egészen biztos, hogy neked fogok sétálni *nevet fel halkan. A viselkedéséből, és abból, ahogyan beszél az egészről, egyértelmű, hogy már régóta van ebben az állapotban, és megszokta már, hogy így vagy úgy, de magyaráz erről az egész dologról.* - Egyébként nem keresek különösebben semmit, csak próbálgatom őket. Rólam bátran állítható, hogy a kardok megszállottja vagyok *mosolyodik el jókedvűen.* - Főként a lovagok kardjai tetszenek, és azokkal tudok legjobban bánni, bár ha katanát adsz a kezembe, azzal is boldogulok *magyarázza, miközben felemeli a kardot, és próbálgatni kezdi a súlyát. Hiába, ő én valóban nagyon szereti a fegyvereket, bár, ahogyan mondta, főképpen a lovagi kardok a kedvencei. Van is neki kettő, bár kivételesen egyik sincs rajta.* - Az alapján, amit az előbb mondtál, jól sejtem, hogy gyógyítással foglalkozol? *kérdez közben, óvatosan kipróbálva egy-két mozdulatot a karddal, de kellő távolságot tartva Urieltől. Akit egyébként Emrys tart szemmel: a kutya jókedvűen szaglássza a levegőt, és ha Arthur nem hívta volna maga mellé, vélhetően már nagy jókedvűen követelné a simogatást a farkastól, meg persze Vicet is szívesen megszaglászná...*


    _________________
    Hamarosan.

    Rebecca Taylor keresztúti démona és Jesmon Helar jó barátja
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Vendég on Kedd Aug. 21, 2012 6:20 pm

    *Ezt a lelkes szagolgatást Vicnél is tapasztalja Uriel, így nem is nagyon zavarja, hogy a kis lény a nyakából szép lassan önállósítva magát csigalépcsőnek használja a ruháját a föld felé araszol. Had' menjen. Ha az Örző nem szúrta eddig ki hogy a kutyája nyugtalan, és zavarja hogy egy helyben kell lennie amikor úgy bele fojtana valakit a puszikba, hát akkor Uriel nem fogja vissza magát. Valószínűleg nem megenni akarja a görénykét, különben nem így viselkedne a kis szőrcsomó. Kis, igen. Urielhez képest. Vic a kutya szájából csak azért lógna ki, mert a kis jószágnak eszébe sem jutna elvackolni magát a kutya nyelvén. Pedig akkor talán csak az látszódna, hogy valami furával van tele (hörcsögszerűen) a kutya szája. Talán még a nyála is kifele csorogna, lévén hogy már az sem férne el Victől. Szép látvány lenne az tény. De egy szót sem szólna ha megtörténne. Legfeljebb kicsit aggódna, hogy életben maradna-e a kíváncsi jószág. Vagy a kutya fulladna meg hamarabb, mert Vic bizonyára lenézne a Emrys torkába kikutatva megemésztette vajon az előző ételét már a másik, vagy még csenhet esetleg belőle? A be-látás amúgy pedig csak egy dolog, a kilátás pedig a másik amiért feljött ide. Nem süket, kihallotta azt a kis fájdalmat Arthur hangjában, de nem akart jobban tapintatlan lenni. Viszont arról sem tehet, hogy ő pedig lát, és gyógyít ha látja, hogy szükséges.* - Igen, mondhatni. Erre tettem fel az életem. Ha már egyszer annyi a pusztítás a világban, kell hogy legyen valaki, aki gyógyítja a sebeket bármilyen legyen is. *Már csak egy adag pszichológia kellene hozzá, mert tapintat dolgában eléggé olyan, mint az elefánt steppelés közben. Minduntalan másokra tapos.
    Neki dől a falnak az ajtó mellett, amikor Vic leér a földre. Figyeli, hogyan óvakodik a vízivadász felé a kis hullámvonalas szőrhullató.* - Én nem nagyon kedvelem a katanát. Mondhatni feláll tőle a szőr a hátamon. Avatott kezekben olyan mint a szike. Olyan a seb is amit hagy maga után. A lovagi kard tisztább sebet hagy. Ott még marad mit tennem legalább. *Szabad vállát megvonja, majd szusszan egyet, ahogy veszélyes közelségben szaglássza Vic a kutyát, naná hogy a szája felől!* - Ugye nem baj, hogy a görényem lassan becserkészi a kutyádat? Ha nem akarod hogy védekezzen Viccel szemben ígérem a csontjait visszakapod. *Somolyog, majd halkan a görénykére szól, de nem sok hatással.*
    Conor Merlowan
    Conor Merlowan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Conor Merlowan on Kedd Aug. 21, 2012 6:58 pm

    *Amikor Vic közeledni kezd felé, Emrys elfekszik a földön, és kíváncsi szemekkel pislog a kis állatra, meg még a fülét is érdeklődve emelgeti. Természetesen esze ágában sincs megkajálni a görényt, az ilyesmiről már rég leszokott, elvégre neki az idő legnagyobb részében nincs lehetősége egyedül vadászgatni, hiszen Arthur mellett kell lennie. Éjszaka menne ki, ha tehetné, és az őrző néha mostanában már el is engedi, elvégre reggel már elboldogul egyedül is. Persze általában kényszerül némi botladozásra a kutya nélkül, de a kezdeti időszakhoz képest remekül boldogul.* - Való igaz *bólint elkomolyodva.* - Persze nem mindenki pusztít, aki fegyvert használ. Én például az egykori lovagok mára már letűnt értékrendje szerint cselekszem. A gyengék oltalmazására használom a fegyvereket *simít végig az egyik ujjával a kezében tartott penge lapján. Valóban, ha néhány évszázaddal korábban születik, minden bizonnyal lovag lett volna belőle.* - Való igaz. Én azért szeretem jobban, mert nagyobb a felülete, a katana... Nem igazán illik hozzám *mondja egy vállvonás kíséretében.* - Már csak az érdeklődésem is sokkal inkább okot ad arra, hogy lovagi karddal harcoljak, elvégre világ életemben az Arthur-mondakör volt a kedvencem, már gyerekkoromban is abból kellett esti mesét olvasni nekem *nevet fel jókedvűen. Ez után ugye szóba kerül Emrys meg a görény, mire Arthur ismét csak vállat von.* - Nem aggódom érte, mert meg tudja védeni magát *mondja, miközben a kutya úgy dönt, hogy inkább feláll, mielőtt a kis teremtmény bekíváncsiskodik a szájába, szóval feláll, nyújtózik egyet, majd leül, és fentről pislog Vicre.* - Egyébként is, ha eddig nem marakodtak, vélhetően most sem lesznek gondjaik *kuncog a lidérc, majd visszateszi a kardot a helyére, és elindul a terasz ajtaja felé, közben füttyentve Emrysnek.* - Kijössz? Nézheted a kilátást, én pedig élvezhetem a szellőt *mosolyog hátra Urielre, majd kilép, és elsétál egészen a korlátig, ahol megtámaszkodik, és halvány mosollyal lehunyja a szemét, próbálva elképzelni az előtte elterülő tájat. Régi képeket kever össze, és nem is igazán hasonlít a képzelete a valóságra. Mert az utóbbi sokkal szebb. De igazából már beletörődött, hogy ezekből a dolgokból kimarad... Ez van. Emrys pedig, kihasználva, hogy most nem lett láb mellé parancsolva, szagolgatni kezdi Urielt is, már amennyiben amaz is kijött velük a teraszra. Ha nem, akkor csak letelepszik a gazdája lába mellett, aki mindenképpen csendben van egy darabig, majd, amennyiben a másik csatlakozott, hirtelen megszólal.* - Lehet látni a hegyeket? Úgy tudom, vannak a szigeten. Elég messzire ellátni? *kérdezi, hangjában csendes vágyódással.*


    _________________
    Hamarosan.

    Rebecca Taylor keresztúti démona és Jesmon Helar jó barátja
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Vendég on Kedd Aug. 21, 2012 7:18 pm

    *Vic nem jár sikerrel, a kutya szájáig sem jut. Csalódva pillant vissza a gazdájára, mire Uriel csak leguggol, és kezét nyújtja a felé, hogy ha akar, vissza mászhat. De nem történik meg. Így a beszélgetés folytatódik.* - Gyenge vagy sem, ha kivérzik, már senkinek sem hasznos. *A kutya nyújtózik egyet, mire a kis görény körberohanja, aztán lassítás nélkül célba veszi az éppen mesélésről beszélő Arthurt.* - Nem! *Szól Victoriára, majd lendül is. Ha akarná a lidérc ha nem, előbb reagál mint az Örző. Talán annyi a mákja, hogy ő kiszúrta azt, amit csak avatott szem lát. Azt a mozdulatot amire már-már azt mondaná mindenki, hogy az állatka fejébe lát, pedig erről szó sincs. Vetődik a görénykéért, és grabancon is ragadja. A ciki az egészben ugye az, hogy ehhez el kellett vetődnie a kutya előtt, aki félre is érthette talán amit tett. Nem sajnálva a szép fehér ruháját, valószínűleg most a porban hasal a Emrys és Arthur előtt, könyökből felhajtott bal kezében mint valami nyúzott porrongy ott lifeg a grabancon, pontosabban nyakbőrén ragadt görény. Keze-lába lóg. Feltételes reflex. Ez ellen semmit nem tehet a kis hiperaktív lény.* - Bo ... bocsánat! *Kér elnézést az incidensért, persze csak ha épségben megúszta, és Emrys nem támadt rá, mondván esetleg a gazdáját akarja bántani a farkas-fiú.*

    Ajánlott tartalom

    Őrtorony         - Page 2 Empty Re: Őrtorony

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Szer. Feb. 19, 2020 3:55 pm