* A lányok elkezdenek festeni és úgy néz ki Alice rajza sikerül a legjobban. amit a festő férfi meg is dicsér és tovább engedi őket. Nem kell sokat haladniuk és egy újabb angyal állja az útjukat csak ő ezúttal férfiből van.* - - Üdvözöllek benneteket. Az én fogadásom a következőből áll. Meg kell szereznetek tőlem az egyik fegyverem. Teljesen mindegy milyen módon, de oda kell, hogy adjam nektek, de önszántamból. Erőszakkal nem tudjátok elvenni tőlem. * mondja és kitárva két kezét várja, hogy most mit csinál a kis társaság.*
4 posters
Mindent vagy semmit avagy szabad e fogadni egy varázslóval?
Hunter Quinn- .::Diák::.
*És hősünk ismét megmenekül hű segítőinek hála.*
- Üldözhetlek örökké a hálámmal, mester? *próbálja megköszönni Alice-nek, amit értük tett. Kézen fogja a lányt. Enikőt akármennyire is meg akarta menteni nem tudja ilyen természetes közvetlenséggel kezelni. A következő állomásnál ismét sokkot kap. Egy nagy, páncélos angyal lép eléjük és ismerteti az új szabályokat. Hunter teljesen lesokkol. Megint jobban érezné magát, ha figyelt volna az esti meséknél, de ő mindig valami mással volt elfoglalva, amíg húgainak meséltek. Így hát tesz egy próbát. Arról nem volt szó, hogy nem szabad próbálkozni mindenfélével.*
- Ideadnád nekem valamelyik fegyvered? *kérdezi meg óvatosan. Sok eredményt nem vár, de legalább mond valamit, amíg eszébe nem jut valami okosabb. Vagy a lányok akcióba nem lépnek.*
- Üldözhetlek örökké a hálámmal, mester? *próbálja megköszönni Alice-nek, amit értük tett. Kézen fogja a lányt. Enikőt akármennyire is meg akarta menteni nem tudja ilyen természetes közvetlenséggel kezelni. A következő állomásnál ismét sokkot kap. Egy nagy, páncélos angyal lép eléjük és ismerteti az új szabályokat. Hunter teljesen lesokkol. Megint jobban érezné magát, ha figyelt volna az esti meséknél, de ő mindig valami mással volt elfoglalva, amíg húgainak meséltek. Így hát tesz egy próbát. Arról nem volt szó, hogy nem szabad próbálkozni mindenfélével.*
- Ideadnád nekem valamelyik fegyvered? *kérdezi meg óvatosan. Sok eredményt nem vár, de legalább mond valamit, amíg eszébe nem jut valami okosabb. Vagy a lányok akcióba nem lépnek.*
Mesélő
- Nem vagyok mester csak sokat tanultam rajzolni. * mondja mosolyogva Alice. Aztán ugye a következő akadályhoz kerülnek. Hunter kérdésére az angyal csak nemet int a fejével amikor is Enikő szólal meg.* - Légyszíves add oda az egyik fegyvered. * mondja mire az angyal felé nyújtja kezét és kezébe adja azt. * - Tessék. Látjátok, néha a legegyszerűbb módja annak, hogy elvegyétek valaki fegyverét ha szépen kéritek. remélem tanulságos volt a lecke. * mondja aztán tovább engedi őket. Ahogy tovább mennek egy újabb nő tűnik fel előttük. Eléggé hiányos öltözetben mikor odaérnek megszólal. * - Üdv utazók. A fogadásom nagyon egyszerű. Arra vagyok kíváncsi képes vagy e megcsókolni annak a tudatában, hogy a melletted álló vörös hajú lány Alice fülig szerelmes beléd csak nem meri ezt elárulni neked. Képes vagy ennek a tudatában egy csókot adni nekem? Két helyes lehetőség van. Te döntessz melyiket választod, de mind a kettőhöz kell a megfelelő indok. * mondja ki a nő és várja, hogy most erre Hunter mit lép.*
Hunter Quinn- .::Diák::.
-Zseniális voltál! *tör ki még egy örömujjongás Hunterből és felkapja Alice-t. Így vonulnak tovább a most már végtelennek tűnő ösvényen. Gyors fejszámolást követően a fiú tudatosítja magában, hogy mindjárt végeznek.*
- Tudtátok, hogy már csak kettő? *közli az információt a maga sajátos módján. Már kezdi megszokni saját nyomorékságát, egy ideje megfulladni se próbált. A csinos és igencsak pucér lány láttán Hunter szorosabban fogja segítőjét, ám amikor meghallja, hogy mi a feladat inkább leteszi és arrébb lép kicsit. Hitetlenül néz Alice-re.*
- Nem, nem, nem ez megint őrültség! *szalad ki belőle ismét.* ~Ilyen hülyeségeket is csak én tudok összeálmodni. Nem mintha problémám lenne... Dehogynem van. Néhány óra alatt nem szerethetett belém. Hülyeség. De ha mégis... Nem akarom, hogy... Űha, én akarom, hogy szeressen. Meg amúgy is mekkora seggfej lennék, ha lesmárolnám a másikat. Szóval nem teszem. Miért is nem? Kell egy jó ok...Egy tényleg ütős ok... ami igaz. Nem, én nem szerettem bele, mert még nem őrültem meg teljesen. De nagyon tetszik. Bárcsak velem jöhetne! Hogy lehet valakit hazavinni egy álomból? Mostantól csak vele álmodok?~ *mindeközben egy rövid vonalon fel-le mászkál néhol összevonja a szemöldökét, a száját tépkedi és van hogy felnevet. Végül vállat von és homlokon csókolja Alice-t.*
-Szerinted tudnék fájdalmat okozni egy lánynak akit ennyire kedvelek? Valakinek akinek ilyen sokat köszönhetek? *próbálkozik továbbra is a kérdőmondatos indoklással. Érvelésnek stilisztikailag elég gyatra volt, de tartalmilag talán megállja a helyét.*
- Tudtátok, hogy már csak kettő? *közli az információt a maga sajátos módján. Már kezdi megszokni saját nyomorékságát, egy ideje megfulladni se próbált. A csinos és igencsak pucér lány láttán Hunter szorosabban fogja segítőjét, ám amikor meghallja, hogy mi a feladat inkább leteszi és arrébb lép kicsit. Hitetlenül néz Alice-re.*
- Nem, nem, nem ez megint őrültség! *szalad ki belőle ismét.* ~Ilyen hülyeségeket is csak én tudok összeálmodni. Nem mintha problémám lenne... Dehogynem van. Néhány óra alatt nem szerethetett belém. Hülyeség. De ha mégis... Nem akarom, hogy... Űha, én akarom, hogy szeressen. Meg amúgy is mekkora seggfej lennék, ha lesmárolnám a másikat. Szóval nem teszem. Miért is nem? Kell egy jó ok...Egy tényleg ütős ok... ami igaz. Nem, én nem szerettem bele, mert még nem őrültem meg teljesen. De nagyon tetszik. Bárcsak velem jöhetne! Hogy lehet valakit hazavinni egy álomból? Mostantól csak vele álmodok?~ *mindeközben egy rövid vonalon fel-le mászkál néhol összevonja a szemöldökét, a száját tépkedi és van hogy felnevet. Végül vállat von és homlokon csókolja Alice-t.*
-Szerinted tudnék fájdalmat okozni egy lánynak akit ennyire kedvelek? Valakinek akinek ilyen sokat köszönhetek? *próbálkozik továbbra is a kérdőmondatos indoklással. Érvelésnek stilisztikailag elég gyatra volt, de tartalmilag talán megállja a helyét.*
Mesélő
* Miközben a srác folyamatosan gondolkodik és mereng a lány figyeli ahogy gondolkozik. Majd amikor odalép a srác Alicehoz és elmondja kérdésekben a mondani valóját a lány a kissé közelebb lép hozzájuk.* - Pontosan válaszoltál. Tovább mehettek. * mondja és útjukra engedi őket. Alice pedig egy hatalmas öleléssel jutalmazza a srácot azért, hogy sikerült megcsinálnia a feladatot és azért amit mondott. Ahogy tovább mennek az utolsó feladat felé, hogy megoldják egy angyal kerül eléjük egy karddal a kezében.* - Fogadjunk, hogy nem tudtok legyőzni engem. * mondja a férfi és elindul felé a kihúzott karddal, hogy legyőzze őt.*
// légyszíves dobj egy hatos kockával a hozzászólás végén //
// légyszíves dobj egy hatos kockával a hozzászólás végén //
Hunter Quinn- .::Diák::.
*A feladatok egyre nehezednek. Ha a következő szintén eggyel nehezebb, már könnyen lehet, hogy belebuknak. Hunter szíve hevesen ver, egy kicsit ki is pirul. Igen, ilyesmi előfordulha bárkivel. Kézen fogja Alice-t, bólint búcsúzóul a pucér lánynak, majd továbbmegy. Az arca komorabb, mint ezelőtt. Mi jöhet még? És megjelenik az újabb angyal, karddal a kezében, harciasan. A fiú hirtelen nem tudja mit tegyen. Védelmezően maga mögé tolja a lányokat. Nyilván nem fog puszta kézzel nekiesni egy kardos-szárnyas megtermett férfinek. Elkezd derengeni neki, hogy végülis varázsló, szóval akár használhatná is az erejét. Bár ez felveti a kérdést, hogy mi van, ha a másik így is túltesz rajta. Miért is akarja őt kinyírni ez az angyal?*
- Miért akarsz megküzdeni velem? *ugrik félre az első csapás elől. Határozottan nem akar belemenni egy ilyen esélytelen küzdelembe.*
- Miért akarsz megküzdeni velem? *ugrik félre az első csapás elől. Határozottan nem akar belemenni egy ilyen esélytelen küzdelembe.*
Dobókocka
The member 'Hunter Quinn' has done the following action : Dices roll
'Hatoldalú kocka' :
Result :
'Hatoldalú kocka' :
Result :
Mesélő
* Amikor a srác megkérdezi az angyaltól miért akarja megölni. Az angyal megáll hirtelen.* - Hogy bebizonyítsam, hogy én vagyok a legjobb harcos. Fogd meg ezt a kardot, és küzdj meg velem. * Azzal odadobja a kardját a srácnak és előhúz egy másik kardot. * - Küzdj! * mondja és felemeli a kardját. *
Hunter Quinn- .::Diák::.
*A kérdés betalált, az angyal értelmesen válaszol. Lovagiasan küzdenek majd meg, Hunter még fegyvert is kap. Micsoda nagylelkűség. Még szerencse, hogy nem idegenek neki a méretes, kétkezes kardok. Minden tőle telhetőt megtesz, hogy valahogy kiügyeskedje ellenfele kezéből fegyverét. Nem akarja komolyan megsebezni. Gyorsan mozog a nehéz fegyverrel, viszi a lendület, mégis precízek a mozdulatai. Ha rajzolni nem is, vívni azt tud. Célba veszi a pucér puttó karját. Komolyabb vágást készül ejteni rajta, hogy az ne tudja folytatni a támadást és békében elmehessenek, valamint végre visszakapja saját kontrollját szavai felett.*
Alice Winter
* Mikor a fiú felemeli az utolsó csapásra a kezét és támad a támadás sikeres és az angyal leejti a kardot a kezéből.* - Nem hiszem el vesztettem. * mondja ki és a következő pillanatban mielőtt elköszönhetne. Elkezd zuhanni lefelé újra és a következő pillanatban az akadémia előtt épp az ajtó kilincséért nyúl ám mielőtt azonban lenyomhatná a kilincset az ajtó kinyílik és ott áll vele szemben Alice. Akivel ott találkozott az Aurorán.
- Szia! Alice Winter vagyok. Most érkeztem ide és nem tudom merre van a Cameos hálókörlet. Tudnál nekem segíteni? * kérdezi meg tőle és egy apró mosolyt ereszt el. Majd mintha hirtelen felismerése támadna újra megszólal.* - Nem találkoztunk mi már valahol? * kérdezi meg mosolyogva a sráctól.*
- Szia! Alice Winter vagyok. Most érkeztem ide és nem tudom merre van a Cameos hálókörlet. Tudnál nekem segíteni? * kérdezi meg tőle és egy apró mosolyt ereszt el. Majd mintha hirtelen felismerése támadna újra megszólal.* - Nem találkoztunk mi már valahol? * kérdezi meg mosolyogva a sráctól.*
Hunter Quinn- .::Diák::.
*Igazából ideje sincs felfogni, hogy legyőzte az angyalt, mikor már zuhanni is kezd...megint. Talán ez az álom vége. Ezúttal nem kalimpál, hanem várja, hogy megérkezzen és felébredjen. Ehelyett pontosan oda érkezik vissza, ahonnan elindult. Épp nyúlna a kilincsért mikor az ajtó kinyílik és ott áll Alice. Hunter szélesen elvigyorodik és épp megszólalna, hogy kipróbálja mennek-e a kijelentő mondantok, amikor a lány bemutatkozik.* ~Tehát ő nem emlékszik... Furcsa~
- Hunter Quinn. *mutatkozik be, és visszafojtja a vágyat, hogy megtapsolja magát a kijelentő mondat miatt.* - Örvendek. Véletlenül pont arra tartok. *jelenti be vigyorogva, majd mikor a lány rákérdez találkoztak-e már még szélesebben vigyorog.*
- Nem hinném.
- Hunter Quinn. *mutatkozik be, és visszafojtja a vágyat, hogy megtapsolja magát a kijelentő mondat miatt.* - Örvendek. Véletlenül pont arra tartok. *jelenti be vigyorogva, majd mikor a lány rákérdez találkoztak-e már még szélesebben vigyorog.*
- Nem hinném.