by * Csak várom, hogy a testvérem megszólaljon. Aztán hirtelen kitör belőle minden. Én pedig egy szemrebbenés nélkül tűröm és hallgatom.* - Nem kell semmit se mondanod. Pontosan tudom mit gondolsz. De te nem láttad az nap. Te nem tudod mit tett és mit mondott, de amikor elmondta mi van vele csak is az igazat mondta. Látni lehetett rajta, hogy nem hazudik. Ha nagyon szeretnéd kikérdezheted, de le nem küldheted. Mert akkor én is megyek vele együtt. Mondhatsz akármit tesó, de ahhoz, hogy elküld a lányt ahhoz az én halott testemen keresztül vezet az út.* mondom neki aztán tovább hallgatom a kérdéseit.* - Képzeld minden lehetőséget végig gondoltam, de ha elfelejtetted volna tudok olvasni a gondolataiba. Amint meglátom az átverés egyetlen szikráját is a gondolatai között, azon nyomban repül és ezt ő is ugyanolyan jól tudja. Mert közöltem vele. Szóval emiatt nem kell aggódnod. Tudod, hogy a nixe léttel előnyök is járnak amiket, most használok is.. Nincs olyan pillanat amikor ne figyelnék oda a gondolataira és eddig nem tett semmi olyat ami miatt ne hinném el azt, hogy meg akar változni, hogy jó útra akar térni és jelenleg az egyetlen élő lény aki segíthet neki az én vagyok. Akármit is gondolsz ez tényleg így van. Ha tényleg olyan lenne mint régen akkor mégis miért ott lakott ahol lakott. * direkt nem mondom ki pontosan hol. Mert akkor tudom, hogy Chriss oda menne. De az most semmi jót nem eredményezne. Valószínűleg az egész helyet feltúrná nyomok miatt és ha nem találna semmit akkor mindent porig rombolna.* - Victoriával egyenlőre pedig már terveztem, hogy beszélek, de egyenlőre csak a segítségét akarom kérni. Nem akarom teljesen elfelejteni hiszen segített, és remélem most is segíteni fog, ha már te képtelen vagy arra, hogy normálisan gondolkozz. Kettőnk közül inkább te viselkedsz gyerekesen. A bosszú vezérel. Te mondogatod mindig, hogy meg kell tudni bocsájtani mindenkinek és most pont te nem teszed ezt? Komolyan most saját magad ellen cselekszel. Tudod amikor segítettem Patricnek megölni Reedet. Nem a saját bosszúvágyam miatt cselekedtem, hanem azért mert Lizziet elrabolta már megint. Megvolt az esélye, hogy változzon, de nem tette meg meg. Ez lett a következménye. Nem azért segítettem, mert a bosszúvágyam hajtott. Érted? Vagy jelenleg nem látsz semmit a dühfelhőtől? * kérdezem meg és tovább magyarázok.* - Akkor tudtam, hogy a férfinek esélye sincs megváltozni. Most viszont érzem, hogy Amélienek van esélye arra, hogy változzon, de ahhoz kell neki egy biztos háttér amit jelen esetben rajtam kívül más nem képes megadni neki. Maradt benne jó és érzem, hogy a felszínre tudnám hozni, csak adj időt és ne hátráltass. Inkább ne csinálj semmit csak ne hátráltass. Meg tudom csinálni, tudom, hogy képes vagyok rá és te is tudod. A Szíved mélyén te is tudod. Amúgy meg van valami amit nem árultam el neked még régebben. Emlékszel amikor megjelent az a férfi és megtámadott téged amikor Amélievel akartunk kicsit elbeszélgetni és utána napokig azt se tudtad te ki vagy? Nos akkor konkrétan Amélie volt az aki megmentette az életedet öcsikém. Ha ő nincs ott akkor most te továbbra se emlékeznél semmire én meg kb halott lennék. Szóval így akard elküldeni azt aki megmentette az életed.* mondom neki eléggé haragosan a végére. Majd amikor megjegyzi, hogy jó messzi boltba küldtem e a lányt bólintok.* - Hat óra az oda vissza út kocsival. Szóval nem mostanság fog visszaérni.* mondom neki.*
4 posters
Acerlot Residentia
Jonathan Acerlot- .::Diák::.
Christopher Acerlot- .::Diák::.
*Nem egyáltalán nem vághatja át saját magát sem, ugyan is nem szeretné elveszíteni a testvérét. Fontos neki, de ahogyan viselkedik az nem kóser egyáltalán.* - Amúgy is tervezek majd vele beszélni.*Mondja a srácnak, majd amikor befejezte a monológját csak tekint rá. Nem tudja, mit gondoljon mindig is aggódott érte és most talán jobban.*~Jobban teszem, ha inkább a kapunyitásra gondolok~*Gondolja, magában egy pillanatra el felejti a dolgot, hogy John hallja.*- Tesó értékelem az aggodalmadat, de tisztában vagy azzal is, hogy előtte átvert?*Sóhajt és persze a segítségre csak morog..* - Na persze. Csak te.*Csóválja a fejét, és amikor áttérnek Victoriára meg a gondolkodásmódra érdeklődve és meglepetten pislog rá.* - Normálisan? Egyelőre azon fáradozok, hogy te rendbe légy.. Teljesen megváltoztál és csak segíteni akartam. Nem hiszem, hogy tudnál normálisan gondolkozni.*Mondja makacsan rápillantva majd mikor hoznák, Chrisnek az ételt kinyújtja a kezét, de nem néz rájuk.* - A szobámba vigyétek.*Adja ki a parancsot, majd tovább hallgatja a beszédet. Reedre csak felsóhajt és elgondolkozik néhány dolgon. Persze neki is igaza van, de nem Chris az, aki megváltozott.* - Reed nem volt gonosz. Apa elmondta, hogy Aysen akkor zsarolta, meg amikor Illát elrabolták. Választania kellett és senkinek sem szólhatott. Apánál húzódott meg az első rablás után.. Ethan meglátogatta ott, de neki se mondta el a teljes igazságot. Reed feláldozta az életét. Apa a halála után mondta el amikor az emlékét vissza kapta az már az sara volt. Aysennek eszébe se jutott utána jönni Elizabethet ő maga akarta elrabolni. Reed szerintem megijedt akkor, hogy eszébe jutott az, hogy megtalálja Aysen na meg Patric sem bírta. Ez jogos. Egyetlen egy dolgot tudok, amit jogosnak tartok: Hogy szólhatott volna, de nem tette meg. Tudom, hogy nem kedvelted te sem.. De apát megkérdezheted. Amikor meg azt mondod tudni, kell megbocsájtani miből, gondolod, hogy nem tettem meg Reednél?*Kérdezi meg és ő is magyarázni kezd. Persze tudja azt, hogy valahol nincs igaza, de ezeket Brendontól hallotta. Igazából végig gondolta, hogy ezeket elmondja a testvérének, de jobb, ha ezt tudja. Ő is így gondolkodott Reedről, mint ahogy ő amíg ezt nem tudtad aztán jön Amélivel a kérdés majd ismételten felsóhajt.* - Téged nem akarlak elveszíteni tesó, de nem vagy az aki régen. Különben is mi az, hogy megmentette az életemet?*Teszi fel a kérdést és eljut az agyáig. Persze tényleg nem tudja elhinni, amit hall vagy nem akarja elhinni. Mindenképpen hallani akarja ezt a sztorit.. Mert ez neki új. Szóval meglepődöttség van, rajta ez meglátszik.* - Megmentette? Nem változtat semmin, hogy előtte kihasznált és át akart verni téged.. Romokban volt a lakás és persze azt hittem Nicoleal is jóban lesznek. Sohasem tudtam azt, hogy majd pont egy lányon fogunk összekapni.*Mondja neki és közben széttárja a kezét.* - És most? Mit csináljunk?*Teszi fel a kérdést majd néz rá.* - Komolyan ezért marakodunk?*Teszi fel a kérdést majd várja a választ a tesójától és közben gondolkodik.*
Jonathan Acerlot- .::Diák::.
- Tökéletesen tisztában vagyok vele. De ezt már mondtam, de úgy látszik meg se hallod amit mondok. * mondom neki. Ugyanis kb öt perccel előbb mondtam el neki ezt. * - Igen megváltoztam és jó irányba. Legalábbis egyesek szerint. Még ha a saját öcsém nem is ezt gondolja. Tökéletesen rendbe vagyok. Még akkor is ha te mást gondolsz. * Aztán érdeklődve hallgatom amit Reedről mond. Persze nagy részét én is tudom, mert nekem is elmondták már. De ez most nem érdekel nem ez a fő téma.* - Igen képzeld el megmentette az életedet. Bár te nem emlékszel rá, de így volt. Maximeot egyszerre érte el a támadásunk Amélievel és utána lezuhantál és nem mozdultál és ő volt az aki hívta a mentőket, hogy még időben odaérjenek és megtudjanak menteni téged. Szóval igen ő mentette meg az életedet. * mondom neki aztán amikor újra megkérdezi az öcsém, hogy megmentette akkor bólintok.* - Hidd el tényleg megmentett. * majd sóhajtok egyet. * - Ne veszekedjünk. Próbáljunk meg közös nevezőre jutni, de abból nem engedek, hogy Améliet elzavard a közelemből. Szüksége van a segítségemre és akármennyire is nem hiszed attól még én vagyok az egyetlen aki képes neki segíteni. Akármennyire is hihetetlenül hangzik.*
Christopher Acerlot- .::Diák::.
*Meghallja amit mondd, de összevissza beszélnek.*- Tudod mi a vicces, hogy Nicole sem szívlel annyira téged én meg Améliet.. nem hiszem el, hogy pont vámpírokon fogunk összeveszni…*Sóhajt és néz rá.* - Figyelj tesó, akár mi is lesz egy nő miatt soha ne vesszünk össze. Talán képes leszek elviselni Améliet.. de nem mondom azt, hogy nem vagyok rá mérges. Nem bízom benne. Tudod ha tényleg olyan amilyennek mondod akkor meglátom.*Mondja szigorral, de csak egy picit enged. Ez most testvéri aggodalom.* - Nézd nem fogok beleszólni abba, hogy kivel vagy mivel te sem teszed meg. Ide figyelj, ha tesz is le az asztalra akkor elfogadom.*Fejezi be és mondja neki egy kicsit engedékenyebben.* - Jóban-Rosszban együtt?*Nyújtja a kezét mosolyogva. Nem fogja elveszíteni csak azért sem.*Magyarázza neki* ~Na jó akkor foglalkozzunk azzal amire megkértek..~*Gondolkodik magában ha megbeszéltek mindent, nem akar még egy ilyen összeveszést a testvérével. Igyekszik majd lojális lenni a lánnyal, és megpróbál majd vele megbékülni. Most inkább mással foglalkozik már pár napja… de azért persze John is a fejében volt.* - Mikor beszélsz Victoriával?*Teszi fel a kérdést* - Tulajdon képen szerintem kezd beléd zúgni..*Mondja neki és csak sóhajt.*
Jonathan Acerlot- .::Diák::.
- Szerintem se kéne vámpírokon veszekednünk. * mondom neki* - Remélem tényleg sikerül és minden rendben lesz. Majd megoldom, hogy tényleg tegyen le az asztalra. * mondom neki. Majd amikor a Victoriás téma előkerül akkor megint sóhajtok egyet.* - Nem tudom de a közeljövőben tervezek és még fogalmam sincs mit mondjak neki. Tudom, hogy kezd belém zúgni és én is megszerettem valamilyen szinten, de most engednie kell és segíteni remélem menni is fog neki. Nem szeretném elveszíteni mint barátot és mellesleg nem akarok neki véglegesen nemet mondani. Most minden azon múlik Amélie vajon tényleg képes e megváltozni.* mondom neki. Aztán válaszolok.* Jóban-rosszban együtt. * és kezet fogok az öcsémmel. *
Christopher Acerlot- .::Diák::.
– Helyes..*Mondja neki és kezet ráznak. Aztán tovább gondolkodik és majd megbeszéli a dolgokat Amélivel is a dolgokat. Nem tudja, hogy mi lesz még a közel jövőben, de tény az, hogy Amélieben nem tud megbízni, de nem most fog… próbálkozik ezen elgondolkozik, de most úgyis mással foglalkozik.* - Na jó figyelj én fel megyek a szobába muszáj megnéznem egy varázslatot a kapu.. mindegy…*Fejezi be majd elmosolyodik és megöleli a tesóját. Szóval amint megbeszélték a dolgokat még beszélnek és lassan felmegy a szobába és elvégzi a megfelelő varázslatokat. Johnathan ha hallja akkor érezheti, hogy Chris sötét mágiát használ, de egyenlőre nem fedi fel ennek a titkát.*
Jonathan Acerlot- .::Diák::.
* Már egy hete elment az öcsém állítólag valami fontos dolga akadt. Nagyon nem firtattam, hogy mi de az azért furcsa, hogy a telefonját nem veszi fel. Amúgy a legtöbb időmet a megváltozott Amélievel töltöm. Jó érzés, hogy most végre megismerhetem a jobbik felét és azt, hogy az milyen. Sokban különbözik az elsőtől, de ugyanannyira, ha nem jobban szerethetőbbé teszik ezek a különbségek számomra. Chriss még mindig nem békélt meg azzal, hogy Amélievel kibékültünk és újra összejöttünk. PErsze ő másképp látja a dolgokat mint én. MA is vele voltam a nap nagy részében. Beszélgettünk, meg elvittem vásárolni meg moziba. Most értünk nemrég haza. Ő felment a szobájába én meg még itt vagyok lent leültem a nappaliba és megnyitottam egy üveg vodkát és azt kezdtem el kortyolgatni, mondván amiről Chriss nem tud az nem is fáj neki alapon. Bár már egyre jobban érdekel hol lehet, szóval ha haza ér első dolgom lesz vallatóra fogni. Merre járt és mit csinált és ha ne adj isten olyan helyen járt vagy olyat csinált akkor neki annyi. Úgy se tudja elrejteni előlem a gondolatait. Szóval vagy így vagy úgy de megtudom mit csinált. *
Christopher Acerlot- .::Diák::.
-Szóval kivele hol van az a féreg?*Üti meg majd annyit hallhat Jonathan, hogy valaki lezuhan a lépcsőn és utána megjelenik a testvére is. Láthatóan elég rendesen fest ki hiszen nem rég jött a Purgatóriumból és vélhetőleg elég rendesen megzabálták. Felemeli a kis nixét és elvigyorodik.*- Ha nem válaszolsz akkor kénytelen leszel a vendég szeretetemet élni és addig foglak kínozni amíg nem adod ki hol van.*Válaszolja eléggé furán és igen eléggé ijesztő is lehet. Jobb is, hogy nem voltak itthon, de jobbha nem mennek a fiú szobájába. A nixe nem válaszol Christopher megrázza a vállát.*- Te tudod ha nem válaszolsz akkor mutatokneked valamit, nem veszi észre testvérét, mással van elfoglalva így elindul az alagsor felé majd kinyít egy titkos ajtót amit még ő csinált néhány hónapja tesója tudta nélkül.* - Ezt olyanoknak terveztem mint te vagy. Itt fogsz maradni amíg nem válaszolsz. A kopogást meghalljuk ne aggódj jó kín szenvedést ételről ne is álmodozz hiszen tudom mit akarsz enni.*Válaszolja ijesztően majd bezárja az ajtót és az eltűnik majd visszaindul, hogy igyon valamit és akkor veszi észre testvérét ha csak az nem jött utána.* - Őőő.. meglepi..*Vigyorog szelíden.* - Mikor érkeztetek meg?*Teszi fel az egyszerű kérdést. Chrissen egy szakadt ing és egy farmer van. Valószínűleg az a fekete kockás és sötét farmer meg cipő amiben elment itthonról.*
Jonathan Acerlot- .::Diák::.
* Hallja amint Chriss megüt valakit majd levonszol a lépcsőn először arra gyanakszik Améliet ütötte meg szóval a vodkát lerakva elindul a lépcső felé ekkor látja meg, hogy az a valaki akivel ordibál és akit pofoz az egy nixe. Meg hát érzi is nixe énjével. A másik rá is néz reménykedve, hogy tesz valamit Jonathan, de az egyenlőre a döbbenettől képtelen megszólalni. Mikor odaér a lépcsőhöz akkor pillantom meg Améliet is és intek neki, hogy most jobb ha visszamegy a szobájába aztán követem a testvéremet a csapóajtóig és megáll a lépcső feljáratnál. Aztán amikor testvére megfordul és elkezdi, hogy ööö meglepi csak nézek rá. * - Először is nem az a fontos mi mikor értünk haza tudtommal te vagy távol már egy hete és ha jól sejtem a purgatóriumban jártál. Mégis mi a fenét képzelsz? Mit akarsz tenni? Elment az a maradék józan eszed is? Erről Nicole is tudni fog. Amúgy meg mióta létezik ez a csapó ajtó és mikor csináltad és hány nixe lelte eddig itt a halálát? Azzal, hogy nixéket gyilkolsz az alagsorban csak még jobban rontod az amúgy is szar helyzetet szóval mégis MI A JÓ HÉTSZENTSÉGES ***** FENÉT CSINÁLSZ? ELÁRULNÁD NEKEM? * kérdezem meg és a végére kicsit jobban felemelem a hangomat mint kellene, mire a csapóajtó túloldaláról kopogás hallatszik. * POFA BE. NEM ADTAM HOZZÁSZÓLÁSI JOGOT ÚGYHOGY **** LEGYEN ODALENT. * mondom a lenti nixének ezzel elcsöndesítve reményeim szerint egy időre. * - SZóval mi a fene folyik itt? * kérdezem meg újra. *
Christopher Acerlot- .::Diák::.
*Nőt sosem ütne meg Améliet pedig elfogadta annyira szóval nem bántja akik itt laknak szóval igen, nem Amélie volt. Megrántom a vállam amikor kérdezni kezd.* - Azt, hogy gondoltam megkeresem azt a nyomorultat és kicsinálom. Aysent. Nem találtam meg, aztán itt vagyok. Nicolenak ne szólj róla kérlek bármit megteszek csak ne tudjon róla…*Nézek rá aztán sóhajtok a gyilkolászásra.* - Nem akarok gyilkolni csak megfogadtam, hogy megkeresem és végzek vele amiért veled így bánt és eljött az ideje.. Eddig egyet sem gyilkoltam és a Purgatóriumban sem csak ha támadtak ezt az egyet pedig sikerült megszereznem elég érdekes példány állítólag tudja hol bújkál Aysen, de nem akart válaszolni. Így hát gondoltam lehozom a szép kis börtönkéjébe.* - Tesó nem tudtam mire képes egy nixe még akkor csináltam amikor beszámíthatatlan voltál. Aztán jött Amélie és normális vagy szóval nem volt rá szükség eddig. Nem is akartam használni gondoltam jobb ha titokban marad mostanáig. Sem többért sem kevesebbért Aysenért akartam lemenni, hogy elszámoljak vele, hogy megbánja amit veled tett bármennyire is fáj tesó lehet, hogy megerősödtél viszont féltem milyen képességed lesz mivé válsz nem voltam tisztába vele SAJNÁLOM okés!!!*Mondja neki kifakadva és sóhajt.* - Ha elmondom hova készülök tuti bezártatok volna nem lett bajom ne aggódj farkasként voltam lent. amikor elkaptam akkor is. Csak akkor váltottam alakot amikor visszajöttem. NEM GYILKOLTAM.*Néz a szemébe és igazat mondd.*
Jonathan Acerlot- .::Diák::.
- Leállnál végre erről az Aysenes dologról? Ez van ez történt a múlt az múlt a jelen az jelen a jövő az jövő. A múlt már megtörtént ne foglalkozz vele. Foglalkozz a jelennel. Egyetlen egy esetben nem szólok róla Nicolenak, ha megígéred, hogy ezt a nixét szépen visszaengeded és leteszel az Aysen gyilkolászós tervedről és végre nyugton maradsz a seggeden. Ha megszeged az ígéreted, vagy nem teszed meg ezt az ígéretet Nicole tudni fog a dologról. Tudod, hogy képes vagyok mentálisan is kommunikálni vele szóval az se állítana meg ha bezárnál a nixe mellé. * mondom ám hirtelen megakadok. * - Várj amikor még beszámíthatatlan voltam??? Szóval ezt nekem készítetted? TE ******* ******ÁLLAT ENNYIT ÉR A CSALÁDI KÖTELÉK? BEZÁRTÁL VOLNA MINT EGY ÁLLATOT AKIT KÉNYED KEDVED SZERINT TARTOGATSZ ÉS AZT TESZEL VELE AMIT AKARSZ. TE ****** ÁLLAT AZT HITTEM A TESTVÉREM VAGY DE TÉVEDTEM EZEK SZERINT TE ROSSZABB VAGY MINT AYSEN MÉGIS MI A FENÉT KÉPZELSZ MAGADRÓL? VESZÉLYBE SODORSZ MINDENKIT ÉS MÉG EZ IS KIDERÜL? TUDOD MIT VÁLASZTHATSZ TE MÉSZ EL VAGY MI? DE HOGY ÉN VELED TÖBBÉ NEM AKAROK EGY LAKÁSBAN ÉLNI AZ IS BIZTOS. EGY ILYEN KÉTSZÍNŰ HAZUG ******TEL NEM AKAROK EGY HÁZTARTÁSBAN LAKNI. GYERÜNK MOST DÖNTSÉL MÉSZ VAGY MI MENJÜNK. DE EZEK UTÁN BIZTOS, HOGY TUDNI FOG NICOLE A DOLOGRÓL. NEM ÉRDEKEL MOST MÁR MIT FOGSZ KAPNI ÉRTE TŐLE HÁTHA AZ ÉSZHEZ TÉRÍT. DE MOSTANTÓL LEGALÁBB FÉL ÉVIG NEM AKAROM LÁTNI A KÉPEDET. REMÉLEM EZ ELÉG BÜNTETÉS LESZ ÉS ÉSZHEZ TÉRSZ TŐLE. * ordítom és ki vagyok kelve magamból. De Chriss hallhatja, hogy komolyan gondolom. * - Most sodorta veszélybe az egész családot de ő SAJNÁLJA... HÁT TUD MEG KITÖRÖLHETEM A HÁTSÓM A SAJNÁLATODDAL ANNYIRA MEGYEK VELE. MOST PEDIG TAKARODJ A HÁZBÓL ÉS NEM AKARLAK ITT LÁTNI TÖBBÉ. EZEK UTÁN NEKED KELL MENNED. * jelentem ki dühösen, de Chriss is érezheti belül, hogy jogos a dühöm.*
Christopher Acerlot- .::Diák::.
*Elfordítja a tekintetét amikor ordibál.*- Tesó nem úgy értettem.. NEM TUDTAM MIT FOGSZ TENNI AKKOR NEM ISMERTEM A NIXÉKET NEM AKARTALAK BEZÁRNI BASSZUS. AMLIET IS ELFOGADTAM TESÓ NEM AKAROK ROSSZBAN LENNI VELED. HA MEGÍGÉREM, HOGY NEM MEGYEK SOHA TÖBBET ODA AKKOR ELEGET TESZEK AZ ÍGÉRETEDNEK? ÉS EZT IS MEGSZÜNTETJÜK, DE AKKOR SEM TUDTAM MIRE VAGY KÉPES MOSTANÁIG.*Ordibál ő is majd aztán sóhajt egy nagyot majd igyekszik lenyugodni.* - Figyelj AMIKOR REED tette ezt veled akkor KI VOLT OTT, HOGY LEÁLÍLTSON…!? Aggódtam érted és muszáj volt valahogy csinálnom valamit! Jonathan nem GYILKOLTAM ÉS őszintén téged sem akartalak BÁNTANI! Tudod mit átalakítjuk amivé akarod! DE ne feledd el amikor Amélie elment akkor te is eltüntél… akkor miről beszélünk?*Teszi fel a Kérdést és néz a szemébe egyenesen. Egyenlőre nem fog ütni…még nem.* - Nem akarlak elveszíteni tesó nem megyek többet oda kérlek idegen volt nekem a nixe amíg nem tudtuk mik a képességek, de látom, hogy tudod kezelni meg segítséet is kapsz NE HARAGUDJ rám nem szándékosan tettem Kérlek bocsáss meg. Tudod nem bántanálak…*Magyarázza neki majd megfordul és elindul a lépcsőn fel a szobája felé.* - Egyébként meg kezdem megkedvelni a lányt sőt talán meg is tudok bízni benne és tudom, hogy ő kell neked ahhoz, hogy ilyen legyél. Sajnálom még egyszer.*Feleli neki.*
Jonathan Acerlot- .::Diák::.
* Hallgatom Chrisst és egyáltalán nem csillapodik a dühöm, pláne mivel rám akarja terelni a témát. * - Szóval én vagyok a hibás? Miattam tetted ezt amit tettél és én vagyok a rossz? HALLOD EGYÁLTALÁN AMIT MONDASZ? * kérdezem meg tőle és tényleg mellbe vág a közönye mivel kezeli ezt az egészet. * - Tudod testvér. Ide nem lesz elég egy bocsánat kérés. Ehhez sokkal több kell. Mert elveszítettem a bizalmamat feléd és azt vissza kell szerezned. Addig pedig légy szíves menj a suliba és ott lakj. Majd ha visszaszerezted a bizalmamat akkor újra tárgyalhatunk arról, hogy egy házban lakjunk. Ezt pedig takarítsd el innen mielőtt elmész... a nyomát se akarom látni ennek a helynek. MEGÉRTETTED? * kérdezem meg tőle emeltebb hangon és igen teljesen komolyan mondom. Addig amíg nem szerzi vissza a bizalmamat addig nem akarom itt a házban látni. *
Christopher Acerlot- .::Diák::.
- Igen hallom mit mondok és tisztában vagyok vele!? Bűntudatom is volt, de elintézheted te is. Tesó rendben ahogy akarod, de tudnod kell nem fogsz elveszíteni bármit megteszek és sajnálom tudom és teszek is érte. Figyelj én is változtam te is ezzel tisztában vagyunk egymással közös a ház, de tudod mit? Amíg el nem kezdődik a tanítás apánál megtalálsz.*Feleli neki és rémes bűntudata van. Ahogy lép egyet érzi a lábán a sebet, de nem érdekli. Szobába felmegy összeszedi magát majd aggodalmasan felsóhajt. vissza indul lefelé.* - Figyelj könyörgöm neked ne szólj neki bármit megteszek rendben?*kéri majd kinyitja az ajtót.* - Őszintén sajnálom.*Feleli majd elindul Brendonhoz, hogy otttöltse nála igazából tényleg bűntudata van amit hosszasan át is beszélnek, de hogy mikor lesz vissza szerevze nem tudja valamit ki fog találni.*
