by Vendég Hétf. Jan. 02, 2012 12:46 pmEgy egyszerű folyosó, helyenként ivókúttal, padokkal és méretes ablakokkal.
+6
Esteron Baltazaar
Eliana De Lucia
Wojciecha Sokołowski
Yan Antonov
Fredrik Laine
Barbara Decker
10 posters
Első emeleti folyosók
Barbara Decker- .::Diák::.
*Elias kényelmes tempóban sétál az első emeleti folyosón, bal oldalán erősen szitkozódó ikertestvérével. A szokásos téma... Fredrik már megint az angyalokat szidja. Kezdi már rettentően unni a dolgot, mert ő egyszerűen nem képes annyira utálni őket, amennyire a testvére. Igen, a Lidércvadászt ő is gyűlöli, de hisz benne, hogy a többi angyal nem tehet róla, és nem lehet mindenki olyan, mint az volt... Szusszant egyet, nem túl feltűnően, és azon tűnődik, hogy vajon hogyan tudná a legjobban hatástalanítani a leginkább kibiztosított bombára hasonlító bátyját. De persze jobban belegondolva vajon mikor hallgatott rá utoljára Fredrik? Mondhat ő neki bármit, úgysem hallgatnak rá... Jó, oké, azért néha igen, de egy ilyesmi dologban úgysem érdekelné, mire akarja rávenni. Oldalra pillant, megállapítva, hogy a testvére még mindig szid valakit és valamit, majd előre pillant, végignézve a folyosón, elgondolkozva, hogy mégis hogyan tudná elterelni a témát. De egyelőre nem szólal meg. Hagyja a testvérét, hogy kieressze a gőzt...*
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
*A Laine ikrek idegbetegebb fele most Elias mellett csörtet végig a folyosón. Az oldalának folyamatosan neki csapódik a fegyvere. Ma egész nap ideges volt. Először Nate és a baromsága miatt utána pedig Alex bőszítette fel.* - Érted? És képes volt beszólni! Mikor rohadtul nem miatta voltam ott, hanem az a barom démon majdnem kinyírt egy embert, azért azt vihettem, fel az ispotályba. Utána meg ott maradtam, mert Lilyvel beszéltem. Az a mocsok azt hiszi, hogy körülötte forog a világ. *Szusszant dühösen, de úgy látszik lassacskán kezd lenyugodni. * - Nem értem. Nem értem, hogy mi a francért kell bunkóznia velem, mikor ő volt a tapló! Azt hiszem el kéne mennem levezetni a feszültséget. *Dühöng tovább a fiú, mert mégse sikerült lenyugodnia. Rápillant az öccsére, és kicsit nyugodtabb hangon megszólal.* - Bocs, de annyira ideges vagyok. Azt hiszem megkeresem Lassét, és elrángatom edzeni. *Motyogja halkan a lidérc fiú. Le kellene lőni, mert túlságosan is idegbeteg. Az is lehet, hogy benéz Raphaelhez. ki tudja, mi lesz még ebből. A zsebéből kilógó fülhallgató zsinórjával kezd szórakozni.*
Vendég- Vendég
- Ezt oda adom. Csak azért kaptam meg, hogyha hisztizik, beadjam neki. Egy nyugtató amit még Mr. Parker fejlesztett ki. Nagyon erős és kiüti a srácot. Ilyenkor már nem bír megmaradni egy helyben, mert ő olyan, hogy folyton járhatnéka van.*Mondja Dariusnak egy szőke hajú srác és átnyújtja a nyugtatót neki. Alex közben meg szemügyre veszi, őket mennyire nem figyelnek, aztán hirtelen szárnyra kap és muszáj kicsit mozognia. Talán bunkózott, de Fredrik kezdte ő így gondolja aztán Gis felpofozásával folytatódott. Majdnem elmondta Kament, de még sem. Ugye szárnyra kell és meglóg az ispotályból és csak repül. Hallja az ismerős hangot és azt is ki beszél.* ~Nézzük meg.~*Repül.Repül.Repül a másik lába gipszben.* - Te is beszóltál, bár szólás szabadsága van. Most nem akarlak szidni csak na..*Közvetlen, és ránéz a jobb oldali srácra és neki magyaráz. Utána előre repül és szembe fordul.. fejét vakarja..* - Most én őrültem meg részeg vagyok vagy tényleg két Fredrik Laine áll előttem?*Teszi fel a kérdést és csak lebeg, de nem közvetlen Fred mögött.*
Barbara Decker- .::Diák::.
*Ugyebár hulla kussban hallgatja az ikertesóját, magában fortyogva, az utolsó mondatra pedig vállat von.* - Az lesz a legjobb *válaszolja röviden, majd ismét hallgatásba burkolózik. Nem túl megszokott tőle ez a csend, de most amúgy is eléggé nyaff - rossz hangulatú zenéket hallgatott -, meg minden baja van, így hát inkább nem is reagál a testvérére. Aztán felbukkan egy angyal, és Elias egyből elkönyveli magában, hogy a helyzet már csak rosszabb lehet. Főként, hogy Fred leírásai alapján a srác maga Alexander Seth Marceau. A repkedő lény első szavaira csak sóhajt, a következőre pedig halkan felnevet.* - Sokszor összetévesztettek már minket, de még mindig nem vagyok Fred *vigyorog.* - A nevem Elias, és megtisztelő lenne, ha nem Fredrik kettőznél le *mondja, majd a tesójára pillant. Reméli, hogy amaz képes legalább annyira lehiggadni, hogy ne ugorjon neki az angyalnak, se fizikailag, se szóban... De mai rutinjához híven egyelőre inkább csendben marad...*
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
*A testvére nem reagál a háborgására, de talán ez lesz a legjobb, mert most nagyon ideges a fiú, és konkrétan képes lenne bármilyen más diáknak neki menni. Aztán, mikor Alex felbukkan csak a szemét forgatja.* - Azért szóltam be, mert úgy nyafogtál, mint egy kislány, aki nem bír elviselni egy kis fájdalmat. *Rándítja meg a vállát, de Elias érezheti, hogy Fredrik eléggé frusztrált most. Nagyon kicsi kell, és neki ugrik Alexnek. Konkrétan olyan jelek vannak a feje felett, mint az animékben az idegbeteg embereknek.* - Légy szíves, ne repkedj, ha nem akarod én rángassalak le a földre. *Morog tovább a fiú, majd mikor a Fredrik kettőt emlegetik felhorkant.*- Hallod öcsi. Eddig én voltam Elias 2.0 most meg te vagy Fredrik 2. Amúgy meg eddig is be voltál tépve és alapból hülye vagy Marceau szóval nem csodálom. *Horkant fel ismét csak a srác, aztán mikor Elias magyarázni kezd csak legyint egyet.* - Addig örülj neki, amíg ő nem olyan, mint amilyen én vagyok, angyal. *Az utolsó szót megvető undorral ejti ki, és látni lehet az elmebeteg csillogást a szemében. Pont olyan, mint amikor régen angyalvadászatra indultak. Csak egy cseppet ideges. A kezét a fegyverére csúsztatja, és gyilkosan mered az angyalra.* -Lekopnál, ha beszélhessek tovább az öcsémmel, vagy tervezed folytatni az ide pofátlankodást? Mert ha az utóbbi eset állna fent kénytelen leszek eltávolítani téged az útból. *Sziszegi a lidérc, és már készül arra, hogy a gipszelt lábút lerántsa a földre. Hiszen a másiknak nem ártana, ha leszállna a magas lóról.*
Vendég- Vendég
*Ugye repked és méregeti a két srácot és felvonja a szemöldökét.* ~ Akkor nem vertem be a fejemet..~*Mondja fejet vakarván és természetesen Eliasra csak vigyorog.* - Ne izgulj, arra nem kerül sor egyébként meg üdvözletem.*Biccent a lidércnek és igen. Alex valóban ó irányba akar haladni szóval: Nem rontja el a találkozást. Fredrikre meg csak morog, amikor megszólal.* - Nem tudod milyen, amikor az ember fájdalmak között van. Addig légy szíves fejezd be. Most nem szeretnék ártani neked és amúgy sem bánthatlak.*Mondja Frednek és meg se hallja a szavakat. Nem repül, feltűnően csak kicsit leereszkedik, hogy ne legyen kényelmetlen Frednek szóval két centitől lehet a lába a földtől. Csak nem járhat.* - Máshogy nem jöttem volna ki az ispotályból. Egyébként a fegyverre ne legyen szükséged. Most mi a bajod? Azon kívül, hogy én visszajöttem, és ha bunkó voltam utólag is elnézést kérek.*Mondja, a fiú aztán kérdezz és az utolsó mondatnál nyel egyet és kimondja. Semmi cinikusság nincs benne.* - A dolgok után amúgy is próbálom megválogatni a szavaimat Laine. Csak próbálj meg ne dühöngeni. Szerintem mindjárt megyek, ha észreveszik, hogy meglógtam.*Mondja a fiúnak és ő is nyugtatná bár ugye angyal és nem biztos, hogy összejön neki. Igen kivételes eset, hogy próbál nem szidni másokat.*
Barbara Decker- .::Diák::.
- Ez van, Freddy, mi már csak így jártunk *mosolyog a tesójára. Aztán ugye Fred megint bebizonyítja, hogy mennyire "imádja" az angyalokat, és őszintén szólva Eliasnál már kezd nagyon betelni az a bizonyos pohár. Ő képes lenne teljesen normálisan szóba állni Alexxel, de Frednek muszáj bunkónak lennie, muszáj egyből kiosztania az angyalt, etc.* - Igaza van tesó, higgadj le és vegyél két mély levegőt *szól rá halkan a bátyjára.* - Még bocsánatot is kért *teszi még hozzá, aztán ismét befogja. Tudna ő még mondani néhány dolgot, de azt is hozzá kell tenni, hogy mindezzel nem az angyalt védi, sokkal inkább Fredriket igyekszik jobb belátásra téríteni. Állandóan csak a szidalmazás... Még az is eléggé meglepő, hogy egy-két angyallal - lásd Giselle-t és Kament, noha utóbbiról tudja, hogy csak félig szárnyas - képes normálisan viselkedni. De akkor is. Igen, igen, Eliasnak is meg lenne minden oka, hogy ilyen legyen, de ő igyekszik optimista lenni, és mindenkinek esélyt adni. Hiába, tényleg tűz és víz a két srác... Lényeg a lényeg, hogy az erethonos próbálja halk szavakkal csitítani a testvére paprikás hangulatát, de mégis nem túlzottan belefolyni a vitába. És az, hogy elege van.*
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
- Nem tudom milyen? És te tudod milyen kínszenvedés lidércnek lenni, he?! Nem. Akkor hát kussolj Marceau. *Csattan fel a fiú, és meg se hallja az öccse szavait. Nem, ő ahhoz túlságosan idegbeteg.* - Egyébként meg eltörném a másik lábad is, ha hozzámérnél. *Háborog tovább a másik a lidérc miközben gyilkosan mered Alexre. Elias következő szavai végre eljutnak az agyához.* -Ne hogy azt mondd, hogy az ő oldalán állsz. Elias… *Pillant a fiatalabbik Laine-re. Ez lehetetlen. Az öccse egyetért a szárnyassal, és közli vele, hogy nyugodjon el…* - Egy. Az ispotályba kellett maradnod, ha már voltál olyan kedves, és elintézted, hogy kirakjanak onnan. Kettő. Félsz, hogy beléd vágom a fegyverem? Hát féljél is, te nyomorult! Három. Nem érdekel a bocsánatkérésed. Akkor kellett volna normálisan viselkednek, amikor először találkoztunk. Késő bánat Marceau. Az öcsémmel ellentétben én nehezen bocsájtok meg bárkinek is. ~ Főleg magamnak, mert… Szedd össze magad Fredrik! *Üvölt a fiú, de nem tehet róla. Azóta ilyen feszült mióta visszajött a szülei sírjától. Azóta meg elég sok minden történt, és még feldolgozásra vár sok minden. * - Te megválogatni? Te?! Úgyse jönne össze, az én bizalmamat pedig soha ebben az életben NEM fogod elnyerni! És ne próbálj engem csitítgatni! Ne parancsolgass, ne nézz rám, ne szólj hozzám és hagyjál békén! Akadj le rólam, Eliasról és Lasséről. Mert esküszöm hamarosan eltűnik a listámról a neved, és nem jó értelemben. *Zúgolódik tovább Fred, de hát user elmebeteg zenét hallgat és bőg szóval tessék neki elnézni. Az egyébként, hogy néhány angyallal jóban van… Van rá oka na.* - Remélem minél hamarabb észreveszik, hogy ellógtál Marceau.
Vendég- Vendég
- Hagyd.. Igaza van Frednek csak akkor ki kívánkozott belőlem a bunkóság.*Mondja a fiú és igen. Elias nem ismeri, de tényleg próbál jó útra térni. Nem akar háborúzni sem velük szóval.* - Nem tudom milyen érzés és szerintem nem is akarom tudni. Rossz érzés lehet el tudom képzelni azt is, hogy milyen az élet nektek. Talán ezért nem bírtalak elsőre. Csak tudod a történtek után átgondoltam a helyzetet és mivel máshogy neveltek így jött le a stílusom.*Nyugtatja Fredet és nem különösebben kell a bizalma. Sokkal inkább az, hogy ne legyen ideges és feldúlt és ráadásul az még, hogy ne legyen feszültség. Átértékelte a helyzetet.* - Tudom, de nem tehetek róla mozoghatnékom van Nem félek a fegyveredtől csupán már elmondtam mit szeretnék. Nem félek a lidércektől tőled aztán pláne nem. És igazad van, de már előbb elmondtam miért voltam olyan amilyen és most miért viselkedek így.*Válaszol Frednek és Eliasra csak pislog. Nem tudja miért ilyen a Laine fiú viszont ne legyen ennyire idegbeteg.* - Egy nem is akarom bántani sem őt sem Lasset. Kettő, ha tudsz értelmesen beszélni valamikor üljünk le átgondolni a tényeket. Kompromisszumot ajánlok.*Mondja a srácoknak különösen Frednek és csak azt érzi , utána, hogy ráugranak.* - Te hülye idióta miért léptél meg?*Pofozzák fel és éppen fogja le és érzi, hogy a fiú ficánkol.* - Te ha nem maradsz nyugton vagy bénítót vagy nyugtatót kapsz. Higgadj már le.*Mondja Lace és ha a fiú lehiggad, akkor felemeli a másikat és segítséggel vagy a nélkül vissza viszi a srácot* - Ne haragudjatok. Nem tudom mi ütött belé kicsit ki fordult magából majd megpróbálok beszélni vele. Örvendtem srácok.*Mondja a fiú és vissza indul az ispotály felé Alexxel.*
Barbara Decker- .::Diák::.
*A vitába innentől nem igazán szeretne beleszólni, az ő oldalán állszra megrázza a fejét, de még mindig nem szól. Aztán a testvére elkezdi szidni az angyalt, de még mindig tartja magát. Az utolsó résznél viszont már igazán betelik az a képzeletbeli pohár, ami kicsordul belőle, az pedig Elias szemeiben jelenik meg.* - Fredrik Laine, fogd már vissza magad! *kiált fel a fiú sebzett hangon.* - Semmit, soha nem tett ellenem, nem bántana ok nélkül, ahogy elnézem, és ha nem lennél ilyen gyűlölködő, te is képes lennél meglátni! A saját fajgyűlöleted elvakít, nem bírsz túllépni azon, ami megtörtént, és amit már senki és sehogyan nem bír megváltoztatni. Miért nem vagy képes belátni, hogy nem minden angyal egyforma, hogy attól, aminek születtek, nem a Lidércvadász mindegyik, nem felelős minden egyes angyal az Ő halálukban! Istenem, Fred, szinte... Szinte szégyellem, hogy a testvérem vagy! *kiabálja magából kikelve, az arcán pedig patakzanak a könnyek.* - Hogy válhattál ilyenné Fredrik? Hova lett a bátyám? *suttogja, miközben igyekszik lenyelni a könnyeit.* - Ki ez a fajgyűlölő, legkisebb sértésre is véres fenyegetéssel reagáló, megbocsátani képtelen valaki, akivé váltál? Hogyan lett belőled ez? Istenem, Fred *suttogja zokogva. Egy pillanatig még könnyes tekintettel bámulja a testvérét, majd elkeseredetten megrázza a fejét, megfordul, és futva megindul a második emeltre, majd a toronyba vezető lépcsők felé. Ma úgy tűnik, minden összejött. Sajnos Alex elhurcolását már nem láthatja, pedig ha látta volna, és mindez nem történik meg, rettentő jól szórakozott volna. De most vak mindenre és mindenkire. A könnyeitől alig látva ront be az erethonos társalgóba, majd a hálóba, ott villámgyorsan átöltözik pizsamába, megfogja a zenelejátszóját, bekapcsol egy Three Days Grace számokból álló lejátszási listát, és befekszik az ágyába. Az egész éjszakát végigsírja, és ha bárki hozzászól, suttogva megkéri, hogy most hagyja békén. Persze a zene miatt csak azt veszi észre, ha hozzá is érnek... De most nem érdekli senki és semmi. Nem képes elfogadni, hogy Fred nem bírja elfelejteni az előítéleteit, és még rá sem hallgat, és hogy így viselkedik, mert emlékszik, hogy milyen volt, és rettentően fáj neki, hogy a tesója így eltűnt, és hogy nem tud olyan lenni, mint volt. Rettentően rossz neki, hogy Fred ennyire nem az, aki volt, ennyire nem képes túllépni azokon a dolgokon, amik megtörténtek velük, amikor ő képes volt rá, és az egész szörnyen fáj neki, és most nagyon kiborult. Tehát vélhetően napokig olyan depressziós állapotban lesz, amilyenben még nem láthatták...*
Fredrik Laine- .::Őrző: Cameos::.
*Idegbetegül fújtat így Alex monológjának az elejére nem reagál, ha nem akar neki ugrani a másiknak. Igyekszik visszafogni magát, de remeg a dühtől, és ma ígyis elég baja volt. Nem kellett neki még pluszba Alex.* - Akkor miért nem kérted meg a haverodat, hogy tologasson tolószékben? *Vágja rá morcosan a továbbiakra csak vállat rándít.* - Pedig nem ártana, ha félnél tőlem… *Elias felszólalására az elméje távoli része azt kiáltja, hogy fogja már be, mert ezzel csak az öccsének árt, de egyszerűen képtelen leállni. Túl dühös, sértett és büszke ahhoz, hogy most nyugodtan viselkedjen.* - Átgondolom. *Vakkantja a fiút Alex javaslatára, de többet nem foglalkozik a sráccal. Ekkor fakad ki ugyanis Elias, akit könnyes szemmel hallgat végig. Ó, ha az öccse tudná, hogy min megy keresztül már 173 éve! Néha azt kívánja bár megtudná osztani ezt az érzést az öccsével, de nem akarja az ő hülyeségeivel terhelni. Ez az ő bánata és neki kell hordoznia élete végéig ezt az érzést. Egyébként Fredriknek több idő kell ahhoz, hogy tovább tudjon lépni a dolgokon, és ő még nem jutott el addig a szintig, amíg Elias. Egyenlőre még az önmarcangolás fázisban tart, de érzi, hogy változnia kéne. Tudja, hogyan tudna tenni érte valamit, de nem mer. Úgy érzi egyedül képtelen rá, és régen is mindig a szülei segíttették a bajain. Csakhogy ők nincsenek többé… Pedig mit nem adna azért, hogy akár egy pillanatra lássa őket! Vagy pedig egy kósza fuvallat a fülébe súgja a szülei üzenetét. Minden napot úgy kezd és úgy fejez be, hogy egy órán keresztül fekszik, a szüleit siratja, és abban reménykedik, hogy mikor fel kell akkor a régi szobájában van., és a reggeli illata bekúszik a szoba ajtaja alatt. Ehelyett egy hatalmas űr van benne, amit semmivel nem tud betölteni, és az évek során ez az üresség belül kezdte tönkretenni. De ideje lenne hogyha végre felnőne, és megpróbálná túltenni magát ezen. Nem szokott egyébként sírni, de tudja, hogy Eliasnak igaza, és ő is szégyelli saját magát. Csak bámul az ikertestvére után, és Lace-nek meg Alexnek int egyet, majd árnyékká válik, és sírva megindul a temető felé. Útközben előkapja az mp4-ét, és Three Days Grace számokat bömböltetve szalad végig a városon. Majd amikor eléri a temetőt akkor a földre esik, elterül a fűben, és rázkódva zokogni kezd. * -Miért nem tudok megváltozni? Istenem, miért kellett elvenned őket?! Én… Én… *Igen, konkrétan sír, mert az évek során az a feszültség, ami összegyűlt benne az belőle is kitör. Két óra után felül, és az öklével a földre vág.* - Én meg tudok változni! Én meg akarok változni! És MEG FOGOK VÁLTOZNI! *Az utolsó szavakat már kiáltja a fiú, feláll, és emberi alakjában visszasétál a Cameosos háló körletbe. Felkapja a laptopját, áttelepül a diákkonyhába, és jó sok csésze kávé mellett megírja a „művét”. Azaz konkrétan, őszintén leír mindent a blogjába, és amíg nem végez, addig le sem fekszik aludni. Hajnali kettő körül ír egy sms-t Eliasnak, hogy olvassa el blogot, majd kikapcsolja a gépét. Rádől a laptopra, és reggelig azon feküdve alszik a lidérc. Délelőtt pedig visszatér a hálóba, szó nélkül lerakja a gépét az ágyára, majd megindul az ispotály felé. Ahogy ígérte megpróbál megváltozni, és azzal kezdi, hogy megpróbál normálisan viselkedni Alexszel és bocsánatot kér a bunkó viselkedéséért.*
Vendég- Vendég
*A falnak támaszkodva lecsúszik a mellett és lábait kinyújtva elterül a földön. Képes volt megmenteni egy lidércet és most már azt szeretné elérni, hogy megváltozzon a csaj nézete. Milyen csajról van szó? Laina Hirveläról aki természetesen szívéből gyűlöli az angyalokat és természetesen Fredet is. Ha bár Fredrik Laine és Lasse Fältról és természetesen tiszteli is a srác őket pláne tanárát. Gondolataiba merülve elfekszika a hűvös földön és próbál észhez térni és lassan elindulni Meredithhez, mert megígérte a másiknak, hogy este vigyázz rá. Viszont még az öccséhez is el kell mennie és éjfél körül tervez elmenni khm. amit a srác gondolataiba sokszor írt az user. Egyébként ugyanúgy fehér halásznadrág papucsban van. Nincs rajta póló azt az edzőteremben felejtette.*
Vendég- Vendég
*Egy barna hajú démon bolyong a folyosókon, és szélesen vigyorogva beszél a telefonba.* - Jól van Melody, majd megmondom Arinak, hogy megint elcsesztétek a fórumot, bár ki fog bukni. Nem is értem, hogy Carterrel hogy lehetettek Hollósok, mikor sík hülyék vagytok. *Bólogat nagyban, majd kiszúrja Alexet a padlón feküdni, mély levegőt vesz, és beszívja az angyal illatát. Lassú léptekkel közelíti meg a srácot, majd megtorpan, és a lábával finoman oldalba böködi.* - Hé, angyal! Élsz még? Nem, nem te Melody. Bocs, csajszi. Dolgom van, majd dumálunk angyalom. *Szól először Alexnek, majd a túloldalon értetlenkedő lánynak magyaráz, kinyomja a telefont, oldalra billenti a fejét, és Alexet bámulja.* - Egyébként üdv. Mondd csak, jól emlékszem, hogy te is ott voltál a Branimir gyerek buliján? *Érdeklődik, és szélesen elvigyorodik. Amolyan sunyi, de mégis barátságos vigyor. Austin már csak ilyen. Nincsenek rossz szándékai csak szereti nyaggatni az exmardisokat. Nem hiába, Griffendéles volt a drága. Mondjuk, a mai napig nem érti, hogy hogyan haverkodott össze a hollósokkal, de ez van.* - Jó neked ott fetrengeni, majd felsegítselek? *Faggatózik tovább, aztán ha Alex azt mondja, hogy tovább fekszik, akkor leül mellé, és neki dönti a hátát a falnak, ha meg nem, akkor segítő kezet nyújt neki.*
Vendég- Vendég
*Csak fekszik és tehetetlenül és akaratlanul a lány sikítása van a gondolatában. Visszaemlékezik a múltból átélt fájdalomra és a lány hangját nem tudja kivernie a fejéből. Egyszerűen képtelen ezt megérteni és sanálja is. A szívén viseli a lidérc lány sorsát és egyszerűen nem tud továbblépni ő képtelen. Amikor szólnak, neki felül és tovább támaszkodik a falnak.* - Élek nyugi.*Feleli olyan semleges hangon és tovább mereng a gondolataiban.*-Ahham jól. Kamennek a barátnője a húgom. Szóval nem volt választása, hogy ne hívjon el.*Kaccsint Austinra és halványan elmosolyodik. Nem tudja el felejteni az estét, de megint eszébe jutott Josh is.* - Jó hűs. Inkább maradnék, Pattanj ide. Egyébként Alex vagyok. Igen tudok érdekes pozicíót felvenni. 2 órája, hogy itt ülök lassan. Amúgy ti is jól elvoltatok Kam szülinapján. Ari kicsit túl volt pörögve. Bár ő mindig..*Nevet fel és taglalja azt, hogy régóta ül itt, de egyelőre esze ágába sincs elmenni még Qarinba. Nem képes még rá. Csak némán ül és gondolkozik.* - Mikor érkeztél a nap folyamán? Remélem nem lehetett hallani az üvöltést. *Hozza fel az edzőtermi dolgot, de inkább el felejtené ha tehetné. Sajno viszont nemképes rá.*
Vendég- Vendég
*Ő ugye csak mászkál meg dumál az egyik haverjával, mikor rábukkan Alexre. Mikor választ kap nyomban kinyomja a telefont, és a zsebébe süllyeszti azt. Egyébként előfordulhat, hogy Alexnek nem kellene ennyire szívén viselnie a másik sorsát. Az biztos, hogy Austin-t nem tudná meghatni. Amikor megtudja, hogy Giselle, Kamen barátnője és egyben Alex húga szélesen elvigyorodik.* - Ó, volt szerencsém megismerni a lányt. Egész este énekeltünk. Jó csaj. Kérdeztem is Branimirt, hogy lecsaphatom-e a kezéről, de közölte, hogy ha egy ujjal is hozzámerek érni, akkor kinyír.* Nevet fel vidáman a fiú, egyébként csak heccelt, mikor azt mondta, hogy szeretné magának a lányt. A kacsintásra nem különösebben reagál, de egyébként megfordul a fejében, hogy Alexnek ráng a szeme, vagy éppen homokos is lehet.* - Értem. *Vigyorog továbbra is, majd ugye elhelyezkedik Alex mellett.* - Austin. *Nyújtja a kezét barátságosan a volt griffendéles, majd felnevet.* - Hát igazság szerint a fekvés nem érdekes pozíció. Az érdekesebb, hogy a folyosón fetrengesz. Itt hagyott egy csaj, vagy mi? *Röhög fel a fiú, majd beletúr a hajába, és hátradönti a fejét.* - Mi mindig. Kölyökkorunk óta ismerjük egymást, meg együttesben zenélünk. Ariadne meg… Nos, ő mindig is hiperaktív volt. Kivéve, mikor a Roxfortba voltunk. *Vakargatja a tarkóját, és halványan mosolyog. Aztán, mikor kérdezik megrándítja a vállát, és hümmög egy sort.* - Igazság szerint tegnap óta itt voltam, csak este lusta voltam betenni a lábamat a suliba, szóval kint éjszakáztam. Egyébként milyen üvöltést? Kitört belőled az állat, vagy mi? *Alex utolsó megjegyzésére felvonja a szemöldökét, de továbbra sem nyitja ki a szemét.*
Vendég- Vendég
*Csak ül és bámulja a másikat. A vigyorgásra csak elmosolyodik és hallgatja, hogy elbeszélgetett Gisel.* - Bizony. Nem szabad rámozdulniGisre, mert Kamen akárhiszed akárnem ki tudja, adni magából az állatot pedig ki sem nézed belőle.*Khm viseli a heget, amit a másik okozott neki és igen. Soha nem felejti e, hogy ilyen is lehet a félvér srác. Aztán a fejét támasztja a falnak és egyszerűen nem tud visszaaludni. Természetesen csak pislog nagyokat és agyal tovább.* ~Képtelen lennék megtámadni bárkit is. Nem vagyok képes az öléesre.~*Szusszant egy nagyot és ránéz Austinra aki továbbfecseg. A kezét nyújtja és Arira terelődik a téma.* - Oh igen. Volt a hiperaktívságához szerencsém. Tekintve a felől, hogy a múltkor ő rángatott be a Cameosba. Szívén viseli azt, hogy egy angyal beteg legyen.*Gondolkozik hangosan és igen emlékszik a szakításra.A Roxfortra felvonja a szemöldökét.*- Nem akartok Qarinban Roxfortot alapítani? Josh is oda járt nem hiába régóta jó haverok Kamennel. *Magyaráz a srác és őt sem tudja kiverni a fejéből. Alex a jó útra térő. Bár ki tudja mit forgat a fejében. Ő képes volt segíteni a lidércnek. Utána szóba kerül mikor volt a másik vagyis mikor érkezett arra csk bólint. Ő ugye Qarini házában töltötte az éjszakát egy haverja miatt.* - Hagyjuk. Nézet eltérésem volt egy lidérccel.*Legyint rá és még mindig jól érzi magát a padlón.*
Vendég- Vendég
– Nyugi nem terveztem. A fizikai állapotomért pedig nem kell aggódni, ha nagyon akarnám helyre tudnám tenni a srácot. A Mardekárosok gyávák, és mint a nevükben is benne van: Károsak a világnak. *Nevet fel a saját poénján, és ebből még sok-sok millió található a képzeletbeli tarsolyában.* - Egyébként jó hangja van a tesódnak. Jobb, mint amilyen Melody-nak van. *Fintorog egy sort a másik gitáros angyallányra. Nem kedveli őt. Vagyis kedveli. Bejön neki a csaj, csak nem tud zöld ágra vergődni vele. Aztán ugye kezet ráz Alexszel, Arira meg csak röhög.* - Kiskorában rosszabb volt. Azt hittük a Roxfortban elmúlt, de nem. Egyébként ő mindenkivel ilyen. Mindenkit próbál felvidítani. Túl jólelkű démon létére. *Nevet tovább a srác, majd a Roxis dologra kinyitja a szemét, és rápislog.* - Josh Szemétláda Parker? Egyébként tudom, hogy jóban vannak. Az egyik Hugrás haveromat szekálták. Ha nem vagyok a csaj mellett ki tudja mi lett volna. Aztán a farkasnak is akkor volt nagy a szája, mikor kettő az egy ellen volt. Két fiú, egy lány. De ha hatan voltunk ellenük, akkor már el is húzták a csíkot. *Húzza a száját, de úgy érzi, hogy remekül fog ő itt szórakozni. Pláne, hogy Ariadne mondta neki, hogy Kamen Cameosos, szóval jó buli lesz. Nagyon jó. A lidérces dologra megvonja a vállát.* - Haver, rühellhetitek egymást, ha üvöltöztetek. *Csóválja a fejét, de ismét lehunyja a szemét. * - És hol van Parker? Múltkor nem volt szerencsém köszönni neki meg Campbell-nek, pedig láttam ám őket. A színpadról minden ismerőst láttam. *Faggatózik tovább, és igyekszik visszafojtani a hülyeségeit.*
Vendég- Vendég
-Helyes. Mármint, hogy nem terveztél kikezdeni a tesómmal. Ha megmered tenni, akkor 60 fős angyal fog elrakni láb alól és köztük leszek én is. Am csak viccelek, nem kell komolyan venni.*Kuncog a srác és nem képes ám ártani a másiknak. Nem képes ártani azért, mert a kapcsolata szétmenne Kamennel. Meg nem szól bele az életébe.* - Tudom családi vonás. Én is énekeltem am. Abba hagytam autóval kezdtem el foglalkozni azzal sok pénzt lehet keresni. Nyugisabb vizekre kell néha evezni.*Feleli a srác és igen. Ő abba hagyta a dolgot és foglalkozika családjával. Foglalkozik azért, hogy boldog legyen velük és igen elhatározta, hogy holnap vagy holnap után el látogat a jövendőbeli gyerekének az anyjához és beszél vele. Arira terelődik a szó felnevet, hogy kiskorában milyen volt.* - Láttam amúltkor. Láttam mit csinált és hát vicces volt.* - Egyébként imádni való. Úgy tekintek rá mintha a húgom lenne. Jó egy ilyen hiperaktív a Cameosba. Bár van három.*Forgatja meg a szemét és nos Jessica, Michelle, Ari trió eszébe jut. Menekülni kell olyankor. Aztán Joshra felvonja a szemöldökét és felhorkant.* - Annyira nem szemét. Csak mióta meghalt a barátnője és a gyereke, elvesztette az öccsét azóta kergült meg. Bár 13 éves kora óta ismerem szóval nem tudom mit mondjak rá. Azt tudom, hogy a Hugrabugrásokkal szemét volt. Hallottam történeket. Mennyit volt büntető munkán. Őszintén szóval nem csodálom, hogy újra zöld házas lett.*Magyarázza a srácnak és a szíve sír Josh miatt is. Halványan elmosolyodik amikor mondja megvédték a barátjuk arra csak bólint. Viszont amikor kérdezi hol van sóhajt egyet és még egy darabig néz ki a fejéből.* - Otthon van. Dolgozik és mondta, hogy augusztus végéig nem is tervez visszajönni. Közölte, hogy be akarja normálisan indítani az üzletet és amíg nem lesz egyenes úton addig ezzel foglalkozik. Közös munkánk van és imádjuk. Imádjuk csinálni szóval.*Feleli egy kis füllentéssel és az igazság szerint Josh a Los Angelesben van egy jó hírű pszichiátrián és éppen állítjákbe gyógyszerre és rendes étkezésre, meg mit igyon. Meg van a srácnak is a gondja. Plusz le kell szoknia erről a verekedésről, de így még kapcsolata sem lehet.* - Kit nem láttál ember? Bocsánat Démon.*Nevet fel aztán a lidércre csak sóhajt.* - Az ő nézetei nem változtak rühelli az angyalokat és ez által képes mindenkit ki nyírni aki angyal vagy fél-angyal. Kicsit kiakadtam rá Mindegy is ugorjunk. Milyenek voltak Kamenék a suliban?*Kérdezz rá a Roxfortra és érdekli ám a dolog. Mellesleg szimpatikus neki Austin szóval. Tuti el lesznek.*
Vendég- Vendég
– Ugyan! Nem vagyok rámenős, meg úgyis van már egy lány a életemben, szóval csak viccelődök. *Vigyorog, de nem veszi komolyan Alexet, aztán mikor megerősítik abban, hogy a másik hülyéskedik finoman vállon boxolja.* Nem ér fenyegetőzni, de amúgy nem vettem komolyan. *Röhög tovább, majd a családi vonás dologra vigyorog.* - Értem, hát haver, akkor van bennünk valami közös. Én is zenélek meg kicsit értek a kocsikhoz, bár apám még mindig nem meri nem bízni a méregdrága kocsiját, de nem vagyok vészes. *Nevet fel miközben a tarkóját vakargatja. Igen, Austin közelében kissé jó a hangulat. A személyes kisugárzása. Aztán ugye Ariról beszél, és vigyorogva hallgatja a másikat.* - Marshall mindig megnevetteti az embereket. *Csóválja a fejét játékosan, de nagyon jól tudja, hogy ez igaz. Ha ő és Ari a közelben van, akkor a legdepisebb embert is feldobják.* - Ó, tudjuk mi azt. A bandában szinte mindenki a testvéreként tekint rá, pedig egyke a csaj. Három? Szerintem, ha engem nem számoltál bele, akkor már négy. *Vigyorodik el szélesen, majd Josh-t említi, és érdeklődve hallgatja Alexet* - Sajnálom, hogy ez történt vele, de sose volt szimpatikus. Talán a Griffendél-Mardekár ellentét miatt, vagy csak nem tetszett, hogy azokat bántja, akik fontosak nekem. *Ráncolja a homlokát, majd a zöld házra felnevet.* - Á, akkor ő nem változott. Ha jól tudom Kamen viszont piros. Mi van? A jó öreg Branimir javuló tendenciát mutat? *Röhög fel ismét, bár mondjuk azon se csodálkozik, hogy Ari is piros lett. Néha a csajban van egy kis rosszaság, ami miatt nem mehetett az Erethonba. Aztán ugye rákérdez, hogy merre jár a jó öreg lompos, és a válaszra bólint.* - Á, értem. Melózik. *Motyogja, pedig már hogy eltervezte, hogy kicseszik Josh-sal! Sebaj, majd később, majd később. Alex következő szavaira halkan felnevet.* - Hm. Kit nem láttam? Egy jó nőt. Bár a tizedik üveg után már Branimirra is azt hittem, hogy csaj, szóval… *Nevet fel zavartan, és a buli vége felé neki is alaposan sikerült berúgnia, szóval, ha nincs Carter, akkor valószínűleg ott éjszakázik. Még szerencse, hogy a lidérc srác mindig kisegíti a haverjait. Aztán ugye Lainára terelődik a szó, és a csaj nézeteire húzza a száját.* - Tehát összefutottál egy elmebajossal. Ilyenkor örülök neki, hogy nem angyal vagyok. *Horkant fel, majd mikor Kamenékről kérdez, akkor megvakarja az állát.* - Hát párszor sikerült elkésniük az órákról, imádtak mindenkit heccelni, ezért sokszor voltak büntetésben Meg benne is voltak a kviddicscsapatban, ahogy én is. Őrző voltam, Parkerrel együtt. No meg csk. Szóval a védelmünk páratlan volt. Bár a Mardekárosoknak a Hollóháttal, azaz Arival meg a többiekkel jobban meggyűlt a bajuk. Ariadne és Melody voltak a csapatuk terelői, és nekik az volt a stratégiájuk, hogy az őrzőt, a fogót meg hébe-hóba a hajtókat bombázták. De főleg az őrzőt meg a fogót. S mivel Kamen fogó volt, Josh meg őrző… Hát jó párszor kaptak Aritól. Párszor sikeresen földet is értek. Egyébként imádtam őket hergelni, mert mindig megfutamodtak. Pedig ezerszer elmondtam nekik, hogy ne egy védtelen lánnyal kötekedjenek, hanem egy olyannal, akik velük egy csoportba van. Aztán mivel mi mindig többségben voltunk ezért eliszkoltak. Ja, a bájitaltan tanár nem különösebben szívlelte őket. Most így hirtelen mást nem tudok mondani. *Sztorizik vigyorogva, és jó érzéssel tölti el, hogy visszaidézi azokat a szép napokat. Egyébként a srácnak is szimpatikus Alex, szóval nem kell értük aggódni.*
//Fagy//
//Fagy//
Vendég- Vendég
*Olyan nehezen könyörögte ki Yant a körletből. Egyszerűen észvesztő. Nem lenne semmi baj, de úgy tűnik mindkettejüknek nagyon kellemetlen ez a testcsere dolog. Főleg mivel nem csak hogy ellenkező nemű testben ébredt Gaea és egy másik hálókörletben, de LIDÉRC testben is!!! Elsőre pánik, aztán sokk, aztán ... hogyan fürdik le? Ezt a testet is tisztán kell tartani valahogy! ... még jó, hogy volt már párja, így nem annyira zavaró egy férfi testhez nyúlni. Na de akkor is! És pont Yan testébe! Jöttek a hírek, hogy testcserét csináltak a tündérek. Reménykedni tudott, hogy azok a gonosz dögök nem örökre zárták egy lidérc férfi testbe, mert hiába is kapta meg hogy férfias a viselkedése, azért még nem homo, és később gyereket szeretne de nem apaként! Sokáig nyugtatgatta magát, hogy ne pánikoljon, de a hipervetilálást így sem kerülhette el. vagy fél órán keresztül fuldoklott a mosdóban, mire meg tudott eléggé nyugodni. Eléggé sokkolta a dolog. Mondhatni legalább annyira, mint mikor tollas lett a háta. Na az is szép volt! Reggel arra ébredni, hogy a szárnya löki le az ágyról. Szép ébresztő! Na de EZ?!? Férfi testben? Vissza kell kapnia valahogy a testét! Muszáj! Ki hinné el neki, hogy ő a Nephele vagyon jogos örököse? És ki is engedné, hogy Yanként beleszóljon az irányításba? Azok az idők elmúltak, amikor ehhez joga volt valamilyen szinten és valahol. És azt is csak egy darabig. Most meg ... Na neeeem! Ez nem maradhat így! Kell hogy legyen valami megoldás! Vissza KELL kapnia az életét! Nem maradhat ÍGY!
Zavartan, zsebre vágott kézzel vár egy ablakkeretnek támaszkodva. A széles ablakon kifele nézelődve annak árnyékos oldalán. Fura ez is. Hunyorognia kell, mert bántja a szemét a fény, közben meg vágyik ki a napra. Még jó, hogy nem vámpír lett! Az lenne csak a csúnya halál! ~Jöhetne már!~ Kivett egy elegáns ruhát Yan szekrényéből, és most az van rajta. Számára kényelmetlen. De az elmúlt pár nap már enyhített a furcsaságok okozta kellemetlenségen. Bár reméli, megszokni soha nem fogja ezt.*
Zavartan, zsebre vágott kézzel vár egy ablakkeretnek támaszkodva. A széles ablakon kifele nézelődve annak árnyékos oldalán. Fura ez is. Hunyorognia kell, mert bántja a szemét a fény, közben meg vágyik ki a napra. Még jó, hogy nem vámpír lett! Az lenne csak a csúnya halál! ~Jöhetne már!~ Kivett egy elegáns ruhát Yan szekrényéből, és most az van rajta. Számára kényelmetlen. De az elmúlt pár nap már enyhített a furcsaságok okozta kellemetlenségen. Bár reméli, megszokni soha nem fogja ezt.*
Yan Antonov- .::Diák::.
*Noha Yannak alapvetően semmi gondja az angyalokkal, amikor felkelt és egy ismeretlen házban találta magát, szárnyastul, minden olyan részlettel, ami nőhöz szokott tartozni normál esetben. Csakhogy a jelenlegi egyértelműen nem normális eset. Jó, neki talán még mindig könnyebb... Szóval a lényeg, hogy amikor egy tök ismeretlen helyen találta magát, az első reakciója pánik volt, hiába a szép környezet, legalább öt percig meg sem tudott mozdulni a félelemtől. Utána szépen lassan magához tért, és voltaképpen akkor jött rá, hogy nem a saját testében van, és noha ezzel jött egy újabb kisméretű sokkhullám, egyben azért meg is nyugodott. Utána viszont az első dolga volt, hogy átöltözött, rohamtempóban - de természetesen nem repülve, a lány szárnyait amúgy is épp elég volt egyszer eltüntetni - felmenekült a Fyronba. Persze útközben rájött, hogy nem nagyon fog bejutni az Erethon körletbe Gaea testével, szóval kénytelen volt a Cameosba menekülni, ahol be is vonult a lányhálóba, és azóta sem hajlandó mozdulni onnan. Vagyis nem volt. Ó, és tegyük hozzá, hogy amikor Kamen éppen nem a testét bitorló Giselle-el volt, akkor még ő is a nyakán lógott, méghozzá lerázhatatlanul. Persze hamar megkapta a telefont a csajtól, hogy elő kéne másznia, de úgy döntött, hogy nem hajlandó női testben mutatkozni, szóval két napon át kellett győzködni, hogy eljussanak eddig a pontig, amikor is Yan valami zöld ruházatban, amit a szekrényben talált, kidugja az orrát a Cameos társalgóból. Szóval kilép, és egyből meg is pillantja a testét az egyik ablak előtt, hunyorogva. Na igen, ez az egy, ami jó a dologban, hogy kitárhatja az ablakot, és leülhet egy napfényes részre a szobában, mert nem kell tőle kínai fejet vágnia.* - Üdv *mondja röviden, végignézve a testén. Irtózatosan furcsa kívülről látni...* - Itt vagyok, ahogy kérted. Bocs, hogy ilyen sokáig tartott *teszi még hozzá kissé zavartan.*
Vendég- Vendég
*Végig néz a testén, így kívülről, és most jól esik a tudat, hogy nő járhat férfi ruhában, ... de férfi miért nem járhat nőiben, ...? Na mindegy. Szemrevételezi a testét. Szépen egyben van. És ez a lényeg.
Reflexből Yanra ömlesztené a haragját amint szerencsétlen srác megjelenik, de aztán türtőzteti magát. Helyette csak vesz egy nagy levegőt, és hosszan, sziszegve fújja ki. Már a szemeivel ugyan nem tudna ölni, de mázli hogy nem látja a Yan-testet most, hogy ilyen dühös. a szemei ugyanis még mindig szikráznak amikor megszólal.* - Mázli, hogy nem tehetsz róla, hogy testet cseréltünk. *Mondja halkan, szinte alig halhatóan. Majd elfordul a testétől és Yan szemein keresztül kinéz újra a fényes-szép időre.* - Most már értem, mi volt ezzel a gondod a toronyban. *Kicsit feszült. Na jó, nagyon! Az összes izma már sajog a folyamatos feszültségtől. Izomláza van még a talpában is. ... Vagyis Yan talpában! Jaj de nehéz ez így!* - Olyan ez, mint valami tudathasadás. *Fordul Yan felé, és három másodpercre Gaeává változtatja a testét és hangját.* - Még jó, hogy intim pillanataimban önmagam lehetek. *Mosolyodik el fintorogva miközben visszaváltozik Yanná. "Remélem vigyázol a testemre." Mondaná, de tudja jól. Yannál legalább jó helyen van ez a számára értékes test. Még ha tollas hátú akkor is.*
Reflexből Yanra ömlesztené a haragját amint szerencsétlen srác megjelenik, de aztán türtőzteti magát. Helyette csak vesz egy nagy levegőt, és hosszan, sziszegve fújja ki. Már a szemeivel ugyan nem tudna ölni, de mázli hogy nem látja a Yan-testet most, hogy ilyen dühös. a szemei ugyanis még mindig szikráznak amikor megszólal.* - Mázli, hogy nem tehetsz róla, hogy testet cseréltünk. *Mondja halkan, szinte alig halhatóan. Majd elfordul a testétől és Yan szemein keresztül kinéz újra a fényes-szép időre.* - Most már értem, mi volt ezzel a gondod a toronyban. *Kicsit feszült. Na jó, nagyon! Az összes izma már sajog a folyamatos feszültségtől. Izomláza van még a talpában is. ... Vagyis Yan talpában! Jaj de nehéz ez így!* - Olyan ez, mint valami tudathasadás. *Fordul Yan felé, és három másodpercre Gaeává változtatja a testét és hangját.* - Még jó, hogy intim pillanataimban önmagam lehetek. *Mosolyodik el fintorogva miközben visszaváltozik Yanná. "Remélem vigyázol a testemre." Mondaná, de tudja jól. Yannál legalább jó helyen van ez a számára értékes test. Még ha tollas hátú akkor is.*
Yan Antonov- .::Diák::.
*Hát, ő viszont látja a saját testét, és a szemeiben örvénylő haragot, mire nyel egyet, és csak egész kis híja, hogy nem kezd el védekezni, az is csak azért, mert a másik megszólal. A szavaira halkan szusszant egyet.* - Mert biztos minden vágyam lepasszolni a testemet... Amúgy az a szerencséd, hogy Kamen bűbája a testemhez van kötve, és nem kell pluszban azzal is szórakoznod, hogy elfedd a sebeket az arcomon *mondja rosszkedvűen, egyben kissé zavartan, tekintve, hogy ez az egész úgy néz ki, mintha ő szidná le önmagát... Jó, elég fura a helyzet. A fény felemlegetésére halkan felsóhajt, és vállat von.* - Őszintén szólva most még azzal sem lenne bajom, ha nem valaki más testében dekkolnék... És ne vedd személyesnek. Akárki testében éppen így érezném magam, és talán még ez a legjobb verzió... Kamen testét is kaphattam volna *horkant fel. Szereti ám a srácot, csak van róla elképzelése, hogy a másik mennyire viselné jól, és mennyire vigyázna magára. Az a lökött kellően felelőtlen ahhoz, hogy ne essen le neki, hogy Yanra vélhetően még mindig vadásznak... Na, mindegy, ő a szerelmével cserélődött meg, és ez a lényeg. Egyébként érzi a színtiszta feszültséget, ami a másik felől érkezik, és eléggé zavarja, mert ő is épp eléggé ideges volt eddig is, és ez valahogy úgy nem segít lehiggadni. Amikor a másik átváltozik, egy pillanatra meglepettség fut végig a fiatal férfi - vagyis hát Gaea - vonásain, majd a lány szavaira bólint.* - Javasolnám egyébként minden alkalommal, amikor kiteszed a lábad a birtokról, ha magadtól esetleg nem tennél így. Még a végén valaki összekever velem, és abból... Nos, eléggé komoly problémáid lehetnek *húzza el a száját, majd ő is kipillant az ablakon, a másikkal ellentétben nem hunyorogva. Bővebben nem tervezi kifejteni a dolgot, csak akkor, ha a másiknak nem elég ennyi információ, és rákérdez. Mert hát Gaea voltaképpen még nem is tud semmit arról, hogy vele mi történt...*
Vendég- Vendég
*Neki szerencsére (vagy nem?) új ez a sebhely dolog, valószínűleg Kamennek hála, hogy amúgy sem tűntek fel neki semmiféle sebhelyek. A testcsere pedig úgy tűnik mindkettejüket ugyan úgy zavarja. Bár ahogy elnézi, a véleményük is szinte azonos. igen, mindketten szívesebben lennének a saját testükben, de Gaeának megadatott, hogy képességeit megtartva akár bármikor önmaga lehessen, ha már nagyon nem bírja. Ellentétben szegény Yannal! Ami pedig a javaslatot illeti, a csaj sosem volt hülye ha ilyen témáról volt szó. Rengeteg fiatalnak adott menedéket hosszú hónapokon át. Volt aki nem tehette ki a lábát amíg meg nem oldották a problémáját nem is kicsit csúnya módszerekkel, így egy életre elkötelezve a lány mellett, hiába nem akarták nem volt más. Fintorog a testcserés megjegyzésre, és egy pillanatra átvillan rajta az érzés, ami mindig kibontotta a szárnyait amióta vannak. ... ám most nem történik semmi. És a hiányérzet villámként csap bele a lányba.* - Fura lidércnek lenni. *Mondja csalódott hangon, halkan. Yanra villantja tekintetét és hozzá teszi.* - Hiányoznak a szárnyaim. *Elpirul és ... Te jó ég! Majdnem elsírja magát! Ő most férfitestben van! Nem ronthatja Yan renoméját!* - Bocsi! *Kér gyorsan elnézést, és vesz egy mély levegőt, és lenyeli a könnyeit. Egy kellemetlen pillanatra majdnem felnevet hogy milyen bután viselkedik, aztán csak egy villanásnyi mosoly lesz belőle.* - Vigyázok a testedre ne aggódj ... öcskös! *Vállat von, majd próbálja lazábbra fogni a dolgot.* - Amúgy ha muszáj kimennem átváltok saját vagy veréb testre. De nem tarthatom fent egész nap. Bár szép is lenne. És amúgy csak egy a mázlid! Hogy volt már párod. Különben kitekerném a nyakad. *Huncuton összeráncolja az orrát és még ha Yan meg is lepődik rajta, de egy villanásnyi időre a régi huncutság költözik a szemébe a nyaktekeréses résznél. aztán egyből vissza is áll a belső labilitás.* - Remélem nem tart örökre a dolog. Vissza szeretném kapni a testemet és nem csak átváltozással, és gondolom neked is jobb lenne a sajátodban. Bááár ... ha tudnám ki vadászik rád, talán tehetnék ellene. De majd elmondod ha akarod. *Egy villanásnyi halvány fintor, egy vállrándítás és a zsebből a kéz a mellkas elé vándorok karbafont változatba.*
