Fyron Akadémia

Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

+16
Sadie Elena Montgomery
Ragnar Solberg
Eliana De Lucia
Christopher Acerlot
Selina Crow
Carl Gustaf Lindström
Nyilas Dominik
Zentai Márk
Nathaniel Jenkins
Kamen Grozdan Branimir
Patric J. Morgan
Elizabeth Cobb
Conor Merlowan
Abigail Aleksev
Lasse Fält
Lucien du Bois
20 posters

    Diákkonyha

    Christopher Acerlot
    Christopher Acerlot
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Christopher Acerlot Szer. Ápr. 03, 2013 6:41 pm

    *Érdeklődik felőle, de hát mindig mindenkinél ezt teszi már-már szinte megszokott és attól, hogy nem rokonszenvezett a Sylorinásokkal most valahogy még is nyugodt.* - Majd várhatsz, holnapig aztán jöhetsz tanulni. Érdekesek az órák szerintem nekem személy szerint nagyon tetszik bár azért a hétévégi órák eléggé durvák szoktak lenni. Azt hiszem, mindegyik tanár kitesz magáért, de nem nyalizás képen mondom.*Magyarázza és mesél a dolgokról. Aztán a vámpíros vérfarkasos témára mereszti a szemét és amint megeszi, a falatot halványan elmosolyodik.* - A menyasszonyom. Jobban mondva. Tudod.. sikerült nagy nehezen legyűrni a vámpírutálatomat és Nicole hatására valamilyen szinten teljesen megváltoztam. Igen. Valóban ritka a vérfarkas-vámpír kapcsolat mi éppen ezért vállaljuk be. Csak éppen az a baj vannak olyanok is akiknek nem tetszik, de nem zavar igazán. Lehet gúnyolni, csúfolódni. Nem fog zavarni.*Feleli Christopher és tényleg így érez és mi lett volna, ha nincsen Nicole? Ki tudja.. Talán a mai napig egy hülye idióta, de tény az most is az, de javuló tendenciában. Reménytelenül szereti Nicolet és még Nathaniel volt háztársa morgása sem érdekelné, ha éppen ő ülne itt vele szemben.* -Szóval ilyen téren meg vagyok velük és igyekszem kizárni ezeket.*Feleli mosolyogva és aztán hallgatja érdeklődve Elianat.* - Értem. Azért még is legalább emberi ételt is eszel. Amúgy milyen tárgyak érdekelnek? Történelem például? Egyébként meg én meg azt találom furcsának, hogy egyre több a fiatal vámpír.*Feleli elgondolkozva és igen tényleg, mert Nicole is az végül is.*
    Eliana De Lucia
    Eliana De Lucia
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Eliana De Lucia Szer. Ápr. 03, 2013 7:00 pm

    - Már alig várom. Holnap... *Sóhajtotta. Izgatott volt. Tényleg nagyon várta, hogy végre elkezdődjön a tanítás. Végre kizökkenhet a megszokott életmódjából. Most, itt valami új kezdődik. Ez az újdonság boldogsággal töltötte el. Ahogyan az is, hogy ismét találkozott valakivel. Nem tudja miért, de minden új személy, akivel itt találkozik sokkal jobban érdekli, mint eddig akármi. Lehet azért, mert tudja, itt mindenki más a megszokottól. Akárcsak ő. A menyasszony szó hallatán kikerekednek a szemei* - A menyasszonyod? Ez valóban furcsa. Viszont gratulálok! *Mondja széles mosollyal* - Örülök, hogy nem hagyjátok befolyásolni magatokat a környezetetek által. Csodállak titeket ezért. *Mondta őszinte elismeréssel a hangjában.**~Úgy tűnik Christopher képes volt megváltozni a szerelméért. Milyen aranyos, hogy egy vérfarkas hogy meg tud szelídülni.* - Persze hogy eszem. Mindig is szerettem a különféle ételeket. Nem is tudom mit csinálnék az emberi étel nélkül. Azok az ízek... Kedvenc tárgyak. *Egy pillanatra elgondolkodik* -Nagyon szeretem a zenét. És a nyelveket. Valamint az irodalmat. A történelem annyira nem az erősségem... *A növekvő fiatal vámpírok említésére megkomolyodik. Nem szereti ezt a témát. Ilyenkor mindig elönti a gyűlölet a férfi iránt, aki ezt tette vele. Aki ilyenné tette. Semmit nem utált a világon, kivéve őt. Még most is. Ennyi év után. Nem is válaszolt a kérdésre. Csak ült, s tekintetében egyre inkább tükröződött a gyűlölet, amit érez.*
    Christopher Acerlot
    Christopher Acerlot
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Christopher Acerlot Szer. Ápr. 03, 2013 7:28 pm

    *A holnapi nap is egész jó bár ő kirándulást tervezett délutánra. Ethaneallel úgy gondolták délután felmennek a hegyre és kicsit el vannak unokatesós nap. Na, igen.. Ritkán csinálnak ilyeneket, de minden téren jól jön. Azután beszélgetni kezdenek, de hát szimpatikus neki a lány csak szimpatikus és igyekszik úgy viszonyulni hozzá, hogy az jó legyen.* - Igen az. Köszönjük.*Feleli mosolyogva és meséli a dolgokat. Halványan elmosolyodik, és nem felel, csak elmélyedik magában, mert végül is akkor is nagy nehezen szánta el magát.* - Azért csodálni nem kell, de tényleg végül is nem minden nap jegyez el valakit az illető. Amúgy meg ebben az iskolában bármi előfordulhat.*Ezzel nem célozgatni szeretne, de igazából tényleg vannak azért furcsa tényezők. Aztán még a házvezető helyettessel is kéne beszélnie végül is Sir Helart is alig ismeri, vagyis nem kell minden tanárral jóban lenni, Chris ne nyalizz.* - Értem. Hát azok nélkül már biztosan nem élnél. Egyébként viccen kívül. Tényleg jó, hogy vannak olyanok, akik eszik az emberi ételeket.*Feleli őszintén és igen. Elég ritka az ilyen vámpír bár az iskolában, ha jól tudja, mind eszik emberi ételt.* - A zene az jó. Sokan járnak ilyen szakokra végül is. Bár mondjuk, én személyem szerint Hárfázni szeretnék még meg tanulni. Nem tudom miért, de tetszik a hangzása, de hát ez elvi kérdés.*Feleli elgondolkozva és tényleg felvette ezt is és elkezdte tanulni. Aztán fel tesz egy kérdést Eliananak és zavarban van.* - Hopsz ne aragudj.. nem szerettem volna kínosat kérdezni. Ha nem gond viszont én visszavonulok a körletembe. Velem tartasz?*Kérdezi meg és igyekszik rámosolyodni aztán még tovább kérdezz felőle ha hagyja magát a lány. Viszont nem szerette volna megbántani.*

    Eliana De Lucia
    Eliana De Lucia
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Eliana De Lucia Szer. Ápr. 03, 2013 7:46 pm

    *Próbál visszatérni a valóságba. Nem szabad, hogy elöntse a harag és a gyűlölet. Sosem vezet jóra, ha a gyűlölet elhatalmasodik rajtad. Pár perc múlva sikerül is leküzdenie érzéseit, és mély lélegzetet véve lezárja a dolgot.* - Akkor is figyelemre méltó, hogy felvállaljátok a kapcsolatotokat. A szerelem az egyik legnemesebb érzés. Meg kell mondanom, irigyellek titeket. Mindig is szerettem volna egy efféle köteléket, bár azóta sok minden megváltozott. Enni pedig élvezet. Legalábbis számomra. Mondhatni ínyenc vagyok. Ha már az emberi vérről lemondtam, legalább ennyi jár nekem. *Feleli nevetve* - A hárfa szép hangszer. Én tudok rajta játszani. Sokat gyakoroltam kiskoromban. Jelenleg a hegedűtudásom szeretném felfejleszteni. Bár lehet célszerűbb lett volna egy olyan hangszert választani, amin még nem tudok játszani... Ha gondolod, egyszer segíthetek a hárfázás elsajátításában. *Teszi hozzá kedvesen.* - Semmi baj. Már minden rendben. És köszönöm, én még körülnéznék néhány helyen, de te menj csak. Akkor majd találkozunk. *Mondja elköszönésképpen, és a fiúval együtt kilép a diákkonyháról, majd folytatja útját az iskola felderítésére.*
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Ragnar Solberg Kedd Aug. 20, 2013 5:31 pm

    *Az amúgy néptelen diákkonyhát Ragnar hangja zengi be, ahogy elmélyülten énekelget valami lassú, régi rock számot. Talán ő maga sem tudja, hogy énekel, mert ahogy a zöldségeket vagdossa össze a pultnál, nagyon úgy néz ki, mint aki teljesen a gondolataiba merült. Aki ezt megállapítja, bizony nem téved cseppet sem: Rag lassan olyan lesz, mint egy alvajáró. Reggel óta ez megy. Dudorászva sétálgat fel-alá, teszi a dolgát, de közben olyan dekoncentrált fejet vág, mintha a lelke minimum egy másik univerzumban ragadt volna. Még a Riktől kapott leszúrás sem segített rajta, sőt, arra is csak tíz perccel később tudott visszavágni. Fura, mert Rag szinte sosem viselkedik így. Még jó, hogy nem szabdalja fel az ujját is a paradicsom mellé. Ma amúgy a szokásos programját folytatta: reggelizett, futott egyet, aztán vett egy hosszú zuhanyt, megebédelt, olvasott, edzett (mostanában valamiért sokat csinálja), és most úgy döntött, ideje lenne összeütni valami kaját. Pedig nem is volt olyan régen az ebéd... Lehet, hogy csak unatkozik? Magában eldönti, hogy ha evett, megkeresi Aliset. Még mindig nem egészen biztos abban, hogy ez a kapcsolat túlzottan hosszantartó lesz, de mivel élvezi, ha a lánnyal lehet, és elég sokszor érzi úgy, hogy valóban szereti - vagy csak szeretné szeretni?... - ezért nem tesz semmit. Elvégre, nem vérre megy. Még fiatalok. Tovább énekelgetve leteszi a kést, s olajat öntve egy serpenyőbe felteszi azt a meggyújtott tűzhelyre, s ameddig az felmelegszik, szel magának néhány szelet kenyeret. Tud ám ő főzni, ha akar, csak ritkán veszi rá magát. Most viszont nincs kedve az étkezőbe menni, ez a hely meg úgyis eléggé kihalt nyáron. Nyár... Még a tanévkezdés előtt vissza kéne utaznia egy kicsit Kirunába. Elég sok időt töltött most ott. Szerencsére.*
    Sadie Elena Montgomery
    Sadie Elena Montgomery
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Sadie Elena Montgomery Kedd Aug. 20, 2013 5:46 pm

    *Haja a múltkori rózsaszín színét végre elvesztette, Sadie legnagyobb örömére. Nem is a szín zavarta nagyon, hanem, hogy olyan unalmas volt, na meg elég parókaszerűen hatott a nem túl természetes árnyalat. Mintha a kék természetes lenne, de ez nem érdekli. Sokat gondolkozott, hogy mit is vegyen fel, végül egy hosszú, fehér ruha mellett döntött, ami elöl fel van hasítva, így lábai a földtől nézve térdig látszanak. Ehhez rózsaszín bojtos csizmát vett fel, kezére rózsaszín gyöngyös-masnis karkötőt húzott, feltupírozott haját pedig telerakta kicsi fehér masnikkal, és egy rózsaszín nagy masnis hajpántot is tett bele. Leginkább úgy néz ki, mint egy lolita-emós-hippi keverék. Miután ezzel elkészült, elrejtette ruhájában zenelejátszóját, feltette a fekete, rózsaszín halálfejekkel díszített fülhallgatóját, és elindította rajta a legfrissebb számot, amit csak talált, méghozzá a user szerint említésre sem méltó legújabb Lady Gaga számot. Ugrándozva szökken lefelé a lépcsőkön, miközben énekel. Dalszövegek megjegyzésében rekordernek számít, mivel még csak tíz perce látta, máris tudja kívülről, valamint egyszerre annyit tud fejben tartani, mint egy énekesnő, vagy néha még többet is, attól függ, mennyire van éneklős kedvében. Szóval ezt a borzalmas izét énekelve ront be a konyhába, majd mikor látja, hogy van már ott valaki, inkább abbahagyja.*-Sziaa.*Köszön roppant lelkesen, majd fülhallgatóját a nyakába akasztja, és felül az asztalra. Nem szereti a hagyományos ülőalkalmatosságokat.*-Sadie vagyok amúgy. Mit énekelsz?*Kérdezi kíváncsian, és várakozik, hogy a fiú befejezze a főzést, mert bizony ő is igen éhes, és sosem érdekli, hogy mennyit kéne ennie ahhoz, hogy ne hízzon el, mindig sokat eszik, és sokszor. Úgy tűnik szerencsés géneket örökölt.*
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Ragnar Solberg Kedd Aug. 20, 2013 6:40 pm

    *Épp emeli fel a zöldségeket, hogy a serpenyőbe öntse, mikor nyílik az ajtó, s egy énekelgető, igen impozáns kinézetű csaj lép be rajta, ezzel sikerülve kizökkenteni Ragnart a dekoncentráltságából. Megakad a mozdulat közben, s először pislogva néz végig szaktársán, majd gyorsan leesik neki, hogy bámulni bunkóság, így hát rávigyorog, majd gyorsan beleönti a zöldségeket a serpenyőbe.* - Hello. Én meg Ragnar. *Fordul felé ismét, amint egy fakanállal eligazgatta a sercegő ételkezdeményt. Tekintetét ismét az immár pulton ücsörgő lányra emeli.* - Simple Plant. Ismered? *Kérdi, továbbra is mosolyogva. Érdekesnek ígérkezik ez a lány, de Rag szereti az érdekes embereket. Látta már néhányszor, hiszen ő is cameosos, de eddig valahogy sosem keveredtek szóváltásba. Bár a nevére emlékezett, legalábbis így, hogy már elárulták neki, rémlik, mintha hallotta volna.* - És te mit énekeltél? *Érdeklődik ő is, ha már társalognak, ne legyen egyoldalú a dolog. Azonban ha feltette a kérdést, azonnal rájön arra is, hogy odaégnek a zöldségei, így gyorsan megpördül és megkavargatja őket. Úgy néz ki, még nem égtek oda, így hagy nekik egy kis időt, addig pedig ismét egy kérdéssel fordul újdonsült ismerőséhez.* - Fura, hogy még sosem beszéltünk, pedig te is Cameosos vagy. Bocsi, ha bunkó lesz a kérdés, de muszáj feltennem... Te hogy tudsz mindig ilyen... kreatívan felöltözni? *Kérdi kissé zavartan vigyorogva, majd gyorsan ismét a kaja felé fordul.* - Tudod, pasi vagyok, nem értek az ilyesmihez. *Teszi hozzá immár háttal, majd gyorsan a hűtőhöz lép, kivesz onnét néhány tojást, és ráveri a zöldségekre, majd kevergetni kezdi.*
    Sadie Elena Montgomery
    Sadie Elena Montgomery
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Sadie Elena Montgomery Kedd Aug. 20, 2013 6:54 pm

    *Nem esett le neki, hogy meghökkentő külseje miatt a fiú megbámulja. Mondjuk hozzászokott már, de amúgy sem foglalkozik ilyen dolgokkal. Mikor a fiú is bemutatkozik elvigyorodik a számára ismeretlenül csengő név hallatán.*-Honnan jöttél?*Kérdezi, miközben kalimpál a lábaival. A kérdésre hevesen rázza a fejét.*-Nem, vagyis nem valószínű. Lehet, hogy halottam, de így konkrétan nem ismerem. Igazából olyan sok zenét hallgatok, hogy nem tudom őket elkülöníteni.*Meséli lelkesen, majd válaszol, mindenfajta szégyenkezés nélkül.*-Lady Gagát.*A rockot éneklő fiú tetszését minden bizonnyal nem fogja elnyerni, de hát mindegy, sose zavarta az ilyesmi. Akkor sem, amikor a tél közepén állt neki Gagnam style-t énekelni az erdőben. Ő is kíváncsian nézi a fiút, mivel nem emlékszik, hogy látta volna. Arcmemóriája nem valami jó, csak azokat jegyzi meg, akiket vagy kiszemelt, vagy akiket már jobban ismer.*-Tényleg? Lehet...*Gondolkozik el.*-Mondjuk még nem sok mindenkivel beszéltem, de imádok beszélni. És folyton beszélek.*Teszi hozzá nevetve.*-Ha zavar, leüthetsz.*Ajánlja fel vigyorogva. Aztán az öltözködős dolog hallatán leesett az asztalról a röhögéstől.*-Bocsi.*Mondja, miután sikerült visszaülnie, és az egyik edényben nézve magát, megigazítja a haját.*-Szóval, nem tudom. Mármint mindig van egy szín, ami épp az adott nap nagyon tetszik, ma például a fehér. És ahhoz választok más színeket, meg kiegészítőket. Imádom a gyöngyöket, a masnikat, a fodrokat, a csipkét, meg ilyesmit.*Sorolja lelkesen, és lehet, hogy lassan tényleg csak lelőni lehet.*-Amúgy még sose kérdezte senki.*Mosolyog, majd ellenőrzi, hogy nem ment-e tönkre a zenelejátszója az eséskor.*
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Ragnar Solberg Kedd Aug. 20, 2013 7:27 pm

    *A következő kérdésre azonnal válaszol.* - Svédországból. *Mondja mosolyogva.* - És te? *Hiszen a Sadie névből nem igazán lehet rájönni, valljuk be. Talán ha ismerné az egész nevét, lehetne tippje, de így sajnos nincs. Mindegy is.* - Aha, értem. És milyen stílusú zenét hallgatsz? *Kérdez ismét, miközben ugyebár kevergetni kezdi a kajáját. Aztán választ kap az előző kérdésére is, mire csak fintorog egy aprót.* - Aha. *Reagálja le röviden a dolgot, egyrészt, mert nem szeret a zenei stílusokról vitát nyitni, másrészt, mert úgyis sejit, hogy ezzel a lánnyal felesleges lenne. Azt hallgatja, ami tetszik neki, és kész. Min lehetne így vitatkozni? Ő emlékszik a lányra, ez azért lehet, mert az ő arcmemóriája kiemelkedően jó. Sőt, még a névmemóriája is, így lehetséges, hogy rémlik neki a neve, habár sosem mutatkoztak be egymásnak. A visszakérdezés hallatán Rag csak a kitűzőjére bök, jelezve, hogy erre nem túl nehéz rájönni.* - Igen, igen azt hallom. *Nevet fel a lány kijelentésére, majd gyorsan folytatja.* - De ne izgulj, engem nem zavar. Szeretem, ha valaki sokat beszél. *Ez valóban így van, legalább nem kell azzal szenvednie, hogy kihúzzon a másikból egy összetett mondatot. És ez igen üdítő tud lenni.* - De okés, ha zavar, majd leütlek. *Vigyorog a lányra, majd visszafordul a vacsorájához, amit lassan be is fejez. Viszont, mikor a lány röhögve leborul az asztalról, kissé ijedten ugrik oda, de mikor látja, hogy nincs semmi baj, megtorpan.* - Minden oké? *Pislog a csajra, majd ha megbizonyosodott róla, hogy igen, visszatér a kevergetéshez.* - Oké, ennyire nem akartalak lesokkolni. *Nevet fel mostmár ő is fejcsóválva.* - Aha. Értem. *Bólint a válaszra, de nem bírja ki még egy kérdés nélkül.* - És neked hogy van ehhez türelmed? *Pillant oldalra, miközben leveszi a tűzről a kaját.* - Hát, úgy tűnik, nem vagyok mindennapi. *Vigyorodik el ismét, majd elindul a tányérért.* - Amúgy, kérsz te is? Kissé sokat csináltam. *Vakarja meg a fejét, a lányra pillantva.*

    //FAGY//
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart Csüt. Dec. 05, 2013 8:09 pm

    *A diákkonyha jelenleg mindennek nevezhető, csak csendesnek nem - ugyanis azon az éktelen edénycsörömpölésen kívül, amit Abigail művel, hogy valami rántottakészítéshez használható eszközt kerítsen, még a Linkin Park legújabb albuma is üvölt, a fent említett sylorinás telefonjából, amit a konyhapulton helyezett el. Hiába, Abby sosem volt egy konyhatündér, ez tény. Éhesnek viszont éhes, és mivel a hányinger kerülgeti attól, ami ma a vacsora volt - valami zöldséges cucc, tésztával, semmi hús -, ezért úgy döntött, önmaga intézkedik. Ezzel csak az a baj, hogy a főzéstudománya a forralt víztől a jégkockáig terjed. Ez meg már kicsit bonyolultabb. Hangosan szitkozódva dobálja ki a lábasokat a szekrényből, valami serpenyőféle után kutatva, de nem jár túl sok sikerrel. A konyha viszont már úgy néz ki, mint egy háborús övezet. Habár most nem látszik, Abigail hangulata igen sokat javult az elmúlt hetekben - és bár mi tudjuk, miért, ezt ő sosem ismerné el. (P-vel kezdődik és iszonyat jóképű.) Bár igazából lényegtelen, hogy elismeri-e, ez van, és kész, Patric jó hatással van rá. Az utóbbi napokban, bármily furcsa, még szóba is állt néhány másik diákkal. Például egy Brin nevű csajjal, akit még egészen értelmesnek is talált, habár körülbelül három mondatot, ha váltottak. Ezen kívül napjai a szokásos módon telnek: edz, tanul, olvas, és olyasmi furcsaságokat művel, mint itt, most. Vagy Patet fárasztja. Szóval, elég egyhangú élet, de neki most, jelen pillanatban egészen megfelel. Legalábbis nem unja szét az agyát, mint pár hónapja tette. Amúgy egy fehér, mélyen kivágott ujjatlant visel, fekete csőfarmert, mely igencsak látványossá teszi hosszú, formás lábait, és egy hosszú szárú, magassarkú, fekete csizmát.*
    Maddox Rivery
    Maddox Rivery
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Maddox Rivery Csüt. Dec. 05, 2013 8:33 pm


    Abigail & Maddox


    * Gyomrom hangos morgással jelzi, hogy ismét eltelt egy fél nap anélkül, hogy bármit is ettem volna. A tegnapi este kellemes volt, már csak azért is, mert nem csak feltörő étvágyamat tudtam kielégíteni, hanem a vérszomj utáni vágyamat is, ami hát fogalmazzunk úgy, hogy elegendő volt ahhoz, hogy idáig kibírjam. Nem igazán rajongok az itteni kosztért, úgyhogy mikor átküldtek ebbe a világba, kénytelen voltam megtanulni főzni. Na jó, nem vagyok mestere, azonban hasznos ha az embernek van ehhez a dologhoz affinitása. Nálam pedig az elkészíthető ételek listája immár eléggé széles intervallumban mozog. Nem vagyok profi szakács, de már eljutottam odáig, hogy ha látok egy receptet, nagy valószínűséggel nem rontom el. Na meg hát sajnos nem élhetek állandó jelleggel véren és lelkeken, bár szívem szerint örömmel levadásznék néhány arrogáns kis hülyegyereket az iskola falai között, csak hogy végre nyugtom legyen tőlük.
    Nagy sóhajjal veszem hát a kezembe a zacskót, mely élelmiszerekkel van megpakolva, és indulok a konyha felé. Már jártam itt máskor is, leellenőriztem mindent, és legalább annyi örömöm volt, hogy elégedetten konstatálhattam, kellően felszerelt. És ami még ennél is jobb, általában csendes. Mert hát mindenki megelégszik a sz*rral, és a főzést ha lehet hanyagolják. Az egyedüllét miatt kiült mosoly az arcomra azonban egy pillanat alatt lefagy, mikor meghallom a ricsajt. Nem, ez nem zene, ez zaj. ZAJ! És ehhez még társul egy ringó csípő, valamint véget nem érő lábak… na meg az ismeretlen lány idegtépő pakolása, amellyel még nagyobb hangzavart csinál.
    Sóhajtok egyet, majd mielőtt közelebb mennék, és észrevenne, próbálok kissé mentális úton behatolni. Ha nem nagyon védett az elméje, akkor megkérem a gondolatait, hogy vegye halkabbra azt a nyávogó zenedobozt, és legyen kedves engem észrevenni. Ez végül is nem túlzott nagy kérés, és talán még csak cselekedetei ellen sem való. Baromi jófej vagyok ma… undorító…
    Ha sikerrel járok, akkor krákogok egyet, majd elhúzott szájjal felvonom a szemöldökömet. *
    - Hogy csinálhat ekkora kuplerájt egyetlen nő?



    A hozzászólást Maddox Rivery összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Dec. 05, 2013 9:27 pm-kor.
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart Csüt. Dec. 05, 2013 8:53 pm

    *Ahogy már a harmadik szekrényt rámolom ki egy kicseszett serpenyő után kutatva - de most komolyan, hova a fenébe bírnak eltenni egy serpenyőt? hihetetlen, hogy mennyire életképtelenek néha az emberek... - hirtelen igen erős mentális behatolást kezdek érezni az elmémben. Mentális behatolást, ami arra próbál felkérni, hogy halkítsam le a zenét. Annyira meghökkenek a felhíváson, hogy eszembe sem jut védekezni, így a pultra nyúlva lejjebb veszem a hangerőt, aztán pedig összevont szemöldökkel hátrafordulok, még mindig a padlón térdelve. De ezen a testhelyzetemen igen hamar változtatok, amint meglátom, hogy kicsoda az illető. Annyit tudok róla, hogy sylorinás, pár napja érkezett, és nixe. Meg magas és nem néz ki rosszul. Így tehát, mielőtt félreértené testhelyzetem, felállok és vetek rá egy gúnyos-sötét tekintetet.* - Úgy, hogy némelyek annyira tehetségesen elrámolták a serpenyőt, hogy már fél éve nem találom. Talán van valami probléma? *Húzom ki magam, összeszűkült szemmel méregetve a srácot, természetesen megfelelő módon kidomborítva idomaimat felé. Eközben természetesen alaposan végig is mérem, és megállapítom, hogy valóban nem elhanyagolható a kinézete. Egészen tűrhető, mondhatni. Ráadásul nixe, és én egyetlen nixét sem ismerek, legalábbis közelről nem. Így hát úgy döntök, nem ijesztem el rögtön, hátha még valami érdekes is kisülhet ebből az egészből. Hű, de szociális lettem, te jó ég... Csak nehogy az legyen a vége, hogy pizsipartikra járok, ahol a barátnőimmel kifestjük egymás körmét, és pasikról pletykálunk. Erre a gondolatra csaknem hangosan felröhögök, de végül meg tudom állni, ezzel elkerülve, hogy újdonsült beszélgetőpartnerem már a bemutatkozás előtt elmebetegnek bélyegezzen.* - Tudtommal ez közterület. *Teszem még hozzá, keresztbe fonva magam előtt a kezeimet, továbbra is tartva a szemkontakust és az oly tökéletesen kifejlesztett testhelyzetemet. De komolyan... Nem túl k**vás, mégis pont oda tereli a tekintetet, ahova kell. Sok tökéletesítgetésbe került, az tény. Ja, és persze mikor rájöttem, hogy egy nixével van dolgom, felállítottam némi mentális védelmet is, amit talán könnyedén fel tudna törni, de legalább a minimális esélyem megvan rá, hogy nem tud kénye-kedve szerint manipulálgatni. Azért én is elég jó vagyok mentálból.*
    Maddox Rivery
    Maddox Rivery
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Maddox Rivery Csüt. Dec. 05, 2013 9:12 pm


    Abigail & Maddox


    *  Egészen könnyen megy. Fogalmazzunk úgy, hogy érzem a védekezést benne, de tulajdonképpen nem tesz ellenem semmit. Nekem pedig – valljuk be – ez tökéletesen megfelel. Kezével felnyúl a telefonjáért, majd egy aprócska gombnyomással már-már „élhetővé” teszi a helyet, és végre a dobhártyám is megszabadul ettől az átkozott ricsajtól. Persze nem csak ezzel van gondom, de egyelőre elegendő egy problémával foglalkozni, most pedig, hogy a legzavaróbb megoldódott, jó lesz ha a lányra koncentrálok.
    Igazából nem nehéz nem észrevenni. Lábai hosszúak, a testhelyzete csábító és komolyan, az itteni lányok a tükör előtt gyakorolják hogyan is kell egy férfi pillantását olyan helyek felé vezetni, melyek abszolút kihívóak és hát nem épp illendőek? Na nem mintha olyan baromira meghatna az illem… meg úgy ez az egész. Csinoska… biztos sokan harapnának rá, ha magam mellé állítanám, és valahogy rávenném, hogy testével édesgesse magához a megfelelő alanyokat.. na de még túl korai ilyen dolgokról álmodozni, előbb meg kellene bizonyosodnom arról, hogy  egyáltalán van e annyira ördögi, mint a hírneve. Mert hát még csak pár napja vagyok itt, de a pletykák nem csitulnak… és ha jól értesültem, akkor éppen annyira dög, mint amennyire szeretném, hogy az legyen. *
    - A rohadékok… * mondom vigyorogva, majd pofátlanul közelebb lépek hozzá, már-már teljesen belegyalogolva a személyes terébe. Kezem előre nyúl, majd ha nem hátrál el, akkor egyrészt közelebbről is szemügyre veheti csillogó lélektükreimet, másrészről pedig egy határozott mozdulattal emelem le a telefonja melletti polcról a nagyon elbújt, galád serpenyőt. *
    - Csak nem ezt keresed? * kérdezem immár közvetlen közelről, és ha már ilyen meghitt közelségbe kerültünk, nos nem tagadom, domborulatait is megcsodálom, majd úgy lépek hátrébb. *
    - Közterület, igaz, tehát ennyi erővel nekem is jogom van itt lenni, és talán picit halkabban is ha úgy szeretném… * vigyorgom az arcába, majd immár az eddig tartogatott zacskót a bal kezemből lepakolom az asztalra, majd a lányra nézek. *
    - És? Mit akarsz enni? Én bundáskenyeret szeretnék, ha megfelel kaphatsz belőle. Így legalább nem ég le semmi, plusz még időd is lesz elpakolni magad után azt a sok sz*rt a földről…


    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart Csüt. Dec. 05, 2013 9:38 pm

    *Nos, amennyire meg tudom állapítani, a srácot nem hagyja hidegen a kinézetem. Meg tudom érteni. Félreértés ne essék, nem vagyok egoista, csupán tökéletesen tisztában vagyok testi adottságaimmal. Ehhez a környezetem is nagyban hozzájárult, hiszen a pasik mindig is olvadoztak utánam - ehhez persze szükséges volt kitanulnom a megfelelő kommunikációs módszereket is, de valljuk be... A külső az elsődleges szempont. Ötvözheted te a lehető legkiválóbban a kihívó, de távolságtartó, szexi, de elérhetetlen stílusokat, ha ronda vagy, lósz*rt sem érsz vele. Arról persze fogalmam nincs, hogy az új fiúnak bármiféle különleges tervei lennének velem, egyáltalán nem tűnik fel, hogy akarna valami különöset. Jó, persze, feltételezem, hogy akar, de nem gondolok másra, mint amit minden hímnemű szeretne, aki szembejön velem. Ahogy belegyalogol az aurámba, felvont szemöldökkel pillantok fel rá, nem kerülgetve a szemkontaktust, valami olyasfélét jelezve ezzel, hogy "hé, itt nem te vagy a főnök, kisapám, hiába teszel úgy, mintha te lennél az alfahím". Így hát eszemben sincs elhátrálni, sőt, az idegesség leghalványabb jelét sem mutatom felé. Ahogy lehúzza a serpenyőt a mögöttem levő polcról, elhúzom a szám, majd kihámozva az összefont karjaimat átveszem tőle.* - Mindig ott, ahol legutoljára nézném. *Vigyorgok vissza Maddoxra. Nem kerüli el a figyelmem a betekintés sem, amit a dekoltázsom irányába végez, de a legkevésbé sem zavar. Annyira utálom az olyan lányokat, akik kiteszik, aztán meg hisztériás rohamot kapnak, ha bárki oda mer nézni. Könyörgöm, ha ennyire utálod, vágasd le, van, aki meg örülne neki. Vagy csak egyszerűen ne tedd közszemlére.* - Meglehet. *Ezúttal csak mosolygok, egyrészt, mert vigyorogni igen ritkán szoktam, másrészt, mert nem találom viccesnek.* - Nem is mondtam, hogy tűnj innen. *Teszem hozzá, aztán mikor eltávolodik előlem, végül úgy döntök, kikapcsolom a zenét - úgyis épp most ér a lejátszó az album végére.* - Megfelel így, őnagysága? *Kérdem, vagy két merő gúnnyal a hangomban. A következő felajánláson egy csöppet meglepődök, és műr utasítanám is vissza, amikor rájövök, hogy hoppá, én most épp szociális vagyok, így csak a vállamat vonom meg.* - Ha nem tervezel megmérgezni, akkor oké. *Mit udvariaskodjunk itt feleslegesen? Még a végén elbízza magát. Minden esetre nekilátok elrámolni a szétdobált holmikat, mert bár bunkó az vagyok, trehány nem, nem szokásom magam után rumlit hagyni. És amúgy is, ez így kész életveszély. Így hát szépen lehajolgatok az edényekért - nagyon sokszor épp Maddoxnak háttal. Hogy direkt-e vagy sem, mindenki döntse el maga.*
    Maddox Rivery
    Maddox Rivery
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Maddox Rivery Csüt. Dec. 05, 2013 10:04 pm


    Abigail & Maddox


    * Legyünk őszinték... Férfi vagyok, nem tagadom, szóval persze hogy megnézem az árut, pláne ha kipakolják. Ő pedig gyakorlatilag már majdnem ingyen adja. Ez egyrészt hízelgő, másrészt viszont baromira dühítő. Mégpedig azért, mert ezzel egyenértékűvé tesz a többi hímmel, ami hát valljuk be, nem igazán fedi a valóságot. Persze, szép nők, szuper idomok, de az agyam még nem áll meg, ha meglátok egy kerek női segget. Én nem a farkammal gondolkodom, akármennyire is azt hiszik a női nem képviselői. Nem minden sztereotípia igaz rájuk kivetítve sem, szóval ez viszont is érvényes. Mindenesetre, ha már ily közel kerültem hozzá, szemrevételezem, mosolygom, és talán tényleg jól láttam, hogy pillát rebegtetett? Oké, a nők reakcióival kapcsolatban eléggé szar vagyok, szóval amíg nem vetkőzik meztelenre valószínűleg soha nem fogok rájönni arra, hogy most tényleg azért nézett-e rám így, mert amúgy helyesnek talál, vagy ez csak az amolyan szokásos női beetetés. Mondjuk mindegy, igazából baromira nem számít. Az azonban már igen, hogy kikapcsolja a lejátszót, és körülölel végre mindkettőnket a csend. *
    - A füleim ebben a pillanatban rebegnek hálaimát. Hogy lehet ezt hallgatni? * teszem fel a költői kérdést, és nem, egyáltalán nem várok rá választ, még akkor sem ha ezt esetlegesen megindokolja. Ha megteszi, akkor a már tőlem megszokott „tehülyevagybakker?” nézéssel meredek az arcába, és megcsóválom a fejemet. Amúgy határozottan kellemesebb hozzám hasonló kaliberű diákokkal értekezni. Ők legalább szintén ugyanolyan taplók mint én, és ez így teljesen működőképes. *
    - Hát előbb nem árt körülnézni, mielőtt feles energiákat pocsékolsz… * mondom kissé kioktatva. És jah, végül is úgy is gondolom. Velünk sok ilyen dolgot megtanítottak annak idején a Purgatóriumban. Az ő hazájában senki nem foglalkozott vele? *
    - Méreg? Nem… én a véres dolgokat jobban szeretem.. * mondom ismét elvigyorodva, ám ha rám néz, akkor láthatja hogy ezt totálisan komolyan gondoltam. Imádok állat alakban torkokat marcangolni. Mindenkinek kell egy kis unaloműző program.. az enyém ez, van ilyen. Mikor hajolgatni kezd az idő ismét elérkezik ahhoz, hogy szemöldököm a magasba szaladjon, majd egy halk kuncogással inkább a zacskó felé fordulok, hogy előszedjem a tojást és a kenyeret. *
    - Majd adj egy tányért, hercegnő.. * mondom, majd nyúlok egy porcelán darabért, hogy a tojást felverhessem. *


    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart Csüt. Dec. 05, 2013 10:35 pm

    *Való igaz, semmivel sem tartom különbnek, mint bármelyik másik férfit, mert miért is lenne rá okom? Oké, némileg intelligensebbnek tűnik, és van valami... furcsa kisugárzása. Valami, ami azt sugallja, hogy óvatosnak kell lennem. Találkoztam már ilyennel, és bár igazán izgalmas volt velük az együttlét - és itt most nem csak arra gondolok, a sima, ártatlan beszélgetés is sokkal izgalmasabb velük, mint az átlagos pasikkal. Mindig van bennük valami... rejtélyes, valami megfoghatatlan. Ami miatt sosem ismerhetem ki őket igazán. És ez igazán vonzó tud lenni számomra. Ez a valami pedig Maddoxban is megvan, éppen ezért nem húztam még el a fenébe. Hogy tetszik-e? Külsőre kifejezetten, habár nem ehhez a stílushoz vagyok szokva, de fő a változatosság, nem igaz? A zeném ócsárolására csak egy felvont szemöldök a válaszom, aztán mégsem bírom ki, egy kérdéssel felelek.* - Mert a te hallószerveid milyen zenét bírnak elviselni? *Nem tervezem kifejteni, hogy a rockzene miért az egyetlen hallgatható zenei műfaj, mert aki ezt nem tudja magától, annak nem is érdemes. Igaz, Maddox most nem keveset csökkent a szememben, de mindegy, nem házasodni szeretnék. Még azt sem tudom, hogy szeretnék-e valamit egyáltalán. Ha mást nem, beszélgetni egy keveset. Unaloműzés. Eddig úgy tűnik, hatásos. Valóban, teljesen más érzés hasonló kaliberűekkel beszélgetni, mint én vagyok. Nem sértődik be állandóan, nem hagy itt a fenébe és nem tetteti, mintha prűd lenne. Úgy tűnik, Patricen kívül is akadnak még itt elviselhető lények.* - Mert szerinted mégis mit csináltam? Becsukott szemmel dobálóztam az edényekkel? *Morgom, idegesen fújva egyet. A megjegyzésére valóban felé fordulok, bár majdnem biztos vagyok benne, hogy valóban komolyan gondolja. Ennyire azért már ismerem a nixéket. Így hát válaszul csak egy angyali mosolyt kap, ezzel is jelzem, hogy nem hat meg különösebben az étrendjének eme különlegessége. Ekkor ugyebár pakolászni kezdek, s úgy teszek, mintha nem hallottam volna a kuncogást. Hamar végzek, ugyanis mágiát is használok az edények helyre röpítésében. Aztán leveszek egy tányért, és leteszem Maddox elé, miközben helyet foglalok a pultnál, étkezéshez készülve. Persze evőeszközöket meg tányérokat is hoztam, mindkettőnknek. Hadd lássa, hogy értek valamit az illemhez, ha szeretnék.* - És azt is elárulod, hogy hívnak, szépfiú? *Vetek rá egy vigyort, a pultra könyökölve.* - Én Abigail vagyok. Abigail Rainheart. *Mutatkozok be, hogy ne legyen egyoldalú a dolog. Rémlik, mintha már hallottam volna a nevét, de ki a fene jegyez meg ilyeneket?*
    Maddox Rivery
    Maddox Rivery
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Maddox Rivery Csüt. Dec. 05, 2013 11:13 pm


    Abigail & Maddox


    - Hát ha már rock, akkor könyörgöm, legalább hörögjön, és ne nyávogjon. Amúgy leginkább komolyzenét hallgatok, bár gondolom ez eléggé ciki és megvetendő.. * mondom, majd vonom meg a vállam. Baromira nem érdekel mondjuk, hogy mit is gondol, és kétlem hogy fejtegetnem kellene, hogy mennyire tökéletesen rá tudok hangolódni ilyenkor mások elméjére, és akár magára a gyilkolásra is. Nem vagyunk egyformák, mindenki másra bukik, és igen, kedvelem az entellektüel vonalat zenében is, nem csak úgy az életben. Mindig is imádtam, ha valakinek vannak gondolatai, agya, és ez nem csak a nőkre, hanem úgy kompletten mindenre és mindenkire vonatkozik. *
    - Én már csak a végkifejletet láttam.. * mondom és rávigyorgok, mikor kissé felhúzza az orrát. Na igen, ne várja, hogy majd a lelkét fogom ápolgatni. Totálisan feleslegesen próbálja rám erőltetni a dolgokat, hiszen tudom, hogy mit csinált.. vagyis inkább, hogy mit nem csinált. Mert, hogy tányérokkal nem dobálózott az ziher. De olyan jól esik a lelkemnek piszkálni, és inkább piszkáljam, mint hogy a torkának essek… mert csinos, és mert olyan jó illata van… és mert hiszem, hogy vérének íze is éppen olyan tökéletesen zamatos lenne, mint a világ legkülönlegesebb boraié. *
    - Maddox Rivery, hercegnő! * hajolok meg egy pillanatra, majd magam elé teszem a tányért. 4 tojást ütök bele, úgy saccolom az elegendő lesz. Én ugye az egyéb táplálékaim miatt csak minimális ilyetén dolgot fogyasztok, úgyhogy ha szeretné, akkor akár jóval több kenyér is lehet majd az övé. Kicsit sózok, borsozok, kenyeret forgatok, majd a zacskóból előkapok egy kötényt, melyet magam elé terítek. Utálom a fröcsögő olajat, és lehet hülyén áll, de még mindig inkább ez legyen foltos, mint a ruhám, amit ezek után már mosni kell a kaja szagától. *
    - Ó hallottam már rólad pletykákat… állítólag igazán veszedelmes gyilkos vagy.. bár ez jelenleg nem igazán ütközött ki. * mondom, majd mikor meglátom a tányérokat elrendezve, meg a kést, villát újabb szemöldökfelvonással jutalmazom tettét. *
    - De úgy látom az asztalt egy ilyen tettel már meg is rontottad! * csodálkozom el, majd elé teszem a falatokat, és a semmiből varázsolok elő egy gyertyát, teszem azt az asztal közepére, majd gyújtom meg, hogy a légkör meghitt legyen. *
    - Egy terítékkel akarsz elcsábítani? * vigyorgom, majd kézzel megfogom a kenyeremet és beleharapok abba..

    //fagy//



    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart Szomb. Dec. 14, 2013 10:41 pm

    - Ha a hörgősmetál felel meg az ízlésednek, olyan is van. *Vonok vállat.* - De nem lehet mindig azt hallgatni, a végén halláskárosodást szenvednék. *Elvégre igen fájdalmas, ha órákon át hörögnek és ordítoznak a füledbe - nem azt mondom, hogy nem élvezhető, csak fájdalmas. Egy idő után. Ettől függetlenül gyakran hallgatok hasonló zenét több napig szinte folyamatosan. De ahhoz nagyon beteg hangulatra van szükség. Nagyon beteg, világgyűlölő hangulatra.* - Nem az. *Válaszolom halkan és gyorsan, mikor közli velem, hogy ő a komolyzenét szereti. Magam is meglepődöm reakciómon - aztán egy kép úszik be lelki szemeim elé. Ezen a képen pedig saját magamat látom, ahogy egy sétálóutcán tátott szájjal bámulok egy utcai hegedűst, majd anyám ideges szavakkal kísérve rángat tovább, én pedig csak nézem és nézem a férfit, egészen, ameddig el nem nyel minket a tömeg. Gyorsan megrázom a fejem, hogy eltüntessem az emléket - remélhetőleg a srácnak nem tűnt fel ez az apróság, hiszen időközben nekiálltam rámolni. Majd ugyebár helyet foglalok az asztalnál s megkérdem tőle a nevét, amit el is árul, egy kis meghajlás kíséretében. A megszólításra csak elvigyorodok, de nem reagálok semmit.* - Maddox? Ritka név. *Jegyzem meg elgondolkozva. Bunkóság? Lehetséges. Érdekel? Kizárt. Amikor felveszi a köténykéjét, felvont szemöldökkel végigmérem.* - Jól áll. Kifejezetten illik hozzád. *Bólogatok ál-komoly arckifejezéssel. Aztán a következő kijelentésére egy pillanatra képtelen vagyok palástolni döbbenetemet. Mégis honnét tud ő erről? Kitől hallhatta? Hiszen itt nem beszéltem erről senkinek... Patricet leszámítva... Lehet, hogy ő? De miért beszélne ő ezekről bárkinek is? Vagy Maddox csak blöfföl? Még talán épp időben sikerül eltüntetnem arcomról a teljes döbbenetet, s vállat vonok.* - Egyrészt, nem tudom, honnét hallottál te ilyeneket, másrészt, ha valóban az lennék, miben kellene, hogy kiütközzön? *Kérdem felvont szemöldökkel. Talán a nyakának kellett volna szegeznem egy kést, vagy mi a fene? Minden esetre nem lovagolok sokáig a témán, még a végén azt hiszi, van igazságalapja a feltevéseinek. Persze, van, de miért kéne ezt híresztelnem? Így hát, amint a gyertyát az asztal közepére helyezi, először felvonom a szemöldököm, majd elmosolyodva közelebb hajolok hozzá az asztal fölött, ujjamat áthúzogatva néhányszor a gyertya lángján.* - Mégis mire készülsz, szépfiú? *Kérdem halkan, aztán hátradőlök, s veszek magamnak egy kenyeret, aminek rögtön neki is látok.* - Egészen jó. *Jelentem ki, csak úgy mellesleg, az első falat után.*
    Maddox Rivery
    Maddox Rivery
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Maddox Rivery Szomb. Dec. 14, 2013 11:06 pm

    - Nem hallgatom azt mindig. Inkább a cikisebb komolyzenét. Az megnyugtat, elgondolkodtat, és kiüríthetek vele mindent a fejemből. Nem sok mindent találok szépnek, de a klarinét hangját.. No de elég ebből a velem kapcsolatos furcsaságokat megbeszélő percekből. Te kedvelsz valamilyen hangszert hercegnő? Már amikor éppen nem olyan a hangulatod, hogy hörgést hallgass... * kérdezem, majd elmosolyodom. Mikor azt feleli egyáltalán nem ciki szemem láthatatlanul villan meg, és kényszerítem magam arra, hogy ne próbáljak az elméjébe férkőzni, és rábeszélni arra, hogy mi is volt az az egy másodperces zavar az "adásában". Mert hogy az volt az érzésem, egyszerűen csak belenyúltam valamibe, amibe nem kellett volna, és hát.. kíváncsi természet vagyok. *
    - Mi az? Mintha elméláztál volna egy pillanatra. * szegezem neki a mondatot, majd visszafordulok a kenyerekhez, csak hogy ne lássam az arcát, hogy ne érezze direk firtatom a dolgot, hogy hátsó szándékom van vele. Mondjuk egyelőre még semmi sem játszódott le a fejemben ezzel kapcsolatban, de hát sosem baj, ha a másikról értékes információkat szerzünk. Aztán mikor tereli a témát, csak elhúzom a számat és felé fordulok. *
    - Érdekes megfogalmazása annak, hogy nem tetszik a nevem! * kukacoskodom, mert igazából fogalmam sincs, hogy tényleg azért mondta-e mert hogy tényleg különlegesnek tartja, vagy mert utálja. Mondjuk ha az utóbbi, nos, az sem kifejezetten érdekel, de jó kekeckedni, pláne főzés közben, mikor a kaja illatozva kerül a tányérra, és mikor megdicsérnek, hogy milyen jó is lennék szakácsnak. Ha más nem, a kötény miatt, ami jól mutat rajtam. Vajon a kötény tetszik neki, vagy az hogy egy férfi önálló és főz? Vagy egyszerűen csak engem talál vonzónak? *
    - Hát se nem akartál leszúrni, se semmi ilyesmi, mikor rádtörtem és eddig egész jól bírod a martalóc stílusomat. Ami valljuk be, egészen jó. Ó hát csak a madarak csicseregték... kedvelem a madarakat. Ez egy ilyen beteges szokás... * vonom meg a vállam vigyorogva, majd helyet foglalok vele szembe, és nem, ennél több dolgot nem nagyon akarok mondani. Még akkor sem, ha látom rajta, hogy ledöbbent. Vajon van vaj a füle mögött? Vannak olyan dolgai, melyekről senki nem tud? Elég valószínű.. *
    - Egészségedre! Öröm ez a lelkemnek! * vigyorgom, mikor megdicséri a főztöm. Ennek örömére én is elveszek egy kenyeret és enni kezdem. Mikor megkérdezi mit is tervezek, csak felvonom a szemöldökömet, úgy nézek rá. *
    - Azzal hogy meggyújtottam a gyertyát? Nos... kétlem, hogy ennyi elegendő lenne számodra ahhoz, hogy bármilyen terveim is legyenek veled.. * vigyorgom a lányra. Bár sosem lehet tudni hogy a vére mennyire sodorja magával ...
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart Szomb. Dec. 14, 2013 11:44 pm

    *Az, hogy cikisnek nevezi a komolyzenét, kicsit jobban bánt, mint ahogy indokolt lenne - persze erre is megvan az indokom, de semmi kedvem nincs gondolni rá. Már évek óta nem járt ezen az eszem, nem most kéne visszatérni a témához. Így hát nem is gondolok bele, de a szívem mélyén megbújó keserű érzést nem vagyok képes megszüntetni.* - Igen... A gitárt, a zongorát és a hegedűt. *Bólintok a kérdésre. Aztán úgy tűnik, szerencsétlenségem folytatódik, hiszen feltűnik neki a pillanatnyi zavarom. Persze, nem fogom beavatni a legintimebb emlékembe, egyrészt, mert az régen volt és semmiféle jelentősége nincs (aha, persze Abigail, mondogasd csak), másrészt mert semmi kedvem pszichológusi kezelést kapni egy sráctól, akit alig egy órája ismerek.* - Valóban? Nem tűnt fel. *Vonom meg a vállam, aztán tovább csinálom a dolgomat. Nem a leghatásosabb hárítás, de ez van, hirtelen nem telt többre, még alig tértem magamhoz abból a bizonyos elmélázásból. De igen jó szeme van ennek a Maddoxnak, ha ez így feltűnt neki.* - Nem azt mondom, hogy nem tetszik, hanem azt, hogy furcsa. *Pillantok rá immár az asztalon könyökölve. Nincsen semmi bajom a nevével, szeretem a különleges hangzású neveket, de ezt még sosem hallottam. Ha tudnám, hogy épp azon filozofál, hogy a kötény jön be nekem, vagy ő, vagy az, hogy egy férfit látok főzni, igen hangosan felröhögnék. Oké, bírom, ha a férfiak önállóak, mert senkinek sem vagyok a bejárőnője, hogy főzzek rá, és hát Maddox sem néz ki rosszul, de ez a kötény... Hát, nem javít a megjelenésén, és vicces, hogy nem esik le neki a kijelentésembe bújtatott irónia. Úgy tűnik, nincs baj az önértékelésével... Hát mindegy, gondolkozzon csak, amennyit szeretne. Engem nem zavar.* - Talán csak hasonlít a stílusunk, nemde? *Vigyorgok rá, aztán tovább is lépünk a témáról, ami engem nem zavar különösebben, mert nem szeretnék a szükségesnél jobban belemélyedni. Azon, ahogy a dicséretet fogadja, csak halvány mosollyal megcsóválom a fejem, miközben enni kezdek.* - Ebben igazad van. De valahol mindent el kell kezdeni. *Pillantok rá, olyan vigyorral, amit szándékosan úgy intézek, hogy ne tudja róla eldönteni, kihívó-e vagy csupán poénkodó.*
    Maddox Rivery
    Maddox Rivery
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Maddox Rivery Vas. Dec. 15, 2013 12:44 am

    - Ó a hegedű. Igen, az is az egyik kedvencem. * mondom bólogatva, és furcsa kissé, hogy ezt is felhozza. És mivel nem válaszol a kérdésemre, hamar el is határozom, hogy valamelyik nap meglátogatom és ráveszem egy sétára. Úgyis itt van az az utcazenész a városban, akinek állandóan adok pénzt, és olyan tökéletesen játszik a hangszerén. *
    - Biztos csak én láttam rosszul.. * mondom a lánynak egy sejtelmes mosollyal, majd kiszedem az utolsó darab kenyeret is és elhelyezkedem vele szemben. *
    - Az egy rugó nem rossz dolog... * mondom majd harapok egyet-kettőt a kenyerembe, és pár percnyi csendben evés után végre előkerül a kettőnk közötti apró kis szikra is. Tudom, hogy nem vagyok hülye ezzel kapcsolatban, és még ha nem is vagyok benne biztos, érzem, hogy kapocs van közöttünk. Talán ezért is nem teketóriázok, mikor feljön ez a ki mit szeretne dolog. *
    - Tehát akkor fújjam el és gyújtsam meg a gyertyát újból hogy még egy plusz pontot szerezzek? Vagy főzzek vacsorát is? * teszem fel a költői kérdést, majd hátradőlök, miközben hosszú ujjaimmal az előttem lévő szalvétát piszkálom. Játékosan kezembe veszem azt, majd forgatni kezdem, és végigsimítok redőin. Mikor pedig kiszórakoztam magam, egyszerűen csak összegyűröm. pont úgy, ahogy általában mindennel ezt szoktam cselekedni. Először kedves vagyok, majd pedig a földbe döngölök, és ha kell eltaposok, könyörület nélkül. *
    - Miért mosolyogsz úgy, mint aki azt hiszi bármit megkaphat? Nem vagyok egy csillogó ékszer hercegnő, amire így kell vigyorogni! És egér sem vagyok, melyet elkaphat a cica... * nyújtom ki a lábamat, majd hirtelen előre dőlök, és kezemet az asztalon összekulcsolom.*
    - Akkor mesélj a határokról. Mit nem léphet át senki? Mi az, aminél már halál vár az illetőre? Vannak egyáltalán határok az életedben?
    Anonymous
    Vendég
    Vendég


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Vendég Csüt. Feb. 06, 2014 1:49 pm

    *Az óra után úgy döntött, hogy gyorsan neki áll a házi feladatainak, hogy ne kelljen este megtanulnia semmit. Így több lesz a szabadideje Brendának. Különben is úgy döntött, hogy este körbe néz a városba hátha lát valami izgalmasat és igyekszik magával rángatni barátnőjét, ha nem éppen Yannal tölti az idejét. Ha igen és ez van, akkor egyedül meg. Brenda mindig is szeretette a társaságot és persze szereti azt, hogyha vannak újak akik érkeznek így tud társalogni is velük. Mindig is érdekelte azt, hogy ki honnan érkezett majd amint végig gondolta ezt rá fog döbbenni arra, hogy azért még is jó itt. Shawn-t pedig elteszi láb alól mert nem tudja mit tervez a srác. Most jelenleg a diákkonyhán ücsörögve eszik és írja a házi feladatát.*~Lassan át megyek Hermionéba..~*Gondolja magába miközbe tanulja a történelmet.*
    Hunter Quinn
    Hunter Quinn
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Hunter Quinn Csüt. Feb. 06, 2014 2:11 pm

    *Azt mondják egy új helyen az első nap a legnehezebb. Ha ez így van, akkor Hunternek pofátlanul jó dolga lesz itt. Az órákhoz nem nagyon szól még hozzá, de mindig akadt valaki, aki odament és szólt hozzá pár kedves szót. Így előző esti feszélyezettsége is gyorsan elmúlt. Az órák után ehetne az ebédlőben is, de megkíván valami hazait. Ami, főzési képességeit tekintve vagy mirelit krumpli lesz, vagy popcorn. Tudja, hogy valahol van egy konyha a diákoknak és a folyosót jövő-menő emberektől többször is kér eligazítást, hogy biztosan odataláljon. Belépve megpillantja az asztalnál ülő lányt.*
    - Hali. *köszön mosolyogva, majd nekilát átkutatni a fagyasztót, hátha talál valami ínycsiklandó mirelitet. Zöldborsó, zöldbab ~Blöeh~ dínó alakú csibefalat, sültkrumpli ~igen!~ Az utóbbi kettőt kihalászva elkezdi ebéde elkészítését. Keres egy tepsit, a két zacskó tartalmát szanaszét szórja rajta és bevágja a sütőbe. ~Aki kitalálta a gyorsfagyasztást, az a legnagyobb isten a világon.. Talán a mágia és az óvszer feltalálója után...~
    Anonymous
    Vendég
    Vendég


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Vendég Csüt. Feb. 06, 2014 2:28 pm

    *Helar óráit szereti és talán ezért várja is a mentálmágia órát. Jesmon az egyik kedvenc tanára pedig ő aztán sohasem volt jó mentálból. Még a másik iskolában is megszenvedett vele hiszen az asztrál-mentál mágia órákon is bénázott. Itt valahogy érzi, hogy sikerült fel-fejlődnie. Ahogy olvassa az anyagot és eszegeti a bundás kenyerét a köszönésre fel figyelvén kiesik a kezéből vissza a tányérba.* - Szia!*Majd elkapja és újra bekapja a kenyerét majd megeszi.* - Ahogy látom nem csak én vagyok éhes. Hogy tetszik az iskola?*Érdeklődik a lány hiszen látta az órákon, de ő a szokásos társasággal ült akik most nincsenek vele. Persze,mindenkinek meg vannak a maga délutáni programjai.*- Az én nevem Brenda. Ha gondolod szívesen segítek valami ennivalót készíteni.*Mondja a lány majd utána a forró csokihoz lépve tölt magának. Az egyik Cameosos csinálta így bátran fog venni belőle.* - Kérsz te is? Az egyik társam csinálta. Mindig csinál valamelyikünk aztán ide tesszük, hogy bárki ihasson belőle.*Mondja a fiúnak és elmosolyodik.*~Szimpatikus srác… bár Eti is itt lenne.. megint el van tűnve.~*Gondolkodik, de igyekszik felejteni most és máson jár az esze.* - Az itteni ennivalók finomak szoktak lenni meg a konyhán magunknak szoktunk még csinálgatni. Ajj sokat beszélek ha zavar nyugodtan rám szólhatsz. Mikor érkeztél?*Érdeklődik felőle tovább és igyekszik befogni a száját.*
    Hunter Quinn
    Hunter Quinn
    .::Diák::.
    .::Diák::.


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Hunter Quinn Csüt. Feb. 06, 2014 2:51 pm

    *Mosolyogva lép be, köszön, majd mikor a lány felnézve kiejti a kezéből a villát pofátlanul elvigyorodik. Ilyen reakciót sem gyakran vált ki, főleg nem ilyen lányokból. Ez a példány viszont úgy tűnik szeretne beszélgetni, hát legyen. A fagyasztóból ki-kipislantva válaszol a ma már legalább ötödszörre feltett kérdésre.*
    - Eddig tetszik, nincs okom panaszra, mindenki akivel eddig találkoztam normális, vagy ha nem, akkor azt is jóindulatúan.*gondol itt tegnapi kísérőjére, Henrikre.*
    - Hunter. *mutatkozik be ő is tömören.* - Megoldom, valamivel muszáj elfoglalnom magam. Ráadásul ezt még én is el tudom készíteni. *emeli a magasba a hősiesen levadászott dinoszauruszokat.*
    - Tetszik az ötlet. Igen, kérek. *bólogat hevesen a csoki szó hallatán. Addig is jut valami a gyomrába, amíg a dínók elszenvedik a lokális felmelegedést a sütőben. Közben még egyszer végigméri a lányt. Meg kell állapítania hogy tényleg nagyon csinos. Talán okos is, bár az a tapasztalata, hogy akik sokat tanulnak, azért teszik, mert nehezen fogják fel, amit olvasnak.*
    - Dehogy zavar, addig se unatkozom. *mondja mosolyogva.* - Amúgy tegnap este érkeztem, szóval, majd mielőtt itt hagysz... el tudod mondani, hogy jutok vissza a Cameos-körletbe?

    Ajánlott tartalom


    Diákkonyha     - Page 3 Empty Re: Diákkonyha

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Csüt. Márc. 28, 2024 4:11 pm