Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Norvégia

    Mesélő
    Mesélő

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Mesélő on Hétf. Ápr. 01, 2013 11:51 pm

    *Amanda elsőre szavaira megvetően felnevet a férfi, Morten pedig csak fintorogni tud. A fiú agyában lassan egy terv körvonalazódik ki, de ahhoz még várnia kell egy kicsit. Így hát némán hallgatja az apját.* - Dehogynem! Mint mondtam, neked jobb helyed lesz a Pokolban, kislány! *sziszegi a fickó, arra pedig, hogy ő kell felnevet.* - Te? Egy ilyen engedetlen csitri? Belőled még jó katona se válna! Nincs szükségünk egy ilyen megbízhatatlan alakra! *horkant fel.* - Épp olyan megbízhatatlan vagy, mint az a kétszínű apád… *fröcsögi színtiszta gyűlölettel fűszerezve. Nem fog neki egy gyerek tippeket adni, nem is l enne hajlandó belemenni a játékba. nem, ahhoz túl sokat kockáztatott már.* - Az én fiam is könyörgött az apádnak, és tudod mit tett?! Kíméletlenül leszúrta! nem fogok szívességet tenni nektek! *üvölti önmagából kikelve. Nem hatja meg a kérés, se a könnyek. Nem, ő ezt eltervezte, hogy végre is fogja hajtani. Csakhogy egy bökkenő van: Morten és a kis terve. A fiú felbukkan ismét a lány bátyjával és annak barátnőjével.* - Le is mondtam, csak azért, hogy továbbélhess feleli nyugodtan, de egyelőre több szót nem intéz a húgához. Helyette Morten ugrik oda a sérült lidérchez, és igyekszik helyretenni azt.* - Engedd, hogy segítsek! Utána jobb lesz, ígérem!*szól nyugodt, bíztató hangon. Ha Amanda nagyon sokáig mocorog, akkor kénytelen óvatosan a földre szorítani, majd úgy gyógyítja meg a lányt. Aztán felkapja a fejét, az apjához beszél egy kicsit, majd Lovise felé fordul.* - Hozd a kocsim! Lelépünk! *kiáltja a lánynak, aki kirohan a szobából, egészen a garázsig, majd a Fordnak álcázott Porschéba pattanva kihajt az útra. Eközben Morten meg Philip gyengéden felkarolják Amandát és két oldalról támogatva elindulnak vele kifelé. Az angyalok nem mernek közbe lépni, néma undorral figyelik, ahogy elhagyják a házat. Odakint aztán Amandát befektetik a hátsó ülésre, Lovise átmászik az anyós ülésre, Phil pedig bemászik a húga mellé. * -Ne aggódj, Mandarin, minden rendben lesz!* suttogja miközben félresöpri a lány arcába lógó hajtincseket. Az angyalfiú pedig bepattan a volán mögé. * - Mi lesz Ariannel?*kérdi a lány.* - Vagy előmászik a motorbőgetésre, vagy megtalál, ha akar*vonja meg a vállát a srác, és tényleg elég hangosan bőgeti a motort. Vár pár percig, háta előmászik a haverja, de ha nem, akkor elhajtanak innét jó messzire.*


    _________________
    A Mesélő irányítói: Castin Noyers, Jesmon Helar, Loras M. Merlioth és Rebecca Taylor.
    Amanda Helgesen
    Amanda Helgesen
    .::Diák::.
    .::Diák::.

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Amanda Helgesen on Kedd Ápr. 02, 2013 12:06 am

    *Nem tudom, nem figyelek azokra a dolgokra. El akarok menni.. de nem tehetem, nekem a bátyám kell. Hallom a hangját, de remegek és minden energiám elszállt. Rászólok Mortenre és a tekintetemet rászegezem, de már nem tudok megfeszülni, hagyom magam. Mit tehetnék?* - Kinyírom…*Suttogom halkan, de nem tudom mit csináljak jelen pillanatban nem ez az alkalom. Más volt a célom, de az meg van viszont Thornak lesz még egy bosszú hadjárata úgy érzem. Hagyom, hogy vigyenek, és amikor a kocsiba beülünk én odabújúk Philiphez és jó szorosan átölelem.* - Hiányoztál..*Mondom neki és becsukom a szemem és igyekszem megnyugodni. Nem tudom milyen érzés fogott el jelen pillanatban, de bármit képes lennék megtenni érte. Viszont ennyi év kellett, hogy megtaláljam, de nem tudom képes lennék legyőzni ezt az egészet. Az biztos, hogy a csajjal is beszélnem kéne és kénytelen vagyok elfogadni, hogy ő Phil barátnője. Nincs más választásom. Azt hiszem valami más fog történni ezek után és nem tudom mi. Valami Arianről beszélnek, de most jelenleg a bátyám illatát szippantom be és igyekszem megnyugodni. Mortennel is beszélnem kell tartozom neki pedig nem kellett volna.* - Mivan.. már előbb lejöttem mint ahogy kimondtátok a nevem. Mi az úti cél?*Teszi fel a kérdést és ő is beül az autóba aztán valamerre elindulnak. Mennyi minden fog történni még? Nem tudom… viszotn azt igen, hogy valamit érzek belül..*


    _________________

    Az érzelmet elrejtő lidérc. Az angyalvadász aki nem tud túl lépni az angyalutálaton. Nem tud uralkodni magán és csak a legjobb barátaira hallgat. Ha beszólsz visszaszól. Kiszámíthatatlan és jelenleg egyetlen egy cél hajtja a bosszú. Megtalálni a testvérét, hogy maga mellett tudja. Vajon megfog valaha változni? Meddig megy el a lány és milyen meglepetést és titkokat tartogat?

    Castin Noyers kiszámíthatatlan lidérce... Philip Helgesen kishúga
    Mesélő
    Mesélő

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Mesélő on Kedd Ápr. 02, 2013 12:17 am

    *Amikor Amanda suttog, akkor Morten akjai keserű mosolyra húzódnak.* – Ne folyjon feleslegesen több vér! *csóválja a fejét miközben stabilizálja a lány állapotát. Utána még rendezkednek egy sort, Morten pedig elszánja magát a nagy lépésre. lelépnek. Ő, Philip, Lovise és talán még Arian is. Lelépnek. Itt hagyják Norvégiát, és igyekeznek minél messzebbre kerülni ettől a fertőtől, amit az apja az otthonuknak nevezett. A kocsiban aztán Philip gyengéden a karjába zárja Amandát, Lovise pedig összepréselt ajkakkal figyeli a hátsó ülésen lezajló jelenetet.* - Ne féltékenykedj már! Csak a húga!*böki oldalba vigyorogva a szőkét, mire az zavartan rápislog.* - Nem vagyok féltékeny, csak elgondolkoztam…*dünnyögi halkan, de ugorjunk vissza a hátsó ülésen lévőkhöz.* -Te is nekem hugi, de nem tehettem mást…*suttogja a lány fülébe, és az sem izgatja, hogy a makulátlan öltözéke tönkremegy. Neki csak az a fontos, hogy a kishúga biztonságban legyen, és hogy végre elmehessenek innét. Aztán, mikor felbukkan Arian, akkor Morten vidáman felnevet.* - Jól van haver! Akkor két választásod van: Vagy betuszkolod magad a hátsó ülésre, vagy mész a csomagtartóba!*vigyorog szélesen a srác. Arian talán sose látta ilyen felszabadultnak a fiút.* -Honnan is jöttél, csajszi?*kérdi Lovise, majd ha választ kaptak, és Arian befért valahogy a kocsiba, akkor Morten felszusszant, és benyomja a gps-t.* - Akkor pajtás, az úti cél: Fair Isle! *vigyorog Morten, bepötyögi az úti célt, majd a gépet követve szépen eljutnak a kikötőig, aztán onnan valahogy elkeverednek a szigetre.*


    _________________
    A Mesélő irányítói: Castin Noyers, Jesmon Helar, Loras M. Merlioth és Rebecca Taylor.
    Morten Toov
    Morten Toov
    .::Diák::.
    .::Diák::.

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Morten Toov on Kedd Aug. 13, 2013 5:04 pm

    //még a tegnap este, csak nem tudtuk kijtászani//
    *Különös dolog történt vele délután, kutyasétáltatás közben ugyanis a dögmelegben egy csuklyás alak letámadta őt! De nem csak letámadta, hanem kényszerítette arra, hogy emlékezzen. Emlékezzen olyan dolgokra, amikor rég elfelejtett már, sőt nem is tudta, hogy megtörténtek egyáltalán. Így ennek a találkának hála Morten Toov visszatért Norvégiába, Larvikba. A házuk kertjében ül– igen, komolyan volt hülye, hogy kockáztatott –, és énekel.* - Come little children, I'll take thee away, Into a land of enchantment, Come little children, The times come to play, Here in my garden of shadows. Follow sweet children, I'll show thee the way, Through all the pain and the sorrows, Weep not poor children, For life is this way, Murdering beauty and passions *halkan énekelgeti azt a bizarr dalt. Sötét színű ruhákban gubbaszt az árnyékban, és megpróbálja felidézni azt az emléket, amit látott. A szemét lehunyta, így nem venné észre a közeledőket, bár a sötétség elrejti őt, na meg a fűben lapulnak a kutyái is ugrásra készen. Hogy miért is jött vissza? Először is. Felhívta az apját, de csak a hangposta szólt, neki márpedig tudnia kell néhány választ. Másodszor. Az a furcsa emlék visszacsalogatta őt, és Morten eléggé bízik abban, hogy ismeri az apját, így az nem bántja őt. Végül is, eddig se őt bántotta, hanem Ariant. De mivel a szeretteit biztonságban tudja, ezért nem fél Thortól. Sőt, ha szükséges fegyvert is fog használni, bár semmi kedve nincs harcolni. Békés szándékkal jött, és békésen is óhajt majd távozni. Majd, ha megkapta azt, amit akart.*



    _________________
    Mortennek nem volt felhőtlen élete, és ez meg is látszik a viselkedésén. A legfőbb célja az, hogy megvédje a tulajdon apjától a szeretteit. Más nem is fontos neki.

    Tyaeloria Perathon norvég angyala
    Ian
    Ian
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Ian on Kedd Aug. 13, 2013 6:11 pm

    *A sötétségben egy lidércet állít meg maga előtt. Két angyal fogja le és az éppen az angyalra néz. Morten kiszúrhatja a jelenetet,de messziről sötétben lévő alaknak tűnnek.* - Tudod itt már az a legnagyobb baj, hogy nincs mit megbocsájtani…*Egy mozdulattal levágja a lidérc fejét és ránéz a katonáira.* - Takarítsátok el!*Szólal meg parancsba adja majd az egyik katona megdermedve észleli a fiút a fa alatt. A férfi ráfigyel az angyalra majd amikor mutatja felvonja a szemöldökét.* – Elkapjuk?*Ekkor ránéz és gyilkosan tekint az emberire.* - rajtam kívül senki nem emel kezet a fiamra. tegyétek a dolgotokat!*Meghallotta a dallamot is. Megvárja míg az emberei eltűnnek majd egy darabig ott áll és nem tudja, hogy még is mit csináljon. Nem ő aztán nem fogja elkapatni a fiáát pedig akkor megmondta a telefonba ne merészeljen ide jönni. Ahogy látja a férfi nem sikerült ezt a parancsot megtenni. Kitárja korom fekete szárnyait és elindul a fiú felé majd meg áll szembe vele.* - Amikor azt mondtam ne merészelj ide jönni még egyszer, mert a fejedet fogod veszteni.. látom mennyire hallgatsz apádra.*Szólal meg majd ugye neki dől a fának, de egyenlőre nem tesz semmit.* - Hirtelen eszedbe jutott a dallam?*Néz az ég felé ahol megjelennek a csillagok. Régebben sokat bámulta, miért nem tudja újra kezdeni? Mert eluralkodik rajta a bosszúvágy.*


    _________________

    Talán másodszor sikerül a tervét végre hajtani. Testvérét a saját örületébe kergetni és megszabadítani őt a jótol. Ő maga a pokol és ugyanúgy viselkedik mint a testvére csak épp ellenkező esetben. Iant a rossz hajtja és bármit megadna azért, hogy újra lássa szenvedni testvérét...

    Castin Noyers kiszámíthatatlan angyala
    Morten Toov
    Morten Toov
    .::Diák::.
    .::Diák::.

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Morten Toov on Kedd Aug. 13, 2013 6:22 pm

    *Morten, mivel csukott szemmel gubbaszt a fa alatt nem veszi észre a jelenetet, de a kutyák felfigyelnek rá, és a vérszagot megérezvén vad morgásba kezdenek. Morten kinyitja a szemeit, de addigra már eltakarították a holttesten, sőt az apja már ott is termett előtte. Számított rá, hogy hamar elő fog kerülni, így hát igyekszik elfojtani azt a számító mosolyt, ami igen csak igyekszik kiülni az arcára.* - Nyugodtan lecsapathatod a fejemet, nem különösebben izgat. Különben is, akkor visszatérhetnék kísérteni egy-két személyt *vonja meg a vállát, majd halkan füttyent egyet, és a három kutya körbeállja őt. Lassan feltápászkodik a földről, hogy az arca nagyjából egy magasságban legyen az apjáéval.* - Tudod milyen ez a tinédzserkor. A gyerekek folyton lázadnak a szüleik ellen *jegyzi meg halkan. Majd a dallamos dologra bólint.* - Ezek szerint nem hallgattad meg az üzenetrögzítőt. Akkor azt is sejtenéd miért vagyok itt *sóhajt fel. Azért legalább azt remélte, hogy az apja kegyeskedik meghallgatni az üzeneteit.* - Tulajdonképpen lenne néhány kérdésem. Csupán néhány válaszra lenne szükségem, és már itt sem vagyok *rándítja meg a vállát, és a bal kezét ráhelyezi Orion fejére. A kutyák nagyon nem szimpatizálnak Thorral: vicsorognak, morognak, a fogukat csattogtatják a férfi felé. Nos, legalább a fiúnak akadnak segítői. Meg hát köztudott tény, hogy az állatok megérzik a rossz embereket, és most ez a helyzet Thornál is.* - Szóval, hajlandó vagy válaszolni nekem néhány kérdésre, vagy máris mehetek? *kérdi nyugodtan a fiú. Furcsamód, most, hogy tényleg biztonságban tudja a szeretteit már egyáltalán nem remeg a hangja Thor közelében.*


    _________________
    Mortennek nem volt felhőtlen élete, és ez meg is látszik a viselkedésén. A legfőbb célja az, hogy megvédje a tulajdon apjától a szeretteit. Más nem is fontos neki.

    Tyaeloria Perathon norvég angyala
    Ian
    Ian
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Ian on Kedd Aug. 13, 2013 7:13 pm

    *A férfi oda sétál Mortenhez. Látja a kutyákat arra csak elmosolyodik.* - Ne aggódj nem foglak bántani.*Néz a másik szemébe és érdekes ahogyan állnak ott egymással szemben. Aztán figyeli az emberit akik éppen vitatkoznak. Éppen járőröznek és nem igazán figyelik őket. Thor meg mondta hagyják most őket békén amíg nem jelez nekik.* - Amikor lázadnak akkor kapják meg a magukét..*Feleli csendesen és igen Thor pontosan ezt tette, de hát nem igazán tehet arról. Morten mindig lázadó fiú volt a szemében hiszen nem tette sohasem azt amit ő akart és mindig kellett használnia valamilyen fegyvert ez esetben Ariant.. Az üzenetrőgzítős dologra nem felel. Megkapta ám az üzenetet, de nem volt képes felhívni a fiút. Nem egyszerűen nem volt képes és azok után amik történtek nem érdekelné őt. Már régen megtehette volna, hogy kiatagadja, de valahogy egyedül lenne. Ezzel tisztában van.* - Nem lett volna képem felhívni téged azok után ahogyan elváltunk.*Mondja a fiúnak a szemébe és reméli, hogy a kutyák eltakarodnak előle.* - Megtiltottam a kutyákat.*Sóhajt, de nem igazán érdekli. Akkor követte el élete legnagyobb hibáját amikor kezet emelt Mortenre csak mert a fiú vágyott valamire.* - Csak a kérdések miatt jöttél? Akkor nekem is lenne egy. Hol vannak Helgesenék?*Néz gyilkosan rá majd ördögien elmosolyodik.* - Far Isle szép hely.. fontolgatom, hogy oda költözök.*Mondja a fiúnak majd megfordulva figyeli a háznál lévő angyalokat akik éppen kártyáznak.* - Talán az Akadémiát is megnézem magamnak a mi kis Amandánk nyílván oda jár.*Mondja a férfi és igen kicsit felkavarja ezekkel az információkkal az életet. Az akadémiáról onnan tud, hogy küldött oda kémeket szóval nem kell meglepődni Mortennek.* - Halljam mire vagy kíváncsi.*Mondja a fiúnak és reméli közben fel keltette az érdeklődését Mortennek honnan tudhatja ezeket az infókat. Thor sok mindent tud csak nem mondja. Elég sok mindenről tud mégsem tesz semmit. Ezzel a lépéssel tervez valamit direkt szólta el magát. Szóval igen.. Thor Toov nem tágít.*


    _________________

    Talán másodszor sikerül a tervét végre hajtani. Testvérét a saját örületébe kergetni és megszabadítani őt a jótol. Ő maga a pokol és ugyanúgy viselkedik mint a testvére csak épp ellenkező esetben. Iant a rossz hajtja és bármit megadna azért, hogy újra lássa szenvedni testvérét...

    Castin Noyers kiszámíthatatlan angyala
    Morten Toov
    Morten Toov
    .::Diák::.
    .::Diák::.

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Morten Toov on Kedd Aug. 13, 2013 7:36 pm

    *A furcsa mosolyra, meg arra, hogy nem bántja Mortent, a fiú csak elhúzza a száját.* - Persze, el is hiszem. Nálad jobb a lehető legrosszabbra felkészülni *feleli nyugodtan. Morten egyébként nem hajlandó levenni a szemét Thorról, megtanulta már azt a leckét, hogyha az apjával áll szemben, akkor résen kell lennie. A lázadásos dologra megvonja a vállát.* - Tudod, engedelmes lettem volna, ha nem kérsz tőlem olyan dolgokat, amiket igazságtalannak tartok, vagy egy cseppnyivel több szeretet kaptam volna tőled *reagál a megjegyzésre. A hangja őszintén cseng, hiszen ő sose hazudott az apjának. Oké, talán a hobbijaival kapcsolatban néha füllentett, de fontos dolgokról soha nem hazudott. * - Különben meg, te is voltál gyerek. Tudnod kellene, hogy a tinédzserek azért lázadoznak, mert szeretnének egy kicsit szabadok lenni *teszi hozzá, bár kötve hiszi, hogy képes hatni az apja – talán már nem létező – lelkére.* -Szóval mégis meghallgattad. Érdekes, hogy ennyire meglepődtél azon, hogy felbukkantam *jegyzi meg, de közben magában igencsak meglepődik az apja válaszán. neki, Thor Toov-nak nem lett volna képe felhívni a saját fiát, amikor arra bezzeg képes, hogy lidérceket öljön? Érdekes egy dolog.* - Nem. Pontosabban azt mondtad, hogy a hazádba nem vihetek kutyákat. Először is, nem élek veled. Másodszor, a kutyák csak a kertben vannak, így a tiltásod minden tekintetben nincs már érvényben *mondja halványan, ámde diadalittas mosollyal. Még ha az apja nem is vette még észre, de a fiú igencsak jól tud mára érvelni. Az első kérdésre bólint, majd a következőre felvonja a szemöldökét. Aztán döbbenet ül ki az arcára, és egy pillanatra mintha rettegés csillanna meg a szemeiben.* ~Ez nem lehet igaz…*dünnyögi magában. Megköszörüli a dolgát.* - Ha tudod a választ a kérdésre, akkor minek kérdezed? Tudod, hogy soha nem árulnám el őket, még akkor sem, ha megkínzol! A mentális védelmem meg sokkal erősebb, mint volt, szóval próbálkozz csak! *hangzik a válasz. Morten hangja most már nem annyira könnyed, mint az imént, mert teherként rakódik rá a lelkére a tudat, hogy az apja tudja hol vannak a szerettei.*- Tévedsz. Az Akadémiára Én járok. És elárulom neked, hogy oda nem tudsz bejutni! Az igazgatók ellen semmi esélyed! Az alapítók egyike egy volt Angyalvadász, de akad ott még egy több ezer éves Ősdémon is! Ráadásul én a helyedben a többi tanárt, igazgatót, igazgató-helyettest se becsülném le! Különben meg, azt hittem úgyse akarsz látni. Nyugodj meg, oda nem kell szülői értekezletre menned. Mivel én járok oda egyedül, akár iskolát is válthatok *rándítja meg a vállát. Oké, ebben most tényleg hazudott. De azért tud már annyira színészkedni, hogy alig észrevehető legyen a hazugsága. Majd felszusszant, és elbámul Thor mellett.* - Nem értek egy-két dolgot. Először is, miért törődtél velem kiskoromban, ha utána már nem? Miért tanítottál meg zongorázni, baseball-ozni, ha utána egyetlen fellépésre, vagy meccsre se jöttél el? Azt hiszed, nekem kedvem volt azokhoz? Nem, mindent azért csináltam, hogy megmutassam neked, mikre tanítottál. Csak annyit akartam, hogy büszke legyél rám! De sose se jelentél meg! *Ahogy felidézi a régi emlékeket, a lelkén ejtett sebek ismét felszakadnak, és vérezni kezdenek. Morten szemében pedig mintha ezüstös könnyek csillognának.* - De nem csak ezt akarom tudni. Mégis miért tetted ezt velünk? Azon már meg se lepődök, hogy félreléptél valakivel, az nem is érdekel. De magadhoz vetted Ariant, úgy, hogy közbe nem is foglalkoztál vele! A saját öcsémmel zsaroltál! Hogy mertél a saját öcsémmel zsarolni? Ráadásul, tudod mennyire fájt az nekem, hogy nincs egy testvérem se? Tudod mennyire rossz volt úgy élni, hogy egész életemben attól szenvedtem milyen lenne, ha lenne egy bátyám, de ő már nincs közöttünk? Tudod, hogy mennyire örültem volna, ha tudnám, hogy Arian a testvérem? *fakad ki teljesen. Nekidől a fatörzsnek, és lehajtja a fejét.* - Én egyszerűen nem értelek téged… *suttogja halk, elkeseredett hangon.*


    _________________
    Mortennek nem volt felhőtlen élete, és ez meg is látszik a viselkedésén. A legfőbb célja az, hogy megvédje a tulajdon apjától a szeretteit. Más nem is fontos neki.

    Tyaeloria Perathon norvég angyala
    Ian
    Ian
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Ian on Kedd Aug. 13, 2013 8:12 pm

    *A bántást komolyan gondolta. Ő aztán nincsen abban a hangulatban, hogy ő bántsa Mortent. Különben is még egy csapat lidércet el kell intéznie és azok most fontosabbak mint, hogy a fiát kínozza.* - Gondolj csak amit akarsz, de szerintem már rég ide hívtam volna az embereimet és el kapattalak volna. Szóval így gondolkozz!*Mondja a fiának és igen valóban ha akarta akkor már könnyű szerrel elkapja a férfit. Mivel nem akarja ezt nem fogja és különben is a saját fiáról van szó. Az engedelmességre csak fintorodik.* - Nagyapádtól kaptam olyan pofonokat, hogyha nem engedelmeskedtem. Volt olyan is amikor megkorbácsolt csak mert nem mosogattam el.*Egyébként valóban így volt. Ha nem takarított ki akkor kapott egyet a náddal hiszen az erősebb és meg is van a nyoma amit Morten sohasem láthatott. Jó volt a gyerek kora Thornak csak szigorú volt az apja.* - Sohasem lázadtam, mert folyamatosan szabályok mellett kellett éljek.*Mondja Mortennek és valóban rengeteg szabályt kellett betartani. Legidősebb Thor szerette a szigort és ilyen régi módi volt. a meglepődésre csak sóhajt egyet. Nem számolt arra, hogy meg fog jelenni. Egyáltalán nem számolt arra, hogy visszatér a fia.* - Nem tudtam volna mit mondani és nem tudtam volna azt, hogy mit szólsz a dolgokhoz. Különben is nem szerettem volna ezt a témát megbeszélni legalább is nem most.*Sóhajt és valóban nem most akarta megbeszélni a témát. Thor Toov szereti halogatni a dolgokat viszont ami fontos azt azonnal megcsinálja.* - Valóban nincs már érvényben ezért sem kezellek úgy mint az ellenséget. Azzal, hogy elmentél ezt vívtad ki Ariannel.*Dünnyögi a fiúnak és valóban ilyen a férfi. Aztán Thor meglepően tudja a dolgokat és olyan dolgokat amikre Morten meg is lepődik. ördögien el is mosolyodik és igen valóban vannak ott kémjei köztük a kis nevelt lánya is. Ez most mellékes. Aztán Far Isléről ecsetel és célozgat.* - NE izgulj nem tervezek betörni az akadémiára viszont ki tudja kiben bízhatsz meg ott.*Mondja Mortennek és kicsit paráztatja a fiút és a képességét is használja a meggyőzést. Aztán ahogy hallja a kérdéséeket kicsit meglepődik és sóhajt egyet.* - Büszke vagyok rád.*Jelenti ki majd elfordul.* - Mindig is büszke voltam rád azért, mert nem lettél olyan mint én. Anyád és a bátyád elvesztése után minden megváltozott és úgy akartalak óvni, hogy észre sem vettem azt, hogy nem foglalkozom veled. aztán minden késő volt és már nem a bosszú vágy vezérelt engem. Amanda és Philip Helgesen már célpontokká váltak, hogy amint felbukkan a lány mind a kettővel végzek. A lidércek elkapása is fontosabbá vált. Aztán már úgy viselkedtem veled mint a katonával. Arian édesanyja pedig jó ürügy volt, hogy amikor Kanadában voltam hozzá költöztem. Megígértem, hogy segítek neki abban, hogy megkeresem Arian nővérét. viszont megtaláltam, de a lány sajnos halott volt. Fel akasztva találtam meg és az édesanyja kiborult. Akkor itattam le és történt meg a dolog és Arian így lett. Sohasem beszéltem erről, mert Arian egy szégyen folt az életünkben.. mert nem tisztavérű.. szégyen folt, mert ő egy különc és természetesen mert, nem lehet tudni mi lesz belőle.*Feleli a férfi és ezt mind teljesen normálisan és igen valóban kitálal Morten Toovnak ha már annyira hallani akarja a dolgokat. Aztán elfordul a férfi és nem néz a fia szemébe mert valóban sok van a rovásán, de hát ezek alapján lehet látni.* - Arian egy veszély a számunkra aki egyik pillanatból a másikra lehet egy szörnyeteg.*Mondja a srácnak és ezzel arra is céloz, hogy megölné. Képes lenne rá.*


    _________________

    Talán másodszor sikerül a tervét végre hajtani. Testvérét a saját örületébe kergetni és megszabadítani őt a jótol. Ő maga a pokol és ugyanúgy viselkedik mint a testvére csak épp ellenkező esetben. Iant a rossz hajtja és bármit megadna azért, hogy újra lássa szenvedni testvérét...

    Castin Noyers kiszámíthatatlan angyala
    Morten Toov
    Morten Toov
    .::Diák::.
    .::Diák::.

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Morten Toov on Kedd Aug. 13, 2013 8:45 pm

    *Nem érdekli Mortent, hogy bántják-e őt, hiszen a saját épségénél sokkal fontosabbak nála a szerettei. Így hát őt megverhetik, megkínozhatják, meg is ölhetik, de ki fog tartani mind Arianért, mind Helgesenékért, mind pedig az elvesztett családjáért. Mert Morten ilyen. Az egoját igencsak megtörték a hosszú évek alatt, és az a helyzet, amibe az apja késztette olyanná változtatta őt, hogy Morten számára nem fontos a nyomorult kis élete, csak a családját tudja biztonságban.* - Nem félek az embereidtől. Emlékszel? Megtanítottál harcolni. Az elmúlt időben pedig edzettem is. Ráadásul, az embereid eléggé gyengék és ostobák *vonja meg a vállát. Igazából könnyűszerrel legyőzné az összeset. Végtére is örökölte mind az apja, mind az anyja harci szellemét. De főként az anyjáét. Aki pedig ismeri Karitát, az tudja, hogy elég veszedelmes egy ellenfél, ha veszélybe kerülnek azok, akik a legfontosabbak neki. De ez most nem fontos. Arról, ahogy a férfi a nagyapjáról beszél, csak elkomorul az arca.* -  Ezt… Soha nem mesélted.* Jobban belegondolva Thornak szarabb élete volt, de ettől még nem kellett volna a fiaiét is elcseszni!* - Apa, tanuld már meg, hogy nem mindenki olyan, mint te! Ami lehet, hogy nálad használt, az nálam pont az ellenkezőjét érte el! Én nem vagyok olyan, mint te! *csóválja a fejét. Most már kezdi kapisgálni, hogy miért olyan az apja, amilyen.* - Nos, mi lett volna, ha mégis megpróbálod elmondani? Most már, hogy vettem a fáradtságot, és eljöttem idáig, kénytelenek leszünk beszélni *jegyzi meg. Ismét megjelenik az a makacs csillogás a szemeiben, ami talán Karitára emlékeztetheti Thor-t, végül is a nőnek is pont ilyen szemei vannak.* - Soha nem voltam az ellenséged, apa. Te akartad mindig is elérni, hogy azzá váljak *sóhajtja. Komolyan, nem érti a férfit. Aztán az ördögi mosolyra felvonja a szemöldökét, de nem hátrál, farkas szemet néz a saját apjával. itt az idő végre, hogy kiálljon magáért!* - Nem is jönne össze. És hidd el, tudom, hogy kiben ne bízzak *célozgat az apjára. Azért nem könnyű annyira beparáztatni a fiút, pláne, hogy ő ismeri az apja trükkjeit, de Thor egyáltalán nem ismeri Morten észjárását. Ez a dolog pedig jelenleg a fiú malmára hajtja a vizet. Bár a következő kijelentéssel Thor-nak igencsak sikerül meglepnie Mortent. Komolyan büszke lenne rá, vagy ez megint csak egy trükk? Honnan is tudhatná mire kell büszkének lennie, ha nem is figyelt sose oda a fiára? Nem, Morten szerint ez biztosan csak egy tréfa, azért mégis sikerül annyira elérzékenyednie, hogy a visszatartott könnycseppek mégis legördüljenek az arcán.* - De hisz neked sem kellene ilyennek lenned… Nem muszáj ezt csinálnod, apa… *mondja halkan.* - Pont, hogy a bosszúvágyad volt az, amiért nem tudtál megvédeni. Nem is tudod hányszor vertek meg azért, mert te megölted a szeretteiket… Abba nem gondolsz bele, hogy ugyanolyan vagy, mint aki elvette tőlünk Thorstein-t? Ő arra késztett téged, hogy gyilkolj. És mi van, ha a te áldozataidnak a családját arra készteted, hogy ők bosszút álljanak rajtad? Apa, én nem kívánom a halálodat, de ha így folytatod, kihívom magad ellen a sorsot.  Ugyanazt teszed a lidércekkel, amit a gyilkos veled tett! Te kívánod másnak, hogy olyan legyen, mint te? *szól halkan, majd ugye jön a történet Arian anyjával. Őszintén szólva nem volt kíváncsi a részletekre, de ha már itt tartunk…* - Sajnálom Arian családját… De ettől még nem teheted meg nem történtté a dolgokat, és nem is tagadhatod le! Én egyáltalán nem szégyellem Ariant! Ismerem őt, és tudom, hogy nem egy szörnyeteg! És meg fogom védeni őt mindentől és mindenkitől, mert a kisöcsém! *csattan fel végül, aztán a kutyák vad csaholásba kezdenek, mert kiszúrtak valamit a tetőn, ami immáron feléjük közelít. Aztán leszáll, behúzza a szárnyait, és rávigyorog az előtte álló két alakra.* - Technikailag nekem kell megvédenem, mert én vagyok az őrangyalotok, öcskös. Üdv, apám, rég láttalak élőben! Sok hülyeséget csináltál, amíg odafent voltam. Cöh, és mindent nekem kell helyreraknom, mert Uriel arkangyal kinyír! Mellesleges, valaki nem látta anyát? Itt bujkál valahol, de megint azt a hülye képességét használja, azt a metamorfot, vagy mit, és nem tudom hol lehet. *szólal meg maga Thorstein Toov, mire Morten elkerekedett szemekkel bámul rá.* -T-Thorstein? T-te hogy kerülsz ide? *dadogja, mire Thorstein ismét rájuk villant egy mosolyt.* - Ó, tudjátok addig cseszegettem az arkangyalokat, amíg le nem engedtek. Így megy ez a Mennyben. Amúgy néhány év után irtó unalmas egy hely, ráadásul a tükörtavon keresztül még a földi tévéket se fogni! Mondjuk az összes hülyeségeteket végignéztem, innen tudom például, hogy anya még életben van *dumál tovább fékezhetetlen jókedvvel, Morten meg nem tudja mire vélni a dolgokat. Él a bátyja? Él az anyja is? Mi van?! Ez neki túl sok, nekidől a fatörzsnek, és figyeli, ahogy a testvére – aki tisztára a kiköpött mása –, épp próbálja lecsillapítani a kutyákat. Aztán Morten nagy nehezen az felé fordul.* - Te tudtál erről? *kérdi a férfit, Thorsteinhez most úgyse lehet szólni, mert a kutyák jobban lefoglalják. Hiába, na, ő se kapott kutyát.*


    _________________
    Mortennek nem volt felhőtlen élete, és ez meg is látszik a viselkedésén. A legfőbb célja az, hogy megvédje a tulajdon apjától a szeretteit. Más nem is fontos neki.

    Tyaeloria Perathon norvég angyala
    Ian
    Ian
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Ian on Kedd Aug. 13, 2013 9:33 pm


    *Thornak már semmi sem számít. Sem a fia épsége és sem az, hogy ki az aki él és mozog. Mert ez nem számít neki. Egyáltalán hiszen Thor Toovnak már lényegében teljesen mindegy ki van a közelében nem bízik meg senkiben.* - Emlékszem hiszen nem hiába neveztelek ki, hogy legyél a vezérük.. mert ők gyengébbek, te erősebb vagy.*Mondja Thor majd hátra teszi a kezét és egy pár pillanatig nem felel. A nagyapjáról beszél és ugye elfordul majd felsóhajt.* - Sohasem kérdezted.*Feleli csendesen és valóban nem kérdezte a másik és ha kérdezte volna is akkor valóban az lett volna az első, hogy elmeséli ezt. Most meg persze ezt bánhatja hiszen nem történt meg. A fia szavai hallatán elmosolyodik. Büszke apa mosoly vagy csak színjáték.. nem lehet ki igazodni Thor Toovn hiszen ez már annyira köznapi, hogy meglepne bárkit is ezzel kapcsolatban.* - Valóban nem vagy olyan mint én, mert te annál jobb ember vagy.*Feleli csendesen ő soha nem lehetett ilyen férfi és lehet éppen ez a baj. Mennyi lidércet gyilkot le és hány lidérc szeretteit hagyta egyedül.. Mennyit küldött el Norvégiából csak azért, mert ő az aki mindenki ellenszegül. Thor mindig is így akarta megóvni a fiát, hogy ne legyen olyan akit elveszíthet.. Viszont Morten még is elveszített egyet. Amikor a fia beszélni kezd a férfi csendben sóhajt.* - Akkor most már tudom miért voltál kék és lila foltos és kellett annyiszor meggyógyítani téged. Miért nem szóltál erről?*Fordul szembe a fiával.* - Megtudtuk volna oldani és ha akkor nem lett volna késő.. de már mindegy.. Amikor már mindenki a te ellenséged nem tudsz mit tenni. Muszáj cselekedned.*Feleli a férfi és nem tudja mit vinni. Azt, hogy a halálát kívánják sokan is sejtgeti hiszen rengeteg áldozatot végzett már ki.* - Nem kívánom, de azt ami anyáddal történt, ami a bátyáddal történt.. érezzék csak a fájdalmat.. amit elvett Jorg Helgesen azt fogom elvenni Philiptől is.*Mondja sziszegve és igen valóban elhatározott terv. Aztán Arianről beszélnek ami már megint egy kényes téma és azt is elhatározta, hogy megöli a fiút. Talán előbb vagy utóbb, de inkább előbb mint utóbb. Aztán egy ismerős hang üti meg a férfi fülét amikor megszólalna és megdöbbenésére megdermed.* - Fiam.. te.. még is hogyan kerülsz ide?*Pislog a férfi és aztán Karitát emlegetve kikerekednek a szemei majd Mortenre néz. Valóban ez most sok neki is és a fiú kérdésére csak bólint nemlegesen. Ám valami közbe zavarja a tényezőt két angyal jelenik meg egy összevert fiút fogva.* –Uram! Bent ólálkodott a házban gondoltam móresre tanítjuk a kölyköt!*Szólalnak meg mire Thornak felcsillannak a szemei és valahogy most nem érdekli Thorstein őrangyalkodása.* -Neked helyre tenni mindent? inkább nekem kéne eltakarítani a szemetet. Úgyis itt van előttünk.. mér csecsemő korában meg kellett volna ezt tennem…*Feleli a férfi és valóban egy elhatározásra jutott. Arian felpillant majd ugye az angyalok eltűnnek és ránéz Mortenre.*- Szia tesó! Nélkülem sehová nem mész szóval sejtettem, hogy itt vagy. *Köhög Arian és feltápászkodik majd rápislog Thorsteinre majd Mortenre. Családi idill, nagyon remek és még Thor még jobban begőzölt és egyáltalán nem hiszi el, hogy Karita itt van.* - Beszélj csak nyugodtan. Thorstein Karita úgysincs itt ami meg Arianről van szó Morten búcsúzz el tőle..*Mondja a férfi és a sráchoz az embereit szólítja. Érdekes este lesz ám..*



    _________________

    Talán másodszor sikerül a tervét végre hajtani. Testvérét a saját örületébe kergetni és megszabadítani őt a jótol. Ő maga a pokol és ugyanúgy viselkedik mint a testvére csak épp ellenkező esetben. Iant a rossz hajtja és bármit megadna azért, hogy újra lássa szenvedni testvérét...

    Castin Noyers kiszámíthatatlan angyala
    Morten Toov
    Morten Toov
    .::Diák::.
    .::Diák::.

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Morten Toov on Kedd Aug. 13, 2013 9:59 pm

    - Akkor arra is emlékezhetsz, hogy néhányat sikerült is jó útra térítenem *mosolyodik el halványan. Mert Mortent amint kinevezték egy csapat vezérévé, onnantól kezdve a srác azzal foglalkozott, hogy azoknak megmutassa a lidércek másik oldalát. És hatott rájuk.* - Egyébként ezzel is csak azt sikerült elérned, hogy a gyengébbeket védjem, akik jelen esetben a lidércek *sóhajtja. Majd ugye szóba kerül a nagyapja.* - Mert sose találtalak olyan hangulatban, hogy a családomról kérdezzelek *vonja meg a vállát. Igazából nem tudja mire is gondoljon pontosan. Sajnálja az apját, amiért ilyenné lett, de egyben dühös is rá, hogy ilyen gyengén viselkedik. Arra, hogy ő jobb ember csak megvonja a vállát.* - Te érted el, hogy az legyek *felel halkan. Végül is, tényleg Thor „nevelése” áll a háttérben. Majd ugye szóba kerülnek a lidércgyerekek meg a verés, mire ismét csak megrándítja a vállát.* - Úgy gondoltam, hogy ha elmondom, akkor őket is megölted volna családostul. Csak védeni akartam őket tőled *feleli csendesen. Érdekes egy fiú. Megvédi azokat, akik annyiszor megverték őt, csak azért, hogy az apja ne bánthassa őket. Mortennek sokkal fontosabb volt az, hogy az apjának a kezéhez kevesebb vér tapadjon, és hogy a lidérckölykök a családjukkal továbbélhessenek, mint a saját testi épsége. * - Dehogynem! Meg tudod oldani. Megpróbálod rendezni a viszonyokat, és ha az se megy, akkor el is költözhetsz *felel hevesen. Ő tényleg szeretné megoldani a problémát, és szeretné észhez téríteni az apját.* - Tudod nekem mi fáj a legjobban? Nem is anyám, nem is a bátyám elvesztése, hanem a tiéd *ismét lecsendesül a hangja, de felpillant, és ismét az apja szemeibe néz.* - Ők is eleget szenvedtek már *mondja halkan, majd jön az Arianes-ügy, na meg felbukkan egy régen látott személy is.* -Nyisd ki a füled, apa! Mondtam már, elértem, hogy őrangyallá váljak, és így feltámasztottak!*szusszantja türelmetlenül Thorstein, Morten pedig meglepetten mered hol az apjára, hol Thorsteinre. Aztán megjelennek Thor emberei, Morten agya pedig visszakapcsol, amint meglátja Ariant, és már ugrana is előre, hogy megvédje a fivérét, amikor Thorstein leinti őt.* - Igen, nekem. Csak nem képzeled, hogy bántom a fivéremet? *szusszantja, Morten szemeiben pedig a düh és az aggodalom vegyül.* -Arian, miért nem maradtál a seggeden? *sziszegi, majd Thor szavaira Thorstein a fiú és az apja közé áll.* - Ó, pedig nem hazudok!*vigyorog. Nos, Thorstein nem túlzottan egy szívbajos alak. Közben Morten is előreveszi a fegyvereit, és ő Arian mögé kerül. Ebben a pillanatban kivágódik a hátsó ajtó, és a csapat egyik tagja, egy szőke lány lép ki rajta. Szemeiben lángol a harag, és szinte Thor összes emberét félrelöki, ahogy a családhoz közelít. Útközben valamiért magasabb lesz, nőiesebbé az alakja, a szőke hajtincsek pedig feketére váltanak. A szeme elszíneződik, a haja megváltozik, az arca átalakul. Az Arian-Morten-Thorstein trió mellett már a valódi alakjában áll.* - Anya? *suttogja neki halkan Morten. Emlékszik erre a lányra! Ő volt az, aki az anyja nevében adta neki a harmonikát, a meccsire is elment! Többször érte ment a suliba, sőt volt olyan, hogy megvédte a lidércektől. Az anyja valójában mindig is mellette volt? *  -Na, végre, anyu! Azt hittem sose jössz elő!*szusszantja bosszúsan Thorstein, mire az anyja vet rá egy pillantást.* -Már vártalak Thorstein, nem számoltam rá, hogy ennyi ideig kérted magad. Kaptam egy üzenetet, hogy lejössz.*pillant a fia felé, aki nekiállt dohogni, hogy előbb is előkerülhetett volna, de Karita helyette a volt férjére szegezi a tekintetét.* - Ha bántani merészeled akármelyik gyereket is, én elevenen megnyúzlak, Thor Toov! Meguntam már, hogy szórakozol a kisebbik fiammal! És azt is, hogy szerencsétlen fiún vezeted le a hülyeségeidet. Minden emberedet hívd vissza, mert nem állok jót magamért!*cseszi le gyilkos dühvel a férjét, mire Thorstein vigyorogva hátrasúg a fivéreinek.*-Ő az egyetlen, aki helyre tudja tenni apát! –És akkor eddig miért nem tette meg?!*háborodik fel Morten miközben Ariant igyekszik meggyógyítani.* - Azért, mert ugye csak miattam képes aktivizálni magát  *vonja meg a vállát Thorstein. Eközben Karita már csak néhány lépésnyi távolságra van Thortól.* - Elmondom neked mi lesz, szívem, vagy normális apja leszel mindhárom gyereknek, vagy mehetsz a Pokolba, esetleg abba is kiegyezek, ha jó messzire elköltözöl, mert nem tűröm el, hogy bármelyikre is kezet emeljél! Világos voltam?*hordja le a férfit. Irtó dühös. Úgy tűnik, Karita megunta a bujkálást, és azt, hogy Thor szórakozzon a fiúkkal.*


    _________________
    Mortennek nem volt felhőtlen élete, és ez meg is látszik a viselkedésén. A legfőbb célja az, hogy megvédje a tulajdon apjától a szeretteit. Más nem is fontos neki.

    Tyaeloria Perathon norvég angyala
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Vendég on Szer. Aug. 14, 2013 12:34 am

    *Nem egyszerűen képtelen voltam felfogni mi történt. Ott feküdni a földön és rápillantani Mortenre szégyelltem, de nem bírtam a fenekemen maradni. Tudnom kellett, hogy jól van e. A vérdíjra rápillant Mortenre és Karitára.* - Mi történt? Családi idill? Philip örülni fog ennek…*Mondom majd rápillantok a fivéremre. Aztán a másikra is és felvonom a szemöldököm.* - Nem említetted, hogy a bátyánk az ikertesód..*Nézek Mortenre majd elmosolyodok.* - Nem bírtam meglenni a fenekemen. Eliana nálunk van lefektettem a vendégszobába és meg akartalak nézni, mert nem vetted fel a telefont. Aztán ugye a vérdíj..*Mondja Mortennek és ijedten ránéz az apjára és valóban félek az apámtól, de nem tudom azt, hogy most mi lesz. Jelenleg nem bírnék többet mondani. Elkezdek köhögni majd ahogy köhögök szó szerint vért.* - Menjünk haza tesó. kérlek..*Kérem Mortent és ahogy nézem remélem belemegy. Elég volt Thor viselkedéséből aztán ránézek a másik fivéremre is hátha velünk tart.* - Különben is beszélnünk kell majd..*Nézek rá majd remélem sejti mit akarok tőle.. mi a fenéért jött ide egyedül. Thor nem képes megszólalni, de nem is baj.. nem akarom látni egy darabig az is biztos.*- Menjünk máár..*Nézek Mortenre és már otthon akarok lenni.*
    Morten Toov
    Morten Toov
    .::Diák::.
    .::Diák::.

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Morten Toov on Szer. Aug. 14, 2013 12:41 am

    *Arian kérdésére Morten halványan elmosolyodik.* - Inkább nagy meglepetés show, de mindegy is. A lényeg, hogy te jól legyél… *felel halkan, miközben a fél-tesója karja alá nyúl, hogy megemelje. Thorstein csúnyán elfintorodik az öccse szavaira.* -Nekem nem is örülsz? – De örülök nektek, csak… Előbb haza kell vinnem őt… - Majd segítek öcsi*majd egyszerre talpra állítják Ariant. Morten türelmesen hallgatja őt.* - Hát, pedig megpróbálhattál volna. Eliana nálunk van? Na, szép. Majd bemutatom neki a családomat. Apámat leszámítva *vigyorodik el, mire Thorstein felsóhajt.* - Hát pedig tulajdonképpen azok vagyunk. A tökéletes génjeinket anyától örököltük…*magyarázza, mire Karita hátraszól, hogy bizony, ez így van.* - Persze, persze tudom. Amúgy nem bántott volna. beszélgettünk *magyarázza, és a két srác eltűnik a színről Ariannel. Morten még vet hátra egy pillantást a szüleire, és majdnem felnevet, ahogy látja, hogy az anyja végigrángatja Thort a kerten.* - Azt hiszem, nem ártana egy cseppnyi értelmet vernem az üres fejedbe, drágám! *hallható még, ahogy nő a férfihoz beszél. Thorstein amúgy egész után viccekkel fárasztja a fiúkat, Morten meg inkább azzal foglalkozik, hogy Arian meglegyen. Karitáért meg nem kell aggódni, tud ő vigyázni magára.*


    _________________
    Mortennek nem volt felhőtlen élete, és ez meg is látszik a viselkedésén. A legfőbb célja az, hogy megvédje a tulajdon apjától a szeretteit. Más nem is fontos neki.

    Tyaeloria Perathon norvég angyala

    Ajánlott tartalom

                                              Norvégia - Page 2 Empty Re: Norvégia

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Szer. Feb. 19, 2020 3:52 pm