Fyron Akadémia

Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!

Keresési feltételek
Az eredmények megjelenítése: Hozzászólások Témák
Bővített keresés

Ön nincs belépve. Kérjük, jelentkezzen be vagy regisztráljon

Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

2 posters

Amarilla és Thomas beszélgetése

Amarilla Darwin

Amarilla Darwin: .::Igazgató: Sylorina::.

Post n°1

Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Amarilla Darwin Szer. Ápr. 16, 2014 9:07 pm

[ Ahol Illa fogva van tartva csaknem pincében hanem az egyik szobában.]

*Ahogyan a szobában fekszek elgondolkodok azon, hogy mit csináljak. Ezzel most hálásnak kéne lennem, hogy felhozott a szobába nem hiszem el azt, hogy végül is mit csináljak. Össze zavardtam. Néha azt sem tudom mit gondoljak Kaeldirről. Mit gondoljak erről az egészről vajon megéri? megéri megkockáztatni hogy belemegyek abba, hgy itt maradok. Nem mozdultam ki a szobából nem. Gondolkodni szeretnék és megpróbálni azt is, hogy Sammel felvenni a kapcsolatot. Tényleg nem keress? nem érdeklem őt? elfelejtett mindenki!? Nem hiszem el.. az én drága rebeccám és persze az én drága Gwenem.Nem tudom mi lesz ezek után. Nagyon szeretnék az akadémiában lenni, de ha ilyenek.. akkor beszélek Kaellel. Az ágyon fekszem és gondolkozom nem szeretnék semmit csak gondolkozni. Haggyjon mindenki békén, és csak akkor szólok ha hozzám szólnak.*

Thomas N. Summer

Thomas N. Summer: .::Iskola Pszichológus::.

Post n°2

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Thomas N. Summer Szer. Ápr. 16, 2014 10:00 pm

* NEm régiben beszéltem Khaeldirrel és engedélyezte, hogy külön, minden megfigyelés nélkül foglalkozhassak Amarillával, hogy " könyebben megtörhessem". Ami egyáltalán nem igaz, hanem hogy elmondjam neki, hogy Sam küldött és, hogy segíteni akarok. Már ha elhiszi nekem. Hisz én voltam az is aki annó legyengítette Amarilla mentális védelmét annyira, hogy Khaeldirék már betörhessenek. Szóval fogalmam sincs milyen érzelmekkel fog fogadni. Belépek az ajtón abba a szobába ahol Rillát fogva tartják. Majd mint egy szórakozásból, felhúzom magam egyszer a szemöldökfán. Közben ujjamal kikapcsolom a hangfelvevő és a kamera rendszert amit csak innen lehet ki és be kapcsolni. Aztán szólítom meg a nőt. Aki most, hogy így jobban megnézem nem is néz ki olyan rosszul.* - Szia! Azt hiszem nyugodtan tegeződhetünk mind a ketten elég idősek vagyunk hozzá. * Teszem hozzá. Aztán becsukom magam mögött az ajtót és ezzel kezdetét veszi a Khaeldir által további gyengítésnek hitt mentő akcióba való bevonás. * - Miről vannak emlékeid? * kérdezem meg tőle, mintha tényleg csak egy semleges beszélgetés lenne és a kamerák egyik vakfoltjába húzom a széket, hogy még véletlen se lehessen felvenni mit csinálok. *

Amarilla Darwin

Amarilla Darwin: .::Igazgató: Sylorina::.

Post n°3

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Amarilla Darwin Szer. Ápr. 16, 2014 10:42 pm

*Soha nem képzeltem el. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy Sam nem keres. Biztosan csak átverés… biztosra akart menni ezzel az egésszel, de mi van ha nem. Itt kell maradjak és elintézzem azt, hogy valahogy eljussak az akadémiára, megtudja tényleg nem érdeklem vagy Kael egyik manipulációja. Máshogy nem tudom elhinni. Szeretném tudni, hogy várnak rám..de ha nem akkor tényleg itt maradok. Végül is hónapok óta itt vagyok és azt hiszem kezdek megtörni. Amikor nyílik az ajtó és felnézek rá. Felvonom a szemöldökömet Ki a frász ez? Megvonom a vállam a tegeződésre még nem tudhatom ki ez.* - Ki vagy te?*Teszem fel a kérdést és egyenlőre nem válaszolok a kérdésére. Végig nézek a férfin nem tudom ki ez .* - Kaeldirnek dolgozol? Kérdezd őt ő mindent tud rólam.*Mondom Thomasnak hidegen, mert nem bízok senkiben. Nehezen bízom meg másokban, de így meg pláne. Kaeldir valahol elérte, azt, hogy megtörjön.. beszélni fogok vele, de nem tudom még mi legyen.*

Thomas N. Summer

Thomas N. Summer: .::Iskola Pszichológus::.

Post n°4

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Thomas N. Summer Szer. Ápr. 16, 2014 10:51 pm

* Mikor a nő egyből arra kérdez ki vagyok én válaszolok.* - Thomas N. Summer * soha nem mondom ki a második nevem csak jelzem, hogy ott van. Aztán amikor megkérdezi kinek dolgozom. A füzetbe ami nálam van ennyit írok. Sammael Crownak, de ne mutasd jelét annak, hogy írtam bármit is a füzetbe és ezt megmutatom neki közben pedig ezt mondom.* - Igen neki dolgozom. Miért kérdezed? * közben a lapra újabb sorokat vetek. Ő küldött, hogy segédkezzek a kimentésedben. * - Én tőled szeretném hallani. * mondom neki, miközben megint megmutatom a lapot. Majd megint sorokat írok amik így szólnak. Már készül a terv a kiszabadításodra, pontosan még nem tudom, mikor fog megtörténni ez az egész, de addig is légy türelemmel.* - Szóval? Hallhatnám ki vagy? Meg azt is, hogy Kaeldir miért akar megtörni téged? Miért gondolja, hogy a mentális védelmed még mindig olyan erős, hogy nem tud megtörni téged? * teszem fel közben az újabb és újabb kérdéseket.*

Amarilla Darwin

Amarilla Darwin: .::Igazgató: Sylorina::.

Post n°5

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Amarilla Darwin Pént. Ápr. 18, 2014 6:31 pm

*Amikor Thomas belép a szobába hidegen fogadja és már-már azon filozofál hogyan térjen lassan vissza az akadémiára. Aztán kap egy cetlit rajta „Sam” nevével és láthatja Thomas nem túl boldog Illa. Kicsit össze zavarodott az utóbbi időben és nem tudja hogyan álljon a dolgokhoz.A kimentés szóra csak felsóhajt..* - Lehet, hogy késő.. nem hal senki ne aggódj én nem köpök. Több hónap után miért most jutott eszébe ez az egész? Kaelék fenyegették, leveleket küldtek és nem jelentkezett. Mit vársz? Én már azt sem tudom hova tartozom nem hiszem, hogy hasznukat vennék annak, hogy ott vagyok. Különben is Nem jelentkezett se Reed se senki senkiről nem tudok semmit hónapok óta. Kael „sokat” törődött velem a maga módján és kezdek ide szokni.*Szegény nő, hogy miket kell át éljen és persze ez még a kezdett.* - Ha tényleg neki dolgozol akkor elmondhatnád mit gondolnak a többiek. Mi van velük Reedel mi van hiányol e… Sam mit gondol erről az egészről. Visszatérek hamarosan, de egyszerűen nem tudom mit tegyek és nagyon gondolkozom azon, hogy itt maradjak. Még egy fájdalmat nem bírok elviselni.*Megtört nőszemélyen látszik a változás és Thomasnak nehéz dolga lesz fel van adva neki a feladat. Kétségbeesett nő a földet bámulja nem is mer bele nézni Thomas szemébe.*

Thomas N. Summer

Thomas N. Summer: .::Iskola Pszichológus::.

Post n°6

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Thomas N. Summer Pént. Ápr. 18, 2014 8:18 pm

* Hallgatom Rilla mondandóját és megértem azt amit mondd.* - Nem tudtak mit csinálni, nem tudtak úgy jönni, hogy ne jöjjön rá Khael, hogy Sam ténykedik a háttérben. Én viszont ennek a csapatnak dolgoztam anno íy kevésbé volt feltűnő számukra, hogy újra megjelentem és nem is gondolja most Khael, hogy igazából ellene dolgozok, de nagyon óvatosnak kell lennem. Reedel kapcsolatban annyit tudok mondani, hogy eltűnt, nem tud róla senki semmit. Csak annyit, hogy sehogy nem lehet elérni és senki sem találja a férfit. Bár nekem vannak megérzéseim, de ezeket inkább hagyjuk. A lényeg az nem tudni hova tűnt. Sam, Becca és Gwendolyn aggódnak érted, de egyenlőre csak engem tudtak küldeni segítségként. Mást nem tehetnek, mert akkor Khaeldir megsejti, hogy szervezkedünk ellene.*

Amarilla Darwin

Amarilla Darwin: .::Igazgató: Sylorina::.

Post n°7

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Amarilla Darwin Pént. Ápr. 18, 2014 10:22 pm

*Amarilla válaszol Thomasnak amit nem igazán tud megérteni, hogy még is miért most ennyi szenvedés és elkötelezettség után.* - Ahha kitalálom egy gyáva féreg az van és nem mert lépni...*Mondja kiakadva és igen teljesen jogosan és persze szegény nőt átmosták, mert nem tudja azt, hogy még is mit csináljon. Reed közlésére nem felel, mert ő teljesen meglepődik, hogy eltűnt és látszik a kikészülés.. Illának vége.. tudni szeretne többet.* -Mikor hogyan !?*Néz Thomasra és igen teljesen kiakadt. Egyébként meg ha aggódik akkor is cselekedett volna.. ha nem ő akkor Becca vagy esetleg Dean vagy a bátyám... Thomas szenvedtem eleget nem szeretnék újabb szenvedést vagy arra vissza menni, hogy meghalt valaki.. nem élném túl. *Mondja a nő kikelve és persze majdnem elkezd sírni hiszen egy rossz hírt kapott^és végül is érthető..* - Teljesen el vagyok veszve. Ki az aki átvert és végül is na.. Figyelj nem bírom már. Eleget szenvedtem...vissza szeretnék menni, de nem mernék Sam szemébe nézni és különben is ő tartozik egy csomó magyarázattal...*Feleli férfi hiszen elég sok mindent kell mondania neki ez tény és való. Sammel hosszú beszélgetés lesz.*

Thomas N. Summer

Thomas N. Summer: .::Iskola Pszichológus::.

Post n°8

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Thomas N. Summer Szomb. Ápr. 19, 2014 8:06 pm

* Amikor Rilla azt mondja, hogy Sam gyáva, kezdi úgy érezni, hogy túl sokáig várt Sammael és már nem biztos, hogy a nő elméjét olyan könnyű lesz megmenteni. Végig hallgatja Rilla kérdését Reedről is és végül a könyörgést is ami arról szól, hogy mi van ha meghalt és, hogy össze van zavarodva.* - Rilla. Szólíthatom Rillának? Nos az egész egy nagyon bonyolult ügy. Első mondatára a válaszom az, hogy Sammael azért nem lépett, mert tudta, ha úgy lép akkor Khaeldir rájön és akkor az első dolga lett volna megölni magát. Nem olyan aranyos és kedves férfi akinek állítólagosan ismeri. A második kérdésére a válasz Február 7.-e óta nem tud róla senki semmit és azóta keresi mindenki, hogy hol van, bár az igazgatók nagyon csendben vannak szóval ők tudnak valamit, de senkinek nem mondanak semmit. Még nekem se. Se Jesmon, se Sammael, se Castin, túlságosan is csendbe burkolóznak. Valamint nemrégiben támadás érte az iskolát ahol meghalt egy diák is és most mindenki azzal foglalkozik, valamint a tegnapi nap folyamán lezajlott csatával ami állítólag már régóta tervezés alatt állt. Sammaelnek is a hirtelen adódott feladatok időveszteséget okoztak, de már készül a kiszabadításodhoz szőtt terv. A harmadik amit mondani akarok... nos... hát... az eléggé... nehezen mondató el. Rilla. Nekem köszönheted azt, hogy most ennyire bízol Khaelben. Az én feladatom volt az, hogy megtörjem a mentális védelmedet, hogy utána Sammael ellen fordíthasson téged és ahogy látom nagyon jól halad vele. Amikor megtörtem a védelmedet akkor még nem tudtam, hogy Khaeldir rosszra használ majd fel téged és azt amit én tettem veled. Óriási hibát követtem el. Akkorát amekkorát életemben még soha nem követtem el és most nem tudom, hogyan tegyem jóvá és most azért vagyok itt, hogy legalább egy részét jóvá tehessem enne, de teljes mértékig biztosíthatlak arról, hogy Khaeldir nem olyan mint amilyennek hiszed, a barátaid és a szeretteid ellen akar fordítani téged, hogy aztán megölesse őket. Nem kérem azt, hogy feltétlenül bízz bennem, de legalább ezt hidd el amit most mondtam neked és, hogy nem azért tettem azt amit tettem mert ellened és a szeretteid ellen akartam cselekedni, hanem azért mert azt hittem ezzel jót cselekedtem, de most már tudom, hogy hazugság volt amit mondtak nekem, Khaeldir nagyon könnyen át tudja verni az embereket, még a tapasztaltabb mentál mágusokat is mint én. Nagyon szépen kérlek, higgy nekem, hogy segíteni akarok rajtad és ki akarlak juttatni innen, hogy együtt lehess újra a szeretteiddel és a család tagjaiddal, hogy megint boldogan élhessetek együtt. ~ arról meg egyenlőre nem kell tudnod, hogy közben beléd szerettem~ * gondolja magában a végére, persze úgy, hogy Rilla ne halhassa semmilyen módon a gondolatát. Mert abból még inkább bonyodalom lenne. Szóval most várja a hosszú mondatára a reakciót.*

Amarilla Darwin

Amarilla Darwin: .::Igazgató: Sylorina::.

Post n°9

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Amarilla Darwin Kedd Ápr. 22, 2014 11:24 pm

*Amikor Thomas elkezd beszélni nem, tudok mit mondani rá. Persze valahol lehet igaza, de csak minimálisan, hiszen megbízok sikeresen Kaeldirben. A kérdésre csak bólintok és szusszantok. Nem tudom miért most miért ennyi idő után kellett lépnie Samnek. Örülhet annak, hogy nem öltek meg.* - Pedig hidd el, hogy az.. Kael rendes velem! Sam meg, ha lépett volna, akkor nem lenne ez…*Magyarázom, neki aztán Reedről feltett kérdésre csak pislogok. Ő nem ilyen.. Nem egyszerűen nem tűnhet el. Valami biztosan történt vele és nem az ő akkor sem ilyen. Megrázom értetlenül a fejem.* - Ne göntör falazz. Meghalt… nem olyan, aki eltűnik. Nézd, ismerem, ezer éve nem lépne le. Magyarázott nekem valamit, hogy bajba került egyszer és megfenyegették, ha nem vigyázz magára akkor persze vége lesz. Tudom ki tette, meg fogja bánni. Nem érdekel, hogy Noyers, Crow vagy Helar kis kedvence.. Nem fog érdekelni mi bekerül.*Magyarázom Thomasnak és nem mondom ki a bérgyilkos nevét. Arra, hogy meghalt egy diák meglepődöm és elkerekednek a szemeim.* - Ez nem mentség. Amikor engem elraboltak persze nem intézkedett rögtön. Ennyit erről. Egy diák fontosabb, mint a tanár. Akár bele is pusztulhat az egészbe Sammel Crow váltig hazudik, hogy meg akart menteni. Közben ül az író asztala mögött.*Mondom neki tele gyűlölettel szinte már az arcába és igen így érzek Samről, de nagy hiba, hiszen nem tudom, azt mennyire nincs igazam. Thomas elkezd beszélni, amire mondja hibát követett el és hirtelen felindulásból felpofozom.* - Ilyet soha többet. Két kapura játszadozol még is miért? Mi értelme!???*Mondom neki kicsit kiabálva és nem veszem észre, hogy közel vagyok hozzá.* - Nem érzem annak a jelét, hogy foglalkoznának velem. Ha Samnek annyira fontos lennék, akkor hamar cselekedett volna. Ennyi…*Azt hiszem kiveszekedtem magam, de elkapnám Thomas nyakát. Aztán vissza ülök az ágyra. A szemeim vörösen izzanak lassan enni kéne.*

Thomas N. Summer

Thomas N. Summer: .::Iskola Pszichológus::.

Post n°10

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Thomas N. Summer Szer. Ápr. 23, 2014 1:15 am

* Amikor nekiáll hogy Khael kedves vele a gyomrom felfordul attól, ahogyan hallom.* - Jah neked most ezt mutatja, de mégis ki kínzott egészen eddig, ki miatt haltál meg majdnem és nehogy azt mond nekem hogy Sammael Crow tette. MErt kötve hiszem, hogy itt volt testileg és ő kínzott, mert akkor Khael már rég megölte volna veled együtt. Khaeldir kínzott egész idáig. Ő miatta nem aludtál nem ettél és még ki tudja miket csináltak veled. Ő adta ki a parancsot arra, hogy törjenek meg téged és ahogy látom agymosásra is kiadta a parancsot. Te nem az az Amarilla vagy akit én megismertem, hanem egy gyenge utánzata annak. Azt se tudod saját magad ki vagy akkor milyen jogon ítéled meg mások cselekedeteit. Egy semmi lettél. Azt hittem ennél sokkal többre vagy képes, de most már látom, hogy te is olyan vagy mint az összes többi és könnyedén bedőlsz Khaeldir minden egyes apró játékának miután halálra kínzott téged. Egy SENKI vagy. * direkt kihangsúlyozom a senkit. Nem érdekel, hogy mennyire fáj neki, de ez a való igazság. Amikor nekiálltam megtörni Amarillát akkor egy sokkal erősebb nő állt velem szemben mint most. Én pedig azt a nőt akarom előhozni belőle aki képes volt küzdeni az ellen ami az ő énjét el akarta nyomni. A mostani inkább elhiszi amit mondanak neki, mint, hogy küzdenie kelljen.* - Meg tudod mit, ha tényleg meghalt Reed, bár én nem tudom és őszíntén engem nem érint szóval nem is érdekel, de jobb neki úgy így legalább nem kell látnia azt, hogy mi lett belőled, nem kell szégyenkeznie miattad. Nem kell elviselnie azt másoktól, hogy " nézd meg a te drágalátos barátnődet, amint egy kicsit több szenvedés érte feladta a harcot és olyan mint egy kezes bárány. Az a Khaeldir azt tesz vele amit akar. Csak meg kellett törnie, mint egy lovat." legalább nem kell ilyeneket hallania hanem helyette legalább békésen pihenhet a mennyben vagy ahol jónak látja. *teszem még hozzá, további idegi hatást rá helyezve azt akarom, elérni, hogy dühöngjön. Nem nem érdekel az se ha kiabál ugyanis a szoba hangszigetelt. Szóval semmi nem megy ki.* - Valamint már ne haragudj, de egy ilyen tanár esetében mint amilyen te lettél én is a diákot helyeztem volna előrébb. Gyenge vagy és szánalmas, bocsánat még szánalomra se vagy méltó. Olyan lettél, mint egy marionett bábu. Úgy mozogsz ahogyan Khaeldir fütyül. Ha azt mondaná dőlj karóba. Azt is megtennéd csak mert a drágalátos Khaeldir * miközben a nevét mondom eljátszom a lány aki szerelmes egy fiúba és mindent meg tenne érte pillantás és mozdulat sort* azt mondta neked, hogy ezt tedd. Ezek után én is bárkit eléd helyeznék. * A pofont viszont nem hagyom neki a kezét még félúton elkapom és elkezdem lefelé szorítani addig amíg észre nem veszem rajta, hogy már fáj neki. * - Ezt meg ne próbáld még egyszer. A döntéseimet pedig nem kértem, hogy felülbíráld. Valamint tökéletesen tudom, hogy kettős szerepet játszom, mert az én ötletem volt. Arra meg, hogy miért ez a válaszom. Érted te kis csitri. De még ezt se vagy képes felfogni, hogy ki akarlak innen szabadítani. Mert a kis csitri agyad képtelen felfogni azt, ha az ember segíteni akar neki. Mert olyan sötét vagy, hogy a fekete lyuk, hozzád képest Napként világít. *a kezét közben egyre erősebben szorítom és nem érdekel az se ha ez napokig meg fog látszani.* Mert fontos vagy neki is Helarnak is Noyersnek is és nekem is. De azt hiszem lemondhatunk arról, hogy valaha is visszakapjunk, mert ahogy látom, te döntöttél és rossz oldalt választottál. Ha annyira akarod akkor maradj itt és szenvedj örökké. De ha látni akarod a többieket, akkor fogadd el a segítségemet és bízz bennem. Vagy soha többé nem látod élve a szeretteidet. Te döntésed. Csak is a tiéd. * mondom és elengedem végre a kezét. Majd az ajtót becsapva magam mögött elindulok a lépcsőn lefelé, aminek az alján összefutok Khaeldirrel.* - Mára végeztem, majd holnap folytatom. * morgom neki aztán pár másodperccel később visszafordulok és utána szólok. * - Jah és én a helyedben nem engedném ki pár napig a házból. Kicsit erősebben szorongattam meg a karját és szerintem az most pár napig eléggé lila lesz. * teszem hozzá, majd kilépek a bejárati ajtón amit becsapok magam után és elindulok Jeff billiárd szalonjába kicsit lecsillapodni és billiárdozni egyet egy kevésbé barom, talán a jelenlegi Amarilla Darvinnál ép eszűbb élőlénnyel. Bár akkor lehet, hogy egy virág cseréppel fogok billiárdozni. Nevetek el magamban a gondolatra, majd egyenesen el is indulok az eddig gondolatban végig gondolt billiárd szalon felé.*

Amarilla Darwin

Amarilla Darwin: .::Igazgató: Sylorina::.

Post n°11

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Amarilla Darwin Vas. Ápr. 27, 2014 7:54 pm

*Soha életemben nem gondoltam volna, hogy sikerül Sammael ellen fordítaniuk. Végül is sikerült. Persze úgy vagyok vele, hogy a rémálom legyen vége szóval. Eddig elviseltem a bezártságot, de még is csak Kaeldir volt itt és nem Sam. Először nem szólalok meg arra, amit mond. Másodszorra pedig részben tudom azt, hogy valahol igaza van, de a makacsságom miatt nem tudom eldönteni az igazam.* - Sammael tovább hagyott volna, itt akkor valószínűleg már rég mellettük vagyok. Mintha most nem tudnám eldönteni, hogy mit akarok.*Mondom és izzik a gyűlölet a szememben és ez látszik rajtam. Vöröslik a szemem szerintem, de az éhségtől. Aztán elkezd engem szidni és csak pislogok reá. Most meg miért szid?* - Kicsoda vagy te, hogy mg mondd azt, hogy ki vagyok!? Még is ki vagy? Te nem ismersz engem és azt hiszed, ismered az énemet? Hát nem!*Mondom szinte az arcába és persze szint már üvöltök. Meg vagyok ijedve, hogy vajon mi lesz velem és nem tudom. Reed eltűnésénél viszont már sírva fakadok, és nem tudom, mit csinálok. Pofozásra készülnék, és igen megpofoznám Kaeldirt. Aki kettős szerepet játszik bizonyára nem tudja, mit csinál. Oh, mit meg nem adnék azért, hogy az akadémián lehessek, valahol vágyom már, hogy visszamenjek és igen, ha az kell, hogy megbízzak Kaelben akkor megcsinálom. Nem hiszem el, mit csinálok? A pofozás után a karfájásra elvenném, a kezem egyre jobban érzem, ahogyan megszorítja.* - Ereszd el ez fáááj…*Mondom neki és kénytelen vagyok hallgatni. Nem kérdés.. össze vagyok zavarodva és nem tudom hova tartozok. Aztán hallgatom tovább és már-már sírva fakadok és szeretnék elmenni innen….* - Értsd meg nem fog elengedni másképp. Még is mi az istent csináljak,!?*Amikor becsapja az ajtót rácsapok, és a földre esem.. elkezdek sírni a térdeimet magamhoz, húzom és az arcomat oda temetem. Nem tudom, mit csináljak és igaza van, de Kael nem fog elengedni csak úgy.. összezavarodtam és még saját magamat sem ismerem. Valaki segítsen, könyörgöm.. nem tudom, mit csináljak. Várhatom mikor fog visszajönni Thomas nem tudom, mit csináljak még.. nem bírom sokáig. Magam előtt látom Reedet is.. tudni akarom mi van vele ki akarom deríteni és remélem megtudom valahogy. Van még reményem!? Nem tudom ha igen akkor ő tőle kapom meg. Nyílván sokat változtam ha ezeket mondogatja Thomas és valahogy magamat is észhez kell téríteni, mert ha nem akkor biztosan meg fogom magam ölni.*

Thomas N. Summer

Thomas N. Summer: .::Iskola Pszichológus::.

Post n°12

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Thomas N. Summer Vas. Ápr. 27, 2014 8:37 pm

* Egy újabb nap kezdődik egy újabb eséllyel arra, hogy Illát visszafordítsam a mi oldalunkra. * Gondolom magamban amikor felébredek az egyik szobában nem messze Illáétól. Emerill, még nagyban alszik mellettem. Mondjuk azt se tudom mikor került mellém tegnap az idegesség hatására kicsit többet ittam valószínűleg. Mindegy, a lényeg, hogy dolgom van. Szóval felöltözöm. Egy fekete farmert és egy fekete inget veszek fel, majd bezselézem a hajam, hiába vagyok öreg ez nem látszik meg rajtam. Közben a tükörből látom, hogy Emerill és felébredt és ő is nekiáll öltözködni. Nem szólunk egymáshoz. Tudjuk, hogy most egyikünk se ér rá beszélgetni. Majd este megbeszéljük, mi is volt a múlt este folyamán. Addig mindegyikünk intézi a saját dolgát. Felfrissült fejjel lépek be Amarilla szobájába.* - Sikerült felfogni a tegnap elhangzottakat, vagy ma is azzal kell töltenem az időt, hogy veszekszem veled? * kérdezem meg tőle.* - Szeretném, ha végre megértenéd, hogy segíteni akarok neked. Én ki tudlak vinni innen, de ahhoz az kell, hogy tudjam, hogy te is mellettem állsz. Remélem, hogy erre sikerült tegnap rájönni azután, hogy úgy leordítottam a fejedet. Nem szívesen csináltam, de másképp nem értetted volna meg, hogy mit és miért csinálok. Sokkal jobban ismerlek mint azt hinnéd. Nagyon sok mindent megtudtam az életedből és a döntéseidből akkor amikor a gondolataid közé hatoltam és az emlékeid közé. Az alapján pedig nyugodtan ki merem állítani, hogy te ennél sokkal erősebb vagy és ha meg mered gyilkolni magad az első leszek aki visszahozlak és újból megöllek, amiért ilyet csináltál. Oké? *kérdezem meg tőle és remélem ezúttal ilyen hangnemben is megérti a mondandómat és nem kell megint ordibálnom vele. Mert nincs hozzá kedvem.* - Szóval ha már lelkileg te is jól vagy és testileg is akkor tudok üzenni Samnek, hogy most már jöhetnek. Jelenleg az én üzenetemre vár, de egyenlőre te még nem vagy elég erős ahhoz, hogy kivigyünk innen. Meg valószínűleg akkor fogjuk a szökésedet megoldani. Pontosabban vissza rablásodat. Amikor Khael megengedi már, hogy kint sétálj vele. Ahhoz viszont nagyon jól kell játszanod a szerepedet. Nem szabad megtudnia, hogy ellene dolgozom. * mondom Illának és remélem eljutnak a szavaim hozzá. Legalábbis nem lett még annyira átmosva az agya, hogy beköpjön Khaelnek mert akkor ennyit a tökéletes tervemről. Minden ezen a nőn áll vagy bukik.*

Amarilla Darwin

Amarilla Darwin: .::Igazgató: Sylorina::.

Post n°13

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Amarilla Darwin Vas. Ápr. 27, 2014 10:15 pm

*Thomas, ha belép, furcsát kezdhet el vélni. Amarilla összeesve az ágy mellett. A nő ugyanis egy félórája nem képes megmozdulni és szinte olyan mintha aludna. Viszont a nő elájult, mert magára olvasta a gyilkos aura bűbájt és nem volt képes elmenni onnan. Egész éjjel marcangolta magát míg végül idáig nem jutott. Nem volt képes észhez térni ha igen is egy pillanatra eszébe jutott Sam és amikor először találkoztak. Az iskola megalapítása és a többi. Nagyon-nagyon régi emlékek is például Beccával amikor összevesztek a Mardekáros barátai és persze a bátyja is. Nagyon hiányoznak neki és persze Christopher meg Johnathan is és ne gondolna rájuk.* - Oh ha én elszabadulnék innen.*Kinyitotta az ablakot, de kilépni nem tud. Nem tudott rajta és semmibe veszik. Mindenki manipulálja és nem tudja mihez kezdjen. A halál pedig egyre jobban megragadja a vámpírt és ő is úgy gondolja inkább megy Reed után. Képtelen csinálni mostanra bármit is. Hallja a hangot, de nem képes válaszolni Thomasnak csak nyöszörög. Mozdulni nem képes a füst miatt és nem bánta meg azt, hogy megcsinálta legalább tudatában van valamennyire. Nem tudja kész e arra, hogy elfogadja a segítséget nem nincsen tisztában azzal, hogy Kael is összevissza beszél neki. Egyet szeretne a nő biztonságban és a halál a belső énje ezt sugallja neki. Biztonságban van és otthon.* - Nem fog bántani senki…*Ennyit mondd, de a szeme csukva van. Ha Thomas nem csinál valamit akkor a beszélgetésük hamar befejeződik. Szóval amiket mondd a férfi félig érti, de reagálni nem képes rá.*

Thomas N. Summer

Thomas N. Summer: .::Iskola Pszichológus::.

Post n°14

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Thomas N. Summer Vas. Ápr. 27, 2014 10:52 pm

* Mivel Illa egyetlen egy mondatomra se reagál elkezdem furcsállni a helyzetet aztán egy különös szag csapja meg az illatomat.* - Jesszusom mégis mi a fészkes fenét csináltál. Komolyan megidézted a gyilkos aurát? belehalsz te eszetlen. * ordítom és a fejemet töröm már azon, hogy hogyan állítsam le kívülről a varázslatot. Hamar meg is találom a megfelelő varázsigét és elkezdem mormolni magamban. Egyre hatalmasabb erő kerít hatalmába és egyre erősebbnek érzem magam minek hatására a füst egyre jobban gyengül, és végül teljes energiámat amim volt azt a füst ellen irányítom és ezzel megtörik a varázslat és most már csak ki kell vinnem. A nőért nyúlok és átviszem az én szobámba utána és egy adag vizet öntök rá, hogy észhez térjen.* - Te bolond hülye. Mi a fenét képzeltél. Ezért most úgy felpofoználak de nem teszem meg. Undorító amit műveltél, hogy lehetsz ilyen hülye liba. * Ekkor torpan be az ajtón Emerill.* - Mit keres itt, nem a szobájában kellene lennie Thomas. Magyarázd meg! * mondja nekem és felé fordulok.* - Azt a szobát most egy ideig nem lehet használni. Ez a hülye gyilkos aurát használt. Szóval aki most bemegy oda hosszabb időre az belehalhat. Még jó, hogy nyitva van ott az ablak mert kinyitottam. Szóval szólj Khaeldirnek, hogy kell a foglyunknak egy új szoba. Addig itt maradok és vigyázok rá. * Mondom a lánynak, az bólint egyet, majd elindul megkeresni Khaeldirt, hogy az megmondhassa neki melyik szobába vigyem a "foglyomat." Bár nagyon gondolkozom, hogy most egy jó lehetőségem lenne kivinni Illát innen és megmenekíteni, de abból nem tudom mennyi előnyünk válna. Sőt valószínűleg inkább hátrány lenne az egészből.* - Mi a fenét csináljak veled idióta. Nem látszik meg, hogy annyi idős lennél, mint amennyi tényleg vagy. Ekkora hülyeséget elkövetni. Te nem vagy semmi.* mondom neki aztán leülök mellé az ágyra és várom, hogy Emerill visszatérjen.*

Amarilla Darwin

Amarilla Darwin: .::Igazgató: Sylorina::.

Post n°15

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Amarilla Darwin Csüt. Május 01, 2014 9:13 pm

*Amarilla nem volt képes többre, minthogy saját magát halálba sodorja. Persze úgy van vele, hogy először jó ötletnek tűnt, de még is csak vámpír. Hát igen a nő nem mondott semmit és persze most már utólag bánja. A férfit hallja, de egyelőre nem képes semmire. A vízre csak megrázza, a fejét majd rámosolyodik..* - Tudod még az is jobb a halálnál, legalább észhez térnék…*Na jó vissza térve a dolgokra Ilának már mindegy merre van. Hova viszi az útja.* - Nem is tudom mit képzeltem. Talán, hogy hamarabb kiszökhetek, vagy nem tudom.*Magyarázom Thomasnak, de tudom ez nem az a nap. Amúgy úgy van, hogy az érzelmeim alapján szeretnék az akadémián lenni ezt mind végig tudtam és nem tudom, az emberekről mit gondoljak.* -Ha tényleg fontos vagyok, neked elviszel most azonnal innen… kérlek, nem tudom így eldönteni azt, hogy mit akarok. Kinek az oldalán álljak. Hallod elegem van!!!*Mondom neki és igen képes vagyok arra, hogy gondolkodjak, de nem nyomás alatt. Megbízom Kaelben is és Samben is most itt van ő és nem tudom mit tegyek.* - Nem vagyok képes eldönteni mit tegyek…*Mondom a férfinak és igen ez teljesen biztos. Mint amikor megakartam ölni magam.*

Thomas N. Summer

Thomas N. Summer: .::Iskola Pszichológus::.

Post n°16

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Thomas N. Summer Pént. Május 02, 2014 2:28 pm

* Ahogy nézem a nőt amint kezd magához térni gondolkozom. * - Lehet tényleg előbb ki jutsz, de ha nem én találok rád előbb akkor meghaltál volna. * mondja a nőnek, majd mint akinek hirtelen eszébe jutott valami az ablakhoz lépdel. Kinyitja teljesen az ablakot, majd lenéz. Első emelet. Ha a nőt a hátára vesz akkor ha minden erejét latba veti gond nélkül át tud ugrani a szemközti egy földszintes ház lapos tetejére és a háztetőkön keresztül el tudna szökni. De ez ki fogja meríteni, mind a mentális, mind a testi energiáit és utána napokig képtelen lesz bármilyen mentális védelmet felállítani. Szóval célszerű lenne egyből az akadémiára vinni. Kérdés csak az, hogy ki bírja e addig testileg és mentálisan is az elrejtőztetést. Kaeldirnek mindenhol vannak emberei.* - Kapaszkodj a hátamba. Elmegyünk innen. * mondom a nőnek és vagy a segítségemmel vagy a nélkül de felrakom a hátamra és ezután egyből életbe is léptetem minden Mentális energiámat és arra fordítom, hogy úgymond láthatatlanná váljak mindenki számára a hátamon levő útitársammal együtt.* - Az Akadémiára viszlek. Egyenlőre az én szobámba. Ott biztonságos. * mondom a nőnek, majd kiugrom az ablakon, át a szemben fekvő házra, onnan pedig házról-házra ugrálva tovább addig maradok a tetőkön ameddig lehetséges. Majd a legvégén az útra ugorva a vámpír energiáim minden erejét latba szedve rohanok a hátamon Amarillával, majd mikor belépek a főbejáraton végre megállok és leeresztem a mentális pajzsot. Utolsó energiáimmal még felviszem a nőt a szobámba és elhelyezem az ágyon. Élesítem szobám mentális védelmét lezárom az ajtót mind varázslattal, mind retesszel. Majd a nőhöz fordulok.* - Találsz mindent a lakásban, de most addig amíg én fel nem kelek ebből a fotelból senki nem tud se be se ki jönni. Nyugodtan szolgáld ki magad. Mivel fajtársak vagyunk gondolom az étrendünk hasonló. * mondom azzal lerogyok a kanapéra és innentől kezdve nem hallok nem látok és nem érzek semmit addig amíg annyira fel nem épültem a mentális kimerültségből, hogy visszatérjek a jelenbe és normális fejjel gondolkozhassak. Addig pedig Amarilla egyedül marad a majdnem, hogy hulla kinézetű, mozdulatlan testemmel.*

Amarilla Darwin

Amarilla Darwin: .::Igazgató: Sylorina::.

Post n°17

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Amarilla Darwin Pént. Május 02, 2014 10:21 pm

*A meghalásra nem is nagyon reagálok, mert úgy vagyok vele, hogy tudom, azt mit érek, el vagy mit szeretnék, de érzem, nem tudom elnyomni. A gyűlöletet érzem Sam iránt és ki tudom e törölni ez csak is akkor leszek biztos benne, hogyha beszéltem vele. Belekapaszkodok a hátára és nem vagyok, képes elhinni tényleg kiszabadulok innen. Az akadémia az otthonom és végre nem tudom elhinni napközben miközben Kaeldir bármelyik embere megláthat. Kockáztatja értem az életét ilyen nincs. Nem hittem volna. Amikor megérkezünk, nem vagyok képes elhinni és nem tudom, mit érzek. Gyűlölet vegyes érzelem… látni szeretnék mindenkit. Ez is biztos Rebecca Dean Gwendolyn… és Sam.. de először is Rebeccát szeretném látni.. a legjobb barátnőmet. Aztán amikor mondja, mit csináljak, van étel és figyelem meg képes vagyok felfogni hol, vagyok nagyjából, de nem akarom elhinni.* - Tényleg képes voltál elhozni?*Kérdezem meg költői kérdésben aztán ugye eszek és elmosolyodom reá. Most tudok csak végig nézni rajta.* - Azt hiszem, tényleg megbízhatok benned.. köszönöm.*Mondom neki s félig meddig magamnál vagyok.* - Azt mondtad. Ismersz a mentális erő miatt. Mindent tudsz rólam.. azért nekem is volt elég rossz múltam. Csináltam szörnyűségeket.. Most meg nem is tudom, mit csinálok. Nem is tudom megbízhatok e Sammaelben.. tisztáznom kéne vele a dolgokat. Rajtad kívül jelenleg nem tudom kiben bízhatnék meg,.*Mondom neki és figyelem mennyire fáradhatott ki és ahogy eszek érzem kezd szépen lassan az erőm visszatérni. Leülök az ágyra.* - Ne haragudj fecsegek jobbra balra te most kockáztattad értem az életed..*mondom neki.. és figyelem őt.*

Thomas N. Summer

Thomas N. Summer: .::Iskola Pszichológus::.

Post n°18

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Thomas N. Summer Vas. Május 11, 2014 2:01 pm

* Még hallja amint Amarilla mond valamit, bár már egyáltalán nem érti mit ahogyan szép lassan frissítő álomba merül. Három napig ezek után mozdulatlanul fekszik a kanapén, nem eszik nem iszik csak alszik. Addig Amarilla akármit is tesz vagy mondd azt nem hallja, viszont ha bárki is elkezdene babrálni kívülről vagy akár belülről is az ajtóval arra azonnal megébred, szóval senki se tudna ki vagy bejutni anélkül, hogy ő ne tudna róla.Álmában látja Emerillt amint épp Kaeldir kínozza, hogy hova szökhettek Illával és hogy-hogy nem vette észre azt, hogy Thomas készül valamire. Kicsit sajnálja a lányt, mert tudja róla, hogy tetszett neki és elborította az agyát a rózsaszín felhő, de muszáj volt ezt kihasználnia ahhoz, hogy ne keltsen feltűnést. Három nappal később, úgy késő délután ébred meg először.* - Jóreggelt. * jelenti ki csak úgy magának, majd a hűtőhöz lép és kaját vesz ki belőle, majd iszik egyet, közben körbenéz a szobában.* ~ ki kéne takarítani.~ * gondolja magában és elszörnyülködik. Látszik, hogy hónapokig nem járt itt senki. Mondjuk akkor lepődött volna meg ha járt volna itt valaki. Teljesen le van blokkolva a szoba, szóval csak az ő engedélyével van ki és be járás, emellett, hangszigetelte is a szobát szóval semmi nem jut ki innen, vagy akár be. Majd Illához fordul, és megszólal.* - Egyenlőre szerintem maradj ebben a szobában, amíg Kaeldir-t nem rendeztük le, de az Akadémián belül közlekedhetsz, csak az épületből ne menj ki. Ha mégis ki szeretnél akkor szólj és elkísérlek, de nélkülem ne mászkálj odakint. Rendben? * kérdezem meg a nőtől és miután válaszolt még egy dolgot megjegyzek.* - Most megkeresem Morgan-t beszédem van vele. Ő talán el tudja intézni a Kaeldir problémát. * mondom ki és közben magamban hozzáteszem.* ~ Ha már Sammael képtelen normálisan cselekedni. ~ *azzal, magamba elmormolok egy varázslatot melynek hála, most már Aarilla is fog tudni közlekedni a szobába ki és be. Majd kinyitom az ajtót és elindulok a Sylorina felé, reménykedve abba, hogy Patric J. Morgan-t.*

Amarilla Darwin

Amarilla Darwin: .::Igazgató: Sylorina::.

Post n°19

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Amarilla Darwin Hétf. Május 12, 2014 12:48 am

*Talán rosszul gondoltam a dolgokat. Sőt mi több biztos vagyok benne. Ahogyan bámulok kifelé az ablakon, ha van, egyáltalán ablak nem tudom elhinni, hogy itthon vagyok. Itthon ahol már nem tudom mikor voltam utoljára. Rápillantok az alvó Thomasra és haloványan elmosolyodom. Persze tökéletesen tudom, hogy kockáztatta miatta az életemet, amiért hálás is leszek neki. Felsóhajtok és elkezdek enni, mert fel kell, hogy töltődjek. Amikor megébred, észreveszem és pislogok, amikor hozzám szól.* - Muszáj, megnéznem, hogy mi folyik a tanáriban. Látnom kell mi változott és meg tudni néhány dolgot.*Mondom Thomasnak és igen megértettem, hogy nem hagyhatom el az épületet, de valószínűleg a szobát se. Kaeldirrel mit csinálok? Még nem tudom.. bízom benne is ami nagy hiba, de ez a bizalom azt jelenti, hogy Sam felől meginogtam. Amikor mondja a dolgokat megértettem és bólintok. Nem tudom, mi dolga lehet egy diákkal, de hát nem tehetek róla. Én meg figyelem, ahogy távozik és körbe nézek. A szoba.. az enyém fent van. Hiányzik.. egy sikoltozásra leszek figyelmes és oda kapom a fejem. Kifutok megnézni mi a pálya két diákot látok beszélgetni.* – Eszméletlen ez az új videó klip, te el kell mennünk a koncertre… – Jó meglátjuk, de beszélnem kéne még vele.. - Ha annyira izgatná, hogy mi van veled akkor keresett volna..*Hangzott a beszélgetés és felsóhajtottam. A tanári felé indultam el, és ahogy körbe pillantottam ismerős helynézett vissza rám, de még is idegen volt számomra. Vagy én változtam meg? Az ajtó elé lépek és kinyitom az ajtót.*- Hányszor mondjam még? Tantervem tökéletes csak te piszkálódsz. Ide figyelj Castin nem tudom, mi bajod van velem, de ha van, akkor mondd meg és ne vágd haza az előre megtervezett munkámat.*Fakad ki Taylor professzor és körbe nézek és idegen minden körülöttem. Amikor mögöttem bezáródik az ajtó oda figyel mindenki.* Úristen Amarilla!*Jön oda hozzám és hátrébb lépek amikor meg akar érinteni. Aztán nem tudom. Bennem van valami félelem, de aztán megölelem..* - Bocsánat, csak nem tudom mikor voltam itt utoljára… - Ugyan semmi baj, ez legyen a legkevesebb. Cas szólj Samnek.. te pedig gyere ülj le. Hol voltál,mi történt egyáltalán ki hozott ide vissza?*Kérdezi Dean és próbálom felfogni a körülöttem levőket, de nem hiszem, hogy sikerül. Veszek egy mély levegőt és először nem, de utána elkezdek beszélni Deannel amíg Castin vissza nem jön vagy Thomas. Nem tudom még mi vár rám, de egyenlőre olyan idegen nekem minden..*

Ajánlott tartalom

Ajánlott tartalom

Post n°20

Re: Amarilla és Thomas beszélgetése

Témanyitás by Ajánlott tartalom

Pontos idő: Pént. Ápr. 19, 2024 5:43 am