Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Alexander S. Price

    Alexander S. Price
    Alexander S. Price
    .::Őrző: Cameos::.
    .::Őrző: Cameos::.

    Alexander S. Price Empty Alexander S. Price

    Témanyitás by Alexander S. Price on Csüt. Dec. 26, 2013 3:05 pm


    Főkarakter: Castin Noyers
    Név: Alexander Steven Price
    Ház: Cameos
    Faj: Angyal
    Születési hely, idő, kor: 1993. október 18, Dánia 20 éves
    Anya: Julia Marie Price
    Apa:Steven Claude Price
    Testvérek: Nathaniel John Price, Ginger Minerva Price

    Talán nem is tudom, hogy hol kéne kezdenem. A régi életem egészen furcsa. 1993. Októberében születtem és az én nevem Alexander Steven Price. Egy kisebb városban születtem és a családtagjaim körében. Van egy bátyám, akit minden téren imádok és felnézek rá. A lányok kedvence és elég merész és bátor. Na persze nem is beszélve az én kis húgomról Gingerről. Ginger Minerva Price. Ő aztán egy nagy szájhős és apuci kedvence szokott lenni. Persze ha valami rosszat csinál, akkor mi visszük el a balhét.. Talán nem éppen a legpraktikusabb, megoldás viszont tény, hogy van még mit veszteni. Mi a furcsa a családomban? Az, hogy Nathaniel kissé félre sikerült. Ő benne megtalálható egy kis démon vér is. Anya fogalmazzunk úgy, hogy félre lépett és ebből kisebb konfliktus kerekedett ki apával. Akkor tanultam meg először, hogy össze kell tartani. A húgom néha egy idegesítő fruska volt, de ha valami történt, akkor megvigasztaltam. Mindig ott voltunk egymásnak, ha kell kicsiként. Egy év volt a két testvérem között a korkülönbség és persze ez volt a jó benne.. Aztán attól, hogy Natel különböző apától vagyunk nem igazán tudott érdekelni. A mi kapcsolatunk különleges volt és erős. Nem lehetett szét választani minket. Szinte mindent együtt csináltunk. A családunk neve eléggé elterjedt Dániában anyáék mindig szerveztek hatalmas partykat ahol a nemes emberek összegyűlnek.. és mi szokás szerint mindig fellépni szoktunk.  Oh itt mindig szeret a húgicám közbe lépni és megtréfálni, de hát ezúttal más történt. 6 éves voltam.. persze nem tudom azt, hogy hogyan történt még is közbe léptek.
    - Amikor azt mondtam, hogy találkozunk nem gondoltam volna, hogy egy kellemes party közbe vágok. – Felfigyeltem a férfire. A húgomat magam mögé tereltem és a bátyám is oda lépett. Emberek tömege nézett minket. Ránéztem a szüleimre és ledermedtek. A férfi nem volt egyedül, de nem akartuk azt, hogy a kishúgom lássa őket. Félelmetesek voltak és fogaik voltak. Metsző fogaikat mutogatták, hogy tudjuk, ők vannak felül.
    - Nem viheted el most. – Jegyezte meg anyám és rám nézett. Nathanielre nézve terelni akart, de apa megállított minket.
    - Hadd menjünk..
    - Nem..
    - Apa..
    - Azt mondtam maradtok!  - Szólt ránk erényesen és a vörös szempárokat figyeltem. Azok anyámhoz léptek és megragadták. Az emberek ledermedtek nem tudtak mit szólni.. csak bámultam. Apám sem csinált semmit miért nem lép? Anya fejét leválasztották a testétől és elfordultunk. Mind a hárman rezzéstelen arccal bámultunk bár Ging oda akart rohanni anyánkhoz. Nate erősen lefogta. A vámpír odalépett hozzám és végig mértem. Csodálatos volt. Sohasem láttam ilyen tökéletességet és persze a tökéletességen volt a hangsúly. Nyeltem egyet. Amikor az ujjával mutatta kövessem ránéztem a testvéreimre majd apámra. Nem akartam menni..
    - Apa miért nem csinálsz semmit? Hagyod, hogy elvigyenek? Hagyjják ezt az egészet…? Megölte a szemük láttára az anyánkat.  Egy közönséges gyilkos semmi több.. – Kicsi létemre nagy volt a szám, de a becsületemet akartam védeni. Apa nem válaszolt. A vámpírok akkor felemeltek és vittek magukkal.. nem tudom mit tettem és persze nem csináltak semmit Naten kívül, aki utánunk rohant, de elkábították.
    Onnantól kezdve teljesen más lettem.. Nem is emlékeztem semmire. Franciaországban éltem és volt egy Húgom Brenda. Úgy állították be, hogy ikertestvérek vagyunk. Itt a történetem lényege: Brendával teljesen különbözőek voltunk, de még is megértettük egymást. Persze lelkileg mindig tudtuk, ha a másiknak baja van megéreztük. Franciaországban lakni olyan volt mintha nem is tudom leírni. Egyik pillanatról a másikra tanultam meg a nyelvet és szerettem alkalmazni az udvaláshoz. Phoneixben volt egy nyaralóm és ott ismertem meg a legjobb barátaimat is. Lace és Josh egy olyan barátokra leltem szert, akik a világon mindennél többet értek. Apával mindig meg tudtam beszélni némi vitával, hogy hadd nyaraljak Joshékkal. Az ő szülei befogadtak engem és a testvéremet. Ha bár akkoriban voltak nézeteltéréseink, mert nem szerettem azt, hogy Brendával kikezdenek a fiúk. Én, mint rendes testvér óvni akartam minden bajtól és azt hiszem sikerült. Elkezdtem a zenével foglalkozni és ezen felül a mágiával is megismerkedtünk ugye. 11 évesen kerültem be egy varázsló iskolába a nezabarba ahol a Naxeldir házba kerültem. Ott lettem csak igazán kiteljesedett és ott ismertem meg a barátaimat… aztán egy két évvel később megválasztottak Prefektusnak. Ennek az előnye az volt, hogy tudtam garázdálkodni és ugyan volt egy lány, aki nekem nagyon tetszett Susan, de tény az, hogy kispöcs voltam és nem tudtam mi az igaz szerelem így a fejem után mentem a szívem helyett. Aztán egyszer koppantam egy nagyot. Miért is koppantam? Talán, mert bátorságot vettem és megcsókoltam a lányt. Persze először visszautasított. Negédesen rám mosolygott és közölte, hogy egyszerre három fiúja van. Nem hiszem el.. Ezen mindig mérgelődtem és itt gyakran vesztem össze Brendával. Aztán meg ismertem Gisellet is. Ő egy idegesítő, folyton másokon lógó lány, akinek be nem áll a szája és mindig kitalál valamit. Na, jó.. ilyen volt.. Gis is prefektus volt és persze tisztában vagyok azzal mit értünk el a varázsló iskolában, de utána elváltak utjaink. Nem csak vele.. Nagyon sok mindenkivel ott ismerkedtem meg és egyszerre vesztettem el őket amint elhagytam az iskolát. Persze családi okokból.  Tengtem lengtem és nem tudtam mit csináljak. Joshal megnyitottuk az autóüzletünket, amit régóta terveztünk és abból a pénzből vettünk magunknak egy közös saját házat Phoneixben. Nem tartottam magam családtagnak ahol laktam és őszintén szóval gyanús volt a sok vámpír. Meg akartam keresni egyszer a családfát, de apa nagyon elzárva tartotta. Shawn pedig egy pöcs volt, aki mindig megakadályozta azt, hogy ne avatkozzak bele a dolgokba. Őszintén szóval Brenda eljegyzett fiúja volt még gyanús, aki miatt féltettem, de amíg nem bántják, addig nyugi van.
    - Nézd! – Jött Lace egyik nap oda hozzám. Mutatta, hogy talált egy másik mágus iskolát és egymásra pillantottunk rögtön tudtam, hogy ott a helyem. Brendával nem tartottam a kapcsolatot így hát egyedül utaztam a Fyron akadémiára.. először nem hittem a szememnek, hogy újra ilyen helyen tanulhatok. Közel egy éves lassan. Persze teljesen egyedül az ismeretlenbe. Az autószerelés és a zene érdekelt, meg a lányok és nem tudtam eldönteni mit csináljak.  Egy beképzelt voltam. Viszont amikor találkoztam újra Gisel és Kamennel akkor ugye ők még együtt voltak.. Újév után tudtam meg azt, hogy hol lakom és kik az új családom. Marceau lennék? Nem hittem el. Persze megtettem véletlen azt amit akkor nem kellett volna: Kezet emeltem Gisre dühömben és megkerestem a mostoha apámat, hogy megöljem. Meg is tettem. Szörnyetegnek képzeltem magam, de hiába kerestem Brendát nem találtam meg. Őt elnyelte a föld. Sokáig kerestem aztán beletörődtem. Végül igyekezett Gis segíteni. Nehezen, de sikerült elfogadni a családomat, de Lisával akkor együtt voltam már. Eljegyeztem végül is. Szerettem a lányt még a másik helyen ismertem meg, de anya azért nem bírta, mert bérgyilkos és bukott angyal. Nem egyáltalán nem érdekelt. Ki akart tagadni ezért aztán hát meghalt ő is.. Lisával szakítottam és nem akartam kockázatot vállalni.. időközben a húgomat is elrabolták Gist és ezért is bünhődnöm kellett. Igen.. az utolsó baklövésem volt miután kómába estem. Nos.. Gis elrablása kicsit fel kavarta mindenki életét. Amikor visszakaptuk akkor éreztem a felelősséget rajtam,mert tisztába voltam azzal kik vitték el. Kamennel összetűzésbe kerültem e miatt és ezután sötétség vett körül. Olyan dolgok történtek velem ami közel egy évben sem. Keresni kezdtem az utam és bár tudtam álmodom nem tudtam hol állok meg. A gond csupán az, hogy egyetlen egy dolog teljesen valóságos volt. Még pedig az, hogy a legjobb barátom halott. Amikor felébredtem őt kerestem és mondták, hogy nem él amit nem hittem el. A többiektől eltávolodtam. Elzárkóztam és nem tudtam mit csináljak. Érzésileg éreztem, hogy nem vagyok toppon és szeretném meg lelni a családomat mindennél jobban, mert érzem azt, hogy nem tartozom a Marceaukhoz. Megismerkedtem Saraval. Persze tudom azt, hogy egy pöcs vagyok, de sokat változtam és igyekszem mindenkinek bemutatni. Megtalálom e a családomat és újra teljes lesz e nem tudom. Mindenesetre szeretném tudni, hogy fontos vagyok nekik és tisztában lenni azzal, hogy várnak rám. Még sok mindent kell elérnem az életben és persze ha elérem remélem meg is tudom valósítani, mert van mit az is biztos.

    Külső jellemzés: 190 cm vagyok és átlagos alkatú vagyok és roppant helye kis gyermek kinézetű akiért oda vannak a lányok. A szemem szürkéskék a hajam pedig sötétbarna.  A karom izmos sokat edzek és igyekszek adni a külsőmre. Arcom kicsit kerek és az ajkaim teltek. Szeretem az inget és a nyakkendőt. Általában így öltözködöm.

    Belső jellemzés: Beszólogattam másoknak és nem voltam jó ember ez által. Nagy menőnek és beképzeltnek éreztem magam és az is voltam. A kisebbeknek ártottam és kikezdtem mindenféle szép lánnyal és játszottam az érzéseikkel. Ez voltam én. Most jelenleg pedig egy zárkózott kis srác vagyok aki keresi az élet értelmét és a változást. Nem beszélek mindenkivel és tudom jól képes vagyok arra, hogy elérjem a célom. Nem egyedül hanem segítséggel. Hogyan tovább? Ez majd az élet eldönti.


    _________________

    Azt hinnéd, hogy ismered, de közben rájöhetsz csöppet sem. Ugyan is Alexander Marceau nem az a srác akit megismertek rengetegen. Hölgyek társaságában remekül helyt áll. Szeret irányítani.. nem néznéd ki belőle, de az alvilágban tölti majdnem a minden napjait. Rengeteget edz és megváltozott a szakítása után. A húgára igyekszik oda figyelni, de jelenleg fontosabb az ő dolga mint a testvére. Nem fog engedelmeskedni senkinek és éli a saját életét. Az már más kérdés, hogy kifordult önmagából, de majd az unokabátyja igyekszik rendet rakni a srácban. Ha beszólsz visszaszól.. Ha csesztet mást tudja, hogy megkapja a magáét, de az nem is érdekli. Barátaiért kiáll még akkor is ha nem igazán jó a viszonyuk. Megváltozott ez tény és való, de vajon ez jót tesz a srácnak vagy éppen rosszat?

    Castin Noyers Cameosos angyalkája és Sara Dalgaard szívtiprója

      Pontos idő: Csüt. Feb. 20, 2020 6:55 pm