Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Tó és stégek

    Sadie Elena Montgomery
    Sadie Elena Montgomery
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Sadie Elena Montgomery on Hétf. Aug. 26, 2013 2:55 pm

    -Óóó, nemér. De nem mennék be hozzá, csak megnézném. Mondjuk...*Gondolkozik el, ami egy kicsit sokáig tart.*-... az úgy lehetetlen. Mert tuti nem jön ki.*Nevet fel. Nem bánkódik emiatt, majd megnézi képről, vagy keres valakit, aki látta. Erről jut eszébe.*-Tényleg, te láttad már? Hogy néz ki?*Kíváncsiskodik, majd keres egy új zenét, és előszedi fülhallgatóját, és csak a jobbat teszi be, hogy hallja a fiút is.*-Hmm, nem igazán. Anya szerint azért van, mert hülyének születtem.*Vigyorog, majd egyik karját a feje alá teszi, hogy magasabban legyen.*-És ezért nem fogom fel az olyan dolgokat, ami miatt szomorúnak kellene lennem. Legalábbis ő ezt mondja.*Fejezi be, majd énekelgetni kezdi a számot, mikor a kedvenc részéhez ér. Egész jól megtanult fekve énekelni, csak hamar megfájdul tőle a torka.*-Ó, értem.*Válaszolja. Egyszerűen nem tud együttérző arcot vágni, mivel nem ismeri a fiú érzéseit. De legalább most nem nevetgél.*-Tényleg nem. Ha így lett volna emlékeznék rá. Sírni csak akkor szoktam, ha allergiás vagyok.*Teszi hozzá, és felröhög.*-Héé, ne vidítsalak fel? Van egy csomó játékom, vagy beszélgethetünk fura lényekről. Egyszer álmomban láttam egy zöld unikornist, akinek ezüst patája volt, és rózsaszín felhőkön ugrált.*Meséli mosolyogva.*


    _________________
    Egy lány, aki soha nem képes felnőni. Nagyszájú, szemtelen, és végtelenül gyerekes. Imád tanulni, viszont kötelességeinek lusta eleget tenni. Ha hisztirohamot kap, jobb elmenekülni a közeléből, mert ki tudja, mire képes. Ha viszont épp jókedvű, akkor öröm vele a társalgás. Angliából érkezett, de mivel anyja kenyai származású, nincs meg benne a britek elutasító, hideg magatartása.
    Esteron Baltazaar
    Esteron Baltazaar
    .::Őrző: Erethon::.
    .::Őrző: Erethon::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Esteron Baltazaar on Hétf. Aug. 26, 2013 3:11 pm

    - Hát én nem láttam, de egyik ismerősöm igen. Szerinte nagyon szép, de a hangját nem szabad hallgatni, mert az amivel becsalja az áldozatait a vízbe. * kezdi el mesélni a lánynak. Azt amennyit ő is tud.* - Nem hiszem, se azt, hogy hülye lennél, se azt, hogy ez egy normális indok. * aztán amikor a lány megkérdezi, hogy felvidítsa, csak bólint egyet. Aztán egy kis csönd után mialatt elhangzik a zöld unikornisos álom felnevet.* - Hát eléggé egy furcsa álom lehetett. Én egyszer azt álmodtam, hogy összetört alattam az ágy és amikor odanéztem a tükörhöz, hogy nem vagyok e kövér akkor megláttam, hogy egy szarvval felszerelt bálna vagyok. * Meséli a lánynak.* - Amúgy milyen játékaid vannak? * kérdezi meg kíváncsiságból.*


    _________________
    Lord Sayon Merlioth multikaraktere

    Nagyon sok mindenen keresztül ment már és most mégis teljesen magányosnak érzi magát, úgy érzi, hogy elhagyta őt Ő és már nem tartja a gyermekének, teljes űr tátong a szívében és fogalma sincs képtelen lesz e kimászni ebből a gödörből...

    Elizabeth Quenell fogadott bátyja Marilion és Laschan legidősebb testvére
    Sadie Elena Montgomery
    Sadie Elena Montgomery
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Sadie Elena Montgomery on Hétf. Aug. 26, 2013 3:19 pm

    -Tök jó lehet.*Mosolyog, és elképzeli. A Harry Potterben olyan rondák a sellők, nem hiszi el, hogy tényleg olyanok.*-Háát, lehet. Nem tudom. De inkább nem gondolkozom rajta, mert a sok gondolkozástól megfájdul a fejem. Túl sok mindent akarok egyszerre.*Magyarázza. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tanuláshoz sincs agya, mert szeret új dolgokat tanulni, ha érdekli. Majd kihúzza a füléből a fülhallgatót, hogy a fiú is hallja a zenét. Még mindig Nigthwish szól, ezúttal a Ghost river.*-Úúúgy szeretem ennek a refrénjét.*Áradozik lelkesen.*-De akik benne vannak... olyan ocsmányul néznek ki.*Nevetgél. Igen, ezt lehet, hogy nem egy fiúval kellene megbeszélnie.*-Aztaa, ez tök vicces lehet.*Nyögi ki, miután abbahagyta az álom hallatán rátörő röhögőgörcs miatti fetrengést.*-Nagyon sokféle. Most csak ilyen kicsit.*Mondja, majd a zsebében matatva elkezd kirakni kisebb figurákat, amik mozognak.*-Lehet velük harcolni is.*Meséli, majd szemléltetés gyanánt kettőt egymással szembe állít, és kezdetét veszi a figurák közötti epic csata. Ami azzal ér véget, hogy az egyiknek letörik a karja, mire Sadie megint röhögőgörcsöt*-Valahogy lehet őket irányítani, de mindig elfelejtem.*Mondja, miközben megszereli a kis figurát.*


    _________________
    Egy lány, aki soha nem képes felnőni. Nagyszájú, szemtelen, és végtelenül gyerekes. Imád tanulni, viszont kötelességeinek lusta eleget tenni. Ha hisztirohamot kap, jobb elmenekülni a közeléből, mert ki tudja, mire képes. Ha viszont épp jókedvű, akkor öröm vele a társalgás. Angliából érkezett, de mivel anyja kenyai származású, nincs meg benne a britek elutasító, hideg magatartása.
    Esteron Baltazaar
    Esteron Baltazaar
    .::Őrző: Erethon::.
    .::Őrző: Erethon::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Esteron Baltazaar on Hétf. Aug. 26, 2013 3:40 pm

    - Biztos, én azért nem akarok vele találkozni.* mondja és már eléggé sokat mosolyog kezd látszódni, hogy a lánynak köszönhetően kezd jobb kedve lenni. Majd amikor a lány megmutatja a zenét neki.* - Ezt az együttest ismerem és szeretem is a számaikat. * mondja és amikor a lány elkezdi énekelni a refrént akkor vele együtt énekli. Aztán amikor a lány előveszi a kicsi figurákat és azok egy komolyabb küzdelmet lejátszanak mosolyog rajta. Tényleg vicces ahogy ezek a pici kis lények egymással küzdenek.* Akkor jöjjünk rá együtt. * mondja a lánynak és különböző vezényszavakat kezd el mondani a kis bábuknak, hátha reagálnak rá és megteszik amit mondd. HA nem sikerül akkor felkapja az egyiket és végignézi, hátha van rajtra valamilyen gomb, vagy valami. Közben figyeli Sadie vajon mit tud összehozni az irányítás terén. Nagyon viccesnek találja a helyzetet és úgy érzi mintha minimum 10 évet fiatalodott volna. *


    _________________
    Lord Sayon Merlioth multikaraktere

    Nagyon sok mindenen keresztül ment már és most mégis teljesen magányosnak érzi magát, úgy érzi, hogy elhagyta őt Ő és már nem tartja a gyermekének, teljes űr tátong a szívében és fogalma sincs képtelen lesz e kimászni ebből a gödörből...

    Elizabeth Quenell fogadott bátyja Marilion és Laschan legidősebb testvére
    Sadie Elena Montgomery
    Sadie Elena Montgomery
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Sadie Elena Montgomery on Hétf. Aug. 26, 2013 3:50 pm

    -Én csak néhány számukat. Igazából nincs is olyan előadó, amit kifejezetten szeretek, csak néhányat mindegyiktől. De amúgy nagyon sokféle zenét ismerek.*Lelkendezik. A zenéről rengeteget lehet vele beszélni.*-Amikor kicsi voltam, tanultam zongorázni, de nem tetszett, úgyhogy hiába tanultam 7 évig, a Süss fel nap az össztudásom.*Neveti ki saját magát. Nagyon lelkes lesz, mikor együtt énekelnek.*-Tök jó hangod van.*Dicséri meg Esteront. Majd a figyelmét a kis micsodákra fordítja.*-Azt hiszem, leírtam valahova, csak meg kell lennie.*Motyogja, miközben átkutatja a zsebeit a jegyzetfüzete után, amit nem szokott elhagyni. Legalábbis eddig nem veszett el.*-Meg is van.*Kapja elő, majd fellapozza.*-Ahaaa. Azt írja, oroszul kell beszélni hozzájuk. Mert hogy ott csinálták. Mi?*Nézi meg jobban.*-Erre nem emlékeztem.*Nevet, majd megkeresi azt a részt, ahol a vezényszavak vannak leírva, fonetikus átírással.*-A helyedben nem piszkálnám őket, némelyik agresszív.*Figyelmezteti a fiút, miközben leteszi elé a füzetet, hogy ő is lássa. Közben a fiú kezében tartott kis figura megpróbálja szembeszúrni a kardjával, de hát elég rövid az a kard, úgyhogy semmit nem ér el vele.*-Olyan cukik.*Mosolyog rájuk Sadie, majd maga elé tesz egy leginkább orrszarvúra hasonlító játékot.*-Én ezzel leszek, válassz te is egyet.*


    _________________
    Egy lány, aki soha nem képes felnőni. Nagyszájú, szemtelen, és végtelenül gyerekes. Imád tanulni, viszont kötelességeinek lusta eleget tenni. Ha hisztirohamot kap, jobb elmenekülni a közeléből, mert ki tudja, mire képes. Ha viszont épp jókedvű, akkor öröm vele a társalgás. Angliából érkezett, de mivel anyja kenyai származású, nincs meg benne a britek elutasító, hideg magatartása.
    Esteron Baltazaar
    Esteron Baltazaar
    .::Őrző: Erethon::.
    .::Őrző: Erethon::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Esteron Baltazaar on Hétf. Aug. 26, 2013 4:10 pm

    - Hát még mindig több mint az enyém. Nem vagyok túl jó a hangszerekben. Ha lehet választani, hogy táncolsz rá vagy játszod akkor inkább táncolnék rá. Hála a fogadott hugomnak már eléggé jól kibővítettem a tánctudásom. * mondja majd kérdez.* - Te tudsz táncolni? * aztán ugye együtt éneklik a dal refrénjét aminek a végén megdicsérik a hangját.* - Köszi. Anyám mindig azt mondta, hogy olyan hamis vagyok, hogyha versenyezni kéne, hogy ki a leghamisabba világon én nyerném az első díjat. * mondja nevetve, igazából már mást nem is tud rajta, most mit csináljon sírjon a totál értelmetlen dolgon? * - Kár, hogy egy szót se tudok oroszul... * mondja amikor kiderül, hogy kell mondani a vezérszavakat, de aztán mivel van egy kis segítsége a kisfüzetből már könnyebben megy neki. Mindig is jó volt a nyelvérzéke. Meg közben nevetve figyeli ahogy az általa felvett kis bábu ki akarja szúrni a szemét. Szóval szép óvatosan leteszi. Majd a lány felé fordul.* - Játszunk akkor egyet.* mondja és csillognak a szemei a sok nevetéstől meg mosolygástól. Rég érezte már magát ilyen jól.*


    _________________
    Lord Sayon Merlioth multikaraktere

    Nagyon sok mindenen keresztül ment már és most mégis teljesen magányosnak érzi magát, úgy érzi, hogy elhagyta őt Ő és már nem tartja a gyermekének, teljes űr tátong a szívében és fogalma sincs képtelen lesz e kimászni ebből a gödörből...

    Elizabeth Quenell fogadott bátyja Marilion és Laschan legidősebb testvére
    Sadie Elena Montgomery
    Sadie Elena Montgomery
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Sadie Elena Montgomery on Hétf. Aug. 26, 2013 4:29 pm

    *A fiú válaszán csak nevetgél.*-Az se rossz. Én ugrálni szeretek rá, azért hallgatok csak olyat, amire lehet.*Meséli, majd válaszol.*-Igen, azt hiszem. Mármint ilyen keringőt nem biztos, de amúgy szerintem tudok.*Jelenti ki.*-Komolyan? Akkor lehet, hogy olyat énekeltél, ami nem volt jó a hangodnak. Ez meg nem olyan. Vagy nem tudom.*Zavarodik bele a saját mondandójába, majd legyint egyet, és inkább hagyja az egészet.*-Én se... azért írattam át valakivel, aki tud. Így könnyebb. Még mindig jobb, mintha kínaiul lenne.*Veti fel, mer hát annak a nyelvnek nehezebb a kiejtése, még átírva is.*-Akkor három, kettő, egy.*Számol vissza, majd a kis játékok harcolni kezdenek. Néha egyébként meglehetősen öntörvényűek, és nem hagyják magukat irányítani, hanem azt csinálják, amit akarnak, de többnyire azért kordában lehet őket tartani. De hirtelen Sadie-é egy bukfenc után elszalad.*-Hoppá, mindjárt jövök.*Pattan fel Sadie, és a figurája után ered, akit vagy a fél tó körül üldözni kellett, mire megpróbált felszállni, de ez már nem jött össze. A lány ezután visszasiet.*-Na, megvagyok. Lehet, hogy jobb lesz, ha eltesszük őket, már régen voltak használva, és nem tudják, mit kezdenek a szabadságukkal.*Magyarázza, majd egy kis zsákba belepakolja őket. Ami a fiúnál van, az kint marad.*-Neked adom.*Mondja Sadie.*-Önmagában is jól el lehet vele játszani, csak kicsit meg kell nevelni.


    _________________
    Egy lány, aki soha nem képes felnőni. Nagyszájú, szemtelen, és végtelenül gyerekes. Imád tanulni, viszont kötelességeinek lusta eleget tenni. Ha hisztirohamot kap, jobb elmenekülni a közeléből, mert ki tudja, mire képes. Ha viszont épp jókedvű, akkor öröm vele a társalgás. Angliából érkezett, de mivel anyja kenyai származású, nincs meg benne a britek elutasító, hideg magatartása.
    Esteron Baltazaar
    Esteron Baltazaar
    .::Őrző: Erethon::.
    .::Őrző: Erethon::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Esteron Baltazaar on Hétf. Aug. 26, 2013 5:01 pm

    - Akkor majd esetleg megpróbálhatnánk. Mondjuk erre a számra keringőt nem is lehetne. * mosolyodik el. Aztán amikor a lány próbálja őt menteni, hogy biztos ezért vagy azért elneveti magát.* - Lehet, tesóimmal rendeztünk is egy ilyen versenyt. és tényleg én nyertem. * mondja nevetve ahogyan eszébe jut ez az emlék. Aztán elkezdenek játszani és bár a kis bábuk nem teljesen akarják azt, amit ők mondanak. Aztán tovább játszanának amikor is az egyik meglép. Minek köszönhetően szegény lánynak a fél tavon végig kell kergetnie a kis bábut. Esteron meg addig inkább figyel arra amit megint felvesz, meg a többiekre. Majd amikor a lány odaér és elrakják a játékot a zsákba. Kivéve azt az egyet amit neki adnak.* - Köszönöm szépen, de ezt miért kapom meg? NEm csináltam semmi olyat és azért, mert megismertél nem hiszem, hogy érdemelnék bármi ajándékot. * Mondja, majd feláll és a kezébe veszi a cipőjét ami eddig ott volt mellette, mivel a lába egész idő alatt a vízben volt. * - Sétálunk egyet? * kérdi meg a lányt.*


    _________________
    Lord Sayon Merlioth multikaraktere

    Nagyon sok mindenen keresztül ment már és most mégis teljesen magányosnak érzi magát, úgy érzi, hogy elhagyta őt Ő és már nem tartja a gyermekének, teljes űr tátong a szívében és fogalma sincs képtelen lesz e kimászni ebből a gödörből...

    Elizabeth Quenell fogadott bátyja Marilion és Laschan legidősebb testvére
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Csüt. Május 29, 2014 8:06 pm

    *Abigail az egyik leghosszabb stég legvégén, fél lábát magához húzva a másikat pedig a víz fölé lógatva ücsörög. Fél kezében, melyet a felhúzott térdén nyugtat kinyújtva, egy félig leégett cigi parázslik, melyet néha - valószínűleg ritkábban, mint ahogy kéne, ha nem akarja elpazarolni - a szájához emel és mélyen beleszív. Nem, Abby általában nem cigizik, szóval nem tartja magát függőnek. Csupán néha rájön, és akkor elszív egy dobozzal pár nap alatt, aztán megint hónapokig nem veszi elő. Furcsa lehet, hogy ennek ellenére is mindig van nála egy-két szál, de mit lehet tenni? Nem tudhatja, mikor lesz hozzá kedve. Mint például most. Üres tekintettel bámulja a tó sötét vizét, teljesen a gondolataiba merülve. Mögötte hever telefonja s fejhallgatója is, de láthatóan úgy döntött, most inkább a csendet élvezné. Magyarul valami igazán komoly dolog foglalja le a gondolatait. Ez pedig igazán ritkaságszámba megy. Úgy tűnik, valamiféle jellemfejlődésbeli-dolgon megy át, mivel már hetek óta rendszeresen megcsinálja ezt. Csak úgy elvonul valahova teljesen egyedül, és néz ki a fejéből. Gondolkozik. Azelőtt sosem csinált ilyet. Mármint, sokat volt egyedül, de általában zenét hallgatott vagy olvasott. Most pedig ezt sem teszi - csak úgy van. Amikor pedig nem egyedül, akkor csak és kizárólag Patrickel. Hogy ez mennyire egészséges? Hát valószínűleg nem túlzottan, de egyszerűen belefáradt már, hogy új kapcsolatokat építsen ki. Egy életre elege lett a társadalomból. Patet azonban nem tudta levakarni magáról, most meg már nem is akarja... Na ez az. Hogy nem akarja - sőt. Mostanában egyre többet keresi a társaságát. Viszont már hetek óta nem feküdt le vele. Maga sem egészen tudja megmagyarázni, hogy miért. Nem arról van szó, hogy már nem szeretné a dolgot, csak valahogy... kényelmetlen lett számára a dolog. Ő sem tudja felfogni, miért. Szóval, ilyesmi dolgok járnak a fejében, még akkor is, mikor a csaknem teljesen leégett csikket egy széles mozdulattal a tóba hajítja.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Csüt. Május 29, 2014 8:20 pm

    *Patric egy fekete, térdig érő melegítőnadrágban és egy fehér izomtrikóban található meg a birtokon immár nagyjából egy órája. Úgy döntött, valamivel le kell foglalnia a gondolatait, szóval kijött futni egyet. Ami a jelen időjárást tekintve talán nem a legjobb döntés volt, de hát... ezért varázsló, nem? Meg egyébként is régen futott már néhány tisztességes kört a kastély körül, úgyhogy annak is ideje volt. A tóhoz érve úgy dönt, ennyi elég lesz mára, szóval lépésbe vált, és mélyeket lélegezve pár légzőgyakorlatot végez. Ekkor veszi észre Abigailt, aki épp egy csikket hajít a tóba, mire elvigyorodik, egy gyors tisztítóbűbájjal megszabadul az izzadságtól - a fürdés jobb, de ideiglenes megoldásnak ez is megfelel -, és felé sétál, elég halkan, szóval a másiknak elég kicsi esélye van észrevenni, amíg meg nem szólal.* - Én a helyedben nem nagyon dobálnék csikkeket a tóba. Ki tudja, mi köpi vissza *jegyzi meg vigyorogva, majd lehuppan a csaj mellé, és megtámaszkodik a kezein.* - Mi újság? Hogyhogy itt ülsz tök egyedül, teljes csendben, anélkül, hogy legalább egy könyv lenne nálad? *kérdezi felvont szemöldökkel. Elég jól ismeri Abby szokásait, és őszintén szólva már nem először találja meg így, és kezd egy kicsit... gyanús lenni neki. Pláne azzal együtt, hogy már hetek óta nem voltak együtt, pedig ő bepróbálkozott néhányszor. Nem teljesen érti, mi van, de őszintén szólva egy kicsit aggódik Abigail miatt. Aztán persze lehetséges, hogy ez csak valami ilyen... pillanatnyi hibbanat, majd elmúlik, és igazából annyira nem is akarja faggatni a csajt róla, mert hát tudja, hogy az képes némileg érzékenyen reagálni a személyes témákra, ő meg nem akar bajt hozni a saját fejére.*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Csüt. Május 29, 2014 8:46 pm

    *A megszólításra némiképp, de csak alig észrevehetően összerezzen, majd felvont szemöldökkel pillant hátra.* - Akkor legalább végre megnézhetem, mi a fene van ebben a tóban, ami olyan baromira veszélyes. *Aztán, miközben Pat lehuppan mellé, lelógatja a másik lábát is. Amúgy egy fekete cicanadrág, acélbetétes bakancs és szintén fekete, viszonylag mélyen kivágott ujjatlan felsőt visel - hát, szereti a sötét dolgokat, na. Mostanában meg pláne rákapott. Haját ezúttal azonban nem fogta hátra, így az szokásos módján úgy néz ki, mintha most sétált volna ki a fodrásztól - ezúttal az egyenes verzióban. Patric kérdésére a fiú felé fordulva vállat von.* - Nem tudom. Néha jó csak úgy élvezni a csöndet. Te nem szoktad? *Kérdi mosolyogva, majd ismét a tó felé fordul.* - Olyan megnyugtató ez a hely. Megnyugtatóan kicsi a népsűrűség. *Vigyorog egyet.* - Ne vedd sértésnek. Tudod, hogy te sosem zavarod a személyes terem. Ha meg mégis, azt hamar megtudod. *Kuncog egyet, a másikra pillantva.* - Látom, futottál. Mazochista kedvedben vagy? *Fintorog egyet. Mindig is gyűlölte a futást, habár azért ő is szokott néhanapján. Azonban ha teheti, inkább úszik vagy valami harcművészetet gyakorol helyette. Utálja, és kész.* - Ja, bocs, elfelejtettem, hogy van, aki ezt képes élvezni. Vagy mi. *Csóválja a fejét. Meglepően sokat beszél, már megint. Mostanában gyakran előfordul, ha Pat közelébe kerül.* - Túl sok a szabadidőd. Nincs munka, vagy mi? *Kérdi csak úgy mellékesen, miközben elővesz egy újabb szál cigit, és csak úgy meggyújtatlanul pörgetni kezdi az ujjai között.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Csüt. Május 29, 2014 9:00 pm

    - Lehetséges, hogy semmi *nevet fel jókedvűen.* - Talán csak egész egyszerűen nem akarják, hogy úszkáljunk benne, azért terjesztik. Bár... *pillant a tóra elgondolkozva.* - Ahhoz azért tényleg túl sötét energiákat áraszt magából, hogy veszélytelen legyen *teszi még hozzá. A kérdésére kapott válaszra csak vállat von.* - Én igen, te nem olyan gyakran mint mostanában *pillant oldalra, majd hátradönti a fejét és lehunyja a szemét, várva, hogy folytatódjon a beszélgetés.* - Abban biztos vagyok *vigyorodik el jókedvűen arra, hogy meg fogja tudni, ha útban van, de továbbra sem nyitja ki a szemét. Ez most így pont nagyon kényelmes, szóval valószínűleg hosszú ideig nem nagyon fog még megmozdulni, csak ha valamiért tényleg nagyon szükségét érzi.* - Hmpf. A futás nem mazochizmus, hanem szükséges testedzés. Plusz a sport jó a felesleges energiák levezetésére *válaszol mosolyogva, majd felnevet a lány következő megjegyzésére.* - Igazából nem mondanám, hogy kimondottan élvezem... de nem is okoz problémát. Viszont az izmaimat meg a külsőmet fent kell tartani valahogy, és lehetségesnek érzem, hogy az utóbbival problémák lehetnek *nevet fel, és bár ez nem egy őszinte nevetés, Abby valószínűleg nem fogja észrevenni, talán csak egy kicsit érezheti, hogy furcsa. Nem, nem arról van szó, hogy Patnek önbizalomproblémái vannak - szerinte tökéletesen néz ki, és valljuk be, ez igaz is -, sokkal inkább arról, hogy szeretné valahogy... kiszedni Abbyből, hogy mi a baja. Mármint kettejükkel. Mert hát az is oké, ha neki már kényelmetlen vagy ilyesmi, csak... azért érdekelné, hogy miért.* - Hát... ez jelenleg egy elég bonyolult kérdés *szusszant.* - Most úgy... a levegőben van egy állandó munkahely, ami talán kevesebb gyilkolászással és biztosabb fizetéssel kínálna, és el is fogadtam, csak még vannak részletek, amik nem teljesen tiszták, és... ja, végül is most nincs munka. És ja, tényleg unatkozok *vigyorodik el, végül beismerve, hogy Abigailnek van igaza, és unatkozik.* - Nem tehetek róla, nem vagyok hozzászokva, hogy nem kell megmenteni a világot heti háromszor, szóval most nem igazán tudok mihez kezdeni magammal *teszi még hozzá, mosolyogva, de egy kicsit keserű felhanggal. Amivel a legnagyobb probléma, hogy még ő se tudná megmondani, hogy ez most azért van, mert nem örül neki, hogy miket kellett végigcsinálnia a múltban, vagy azért, mert jobban örülne, ha most is ilyesmiket kellene csinálnia. Hiába. Patric is elég bonyolult.*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Csüt. Május 29, 2014 9:36 pm

    *Pat szavaira csak vállat von - neki aztán édesmindegy, hogy mi úszkál a tóban meg mi nem, amúgy sem menne bele semmi pénzért. Ő inkább a tiszta és átlátszó uszodát választja, köszöni szépen.* - Hát nem. Változnak az idők. *Ásít egyet, kissé hátradőlve s fél kezére támaszkodva. Aztán a futás felé terelődik a szó, s Abbynek nem is annyira a nevetésben rejlő furcsa felhang, hanem inkább maga a kijelentés kelti fel a figyelmét - bár előbbi is feltűnt neki.* - Problémák lehetnek? Te jó ég, menten belevetem magam a tóba, ha kiderül, hogy Patric Morgannek önbizalomproblémái akadtak... *Vizslatja a fiút felvont szemöldökkel, a biztonság kedvéért azért szemügyre véve azokat az emlegetett "problémákat". Persze nem talál egyet sem, de pontosan tudja, mi volt a célja ennek a kijelentésnek. A gondolatra pedig, hogy erről beszéljen, hirtelen öklömnyire zsugorodik a gyomra, a meglepetéstől pedig, hogy ez történt, csak még idegesebb lesz. Habár ezt még sikerül eltitkolnia. A biztonság kedvéért azonban inkább eltereli a témát más vizekre, s szerencsére kap egy hosszabb választ is.* - Ó, te szegény. Üdv köztünk, szerény halandók között. *Horkant fel a fejét csóválva, aztán kis szünet után hozzáteszi.* - Azért örülök neki. Hol sikerült szerezned? *Kérdi, majd ismét a tavat kezdi bámulni, továbbra is azon gondolkozva, mi a francért érzi úgy, mintha ezernyi apró kis szörnyeteg szaladgálna a belső szervei között. Legszívesebben felállna és most azonnal itthagyná Patet - ezzel egyidőben pedig heves késztetést érez rá, hogy soha többé ne keljenek fel innen, maradjanak itt örökre, ketten, mindentől távol. Ahogy ez a gondolat átfut a fején, úgy érzi, mintha valaki képenvágná. Néhány másodpercig úgy érzi, most rögtön elrohan vagy a tóba ugrik, aztán szerencsére sikerül lehiggadnia, s ha Pat továbbra sem nézett semerre, neki sem nagyon tűnhetett fel a mini-pánikroham. Abby pedig, leküzdve a kényszert, hogy behúzzon egyet saját magának, ismét a beszélgetés felé irányítja figyelmét, úgy döntve, hogy ezzel az előbbi gondolatmenettel majd kicsit később foglalkozik behatóbban.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Csüt. Május 29, 2014 9:57 pm

    *Abigail válaszára csak felnevet, és továbbra sem néz a csajra, de nem válaszol: biztos benne, hogy a lány minimum sejti, mire célzott, de ha ennyire nem akar róla beszélni, akkor oké, egyelőre hagyjuk. Ő nem az a típus, aki órákig könyörög másoknak, hogy magyarázzák el neki minden problémájukat. Általában megpróbálja a maga, nem teljesen egyenes módján kihúzni másokból, hogy mi van, ha pedig nem sikerül, csak elég kivételes esetekben nyaggatja őket tovább. Túl sok tapasztalata van a másik oldalról. Szóval hagyja, hogy Abby másra terelje a szót, nem kényszeríti tovább, hogy megbeszéljék. Persze ez még nem jelenti, hogy ejtette a témát, meg hát van legalább egy dolog, amit mindenképpen szeretne megmondani neki, de akkor vár vele egy kicsit. Végül is valamennyire ráér.* - Hogy bírjátok ezt? *vigyorodik el, a második kérdésre a vigyor azonban egy szelíd mosollyá alakul.* - Jesmon *válaszol ezúttal röviden. Kifejezhetetlenül tudja értékelni, hogy van egy olyan barátja, mint Jesmon, aki valahogy mindig képes kihúzni a sz*rból, mindezt úgy, hogy közben megérti az ő nézeteit és nem vár semmiféle viszonzást. Sőt, hogy Patric ne érezze magát lekötelezve, olyan módon ajánl fel segítséget, hogy tulajdonképpen az neki is hasznára válik. És ez messze nem a legtökéletesebb leírása annak, ahogyan ez az egész működik, de a lényeg, hogy Jesmon eléggé ismeri és megérti őt ahhoz, hogy képes legyen anélkül segíteni, hogy Pat kényelmetlenül érezze magát. Mialatt tehát Abigail egy kisebb pánikrohammal küzd, a démon-vámpír Jesmonon tűnődik, sőt, további hosszas percekig nem szólal meg, csak élvezi a lemenő nap sugarait az arcán. Mégis, valamennyire látszik az arckifejezésében a változás, ahogyan elkezd némileg problémásabb kérdéseken tűnődni, végül pedig egy sóhajtással kinyitja a szemét és Abby felé fordul.* - Figyelj. Amikor megegyeztünk ebben az időnként lefekszünk dologban, az volt a lényeg, hogy ez mind a kettőnknek oké. És nem gáz, ha neked kényelmetlenné vált, csak mondd meg és kész *mosolyog rá a lányra, egy olyan mosollyal, amiből teljesen egyértelmű, hogy tényleg nem fog haragudni, ha Abigail azt mondja, hogy igen, köszi az eddigit, de ennyi volt.* - Ja és el sem kell magyaráznod, ha nem akarod. Igazából tudom, hogy továbbra is lehengerlően nézek ki, szóval az egóm miatt se kell aggódnod *teszi hozzá elvigyorodva.*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Csüt. Május 29, 2014 10:34 pm

    - Hát nehezen. Én sem mindig értem. *Csóválja színpadiasan a fejét.* - Helar? Fúha... Te is tudod, kivel kell jóban lenni. *Vigyorodik el ismét. Ő maga még sosem beszélt az igazgatóval, és őszintén szólva kissé bizarrnak találja, de az biztos, hogy tiszteli - amit nagyon kevés személyről mondhat el. Még akkor is, ha az illető ősdémon. Sőt, az ősdémonokat alapvetően nagyképű talpnyalóknak tartja - na nem mintha olyan baromira sokkal találkozott volna eddig. De Helarral más a helyzet. Vajon létezik egyáltalán olyan diák, aki bele merne kötni? Ezt követően egy kis csend áll be a beszélgetésben - Abby az egész addigi személyiségét megrengető felfedezést tesz, Patric meg az igazgatóval való kapcsolatán mereng. Igazán idilli. Azonban Pat hamarosan megtöri a csendet, éppen azzal a kérdéssel, amivel Abby nem akart szembekerülni. Egy darabig semmit sem reagál, csak tovább mered a tó hullámaira, aztán pedig meglepően komoly tekintettel Patric felé fordul.* - Figyelj. Sokat gondolkoztam azon, amit múltkor mondtál, és... hát, igazad volt. Nyilván ezért viselkedtem úgy, ahogy... De most nem az a lényeg, hogy mennyire égettem be magam az egész Sylorina előtt, hanem... Hát, szóval, azt hiszem, azért reagáltam így, mert eddig akárhányszor megbíztam valakiben, az vagy elárult, vagy én okoztam csalódást neki. És most, mikor megint így érzek - mert megbízom benned, tényleg -, kicsit ijesztőnek hat a dolog. *Magyarázza, sokszor elakadva, de azért csak sikerül neki kinyögni, amit akar, és ez igencsak nagy fejlődésnek könyvelhető el.* - Jézus... Szólj, ha túl nyálas lennék, nem szoktam hozzá, hogy ilyen szöveget nyomjak. *Fintorog egyet, kissé elrontva az eddig felépített összképet.* - Na mostmár mindegy... Szóval, érezd magad megtisztelve, mert nagyon rég volt már, hogy valakit igazán a barátomnak mertem nevezni. És valamiért sikerült meggyőznöd, hogy ezúttal nem is fogom megbánni. *Mosolyodik el, ezúttal egyszerűen, poénkodás nélkül, csak úgy...abbysen.* - A kérdésedre válaszolva pedig... Nem tudom. Mármint, ne érts félre, tényleg iszonyú jó veled, de valahogy... Ez így már nem tűnik helyesnek. Nem tudom, hogy működik a barátság, de valamiért úgy érzem, nem teljesen így. Szóval döntsd el: vagy járunk, vagy barátok maradunk, keverve nem megy. *Vigyorog a fiúra, és bár eredetileg poénnak szánta, amint a mondat végére ér, rögtön felfogja az értelmét, és gyorsan el is kapja tekintetét, mielőtt a másik bármit is kiolvashatna belőle arra vonatkozóan, hogy neki melyik verzió tetszene jobban. Az biztos, hogy Abby ezzel befejezte a komoly beszélgetést, ez is nagyon nagy teljesítmény volt tőle. Szóval, mint aki nem észlelt semmi furcsát az elmúlt percekben, csak ül, és a cigijét piszkálva nézegeti a tavat, magában imádkozva, hogy Pat valami hülye poénnal feleljen a kérdésére, s egyben pedig titkon reménykedve, hogy nem így lesz.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Csüt. Május 29, 2014 10:51 pm

    *Csak halkan nevet Abigail első szavain. Most nincs kedve elmagyarázni, hogy az ő barátságuknak mennyire nagyon nincs köze hozzá, hogy Jesmon ősdémon, mert valószínűnek tartja, hogy Abby sejti - azért annyira már ismeri, hogy nem köt érdekbarátságokat, vagy legalábbis nem hívja őket barátságnak -, meg mert most úgy... nem számít. Aztán el is merül a saját gondolatai között, végül azonban mégiscsak felteszi a nagy kérdést Abigailnek, nevezetesen, hogy most akkor mi van velük, meg az egész közöttük lévő dologgal. Némán hallgat, viszonylag sokáig, bár a nyálasság megemlítésénél vigyorog egyet, de az arcára hamar újra koncentráció ül ki.* - Akkor király vagyok *mosolyog jókedvűen, amikor kiderül, hogy sikerült meggyőznie a másikat, hogy megbízhat benne. Pláne azért, mert még ő maga sem teljesen biztos benne, hogy érdemes-e benne megbízni. Mert akár önhibáján kívül is rossz döntéssé minősítheti ezt. De hát igazából most már mindegy... őszintén szólva arra már rájött, hogy szüksége van barátokra, különben biztosan beleőrül abba, amit csinálnia kell, szóval nem nagyon van más megoldás. Csak reménykedik benne, hogy Abigail nem fogja megbánni, hogy beléje fektette a bizalmát. Az utolsó mondatra az első pillanatban nem tud mihez kezdeni a reakciójával: elkerekedik a szeme, és nagyon bizonytalan kifejezés ül ki az arcára. Talán jobb is, hogy a másik elfordult, mert bizony Pat most ritka rosszul érzi magát. A fenébe. Már megint. Jó, igazából számíthatott volna rá, hogy...* ~ Oké, Patric, állj le. Lehetséges, hogy csak poénkodott. Biztosan nincs beléd zúgva, Abigailről beszélünk! ~ *próbálja győzködni magát. Halvány lila gőze sincs, hogy hogyan reagáljon, hogy komolyan vegye-e, vagy inkább legyen gyáva, és üsse el egy poénnal az egészet. De ő... ő nem érez semmit. Nem is tudja elképzelni, hogy mi az a szerelem, vagy bármi, ami egy kicsit is hasonlít rá, még csak azt sem tudja, mit kéne éreznie, ahogyan sohasem tudta, amikor ez a téma feljött. Ha erre most komolyan válaszol, akkor ezt az egészet el kell magyaráznia, és nem akarja tönkretenni a számára rettentően fontos barátságukat valami ilyesmi miatt, nem akarja elismerni, nyíltan erről beszélni... nem. Nagyon ritkán fordul elő ilyen az életében, de ezúttal úgy dönt, hogy inkább gyáva lesz. Szóval egy kis csúszással felnevet és megrázza a fejét.* - Mintha te el tudnál engem képzelni egy kapcsolatban *vigyorog szélesen, próbálva minél őszintébbre varázsolni a gesztust.* - Hát, nagy kár, de ja, lehetséges, hogy igazad van. A barátság nem teljesen így működik *ismeri be egy valamivel szelídebb vigyorral, aztán előveszi a telefonját a zsebéből, az időre pillantva.* - Elég késő van. Bejössz? *vonja fel a szemöldökét. Igen, menekül, mert most ez tűnik a legjobb megoldásnak. Aztán majd megpróbál kitalálni valamit... bár esélyesnek tartja, hogy ez itt az egyetlen lehetőség volt, hogy bármi változás álljon be a kapcsolatukban... de hát mindegy. Ez van, ez így sikerült.*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Csüt. Május 29, 2014 11:16 pm

    *Abigail már lassan komolyan megijed a kissé hosszúra nyúlt reakcióidőtől - mostmár inkább visszaszívná az előző mondatát. Aztán legnagyobb megkönnyebbülésére végül mégis egy poén érkezik, mire a lány is felnevet s színpadias arckifejezéssel csóválja a fejét.* - Most miért? Álompár lennénk. Nem tudtad, hogy titokban jól főzök és az minden vágyam, hogy valaki állandóan a nyakamon lógjon és mindent számonkérjen rajtam? *Vigyorog a fiúra, immár valóban csak poénkodva. Most, hogy így sikerült elkerülnie ezt a kényelmetlen szituációt, már nem is tűnik olyan vonzónak az ötlet, hogy valóban "járjon" valakivel. Az egy csomó olyan dologgal járna együtt, amit ő nagyon nem szeretne. Elkötelezettség, komoly beszélgetések, kötöttség... Nem, nem, ez túl bonyolult, a jelenlegi helyzet egyszerűbb lesz. Ha meg le akar feküdni valakivel, hát, majdcsak talál valami megközelítőleg jót a városban. Legalábbis most így gondolja, az igazság azonban az, hogy még csak meg sem fogja próbálni.* - Azért remélem, túléled valahogy. *Kuncog magában Pat megjegyzésére. Ő is pontosan tisztában van testi adottságaival, egyrészt, mivel mindig is arra tanították, hogy ez az egyetlen, ami számít, másrészt pedig mert szinte minden nap akad valaki, aki tudatja vele.* - Jó ötlet. *Tápászkodik fel, összeszedve a cuccait. A menekülési tervvel tökéletesen egyet ért, mostmár ő is nagyon szívesen elvonulna, hogy beleverje a fejét a falba és elgondolkozzon kicsit azon, amit ma, a stégen ülve érzett. Mert az nem létezik, hogy ő szerelmes, sosem érzett hasonlót és megfogadta, hogy nem is fog. Felesleges hülyeség, csak sebezhetővé, és ezáltal gyengévé teszi az embert. A visszaúton minden esetre még poénkodik egy sort Patrickel, aztán szépen elvonul a hálókörletbe, hogy vegyen egy jó hosszú zuhanyt és megpróbálja elűzni cseppet sem biztató gondolatait.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Vendég on Kedd Jún. 03, 2014 10:00 pm

    * Hammond, már egy jó ideje itt üldögél a stégnél és nézi a tavat és rajzol szépnek találta a tájat ezért úgy döntött lerajzolja, mivel mostanra már elég sötét van készül befejezni a rajzát, de nem akarja még itt hagyni ezt a helyet jól érzi, magát, majd pár másodperccel később mikor befejezte a rajzát, becsukja a füzetet és a hátára dől. Azt tudja, hogy a tóba nem mehet bele mivel egy sellő lakik benne aki hát mondjuk úgy a hülye diákokkal táplálkozik amikor épp nincs más harapni valója... Szóval mikor végzett a hátára dől és úgy kezdi el nézegetni a csillagokat, hamar meg is találja azokat amiket keresett az ikrek csillag jegyet amit ilyenkor látni, meg a nagy göncölt. Meg még elkezd keresgélni pár másik után hátha megtalálja őket. Amúgy a srácon egy fehér rövid ujjú póló van, egy kék gyűrött farmerrel és egy kondicipővel. Táskája tetején a rajzfüzettel ott fekszik mellette a stégen.*
    Dolly Loudy
    Dolly Loudy
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Dolly Loudy on Kedd Jún. 03, 2014 10:23 pm

    * Gyönyörű este volt. Csillagok ezrei tündököltek az égbolton. Dolly kíváncsian figyelte őket, s egy nagyot felsóhajtott. Felvett egy világos farmernadrágot, amihez egy fekete blúzt társított, illetve egy fekete cipőt húzott fel lábbelinek. Elindult hát a sötét éjszakában. Ruháival szinte beleolvadt az éjszaka sötétségébe. Halkan, nesztelenül sétált, miközben tekintete az égre irányult. Egyszer csak megállt a tónál - kevesen múlott, hogy beleessen - s észrevett egy srácot. Közelebb merészkedett hozzá és megpillantotta a táskáján pihenő rajzot. Elismerően bólintott egyet. *
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Vendég on Kedd Jún. 03, 2014 10:32 pm

    * A fiú hamar megérzi a közeledőlányt, hiszen a gondolat olvasás és a gondolatok megváltoztatása számára semmiség, hiszen faji adottsága miatt ez semmiség, ám, nem nagyon szereti ezen képességeit használni. Mikor a lány elég közel ér hozzá megszólal.* - Már egy jó ideje rajzolgatok, ha a rajzaimat szemléled. Amúgy szia. * fordul a lány felé és felnéz rá.* - Hammond vagyok. Hammond Caradas. * köszön és a kezét nyújtja a lánynak nem hiába erethonos tökéletesen tudja az illemet. * - Te új lehetsz itt, mert még nem láttalak. Mi járatban ilyen későn erre felé? * kérdezi meg a lánytól és tényleg kíváncsi rá a lány mit kereshet itt ilyen későn. Mert ő még oké, de azt gondolta az újak nagyon betartják a szabályokat. Ekkor meglátja a lány kitűzőjét amit kötelező viselni mindig az iskolában, hogy mindenki tudja melyik házba tartozol.* - Cameosos vagy ahogy látom a pirosból. Én az erethonba járok. * mondja a lánynak aztán mint aki elfelejtett valamit a fejéhez kap és gyorsan arrébb rakja a táskáját. * - Ülj le nyugodtan ha szeretnél. *ajánlja fel a lánynak a helyet.*
    // Fagy //
    Dolly Loudy
    Dolly Loudy
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Dolly Loudy on Szer. Jún. 04, 2014 7:35 pm

    * Dolly kissé megszeppenve nézett rá, majd barátságosan nyújtotta a kezét *- Dolly vagyok. Igen, még új vagyok, most kezdtem. Ezeket mind te rajzoltad? * kérdezte csodálkozva. Leült mellé és a tóra nézett egy pillanatra. *
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Vendég on Szer. Jún. 04, 2014 7:54 pm

    * Mikor a lány kicsit megszeppenve bár de kinyújtja a kezét elmosolyodom.* - Nem kell félni nem harapok. * mondom neki és mosolyom még szélesebbre húzódik.* - Igen, ez az egyik kedvenc hobbim, a versírás mellett. * felelem a lánynak és átnyújtom neki a rajzokat. * - Ha szeretnéd megnézheted őket és ha gondolod utána csinálhatok egy profilt is. * mondom Dollynak és egy újabb biztató mosoly hagyja el arcomat. Tényleg nem szeretném ha félne tőlem. Meg aztán még csak oka sincs, hiszen bár kitűnően tudok átalakulni nem vettem fel semmi ijesztő alakot. * - és amúgy, honnan jöttél ide fyronba? * kérdezősködök a lánytól, hátha így a megszeppentsége elmúlik és kicsit bátrabban mer beszélni velem.*
    Dolly Loudy
    Dolly Loudy
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Dolly Loudy on Szer. Jún. 04, 2014 8:06 pm

    *Hatalmas szemekkel néztem végig a rajzokon. Gyönyörűek és rendkívül élethűek voltak. * - Salzburgból származom. Csodálatos hely. * mondtam és elővettem a kulcsomat, amelyen egy salzburgos kulcstartó volt. Megmutattam neki. * - Szép, igaz? Na és te honnan jöttél? Mióta tanulsz itt?* kérdeztem és kíváncsian ránéztem. Kicsit kezdtem feloldódni, már nem voltam annyira feszült. *
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Vendég on Szer. Jún. 04, 2014 8:25 pm

    * Amikor Saltzburg nevét kimondja elgondolkozom... * -Az közép európában van ugye? Csak mert föciből kegyelem kettessel jutottam át és hát nem éppen tudom így mi merre van. * vallom be kicsit szégyellve kevés tudásomat. Aztán amikor a kulcstartót megmutatja bólintok, hogy szép és szóban is kifejezem.* - Igen tényleg az. Hát én Angliából jöttem, Glasgow-ból Londonban jártam magán iskolába, és onnan jelentkeztem ide az akadémiára. Nagyon sok mindent tanultam már itt, pedig még csak egy fél éve vagyok itt. Nagyon érdekes és szép hely és mindig találok valami új megrajzolni valót, vagy épp leírni valót. Mert szerintem a versekben lehet a legszebben megfogalmazni a dolgokat. A rajzok pedig tökéletesen kiegészítik azt, amit a vers leír és képpé formálják a szavakat. * mondom kicsit elmerengve azon, miért is foglalkozok ennyit a versírással és a rajzolással.* - Anyám ügyvéd, apám pedig rendőr így eléggé keveset foglalkoztak velem, de a jegyeimet folyton figyelték meg azt mikor hova merre megyek mit csinálok. Ők azt akarták, hogy az Oxfordra mennyek tanulni, hogy szemmel tarthassanak, de én ide akartam jönni, hogy végre leszálljanak rólam. Bár néha az az érzésem, van, hogy még itt s képesek voltak felbérelni valakit, hogy figyeljen rám. * mondom a végét kicsit elnevetve, hiszen tényleg vicces, hogy a szüleim mennyire nagyon szem előtt akarnak tudni amikor eddig soha nem értek rá velem foglalkozni és mégis mindig tudták, hogy éppen mikor mit csináltam. Szóval eléggé különös. * - Te hogyan kerültél ide? A szüleid mondták, vagy magadtól jöttél? * teszem fel a következő kérdést a számára.*
    Dolly Loudy
    Dolly Loudy
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Dolly Loudy on Szer. Jún. 04, 2014 8:38 pm

    * - Maradjunk annyiban, hogy Ausztria* nevettem fel * - Biztos szép lehet Glasgow is. Még sosem jártam külföldön, bár már sokszor terveztem, hogy néhány hétre kiruccanok valahová. De valahogy sosem jött össze. Anyám egy ruhaüzletben dolgozik, apám pedig orvos. Ők nem olyan szigorúak, mint a tieid. Legalábbis, ahogy leírtad őket * mosolyogtam és egy pillanatra rájuk gondoltam. Kezdtem hiányolni őket. * - Igazából én hoztam fel nekik az ötletet, hogy itt tanuljak. Ők beleegyeztek, hiszen ez tűnt a legjobb sulinak. Persze nem örültek annak, hogy ilyen távol kerülök tőlük. Versírással mióta foglalkozol? Esetleg van itt nálad néhány? *

    Ajánlott tartalom

    Tó és stégek - Page 10 Empty Re: Tó és stégek

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Csüt. Nov. 21, 2019 2:27 pm