Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Sétány

    Giselle Céline Marceau
    Giselle Céline Marceau
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Giselle Céline Marceau on Szer. Feb. 15, 2012 1:14 pm

    * A Cameos egyik Őrzője békésen sétálgat a sétányon a kutyája társaságában. A francia lány szokásához híven húsz réteg ruhát magára vett, hogy ne fázzon meg. Elég volt neki egy hét az ispotályban. Most éppenséggel telefonál miközben a kis beagle szabad a lány előtt. A kutyus a nagy rohangálás közben elesik, és a húsz centis hóban elterül. Giselle lehajol hozzá, és felsegíti, közben még mindig beszél.* - Jól van öcsi. Megnyugodtam. Örülök neki, hogy ti jól vagytok. Mi? Köszönöm meg vagyunk. Alex szokásához híven hiperaktív, és van egy szobatársam, aki odáig van érte szóval a Cameosban most nem szívesen tartózkodom. Sébastien hozza a formáját, és halálra idegesít mindenkit a Sylorinában. Adél meg, ő is jól van. Toni? Toni folyamatosan küldözget nekem képeket meg beszámolót ír az Erethonban lévő dolgokról. Tegnap azt írta le, hogy egy vámpír lány rámászott az Őrzőjükre. *Kuncog egy sort a lány, majd tovább hallgatja az öccsét.* - Rendben. Thierry, vigyázz magadra! Üdvözlöm a családot! Szia. *Búcsúzik el a legfiatalabb testvérétől, és zsebre teszi a mobilját. Felveszi Kamen kutyát, és úgy sétálnak tovább. Közben meg a leányzó azon mereng, hogy a barátja mikor jön vissza Bulgáriából.*


    _________________
    Hosszú-hosszú hónapokig tartó ingadozó hangulata és jó pár kisebbségi komplexusos kirohanása után végre valahára visszatért az élők sorába, és a szokásosnál is hiperaktívabb. Igen, kérem szépen, visszatért az életvidám idióta Giselle, akit már régóta hiányoltunk, és immáron Naomi Verhoeven, Jessica Lord és Alise Rubenis társaságában kedvére kipattoghatja magát, amikor épp nem a kedvesével tölti az időt. Mostanság egyébként igen jótékony kedvében van, Naomival önként és dalolva segítenek Qarin lakóinak ott, ahol csak tudnak. Szóval, igen, Giselle visszatért! Rettegj Fair Isle!

    Tyaeloria Perathon életvidám őrangyala és Kamen Grozdan Branimir menyasszonya
    Arleena Queen
    Arleena Queen
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Arleena Queen on Szer. Feb. 15, 2012 1:28 pm

    - Végre most nincs a nyakamon..*Kuncog fel és céloz Kyriére. Ma még nem találkozott vele, de addig jó. Már, mint neki. Amarilla úrnőre megint a szemeit forgatta reggel, ezért közölte mindenkivel azt csinálhatnak, amit akarnak, de ne tegyék tönkre az Erethont. Megint nem normális az Úrnő, de mikor volt az? Amikor sétál a sétányon egy sapka meleg kabát és farmer van rajta és ma királykék rövid ujjú pólót visel a kabát alatt és cipő van rajta. Amikor halad előre teljesen elmereng a gondolataiban és muszáj lesz beszélnie megint apjával. Nem tudja magát már fékezni, de legalább születésnapjáig kéne. Kéne… Amikor lépked nem veszi észre a másikat és neki megy és ha úgy esnek akkor a hóba pottyannak.* - Ne haragudj.. nem vettelek észre. Ugye rendben vagy?*Kérdezi meg és ha Ethan is felpattant felsegíti Gisellett is.*


    _________________

    "Hogy hívnak engem? Talán még én sem tudom. Hol születtem? Sohasem tudja meg senki. Az életem mindenki előtt titok marad és amíg el nem jön a megfelelő idő nem tudja meg senki, hogy kitől származom."

    Castin Noyers kiképzett démona
    Giselle Céline Marceau
    Giselle Céline Marceau
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Giselle Céline Marceau on Szer. Feb. 15, 2012 1:41 pm

    *Mikor Ethan jön vele szembe, és majdnem letarolja akkor az a szerencséje, hogy odébb lépett így nem sikerült fellökni. A kutya viszont a fiú láttán addig kapálódzik, amíg kicsúszik Gis karjai közül, és a kis beagle megrohamozza Ethant. * - Semmi gond. Nem sikerült fellöknöd. *Mosolyodik el a lány, viszont azt nem veszi észre, hogy a kutya Ethan mellett megáll, és felemeli a lábát. Igen, a kutyának el kell végeznie a dolgát, és ha nem veszik észre akkor bizony a fiú lábát megjelöli területeként. * - Egyébként Giselle vagyok. A Cameos egyik őrzője. És téged hogy hívnak? *Érdeklődik barátságosan, és még mindig nem veszi észre a kutyát. Oldalra pillant, és azt veszi észre, hogy annál a domboldalnál állnak, ahol múltkor legurult Kamennel. Az emlék hatására halványan elmosolyodik, majd észhez tér, és megint a fiúra pillant. Vagyis most szúrja ki a kutyát, de annyira ledermedt, hogy Ethannek kell intézkednie ez ügyben.*


    _________________
    Hosszú-hosszú hónapokig tartó ingadozó hangulata és jó pár kisebbségi komplexusos kirohanása után végre valahára visszatért az élők sorába, és a szokásosnál is hiperaktívabb. Igen, kérem szépen, visszatért az életvidám idióta Giselle, akit már régóta hiányoltunk, és immáron Naomi Verhoeven, Jessica Lord és Alise Rubenis társaságában kedvére kipattoghatja magát, amikor épp nem a kedvesével tölti az időt. Mostanság egyébként igen jótékony kedvében van, Naomival önként és dalolva segítenek Qarin lakóinak ott, ahol csak tudnak. Szóval, igen, Giselle visszatért! Rettegj Fair Isle!

    Tyaeloria Perathon életvidám őrangyala és Kamen Grozdan Branimir menyasszonya
    Arleena Queen
    Arleena Queen
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Arleena Queen on Szer. Feb. 15, 2012 1:47 pm

    *Szerencsére akkor a lány kikerüli az ütközést Ethan viszont felpattan és arrébb lép amikor a kutya meg akarja jelölni a területét.* - Hét te szőrmók tünés innen…*Morog rá. Igen Ethan amúgy is macskás szóval kutya a közelébe ne..* - Én Ethan vagyok. Szintén Őrző, de azt hiszem a te hiperaktív barátodat ismerem.. Mondtam neki, hogy az a kutya bajt jelent…*Forgatja meg a szemeit és vigyorog. Nem akarja megbántani a másikat sem.* - Jól tudom, hogy beteg voltál a héten? Meg gyógyultál már? *Érdeklődik a másik felől és elindul reméli Gis is vele jön.*


    _________________

    "Hogy hívnak engem? Talán még én sem tudom. Hol születtem? Sohasem tudja meg senki. Az életem mindenki előtt titok marad és amíg el nem jön a megfelelő idő nem tudja meg senki, hogy kitől származom."

    Castin Noyers kiképzett démona
    Giselle Céline Marceau
    Giselle Céline Marceau
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Giselle Céline Marceau on Szer. Feb. 15, 2012 1:55 pm

    *Mikor Ethan rámordul a kutyára akkor a beagle megszeppenten pislant rá, és Gis mellé menekül vissza. Giselle a fejét csóválja a kutya láttán, de a kis jószág mindenkit piszkál.* - Ó, akkor tudom ki vagy. Antoine sokat mesélt rólad. Egyébként nem tehet róla. Csak szívességet tett nekem, mert az elmebeteg rokonaimra nem bízhatok állatot. Egyébként hallom meggyűlik a bajod az egyik Erethonos lánnyal. *Mosolyog jókedvűen, de meg tudja érteni, hogy az emlegetett vámpír lány miért piszkálja annyira Ethant.* - Köszönöm a kérdést. Valóban beteg voltam, de valamilyen szinten már jó vagyok. Legalábbis annyira, hogy ne kelljen az ispotályba ücsörögnöm. *Nevet fel keserűen, mert utál egy helyben maradni. Vagyis a semmittevést utálja a legjobban. Aztán szép lasan elindul Ethan mellett, de a kutyát megint felveszi, hogy ne tudjon meglépni a kis csahos.*


    //FAGY//


    _________________
    Hosszú-hosszú hónapokig tartó ingadozó hangulata és jó pár kisebbségi komplexusos kirohanása után végre valahára visszatért az élők sorába, és a szokásosnál is hiperaktívabb. Igen, kérem szépen, visszatért az életvidám idióta Giselle, akit már régóta hiányoltunk, és immáron Naomi Verhoeven, Jessica Lord és Alise Rubenis társaságában kedvére kipattoghatja magát, amikor épp nem a kedvesével tölti az időt. Mostanság egyébként igen jótékony kedvében van, Naomival önként és dalolva segítenek Qarin lakóinak ott, ahol csak tudnak. Szóval, igen, Giselle visszatért! Rettegj Fair Isle!

    Tyaeloria Perathon életvidám őrangyala és Kamen Grozdan Branimir menyasszonya
    Arleena Queen
    Arleena Queen
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Arleena Queen on Szer. Feb. 15, 2012 5:35 pm

    *A Beagle megijed és bólogat rá.* ~Remek azt hittem soha nem szabadulunk meg ettől a kutyától.. Fúj, de nem szeretem őket..~*Mérgelődik magában, de azért mosolyog.* - Sokat? Na kíváncsi vagyok arra a sok mindenre hiszen annyit biztosan nem. Vagy igen?*Az elmebetegekre felnevet.. ismeri az érzést csak az a baj, hogy ő az egyetlen normális lény. Csak nem tud csajozni.* - Helyes, de azért ne legyél beteg. Nem jó annak lenni. Akkor gondolom azt is mesélte kizártam a hálóból tegnap..*Szűkíti össze a szemeit és közben egy hógolyót gyárt majd a lány felé dobja.* - Mióta van meg a kis jószág? És amúgy Kyriével hagyjál. Örülök, hogy nincs a közelemben.*Jelenti ki csak nem gondolja komolyan. Amúgy szereti a hülyeségeit, de néha az agyára megy.*


    _________________

    "Hogy hívnak engem? Talán még én sem tudom. Hol születtem? Sohasem tudja meg senki. Az életem mindenki előtt titok marad és amíg el nem jön a megfelelő idő nem tudja meg senki, hogy kitől származom."

    Castin Noyers kiképzett démona
    Giselle Céline Marceau
    Giselle Céline Marceau
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Giselle Céline Marceau on Szer. Feb. 15, 2012 5:47 pm

    - Akarod te tudni? *nevet fel a lány Ethan kérdésére, de azért folytatja.* -Nos részletes beszámolót írt arról mi folyik az Erethonba. Leírta, hogy Eliasszal mennyit röhög, hogy te milyen szerencsétlen vagy csajozás terén, hogy Kyrie erőteljesen rád mászik. Ja meg azt is, hogy kizártad a fiúkat a hálóból. Meg még sok mindent. *Rándítja meg a vállát, mert tényleg ezekről volt szó.* - Tudom, de ezt mondd az immunrendszeremnek. Sikerült elkapnom egy kis influenzát, és most éppen abból lábaltam ki. Aztán mikor hógolyót dobnak felé elhajol, és feltartja a mutató ujját, hogy ezt most nem kéne.* - Nem szeretnék még pluszba megfázni. Szóval örülnék neki, ha most nem dobálnál.* Mondja nyugodtan, de azért jókedvűen mosolyog. Csak nem akar szétázni.* - Hát úgy tíz napja kaptam a barátomtól. *Mosolyog miközben megcirógatja a kutyája fejét. Igen, Giselle még ezt is fejben tartja.* - Miért mi bajod vele? Antoine és Fredrik elmondása szerint aranyos lány, bár néha eléggé furcsa a humora. *Kérdez rá, hogy Ethan aztán miért akarja annyira elkerülni szegény leányzót. Aztán valószínűleg gy darabig sétálgatnak, beszélgetnek, majd Giselle elköszön, hogy éppen a barátjával kell majd beszélnie, mert ekkortájt szoktak Skype-olni.*


    _________________
    Hosszú-hosszú hónapokig tartó ingadozó hangulata és jó pár kisebbségi komplexusos kirohanása után végre valahára visszatért az élők sorába, és a szokásosnál is hiperaktívabb. Igen, kérem szépen, visszatért az életvidám idióta Giselle, akit már régóta hiányoltunk, és immáron Naomi Verhoeven, Jessica Lord és Alise Rubenis társaságában kedvére kipattoghatja magát, amikor épp nem a kedvesével tölti az időt. Mostanság egyébként igen jótékony kedvében van, Naomival önként és dalolva segítenek Qarin lakóinak ott, ahol csak tudnak. Szóval, igen, Giselle visszatért! Rettegj Fair Isle!

    Tyaeloria Perathon életvidám őrangyala és Kamen Grozdan Branimir menyasszonya
    Caliin Preween
    Caliin Preween
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Caliin Preween on Vas. Ápr. 01, 2012 3:43 pm

    -csodaország-

    *Megint egyedül sétálgatok. Mivel a mostani időjárás kezd derűsebbé válni, én is kibújtam valamennyire a csigaházamból. Egyszerű öltözékem tökéletes egy kiadós sétához. Kivételesen rózsaszín van rajtam, amit igazán gyűlölök, most mégis felvettem. Azt se tudom, hogy miért erre jöttem. Csak a lábam irányított, nem is igazán figyeltem, merre kószálok. Tudtam, hogy van a közelben egy lovaspálya, meg persze sok egyéb, de nem gondoltam át tetteimet. Inkább tudat alattim vezetett erre.
    Pár perc után fáradtan veszem tudomásul, hogy ellustultam. Mióta ide jöttem a suliba, azóta nem futottam, amit persze régebben napi szinten űztem. Most bezzeg, egy pár perces séta után, olyan vagyok mint egy nyelvét szárító kutya. Gratulálok magamnak.*
    ~Most már edzenem kéne. De sokat.~ * gondolkodok magamban, közben lassítok a tempón. Olyan lassan lépek, mintha lábaim elefánt nehézségűek lennének. Majd megállok, nincs kedvem tovább menni, túlságosan is...áh, nem érdekel, inkább bámészkodom.*


    _________________
    A 18 éves angyal, apja felkutatásának él. Szűkszavúsága miatt, kevés barátot szerez. Akik közel állnak hozzá, az csak a leguánja és papagája. Magányos napjait a zongora mellett tölti, Beethoven és Mozart társaságában. Ha pedig kimozdul, végig sétál az épületben, majd az udvaron.
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Vendég on Vas. Ápr. 01, 2012 4:00 pm

    *A sétányon halk, csilingelő nevetés hallatszott. Egy kisebb tündércsapat szórakozott azzal, hogy a sétány növényzetét valamilyen szintén életre keltsék. A Fair Isle tündérkéi felelősek a sziget időjárásáért, és ők befolyásolják a növények virágzását is. Még régóta dolgoznak azon, hogy kiviruljon a sziget, de mivel mostanában eléggé ellustultak, ezért csak egy kis csapat maradt meg, akik rendesen dolgoznak. Ezzel a csapattal tartott a legfiatalabb tündérhercegnő is, akinek szinte már szokásává vált, hogy úgymond „lealacsonyodjon a pórnép közé”. Mikor meglátta az alant sétáló Caliint elmosolyodott, majd otthagyva társait az angyal elé libbent. Hártyás szárnyaival csapkod a lány előtt miközben beszél hozzá. Felettébb örül a tündérke, mert végre sikerült visszaférkőznie Fyron falai közé így örömmel támad le egy-két gyanútlan diákot.* - Szép jó napot hölgyem! Hová igyekszik eme csodás délutánon? *Üdvözli illedelmesen az angyalt miközben a szemei huncutul csillognak. Igen, a kis lényecske megint töri valami rosszaságon kis fejét.*
    Lily Hollow
    Lily Hollow
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Lily Hollow on Vas. Ápr. 01, 2012 4:13 pm

    *Lily is nagy nehezen kijutott az erethonos lányhálóból, így most nagy örömmel sétál végig a sétány egy szakaszán. Friss levegő, nem kell fordítva mozognia, így hát minden remek. Egyébiránt egy hófehér, hosszú póló van rajta, hozzá világos színű farmerrel. Távolról pillantja meg Caliint, és úgy dönt, csatlakozik hozzá. Pár perc múlva utol is éri a lányt, akiben felismeri a szobatársát, és megpillantja a tündért is.* - Szia, Caliin. Üdv *mosolyog barátságosan a tündérkére. Hiába, ő mindenkivel ilyen. Szóval megáll mellettük, és, mivel éppen egy magasabb részen vannak, tekintetét körbefuttatja a gyönyörű tájon. Imád itt lenni, már csak ezért megérte elszökni az Intézetből...*


    _________________
    Soha semmi borzalom nem tűnik el csak úgy, nem válik semmivé, hiába is tűnik úgy időről időre. A múlt elől, a változások elől nem lehet elmenekülni. Az átok akkor is elér, magába szippant, és megváltoztat mindent...

    Rebecca Taylor megátkozott, egykori angyala
    (Egykori nevén Lily Holloway.)
    Mesélő
    Mesélő

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Mesélő on Vas. Ápr. 01, 2012 4:29 pm

    *Lassan fél ötöt mutat az idő. Ezen a csodás április tavaszi napon mindenkinek tökéletes a kijárás és a kirándulás. Ha nem figyel oda az illető, akkor természetesen valami baja is történhet e különleges napon. A két lány és a tündérke, ahogy ott van, a sétányon egy fehér nyuszit láthatnak ugrálni. A Nyuszika kezében egy régi zsebóra és nézegeti éppen. Amíg a nyulat figyelik, közben a talajból fehér füst szállingózik, amitől érezhetik, hogy álmosak lesznek.* - Itt az idő..*a nyuszi elkezd szimatolni és ránéz a többiekre. Elmondja, halkan a mondatot majd csettint, egyet az ujjával és figyeli, ahogy szépen elalszik mindenki. Azután ahogy elaludtak ugye egy másik helyszínen találják magukat. Nyugodt és békés tele van élettel és nincsen harc még.. Ez egy szépséges mező tavaszi virágillattal és egy patak is folyik mellettük.*


    _________________
    A Mesélő irányítói: Castin Noyers, Jesmon Helar, Loras M. Merlioth és Rebecca Taylor.
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Vendég on Kedd Jún. 26, 2012 5:08 pm

    *Egy fiú sétál a birtokon és teljesen gondolataiba temetkezve arról, hogy megbeszélte nagyjából az öccsével a dolgot és a kapcsolatot. Fel s alájárkálva a sétányon nyugtalanul bolyong.*~Esküvő.. Ramonának lenne!? Legalább boldog lesz, ha már elcsesztem a jövőjét…~*Szusszant egy nagyot és minél jobban azt szeretné, hogy a másiknak ne legyen rossz. Így hát békén hagyja őt és nem fogja keresni sem. Meg van a fiúnak is a maga élete. Alex öltözete egyébként: Fehér ing és egy szürke selyem öltöny a hozzátartozó szürke selyem nadrágjával. A fiú igen régen vett fel ilyen ruhát és most az elhatározásában egyszer biztos. Nem érdekli semmi és senki.. Ebben biztos, hogy nem állítják meg. Egyébként az ing belső bal zsebében rejtőzik valami, amit a másik nem láthat. A telefonját előkapja és elkezdi írni a következőket: „Lisa! Légy szíves gyere ide a sétányra. Mondanom kell valamit. Sürgős.. Alex”*Csak pötyögi, a szavakat mintha bajba lenne vagy mintha a halálra készülne. Nos, nem. Ő egyszerűen csak ilyen és természetesen nem tud rajta változtatni. Járkál és elkezd énekelgetni dalokat. Skilettel kezdi és folytatja, Three days Graceel és Bon Jovival. Addig is lenyugszik mire a lány ide jön.*
    Lisa Deadwood
    Lisa Deadwood
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Lisa Deadwood on Kedd Jún. 26, 2012 5:47 pm

    *Megkapja az sms-t és kicsit meglepődik. Zsebre vágja a telefonját, kisiet a hálóból és ahonnan lehet, azonnal szárnyra kap, mivel így sokkal gyorsabban tud haladni, mint gyalog. Van egy olyan érzése, hogy nincs gond, viszont ha egyszer sürgős, akkor sürgős. Már messziről kiszúrja Alexet és igyekszik elfojtani a nevetést. Igen, még sosem látta ilyen ruhában a fiút, és nos... Elég érdekesen mutat. Az ő öltözete egyszerű, egy szürke csőfarmer, rajta egy lánccal, egy fekete atlétika trikó, fekete magassarkú, haja felkötve, csak néhány tincs lóg ki. Leszáll a fiú mellé, szárnyait kicsit lerázza, majd visszahívja és kíváncsian néz a fiúra.* - Nos, mi volt ilyen sürgős? *Mosolyog halványan a fiúra.* - És miért vagy így kiöltözve? *Néz végig megint a fiún és továbbra is csak mosolyog. Igyekszik nem nevetni.*


    _________________
    A családját megtagadta, megszökött otthonról és Jasonnel is közölte, hogy el kell felejtenie őt, mivel többet nem jön vissza. Nem is tehetné meg, hisz többé már nem Bukott és nem is akar már az lenni. Újra kezdett mindent, muszáj volt, mivel a szíve alatt egy új életet hordoz Jasonnek köszönhetően, bár egyelőre még nem tudja mit tegyen, mivel fél attól, hogy Adam és Becky utána jönnek. Szóval jelenleg Qarinban húzza meg magát és igyekszik kitalálni, hogy mit és hogyan tovább...
    Rosetta M. McCarthy bujdosó, exbérgyilkos angyala
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Vendég on Kedd Jún. 26, 2012 5:58 pm

    *Az sms-t elküldte és természetesen fogja magát és fel alá járkál. Természetesen kicsit ideges és türelmetlen. Az érzés ami elfogja nem tudja hova tegye. Vagy is igen, de ő úgy van vele, hogy majd elválik, mi legyen a másikkal. Látja Lisát, amikor megérkezik az sms után pár perccel. A kérdésre csak pislog a kék szemeivel és az arca hófehér.* - Megharapott egy vámpír. 2 napja…*Mondja kicsit idegesen és visszafojtja a röhögést. Na jó nem tud komoly lenni ebben inkább csak megrázza a fejét.* - Igazából azt szerettem volna kérdezni tőled, hogy mennyire gondolkoztál a családalapításon?*Kérdezz rá Alex kicsit izgatottan és a jobb kezével természetesen a zakója bal belső zsebében motoszkál. Először magához húzza és puszit ad a lány homlokára.* - Mit csináltál te ilyen öltözetben?*Kérdezz rá. Azután válaszol a saját öltözetére.* - Ja. Ez? Franciaországba kell majd haza mennem. Muszáj lesz beszélnem anyával.*Sandít,Sandít,Sandít, Tud hazudni, de egyenlőre kíváncsi lesz a lány reakciójára. Mindenesetre a testvére tudja Giselle és nem bírta már tovább.*
    Lisa Deadwood
    Lisa Deadwood
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Lisa Deadwood on Kedd Jún. 26, 2012 6:10 pm

    - De most komolyan. *Mosolyog továbbra is halványan. Nála az ilyen viccek nem jönnek be. Még mindig rühelli a vámpírokat. Alex kérdésére felvonja a szemöldökét.* - Miért? *Néz kicsit furcsán a másikra, és nem ad konkrét választ. Bár sejthető, hogy egyelőre nem áll szándékában semmi. Na most kezd rossz előérzete lenni.* - Én? Lenn voltam Qarinban, majd felmentem a hálóba és akkor jött az sms-ed. *Válaszol készségesen a fiúnak. Persze azt inkább nem taglalja, hogy mit keresett ott. Arról nem kell tudnia a fiúnak.* - Mikor mész? *Kérdezi és nagy valószínűséggel ekkor fog ő is majd haza utazni. Le kell beszélnie Adamat erről az őrült ötletéről.*


    _________________
    A családját megtagadta, megszökött otthonról és Jasonnel is közölte, hogy el kell felejtenie őt, mivel többet nem jön vissza. Nem is tehetné meg, hisz többé már nem Bukott és nem is akar már az lenni. Újra kezdett mindent, muszáj volt, mivel a szíve alatt egy új életet hordoz Jasonnek köszönhetően, bár egyelőre még nem tudja mit tegyen, mivel fél attól, hogy Adam és Becky utána jönnek. Szóval jelenleg Qarinban húzza meg magát és igyekszik kitalálni, hogy mit és hogyan tovább...
    Rosetta M. McCarthy bujdosó, exbérgyilkos angyala
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Vendég on Kedd Jún. 26, 2012 6:28 pm

    *Csak áll és mosolyog. Természetesen várja a lány megfelelő választ és nem igazán mondd semmit. Miért nem? Vár.. Vár..Vár..*~Mondd a választ drága… mondd mááár~*Kérleli magában a fontos dolgot és csak csillognak a szemei. Persze ez érthető szóval mindenesetre türelmetlen. A zsebében motoszkál egy Fekete doboz miatt. Amiben egy eljegyzési gyűrű található . Szóval a fiú felkészült rá hiszen ugye már egy hete szervezkedik ezzel kapcsolatban. A múltkor is amikor bátyjával beszéltek akkor is arról volt szó. Lasset is megkérte, hogy segítsen, neki szóval egyértelműen komolyan gondolja a dolgot. A kérdésekre nem ad választ, de amikor azt kérdezik, mikor megy, haza halványan elmosolyodik és megfogja a lány kezét.* - Szerintem Ha anya ezt megtudja, nem tehetem be a birtokba a lábam. Nem fog érdekelni. Bár az öcsémen múlik az egész és tudjuk, hogy miért. Lenne egy fontos kérdésem. Légy szíves adjál rá választ: Ha szeretsz. Tudnál olyan lenni, mint egy más angyal? Mármint nem bukottságra gondolok. Tudod én szeretlek úgy ahogy vagy. Ezek után, amit tenni fogok, most csak ennyit kérek szépen tőled. Nem szeretném, hogy bukott angyal legyél.*Mosolyog a másikra a mondandója után és természetesen megpuszilja a másik homlokát. Ő szereti, hogy a lány bukott angyal, de nem szeretné a családja hír nevét „tönkre teni” szereti a lányt mindennél jobban és ez már biztos. A fekete doboz kinyitja és Lisa felé fordítja, majd a kék szemeivel ránéz.* - Hozzám jönnél feleségül?*Kérdez rá csillogó kék szemeivel. A fiú most már tudja, hogy mik a céljai és belátja, hogy gyerekesen viselkedet sok szempontból is.* - Nincs több nő ügy, nincs több kavarás. Csak te és én.*Feleli határozottan és csillogó szemekkel pislog a másikra.*
    Lisa Deadwood
    Lisa Deadwood
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Lisa Deadwood on Kedd Jún. 26, 2012 6:49 pm

    *Igen, nem ad konkrét választ, de csak azért, mert van egy rossz előérzete és nem is akarná megbántani a fiút. Ezután a fiú megint beszélni kezd, amire magában azonnal rávágja, hogy nem. Viszont szóban kicsit elgondolkozik, hogy mit mondjon.* - Nos, tudnék az lenni, csak van ami az utamban áll. *Igen, próbált már beszélni erről Adammel, aki megfenyegette, hogy ha megszegi a családi esküt, búcsút mondhat a saját életének, no meg Alexének is, mivel ő miatta szegné meg az esküt. Mikor Alex felteszi a sorsdöntő kérdést, majdnem rávágja, hogy nem, de belegondol, hogy amit érez az igen, de amit tennie kell, az a nem.* - Szeretnék, de nem lehet. * ~ Na jó, igazából nem szeretnék. Nem terveztem, hogy ilyen korán házasodom, még ha nagyon is szeretem Alexet... ~ *Néz keserűen a másikra és a sírás kerülgeti. Szereti a fiút, de nem kockáztatná a másik életét.* - Szeretlek Alex. *Öleli meg a fiút és sírni kezd. Nos igen, szegény fiú most kicsit meglepődhetett...*

    // Fagyás //


    _________________
    A családját megtagadta, megszökött otthonról és Jasonnel is közölte, hogy el kell felejtenie őt, mivel többet nem jön vissza. Nem is tehetné meg, hisz többé már nem Bukott és nem is akar már az lenni. Újra kezdett mindent, muszáj volt, mivel a szíve alatt egy új életet hordoz Jasonnek köszönhetően, bár egyelőre még nem tudja mit tegyen, mivel fél attól, hogy Adam és Becky utána jönnek. Szóval jelenleg Qarinban húzza meg magát és igyekszik kitalálni, hogy mit és hogyan tovább...
    Rosetta M. McCarthy bujdosó, exbérgyilkos angyala
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Vendég on Kedd Jún. 26, 2012 9:28 pm

    *Pedig szeretne konkrét választ, hiszen pont azért kérdezte meg. Ha nem esett le volna Lisának. A semmi miatt nem szokott ennyit szórakozni szóval. A családalapítást mindenképpen a lista élére tette és tényleg meg lehet benne bízni. Ő már nem olyan kisgyerek és tényleg tisztában van a dologgal. Mindennel, és amit egyszer a fejébe vesz, azt nem lehet leállítani. Szóval: Alex ilyen. Nem hiába beszélt Thierryvel a kapcsolatait helyre teszi és várt eddig. Úgy érezte itt az idő. A srác csak pislog, és nem szól semmit. Mit érez? Mintha összetörték volna a szívét. Egyszerre kergeti a jó kedv és a szomorúság. Vegyes érzelem tükrözi a fiút. Megrázza, a fejét mosolyog a lányra és nem látszik semmi fájdalom az arcán. Erőltetett mosolyt ad a fiú a lánynak. Nem kérdezz rá miért. Nem illik. Rákérdezne, de tudja. Amikor átölelik, úgy érzi mintha átdöfték volna. Végig simít a lány hátán és a szeretlekre nem mondd semmit. Egyszerűen képtelen.* - Én is.*Megnyugtatja a lányt, és amikor hallja, hogy sír nem mondd semmit.*~Akkor vajon miért nem mondasz igent? Én is szeretlek, de egyszerűen nem értem…~*a srác, aki felvállalja a dolgokat nem egyszerűen…*- Azt hiszem most. Megyek.. Remélem, meg tudjuk beszélni a dolgokat. Ne haragudj.*Mondja a fiú és egyszerűen nem tud mást mondani. Ha lenyugtatta Lisát elindul a lakására és megint azon gondolkozik mit rontott el. Természetesen a Lisa családja sem érdekelné és meg tudná magát védeni, de ha egyszerűen nem akkor nem.*
    Lisa Deadwood
    Lisa Deadwood
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Lisa Deadwood on Kedd Jún. 26, 2012 9:44 pm

    *Sírva öleli a fiút és hagyja elmenni, mikorra ez menni akar. Tudja, hogy most teljesen összetörhette. És utálja is magát és Adamet is egyaránt. * - Holnap mindenképpen. És inkább te ne haragudj... *És amint a fiú távozott, ő is elindul, szintúgy Qarinba. Csak ő épp Jaredhez megy. A segítségét kell kérnie. Eldöntötte. Haza megy és lezárja a bátyja hülye szervezkedéseit. És persze feloldja az esküét. Bár nem biztos, hogy ezt meg lehet oldani, de megpróbálja, nem állhat semmi az útjába. Viszont ehhez szüksége lesz Jared és Collin segítségére. No meg, hogy biztos megállítsa Collint, az anyjára.*


    _________________
    A családját megtagadta, megszökött otthonról és Jasonnel is közölte, hogy el kell felejtenie őt, mivel többet nem jön vissza. Nem is tehetné meg, hisz többé már nem Bukott és nem is akar már az lenni. Újra kezdett mindent, muszáj volt, mivel a szíve alatt egy új életet hordoz Jasonnek köszönhetően, bár egyelőre még nem tudja mit tegyen, mivel fél attól, hogy Adam és Becky utána jönnek. Szóval jelenleg Qarinban húzza meg magát és igyekszik kitalálni, hogy mit és hogyan tovább...
    Rosetta M. McCarthy bujdosó, exbérgyilkos angyala
    Naomi Verhoeven
    Naomi Verhoeven
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Naomi Verhoeven on Hétf. Júl. 02, 2012 5:41 pm

    *A sétányon egy új lány járkál, kezében egy könyvvel és bőszen olvasgat. A fekete könyvre kacskaringós betűkkel a „Rontásokról haladóknak” van nyomtatva. Éppen kószálgat, és van merülve az olvasmányában. Már csak azért is, mert amint betette a kastélyba a lábát megjelent a tíz évesnek megfelelő énje, és a nyakára akaszkodott. A kicsi Naomi éppen a kezében egy ostorral rohangál, és azzal szórakozik, hogy a pillangókat röptükben kapja el. Gyerek korában folyton azzal szórakozott, hogy mindenféle rovart kap el. Az idősebbik lány nagyot szusszantva felnéz, és rászól a kölyökkori énjére.* - Naomi, nyugodj már el! Mit ártott neked az a pillangó? *Szól rá saját magára, majd a kislány megfordul, leengedi az ostort, s az övébe tűzi. Eközben a majdnem felnőtté cseperedett lidérc helyet foglal az egyik padon, és ismét a sorokat falja. A pici Naomi pedig nekifutásból szaltózik egyet, s az idősebbik énje előtt ér földet.* - Ne legyél már ilyen kegyetlen! Attól, hogy megöregedtem, nem kéne ilyen karót nyeltnek lennem. *Húzza a száját a kislány a majd a pad támlájára felül, és lógatni kezdi a lábait.* - Amúúúgy. Hol van Milan? Sehol nem láttam… *Érdeklődik kíváncsian a kislány, mire a nagyobbik becsukja a könyvet, és szomorúan ránéz a másikra. * - Fogalmam sincs, évek óta nem láttam, szóval örülnék neki, ha nem emlegetnéd fel. *Felel kurtán, majd ismét kinyitja a könyvet, megkeresi azt az oldalt, ahol éppen tartott. Keresztbe teszi a lábát, hátradől a padon, és az árnyékba húzódva olvas tovább. A szemei furcsán összehúzódnak, és nagyjából úgy működnek, mint egy macskáé. * ~ Basszus, muszáj volt emlegetnie Milant? Így se találom sehol, erre még jobban fájdítja a szívem. *Dohog magában a „nagy” Naomi, majd a kicsi hirtelen felpattan, leugrik, felmászik egy fára, és fejjel lefelé azon kezd lógni az olvasóval szemben. Magyarán a kis csaj: a lábaival kapaszkodik, és kezeivel lökve magát nevetve hintázik. A nagyobbik fel sem néz, nem szól rá, csupán böngészi tovább a rontásokat.*


    _________________
    Egy Rontásűző, akinek a szépen felépített életét egyetlen tettel szétrobbantotta, majd saját erőből kezdett el építkezni. Egy lány, kinek édesanyja meghalt, apjával pedig sajátkezűleg végzett. Egy klánvezető gyermeke, aki saját vállalkozásba kezdett. Egy lidérc, akinek végre fel kell nőnie. Végül pedig egy Loeil, aki tűzbe tenné a kezét a társáért.

    Tyaeloria Perathon belga elszánt Rontásűzője, Milan Wouters Loielje egyébiránt szerelme
    Milan Wouters
    Milan Wouters
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Milan Wouters on Hétf. Júl. 02, 2012 7:05 pm

    *A fán csimpaszkodó és a padon ülő Naomi hirtelen egy nagy kiáltást hallhat, ami főleg a fiatalabbnak teljességgel ismert hangon hangzik el.* – De mondom, hogy őt láttam! Gyere már! *sürgeti a fiatalabb Milan az idősebbet, aki csak elhúzza a száját.* - Hányszor magyarázzam még el, hogy elment Belgiumból, már vagy hetven éve, és azóta nem hallottam felőle semmit? *kérdezi rosszkedvűen. Tényleg, másra sem volt szüksége, minthogy felbukkanjon a százéves énje, és előhozakodjon neki Naomival. Morcosan belenyúl a zsebébe, és előhúzza a telefonját, amin keresgélni kezd valamit. Amikor megtalálja, oldalra fordítja a készüléket, és olvasni kezd. Egyébként egy rontás bőséges leírását mentette el magának, és most azt bújja éppen, öt méterrel a kicsi énje mögött sétálva. A kis Milan pedig, abban a szent pillanatban, hogy megpillantja a fán csimpaszkodó lányt, fültől-fülig elvigyorodik, és odafut.* – Naomi! Mondtam én *kiabál hátra az idősebbnek, aki felkapja a fejét, és amikor megpillantja a kislányt, szó szerint kiesik a kezéből a telefon – ami szerencsére törésálló -, ő maga pedig mozdulni sem képes.* - Hallucinálok. Most már egész biztosan hallucinálok, megettem valami mérgező gombát vagy ilyesmi *rázza meg a fejét, halkan motyogva. Mert Naomi nem lehet itt, az képtelenség, nem, az egész egyszerűen nem lehet… Arról tudna. És egyébként is, nem meri elhinni, hogy ők még találkozhatnak. A lány nagyjából hetven éve ment el, harminc éve pedig ők is elköltöztek a városból, nem lehetséges, hogy itt, éppen itt, a világ végén találkozzanak össze ismét…*


    _________________
    Hogy mégis mit kell tudni Milanról? Nos, sokkal de sokkal többet, mint amit valaha is fogsz. A halál, a fájdalom, a magány olyanná tette, amilyen sosem akart lenni. Nyitottnak tűnik, de közben hét lakat alatt tartja az igazi önmagát. Gondtalannak, miközben romokban áll benne minden, és hiába próbál, nem tud a törmelék fölé kerülni. Fuldoklik a portól, és a mellkasára zuhant kövektől, amiket nem tud arrébb lökni, mert közben az apja lefogja a kezeit. Igyekszik szabadulni és megtalálni a helyes utat, vagy legalább valakit, akivel együtt küzdhetnek a tévelygés végtelen dzsungelében, valakit, aki bebizonyítja, hogy nem olyan rossz rontásűző, aki elfeledteti vele, hogy ő a hibás a testvére és az édesanyja haláláért, aki meggyőzi, hogy nem tett tönkre mindent azzal, hogy túl gyenge volt. Kell egy ellenpont. Még akkor is, ha ő maga úgy érzi, senkiben nem bízhat igazán...

    Rebecca Taylor belga rontásűzője
    Naomi Verhoeven
    Naomi Verhoeven
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Naomi Verhoeven on Hétf. Júl. 02, 2012 7:26 pm

    *Az idősebbik Verhoeven lány csak ücsörög, és olvas tovább, míg a másik remekül szórakozik az ágak között. Aztán a kiáltásra a tizenéves lány felvonja a szemöldökét. Valamelyest ismerős neki a hang, de annyira nem hallotta tisztán, hogy pontosan meg tudja állapítani, hogy kit hallott. Viszont a pici Naomi felkapja a fejét, és ide-oda kezd forgolódni, majd mivel nem lát senkit, ezért visszafordul, és azzal szórakozik, ha az idősebbik énjének a kezéből próbálja kivenni a könyvet. Arra a nagy lány felszusszant, felhúzza a térdeit, és tovább falja a sorokat. * - Naomi, hagyjál olvasni! Hogyan tanuljak a könyv nélkül?! *Kérdi a kislánytól, aki felnevet, és ismét támadásba lendül.* - Tapasztalatból. Az a Naomi, aki én vagyok tapasztalatból dolgozik. *Vigyorog a kis csaj, mire az idősebbik a homlokát ráncolja.* - A tapasztalat mellé azért nem árt egy kis tanulás, majd megtudod. **Mondja halkan, majd a nevének hallatára felkapja a fejét, a kislány pedig sikítva zuhan le az ágról. A fejét fájlalva feltápászkodik a földről, majd a copfját hátra dobva jókedvűen felkiált.* - Milan!*Mondja a kis Naomi, és a pici Milan már is a nyakába kapja a tíz éves rontásűzőt. Aztán, mikor az idősebbik felbukkan, akkor a nagy Naomi kezéből kiesik a könyv, és tompán puffanva ér földet. Maga a lány ledermed, szóhoz sem jutni, így a kicsi énjének kell a kezébe venni az irányítását. Visszaszalad az idősebbik kiadáshoz, megragadja a karjánál, majd odalöki a fiúhoz. Pici Naomi, pedig a srác szavaira ördögien elvigyorodik.* - Dehogy hallucinálsz! Ne legyél hülye Milan, ő is itt van, és nem egy délibáb! *Szól be a fiúnak, majd a kisebbik fiút megragadja a karjánál, és megpróbálja felrángatni a fára, ahol az előbb lógott.* - Ha mérgező gombát ettél volna, akkor valószínűleg kiütéseid is lennének és szédülnél. *Jegyzi meg halványan mosolyogva, majd megöleli a fiút.* - El sem hiszem, hogy itt vagy! Próbáltalak elérni, de nem tudom se a számodat, se a lakcímedet. Pár hónapja pedig hazaköltöztünk, de te nem voltál sehol… Aztán apám kitalálta, hogy jó lenne, ha továbbcsiszolnám a tehetségemet, és… * Súgja a fiú fülébe remegő hanggal. Erősen szorítja a srác nyakát, és halkan zokogni kezd. * - Azt hittem már… Már soha nem látlak újra. *Szipogja, majd pár pillanat múlva elengedi a fiút, megrázza a fejét, és letörli a könnyeit. Rendbe szedi az arcvonásait, majd szélesen elvigyorodik.* - Amikor utoljára láttalak nem voltál ilyen fess. *Jegyzi meg pimaszul mosolyogva, majd ha a másik hagyja, akkor belekarol, és visszaülnek a padra. Naomi felveszi a földről a könyvet, leporolja, és az ölébe helyezi azt. * - Mesélj, mi volt otthon miután elmentünk? *Faggatózik, majd egy újabb hangos sikítás után a pici Naomi ismét a földre kerül.* - Na jó. Az nem ér, hogy rossz helyen vannak a faágak! Mégis hogyan érjem el azt a fészket, mikor ilyen pici vagyok?! * Duzzog karba tett kézzel, majd a pici lány hamar el is feledkezik a haverjáról, majd újabb pillangóra tévedt a tekintete. Az iskolás lány nagyot sóhajt a kölyökre, majd fintorogva visszanéz Milanra. * - Komolyan ilyen idegesítő voltam?! Csodálom, hogy nem csaptál le. Megengedtem volna, hidd el. *Fintorog tovább, aztán ha hagyják neki dől a srácnak, és bámulja a kicsi önmagát. Egyébként pedig simán előfordulhat, hogy itt találkoznak össze, hiszen ez egy híres iskola, Naomi apja pedig szereti, ha a lánya a legjobbaktól tanul.*



    _________________
    Egy Rontásűző, akinek a szépen felépített életét egyetlen tettel szétrobbantotta, majd saját erőből kezdett el építkezni. Egy lány, kinek édesanyja meghalt, apjával pedig sajátkezűleg végzett. Egy klánvezető gyermeke, aki saját vállalkozásba kezdett. Egy lidérc, akinek végre fel kell nőnie. Végül pedig egy Loeil, aki tűzbe tenné a kezét a társáért.

    Tyaeloria Perathon belga elszánt Rontásűzője, Milan Wouters Loielje egyébiránt szerelme
    Milan Wouters
    Milan Wouters
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Milan Wouters on Hétf. Júl. 02, 2012 8:36 pm

    *A pici Milant abszolút nem zavarja a nyakába érkező lány, sőt, alaposan megölelgeti. Ez után szélesen vigyorogva figyeli, ahogyan a kis Naomi intézi a dolgokat, és úgy dönt, ő inkább nem csinál semmit, ráhagyja a másikra. Elég nagy dumás ahhoz, hogy megoldja a dolgot az idősebb énjeikkel... Az idősebb srác még mindig csak rázni tudja a fejét, tekintetét immár a fiatal nőre irányítva. A kicsik meg már úgyis a fán vannak, és próbálják megszerezni a madárfészket, szóval nincs is más, akire összpontosítania kellene. A lány szavaira elenged egy halk, kétségbeesett nevetést, majd amikor Naomi megöleli, átkarolja a derekát, és magához szorítja. A remegő hangot hallgatva az ő torka is elkezd elszorulni, és az utolsó szavakra szipog egyet.* - Én is azt hittem, Nao... *suttogja válaszként, majd engedi, hogy a másik letörölje a könnyeit, és közben halványan mosolyog. Alig bírja elhinni, hogy ismét látja a lányt... Ha nincsenek itt a fiatal énjeik, lehetséges, hogy fel sem ismerték volna egymást!* - Köszönöm *nevet fel a bókra.* - Te sem voltál még ilyen szépséges ifjú hölgy *vigyorog a lányra szemtelenül, mielőtt pedig belekarolhatnának, felkapja a telefont, és a zsebébe süllyeszti, majd leül a másik mellé a padra. A kérdésre vállat von.* - Unalmassá és sivárrá vált az élet... Egyébként tényleg. Engem lényegében csak elméletre oktattak, hébe-hóba elvittek ide vagy oda egy-két napra gyakorlatozni, de ennyi. Aztán úgy harminc éve elköltöztünk a városból... Ezért is nem találtál meg. De inkább te mesélj, biztosan sokkal többet tudsz mondani *mosolyog a lányra, kíváncsian megcsillanó szemekkel. Ez után a kicsi Naomi lepottyan az ágról, majd nem sokkal később pici Milan is melléje érkezik, viszont ő guggoló állásba.* - Még a végén teljesen összetöröd magad, Nao... Megszerzem neked a fészket, te meg addig fogj pillangókat *vigyorog rá a kisfiú a fiatal nő ifjabb verziójára, aztán visszamászik a fára, az idősebb lidérc pedig felnevet.* - Szerinted? Épp olyan bolond voltam, mint jómagad *vigyorog a másikra. Ez után természetesen hagyja, hogy nekidőljenek, és halkan felsóhajt.* - Olyan, mintha egy pillanatra sem váltunk volna el *mosolyodik el, miközben átkarolja a lány vállát. Tényleg olyan, onnan folytatnak mindent, ahol anno abbahagyták...*


    _________________
    Hogy mégis mit kell tudni Milanról? Nos, sokkal de sokkal többet, mint amit valaha is fogsz. A halál, a fájdalom, a magány olyanná tette, amilyen sosem akart lenni. Nyitottnak tűnik, de közben hét lakat alatt tartja az igazi önmagát. Gondtalannak, miközben romokban áll benne minden, és hiába próbál, nem tud a törmelék fölé kerülni. Fuldoklik a portól, és a mellkasára zuhant kövektől, amiket nem tud arrébb lökni, mert közben az apja lefogja a kezeit. Igyekszik szabadulni és megtalálni a helyes utat, vagy legalább valakit, akivel együtt küzdhetnek a tévelygés végtelen dzsungelében, valakit, aki bebizonyítja, hogy nem olyan rossz rontásűző, aki elfeledteti vele, hogy ő a hibás a testvére és az édesanyja haláláért, aki meggyőzi, hogy nem tett tönkre mindent azzal, hogy túl gyenge volt. Kell egy ellenpont. Még akkor is, ha ő maga úgy érzi, senkiben nem bízhat igazán...

    Rebecca Taylor belga rontásűzője
    Naomi Verhoeven
    Naomi Verhoeven
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Naomi Verhoeven on Hétf. Júl. 02, 2012 9:06 pm

    *Akkor jó, mert pici Naominak mániája a számára fontos embereket kiakasztani azzal, hogy rájuk akaszkodik. Aztán ugye elengedi pici Milan-t, és az idősebbik énjét odarángatja, lökdösi az idősebbik sráchoz, de utána megragadja Milan kezét, és elfoglalják az egyik fát. Naomi pedig ugye Milan nyakába borul, nem érdekli, hogy a kicsi énjeik mit művelnek. Nem akarja elengedni a legjobb barátját, nem akarja újra elengedi, nem akar elszakadni tőle. Nem és kész. Hagyja, hogy átkarolják, halványan elmosolyodik rá, s kellemesen megborzong. Milyen régen ölelte meg utoljára a srácot, milyen régen hallotta a hangját, vagy akár látta őt. Most meg itt áll előtte hús-vér alakjában, és a rontásűző csaj nem akar még egyszer elszakadni tőle.* - Úgy tűnik tévedtünk. *Mondja erőtlenül kuncogva, és a fiú vállába fúrja az arcát. Egyébként ő sem tudja elhinni, hogy itt van mellette a fiú, és igen, elég nagy a valószínűsége annak, hogy a kicsi ének nélkül nehezen ismertek volna egymásra. Aztán ugye a lány miután összeszedte magát pimasz mosollyal az arcán bókol, a köszönetre pedig halkan felnevet.* - Ugyan nincs mit. Valld be, bomolnak utánad a csajok. *Kuncog tovább, majd az őt érő bókra egy halvány pír jelenik meg az arcán.* - Köszönöm. *Suttogja halkan, majd ugye miután a másik rontásűző felkapta a mobilt, azután belekarol, és a padhoz vezeti. Utána persze egyből kérdezgeti kezd, és hümmögve hallgatja a választ.* - Értem, tehát akkor az a jó kis környék elunalmasodott. *Húzza a száját, a gyakorlatozásra meg felröhög, és oldalba böki a másikat.* - Ne aggódj, ha mellettem vagy lesz időd gyakorlatozni. *Vigyorog szélesen, mert ő elég sokszor volt terepen, sőt szinte mindig ott volt. Az elköltözésre csak húzza a száját.* - Akkor ezért nem találtalak. Pedig rengeteget kérdezősködtem meg kutattam utánad. *Motyogja halkan, majd arra, hogy ő meséljen megvakarja a fejét.* - Hát nem volt semmi extra. Mivel apa megtudta, hogy a románoknál akkoriban sokat fizetnek, ezért elköltöztünk oda, s vagy negyven évig ott voltunk. Apám ragaszkodott hozzá, hogy folyton a „csatatéren” legyen szóval én kevesebb elméletet tanultam. Aztán mivel kezdett egyre unalmasabbá válni ott az élet, ezért húsz évre átköltöztünk a görögökhöz. Ó, Milan! Látnod kellett volna a tengert! Egyszerűen mesés. Sajnáltam is, hogy nem voltál ott velem. Aztán az utóbbi tíz évben meg a franciáknál voltunk, vagyis ott Normandia környékén, aztán nemrég költöztünk haza. Mondhatom, volt időm nyelvet tanulni, bár jobbak a gyakszák. Addig is csináltam valamit. Amikor épp szabadnapos voltam nem tudtam mit kezdeni magammal, mert hiányzott a legjobb haverom, másokkal meg nem barátkoztam, mert tudtam, hogy előbb-utóbb úgyis továbbállunk. *Mesél a fiúnak, bár annyira részletesen nem megy bele a dolgokba, csak elregéli, hogy merre járt. – Látod, semmi extra nem volt. Amikor nem volt mi csinálni, akkor unatkoztam. *Mondja halkan, és továbbra is fintorog. Hát ő nem találja valami érdekesnek az utóbbi 70 évét, szóval hanyagolják ezeket a dolgokat. Aztán a mese végére pici Naomi leesik, és nagyokat pislog pici Milanra.* – Nem kell féltened. Megmaradok. Nehéz eltenni láb alól. *Pattan fel a kislány, de a pillangókra halványan elmosolyodik, a fészkes dologra meg bólint. Mielőtt pici Milan visszamászna, azelőtt visszahúzza, és megpuszilja a srácot.* - Imádnálak, ha meg tudnád szerezni.* Vigyorog a kis lány, majd előkapja az ostorát, és hangos csattintások közepette elkezdi leszedni szerencsétlen bogarakat. Utána meg Naomi hihetetlenkedve bámulja saját magát, és kérdez valamit az idősebbik Milantól.* - Ja, igen. Majd’ elfelejtettem. Tényleg, még mindig ilyen lökött vagy, vagy sikerült megkomolyodni? *Mondja vigyorogva, majd neki dől a másiknak, aztán a következő szavakra halkan felnevet.* - Ha meg is történt én nem emlékszem rá. De egy valamit megígérek. Nem fogok eltűnni. *Mosolyog tovább, majd elkéri a srác telefonját, és fürge ujjakkal begépeli a számát, ha megszerezte a mobilt. Aztán tovább vigyorog, mikor megérzi Milan kezét, és a fejét a srác vállára hajtja.* - Hogyhogy idejöttél? *Érdeklődik tovább, miközben pici Naomi most még épp azzal foglalatoskodik, hogy visszamászik a fára, hogy meg tudja mire jutott a haverja.*


    _________________
    Egy Rontásűző, akinek a szépen felépített életét egyetlen tettel szétrobbantotta, majd saját erőből kezdett el építkezni. Egy lány, kinek édesanyja meghalt, apjával pedig sajátkezűleg végzett. Egy klánvezető gyermeke, aki saját vállalkozásba kezdett. Egy lidérc, akinek végre fel kell nőnie. Végül pedig egy Loeil, aki tűzbe tenné a kezét a társáért.

    Tyaeloria Perathon belga elszánt Rontásűzője, Milan Wouters Loielje egyébiránt szerelme
    Milan Wouters
    Milan Wouters
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Milan Wouters on Hétf. Júl. 02, 2012 9:54 pm

    *A tévedésre bólint, és még erősebben szorítja a lányt. Még mindig nem képes elhinni, hogy megint láthatja a másikat, és hogy ismét, ismét együtt vannak. Sivárak voltak ezek az évek, üresek és fájdalmasak, mert minden magányos pillanat Naomira emlékeztette. Arra, hogy bomlanak utána a csajok felnevet és vállat von.* - Hát, be kell vallani... De még senkit sem sikerült találni, aki komolyabban magával ragadott volna. *Tényleg népszerű egyébként a srác, de nagyon válogatós. Sok randi, persze, de senki nem volt még, akivel négynél többször találkozott volna. Egyszerűen nem lehet tökéletesen a kedvére tenni ebben a kérdésben, mindenkiben talál valami kivetnivalót. Amikor a lány elpirul, szélesen elvigyorodik. Hiába, na, bókért bók jár. Arra, hogy a jó kis környék elunalmasodott, elhúzza a száját, és biccent.* - Meglehetősen. Egy darabig próbáltam még normális élőlényeket találni, de nem nagyon sikerült... Ahogyan az új városban is csak egy-kettővel sikerült összeakadni, de ők sem éppen olyanok, akikhez ragaszkodni tudna az ember *magyarázza. Igen. Határozottan válogatós. Arra, hogy lesz ideje gyakorlatozni, szélesen vigyorog, a következőre pedig elhúzza a száját.* - Sajnálom, hogy nem hagytam neked címet, de azt hittem, nem fogtok visszajönni *kér bocsánatot. Ha sejtette volna, hogy a lány egyszer majd keresni fogja, akkor biztosan hagy egy címet, amin megtalálja, vagy legalább egy telefonszámot. De így... Ez után pedig következik Nao meséje, amit hátradőlve, kíváncsian hallgat, és mentálisan jegyzeteket készít magának, hogy mit is kérdezzen és mondjon, amikor a lány végzett. Szóval hagyja, hogy elmondjon mindent, egyszer-kétszer elmosolyodik, majd felsóhajt.* - Hát, a te életed akkor is eseménydúsabb volt, mint az enyém... Legalább nem könyvek felett poshadtál hetven évig *húzza el a száját. Igen, ez élete egyik nagy problémája. Uuuutálja, hogy az apja őt nem gyakorlatozni vitte, hanem elméletet töltött a fejébe. Uuuutálja.* - A görög tengerhez egyszer majd elmegyünk együtt, hogy meglegyen a pici szíved vágya *vigyorog. Ezzel aztán vége is a témának, ugyanis a pici Naomi lepottyan a fáról, és persze egyből szövegelni kezdett.* - Ó, tudom én azt nagyon jól, Nao *vigyorog szélesen Milan, a puszira meg kicsit elpirul, aztán visszafut a fához, és ismét mászni kezd felfelé, miközben idősebb énje nosztalgikus tekintettel figyeli a gyerekeket. Arra, hogy még mindig lökött-e, felnevet, majd vállat von.* - Szerintem sikerült, de majd te megállapítod, hogy mi a véleményed *válaszolja. Arra, hogy a lány nem fog eltűnni, elmosolyodik, és bólint.* - Azt nagyon jól teszed. És ígérem, hogy én sem lógok meg tőled *viszonozza az ígéretet. A telefont természetesen odaadja, majd amikor visszakapja, megnyom egy gombot, megcsörgeti a lányt, majd leteszi, és ezennel már fel is van építve a telefonos kapcsolat kettejük között. Aztán ugye egymásnak dőlnek, és újabb kérdést kap.* - Apa kitalálta, hogy jöjjek ide, merthogy itt lesz valamennyi lehetőségem rá, hogy gyakorlatban is használjam a képességeimet, ráadásul meg akarja nézni, mennyire tudok gondoskodni magamról, szóval kaptam egy házat Qarinban is, meg egy bizonyos összeget, szóval most ebből élek *mesél.* - És te? *kérdez vissza, bár valószínűsíti, hogy szintén az atyai kéz van a dologban...*


    _________________
    Hogy mégis mit kell tudni Milanról? Nos, sokkal de sokkal többet, mint amit valaha is fogsz. A halál, a fájdalom, a magány olyanná tette, amilyen sosem akart lenni. Nyitottnak tűnik, de közben hét lakat alatt tartja az igazi önmagát. Gondtalannak, miközben romokban áll benne minden, és hiába próbál, nem tud a törmelék fölé kerülni. Fuldoklik a portól, és a mellkasára zuhant kövektől, amiket nem tud arrébb lökni, mert közben az apja lefogja a kezeit. Igyekszik szabadulni és megtalálni a helyes utat, vagy legalább valakit, akivel együtt küzdhetnek a tévelygés végtelen dzsungelében, valakit, aki bebizonyítja, hogy nem olyan rossz rontásűző, aki elfeledteti vele, hogy ő a hibás a testvére és az édesanyja haláláért, aki meggyőzi, hogy nem tett tönkre mindent azzal, hogy túl gyenge volt. Kell egy ellenpont. Még akkor is, ha ő maga úgy érzi, senkiben nem bízhat igazán...

    Rebecca Taylor belga rontásűzője

    Ajánlott tartalom

    Sétány      - Page 2 Empty Re: Sétány

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Pént. Feb. 21, 2020 5:37 pm