Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Egy furcsa történet

    Gyakorló mesélő
    Gyakorló mesélő

    Egy furcsa történet - Page 2 Empty Re: Egy furcsa történet

    Témanyitás by Gyakorló mesélő on Szomb. Dec. 14, 2013 10:40 pm

    * Mikor James sikeresen eltöri az egyik kezét fájdalmasan felordít. Ám Tovább küzdd és próbálja lenyomni a fiút ám végül az kerekedik felül és kinyúlva terül el a földön, de a fiúnak nincs szerencséje, ugyanis a test miután kimúlt megmozdul és a másik négy eddig kinyírt hamis isten teste is ide kerül valahogy és a testük összeolvad és egy eléggé furcsa lény áll össze belőle, melynek lényege, hogy mind az öt hamis isten képességét képes használni és annyi keze van, hogy mind az öt isten szabadon használhatja mind a két keét ráadásul öt feje is. Van nos ez a valami kapja fel a lányt és kezd el vele rohanni a hegy felé viszont a satár elkezd égni és az égésben betűket vehet észre a srác. Az égés ezt mondja.* - Mentsd meg a lányt és hazajutsz. * Aztán az egész sátor leég körülötte. a Szörny pedig hirtelen eltűnik és a srác a hegy tetejéről hallhatja a hangját.* - Gyere érte te senkiházi kis söpredék. * majd nemsokkal később egy kődarab csapódik be a fiú mellett. Majd még egy és még egy. Szóval a köveket kerülgetve kell feljutna a hegycsúcsra.*
    James Runnel
    James Runnel
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Egy furcsa történet - Page 2 Empty Re: Egy furcsa történet

    Témanyitás by James Runnel on Szer. Jan. 29, 2014 7:27 pm

    Sikerül kinyírnom a rohadékot, de itt még nincs vége ennek a történetnek, hiszen az a szemét, és a többi hulla, egybe olvad. bár, fogalmam sincs, hogy hogyan kerülnek azok is ide, de ez szerintem már nem is lényeges. Az új groteszk lény felkapja a lányt a földről, és kirontva a sátorból elkezd rohanni a hegy felé. A sátor pedig persze, szokás szerint lángokban áll. Már meg sem lepődök ezen, akár csak azon, amit ki tudok olvasni a lángokból. ha megvan a lány, hazajuthatok. Morogva felveszem a földről a kardomat, és jobb kezemben tartva végig, a sátor falához lépve, egyszerűen széthasítom a ponyvát, és kilépek a rajta vágott lyukon. Igazi filmbe illő jelenet zajlik le mögöttem ahogy összeesik a sátor lángolva. De, figyelmemet a már a hegy tetején táborozó lény vonja el, aki ordibálni kezd nekem. Persze ezek után egy kő landol nemsokkal mellettem. a kardom hegyét a földbe mélyesztve támaszkodok közben már rajta, és úgy szólalok meg.
    - Ch. Idegesítő.
    Húzom el a számat, aztán elindulok szépen a hegy felé, továbbra is jobb kezemben szorongatva kizárólag a kardot. eleinte csak magam után húzva. De, ha egy kő repül felém, egyszerűen félre ütöm, vagy félbe hasítom. Szemeimben már rég fellobbantak a szikrák, és kitört benne a tűz, mely, most skarlátvörös színekben lobog benne. Persze, csak idézőjelesen értve ezt. Ha megint elkezd szónokolni a szörny, úgy sem fogok foglalkozni vele, csak egyenesen haladok felé, ameddig elég közel nem érek hozzá, hogy közelharcba keveredhessünk. Ekkor előkerül az a koránt sem kedves, vagy kedvelt félmosolyom, és ismét rámarkolok másik kezemmel is a kard markolatára, hogy elkezdhessem kaszabolni. Kezdetben a kezeit célozva, hogy megszabadíthassam a plusz terhétől, illetve meggátolhassam, hogy azokkal támadjon, Azért a védekezésről sem feledkezek meg, és, ha kell, felváltva csapok le, és védem ki a támadásait. Ha ezt sikerül elérnem, és megszabadítottam mindegyik kezétől, akkor a fejeket veszem célba, és azokat is egyesével kezdem el lehasítani. Meggátolva közben, ha menekülni próbálna a szemét. Akár azzal, hogy belekapaszkodok, és visz magával, akár csak egy újabb csapással. Az utolsó fejet persze meghagyom ismételten az utolsó prédámnak,  és egyszerűen átszúrom rajta a kardomat. Ha így sikerül kivégeznem a szörnyet, attól még megpróbálva elég gyorsan mozogni, mielőtt elterülhetne még törzsben is ketté választom, és utána lépek csak oda a lányhoz. Ha még mindig nincs eszméleténél, elrakom a kardomat, és óvatosan, ügyelve arra, hogy gyengéd legyek, felemelem a földről, és picit arrébb viszem.
    - Ébresztő.
    Szólok hozzá, kissé lágyabban a szokásos közönynél, aztán egy igazi erőteljes ütést mérek tenyeremmel arcának bal oldalára, hátha segít felébredni neki ez a kedves, és gyengéd gesztus. Ha ez sem változtat semmin, akkor egyszerűen csak két oldalra széttárom karjaimat, had csapódjon csak a földbe, és elindulok egyenesen előre lefelé a hegyről. Ha felébred. Akkor is.


    _________________
    Eléggé csendes, és antiszociális személyiség. Nem kedveli túlzottan a vérfarkasokat, viszont ok nélkül nem provokálja őket csak azért, hogy megpróbálhasson megverekedni egyel. Hátán mindegy, hogy hova megy ott van az egyélű, nagyjából vele egymagasságú széles kardja, amiről könnyedén fel lehet ismerni őt. Ha arcát nézik, akkor nem túl sok mindent bírnak leolvasni róla, hiszen szinte mindig ugyanolyan unott arckifejezést vesz fel. Nem nagyon szokása mások dolgába beleavatkozni, csak ha már belekeverték. Kardja nem teljesen hétköznapi, bár ez már méreteiből is látszódik, viszont amikor készítették a fémet ezüsttel is ötvözték, kifejezetten a vérfarkasok miatt, és persze, hogy ne csorbulhasson ki olyan könnyedén, mintha csak ezüstből lenne. Nem beszélve az anyagköltségéről sem.

      Pontos idő: Pént. Feb. 21, 2020 2:09 am