Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Szoborpark

    Lucien du Bois
    Lucien du Bois
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Szoborpark Empty Szoborpark

    Témanyitás by Lucien du Bois on Kedd Jan. 03, 2012 9:16 am

    A kastély birtokán található szoborpark. A sétány egyik ága éppenséggel errefelé ágazik le, és távolról is lehet látni egy-egy szobrot. Mindenféle található itt: híres muglik és varázslók, a különféle fajok képviselői, és minden, amit csak a diákok el tudnak képzelni. Például a Fyron és a Fair Isle sziget nagy részének lepusztulásáért felelős William király szobra is megtalálható itt.
    A hely legfőbb látványossága azonban egyértelműen az igazgatók szobra. A Fyron Akadémia nagyjából százötven centiméter magas makettje mellett áll a három, életnagyságban ábrázolt igazgató: jobb oldalt Tyaeloria Perathon úrnő, mellette Erisszel, középen Lord Sammael Crow, akinek tigrise az épület előtt fekszik el, bal oldalt pedig Amarilla Darwin úrnő, vállán egy sassal, szintén házának jelképével. A szobor felettébb tiszteletet parancsoló, egyben azonban kötődést kifejező is: látszik, hogy az igazgatók sajátjukként szeretik az iskolát, és az örökkévalóságnak adták ezt az egységet.


    Szoborpark 14466499_3f543a838c283ec896bf9d021c6c4944_m


    A hozzászólást Sammael Crow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Júl. 14, 2012 2:59 pm-kor.


    _________________
    Lucien elveszett gyermekként, apja után kutatva érkezett a Fyron Akadémiára, de itt tartózkodása messze nem ezért vált tartóssá: a hős lidércben egy pillanatig sem csalódott, hiszen világ életében gyűlölte őt... halálhírének hallatán azonban képessé vált megbocsátani neki. Életén és céljain ez nem igazán változtatott: továbbra is az írás a legfőbb szenvedélye, továbbra is Ed az egyetlen ember, aki igazán közel képes férkőzni hozzá, és továbbra is szorgalmasan végzi tanulmányait az Akadémián.

    Rebecca Taylor fél-lidérce
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Vendég on Kedd Feb. 14, 2012 5:55 pm

    *A szoborparkban az igazgatók szobránál lévő sárkány fején ücsörög. Igen, Eris kiakadna, ha látná. De nem látja, így nem akad ki. Az angyal-vámpír elmerengve ücsörög a kőszörny tetején, és bámul a messzeségbe.* ~ Azt hiszem kezdek megint depressziós lenni. Vagyis... Megint nincs kedvem élni. De valahogy muszáj lesz ebből egyedül kilábalnom. Raphael és Eris biztosan unják már, amit művelek. De az a legnagyobb baj, hogy napról napra esnek ki az emlékeim, és a kísérletezésben sem haladtam tovább. De még az átkot se tudtam megtörni szóval megint eredménytelenül csináltam mindent. Azaz nem teljesen, hiszen Kyrie itt van, de mégis. Idegesít, hogy nem tudok változtatni magamon. Már arra sem emlékszem milyen voltam régen. *Megrázza a fejét, és megkezdi lesöpörni a havat az Erist mintázó szoborról. Úgy látszik a Sylorina házvezetőjének megint sikerült olyan depresszióba süllyedni, amit senki nem képes elfeledtetni vele. Valaminek lassan történnie kellene valaminek, mert már nem bírja elviselni ezt a tétlenséget.*
    Amarilla Darwin
    Amarilla Darwin
    .::Igazgató: Sylorina::.
    .::Igazgató: Sylorina::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Amarilla Darwin on Kedd Feb. 14, 2012 6:04 pm

    *Szokás szerint gondolatai mélyére mászkált és már várta, hogy Ethaneal befejezze a büntetést. Antoine bejött az irodába még volt egy kis balhé a fiúval, de úgy is megértette a dolgot. A lánnyal még beszélni akar majd. A szoborpark tökéletesnek tűnt egy kis esti sétára. A nő ki indulva magára aggatta fekete bőrnadrágját és a hozzá illő szép fekete felsőjét majd a haját is összekötötte lófarokba. Igen ma ilyen kedve van neki is.* ~Lehet kezdenek eldurvulni a helyzet.. változtatni kéne..~*Gondolja magában aztán meglátja kollegináját ahogyan Erisen ücsörög. Elmosolyodik amikor lassan sétál felé.* - Csak nem a gondok hoztak ide?*Biccent és hangosan teszi fel a kérdést.*


    _________________

    A hosszú hónapok. Mindent megadva azért, hogy bízzon valakiben. Elvesztett valamit és nem tudja visszajön e. Aki fontos számára szereti e. Képes e újra bízni és képes e megbocsájtani annak aki fontos. Új életet kezdeni és élvezni a hosszú hónapok után először a szabadságot vagy Kaeldir keze által át állt az angyalok oldalára? Eléggé bizonytalan nőszemély lett és ki tudja, képes e bízni bárkiben is. Elfogadni a segítséget most tényleg kiabál érte.. de ki fog ugrani? Ez a jövő kérdése..

    Akkor és Most ...
    Mesélő
    Mesélő

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Mesélő on Kedd Feb. 14, 2012 6:19 pm

    *Halk hangok hallatszanak az egyik fa irányából, a szobor mellől. Kis sikkantás érkezik, majd egy szárnyas kis valami pottyan le a fáról.* - Nem ér mindig vitázni velem! Ma egyébként is a szerelmesek napja van, és igazán nem igazságos, hogy engem tesztek ki! *nyafog a lény magas kis hangocskáján, aztán kicsit szipogva leporolgatja a szárnyáról a havat, majd megrezegteti őket, és ellöki magát a földről. Kicsit ügyetlenkedik, majd amikor összejött, és képes repülni, akkor végre körbe is néz, így hát észreveszi a két igazgatót, mire felcsillan a szeme, és óvatosan közelebb reppen.* - Üdv! *köszön csilingelő hangon, és miközben folytatja a beszédet, igyekszik felderíteni a két nő gondolatait. Nagyjából tisztán látja, hogy mindkettejüknek gondjai vannak, és változtatni akarnak az életükön. A tündér agyában már formálódik is a terv...* - Hogyhogy két hölgy egyedül búslakodik ma? Tudják, milyen nap ez, nem igaz? *kérdezi kíváncsian. Egyébként semmi mást nem tud a két nőről, mint azt, hogy az iskola igazgatói.* - Ilyenkor senkinek sem szabadna egyedül lennie... Biztos várja önöket valaki valahol *mosolyog vidáman. Igen, teljesen biztos benne, hogy a világ tökéletes hely, ahol senki sincs egyedül.*

    Szoborpark 14565065_3fecee8496473781beb75f6a4ec383d2_m


    _________________
    A Mesélő irányítói: Castin Noyers, Jesmon Helar, Loras M. Merlioth és Rebecca Taylor.
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Vendég on Kedd Feb. 14, 2012 6:32 pm

    *Ő csak ücsörög, majd mikor Rilla megszólítja ránéz.* -Nem, csak unatkoztam. Meg ki kellett ürítenem a fejem. *Rázza meg a fejét miközben halványan mosolyog. Aztán felbukkan a kis tündér mire biccent neki.* - Üdvözlet neked is apró Hártyásszárnyú. *Köszönti egész kedvesen a tündérkét. Igen, elmebeteg hangulatban van.* - Tudom, Február 14.-e van, a "szerelmesek napja" csak ez engem nem túlzottan érdekel. Sose ünnepeltem, és hányingert kapok, ha ezt mondogatják előttem. Kis tündér, légy oly' kedves, és hagyj magamra minden depressziómmal együtt, rendben? Fogalmad sincs róla mi bánt engem, és ha tudnád akkor se segíthetnél. *Mondja durcásan, mert egyből a béka nemesebbik testrésze alá süllyed a kedve, ha ezt a napot emlegetik.* - Igen, vár engem valahol a sárkányom és a pszichiáterem. Nekem az ő társaságuk bőven megfelel. *Morogja a nő, és megfordul a sárkányon.*
    Amarilla Darwin
    Amarilla Darwin
    .::Igazgató: Sylorina::.
    .::Igazgató: Sylorina::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Amarilla Darwin on Kedd Feb. 14, 2012 6:40 pm

    *Csak felfigyel és nézi Tylat ahogy ücsörög.* - Akkor hamar ürítsd ki, mert majd beszélni akarok veled.*Mondja neki és csak sóhajtozik, amikor egy tündér ott pattog körülöttük.* - Február 14? Ch.. Az a halálom és nem ünneplem én se…*Vágja rá és hesegeti.* - Neked nincs jobb dolog? Tylanak mindig jobb a pszichiátere mint nekem.*Rándítja meg a vállát és csak figyel.* - Szerintem is el kéne menned innen, a diákokat hozd össze ezzel a beszéddel.*Vágja rá és nem bunkó ő sem csak tapintatos.*


    _________________

    A hosszú hónapok. Mindent megadva azért, hogy bízzon valakiben. Elvesztett valamit és nem tudja visszajön e. Aki fontos számára szereti e. Képes e újra bízni és képes e megbocsájtani annak aki fontos. Új életet kezdeni és élvezni a hosszú hónapok után először a szabadságot vagy Kaeldir keze által át állt az angyalok oldalára? Eléggé bizonytalan nőszemély lett és ki tudja, képes e bízni bárkiben is. Elfogadni a segítséget most tényleg kiabál érte.. de ki fog ugrani? Ez a jövő kérdése..

    Akkor és Most ...
    Mesélő
    Mesélő

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Mesélő on Kedd Feb. 14, 2012 6:56 pm

    *A február tizennegyedikére vonatkozó szavaira persze lehurrogják, mire pislog kettőt, majd könnyedén körbekerüli Tylát és Amarillát, természetesen kartávolságon kívül maradva, majd lehuppan a Sammael szobor fejére.* - Megkeseredettek vagytok *rázza meg a fejét hevesen.* - Ez veletek a baj. De tudjátok, nekem máris van egy remek ötletem, hogy mit tehetnénk... Hát nem gyönyörű férfi ez a Sammael Crow? *kérdezi csintalanul megvillanó szemekkel. Játékos, fiatal tündér. De ki tudja, mennyire jó ez most a két igazgatónőnek...* - És bátor, erős... Mintapéldány! *kuncog fel. Aztán pár pillanattal később a két nő látása elhomályosul, és kissé talán el is szédülnek, attól függően, mennyire vannak jól egyébként. Aztán, amikor magukhoz térnek, Sam szobrát milliószor tökéletesebbnek látják, mint bármi mást, és ha a férfire gondolnak, véghetetlen szerelem önti el őket.* - Sok szerelmet! *hallatszik a tündérke vidám hangja, majd a kis lényecske nyom nélkül eltűnik. A két nő kilenc napon át még érzi a varázslat hatását, amely kilenc nap alatt visszafoghatatlan szerelemmel viseltetnek a Cameos lidérc feje iránt.*


    _________________
    A Mesélő irányítói: Castin Noyers, Jesmon Helar, Loras M. Merlioth és Rebecca Taylor.
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Vendég on Kedd Feb. 14, 2012 7:06 pm

    *Gyilkosan pillant a tündérre, és gondolatban Erisnek üzen.* ~ Ha ez a szárnyas jószág nem marad csendbe elkapom, és megölöm. Meg van a magam baja is. Ideges vagyok erre rám szabadítják az Égiek ezt az idegesítő kis valamit. *Igen. határozottan felhúzta magát, a sárkány meg jó messziről röhög a gazdáján. Igen, Eris és az együttérzés... Aztán mikor Sammaelről kérdezik felháborodottan felkiált.* - Dehogyis! Előbb csókolom meg Raphaelt, mint hogy Sammaelt! *Fakad ki a nő, de hisztizésre nem sok ideje van, mert a gonosz kis jószág elvarázsolja őket. Aztán hirtelen rosszullét kerülgeti így az egyik kezével a fejéhez kap, és lehunyja a szemét. Igen, igyekszik nem leesni a szoborról. Aztán mikor meghallja a tündérke szavait, és rápillant a Cameosos lidérc szobrára szélesen elmosolyodik. Elmászik Eris hátáról, és elindul a kastély felé. Persze előtte elköszön Illától. Aztán az irodájában nagyokat sóhajtozva Samről kezd ábrándozni.*
    Amarilla Darwin
    Amarilla Darwin
    .::Igazgató: Sylorina::.
    .::Igazgató: Sylorina::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Amarilla Darwin on Kedd Feb. 14, 2012 7:13 pm

    *A tündérre csak nagyokat pislog és hessegeti elfelé.* - Menj már innen légy szíves… *Ráförmed kicsit idegesítő ez a lény. Sosem szerette a tündéreket aztán amikor Sammaelről kérdezett enyhén kiakadt. Ő csak mint kollégájára és barátként tekint rá.* - Előbb csókolom meg Raphaelt vagy bármelyik diákomat mint őt! Voltam már részese a szerelemnek és köszönöm nem kérek belőle.*Feleli határozottan és jó lenne már ha eltakarodna. Aztán a szárnyas pillangó elvarázsolja őket. Amikor látja Tylat elindulni ő is elindul a szobájába és előkeresi a régi ruháját és Sammaelről kezd áradozni.*


    _________________

    A hosszú hónapok. Mindent megadva azért, hogy bízzon valakiben. Elvesztett valamit és nem tudja visszajön e. Aki fontos számára szereti e. Képes e újra bízni és képes e megbocsájtani annak aki fontos. Új életet kezdeni és élvezni a hosszú hónapok után először a szabadságot vagy Kaeldir keze által át állt az angyalok oldalára? Eléggé bizonytalan nőszemély lett és ki tudja, képes e bízni bárkiben is. Elfogadni a segítséget most tényleg kiabál érte.. de ki fog ugrani? Ez a jövő kérdése..

    Akkor és Most ...
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Vendég on Pént. Május 25, 2012 6:00 pm

    -Légy szíves, te lány vagy… - Kösz, hogy ezt mondod én is tudok róla. Na, miben kell a segítség? - Hát… tudod, van egy lány, aki tetszik. Mostanában lesz a születésnapja és fogalmam nincs, mit vegyek neki. – Na, ne. Nem mondod, hogy? Várj.. *A szoborparkban két alak sétál. Pontosabban fogalmazva két Sylorinás diák és éppen beszélgetnek az ajándékokról miközben Veronica jelzett Joshnak menjenek arrébb és ne beszéljenek hangosan.* - Rózsaszín felsőt vegyél neki.. Jó tudom, kicsit hülyén jött ki. Vegyél valami ékszert, vidd el nyaralásra vagy komponálj neki zenét. Van, egy jobb ötletem kérd meg Alexet, hogy írjon, egy dalt tuti megtenné. – Pont Alexet? Ugyan már.. –Még mindig nem békültetek ki? – Nem. Nem vagyok kíváncsi az egoista, pöffeszkedő, nyálas képére.. Múltkori után ő neki kéne bocsánatot kérnie, hogy majdnem nekem esett. Nehogy már én menjek ő hozzá. Szerintem örülhet annak, hogy szóltam arról, hogy mi a szitu más különben tuti neki esett volna. – Hát, ja.. én mindig is mondtam milyen a srác, de hallgatatok rám egy percig is? – Nekem Alex olyan mintha az öcsém lenne. – Ha az öcséd akkor beszéld meg vele a dolgokat. Ennyi időt elfecsérelni. – Jó. Majd meglátjuk. Irány az ékszerbolt? – Minek nézel te engem? Szamárnak, hogy tudom, mi kell az arádnak? Na, jó nem bánom Josh segítek.*A szoborparkban egy padon láthatatlan köpeny alatt ücsörög egy Cameosos fiú, aki minden egyes szót tisztán hallott a beszélgetésből. Ő csak sóhajtozik és napok óta mindenki elől rejtőzik. Hogy miért? z, hogy teljesen mérges magára, hogy mit művelt és teljesen megérti azt, is amit Josh mondott róla..* ~Az elkényeztetett kölyköt kihagyta..~*Gondolkodik magában és összefonott karral bámulja az eget a köpeny alól. Rajta egy testhez álló fekete nadrág van rajta és egy fehér színű rövid ujjú póló. Barna haja rendezett és fel van zselézve. A mai napon örül annak, hogy fel kelt, de tisztában van azokkal a helyzetekkel amiket ki kell javítania és, hogy nem egyszerű menet lesz az egész. Ő maga sem tudja mit hol kezdjen. Ötletei vannak, de a megvalósítására sokan nem fognak örülni neki. A hangos nevetéseket még mindig hallja ami Ronytól és Joshtól jön a fiú az ég után a zöld füvet bámulja. Mintha mindenki elől el akarna rejtőzni.*
    Giselle Céline Marceau
    Giselle Céline Marceau
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Giselle Céline Marceau on Pént. Május 25, 2012 6:09 pm

    *Végre valahára kisütött a nap, a föld megszáradt, s kellemessé vált az idő. Úgy tűnik, hogy a szigetlakóknak az apró, hártyásszárnyúak megkegyelmeztek egy időre. Így hát a Cameos exőrzője állatkáival együtt kimerészkedtek sétálni. Giselle rengeteg változáson ment keresztül a napokban, bár azt nem lehet megállapítani, hogy belül is megváltozott-e. A fiatal lány mogyoróbarna, göndör hajkoronája egyenes szálú feketére váltott, s mintha kezdene sokkal felnőttesebbnek kinézni. A mai napon egy krémszínű kabátot visel, melyet a derekánál egy ugyanolyan színű szalaggal kötött össze. Ezenkívül még fekete csőnadrágot és magas szárú, sötétkék tornacipőt visel. Elmélázva sétálgat a parkban, hol a szobrokat bámulva, hol a kutyáit rendre intve. Ugyanis a lány sehová nem mozdul a beagle-je és a németjuhásza nélkül, tehát a két kölyökkutya most is ott rohangál körülötte vidám csaholással. Gis halványan mosolyog az állatkáin, de nem szól rájuk, hiszen tudja, hogy azért ugranak a másikra, mert játszanak. Idővel már nem is figyel a szobrokra, csupán sétál egyenesen, zsebre tett kézzel, és figyeli a kutyáit. A napokban eléggé dühös volt a bátyjára, így ilyenkor mindig errefelé sétál. Teljesen elmerül a gondolataiban, így majdnem kisebb szívrohamot kap, mikor a telefonja megcsörren. Ujjaival kapkodva kitapogatja a mobilt, majd a zsebéből előrángatva, sietve eltűri a haját, és felveszi a telefont. Percekig némán hallgat, majd hangos nevetésben tör ki, és franciául kezd csacsogni. Egy régi ismerőse hívta fel, aki inkább úgy döntött, hogyha belegebed is, akkor se fogja végigjárni az iskolát. Ez az illető nem más, mint Antoine, Giselle egyik gyerekkori haverja, aki néhanapján felhívja a lányt, hogy Kamen és Alex egyben van-e még. A lány értékeli, hogy a fiú keresi őt, bár néha nagyon le tudja fárasztani a hülye vicceivel. Most viszont a lány vidáman cseverészik Tonival, és élvezi, hogy végre az anyanyelvén beszélgethet. Ráadásul úgy, hogy nem kell figyelnie a fertelmes akcentusra. A fejét rázva, hébe-hóba kuncogva megy előre, miközben Pici Kamen és Pici Yan már rég lehagyta Giselle-t, bár sose távolodnak el annyira, hogy a Marceau lány ne találja meg őket. Nem hallja épp, hogy Josh és Veronica miről beszélnek, mert pont akkor ér oda, mire ők már elindultak. Gis még mindig nagyban telefonál, de a kutyák megérzik Alexet, s vadul ugatva megindulnak felé.* - Ne haragudj Toni, de azt hiszem épp most szagoltak ki valami pockot, és ha nem állítom meg őket, akkor a végén még elkapják. Este ígérem, visszahívlak, rendben? Jó, rendben. Szia. Örültem a beszélgetésnek. *Pillant fel a leányzó, majd elköszön a barátjától, és a kutyái után megy. Megáll úgy Alex előtt két méterrel, és keresi kezdi a fiút. Egyszerűen megérezte, hogy itt van meg persze a kutyái se hülyék szóval Gis most karba tett kézzel áll, és a semmit fürkészi.* - Alexander Seth Marceau! Örülnék neki, ha előbújnál, mert innét érzem a pacsulid szagát! *Néz durcásan, majd elneveti magát, és visszahívja a „vadászkopóit”. A beagle és a németjuhász visszaszalad a gazdájához, hogy a lány lábához bújjanak.* - Hé, erről nem volt szó! *Nevet fel a lány, majd leguggol, és a két eb buksiját kezdi simogatni.*


    _________________
    Hosszú-hosszú hónapokig tartó ingadozó hangulata és jó pár kisebbségi komplexusos kirohanása után végre valahára visszatért az élők sorába, és a szokásosnál is hiperaktívabb. Igen, kérem szépen, visszatért az életvidám idióta Giselle, akit már régóta hiányoltunk, és immáron Naomi Verhoeven, Jessica Lord és Alise Rubenis társaságában kedvére kipattoghatja magát, amikor épp nem a kedvesével tölti az időt. Mostanság egyébként igen jótékony kedvében van, Naomival önként és dalolva segítenek Qarin lakóinak ott, ahol csak tudnak. Szóval, igen, Giselle visszatért! Rettegj Fair Isle!

    Tyaeloria Perathon életvidám őrangyala és Kamen Grozdan Branimir menyasszonya
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Vendég on Pént. Május 25, 2012 6:30 pm

    *A fiú továbbra is ücsörög teljesen elgondolkozva magában. Az, hogy ő változott e úgy, mint a húga? Picit külsőre viszont kérdéses, mi fog történni vele.* ~ A sajtó talán túl nagy felfordulás lenne, de azt hiszem így lesz a legjobb. Tánc talán visszavisz oda, aki voltam.. Remélem…~*Töri a buksiját, és csak néz a fűre, amikor rohangálásra lesz figyelmes és ugatásra. Felnéz.*~Oh, te jó ég..~*Felismerték a kutyák bizony ám. Csak sóhajtozik, amikor meglátja a kutyák gazdáját összefont kézzel. Azután a hangot is és persze Alexander Seth Marceau nem az a srác, aki első megszólalásra kijön. A beagle visszafut Gishez, majd szusszant egyet Alexander. Ő persze, nem hajlandó előjönni. Az álcázás „nagy mestere” éppen azon van meglepődve, hogy néz ki a húga.. Mi ez a hajszín neki és pontosabban mikor festette be a haját? Ami persze nem azt jelenti, hogy nem néz ki jól csak nagyon szokatlan az ő számára.* ~ Ha nem válaszolok, és nem jövök, elő talán elmennek~*Rosszul gondolja, a fiú bár ismerhetné annyira a testvérét, hogy milyen. A kutyákra csak elmosolyodik, majd a fejét oldalra dönti, és kicsit elnéz balra.*
    Giselle Céline Marceau
    Giselle Céline Marceau
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Giselle Céline Marceau on Pént. Május 25, 2012 6:50 pm

    *Nos, ki tudja. Ezt Alexnek kellene tudnia, hogy változott-e, vagy sem. Giselle szinte semmit nem tud Alex terveiről, így nem igazán tudna hozzászólni szóval inkább hagyják az egészet. Ő ugye rábukkan a testvérére hála a virgonc kutyáinak, majd elköszön Antoine-tól, és Alexet próbálja előcsalni. Mivel nem kap választ, ezért lemondóan sóhajt, kiegyenesedik, és ránéz a kutyáira.* - Alex, ha nem jössz elő, akkor itt maradok, s végig követni foglak. *Fenyegetőzik a francia lány, majd a fejével int a kutyáinak, akik megindulnak Alex felé.* - Nem látlak, de tudom, hogy itt vagy. Tehát vagy előbújsz, vagy Kamenék kerítenek elő. Vagy! Megsértődök, itt hagylak, és megint napokig nem leszek hajlandó beszélni veled. Választhatsz! * Mondja morcosan, és várakozóan dobol a lábával.* ~ Istenem, miért ilyen kezelhetetlen? Komolyan mondom, még a kutyáimat is előbb megneveltem, minthogy őt észhez tudtam volna téríteni. Istenem, kérlek ne hagyd, hogy örökre ilyen hülye maradjon. *Morgolódik magában, miközben a kutyák a földet szaglászva, farkukat csóválva indulnak meg a másik angyal felé.* - Ha azt hiszed, hogy elmegyek, nagyon tévedsz. Ismerhetnél annyira, hogy nem szokásom ilyen könnyen feladni. *Mondja halkan, de eléggé határozottan. Igen, hölgyeim és uraim, Giselle Céline Marceau megmakacsolta magát. Azt pedig tudni kell, hogy a „Ki a makacsabb?” játékban egyedül Kamen Grozdan Branimir képes legyőzni. Egyszóval: áll, és várja, hogy a bátyja végre valahára felbukkanjon.*

    //FAGY//


    _________________
    Hosszú-hosszú hónapokig tartó ingadozó hangulata és jó pár kisebbségi komplexusos kirohanása után végre valahára visszatért az élők sorába, és a szokásosnál is hiperaktívabb. Igen, kérem szépen, visszatért az életvidám idióta Giselle, akit már régóta hiányoltunk, és immáron Naomi Verhoeven, Jessica Lord és Alise Rubenis társaságában kedvére kipattoghatja magát, amikor épp nem a kedvesével tölti az időt. Mostanság egyébként igen jótékony kedvében van, Naomival önként és dalolva segítenek Qarin lakóinak ott, ahol csak tudnak. Szóval, igen, Giselle visszatért! Rettegj Fair Isle!

    Tyaeloria Perathon életvidám őrangyala és Kamen Grozdan Branimir menyasszonya
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Vendég on Pént. Május 25, 2012 7:51 pm

    *A fiú természetesen csak pislog nagyokat húgára, amikor meglátja csak azért, mert, ahogy kinéz kinézetre. Imádja a testvérét és örül, hogy sokat változik, de ennyit és ekkorát? Mindenesetre elmosolyodik rajta és természetesen eszébe jutott, ahogy múlt héten bánt vele is. A követésre csak a fejét csóválja, és nem mond erre semmit. A kutyákra csak megrázza a fejét és psztel a kutyáknak, hogy álljanak meg. A fenyegetésre lassan előbújik a köpeny alól és csúnyán néz a tesójára.* - Lelki terror 2… Marceau módra. Hasonlítasz anyára csak a különbség az, hogy valamilyen szinten hallgatok rád.*Szólal meg felkuncogva, majd előbújik egy barna tüske haj a köpeny mögül aztán a fiú feje és végül a teste is.* - Nem láttam ennél rusnyább színt mióta eljöttem a fiú hálóból.*Céloz Kamenre és elvigyorodik.* - Mellesleg jól áll, de mi ez a szín neked? Jól áll, csak kicsit nagyon szokatlan. Pont hozzád illik.*Mondja bókolva és elmosolyodik a testvére láttán, de érezheti a másik, hogy ugye a srácnak lelki gondjai lehetnek.* - Úgy tudtam, hogy sok a dolgod.*Jegyzi meg és csak pislog a kutyákra. A pici Yant magához hívja és ha oda ment hozzá akkor megsimogatja.*
    Giselle Céline Marceau
    Giselle Céline Marceau
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Giselle Céline Marceau on Pént. Május 25, 2012 8:11 pm

    *Nem tehet róla, hogy így néz ki, a fodrász javasolta neki a fekete hajszínt, egyébként meg olyan festékkel csinálták meg a haját, hogy egyáltalán nem kell havonta újra mázolni. Mire nem jó a mágusok kotyvaléka, nem? Egyébként a kutyák nem hallgatnak Alexre, mert őket már sikerült rendesen megnevelni, így mennek előre, hogy ha kell erőszakkal előhívják. Mikor Alex motyogni kezd, a húga gúnyosan elmosolyodik a szavakra.* - meg kell hogy mondjam, tényleg volt kitől tanulnom, bár Thierry profibb benne. Én csupán meggyőzöm az embereket. *Kacsint a srácra, majd halkan felnevet.* - Örülök, hogy valamilyen szinten mégis hallgatsz rám. Ha már egyszer ilyen képességgel áldott meg az ég, akkor jó hogy figyelembe veszed a szavaimat! *Mondja kicsit piszkálódva, de a vigyor eltűnik az arcáról, hogy helyet adjon az őszinte csodálkozásnak. Felvonja a szemöldökét, nagy szemekkel pislog a másikra, majd megrázza a fejét, és nagyot szusszant.* - A fene. Azt hittem örökre a Szöszi bátyám maradsz. *Húzza el a száját, majd hangosan felröhög. Eközben a kutyák ismét visszatérnek gazdájukhoz, és megint egymást szekálják. A célzás egyébként leesik neki, és megvonja a vállát.* - Hm. Pedig Kamennek nagyon szép hajszíne van. Utálom is azért, hogy természetes fekete. Kiskorom óta ilyen színű hajat szerettem volna, és drága bátyám, veled ellentétben ő szokott hajat mosni. És olyan selymes a haja, hogy… *Kezdi el taglalni a párja hajkoronáját, majd félúton abba marad a monológ, és zavartan pislog. Elfelejtette, hogy mit akart mondani, de ez megesik néha másokkal.* - Kösz, mint már mondtam a fodrász ajánlotta és mindig is fekete hajat szerettem volna. Talán probléma? Egyébként szerintem hamar hozzá fogsz szokni. Most viszont én következem a számonkérésben. Drága, második, elmebeteg bátyám, mondd csak mikor is szőkültél ki?! *Kérdez vissza csipkelődve, majd pár percre elhallgat, ha Alex hagyja leül mellé, és rápillant.* - Így is van, de néha nekem se árt egy kis friss levegő. *Rándítja meg a vállát, és a kis németjuhász vidáman, nyelvét lógatva odarohan a fiúhoz.* - Valami gond van? *Kérdi felvont szemöldökkel, és pici Kament az ölébe helyezi. A kutyus fejét simogatja. Várja, hogy Alex végre értelmeset is mondjon, miközben ő dédelgeti a kutyáját.*


    _________________
    Hosszú-hosszú hónapokig tartó ingadozó hangulata és jó pár kisebbségi komplexusos kirohanása után végre valahára visszatért az élők sorába, és a szokásosnál is hiperaktívabb. Igen, kérem szépen, visszatért az életvidám idióta Giselle, akit már régóta hiányoltunk, és immáron Naomi Verhoeven, Jessica Lord és Alise Rubenis társaságában kedvére kipattoghatja magát, amikor épp nem a kedvesével tölti az időt. Mostanság egyébként igen jótékony kedvében van, Naomival önként és dalolva segítenek Qarin lakóinak ott, ahol csak tudnak. Szóval, igen, Giselle visszatért! Rettegj Fair Isle!

    Tyaeloria Perathon életvidám őrangyala és Kamen Grozdan Branimir menyasszonya
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Vendég on Pént. Május 25, 2012 8:47 pm

    *Az, hogy a fodrász javasolta neki a hajszínt akkor is szokatlan az ő számára. Úgy is hozzá fog szokni előbb vagy utóbb, de akkor is tiszta furcsa. Lassan előjön a köpeny alól és elmosolyodik a testvérére.* - Thierry mindenkinél profibb szerintem. Ha bár, azt nézzük jobb vagy nála. Majd játszhatnánk olyat, hogy „Kire hallgatok a játékban” viszont mint tudjuk Fredrik Lainere jobban hallgatok, de nem tudom. Próbálok hozzászokni a helyzethez egyébként. Na, mindegy.*Mondja a fiú elég komolyan és barna szemeivel a másikra néz. Igen Alex kicsit megváltozott, de csak picikét. Azért Kamen arcára csak elvigyorodott, amikor meglátta, de hát a változás mindenkinek szükséges. * - Jó, de akkor is. Egyébként tényleg jól áll neked ez a haj. Tetszik.*Jegyzi, meg majd utána a számonkérésre csak elmosolyodik. Az, hogy nem szőke számára is furcsa, de javít az imidzsén.* - Jobban nézek ki. Egyébként egyik pillanatról a másikra lettem, de talán kezd megjönni az eszem. Ha bár azt nézzük eléggé ostobaságokat műveltem a napokban.*Mondja mosolyogva, de szégyenkezik is persze. Az, hogy hülye volt tisztában van vele. Még azt a fél-lidérc kis csajszit is meg akarja keresni a napokban. Talán jó ötlet lesz neki az, hogy felnőttként viselkedik.* - Nincs. Vagy is, de csak azt egyedül szeretném megoldani. Joshékról van szó, de mindegy… Tényleg egy barom vagyok..*Válaszol Gis kérdésére, de ahogy kimondja, hangsúlyozza is és érzékeli a helyzetet, hogy ő neki mindent helyre kell hoznia.*- Abba hagyom az éneklést.*Gyorsan váltja a témát és ránéz a húgára, amikor ezt beközli vele. Miért jutott el erre a szintre? Lassan vissza kell térnie a régi kerékvágásba. Kicsit nagyon elszállt magától.*
    // Fagy //

    Teylyn Draed
    Teylyn Draed
    .::Tanár::.
    .::Tanár::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Teylyn Draed on Szomb. Júl. 07, 2012 2:43 pm

    *Az igazgatók szobra előtt egy magas, fehér hajú fiú áll, fehér szövetnadrágban és világoskék rövid ujjú felsőben, természetesen napszemüvegben. Lucien pislogás nélkül mered Sammael szemébe, mélyen a gondolataiba merülve. Tegnap véletlenül összefutott a férfivel a Lyres partján, és beszélgettek. Noha mindvégig görcsben állt a gyomra, egész tűrhetően sikerült eltársalognia az apjával, mégis... A helyzet az, hogy voltak pillanatok, amikor szinte már kedvelte, de valahol végig lobogott benne a gyűlölet lángja, főleg, amikor Sam arról beszélt, hogy itt a Fyronban kicsit olyan, mintha megannyi gyereke lenne, akikkel foglalkozhat, akiket nevelhet... Iszonyatosan közel állt hozzá, hogy leüvöltse a férfi fejét, hogy itt van ő, akivel foglalkozhatna, akit szerethetne, akit kötelessége lett volna felnevelni, mégis magára hagyta. Örül, hogy itt kicsit olyan, mintha gyerekei lennének, a sajátját mégis hagyta ide-oda lökdösni, magányosan, kitaszítottan, család nélkül.* ~ Menj a fenébe... A saját gyereked árvaházban nőtt fel! ~ *fintorog ingerülten a szoborra. Elvégre az igazival még nem akarja közölni mindezt... Nem, még várni akar. A legjobb, a legfájdalmasabb pillanatban akarja elmondani Sammael Crownak az igazságot, akkor, amikor a legjobban összetöri. Hadd fájjon neki! Hadd szenvedjen egy kicsit ő is! Ha már képes volt elhagyni az édesanyját a bajban... Megérdemli. Ők eleget szenvedtek miatta, hát majd ő, Lucien du Bois visszaadja neki.* ~ Alig várom, hogy végre te érezd, amit nekem, nekünk kellett hosszú éveken keresztül ~ *üzeni gondolatban, noha tudja, hogy se a szobor, se az apja nem fogja meghallani a szavait, de azért... Azért jól esik kicsit kitölteni a dühét. Alphonse egyébként a tigris fejére telepedett, onnan figyeli okos szemeivel a gazdáját. Legalább egy valaki megérti a baját, ha már egyszer Ed nincs itt...* - Al! *hívja a sólymot kitartott kézzel, mire az felröppen, majd elhelyezkedik a féllidérc alkarján. Lucien megcirógatja egy kicsit, majd ismét a szoborra pillant, és szemei gyűlölködően megvillannak.* ~ Egyszer visszaadom mindazt, amire kárhoztattál. És élvezettel foglak nyíltan gyűlölni, te mocsok ~ *szól ismét gondolatban a férfihez, majd felsóhajt, és inkább Alphonse-ra irányítja a figyelmét.*


    _________________
    Folyamatban.

    Rebecca Taylor illúziómágia tanára
    Naomi Verhoeven
    Naomi Verhoeven
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Naomi Verhoeven on Szomb. Júl. 07, 2012 3:14 pm

    *A Lord szobrának fejére egy apró menyét mászik fel, és apró szemeivel gyanúsan méregeti Lucien házi kedvencét. Pár pillanattal később a Fyron épületének makettjén egy lidérc csúszik le, és guggoló állásban ér földet a féllidérc előtt. Guggolva egy félfordulatot tesz, kiegyenesedik, és odaugrik a menyéthez miután amaz megjelölte a Lord szobrát területként. Naomi felszisszent, elkapja onnan a görényt, és franciául szidalmazza az állatkát.* - Hányszor, de hányszor mondtam neked, hogy bírjál magaddal Coan! Az egy dolog, hogy azokat csinálod, amiket tanítottam neked, de azért ezt nem kellett volna. Ostoba, ostoba menyét! *Dorgálja a kis kedvencét, majd amaz cseppet sem bűnbánó szemekkel a lány baseball sapkájára mászik. Naomi pedig a kezeit kinyújtva mormolni kezd valami varázsigét, aztán a szobor ismét úgy ragyog, mint újkorában. Nao sóhajt egyet, megigazítja a sapkáját (amivel azt is eléri, hogy Coan lepottyan a lány nyakába), ellenőrzi az övén lévő zacskókat, üvegcséket és a katanáját, majd megmasszírozza a homlokát, és Lucienre pillant. Ijedtében két métert ugrik hátra, hiszen nem jutott el az agyáig, hogy vannak a közelében, majd durcásan összefonja a karját, és Lucienre szegezi a tekintetét.* - Amit most láttál az kettőnk marad, rendben? *Szólal meg komoran, és nagyon kevés hiányzik hozzá, hogy a szégyentől elvörösödjön. Megrázza a fejét, rendezi az arcvonásait és továbbra is védekező állásban mered a fiúra. Egyébként idegességében a bal karján lévő köves karpántját kezdi piszkálni, aminek a párja a legjobb haverjánál található, de ha megfigyelik ezen kívül a jobb csuklóján egy ezüst keresztes Rontásűző jelkép is ott díszeleg, no meg van egy nyaklánca, amin egy „N” betű függ. Amúgy Nao megint vadászni volt szóval egy egyszerű sárga pólót visel, farmerrel és sportcipővel, haja összefogva, a sapka alá szorítva, ajkait dacosan összeszorítva szemez Luciennel, míg Coan a sólymot akarja szemmel verni. * - Téged már láttalak valahol. Cameosos vagy, nem? *Szólal meg halkan, felnyúl Coanhoz, és megsimogatja az állatka fejét, hogy próbálja lenyugtatni a zaklatott állatot. A Lucien-ből kiváltott fintorokat és gyilkos pillantásokat egyébként nem vette észre, mert akkor a Rontásűző menyét eléggé lefoglalta.*


    _________________
    Egy Rontásűző, akinek a szépen felépített életét egyetlen tettel szétrobbantotta, majd saját erőből kezdett el építkezni. Egy lány, kinek édesanyja meghalt, apjával pedig sajátkezűleg végzett. Egy klánvezető gyermeke, aki saját vállalkozásba kezdett. Egy lidérc, akinek végre fel kell nőnie. Végül pedig egy Loeil, aki tűzbe tenné a kezét a társáért.

    Tyaeloria Perathon belga elszánt Rontásűzője, Milan Wouters Loielje egyébiránt szerelme
    Victoria Jones
    Victoria Jones
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Victoria Jones on Szomb. Júl. 07, 2012 3:26 pm

    *Egy lány ül a szoborparknál egy fán. Jobb kezével fogja a faágát és himbálja a lábát. A fülében fülhallgató és szól az Avenged Sevenfoldtól a Mia című szám. Énekli is. Jó hangja van egyébként és természetesen nem zavartatja magát. A fa alatt egy gyönyörű hosszú szőrű német juhász terül el akinek melege van. Rhana csak pihen és figyeli a környezetet, hogy jár e valaki erre. Victoria egy laza mozdulattal leugrik szép sas mintájú kék gördeszkájára és a Converse edzőcipőjében a farmer halásznadrágban és az elől Avenged Sevenfold piros betűkkel írva hátul pedig egy halál fej látszódik. Vörös haja ki van engedve körmén mindig ott van a piros lakk. Rhana fut a gazdája után és természetesen élvezi a száguldást és a helyzetet. Kicsit elengedte magát és kezdi megszokni a környéket és imádja is a Cameost. A kutya vakkantani kezd amikor két ismeretlen lát a lány kicsit el van bambulva szóval ha nem szólnak rá akkor egyenest a szoborba ütközik és lefejeli azt. Amúgy a lány kicsit ügyetlen, de erről nem tehet. Néha el tud bambulni. A kutya meg áll és leül a guruló gördeszka mellé és ártatlanul fejét oldalra döntve figyeli a gazdáját. Vic feltápászkodik és ránéz a szobatársáraés Lucienre.* - Öhm.. asszem megint elbambultam. Sziasztok. Nem neked mentem a múltkor neki a lovammal?*Kérdezz rá és rápillant Naora.* - Látom nem csak én vagyok az aki nem bír egy helyben megmaradni. Amúgy a múltkoriért elnézést kérek és a nevem Victoria. Ő a kutyám Rhana.*Mutat rá a kutyára aki csak ül a deszka mellett. Jó formán most rá se hederít a gazdájára. Csak nézi Lucient és Naomit, hogy mit csinálnak. Hátha lemaradt valami érdekesről.*


    _________________
    A lidérc aki megjárta azt az utat amit nem szeretett volna. Szülei elvesztése után rájött arra, hogy muszáj változni. Kezdi elengedni magát.. bár szerencsétlenségben a vámpírok mindig őt találják meg.. sokat köszönhet a barátainak akiket megismert. Néha szeleburdi és képes eltévedni nyílt terepen. Öltözködésben változik jó értelemben és beszédében is. Viszont azért mindig oda figyel,  hogy távol legyen a vérfarkasoktól, de ez elkerülhetetlen hiszenaz egyik legjobb barátnője az. Nem hátrál meg Akrobata létére az extreme dolgoktól, de a víztől még mindig fél.

    Castin Noyers lidérc-vámpírja
    Teylyn Draed
    Teylyn Draed
    .::Tanár::.
    .::Tanár::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Teylyn Draed on Szomb. Júl. 07, 2012 3:50 pm

    *Amikor meglátja a férfi igazgató szobrát megbecstelenítő görényt, nos nehezen állja meg, hogy ne nevessen fel kárörvendően. Ó, istenem, ha megnézhetné az apja arcát, ha meglátna valami ilyesmit! Az a beképzelt hülye biztosan kicsapná a balhét. Arra, hogy kettejük között marad az ügy, csak komoly arcot vág, és biccent.* - Természetesen, nem állt szándékomban elsztorizni a fél iskolának. *A kérdésre bólint, és halványan elmosolyodik.* - Igen. Te pedig Milan barátnője vagy, nemde? *érdeklődik. Elvégre nem nehéz együtt látni a két lidércet, ahogyan azt sem ördöngösség megállapítani, hogy nagyon jó kapcsolatot ápolnak. Egyébként Alphonse sem mondható éppenséggel nyugodtnak a menyét láttán, halk hangot ad ki, így adva zaklatottságát Luc tudtára. A félvér ismét csak megcirógatja a fehér, tollas jószágot, egyelőre egész megnyugtatva a sólymot. Ez után megérkezik a napokban már látott lány, aki ezúttal is tanúságot tesz felsőbb szinteken járó ügyességéről, és sikeresen nekigurul az egyik szobornak. Lucien halkan felhorkant, ahogyan elnézi a földre pottyanó lányt, de az istennek se segítene. Nem, most éppen nincs hozzá energiája, hogy bárkinek is segítsen...* - De, éppen én vagyok az. Kezdesz meggyőzni róla, hogy reménytelenül ügyetlen vagy *mosolyodik el.* - De semmi gond. Csak próbálj meg megtanulni nyitott szemmel járni, Victoria. Egyébként én Lucien vagyok... Ez meg Alphonse *simít végig a sólyom hátán, mire az ismét egy halk, vijjogás szerű hangot ad ki, halvány mosolyt csalva a fiú arcára. Igen, pontosan erre volt szüksége: egy kis társaságra.*


    _________________
    Folyamatban.

    Rebecca Taylor illúziómágia tanára
    Naomi Verhoeven
    Naomi Verhoeven
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Naomi Verhoeven on Szomb. Júl. 07, 2012 3:59 pm

    *Ugye megtörténik az az eset, amivel a menyét kiveri nála a biztosítékot, és némi közjáték után sikerült eljutni odáig, hogy Naomi beközli az ismeretlen, ámbár sokat látott fiúval, hogy örülne neki, ha ezt nem hallaná vissza. Egy halvány, hálás mosoly jelenik meg egy pillanatra a lány szája sarkában, majd ismét fegyelmezi a az arcvonásait, és arra, hogy a másik is Cameosos csak bólint.* - Túl jó a memóriám azt hiszem. *Jegyzi meg halkan, majd Milan említésére elvigyorodik, és nagyban bólogat.* - Igen, csak az a lökött megint eltűnt valahová, egyszer ki fogom nyírni. Még szerencse, hogy erőfölényben vagyok, mert ő többnyire elméletet magolt… *Kezd el beszélni a legjobb haverjáról, majd az ajkára harap, és nagyot szusszant.* ~ Sokat pofázol Naomi. *Morogja magában, és igyekszik elterelni a gondolatait. Viszont nem tűnik fel neki a kutya, ahogy Victoria sem, ez van. Eléggé elfoglalt a belga Rontásűző nem ér rá követni ez eseményeket, mikor nincs háborús helyzet. Amikor elszáguldanak mellette, akkor félreugrik, és a keze egyből a katana kezére csúszik, a menyét pedig kivillantja a fogait. Aztán Victoria neki megy a szobornak, mire Naomiból először egy apró horkantás tör ki, ami hangos hahotába megy át.* - A megtestesült szerencsétlenség. *Jegyzi meg franciául a lány, de esze ágában sincs segíteni a másiknak. Most ilyen kedve van. Magán kívül senki nem érdekli perpillanat, szóval vagy feláll egyedül, vagy Luc segít neki, de Nao nem fáradozik a másik megsegítésével. A kutyára egyébként felvonja a szemöldökét, megrándítja a vállát, és tovább édesgeti Coan-t. Egyébként Lucien a lányhoz intézett szavait elengedi a füle melett, vagy is megjegyzi, csak nem reagál rá.* - Azt hiszem nem ártana neked egy belső navigációs berendezés, ha jól tudom a németeknél és a japánoknál jó pénzért kaphatsz. De ha tévedtem, akkor bocs, mostanában nem jártam arra, de felhívhatok egy-két embert, ha gondolod, vagy kiképezhetem a kutyádat vakvezetőnek. *Morrantja a lány, és igazság szerint rosszul aludt az éjszaka, nem kapott ma megbízást, unatkozik és a legjobb haverját se találja sehol mindennek a tetejébe a menyétje lepisilte az egyik igazgatónak a szobrát, szóval igen, határozottan jó napja van. Aztán megrázza a fejét, és mosolyt erőltet a napjára.* - Bocs az előbbiért, kissé rossz napom van ma. Egyébként, szia. *Húzza a száját, majd a lovas dologra felvonja a szemöldökét. A bemutatkozásra biccent, nem nyújt kezet, nem mosolyog, nem ölelget. Rossz nap, bal lábbal felkelés egyelőre morcos Naomi.* - Naomi, és ha lehet a becézgetéseket mellőzzük, mert azokat gyűlölöm. *Felel a másiknak a kutyára meg megrándítja a vállát. Őszintén szólva most az a németjuhász nem tudja meghatni. Határozottan morcos Naomi. Aztán mikor meghallja a srác nevét halkan felhorkant.* - Csak nem francia területről származol? *Faggatózik a csaj, de utána nem szól semmit, csak zsebre vágja a kezét és figyel. Közben meg azon kattog az agya, hogy a Wouters fiú már megint hol van. *


    _________________
    Egy Rontásűző, akinek a szépen felépített életét egyetlen tettel szétrobbantotta, majd saját erőből kezdett el építkezni. Egy lány, kinek édesanyja meghalt, apjával pedig sajátkezűleg végzett. Egy klánvezető gyermeke, aki saját vállalkozásba kezdett. Egy lidérc, akinek végre fel kell nőnie. Végül pedig egy Loeil, aki tűzbe tenné a kezét a társáért.

    Tyaeloria Perathon belga elszánt Rontásűzője, Milan Wouters Loielje egyébiránt szerelme
    Victoria Jones
    Victoria Jones
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Victoria Jones on Szomb. Júl. 07, 2012 4:20 pm

    *Számot vált az mp3 a telefonján természetesen leállítja azt. Elsüllyeszti a fülhallgatót és ártatlanul pislog a két lidérc társára.* ~Micsoda kedvessség…~*Feltápászkodik. Amúgy nem látott semmit, amit a menyét csinált a szobrokkal szóval ő biztos nem mondd semmit. Oda sétál, a deszkához felkapja a hóna alá és a kutya fejét megsimogatja. Luciennek magyarázni kezd és kérdez, ugye mire megkapja a választ. Elpirul a szavaira.* - Rossz szokásom. Néha kicsit elbambulok, hogyha gördeszkázom. Főleg ha zenét hallgatok mellette. Legalább az írás az megy!*Mutat fel a jobb mutató ujjával. Igen az-az egyedüli, amit nem ront el. Naora rápillantva felhorkant és kérdően néz a lányra.* - Oké, hogy unatkozol, de a kutyámhoz egy újjal se nyúlj hozzá. Rhana ki van képezve. Rendes kutya iskolába járt és eredetileg rendőrkutyának akarták vinni. Szóval azért így merd betaníttatni vakvezetőnek.*Mondja Naonak és igen. Nem szívleli a beszólást és visszaszól. Lucienre rápillant és a bemutatkozásra ugye bólint. A sólyom halványan elmosolyodik és szépnek találja a madarat.* - Szeretem a szárnyas állatokat. Nyitott szemmel járok. Kivéve, amikor nem alszok. Hajlamos vagyok alva járni és ilyenkor vonzom a bajt. Nem kell foglalkozni velem. Amúgy te is Cameosos vagy ha jól gondolom. Mert ott láttalak ám téged még!*Jegyzi meg Luciennek és megint sokat fecseg és kicsit hiperaktív a csaj. Amúgy a francia megjegyzésre nem mondd semmit. Érti amúgy, de figyelmen kívül hagyja. Tud franciául, Spanyolul, Kínaiul, Latinul, démon és lidérc nyelven. Nem pazarolta el a tanulást és most természetesen az Olasz nyelvet készül tanulni.* - Amúgy Naomi nekem inkább mérleg kéne, hogy engyensúlyban tartson. De nem gáz.*Nem kell sajnálni, hiszen ő így is gazdag lány. Csak nem igazán mutatja, és természetesen nem érdekli az, hogy mennyi pénze va. Különcnek számít, mert ő aztán tudja, mit tegyen az ellen, amit a szülei akarnak, de ő nem. Például 18 évesen férjhez menjen és a lány inkább megpattant az utcán töltötte az életét. Mostanában bukkant rá a rendőrség és haza toloncolták akarata ellenére, apja pedig megmondta neki, hogy akkor elmegy tanulni inkább és majd dönt akkor, ha kijárta a sulit. Ebbe belement, hiszen addig sem kell, otthon maradnia viszont hiányzik neki a legjobb barátja, mert nélküle nem ment volna el. Amúgy ő nem olyan, hogy kifecsegi az életét inkább kicsit füllent a családi körülményekről. Elég, hogyha közeli ismerősei tudják és ugye a tanárai. Viszont természetesen igyekszik a lázadásból kinőni és azon van, hogy megfeleljen az elvárásoknak 19 évesen. Maximum ugye a házasság ellen lázad a lidérc.* - Mit szólnátok ha csinálnánk valamit? Addig sem ácsorgunk itt a szobroknál. Nekem lennének ötleteim, de a kérdés benne vagytok e.*Kérdezz rá és angyalian pislog a két háztársára. Igen. Kicsit nagyon hiperaktív.*


    _________________
    A lidérc aki megjárta azt az utat amit nem szeretett volna. Szülei elvesztése után rájött arra, hogy muszáj változni. Kezdi elengedni magát.. bár szerencsétlenségben a vámpírok mindig őt találják meg.. sokat köszönhet a barátainak akiket megismert. Néha szeleburdi és képes eltévedni nyílt terepen. Öltözködésben változik jó értelemben és beszédében is. Viszont azért mindig oda figyel,  hogy távol legyen a vérfarkasoktól, de ez elkerülhetetlen hiszenaz egyik legjobb barátnője az. Nem hátrál meg Akrobata létére az extreme dolgoktól, de a víztől még mindig fél.

    Castin Noyers lidérc-vámpírja
    Teylyn Draed
    Teylyn Draed
    .::Tanár::.
    .::Tanár::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Teylyn Draed on Szomb. Júl. 07, 2012 4:49 pm

    - Én meg azt hiszem, hogy nem olyan nehéz megjegyezni azt, akivel naponta összefutsz a házad társalgójában *horkant fel kissé talán modortalanul, de hát na. Persze lehet, hogy a lánynak ettől függetlenül tényleg jó a memóriája, csak a jelen helyzetről ez Lucien véleménye. Arra, hogy egyszer ki fogja nyírni Milant, a fiú csak elvigyorodva felszusszant, de egyébként nem nagyon van mondandója. Aztán befut Victoria is, és Nao első megszólalása franciául hangzik el, mire felvont szemöldökkel pillant a lányra, de egyelőre még nem teszi szóvá. Előbb-utóbb úgyis eljutnak addig, hogy ki kicsoda és honnan jött, szóval úgy dönt, ráér még megkérdezni. Meg egyébként is, franciául azért viszonylag sokan tudnak. Az írás szóra természetesen felcsillan a szeme.* - Író vagy? *kérdez is rá azonnal, mert ez viszont nem várhat. Hiába, keresi a hozzá legalább minimálisan hasonlító embereket. Vélhetően így hozta össze a sors Edmonddal is... Amikor a két lidérc szóváltásba kezd, Lucien felemelt mutatóujjal megköszörüli a torkát.* - Már bocs, hogy megzavarlak, de örülnék, ha nem ugornátok egymás torkának *jegyzi meg, majd jobb kezét zsebre teszi, és miközben végighallgatja Victoria szavait a madarakról, elengedi a menyét jelenlététől meglehetősen ideges Alphonse-t. Szóval a fehér madár felreppen, és letelepedik Eris szobrának a fejére, onnan figyelve tovább a beszélgetést. Az alvajárásra Lucien felhorkant.* - Még egy holdkóros... *morogja, majd fenn hangra vált.* - A lakótársammal is előfordul néha. Volt, hogy álmában átsétál a szobámba, és kényelmesen leült a hasamra... Nos, maradjunk annyiban, hogy amikor közelebbről megismerte a padlót, felébredt *vigyorodik el. Régi szép emlékek... Vagyis ez annyira nem régi, mert csak pár nappal volt az oroszországi útja előtt, az pedig csak fél éve volt, szóval a legtöbb emlékéhez képest viszonylag új. A Naomi névre egyből gondolkozni kezd, hogy honnan származhat a másik, de mivel a rontásűző rá is tér a témára, úgy dönt, nem fárasztja feleslegesen az agytekervényeit.* - Párizsban születtem, Versailles-ban lakom. És te? Mert az előbb franciául beszéltél *indokolja meg a kérdést. Aztán amikor Vic ismét megszólal, felszusszant.* - Nincs egy kicsit túl sok energiád? Egyébként nem tudom, hogy te hogy vagy vele. Én elég sok dolgot csinálok, például kezdésként egyből lélegzek, gondolkozom *sóhajt fel.* - Szóval nekem tökéletes itt *válaszolja meg végül az eredeti kérdést. Hát, most valahogy úgy tűnik, nincs sok kedve bármi említésre érdemes dolgot csinálni... Nem Naomi az egyetlen aki bal lábbal kelt ma. Bár Lucien inkább bal lábbal feküdt le tegnap este. Amúgy ha sokáig nyaggatják, rávehető azért dolgokra, de most egyelőre jó neki itt.*


    _________________
    Folyamatban.

    Rebecca Taylor illúziómágia tanára
    Naomi Verhoeven
    Naomi Verhoeven
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Naomi Verhoeven on Szomb. Júl. 07, 2012 5:03 pm

    *Hát Naomi alapból nem a kedvesség mintaképe szóval egyedül csak Milannak hajlandó segíteni, a többieknek attól függ, milyen napja van. Egyébként meg a Coan utána hátramaradt dolgokat a csaj szépen el is tüntette, szóval nem is láthatta. Lucien szavaira megvonja a vállát, és ördögien vigyorog. * - Kíváncsi vagyok az arcodra, ha holnap a beszélgetésünket szóról szóra visszamondom. *A mosolya egyből barátságosabb lesz, bár kicsit úgy érzi, hogy lebecsülik, de lesz még ideje bebizonyítani, hogy tévednek. A nézésre nem reagál, de észrevette, csak nem érdekli. Az elpirulásra egyébként csak forgatja a szemét. Ő nem engedheti meg magának, hogy egy fiú ilyen érzelmeket váltson ki belőle. Jó, Milannak néha sikerül, de tök ismeretlenektől nem jön zavarba, sőt igazság szerint mivel eléggé fiús alkat, ezért nagyon nehezen jön zavarba.* ~ Szerintem mindig bamba vagy. *Húzza a száját magyarázat közben, és igen, Miss Szkeptikus elemében van ma.* - Írsz? És miket? Mondjuk a romantikus, lányos regényeket utálom meg főleg tudományos könyveket és rontásűzéssel kapcsolatos műveket olvasok. Esetleg szörnylexikonokat. *Kezd el dumálni az olvasásról, és igen, aki nem hülye az rájöhet, hogy a Verhoeven lány vagy Vadász, vagy Rontásűző. Aztán, mikor visszaszólnak neki megrándítja a vállát.* - Ki akart hozzáérni a kutyádhoz? Csak vicceltem, de úgy tűnik nem értékelted. *Morogja a lány, de teljesen hidegen hagyja Vic. Lucien szavaira viszont már halkan felnevet.* - Nem akarom agyonverni a fajtársam, nyugi. *Mondja, majd neki futásból felugrik a Fyron makettjére, és onnan mered a társaira. Neki jó ott fent, addig is visszatartja a szemét megjegyzéseit. A szárnyas állatokra csak fintorog, és simogatja a menyétet.* ~ Hogy akadna meg a torkodon egy szárnyas állat csontja. *Morgolódik magában, és igen, a számára idiótának ható kifejezéseket nem szívleli, és a szárnyas állatok szókapcsolat nem nyerte el a tetszését.* - Ha alva jársz, akkor azt hiszem jól tettem, hogy felköltöztem az emeleti ágyra. Nem szeretem, ha átesnek rajtam. *Húzza a száját, a bajos dologra felhorkant, és feláll a tetőn. Egyébként a holdkóros megjegyzésre szélesen vigyorog, és igyekszik megjegyezni mindent, hogy tényleg később visszamondhassa, aztán elrugaszkodik, és a levegőben megfordulva visszaugrik a lidércvérűekhez. Amikor amúgy Lucien a szobatársát ecseteli csak hallgat, és elraktározza az infókat.* - A bajt sokan vonzzák. Én is vonzom, de én tudom kezelni. Egy-két varázsige, ráolvasás, egy katana, kábítóporok. No meg jó tanár. *Vigyorog szélesen a lány, és észre sem veszi, de tisztára olyan, mint Cornelis. Túl sok időt töltött kettesben az apjával. A cameosos dologra nem reagál, hanem inkább azzal foglalatoskodik, hogy a fején lévő sapkát megfelelő szögben igazítsa. Nao egyébként több mint tíz nyelven tud, de ez az egyik anyanyelve, az pedig, hogy értik… Nos, hidegen hagyja. A mérleges dologra halkan felnevet, és visszaszól.* - Azt hiszem az még Qarinban is kapható, bár annyira nem minőségi, de talán megteszi, ha lenézel a városba. Még le is tudnám alkudozni az árát, mert a legutóbbi munkaadóm olyan helyen dolgozik, ahol vannak ilyenek. *Vigyorog szélesen a belga, és ők is gazdagok, de neki semmi szüksége rá. Ami kell neki, azt megveszi, és kész. Nem költ giccses dolgokra, csajos cuccokra, csak pusztán a munkájához és a létfenntartáshoz van szüksége pénzre. Aztán ugye szóba kerül, hogy ki honnan származik, és Versailles-re szélesen elvigyorodik.* - Ó, tíz éve voltam arra, de a végén Lorientbe álltunk meg. Szép hely. Én? Belga vagyok. Hogy pontosabb legyek: leuven-i. * Vigyorog tovább, és arról mesél, hogy mi köze a franciákhoz, no meg elmondja, hogy ő melyik országból származik. Arra, hogy csináljanak valamit szkeptikusan felvonja a szemöldökét.* - Attól tartok nem tudok olyan dolgot, amit ti is tudtok. Verekedni és beszólogatni nagyon jól tudok, ahogy jó vagyok különféle sportokban, és ha nagyon akarom, akkor nem csak fizikai dolgokat tudok csinálni. De amíg mozgásban vagyok addig nem leszek hiperaktív. *Rándítja meg a vállát, és igen. Fizikai szinten cseppet lenézi a társait, de miért is ne? Egy jámbor természetű féllidérc meg egy szerencsétlen lidérc lány nem ellenfél neki.* - Viszont, hallgatom az ötletedet. Egyébként meg annyira nem vészes. Én kiskoromban hiperaktívabb voltam. *Morogja ismét karba tett kézzel, és érzi, hogy lassan tovább kéne állnia, vagy csinálnia kéne valamit, mert a kicsi énje azóta visszatért a hiperaktív énje, és azóta mozgásban kell lennie.*


    _________________
    Egy Rontásűző, akinek a szépen felépített életét egyetlen tettel szétrobbantotta, majd saját erőből kezdett el építkezni. Egy lány, kinek édesanyja meghalt, apjával pedig sajátkezűleg végzett. Egy klánvezető gyermeke, aki saját vállalkozásba kezdett. Egy lidérc, akinek végre fel kell nőnie. Végül pedig egy Loeil, aki tűzbe tenné a kezét a társáért.

    Tyaeloria Perathon belga elszánt Rontásűzője, Milan Wouters Loielje egyébiránt szerelme
    Victoria Jones
    Victoria Jones
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Victoria Jones on Szomb. Júl. 07, 2012 5:35 pm

    - Dehogynem. Vagy is a neveket el lehet ám felejteni.*Jegyzi meg a szét-szórt leány és igen. Picit sokkal több energiája van mint bármi máskor, de hát ő már csak ilyen. Az érdeklődésekre amúgy meg amit kell elmondd magáról, de a családi ügyeket nem teregeti ki. Nem igazán szívlelnék a szülők szóval.* - Igen! Annak készülök és szerepjátékos oldalon is fent vagyok. Összesene 2 oldalon. Miért kérded? Csak nem te is?*Kérdezz vissza amikor ugye kérdeznek tőle. Nos igen és a lány eléggé hosszú regényeket szokott írni a társaival tekintve a fiú nemekre. Ő inkább fiús típus mint lányos és Naomi szavaira csak felhorkant.* - Nem. Kaland és Horror novellákat és az egyik oldal ahol fent vagyok az Horror a másik meg ilyen Középkori. Te is írsz?*Kérdezz rá és utána tovább folytatják a trécselést. Amikor Naomival vitatkozni kezdenek a lány teljesen higgadt maradt. Felvonja a szemöldökét Lucra és csóválja a fejét.* - Csak lányos beszélgetés volt. Nem vitáztunk. Amúgy sem vagyok az a fajta, csak Rhanara nagyon érzékeny vagyok. Amúgy ő az.*Mutatja be a német juhász kutyát, aki fel áll és a gazdájához sétál aki meg is simogatja. Amikor elkezdenek fontos témához érni Francisországra felcsillan a szeme.* - Kedvenc országom, Kedvenc helyem ahol lenni szoktam nyaranként. Annyira gyönyörű az a hely, hogy legszívesebben oda költöznék. Jobban ki igazodok ott, mint Londonban basszus.*Csúszik ki a száján és gondolkozik el. Nos, igen. Még az otthonában is hajlamos eltévedni Cambridgeben. Naomira ismét rápillant, mert közben figyel az ő szavaira is csak most megint elkalandozott.* - Ügyes vagy akkor, ha tudod kezelni a bajt. Én is tudom, csak valamikor megfeledkezek a tudásomról. Igen feledékeny is vagyok, de nem kell velem foglalkozni.*Mondja a lány, és ha baj van vagy segíteni kell másoknak egyből pattan és a képességével és tudásával. Nem látszik rajta. Kapott ő rendes kiképzést igaz magán tanártól, de ő nem gyilkol annyit, mint Naomi. Ugye a szörnyekre értve.*- Kösz Naomi nem kell, majd megoldom.*Feleli a lánynak és tovább beszélgetnek az ismerkedésről.* - Sok helyen jártál már?*Kérdezi meg Naomit, de természetesen Lucot is bombázza a kérdéseivel.* - Kicsit. Túlságosan is kialudtam magam és ilyenkor nem lehet leállítani. Ha te írsz gondolom te is szerepezel. Milyen oldalakon vagy fent?*Érdeklődik a másik felől és igen bomzázza a kérdéseivel. Majd vissza fordul Naomihoz.* - Hááát… elmehetnénk a Morsaconra a túrázni. Bár én nem az úton megyek a hegynek hanem inkább rendesen megmászom mintha falat másznék. Imádom azt csinálni.*Mondja az ötletet Naominak és szélesen vigyorog mellé. Rhana meg közben lefeküdt a földre. Viszonylag nagyon melege van a kutyának, de nem soká úgy is beviszi.*


    _________________
    A lidérc aki megjárta azt az utat amit nem szeretett volna. Szülei elvesztése után rájött arra, hogy muszáj változni. Kezdi elengedni magát.. bár szerencsétlenségben a vámpírok mindig őt találják meg.. sokat köszönhet a barátainak akiket megismert. Néha szeleburdi és képes eltévedni nyílt terepen. Öltözködésben változik jó értelemben és beszédében is. Viszont azért mindig oda figyel,  hogy távol legyen a vérfarkasoktól, de ez elkerülhetetlen hiszenaz egyik legjobb barátnője az. Nem hátrál meg Akrobata létére az extreme dolgoktól, de a víztől még mindig fél.

    Castin Noyers lidérc-vámpírja

    Ajánlott tartalom

    Szoborpark Empty Re: Szoborpark

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Csüt. Nov. 21, 2019 2:30 pm