Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Svédország, Kiruna

    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Svédország, Kiruna Empty Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Jesmon Helar on Szer. Jún. 19, 2013 3:21 pm

    Az Északi Banda bázisa Kiruna egyik külvárosi utcácskájában található, viszonylag messze a nagy forgalomtól, de azért jól megközelíthető helyen.
    Az épület egy hatalmas, bár inkább széles, mint hosszú telken található, aminek két oka is van: egyrészt Henrik és Ragnar ragaszkodtak a nagy kerthez, másrészt mert a ház folyamatos bővítés alatt áll. Mikor megvették, még csak egy takaros kis házikó volt, melyet direkt úgy választottak ki, hogy bővíthető legyen, s lassacskán minden egyes tag hozzáépítette a saját részét, a saját stílusában. Az eredeti házban csupán Henrik és Ragnar laknak, mindkettejüknek külön szobájuk van saját fürdővel. Ebben a részben található még a hatalmas, zsúfolt nappali, a konyha és az étkező is.
    A bázis részei ugyebár mind-mind eltérő stílusúak, de egyik sem túl nagy, csupán egy saját szoba és egy fürdő található bennük. Berendezésük eltérő, a tagok saját ízlésük szerint alakították ki maguknak. A birtok pedig elég nagy ahhoz, hogy még jópár ilyen lakrész létrejöhessen...
    A házat nagyrészt széltében bővítik, illetve ha már így nem lesz hely, U alakban, mivel az eredeti ház hátsó kijáratánál levő terasz nagy népszerűségnek örvend az itt lakók körében. Hosszú, nyári estéken tökéletes helyszínül szolgál kártyapartik vagy éjszakába nyúló beszélgetések részére.
    A kert hátrafelé nem túl hosszú, de rengeteg különféle fa - főleg örökzöld - található benne.



    Az itt lakók:
    [You must be registered and logged in to see this link.]
    [You must be registered and logged in to see this link.]
    [You must be registered and logged in to see this link.]
    [You must be registered and logged in to see this link.]
    [You must be registered and logged in to see this link.]
    [You must be registered and logged in to see this link.]
    Carla Aalves
    Dimitri Maslov
    Nastya Dvorkin
    Rikhard Hämäläinen


    A hozzászólást Jesmon Helar összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Aug. 12, 2013 3:49 pm-kor.


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Ragnar Solberg on Szer. Jún. 19, 2013 3:33 pm

    *Ragnar egy farmer térdnadrágban és egy fehér rövidujjúban ül a ház udvarán, az egyik fa alatti árnyékban, egy leterített pokrócon. Mivel a házban már körülbelül meg lehet sülni, úgy döntött, hogy inkább idekinn ég szét, legalább mozog a levegő. Mindenfelé folyik már róla a víz, így végül sóhajt egyet és leveszi a pólót is. Kit érdekel, ki látja? Akik itt laknak, azoknak már nem újdonság, a szomszédok meg hadd nézzék. Amúgy van mellette egy másfél literes, jegesre hűtött ásványvíz - mármint szó szerint, a mélyhűtőből szedte elő és most kezd csak kiolvadni, de azt rögtön le is issza róla - és egy könyvet olvas, hátát a fa törzsének támasztva. A nap ragyogón süt, és bár valószínűleg annyira azért nincs meleg, mint Angliában, Svédországhoz képest bizony ez is elég meleg. Valószínűleg több évtizede nem volt itt ekkora hőség, már 30 fok fölött van a hőmérséklet. Rag kortyol egyet a vízből, majd visszatámasztja maga mellé és lapoz egyet a könyvben, aztán letörli a homlokáról az izzadtságot. Oké, most így egész kellemes itt az idő, árnyékban, így, hogy fújdogál a szél és jeges vize is van. Tűrhető. Amúgy ma reggel érkezett Rikkel együtt, gondolták, ideje lesz már egy kicsit hazautazni, úgyis most volt Rik szülinapja, meg Ragnaré sem volt olyan régen, így hát majd ma este, együtt megünneplik mind a kettőt. Meg az összes mást is, ami kimaradt idő közben. Hiszen tanulniuk már nem kell, így nyugodtan maradhatnak akár hosszabb időre is. Bár még nem tervezték be, hogy mikor mennek vissza. Rag kedvének valószínűleg nem fog rosszat tenni... Ugyanis tegnap előtt szakított Alisel. Eléggé megviselte a dolog, de be kellett látnia, hogy nem volt más választása. Túléli... Csak szüksége van egy kis időre. Hiába, régóta nem volt ilyen komoly kapcsolata. Vagy még soha.*


    _________________
    Ragnar Solberg, bár egy teljesen átlagos fiúnak tűnhet, elég vele két szót váltanod, hogy kiderüljön: ez egyáltalán nem így van. Nem volt egyszerű az élete, hiszen angyalok végeztek a családjával, de aztán, egy idő múlva mégis minden jobbra fordult. Először megismerkedett Amandával, akit azóta is a testvéreként szeret, majd pedig Henrikkel, akivel együtt tanulták ki a rontásűzést szinte profi szinten. Mániája, hogy minél több embert minél behatóbban megismerhessen, s szentül vallja, hogy mindenkiben van valami értékes, még abban is, aki még saját magáról sem állítaná ezt.

    Jesmon Helar északi lidérce és Henrik Dahl Loeilje.
    Agnes Gadegaard
    Agnes Gadegaard
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Agnes Gadegaard on Szer. Jún. 19, 2013 4:08 pm

    *Agnes bekukkant a hűtőbe.*~ Óhh...oké...hmmm...milyen kellemes hideg van idebent.~*Gondolja magában és igen, legalább egy másfél percen át csak áll ott a hűtő előtt és élvezi a hűs levegőt, ami kijön belőle. De, várjunk csak. Valamit akart is kivenni onnan. Nem csak szimplán azon morfondírozik, hogy mostantól a postáit átkéreti a frigóba, mert igen, be akar oda költözni. Valami konkrét célja volt azzal, hogy bekukkantott a hűtőbe. Ja...igen! Narancs. Kivesz három narancsot, majd leteszi a pultra. Amikor egy pillanatra kinéz az ablakon, meglátja Ragot, aki az egyik fa alatt hűsöl épp. Lágyan elmosolyodik, majd összeráncolja a szemöldökét. Nincs mosolygás. Igen, eléggé elszánt a téren, hogy mindenkinek bebizonyítsa ő nem egy kedves kiscica, akit simogatni kell. Rik pedig sajna itthon van, úgyhogy biztos jót mulatna rajta az a blöki, ha vigyorogni látná, amikor pedig "csak" kipillantott az ablakon. Na igen. Belül nagyon örül, hogy a fiúk hazajöttek, már majd szétunta az agyát, mert nem történt semmi érdekes, és a csoport többi tagjával nem igazán puszipajtás. Rag az egyedüli, akivel úgy kb. kijön, már ha a fiú nem sértődik meg a csipkelődésein és a piszkálódásain. Tehát ilyeneken gondolkozik, míg kifacsarja a gyümölcs levét és egy nagy, sima, fehér bögrébe tölti a levet. A héjat kidobja a kukába, majd felveszi a nemrég ledobott fehér papucsát és megindul az üveges tolóajtó felé, ami kivezet az udvarra, ahol Rag pihen. Ma egy piros rövidnadrág és egy kék bikini-felső van rajta. Haja laza, kusza kontyban van felkötve a fején, és már eléggé szétjött, így kicsit úgy néz ki, mint aki épp most kelt fel. Mielőtt kilépne az ajtón még elhúzza a száját. Igen, a vérfarkasszag nem épp üdítő, így örül, amikor végre kijut a házból a napsütötte teraszra. Reggel, mikor a fiúk megérkeztek, Nessa már találkozott velük, de épp csak egy köszönésre futotta, mert már mentek is aludni, a lány pedig épp a kora reggeli futására készült. Érdekes módon azonban most, míg az utolsó lépéseket tette meg a fiú felé, olyan érzése volt, mintha el sem ment volna.*-Érdekes könyv?-*Érdeklődik, amikor Rag lábától csupán pár centire van. A szél ugyan lágyan lengedez, de még ez sem enyhíti a meleget eléggé. Kérdezés nélkül lehuppan a fiú mellé az árnyékban. Hát igen, nem épp az udvariasságáról híres. Kényelmesen elhelyezkedik, majd kortyol egyet a narancsléből.*


    _________________
    Catherina Cosette Williams multija. Egy kötekedő, heves, állandóan pimasz vérfarkasvadász csaj. Mindenkit elmar maga mellől és nem veszi jó néven, ha a múltjáról kérdezed. Tipikus jégkirálynő, nincsenek barátai, hiszen senki nem bírja sokáig a közelében. Persze ez csak a látszat, ha kitartó vagy és sikerül bekukkantanod a csigaházába egy igazi barátra lelsz. De vigyázz, csak egy embert szeretett életében és az is az öccse volt, úgyhogy ne számíts meleg fogadtatásra. És ha teheted, akkor semmilyen aprósággal ne húzd fel, mert a csinos külső egy igazi harcost, sőt vadászt takar, akiben csak jobb pillanataiban ébred fel a könyörület szele.
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Ragnar Solberg on Szer. Jún. 19, 2013 4:33 pm

    *Ahogy Agnes odalép mellé, mosolyogva felpillant rá, majd odébb csusszan, hogy a lány odaférjen mellé.* - Az. Valami krimi, itt találtam, nem tudom, kié. Olvastad? *Mutatja fel a könyvet. Hát igen, van, hogy random dolgokat talál szanaszét a lakásban, amikről szinte lehetetlen kideríteni, hogy most akkor kié is. Hát, van ilyen. Ez a könyv viszont egész jó, úgyhogy tervezi még itt tartózkodása alatt kiolvasni.* - Hol voltál egész nap? Reggel óta nem láttalak... *Kérdi, immár becsukva a könyvet. Nem zavarja, hogy a lány leült mellé, sőt. Éppen azért jött haza, hogy beszélgessenek, csak hát ebéd után mindenki kidőlt jobbra-balra ettől a melegtől. Lehet, hogy még Rik is épp alszik valahol. Hát mindegy, majd este beszélgetnek eleget. De azért örül, hogy Nessa kijött hozzá. Nála már ez is elég nagy eredmény. Amúgy kérdése egyáltalán nem számonkérő, csupán érdeklődik a lány felől. Igen, tudja jól, hogy nem a legkönnyebb eset, és hogy igen nehéz dolga lesz vele, de csakazért sem adja fel, amíg meg nem ismeri. Van valami a lányban, ami nagyon megfogta, de maga sem tudja pontosan, hogy miért. A lényeg, hogy tényleg szeretne belátni a színfalak mögé, és ez néha-néha már sikerült is neki. Ha nem is túl mélyen, de ez is haladás. Nem kell sietni... Hiszen előttük áll egy egész élet.* - És, mi újság? Mesélj valamit. Jó rég voltam itthon. Történt valami érdekes? *Tesz fel egy kérdést, azzal a feltett szándékkal, hogy ő márpedig beszélgetni fog Agnessel. Eközben pedig fogja magát és kinyújtva a lábát elfekszik az árnyékban, szemét a fölöttük elúszó bárányfelhőkre függesztve. Szereti őket nézegetni, és elgondolkozni rajta, hogy milyen formákat képeznek. Bár most elég gyorsan hordja őket a szél, de még így is jó játék. Persze azért közben odafigyel a vámpírra is, hiszen érdekli mit mond.*


    _________________
    Ragnar Solberg, bár egy teljesen átlagos fiúnak tűnhet, elég vele két szót váltanod, hogy kiderüljön: ez egyáltalán nem így van. Nem volt egyszerű az élete, hiszen angyalok végeztek a családjával, de aztán, egy idő múlva mégis minden jobbra fordult. Először megismerkedett Amandával, akit azóta is a testvéreként szeret, majd pedig Henrikkel, akivel együtt tanulták ki a rontásűzést szinte profi szinten. Mániája, hogy minél több embert minél behatóbban megismerhessen, s szentül vallja, hogy mindenkiben van valami értékes, még abban is, aki még saját magáról sem állítaná ezt.

    Jesmon Helar északi lidérce és Henrik Dahl Loeilje.
    Agnes Gadegaard
    Agnes Gadegaard
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Agnes Gadegaard on Szer. Jún. 19, 2013 5:12 pm

    *Miközben hallgatja Ragot, iszik még egy kortyot a hűsítő narancsléből, ami megváltást hozó felfrissülést hoz a lány számára. Rápillant a könyvre és megrázza a fejét.*-Nem, nincs igazán türelmem a könyvekhez.-*Magyarázza. Ha elkezd olvasni, mindig elkanyarodnak a gondolatai, és a végén csak nagy kupac szó lesz belőle, ami összefolyik a szeme előtt. Ő inkább a tetteket részesíti előnyben, mint a gondolatokat. Ha egyszer túl sokáig van csendben és a gondolatai között, akkor előjönnek az emlékei, és az senkinek nem jó. Főleg a körülötte lévőknek nem.*- Futni voltam. Aztán meg bezárkóztam a szobámba.-*Feleli. Semmi különöset nem csinált. Reggel edzett egy kicsit, aztán amikor kezdett a meleg elviselhetetlen lenni, ledőlt a szobájában és vagy rendet rakott, míg ment a tv és a rádió, vagy kiült az ablakba és a tájat figyelte. Na nem, csendes elmerengésre kell gondolni. Minden pillanatban feszült, és nem tud lazítani. De volt kint ebédelni is, csak miután már mindenki visszavonult, valószínűleg ezért nem találkoztak reggel óta. Nessa már épp azt hiszi, hogy ennyiben a beszélgetés ki is merült. Csak ülnek, és nézik a forró tájat, a távolban pedig a melegtől keletkezett délibábokat. Így aztán a lány nagyon meglepődik, amikor Rag ismét kérdez tőle. Először nem is tudja mit feleljen, csak nézi, amint a fiú elnyúlik a füvön. Megköszörüli a torkát, majd válaszol.*-Unalom. Egyszer volt egy kisebb rendbontó szedett-vetett vámpírcsapat délre, és Dimirtit többször is majd megfojtottam egy kanál vízben, de amúgy semmi különös. Sokat vadászgattam erre-arra még...-*Mondja még, majd elhalkul a hangja. Leteszi a menet közben kiüresedett poharat, odébb, a fának támasztva. Aztán hirtelen elhatározásból Rag főlé hajol, ezzel eltakarva előle a felhők nézegetését.*-Na és veled? Milyen volt a diákélet?-*Kérdezi semleges hangon, bár belül nagyon érdekelte, de ezt nem mutatta ki.*


    _________________
    Catherina Cosette Williams multija. Egy kötekedő, heves, állandóan pimasz vérfarkasvadász csaj. Mindenkit elmar maga mellől és nem veszi jó néven, ha a múltjáról kérdezed. Tipikus jégkirálynő, nincsenek barátai, hiszen senki nem bírja sokáig a közelében. Persze ez csak a látszat, ha kitartó vagy és sikerül bekukkantanod a csigaházába egy igazi barátra lelsz. De vigyázz, csak egy embert szeretett életében és az is az öccse volt, úgyhogy ne számíts meleg fogadtatásra. És ha teheted, akkor semmilyen aprósággal ne húzd fel, mert a csinos külső egy igazi harcost, sőt vadászt takar, akiben csak jobb pillanataiban ébred fel a könyörület szele.
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Ragnar Solberg on Szer. Jún. 19, 2013 5:42 pm

    *A válaszra csak vigyorogva vállat von.* - Hát, nem tudod, mit hagysz ki. Sosem fogod átélni, milyen egy teljesen más világban élni, mialatt olvasol. Hogy milyen egy más ember életét leélni alig pár óra alatt, és hogy hogyan lehetsz egyszerre két bolygón. *Magyarázza igencsak szépen belelendülve. Hát igen, ha a filozofálásról van szó, az megy, bármilyen mennyiségben.* - Jó dolog néha elmenekülni a való életből valaki máséba. Na meg... izgalmas is olyan emberekért izgulni, akik nem is léteznek. Érdekes dolog. *Lehetséges, hogy Ragnar agyvize lassan eléri a forráspontot? Úgy tűnik, ő is rájött erre, mert most fogja az üveget, és a kiolvadt tartalmát a nyakába önti. Aztán iszik is belőle egy keveset.* - Nem szoktam meg ezt a hőséget... *Sóhajt, majd kérdez, és hallgatja a választ, majd elmosolyodik, mikor megkapja.* - Az nem túl izgi. Azért remélem néha társalogsz a többiekkel. *Pillant rá, immár kissé komolyabban. Tényleg szeretné, ha Nessa be tudna illeszkedni rendesen a társaságba, de ez sajnos nem csak rajta múlik. Azért kíváncsi lenne rá, hogy amióta elment, változott-e valami. Aztán ugyebár elfekszik a fűben, és egy darabig nem is nagyon szólalnak meg, csak mikor megtöri a csöndet a kérdésével. A válaszra halkan elneveti magát.* - Azért légyszi maradjatok mind a ketten életben, ha lehet. *Csóválja meg a fejét, majd tovább érdeklődik.* - És nem volt semmi gond a vámpírokkal? *Persze, azt gondolja, hogy nem volt komolyabb sérülés, mert arról tudnának, de minden részletre kíváncsi. Aztán pedig ő is kap két darab kérdést, amin egy picit talán meglepődik, de ezt nem mutatja ki. Örül, hiszen sejti, hogy a látszólagos közömbösség mögött valódi érdeklődés rejtőzik.* - Elég érdekes. Tetszenek az órák, délelőttönként vannak a rendesek, mint a töri, irodalom, művészetek meg ilyenek. Bár van, ami elég uncsi, de a legtöbb izgalmas, elég jók a tanárok. Szombatonként meg mágiaórák vannak, azok nagyon jók szoktak lenni. Aztán, most voltak a vizsgák, remélem, jól sikerültek. *Fejezi be végül a magyarázást, majd kis hallgatás után, csöndesen hozzáfűzi.* - És szakítottunk Alise-el. *Röviden és tömören. Már ismerhetik a lányt, egyszer járt is itt, ráadásul Rag nagyon sokat írt róla a leveleiben, így világos lehet Agnes számára, hogy a hallgatásban most nem öröm, hanem olyan fájdalom van, amin talán még az idő sem segíthet egészen. De így volt jobb. Nem húzhatták volna tovább.*


    _________________
    Ragnar Solberg, bár egy teljesen átlagos fiúnak tűnhet, elég vele két szót váltanod, hogy kiderüljön: ez egyáltalán nem így van. Nem volt egyszerű az élete, hiszen angyalok végeztek a családjával, de aztán, egy idő múlva mégis minden jobbra fordult. Először megismerkedett Amandával, akit azóta is a testvéreként szeret, majd pedig Henrikkel, akivel együtt tanulták ki a rontásűzést szinte profi szinten. Mániája, hogy minél több embert minél behatóbban megismerhessen, s szentül vallja, hogy mindenkiben van valami értékes, még abban is, aki még saját magáról sem állítaná ezt.

    Jesmon Helar északi lidérce és Henrik Dahl Loeilje.
    Agnes Gadegaard
    Agnes Gadegaard
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Agnes Gadegaard on Szer. Jún. 19, 2013 6:39 pm

    *Mialatt Rag belelkesül, ő csak hallgatja a fiút és szemében egy pillanatra csupán megjelenik egy apró mosolyra utaló jel, ami szinte csak felvillan és már el is tűnik. Szórakoztatja a fiú monológja. Az a lelkesedés. Mikor a fiú végül abbahagyja, és iszik egy keveset, már-már kirobban belőle az önkéntelen nevetés, de még idejében visszafogja magát és a tekintetét elveszi róla, hogy ne vehesse észre rajta, milyen jól szórakozik. Inkább összeszorítja az ajkait és nem reagál rá, mert akkor nem tudná magát visszafogni.*-Hát...azt látom.-*Mondja halkan. Igen. Már nem sok kellett ahhoz, hogy önfeledten nevessen, de még idejében lenyeli az öröm első buborékait, és újra az a jégarcú, kiismerhetetlen érzelemvilágú vámpír lesz belőle, aki mindig is. Nem érdemli meg az örömöt. Ezt tudja. Részben ezért is lök el magától mindenkit, aki kicsit is szeretne hozzá közelebb kerülni. A többi...inkább a saját védelme érdekében van, hogy ne sebezhessék meg. De, persze ez akkor sem ilyen egyszerű. Legalábbis szerinte. Aztán, ha kimondaná, valószínűleg már nem gondolná így, de persze arra aztán várhat bárki is. Soha nem volt lelkizős típus, és ezt nem mostanában fogja megváltoztatni. A többiekkel való kommunikálás megjegyzésre csak vállat von és inkább nem is válaszol. Hát, ha a cseszegetések társalgásnak minősülnek, akkor ja...de amúgy csak elvolt magában. A többiek se szimpatizálnak vele, ő meg aztán nem fog odamenni pincsikutyát játszani, elég egy kutya a csapatban. Még az is sok számára.*-Életben? Nyugi, még életben van, nem?-*Feleli talán kicsit túl feszülten. Az itthon maradtak nem könnyítették meg kicsit sem a helyzetét, de persze az ő bunkó viselkedése se javított valami sokat a helyzeten. Valószínűleg, már rég kidobták volna az utcára, egyedül Rag ragaszkodása miatt nem tették még meg.*-Nem...dehogy. Rendben ment. Szinte még kölykök voltak. Esetlenek. Csak sokan voltak.-*Ezzel ő le is zárja ezt a témát. Az a kis csipet-csapat nagy felfordulást csinált, és feltűnősködtek. Hiába próbáltak meg hatni rájuk szavakkal, rájuk támadtak, így kénytelen voltak önvédelemből végül végezni azokkal, akik még időben szét nem széledtek. Fiatalok és lázadók voltak. Senkire nem hallgattak, csak a vér és a pusztítás lebegett a szemük előtt. Olyanok voltak, mint a vadállatok. Aztán ugye, Ragra terelődik a téma, és a sulira. Agnes-t valóban érdekli, de persze egy pillanatra se mutatja ki. Halványan bólint.*-Akkor jó. Legalább ragad rád valami.-*Fűzi hozzá, majd elnémul a következő hír hallatán. Igen...Rag rengeteg levelet küldött és mindenben mindig megemlítette a lányt. Úgy tűnt nagyon jól megvannak, de ezek szerint, valami mégsem klappolt. Nem tudja mit is mondjon. Ő még sosem volt szerelmes, és sosem volt komolyabb kapcsolata, így nem is tudja, hogy milyen egy szakítás. De a Rag szeméből sütő fájdalom azért néhány dolgot elárul.*-Tudom, vékony vigasz, de sajnálom.-*És ezt most különös módon komolyan is gondolja.*-Ha bármikor beszélni akarsz róla...akkor megtalálsz, mindig.-*Mondja, majd összeráncolja a szemöldökét. Ő, most komolyan ellágyult. Felül, hogy a fiú tovább tudja nézni a bárányfelhőket, majd végül ő is ledől, csak a lába a másik irányba mutat.*-Valamelyik nap Dimitri felhívott, mikor mindketten a házban voltunk, de mindegy, hogy faxoljak át neki néhány üres lapot, mert elfogyott neki, a sok papírcsomó-kosarazás közben. -*Mondja, hogy a beszélgetést kicsit más mederbe terelje és megpróbálja felvidítani a fiút. Hát...nem nagy mókamester, de sokáig kibírja röhögés nélkül. Így, a kijelentése után nem is szólal meg, teljesen közömbösen mondta, és épp egy érdekes felhőt vett észre.*


    _________________
    Catherina Cosette Williams multija. Egy kötekedő, heves, állandóan pimasz vérfarkasvadász csaj. Mindenkit elmar maga mellől és nem veszi jó néven, ha a múltjáról kérdezed. Tipikus jégkirálynő, nincsenek barátai, hiszen senki nem bírja sokáig a közelében. Persze ez csak a látszat, ha kitartó vagy és sikerül bekukkantanod a csigaházába egy igazi barátra lelsz. De vigyázz, csak egy embert szeretett életében és az is az öccse volt, úgyhogy ne számíts meleg fogadtatásra. És ha teheted, akkor semmilyen aprósággal ne húzd fel, mert a csinos külső egy igazi harcost, sőt vadászt takar, akiben csak jobb pillanataiban ébred fel a könyörület szele.
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Ragnar Solberg on Szer. Jún. 19, 2013 7:15 pm

    *Nem kerüli el a figyelmét a lány pillanatnyi jókedve, hiszen ha vele beszél, akkor állandóan, minden egyes kis apró mozdulatát lesi, a tekintete összes villanására odafigyel. Így szokta meg, hiszen nem könnyű a lányt kiismerni. Azonban Rag már viszonylag jól halad, egészen pontosan be tudja tájolni, hogy Nessának mikor milyen a hangulata. Hát, legalábbis úgy körülbelül. Mint ahogyan most is kiszúrta azt a majdnem-nevetést. Nem tudja, hogy Agnes észreveszi-e, hogy ő tud ezekről, de talán nem is lényeges. Ő tudja, és kész. Amúgy, valószínűleg bárki más is kiröhögné, és igen, tényleg elég vicces, amit mond, de hát, ha egyszer így gondolja... Amúgy, ha Agnes megosztaná vele a gondolatait, valószínűleg elég rendes helyretenné az agyát, de mivel ennyire még ő sem lát bele a lány fejébe, csak tippelgetni tud, hogy miért ilyen távolságtartó. Valószínűleg nagyon szívesen elmagyarázná neki, hogy mennyire nincs igaza, hogy mennyivel jobb, ha van, akiben megbízik és aki szereti. Csak ehhez hagynia kéne magát. Mert Rag aztán tényleg mindent megtenne érte, és valószínűleg Henrik is, hiszen a csapat tagja, sőt, elképzelhető, hogy mindenki más is, de ha ennyire elzárkózik tőlük, akkor sosem ismerhetik meg egymást igazán. A feszült válaszra Rag gyorsan reagál, nem szeretné elrontani a hangulatot.* - Jól van. Csak kérdeztem. *Mosolyog rá halványan, jelezve, hogy nincs semmi gond. Nem is várja el, hogy puszipajtások legyenek. Neki az is elég, ha megvannak egy szobában anélkül, hogy kicsinálnák egymást. Na igen, Rag nem fogja hagyni, hogy kitegyék az utcára, az már egyszer biztos. De kizárt, hogy a többiek közül egyetlen egy valaki sem kedvelte meg. Mert hát... Azért Nessának is vannak jó pillanatai. Ha az ember hajlandó elnézni az apró kis hülyeségeit. Aztán a vámpírokra terelődik a téma, mire Rag bólint a megnyugtató válaszra.* - Akkor oké. *Majd ugyebár a sulira meg Ragra terelődik a szó, mire a fiú elmeséli, mi folyik a Fyronban nap mint nap, aztán pedig szóba hozza Aliset is, azaz három szóban összefoglalja a helyzetet. Aztán egy darabig csak az eget figyeli, de Agnes szavait hallva végül felül, és halványan, de őszintén elmosolyodik.* - Azért segít. Köszönöm. *Mondja, még mindig halkan. Megint kissé meglepte a válasz, de nagyon jól esik neki. Hiába mondogatja magának, hogy Agnes azért több érzelmet táplál iránta, mint amennyit kimutat, néha még ő is elbizonytalanodik, de az ilyen kijelentések bebizonyítják, hogy mégiscsak így van. Beszélni jelenleg nem igazán szeretne róla, de észben tartja, és ha mégis úgy érzi majd, hogy jó lenne, akkor biztosan megkeresi a lányt.* - Igazából... Csak nem az volt már, mint régen. Nem tudom, mi történt. *Fűzi még hozzá azért, megvonva a vállát, majd ismét visszafekszik, persze előtte még iszik pár kortyot, ha már felkelt. Aztán a történetet hallva végül hangosan felnevet. Hát igen. Ez Dimitrire vall.* - Jellemző. *Szólal végül meg, ahogy jut valami levegőhöz a röhögéstől.* - És hogyan sikerült neki elmagyaráznod? *Kuncog még egy sort magában a kérdése után is. Aztán, ha a lány válaszolt, egy darabig nem nagyon szólal meg, csak ő is figyeli a felhőket. Végül felmutat, és rábök az egyikre.* - Az ott olyan, mint Rik, amikor bealudt a szoba közepén tavaly szilveszterkor. *Nevet fel ismét. Aztán, hacsak a lány nem töri meg, ismét egy kis csend következik, míg végül ismét megszólal, ezúttal teljesen más témában.* - Gondolkoztál rajta, hogy elgyere a Fyronba? *Kérdi, teljesen semleges hangon. Szeretné, ha a lány eljönne, de nem szeretné, ha erőszaknak tűnne a kérdése. Szerinte jót tenne neki a nagyobb és vegyesebb társaság, de persze, ha nem akar, nem fogja tudni semmivel sem rávenni.*  


    _________________
    Ragnar Solberg, bár egy teljesen átlagos fiúnak tűnhet, elég vele két szót váltanod, hogy kiderüljön: ez egyáltalán nem így van. Nem volt egyszerű az élete, hiszen angyalok végeztek a családjával, de aztán, egy idő múlva mégis minden jobbra fordult. Először megismerkedett Amandával, akit azóta is a testvéreként szeret, majd pedig Henrikkel, akivel együtt tanulták ki a rontásűzést szinte profi szinten. Mániája, hogy minél több embert minél behatóbban megismerhessen, s szentül vallja, hogy mindenkiben van valami értékes, még abban is, aki még saját magáról sem állítaná ezt.

    Jesmon Helar északi lidérce és Henrik Dahl Loeilje.
    Agnes Gadegaard
    Agnes Gadegaard
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Agnes Gadegaard on Szer. Jún. 19, 2013 8:45 pm

    *Nem, Agnes semmit nem vesz észre abból, hogy a fiú mennyire figyel rá. Csupán csak reméli, hogy kiismerhetetlennek tűnik az ő szemében is, mint mindenkiében. Az örömét pedig inkább levezeti a fű tépkedésével, még nem is néz a fiúra, mert azzal úgy érzi elárulná magát. Így, csak szimplán úgy gondolja, hogy Rag nem vett ebből a kis apróságból észre semmit. Aztán nem túl kedvesen támadja le a fiút, de nem tudta visszatartani az érzelmeit. Vagyis inkább az idegességét. Mióta utoljára jöttek vissza a többiek, azóta szinte forrongott a levegő az egész házban. Mindenki ideges volt valami miatt, és Agnes ezzel még jócskán rátett egy nagy kupac valamilyen lapáttal, amitől olyan szinten megállt kis híján mindenkinek a kezében a balta, hogy félő volt, hogy levágják a lány fejét. Hát igen. De, érdekes módon, most, hogy a fiúk és Amanda visszajöttek, kicsit felengedett a légkör, és mindenki lehiggadt. Nagyjából. De, azért Nessa nem nagyon akar egy légtérben maradni az egész csapattal. Ők a kezdetektől nem kedvelik, Agnes meg a kezdetektől elzárkózik és nem is akarja, hogy ez különösebben megváltozzon. Vagyis, talán csak Raggal kapcsolatban nem érez így. Jól esik neki, hogy a fiú figyel rá és nem piszkálja, még ha olykor nem is túl kedves, vagy barátságos. Mindig mindent megbocsát neki. Huuhhh...eltunyult az utóbbi hónapokban. Kezdenek nagyon érzelgős gondolatai lenni.*-Bocs...nem akartalak letámadni-*Mondja halkan, szinte csak magának, a Rikes kijelentésre. Nem akarja már most kiborítani a fiút, csak egyszerűen túl régóta hömpölyögnek benne a különböző érzelmek, és mivel soha senkivel nem akarja megbeszélni, így aztán azok csak gyülemlenek és gyülemlenek, mint a férges almák, és aztán a legváratlanabb pillanatokban robban ki. Mint a horror filmekben. Remegsz, hogy úr isten, ÚR ISTEN, ne nyisd ki azt a büdös ajtót. Ordítasz, toporzékolsz, a képernyőhöz vágod a párnát, lóbálod a lábad, már mindent lóbálsz!!! Na igen. Agnesben is így hullámoznak az érzelmek. Aztán, amikor mégis kinyitja a barom azt az átkozott ajtót, akkor felordítasz, hogy: Te idióta! És kidőlsz az ágyra, mert nem hiszed el, hogy ezt csinálta. Na Agnesnél, egy-egy kitörés is ilyen. Egy pillanatra felvillan, aztán pedig ismét elrejti és magában dühöng tovább, mert rohadtul nem kíváncsi senki a lelki világodra. Ő pedig ezt már keményen megtanulta az élettől. Na de...abbahagyom...user horrorral indította a napot, meg tegnap este azzal aludt el...na mindegy. Tehát, aztán továbbgördül a beszélgetés és a vámpíros harmadik mini világháborúra terelődik a téma, és mikor megnyugtatta Ragot, jön az Akadémia, majd a szakítás. A hangulat ha lehet még inkább gödörbe kerül, és a meglepetések sora még nem ért véget erre a napra. Ugyanis Agnes felajánlotta, hogy bármikor szívesen beszélget erről a sebről a fiúval, ami hatalmas gesztus tőle. Na igen. Agnes és a kedvesség. Mint a szamár és az abc. Na jó...ez gyenge volt, de user kezd kiégni. A lány már azt hiszi ennyivel le is van zárva a szakításos sztori, azonban Rag mintha önkéntelenül is ugyan, de elkezd beszélni, magától. Nessa csak hallgatja és legszívesebben megölelné, hogy érezze mellette van. De...az nem rá vallana, úgyhogy inkább nem tesz semmit, inkább dobja a témát. Keseregni még ráérnek. Most már elege van a lö melodramatikus hangulatok gödrének-gödréből. Majd Agnes elenged egy Dimitris poént...amire végre felcsendül Rag nevetése.*-Nos, tudod...bementem a szobájába és hozzávágtam egy valódi kosárlabdát.-*Mondja továbbra is faarccal. Nem, nem bántotta ő Dimitrit. Nem törte el semmijét és nagy meglepetésére, még vissza is fogta magát. Ezek után egy darabig csak a csenddel takaróznak, fejük fölött a kék ég, nyugaton pedig a naplemente vörösre festi a mezőket....b*sszus...szentimentalista hangulat, na az bezzeg meg...abbahagyom. Rag következő kijelentésére, jobban megnézi a kérdéses felhőt. Egy darabig csendben marad, de ekkor a szeme már csillog a nevetéstől. Jajj nekem. A kemény kislány próbál visszafojtani egy röhögést. Na, az ilyesmiből nem jöhet ki jól az is tuti. Éééééés bizony, hogy már csak azért is igazam legyen, ezzel befellegzett neki. Nem megy tovább. Nem bírja tovább. Vége van, mint egy kidurrant lufinak. Már száll is. Na nem szó szerint. Szakad a nevetéstől. A gyöngyöző hang, úgy csobog végig a torkán, mint a hűs, jéghideg víz. De érdekes módon felmelegíti, és...meglepi. Már olyan régen hallotta magát nevetni, hogy először azt hiszi, valaki más hangját hallja. De, nem. Ez az övé. Ezt ő érzi. És Rag hallja. Na igen. Valószínűleg a fiú se hallotta még a lány nevetését. Ezzel az apró kis...apró...szakadatlan röhögőgörcs miatt mintha minden eddigi lekötött homokzsák-szerű gondja/baja/problémája, elszállt volna. A nevetés minden egyed apró kis buborékja, úgy kapja fel a gondokat, és repíti el, mintha soha nem is lettek volna ott. Rég érezte már így magát, és jó volt ez így. Azonban helytelennek tűnt. És, amint ez a gonosz kis hangocska megjelenik a gondolatai között, lassan elapad a kacaj, és végül elhal. Fájdalmasan felsóhajt, mert ez a nevetés, csupán pillanatnyi öröm volt, ami a benne dúló viharok között, csak egy megbicsaklott szellő és nem több. Olyan görcsösen kapaszkodik az elveihez, hogy az már beteges és idegesítő. User számára legalábbis. Na, de...ahogy elhalt a boldogság, már jön is Rag újabb kérdése. Agnesnek egy pillanatra elakad a lélegzete és pillanatokig meg se szólal. Alaposan átrágja ezt a kérdést. Nem, mintha nem tudná rá a választ, csupán nem tudja, mennyit merjen elmondani, a belső gondolatai közül.*-Hogy Riket és még egy csomó másik olyan vérfarkast lássak, akiket nem vadászhatok le?-*Kérdezi cinikusan, azonban ő maga is tudja, hogy ez csak egy kifogás. Igazából nagyon is szeretne elmenni. Kiszabadulni innen. Megpróbálni másnak lenni. Úgyhogy..az őszinteség mellett dönt.*-Sokat gondoltam rá. Mármint, erre a lehetőségre. De...nem hiszem, hogy akarna engem a Fyron.-*Gyenge...ő is tudja, de fél egy új környezettől, ahol rengeteg lehetőség lenne arra, és rengeteg ok, hogy kibukjon valamin.*- Talán már az első héten kivágnának a suliból.-*Mondja, majd vállat von. Bár fekve ez kicsit furin néz ki. Nem tudja mit mondhatna még. Felkavarta ez a kérdés. Maga a lehetőség adott. Ott lebeg az orra előtt. De, hogy meg is tegye a felé vezető lépéseket. Furcsa lenne, és talán még lehetetlen is.*-Nem merném.-*Mondja még egészen halkan, szinte némán, és szemei a felhőkre függeszti. Utoljára a testvérével járt iskolába. Azóta a közelükben sem járt. Talán gyávaság, hogy elmenekül az emlékei elől, de ez van. Mindig is egyedül volt a bajaival, és ez nem fog megváltozni, talán soha.*


    //FAGY//


    _________________
    Catherina Cosette Williams multija. Egy kötekedő, heves, állandóan pimasz vérfarkasvadász csaj. Mindenkit elmar maga mellől és nem veszi jó néven, ha a múltjáról kérdezed. Tipikus jégkirálynő, nincsenek barátai, hiszen senki nem bírja sokáig a közelében. Persze ez csak a látszat, ha kitartó vagy és sikerül bekukkantanod a csigaházába egy igazi barátra lelsz. De vigyázz, csak egy embert szeretett életében és az is az öccse volt, úgyhogy ne számíts meleg fogadtatásra. És ha teheted, akkor semmilyen aprósággal ne húzd fel, mert a csinos külső egy igazi harcost, sőt vadászt takar, akiben csak jobb pillanataiban ébred fel a könyörület szele.
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Ragnar Solberg on Hétf. Júl. 08, 2013 10:33 pm

    *Hát, talán jobb is így, hiszen, ha Agnes elveit vesszük figyelembe, akkor beláthatjuk, hogy igen csak valószínű, hogy ha tudná, Rag mennyire odafigyel minden egyes mozzanatára, akkor vagy otthagyná a fenébe, vagy még jobban bezárkózna, és a fiú összes eddigi próbálkozása mehetne a kukába. Igen. Határozottan jobb így. A fűtépkedést is kiszúrja, bár azt nem tudja, hogy idegességet vagy jókedvet tulajdonítson az okának. Az pedig, hogy a fiúk és Amy érkezése feloldotta kicsit a légkört, talán annak köszönhető, hogy mindig is ők ketten tartották össze igazán a csapatot, hiszen ők úgymond az alapítók, a vezetők, vagy ahogy tetszik. Bár Ragnar nem gondolta volna, hogy távozásuk ekkora tüzet fog szítani a közhangulatban. Hiszen nagyrészt eléggé jól kijönnek egymással a tagok… Oké, Nessa kivétel, de Rag nagyon reménykedett benne, hogy változni fog a helyzet. Valahogyan. Hát, ennyit erről. Pedig a többiek mutatnak hajlandóságot rá, hogy jobban megismerjék, de a lány minden próbálkozást elzár magától ezzel a viselkedésével. Ezen pedig egyedül ő változtathatna. Csak nem úgy néz ki, hogy szeretne. Rag nagyon szívesen elviseli a piszkálódásait, ugyanis még mindig úgy gondolja, hogy a jó vastag jégpáncél alatt egy igenis értékes lélek bújik meg, és egy ilyen dologért bármilyen nehéz is, megéri jégcsákánnyal nekiesni, és faragni és faragni a falat, amíg csak nem keletkezik egy picike lyuk, majd azt tágítva egy egyre nagyobb és nagyobb, míg végül nem marad más, csak a csupasz igazság, álca nélkül… A bocsánatkérő szavakra Ragnar csak halványan elmosolyodik. Nem szokása megsértődni, de azért jól esik neki, hogy a lány végre észreveszi, hogy mikor mondott bántó dolgot.* - Nem történt semmi. *Válaszolja szintén halkan, bár ő nem csak magának. Hát igen, az érzelemkitöréses dolog elég találó hasonlat, Rag is szokta úgy érezni, hogy ez történik vele. Pontosabban… régebben érezte. Amikor meggyilkolták a szüleit, és teljesen egyedül volt, egyedül a bosszúvágyával, a gyászával és a feldolgozatlan fájdalmával. Ezért kezdett verekedni. Hogy levezesse valahogy ezeket, mielőtt ezek emésztik fel őt. Aztán találkozott Rikkel, és… A többit már tudjuk. Valószínűleg, ha ez a találkozás nem történik meg, ma messze nem ugyan ez a lidérc lenne. Az pedig, hogy senki nem kíváncsi Agnes, vagy akárki lelki világára, teljes egészében baromság. Mindig van valaki, akit érdekelsz, csak néha rossz felé nézel, és ezért nem veszed észre. Vagy észre veszed, de nem vagy hajlandó róla tudomást venni… És ez egyedül a te hibád, mert az a valaki ott van, és mindig is ott lesz, türelmesen várva arra, hogy felé tévedjen végre a tekinteted. Ezt követően ugyebár jön a szakításos beszélgetés, és Rag nem olyan hülye, hogy ne használja ki az alkalmat, és ne kezdjen el beszélni a dologról. Persze nem vár nagy beszélgetést, hiszen neki sincs sok kedve kitárgyalni ezt a dolgot, senkivel sem, de úgy érzi, mindenképp mondania kell valamit. Valami magyarázatot. Így hát, el is mondja. Amúgy pedig nagyon örülne, ha Nessa rávenné magát az ölelésre, de természetesen nem várja el tőle, hiszen tudja, hogy már ez a felajánlás is nagy dolog volt. Aztán ugyebár jön a Dimitris eset felemlegetése, mire végre oldódik kissé a hangulat, legalábbis Rag nagyon jól szórakozik a hallottakon.* - Gondolom, nagyon örült neki. Jók a magyarázási módszereid. *Vigyorog még mindig a felhők irányába. Hát igen, ez is egy módja, hogy közöld a másikkal: a fax nem a papírt küldi át, csak ami rá van írva. Aztán pedig a csönd következik, s ezt követően Rag megtalálja az összefüggést az egyik felhő és Rik testhelyzete között, mire a lehető legváratlanabb reakciót kapja… Ragnar már a nevetés valódi kitörése előtt megérzi, hogy ebből nem lesz halálos csönd és hallgatás, majd amikor végül felcsendül a lány nevetése, a fiú először oldalra nézve elvigyorodik, majd ő is nevetni kezd, és abba sem hagyja, hiszen minek is hagyná abba? Boldog, egyszerűen csak boldog, mert végre nevetni hallja Agnest, mert végre valódi örömöt érez a hangjában, mert végre valóban megnyílt felé, ha nem is túlzottan, de valamennyire igen. És ez nagy eredmény, nagyon nagy. Csak nevet, és nevet, és nevet, és a két hang, a magas, csilingelő kacaj és a mély, önfeledt nevetés egybefonódik a kék ég alatt, olyan hangosan, hogy a szomszédban alvó kutya felkel és inkább odébb keres magának pihenőhelyet. Aztán lassan ismét csönd lesz, s végül csak a két fiatal fáradt zihálása hallatszódik. Ragnar a fájdalmas sóhajt hallva oldalra néz, és igen, meg akarja kérdezni, hogy mi a baj, de nem jön ki hang a torkán. Meg amúgy is pontosan tudja. Tudja a választ is, és a valódi okot is. És azt is tudja, hogy bármit is mond, nem lesz a lányra semmi hatással. Így hát csak megkeresi a tekintetét, majd rámosolyog, valami ilyesmit közvetítve: „Örülök, hogy végre hallhattalak nevetni, de nem kell félned, ez egyáltalán nem rossz dolog.” Aztán pedig megkérdezi a lányt, hogy szeretne-e a Fyronba jönni, és ismét nem várt választ kap. Pontosabban, a kisujjból való visszautasítás helyett… Hosszabb választ. Az első mondatra Rag csak felsóhajt, majd tekintetét visszaemeli az égre – hát valami ilyesmire számított. Azonban, a meglepő rész csak ez után jön. Az őszinte válasz. Rag nem szól közbe, hagyja, hogy a lány végigmondja, amit szeretne. Csak ez után reagál rá.* - Miért nem hiszed el, hogy te igenis értékes vagy? *Kérdi halkan. Igen, látszólag teljesen más téma, pedig nem, Rag nem elterelni akarja a szót.* - Már hogy ne akarna téged? Hidd el, vannak ott rossz emberek, önzőek, kétszínűek, gerinctelenek… De te nem vagy az. Igenis… Büszke lehetne rád a Fyron, ha a tanítványának tudhatna. És biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb találkoznál egy olyannal is, akinek szívesen megengednéd, hogy megismerje a valódi éned. *Pillant végül oldalra, arcán féloldalas, halvány mosollyal.* - Ha pedig nem mered… Nem kell egyedül csinálnod. Tudod jól. *Néz komolyan a lány szemébe, már ha az hagyja, majd tekintetét ismét a felhőkre emeli.* - Persze, a te döntésed. Bárhogy is választasz, mi támogatni fogjuk. *Teszi hozzá még halkan, majd nem szólal meg többször, hagyja, hogy a lány reagáljon rá, ha szeretne. Ha pedig nem szeretne… Hát, akkor egy darabig még csönd lesz. Ragnar nem siet sehova, tudja, hogy ilyenkor szüksége van az embernek egy kis csöndre, hogy utat engedhessen a gondolatainak, kétségeinek, félelmeinek… Mert ha teljesen elzárva tartja azokat, akkor előbb-utóbb belülről marják szét. Így hát, csak némán és mozdulatlanul fekszik, vár valamiféle reakcióra, bármire, amiből megtudhatja, mit is gondol valójában e kérdésről Agnes.*


    _________________
    Ragnar Solberg, bár egy teljesen átlagos fiúnak tűnhet, elég vele két szót váltanod, hogy kiderüljön: ez egyáltalán nem így van. Nem volt egyszerű az élete, hiszen angyalok végeztek a családjával, de aztán, egy idő múlva mégis minden jobbra fordult. Először megismerkedett Amandával, akit azóta is a testvéreként szeret, majd pedig Henrikkel, akivel együtt tanulták ki a rontásűzést szinte profi szinten. Mániája, hogy minél több embert minél behatóbban megismerhessen, s szentül vallja, hogy mindenkiben van valami értékes, még abban is, aki még saját magáról sem állítaná ezt.

    Jesmon Helar északi lidérce és Henrik Dahl Loeilje.
    Agnes Gadegaard
    Agnes Gadegaard
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Agnes Gadegaard on Kedd Júl. 09, 2013 2:11 pm

    *Agnes eléggé fusztrált volt az utóbbi hónapokban. User meg most ki van akadva, úgyhogy elnézést, ha nem lesz tökéletes a reag. Na szóval, most különös módon a beszélgetés nem indul az Agnestől már jól megszokott csipkelődős, bunkó hangnemben, és azt hiszem ez főként annak köszönhető, hogy az energiáit inkább arra az tökfilkó Rikre tartogatja. Bizony, a köztük dúló elme párbaj szigorúan csak szavakkal dobálózás. Az egyetlen fizikai erőszaknak mondható bántalmazás  a vámpír és a vérfarkas közt, az Agnes szeméből olykor záporozó nyílzápor. Na igen, a lány ugyanis szívesebben látná Riket darabokban, feltrancsírozva a föld alatt, de hát a drágaság dús pihe-puha bundácskájának egy szőrszála se görbülhet meg. Na, de visszatérve a valóságba; lassan, döcögősen indul a beszélgetés, majd jön a szakítós rész, amit inkább gyorsan ejtenek is. Egyébként, már nem is tudja, hogy mégis mi értelme van vérfarkasokat vadászni. Jó persze, meg van a maga oka, de igazából senki nem kötelezi rá, hogy az összeset utálja, gyűlölje és levadássza, de ez legalább ad valami okot a küzdésre, arra, hogy legyen valami értelme az életének. Különben elnyomná őt a bűntudat, porrá omlasztaná. A bűntudat elvileg megbénítja az embert, csökkenti ellenálló képességét, így mások könnyebben beleláthatnak az illető érzelmeibe. Agnesnél ez pont fordítva történik. Őt a bűntudat arra ösztökéli, hogy beforduljon, hogy ellökje magától a világot, vele együtt pedig az érzelmeket is. Hiszen, ha nem ezt tenné, akkor a remény beköltözne a szívébe, mint egy kórság, és rágná. A reménnyel pedig a csalódás kézen fogva jár együtt. Nem tudod szétválasztani, a pakkot együtt kapod. Ő pedig nem akar csalódni. De ha elfordul a világtól, az élet rossz érzelmeitől, azzal a jó dolgokat is kizárja az életéből; a boldogságot, a nevetést, a szeretetet, szerelmet. És mi marad? Üresség és bűntudat. Egy megállíthatatlan körforgásban. Azonban ez a nevetés felborította az ő kis ürességét. Összerázta. Kibillentette az egyensúlyából. Mint, amikor palacsintát csinálsz. Teljesen hétköznapi tevékenység, azonban a pali felplaccsan egyszer csak a plafonra, és ez kizökkent a normális érzésből. Ő pedig nem érdemli meg ezt. Amikor erre rádöbben, a kacajt, mintha késsel vágták volna el. Újra az az érzelemmentes dög lesz, aki mindig is. Azonban ez a pillanatnyi boldogság megrepesztette az ő jégpácélját, és azon kislisszan pár dolog, amikor szóba kerül a Fyron. Nagyon jól esik neki, hogy a fiú ilyen szép dolgokat mond, azonban hirtelen valami szöget üt a fejébe, és nem hagyja nyugodni.*- Rag...-*suttogja, majd hirtelen felül, tekintete óvatosságot tükröz.*-Miért? Miért töröd magad? Miért foglalkozol velem? Miért vagy ilyen kedves hozzám? Miért...? Miért...?-*hangjában elkeseredettség van. Az életében a miértek már kicsit sem ismeretlen vendégek. Miért halt meg a testvére, miért lett belőle vámpír? Azonban ezekre tud racionális magyarázatot adni, még ha azok nem is épp a legszívderítőbbek. A fiú miértjére viszont nem tud választ adni, a szemében Rag egy olyan rejtély, amivel még soha nem találkozott. Volt már dolga idegbeteg állatokkal, gonoszokkal, kegyetlenekkel, egoistákkal, stb. De rag...?! Hiszen ő kicsit sem érdemli meg. De a fiú soha nem foglalkozik a sértéseivel, a morcosságával, csak van...és kedves. Miért?! A sok filozofikus gondolatot ajtócsapódás szakítja félbe, és a szag. Agnes felsóhajt, majd odapillant a közeledő Rikre, majd a föllötük lévő fa lombkoronájára mutat és megszólal. *-Nézd, ott egy madárfészek! Milyen cukik lehetnek a kismadarak benne... Először a te hajadat is madárfészeknek néztem ám. Kikeltek már a fecskék?-*mondja jól hallhatóan, és csupán a szeme tükrözi, hogy milyen jól szórakozik.*-Inkább menj vissza a menzára, biztos maradt még kutyakonzerv...bár nemrég itt járt Jerry, és bevásárolt egy csomó ementálit, de neked az biztos megfelel.-*feleli még és most kicsit sem rejti már az a gúnyt a hangjából, majd Ragra pillant, szemében pedig még mindig ott csillog az a "miért"?*


    _________________
    Catherina Cosette Williams multija. Egy kötekedő, heves, állandóan pimasz vérfarkasvadász csaj. Mindenkit elmar maga mellől és nem veszi jó néven, ha a múltjáról kérdezed. Tipikus jégkirálynő, nincsenek barátai, hiszen senki nem bírja sokáig a közelében. Persze ez csak a látszat, ha kitartó vagy és sikerül bekukkantanod a csigaházába egy igazi barátra lelsz. De vigyázz, csak egy embert szeretett életében és az is az öccse volt, úgyhogy ne számíts meleg fogadtatásra. És ha teheted, akkor semmilyen aprósággal ne húzd fel, mert a csinos külső egy igazi harcost, sőt vadászt takar, akiben csak jobb pillanataiban ébred fel a könyörület szele.
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Ragnar Solberg on Hétf. Aug. 05, 2013 5:29 pm

    *A nevetés s a kérdése után valóban csak némán fekszik, nem zavarja meg a csöndet, vár arra, hogy Agnes mondjon valamit. Akármit. Kíváncsi a lány véleményére, mert ő tényleg szívesen venné, ha eljönne Fyronba. Némi szünet után valóban a vámpír szólal meg, azonban nem azt mondja, amire a fiú akár csak halványan számíthatott volna. Egyáltalán nem. Rag meglepődve pislog fel a lányra, ahogy az egy sor kérdést szögez neki. Nem érti, hogy hogyan jött ez most elő, hiszen egyáltalán nem számolt azzal, hogy bárki bármikor neki fogja szögezni a kérdést: miért foglalkozik vele ilyen intenzíven? Éppen ezért nem is sokat gondolkozott rajta, hiszen számára ez mindig is természetes volt. Mindig is fontosnak tartotta, hogy mindenkire odafigyeljen a környezetébe, s nem csak fizikailag, hanem lelkileg is. Hiszen mindenki, minden egyes élőlény megérdemli ezt, ameddig nem bizonyítja az ellenkezőjét. Agnes pedig nem bizonyított semmi ilyesmit, mert Rag pontosan tudja, hogy a csipkelődése nem ellenük irányul, hanem álcaként próbál elrejteni valami olyasmit, aminek eltüntetésén Agnes nagyon sokat fáradozott. A kérdések elhangoztával Rag is felül, a lánnyal ellentétben lassú mozdulatokkal, s kényelmesen elhelyezkedik, hogy összeszedhesse magát.* - Nem értem, miért kérdezed ezt, Agnes. Hiszen... Miért ne tenném ezt? Szerintem te értékes vagy, és bár nem értem, miért tagadod ezt ilyen elszántan, ugyan úgy megérdemelnél egy barátot, mint bárki más. Nem szeretnék többet, csak rájönni, hogy ki is vagy te valójában. Nem tudnám megmondani, hogyan, de érzem, hogy megéri a fáradtságot, mert amit elrejtesz magadban, egy nagyon értékes lény. Tudom, hogy ha nem küzdenél ennyire ellene, és mások is megláthatnák ezt, ők is így gondolnák. De ha ez már örökké így lesz, nekem úgy is jó... Elvégre nem lehet minden tökéletes. Csak reménykedni tudok benne, hogy egyszer majd te is boldog leszel. Megérdemelnéd. *Fejezi be, a lány szemébe nézve, ezúttal mosolygás nélkül, teljesen komolyan. Így van, ez az igazság, így gondolja. Ez ellen nincs mit tenni. És hát, Agnes kérdezte, Rag pedig válaszolt. Viszont mielőtt bármi egyéb történhetne, Riku jelenik meg egy ajtócsapódás kíséretében, mire Ragnar mosolyogva int a közeledő fiúnak. Nessa csipkelődésén már meg sem lepődik igazából, így hát arra is csak vigyorogva csóválja a fejét. Minden esetre Riku elég gyorsan úgy dönt, hogy inkább kihagyná ezt a szócsatát, úgyhogy csak Ragnak intéz még pár szót arról, hogy bemegy a városba bevásárolni a vacsorához, majd vetve Agnesre egy gyilkos pillantást, az előbb használt ajtón távozik is.* - Sosem fogtok megbékélni, igaz? *Néz Rag egy ismételt fejcsóválás kíséretében Nessára. Aztán pedig, tekintetét még mindig a lányon tartva, immár mosolytalan, kissé elgondolkozó arckifejezéssel néz rá.* - És sosem fogod elhinni, hogy nem akar mindenki bántani... *Mondja halkan, mintha csak magában beszélne, majd szinte rögtön folytatja is, már valamivel hangosabban.* - Amit az előbb mondtam... Komolyan gondolom. Szóval, ne is számíts rá, hogy csak úgy lekaparhatsz. *Jelenik meg végül ismét egy félmosoly a szája szélében.*


    _________________
    Ragnar Solberg, bár egy teljesen átlagos fiúnak tűnhet, elég vele két szót váltanod, hogy kiderüljön: ez egyáltalán nem így van. Nem volt egyszerű az élete, hiszen angyalok végeztek a családjával, de aztán, egy idő múlva mégis minden jobbra fordult. Először megismerkedett Amandával, akit azóta is a testvéreként szeret, majd pedig Henrikkel, akivel együtt tanulták ki a rontásűzést szinte profi szinten. Mániája, hogy minél több embert minél behatóbban megismerhessen, s szentül vallja, hogy mindenkiben van valami értékes, még abban is, aki még saját magáról sem állítaná ezt.

    Jesmon Helar északi lidérce és Henrik Dahl Loeilje.
    Agnes Gadegaard
    Agnes Gadegaard
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Agnes Gadegaard on Hétf. Aug. 05, 2013 6:29 pm

    *Miután Agnes "letámadta" a fiút a kérdéseivel, egy pillanatra visszatartja a lélegzetét. Komolyan nem tudja elhinni, hogy kimondta...elmondta mindazt, ami már olyan régóta motoszkált benne. Azonban Rag kismonológjára végképp nem számított. Csak ül...érzelemmentes arccal, miközben odabent, mélyen a lelkében csak úgy száguldozik a vihar, és az elhangzott szavak. Nem tudja mit gondoljon. Hihet a fiú szavaiban? Már annyian átvágták...régebben kihasználták a naivságát...amit mostanra el tudott rejteni, megszüntetni, kikapcsolni magában. Nem tudja elhinni, hogy a fiú valóban komolyan gondolná. Azonban az a komoly tekintet azzal ostromolja Agnes tudatát, hogy igenis megbízhat a fiúban. Most azonban nem megy...még nem megy neki. Egy szép napon talán...talán meg tud majd nyílni...talán újra az a vidám...felszabadult...olykor bár kötözködő, de kevésbé arrogáns nőszemély tudna lenni. Azonban ez nem olyan dolog, ami varázsütésre menne neki...éveken át csomagolta be az érzelmeit...éveken át dolgozott azon, hogy senki ne tudja őt megérinteni...ott belül, a lelkében. Ennek a dolognak pedig idő kell, hogy egyáltalán abba csupán csak bele merjen gondolni, hogy megpróbálhatná... Olyan ez, mint a festmények. Ha valaki az eredeti képre fest egy újat..idő kell, míg azt az új...páncél szerű árnyékot, amit felhúzott rá lekapirgálja. Hosszú...fájdalmas, és talán még szomorú menet is lesz...ha egyáltalán megpróbálja. De ott...akkor...abban a pillanatban Agnes szinte irigykedett. Irigyelte azt a könnyedséget Ragtól...amiben neki már rég nem volt része. Azokat az érzelmeket. Mert mindig..amikor a lány magára tekint, sokszor olyan, mintha egy idegent látna..a maszk ami mögé elbújt csupán csak a gyávaságát bizonyítja...mert nem tud megbirkózni az emlékekkel és az érzelmekkel...egyedül legalábbis biztos nem. Mielőtt azonban válaszolhatna bármit is...megjelenik Rik, ami egy kicsit kizökkenti a lányt, kötözködhet egy kicsit, azonban a vérfarkas nem is foglalkozik vele. Agnes magában csak vállat von, majd válaszol Rag kérdésére.*- Nem...nem hinném, hogy valaha megbékélnénk...talán majd ha piros hó esik, és a húsvéti nyúl hozza télen az ajándékokat.-* Mondja, majd bár a fiú halk szavait hallotta, de nem tud rá reagálni, mert Rag már folytatja is. Nagyon komolyan néz a fiú szemébe, és megpróbál tényleg hinni neki. Kétely, vagy más szándék után kutat Rag tekintetében, azonban semmi ilyesmit nem talál. Mély levegőt vesz, majd kimondja hirtelen elhatározását, mielőtt még meggondolhatná magát.*- Elmegyek az Akadémiára. -*Feleli ahelyett, hogy reagálna a fiú kedvességére. Ő így fejezi ki, hogy meg szeretné próbálni...hogy talán...megpróbálhatna megváltozni. Persze, senki ne tápláljon iránta nagy reményeket...de egy próbát megér...még akkor is, ha csak egy fél évre iratkozik be...*


    _________________
    Catherina Cosette Williams multija. Egy kötekedő, heves, állandóan pimasz vérfarkasvadász csaj. Mindenkit elmar maga mellől és nem veszi jó néven, ha a múltjáról kérdezed. Tipikus jégkirálynő, nincsenek barátai, hiszen senki nem bírja sokáig a közelében. Persze ez csak a látszat, ha kitartó vagy és sikerül bekukkantanod a csigaházába egy igazi barátra lelsz. De vigyázz, csak egy embert szeretett életében és az is az öccse volt, úgyhogy ne számíts meleg fogadtatásra. És ha teheted, akkor semmilyen aprósággal ne húzd fel, mert a csinos külső egy igazi harcost, sőt vadászt takar, akiben csak jobb pillanataiban ébred fel a könyörület szele.
    Ragnar Solberg
    Ragnar Solberg
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Ragnar Solberg on Hétf. Aug. 05, 2013 6:52 pm

    *Érzi a lány kétségeit, s azt is érzi, hogy talán most sikerült elindítani egy úton, ami a teljes változás felé vezet. Hosszú, nagyon hosszú út, ezt a fiú is tudja, így hát nem is vár semmiféle egetrengető reakciót Agnestől. Tisztában van vele, hogy az ilyesmi nem tapsra megy. Ezt az utat végig kell járni, minden egyes centiméterét, lépésről lépésre. És minden egyes lépés nehéz. Ezért szeretne segíteni. Ha kell, akár úgy, hogy minden héten elmondja ezt. Vagy ki tudja... Nem is lényeg. Meg fog tenni mindent, hogy sikerüljön. De ehhez nagyon jó lenne, ha Agnes is az Akadémián tartózkodhatna. Azonban, még ha várt is volna választ, úgysem kaphatta volna meg, hiszen Riku jelent meg a házból kilépve, ezzel szétrombolva az igencsak furcsa, lelkizős hangulatot kettejük között. Amit, bár a vérfarkas nem sok időt tölt a társaságukban, úgysem lehet újra felépíteni. Így már sosem derül ki, hogy Agnes mit válaszolt volna a lidérc szavaira. Viszont a következőkre már érkezik válasz, amin Rag ismét csak elneveti magát.* - Sejtettem. *Aztán ugyebár még az előző témához hozzáfűz egy-két dolgot, s Nessa válaszán őszintén meglepődik. Hát ennyi volt? Ennyire hamar sikerült? Először egy halvány mosollyal az arcán bólint, majd egy jelentősen szélesebbel válaszol is.* - Nem fogod megbánni. Meglátod, nagyon jó lesz ott együtt. És... Kevesebb időt kell Rikuval töltened. *Vigyorog immár teljes fogsorral a vámpírra, majd a következő pillanatban felpattan és kinyújtóztatja végtagjait.* - Azt hiszem, megrohamozom a mélyhűtőt, hátha hagytak még egy kis csokifagyit. Te is kérsz? *Kérdi a lánytól, majd ha választ kapott, vagy egyedül, vagy vele elindul befelé a házba, ahol is ígéretének híven megtámadja a hűtőt, s elégedetten veszi tudomásul, hogy valóban maradt még a kedvenc jégkréméből. Persze, már nem sokáig, hiszen egyedül is simán elpusztítja egy negyed óra alatt, de ha még Nessa is segít neki ebben, akkor tényleg rekordidő alatt fog eltűnni a fagyi. A beszélgetésen amúgy még biztosan nagyon sokat fog gondolkozni, de már most érzi, hogy nem fog többre jutni, minthogy örüljön neki, hogy hamarosan még eggyel bővül az Akadémián tartózkodó bandatagok létszáma...*


    _________________
    Ragnar Solberg, bár egy teljesen átlagos fiúnak tűnhet, elég vele két szót váltanod, hogy kiderüljön: ez egyáltalán nem így van. Nem volt egyszerű az élete, hiszen angyalok végeztek a családjával, de aztán, egy idő múlva mégis minden jobbra fordult. Először megismerkedett Amandával, akit azóta is a testvéreként szeret, majd pedig Henrikkel, akivel együtt tanulták ki a rontásűzést szinte profi szinten. Mániája, hogy minél több embert minél behatóbban megismerhessen, s szentül vallja, hogy mindenkiben van valami értékes, még abban is, aki még saját magáról sem állítaná ezt.

    Jesmon Helar északi lidérce és Henrik Dahl Loeilje.

    Ajánlott tartalom

    Svédország, Kiruna Empty Re: Svédország, Kiruna

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Szer. Feb. 19, 2020 12:23 pm