Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Jesmon Helar on Szer. Feb. 27, 2013 5:44 pm

    Chateau of Liberty


    A gyönyörű, hatalmas birtokon elterülő kastélyt maga Jesmon Helar építtette még 1352-ben. Az építmény London mellett található alig néhány kilométerrel, s egy erdővel határos, mely szintén az ősdémon tulajdonában áll.
    Hogyha viszont egy Jesmon Helar nevű egyén felől érdeklődsz ezen a helyen, nem jársz sikerrel: ugyanis az emberek világában való elvegyülés megkönnyítésének érdekében Jesmon már nagyon régóta álnevet használ, ami jelenleg Ashton Lloyd-ként hangzik. Mivel az emberek előtt szinte sosem mutatkozik, egyszerű fenntartania azt a sztorit, miszerint a ház és a cége már hosszú évszázadok óta apáról-fiúra száll.
    A helyet megtalálni igen komplikált feladat: varázslattal fellelni csaknem kivitelezhetetlen. Az egyetlen megoldás, ha kideríted az ősdémon álnevét, azonban mivel ezt alig néhányan tudják, nem lesz egyszerű feladatod. Ha mégis sikerült rájönnöd erre, még mindig nincsen nyert ügyed: ugyanis az egész birtok olyan erős védővarázslatokkal van ellátva, amit még egy Jesmonnál idősebb ősdémon vagy angyal is igen nehéz munka árán törhet csak meg. Nem hiába fekszik benne több évtized munkája. Így hát, a legegyszerűbb mód a bejutásra: ha engedélyt kapsz a tulajdonostól. Innentől kezdve problémamentesen átlépheted a kovácsoltvas
    kaput.

    [You must be registered and logged in to see this image.]

    Miután végre beléphettél, egy hosszú, fehér kövekkel kirakott utat láthatsz, ami egyenesen a kúriához vezet. Látszólag elég kihalt a birtok, hiszen két oldalt csak szabályosra nyírt tujákat és bársonyosan zöld füvet találsz. Viszont ha nem lépsz be a kastélyba, hanem megkerülöd azt, egészen más látványban lesz részed: a ház hátsó részén egy tágas terasz található, melyre két lépcsősor vezet fel. Ha felmész, beláthatod innen az egész birtokot: a hátsó udvart rendezetlenül elhelyezkedő gyümölcsfák és virágzó bokrok tarkítják, ezek között kanyarog a szintén kövekkel kirakott ösvény. A fák mögött egy kis halastavat látni, melybe fűzfák lógatják zöldellő ágaikat, s nyáron a napfény varázslatosan csillogóvá teszi a tó tükrét. A tó mellett egy hatalmas istálló található, mellette egy szabályos díjlovagló- illetve ugrató pályával. E mögött már csak a legelőt láthatod, s a birtok mellett illetve mögött elterülő hatalmas erdőt, mely kiválóan alkalmas tereplovaglásra vagy egy kis sétára.

    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A kúriába azonban jobban jársz, ha a főbejárat felől lépsz be: az elegáns faragásokkal díszített tölgyfa ajtó ugyanis egy gyönyörű előcsarnokba vezet, amely még magában hordozza a barokk kor stílusjegyeit.

    [You must be registered and logged in to see this image.]

    Innen háromfelé nyílnak ajtók: balra, jobbra és szemben. Balra a kertészek lakosztálya található, jobbra pedig a közös helyiségek: a konyha, az étkező, valamint a nappali, melyben az itt lakók gyakran gyűlnek össze egy kis esti beszélgetésre.
    A szemben levő ajtó a lépcsőházba nyílik: innen lefelé illetve felfelé is vezet lépcső. Lent, a pincében lelhető fel a mindig fűtött medence és a szauna, valamint néhány terem, ahova Jesmonon kívül senkinek sincs bejárása, így céljuk is ismeretlen.
    Az első emeleten a többi személyzet lakosztályai találhatóak: a házmesteré, a lovászé, a szakácsé, valamint az egyedüli itt lakóé, aki nem tekinthető személyzeti tagnak, ugyanis ő Jesmon cégének társtulajdonosa és legtöbbször a gyakorlati vezetője.
    A második emelet pedig szinte teljesen az ősdémoné: itt található egy hatalmas könyvtár, egy dolgozószoba, egy nappali, egy fürdőszoba, valamint egy háló. Ezen kívül még két szoba saját fürdővel és erkéllyel, ezek közül az egyik Loras Middletoné, a másik pedig vendégszobának van fenntartva.

    A birtok területére szabad bejárással rendelkeznek az itt lakók és a személyzet tagjai, ezen kívül pedig név szerint:

    A személyzet tagjai:
    - Kertészek: [You must be registered and logged in to see this link.] (vérfarkas, nő), [You must be registered and logged in to see this link.] (vámpír, férfi)
    - Házmesterek: [You must be registered and logged in to see this link.] (lidérc, nő), [You must be registered and logged in to see this link.] (angyal, férfi) - házasok
    - Szakács: [You must be registered and logged in to see this link.] (fél-angyal, nő)
    - Lovász: [You must be registered and logged in to see this link.] (ember, férfi)

    További lakók:
    - Conor Merlowan (démon, férfi) – cég társtulajdonos
    - Briainett Merlowan (démon, nő) – Conor felesége, cég pénzügyi felelőse
    - Kirien Merlowan (démon, lány) – Conor és Briainett lánya
    - Gale Merlowan (démon, fiú) – Conor és Briainett fia
    - Loras Middleton


    A hozzászólást Jesmon Helar összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Márc. 01, 2013 7:28 pm-kor.


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Jesmon Helar on Pént. Márc. 01, 2013 6:37 pm

    *A nap utolsó, erőtlen sugarait veti a vidékre, amikor a hatalmas kovácsoltvas kapu előtt két alak tűnik fel a semmiből. A közelben csupán ez, és a hosszú kerítés látszik, ami mögött pár száz méterrel egy gyönyörű kúria található. Más épület nincs a közelben, a sík területet erdő és mezők borítják, a távolban látszódnak csupán hegyek. Jesmon, ahogy megérkeznek, szinte azonnal elengedi a nő kezét, majd a kapuhoz lép, azonban mielőtt felemelné a kezét, megtorpan és elmosolyodik.* - Majdnem elfelejtettem. *Aztán visszalép Rebeccához, s tétován megáll.* - Szabad? *Emeli fel a kezét a nő hajához, majd ha az nem ellenkezik, óvatosan kitép pár szálat.* - Sajnálom, talán kicsit szigorú a rendszerem. *Mosolyodik el ismét zavartan, majd a kapuhoz lép, s néhány latin szót suttogva a hajszálakat a kapura csomózza, majd hátralépve egy fél lépésnyit figyeli, ahogy egy hirtelen villanással elégnek. Aztán, ismét pár varázsige után egyszerűen kitárja a kaput. Látszólag kulcsra már nem pazarol pénzt. Szóval, Jesmon kinyitja a kaput, s előreengedi a nőt. Ha az belép, furcsa vibrálást érezhet maga körül.* - Alapvetően nem ennyire komplikált. *Magyarázza, miközben követi.* - De te már bármikor beléphetsz ide. *Mondja, miközben elindul a hosszú sétányon a ház felé.* - Utoljára talán szeptemberben voltam itt. *Figyeli elmerengve az egyre közeledő épületet.* - Már hiányzott. Talán ez az egyetlen hely, amit valaha az otthonomnak nevezhettem. *Pillant oldalra a nőre, figyelve a reakcióját, hiszen azért érdekli, hogy mit szól a helyhez. A saját tervei alapján épült az egész, sőt, magában az építésben is részt vett, na meg a pénzt sem volt könnyű összeszedni rá, bármennyire is gazdag lett azóta. Szóval, nem csoda, hogy büszke rá.* - Amúgy ne lepődj meg, laknak itt páran, bár nem tudom, hogy most éppen ki van itthon. *Teszi még hozzá, mikor már körülbelül félúton járnak.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Pént. Márc. 01, 2013 6:54 pm

    *Ahogyan megérkeznek, Becca tekintete azonnal a kapura, majd onnan a kúriára siklik. Szemében érdeklődés tükröződik, láthatóan kíváncsi rá, hogy mi az, amit Jesmon leginkább otthonnak képes nevezni. Egyébként egy cseppet még piros - egyre erősebben hat rá, amikor a férfi hozzáér, noha ez nagyon nem tetszik neki, már nem az érintés, hanem a hatás -, de azért már javul. A kérdésre csak halványan elmosolyodik, és kissé meglepett tekintettel biccent, majd kíváncsian figyeli a férfit.* - Semmi gond *enged el egy újabb mosolyt, majd amikor Jesmon végzett, érdeklődve felvonja a szemöldökét.* - Eléggé biztonságos védelemnek tűnik. Ha ezt nem csinálod meg valakinél, egyáltalán nem tud bejönni? *kérdezi, de ahogyan belép, voltaképpen választ is kap a kérdésre. Arra, hogy ő bármikor bejöhet, akaratlanul is elpirul egy kicsit, és némileg hevesebben kezd verni a szíve. Nos... Hát, maradjunk annyiban, hogy lassan ideje lesz elfogadnia, hogy teljesen belezúgott Jesmonba.* - Köszönöm *mondja halkan, majd zavartan elfordítja a fejét, és nézelődni kezd. A férfi következő szavai ismét mosolyt csalnak az arcára, majd gyengéden megérinti a másik kezét az utolsó mondatra. Elég jól tudja, hogy milyen, ha az ember nem találja a helyét, elvégre az ő állandó költözése mellett ő sem volt képes rá soha, hogy találjon egy olyan biztos pontot, amit az otthonának nevezhet. Még Londonban is, állandóan máshol élt, akárhányszor csak visszaköltözött a fővárosa, egyszerűen... Nem sikerült megállapodnia. Persze Fyron most elég jó... De mégis, az egy iskola, és ő nem egyike az alapítóknak, akiknek egyértelműen tényleg az otthona, neki pedig jó lenne egy olyan hely, ahová hazamehet egy-egy hétvégére, vagy szünetekre. De nincs, és ez nagyon rossz érzés. Jó, a bátyjához akármikor mehet... De az is más. Egy halk sóhajjal megrázza a fejét, hogy elterelje a gondolatait, és inkább ismét Jesmonra mosolyog, amikor észreveszi, hogy amaz figyeli.* - Szép hely, bár szerintem itt elöl még lehetne néhány növény. Olyan üres ez így... A kúria viszont nagyon szépnek tűnik innen. Kíváncsi vagyok, milyen belül *mosolyodik el. Aztán meglepetten felvonja a szemöldökét Jesmon következő szavaira.* - Kik? Mármint kik laknak itt? *érdeklődik azonnal. Oké, ez a rész mondjuk kissé meglepte, de végül is meg tudja érteni, hogy a férfi nem akar egyedül lenni egy ekkora helyen...*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Jesmon Helar on Pént. Márc. 01, 2013 7:17 pm

    *Nem, Jesmon, aki évtizedeket töltött el a pszichológia tudományágainak tanulmányozásával, még csak észre sem veszi, hogy Rebecca mit érez iránta. Vagy ha igen, azt hiszi, hogy csak képzelődik, hogy azt látja, amit látni akar. Elvégre mit szerethetne benne? Ha van is valami, akkor az csak félreértésen alapulhat - éppen ezért döntött úgy, hogy ezeket a félreértéseket ma tisztázni kell. Ennyire azonban ne rohanjunk előre.* - Nem, vagy ha mégis, azonnal életbe lép a riasztó rendszer - bár ezt még nem volt alkalmam kipróbálni, és nem is szeretném, kár lenne a növényzetért, ha leégne. *Nem részletezi tovább, hiába bízik meg Rebeccának, azért van annyi esze, hogy nem írja le neki az egész védelmet részletesen. Amúgy is felesleges, hiszen nagyon bonyolult, elég, ha ő megérti. Aztán elindulnak befelé, s ő beszélni kezd. Az érintésre ismét elmosolyodik, de direkt nem néz oldalra. Még mindig erősen tagadja magának, hogy Rebecca bármit is érezhet iránta. Azt persze nem tudja letagadni, amit ő érez - maga előtt nem, Rebecca előtt viszont igen. Egyelőre. Minden esetre felfogta az érintés üzenetét, pontosan tudja, mire gondol a nő. Átérzi a helyzetét, éppen ezért építette meg ezt a helyet. Hiszen bármennyire is keveset van itt, van, hogy évekig egyáltalán nem, legalább van hova hazamennie, van egy hely, ami mindig itt lesz, ha már sehova máshova nem mehet. Egy hely, ami az övé, amit ő hozott létre. Ráadásul még hasznos is, hiszen minden itt élőnek otthont biztosít, márpedig ők olyanok, akiknek a kúria nélkül nem lenne más otthonuk. Így pedig még értékesebbé válik az egész. A nő szavaira halványan elmosolyodik.* - Igen, ezt már más is mondta. *Nem fűz hozzá többet, ugyanis biztos benne, hogy a hátsó udvar el fogja nyerni a tetszését.* - Nemsokára meglátod. *Válaszol a kúriára vonatkozó kijelentésre.* - Nos, először is a legfontosabb Conor, ő egy démon... a Pokolban született. Némiképp hasonló a helyzete az enyémhez, de nem mondanám, hogy egyedül én mentettem meg az ő életét, ez inkább kölcsönös volt. A cégem társtulajdonosa és vezetője, az ő felesége, Briainett pedig a pénzügyi felelős. Két gyerekük van, Kirien tizenhárom, Gale nyolc éves, nagyon okosak, kedvelni fogod őket. Aztán ugyebár a személyzet... őket majd bemutatom személyesen, bár nem vagyok benne biztos, hogy mindegyikükkel fogsz találkozni, van, aki elég visszahúzódó típus. *Fejezi be végül az itt lakók rövid bemutatását, majd, mivel már az épülethez értek, kinyitja a kúria ajtaját, s beengedi a nőt az immár kivilágított előcsarnokba. Itt éppen egy férfi és egy nő haladnak át, halkan beszélgetve, azonban az ajtónyílást hallva megtorpannak.* Jesmon! *Kiált fel a férfi, majd odasietve meleg kézrázással üdvözli az ősdémont. A nő is köszön mindkettejüknek halványan mosolyogva, de ő látszólag nem annyira közlékeny típus.* - Hogy vagytok? *Kérdi tőlük mosolyogva Jesmon, majd észbe kapva Rebecca felé fordul.* - Elnézést... Rebecca, ők itt Caelie és Clark, a házmesterek. Caelie, Clark, ő itt Rebecca, az egyik kollégám az akadémián. *Mutat be mindenkit mindenkinek, majd egy rövid párbeszédet folytat Clarkkal a házról, hogy minden rendben van-e, és egy bizonyos Elena felől érdeklődik. Aztán, a szokásos udvarias kérdések után Rebecca felől a két lidérc elvonul az emeletre, Jesmon pedig Rebeccához fordul.* - Azt javaslom, nézzük meg az udvart, amíg világos van, rendben? *Kérdi, s ha a nő beleegyezik, elindul egyenesen, az ajtó felé, ami a teraszra vezet.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Pént. Márc. 01, 2013 7:39 pm

    - Értem *bólint. Egyébként nem is akarja ennél jobban megérteni a védelmi rendszert, részben mert nincs köze hozzá, részben meg mert nem azért jött, hogy a kúria védelmét nézzék át. Szóval kényelmes léptekkel sétál Jesmon mellett, és többé-kevésbé elmerül a saját gondolataiban. Aztán nagy nehezen elhessegeti a fejébe igyekvő negatív képeket, és inkább a körülötte lévő világgal foglalkozik - ami egyébként egy elég jó stratégia: foglalkozz másokkal, és a saját hülyeségeid egyből feleannyira sem fognak érdekelni -, és ugyebár nem bírja megállni az előkertről kikívánkozó megjegyzést. Aztán ugye kérdez a kúria lakóiról, és érdeklődve hallgatja a férfi szavait, arcán egy halvány mosollyal, láthatóan elég hamar elfogadva, hogy nem lesznek teljesen magukban. Lehetséges, hogy jobb is, hogy így van, ki tudja, mekkora idiótát csinálna magából, ha túlságosan beleélné magát, hogy Jesmon kettesben akart eltölteni vele egy hétvégét... Az más kérdés, hogy egy ekkora helyen valószínűleg még így is eléggé magukban lesznek, és ezzel inkább nem akar foglalkozni.* ~ Rebecca Taylor, min töröd a fejed már megint?! ~ *szidja le magát gondolatban, és megpróbálja inkább egy másik értelemben a mellette sétálóra irányítani a figyelmét. Ami, tegyük hozzá, igencsak nehéz. Szerencsére ekkorra elérik a kúriát, így egy kisebb időre valószínűleg már nem lesznek kettesben* ~ Úr isten, eljutottunk addig, hogy kezdek félni tőle, hogy kettesben maradunk? ~*, úgyhogy kissé megkönnyebbül. Ami persze megint nem tetszik neki, de erre inkább nem térnék ki ennél jobban. Mosolyogva figyeli, ahogyan a régi barátok üdvözlik egymást, majd amikor bemutatják, egy őszinte mosollyal kezet nyújt.* - Nagyon örvendek. *Ez után válaszolgat a felmerülő kérdésekre, vélhetően elég jól ki fog jönni a házmesterekkel, mert hát... Becca mindenkivel kijön. Még azzal is, aki nem jön ki vele. Ez után aztán egy intéssel elköszön a távozó párostól, Jesmon kérdésére pedig halkan felnevet.* - Nos, ha némileg érdekesebb, mint az előkert, akkor mehetünk *válaszol jókedvűen, de persze követi a férfit. Azt már nem teszi hozzá, hogy holnap is lesz rá idejük, mert... A kert semlegesebb hely, mint egy szoba. Kisebb a valószínűsége, hogy zavarba jön. Szerencsétlen nő... Ilyenkor kimondottan örülne, ha képes lenne egy kicsit elrejteni az érzelmeit, de úgy tűnik, ez nem kimondottan az ő asztala, főleg, ha ilyesmiről van szó.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Jesmon Helar on Pént. Márc. 01, 2013 7:59 pm

    *Ó, Jesmon terveiben nem igazán szerepelnek az itt lakók, és ez megoldhatóbb, mint ahogy elsőre hangzik, ugyanis mindenki megszokta már, hogy ha Jesmon nem keresi őket, ők is kerüljék el Jesmont, mert vagy dolga van, vagy nincsen szociális kedvében. És hát, bár a meglepődést elég ügyesen színleli a két házmester, pontosan átlátják a helyzetet: Jesmon még sosem hozott ide nőt, látogatási célzattal legalábbis nem. Szóval biztosak lehetnek benne, hogy el fogják őket kerülni. A rövid beszélgetés alatt egyébként az amúgy olyan csöndes Caelie is megszólal egynéhányszor, amit Rebecca egyértelmű sikernek könyvelhet el: a nő ugyanis az idegenekkel általában gyanakvó és rideg, bár erre meg is van az oka, az tény.* - Előre is elnézést kell kérnem, ha bárki kicsit... furcsán viselkedik. Az itt lakók közül senkinek sem volt könnyű élete, és a legtöbben éppen azért vannak itt, mert nem gyakran járnak itt látogatók. Na persze, azon kívül, hogy nincs más hely, ahova mehetnének... *Teszi hozzá egy furcsa, egyáltalán nem vidám mosollyal.* - De biztosan nem lesz gond. Még Caelie is kedel téged, pedig ő nem barátkozós típus. *Mosolyog végül rendesen a nőre, majd elindul a szemben levő ajtó felé, ami egy lépcsőházba vezet, ahol Jesmon rögtön az első szemben levő ajtóhoz lép, s előreengedi Rebeccát. Kilépve a nő egy hatalmas teraszon találhatja magát: itt asztalok vannak, összecsukott napernyők és napozóágyak. A terasz előtt pedig a hatalmas birtok terül el. Jesmon a lépcsőig sétál, s ott megállva végignéz a rég látott vidéken.* - Semmi sem változott. *Futtatja végig tekintetét a lassan szürkületbe burkolódzó területen. Az otthonán. A távolban egy lovagoló alak látható, ahogy az istállók felé tart. A ló mögött két nagy termetű kutya kergetőzik.* - Ahogy látom, Amal épp most végzett. *Int az alak felé.* - Ő a lovász. *Teszi hozzá magyarázatképp, majd egy kis szünet után a nő felé fordul mosolyogva.* - Na, ez már kevésbé kopár, igaz? *Kérdi, azonban ekkor nyílik az ajtó, s egy nő pattan ki rajta. Széles mosollyal integet Jesmonéknak, s szinte futva közeledik hozzájuk.* - Sziasztok! Nocsak, Jesmon, csak nem?! *Néz végig változatlan mosollyal Rebeccán.* -Elena vagyok, ezeknek a tökkelütötteknek a szakácsa. Te pedig, ahogy sejtem Rebecca. Hallottunk ám rólad. De aztán vigyázz, nem olyan ártalmatlan, mint aminket látszik. *Böki mellkasba Jesmont a mondat végén (amúgy erős olasz akcentussal beszél), mire az említett csak a szemét forgatja.* - Köszönjük, Elena. Hogy állsz? *Kérdi, szúrós pillantást lövellve a látszólag cseppet sem zavarba eső nő felé.* - Készen van minden, siessetek, mielőtt kihűl. *Válaszol, majd még egy utolsó széles vigyor után elköszön, és úgy távozik, ahogy megérkezett: akár a kámfor.* - Nos... Ő volt Elena. *Pislog még mindig nem túl kedves pillantásokat vetve az ajtó felé.* - De a jó hír, hogy legalább főzni tud. Remélem, éhes vagy. *Mosolyodik el végül, látszólag túltette magát szakácsnője udvariatlanságán. Egyelőre.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Pént. Márc. 01, 2013 8:23 pm

    - Megértem. Nem kell bocsánatot kérned *érinti meg gyengéden a férfi alkarját. Látszik rajta, hogy valóban érti, és nem fogja a szívére venni. Elvégre neki is volt olyan időszak az életében, amikor igyekezett a lehető legkevesebb emberrel szóba állni, hiszen rettegett, hogy valakinek köze lehet ahhoz a csoportosuláshoz, akik őt holtan akarták látni. Nem könnyű azon az oldalon lenni, és ő, aki már volt ott, biztosan nem fog megbántódni, ha valaki nem olyan hú de nagyon udvarias vagy közlékeny vele. Nem mintha egyébként annyira könnyű lenne megsérteni...* - Biztos vagyok benne, hogy jó ember *mosolyodik el a férfi szavaira. Azért ezek után valóban sikernek könyveli el, hogy sikerült vele beszélgetni. Egyébként Beccának nem szokott feltűnni, de az esetek nyolcvan százalékában képes teljesen elvarázsolni az embereket, anélkül, hogy komolyabban próbálkozna bármivel, egész egyszerűen csak önmaga. Nagyon erős vonzereje van: talán a belőle sütő őszinte szeretet, megértés, segítőkészség és vidámság teszi, talán valami egészen más. Csak az biztos, hogy nem véletlenül nézi meg a férfiak nagy többsége, és nem hiába volt világ életében népszerű. Amikor kilépnek a teraszra, és megpillantja a hátsó kertet, elakad a lélegzete, és a szájához kapja a kezét, csillogó tekintettel.* - Istenem... *suttogja. A hatalmas, gyönyörű birtok, a fák, bokrok, a lassan estibe forduló ég, a kutyák és a lovas együtt egy szinte már irreálisan tökéletes képet tárnak a szeme elé. Lassan leengedi a kezét, ragyogó tekintettel figyelve az őt körülvevő világot, teljesen lenyűgözve. Picit bólogat Jesmon szavaira, majd a kérdésre halkan felnevet, és csillogó tekintetét a férfire emeli.* - Ez csodálatos *válaszol őszintén, a pillanatot azonban megzavarja a hirtelen odapattogó nő. Igazság szerint hálás neki, mert vélhetően ez most megint egy olyan pár perc lett volna, ahol ő zavartan próbálta volna elterelni a figyelmet a rajongásáról, Jesmon pedig megfejthetetlenül figyelte volna. Ezt az egyet mondjuk igazán nehezen viseli a férfiben: miért kell ilyen bonyolultnak lennie? Miért nem látszik rajta egy kicsit jobban, hogy mit gondol róla? Egy halk sóhajjal elűzi a gondolatot, majd a feléjük siető nőre pillant, és nem bír elfojtani egy mosolyt. Máris kedveli a másikat, pedig még meg sem szólalt.* - Örvendek *mosolyog Elenára, majd arra, hogy sokat hallottak róla, vet egy gyors oldalpillantást Jesmonra, de inkább nem következtet semmire az információból, mert... Nem. Arra, hogy Jesmon nem olyan ártalmatlan, mint amilyennek látszik, halkan kuncog.* - Nem igazán tartok tőle, és erősen kétlem, hogy tudnál olyant mondani, ami eltántorítana *válaszol jókedvűen, remélve, hogy nem fogják túlértelmezni a szavait. Végül is ezt baráti megjegyzésként is lehet értelmezni... igaz? Igaz? Nem teljesen. Mindegy. Már kint van, úgyhogy késő gondolkozni rajta. Minden esetre gondosan elkerüli Jesmon tekintetét - most valahogy úgy érzi, hogy képtelen lenne belenézni a férfi éjfekete szemeibe -, majd az eltűnő Elena után pillant.* - Nagyon aranyosnak tűnt *nevet fel halkan.* - És igen, örömmel veszem a vacsorát *teszi még hozzá, aztán ha Jesmon elindul valamerre, akkor azonnal követi, persze még egy utolsó pillantást vetve a lassan sötétségbe merülő birtokra.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Jesmon Helar on Pént. Márc. 01, 2013 8:56 pm

    *Az érintésre és a válaszra halvány, alig észrevehető mosollyal bólint. Azt kívánja, bárcsak ne értené meg, mert sejti, hogy milyen értelemben mondta a nő, amit mondott. Sejti, hogy valamit meg kellett abból tapasztalnia, amiből a lakóknak elég sok jutott, hogy megértse ezt a fajta viselkedést. A következő szavakra ismét bólint.* - Igen, az. Mindegyikük az. Nem érdemlik meg, ami történt velük. *A mondatot immár mosoly nélkül fejezi be, mert hát ez számára elég kényes téma, nem hiába töltött vele több ezer évet. Miért nem kapja mindenki azt, amit megérdemel? Nem, a büntetés nem az ő feladata, ő a mérleg másik nyelvén ügyködik - a jóknak próbál segíteni, hogy elérjék jutalmukat. Rebecca viselkedése, ez a természetes kisugárzás már rögtön az első találkozásukkor feltűnt Jesmonnak, de azóta sem volt képes teljesen megfejteni. Talán ez az oka annak, hogy ha egy napig nem látja, máris megmagyarázhatatlan hiányérzet fogja el, s ha vele van, megszűnik minden más gondja, csak rá tud figyelni. Ekkor kilépnek a teraszra, s Jesmon elégedetten nyugtázza a nő reakcióját. Ennyire nagy tetszésre nem számított, de örül neki. Nagyon sok munkája fekszik ebben a helyben, bár a kert főleg a két kertész keze munkájának köszönhető. Csendben figyeli a nőt, ahogy a birtokot szemléli, s bár továbbra sem látszik rajta semmiféle érzelmi megnyilatkozás, hirtelen erős késztetést érez, hogy közelebb lépjen hozzá, és átölelje. Kissé elszégyelli magát emiatt a gondolat miatt, így hát ismét megszólal. A nő válaszára viszont már nincsen ideje reagálni, ugyanis megérkezik Elena. Miután távozott, Jesmon ugyebár megjegyzi, hogy mehetnének vacsorázni, Rebecca pedig beleegyezik.* - Nos, ezt a szót is használhatjuk. *Neveti el magát halkan, majd elindul befelé, azonban a lépcsőn, ahelyett, hogy az étkező felé indulna, a lépcső felé fordul, s felfelé megy. A lépcső melletti falon azonban különböző festmények és fotók lógnak, ez utóbbiak az itt lakókat ábrázolják különböző helyszíneken és párosításokban, csoportképeken vagy egyedül. Még egy esküvői kép is van, amennyin egy gyönyörű menyasszonyt és egy elegáns férfit állnak körbe az itt lakók. Jesmon a vőlegény mellett áll, öltönyben. A képeken egyértelműen látszik, hogy az itt lakók nem csupán lakótársaknak, hanem egymás családjának tekintik egymást. Jesmon nem áll meg, egészen a legfelső emeletig, ahol pedig két felé nyílik ajtó. Ő jobbra indul, s így az ő lakosztályába érkeznek. A hely félhomályba borult, s vagy ezer gyertya ég, melyeket a padlón és a bútorokon szórtak szét. Amúgy egy kanapé garnitúrát lehet kivenni, polcokat rajtuk könyvekkel és a legkülönbözőbb emléktárgyakkal (némelyik nagyon öregnek tűnik), az egyik sarokban egy zongorát, valamint látszik, hogy a szembenlevő fal teljesen üvegből van, s így teljes kilátás nyílik a birtokra. Az üveg előtt, középen, pedig egy asztal áll, két oldalán két székkel, rajta pedig az ételekkel, s egy üveg borral. Jesmon magában nyugtázza, hogy bár Elena jó munkát végzett, ismét túlteljesítette az utasításait. Csak reménykedni tud benne, hogy Rebecca nem borítja rá az asztalt emiatt a felhajtás miatt... Minden esetre próbál úgy tenni, mintha az egészet ő találta volna ki.* - Ne izgulj, általában árammal világítunk. *Szólal meg a lehető legrosszabb poénnal, amit démon ilyen helyzetben elsüthet. Magában káromkodik egy sort, majd a gyertyák alkotta ösvényen elsétálva a kanapé mellett az asztalhoz lép, s kihúz egy széket Rebeccának, majd ha a nő leült, tölt mindkettejüknek bort, s ő is leül, erősen koncentrálva, hogy tartsa magát távol a poénoktól.* - Nos... a születésnaposra! *Mosolyodik el, koccintásra emelve poharát. Ahogy a gyertyák vibráló fényében a nőre néz, hirtelen azt hiszi, csak a szeme káprázik, hiszen ennyire szép nem lehet senki sem. Talán most először csíphet el a nő valami érzelemfélét az ősdémon arcán...* - Remélem, nem rontottam még el teljesen a szülinapodat. *Bizony, még a nehezebb része hátra van...*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Pént. Márc. 01, 2013 9:51 pm

    *Jesmon nevetését hallva még inkább kiszélesedik a mosolya: nagyon élvezi, amikor ilyen reakciót tud kicsalni a férfiből. Jó, mindent imád, amit a férfi csinál, de ebbe szintén nem a legcélszerűbb most belemenni. Ahogyan követi a házigazdát, érdeklődve nézegeti a képeket a falakon, időről-időre elmosolyodva, és persze mindenhol, ahol a démon szerepel, azonnal őt szúrva ki. Aztán megérkeznek a férfi lakosztályáig, ami... nos... szóval... igen. Amikor belép, megremegve levegő után kap, remélve, hogy nem volt túl hangos, de a helyzet az, hogy mivel egyébként csend van körülöttük, egészen biztos, hogy Jesmon is hallotta őt. Kitágult pupillákkal és kissé hevesebb szívveréssel meg légzéssel igyekszik megnézni magának az egész szobát, de kínosan képtelen elkerülni a gondolatot, hogy az ősdémon itt áll mellette, olyan közel, hogy ha akarná, könnyedén meg is érinthetné, a kezét a tarkójára simíthatná, hozzásimulhatna, és... Újabb remegő lélegzetvétel. Jesmon "poénjára" egy zavart, kissé kínos nevetéssel reagál, de azért értékeli, hogy a másik próbálja oldani a láthatóan hirtelen elég komoly fordulatot vett helyzetet - mert az egy dolog, hogy ő szépen titokban igyekszik megbirkózni a hülyeségeivel, az meg egy másik, hogy Jesmon egy gyertyákkal kivilágított szobába hozza vacsorázni, kettesben, egy üveg borral -, majd lassan követi a férfit, és egy kissé gyenge és nagyon-nagyon-nagyon bizonytalan mosollyal elfogadja a felkínált helyet és a bort. Jesmon mosolyát már egy cseppet magabiztosabban viszonozza, azonban még mindig ki van pirulva, és a normálisnál kicsit gyorsabban veszi a levegőt. Ha kívülről nézné magát, egy fél pillanatig se vonná kétségbe, hogy szerelmes, így azonban igyekszik tagadni, ameddig csak képes, noha valahol már nagyon jól tudja, hogy mi a helyzet. Az érzelemfoszlány feltűnik neki, azonban a saját érzéseinek teljes kavalkádjában nem igazán tudja most hova tenni, de talán majd éjszaka, miközben álmatlanul fekszik az ágyában - mert ebből nem lesz alvás, abban már most biztos -, átértékeli minden pillanatát az együtt töltött időnek, és talán akkor eszébe jut majd ez is, és jut vele valamire. Most azonban csak örömmel veszi, hogy Jesmon megszólal, mert így lehetősége van rá, hogy halkan felnevessen - még mindig kissé zavartan -, és megszólaljon.* - A legkevésbé sem rontottad el. Ez a hely csodálatos, és nagyon hálás vagyok, hogy meghívtál *mondja, egész jól elkerülve azt a részt, hogy mennyire mélyen hat rá a jelenlegi környezetük.* - Kíváncsi vagyok, mit tartogatsz még nekem *mosolyodik el, és bár még mindig nem mer a férfi szemébe nézni, azért lassan kezd egy kicsit ellazulni. Ha megpróbálja kizárni a környezetet, nem is olyan nehéz ez...* - Jó étvágyat *biccent a férfi felé, miközben leteszi a poharát, és nekilát a vacsorának.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Jesmon Helar on Pént. Márc. 01, 2013 10:18 pm

    *Igazából, ha választania kéne a kúrián belül egy kedvenc helyet, bármilyen furcsa, valószínűleg a lépcsőházat választaná. Hogy a képekhez kötődő emlékek vagy az érzés miatt-e, hogy itt van legalább valami olyasmije, amit családnak nevezhet, az már kérdéses, de tény, hogy néha hosszú percekig tart neki, mire felér a szobájába a képek mellett. Aztán, amint a szobába lépnek, Jesmon figyelmét természetesen nem kerüli el a nő reakciója, viszont sikerül félreértelmeznie: óvatosan pislog rá, azt várva, hogy mikor pofozza fel és rohan ki az épületből. Azonban amikor ez nem következik be, leesik neki, hogy pont az ellenkezője következett be annak, amire gondolt. Ehhez pedig... nem tud mit szólni. Ennél egyértelműbb bizonyítékot nemigen kaphat, de még mindig kételkedik. Abban, hogy Rebeccát valóban érdekli-e. Abban, hogy valóban jó ötlet-e így viselkednie, amíg a nő nem tud mindent. S ezért - bár holnapra tervezte - úgy dönt, rögtön vacsora után véghez viszi, amire készült. Minden esetre egyre kevésbé tud úrrá lenni az idegességén, s tart tőle, hogy ez meg is látszik rajta. Nem csak az alapvető izgulásról van itt szó: fél, hogy Rebecca hogyan fog reagálni arra, amivel szembesíteni akarja. Arra, amit még senki sem látott eddig. Viszont ezt a gondolatot egyelőre félreteszi, s leülve az asztalhoz, koccint a nővel. A válaszra ismét elmosolyodik, de nem szól semmit. Ó, a nagyja még hátra van.* - Nos... vacsora után megtudod. *Felel a kérdésre.* - Jó étvágyat. *Biccent, majd miután még egyet kortyol a borból, ő is enni kezd. Az előétel meg még egy pohár bor után kezdi úgy érezni, hogy egyre könnyebben megy a beszélgetés: felhozza a szokásos témákat, amiről minden nap beszélnek, remélve, hogy ezzel oldja kissé a hangulatot. Beszél a diákokról, az órákról, Qarinról, de nem hagyja ki a zenét és a legújabb könyveket sem, amiket olvas. Szóval, míg végeznek a desszertel, remélhetőleg sikerül elkerülni a kínos csendet: s mostanra a bor is elfogyott már. Jesmon a kistányérra teszi a villát, majd az asztalra könyököl.* - Elena most sem okozott csalódást. *Mosolyog a nőre. Aztán, egy kis szünet után úgy dönt, itt az idő.* - Tudod... Igazából van egy konkrét oka, amiért ide hoztalak. Szeretnék neked megmutatni valamit. Persze, ha te úgy döntesz, hogy nem szeretnéd látni... De hagyjuk, nem fogok mellébeszélni. Szóval, a helyzet az, hogy én... kedvellek. Tudom, nevetséges helyzet, de... nem vagyok olyan, mint bármelyik másik férfi. Egyáltalán nem. Velem egészen más a helyzet. A több, mint hétezer-nyolcszáz év alatt olyan dolgok is történtek velem, amikre nem vagyok büszke: nem az vagyok, akinek gondolsz. Egyáltalán nem. De szeretném, hogy tudd az igazságot. A teljes igazságot, hiánytalanul. Mindamellett megbízom benned annyira, hogy tudjam, hogy nem fogsz vele visszaélni. És... és az is szerepet játszik benne, hogy úgy érzem, egyszerűen muszáj, hogy más is ismerje a történetet - mármint az egészet. Szóval, ha beleegyezel... én megmutatom neked. *Fejezi be végül, s bár eddig nagyrészt az asztallapot figyelte, most felnéz Rebeccára, óvatosan kutatva a nő arcán a gondolatai után. Nem fog belemászni a fejébe, nem, ő annál tisztességesebb. Mégis, elmondhatatlanul kíváncsi arra, hogy mi lesz a válasz.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Pént. Márc. 01, 2013 10:42 pm

    *Könnyen belelendül a beszélgetésbe Jesmonnal, és pár perccel később már sikerül teljesen figyelmen kívül hagynia a díszletet. Végül is az nem is számít igazán, ugyanígy ülhetnének a Fyron étkezőjében is, nem beszélnének semmi másról, és ez így most teljesen megfelelő. Egyszerűen... Szüksége van rá, hogy ne kelljen beszélnie most semmi olyanról, aminek köze van az érzéseihez, mert erősen tart tőle, hogy nem lenne képes úgy alakítani a témát, hogy ne térjenek rá olyan dolgokra, amikre nagyon nem kéne. Azonban előbb-utóbb elfogy a desszert, a vacsorának vége, és úgy tűnik, Jesmon rá akar térni arra, amit beígért.* - Igen, minden isteni volt *mosolyog vissza a férfire, majd türelmesen várja a folytatást, miközben kényelmesen hátradől a székében, és amíg a másik szótlan, nekiáll egy kicsit jobban szemügyre venni a szobát. Amikor aztán Jesmon megszólal, ismét rápillant. Az első pár mondatot kíváncsian hallgatja, amikor azonban elhangzik az a szó, egy pillanatra megszűnik körülötte a világ, és olyan boldogság önti el, amilyent korábban nem érzett. Aztán gyorsan lenyugtatja magát, mert az a helyzet, hogy a "kedvellek"-nek van egy teljesen baráti értelme is, és egyszerűen... egyszerűen nem meri elhinni, nem meri abba a hitbe ringatni magát, hogy a vele szemben ülő férfi akarna tőle bármit is. Tudja, hogy szép, tudja, hogy a legtöbb ember kedveli, tudja, hogy nem átlagos, de azt is tudni véli, hogy messze kevés egy olyan valaki mellé, mint ez a férfi. Elvégre mi támasszal szolgálhatna egy alig százötven éves "csitri" egy több ezer éves ősdémonnak? Miben lenne képes előbbre vinni, mit adhatna neki, amije még nincs meg? Mindezeket egy pillanatnyi idő alatt gondolja végig, így mire a férfi elkezdi a következő mondatot, már viszonylag higgadt arckifejezéssel hallgatja. Amikor Jesmon felnéz rá, gyengéden elmosolyodik - ez nem megy ennél közömbösebben -, aztán feláll, megfogja a férfi kezét, felhúzza a székből, majd leül a kanapéra.* - Meghallgatok és végignézek bármit, amit hajlandó vagy megmutatni nekem önmagadból *válaszolja mindössze. Semmi többet nem tud mondani - amit pedig talán tudna, azt nem meri -, de talán ennyi elég is. Szóval ő letelepedett a kanapéra, és türelmesen várja Jesmon következő lépését. Az viszont egyértelmű, hogy tökéletesen megbízik a férfiben, és az is látszik rajta, hogy komolyan gondolta korábban, amikor azt mondta Elenának, hogy a vendéglátója nem fog tudni semmi olyant mondani vagy mutatni, ami őt képes lenne elűzni mellőle.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Jesmon Helar on Pént. Márc. 01, 2013 11:25 pm

    *Beszéd közben nem igen figyeli Rebecca reakcióját, csak néha-néha pillant fel. Ilyen nehezen még sosem tudta kontrollálni az érzelmeit, így nem maradt arra kapacitása, hogy még a másik reakcióit is elemezgesse. Így hát, mire felnéz, már egy viszonylag nyugodt nőt lát maga előtt, ugyanis a meglepődés részéről lecsúszott. Ha hallaná a nő gondolatait, valószínűleg tudna rájuk válaszolni, és valószínűleg nagyon nem tetszene neki, hogy a másik ilyen nagyra tartja őt. Hiszen meggyőződése, hogy semmiféle különöset nem tett, csupán kihasználja az időt, amit kénytelen itt tölteni. De semmivel sem különlegesebb, vagy értékesebb másnál... sőt. Viszont nem tudja, hogy Rebecca mire gondol, így nem is tereli el a gondolatait a témáról. Ahogy megfogják a kezét, először nem érti, hogy mi történik, majd mikor Rebecca leül a kanapéra, és megszólal, helyreáll minden. Megkönnyebbülve sóhajt fel halkan. Készült erre, sokat. Próbálta úgy összeállítani az emlékképeit, hogy semmi fontosat ne hagyjon ki, de mégis fél, hogy esetleg kihagyott valami olyat, ami fontos lenne, vagy beletett valamit, ami teljesen jelentéktelen. Azonban már nincsen idő ezen gondolkozni.* - Az életem megfelel? *Kérdez vissza halvány mosollyal, majd felemeli a kezét, s a jobb keze három középső ujját a nő homlokára helyezi, miközben valamilyen ismeretlen nyelven elmond egy mondatot... Rebecca pedig az eszméletét veszti. Jesmon elkapja az ájult nőt, s maga mellé fekteti a kanapéra, majd az egyik polchoz lép, ahonnan egy kis üvegcsét emel le. Visszalépve a kanapé mellé kihúzza a dugót az üvegből, s a tartalmát - ami leginkább egyszerű víznek néz ki - óvatosan a nő szájába önti, majd egy párnát tesz a feje alá, s elhelyezkedik szemben a kanapén. Tudja, hogy ez az egész kívülről csupán néhány percig fog tartani, Rebecca azonban óráknak fogja látni.
    Ahogy elájul, egy kis sötétség után hirtelen megelevenedik körülötte a tér, olyan érzése lehet, mintha egy filmben lenne: nem érhet semmihez és semmi sem érhet hozzá, de ő mégis lát mindent. A helyszín pedig... a Pokol, Lucifer trónterme. Jesmon áll a Sátánnal szemben, aki elégedett tekintettel szemléli legújabb teremtményét. Az ősdémon felemeli a karját, s végignéz saját magán, majd térdre ereszkedik teremtője előtt. Ekkor két másik démon lép a terembe, s elvezetik. A következő helyszín szintén a Pokol, Jesmon valamelyik külső körben sétál, szenvedő lelkek mindenütt, azonban az ősdémon arcán semmiféle érzelem nem tükröződik. Odalép két csevegő démonhoz, s azok a tekintetétől elnémulnak, majd az egyik fulladozni kezd.* - Még egy ilyen, és jelentem Lucifernek. *Szólal meg hidegen, majd otthagyja a földön fetrengő démont a másikkal. Ismét helyszínváltás: ezúttal egy utcának kinéző hely, de még mindig a Pokolban. Jesmon egy szőke démonnővel beszélget, ezúttal azonban fel-felhangzik a nevetésük. Látszólag jól szórakoznak. Ekkor Lucifer lép oda hozzájuk, mire mindketten meghajolnak. Lucifer távozik Jesmonnal, a nő csak néz utánuk. Ezúttal a helyszín egy tengerpart, a hullámok halkan csapkodják a homokos partot: Jesmon egy angyal mellett fekszik a napsütésben. Megcsókolja. Beszélgetnek. Egy alak közeledik, egy fiatal fiú... Ez a rész igen hosszú, az egész lejátszódik Rebecca szeme előtt, a fiú megjelenésétől egészen a menekülésig. Aztán ismét ugyan ez a hely tűnik fel, de jóval később: a házaknak már csak a romjaik látszódnak, mindenhol hamu, a föld kihalt. Jesmon a tengerparton áll, egy sírhalom előtt, s üres, kifejezéstelen tekintettel bámulja - talán még soha, senki sem látta ennyire összetörve, se egy emlékképben, se máshol. Aztán ismét váltás. Jesmon egy öreg férfi képében lép be egy házba, s egy tarisznya aranyat nyújt át egy nőnek, akinek a szoknyájába egy csontsovány gyerek kapaszkodik. Azt magyarázza, hogy egy távoli rokonuk hagyta rá, majd kilép az ajtón, s eltűnik. Egy barlang. Jesmon egy tűz mellett ül, vele szemben Tyla. Beszélgetnek, Jesmon a vámpírok történelméről mesél. A következő helyszín egy elhagyatott gyárépület, Jesmon láthatóan meg van sérülve, ugyanis bicegve, nagyon idegesen járkál fel-alá. Van még ott egy démon férfi is, aki aggódó tekintettel figyeli. Veszekednek, Jesmon Conornak szólítja. A téma alapján menekülnek valaki vagy valami elől, s egymást hibáztatják a dologért. Majd hatalmas robbanás, több tucat démon ugrál be az ablakokon. Hatalmas, azonban rövid harc. Jesmont kis híján eltalálják, Conor a saját testével hárítja el a varázslatot. Jesmon megragadja az ájult férfit, elteleportálnak. A következő kép egy bankféle helyiség: az előbb látott férfi ül Jesmon mellett. Egy cég alapítására igényelnek kölcsönt. Majd egy építkezés, a kúria építése: a félig kész épület mellett áll Jesmon, Conor és egy démon nő, akinek a derekát Conor átkarolja. Jesmon az egyik építőmunkásnak magyaráz valamit a homlokzatról. Egy hatalmas, modern város a tenger partján. Hatalmas hullám közeledik, Jesmon a rakparton áll, előretartott kézzel. Sikoltozó emberek, dudáló kocsik, szirénázó rendőrautók - a hullám pedig megáll, alig pár méterre a parttól. Jesmon arcán látszik a szenvedés, de nem mozdul. A hullám lassan visszafordul. Ismét a kúria. Jesmon a teraszon ül, figyeli, ahogy két nagyon fiatal gyerek kergetőzik a kertben. Mellette ül minden lakó, harsányan beszélgetnek egymás válla fölött. Csak néhányan, köztük Jesmon ül némaságba burkolódzva, a birtokot figyelve. Zsúfolt utca, egy menekülő vérfarkas lány - Loras. Jesmon megállítja, azt mondja neki, hogy meg fogja menteni, csak bízzon meg benne. A nőt elteleportálja, majd amikor odaérnek az üldözői, felemelt kézzel megállítja őket. Ájultan esnek össze. A Fyron Akadémia, Sammael szobája, az összes igazgató jelen van. Üdvözlik Jesmont az iskolában, majd nekiállnak kitölteni a papírokat, miközben beszélgetnek. Az utolsó helyszín pedig ismét az Alvilág, a trónterem: az ajtó halkan nyílik, Jesmon sétál be rajta. Ez a jelenet is teljes egészében lejátszódik, nem szakad félbe sehol. Itt száműzi Lucifer Jesmont a Pokolból - örökre. Utolsó képként pedig Jesmon átlépi a teleport kaput, s fáradtan rogy le az íróasztala mögé a szobájában, arcát a tenyerébe temetve.
    Rebecca pedig ismét a sötétségbe süllyed, s lassan felébred. Nem érez semmiféle fájdalmat, maximum egy kis zsibbadtságot. Jesmon az egyik fotelben ül. Nem bírta ki, muszáj volt a nő fejébe nézve látnia azt, amit ő is látott. Megint. Arcán egyértelműen tükröződik a fájdalom, a szomorúság, s egy kicsit még az önutálat is. Egy darabig némán figyeli a nőt, majd feláll, s mellé sétál.* - Ha el szeretnél menni, szívesen visszakísérlek a Fyronba. *Szólal meg akaratlanul is kissé rideg, érzelemmentes hangon. Annyi mindent kell visszafojtania, nem kockáztathatja, hogy rést hagy a pajzson.* - Persze, ha van bármi kérdésed... *Teszi még hozzá, rettenthetetlenül bámulva el Rebecca mellett, ki a birtokra.*

    // FAGY //


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Vas. Márc. 03, 2013 2:05 pm

    - Tökéletesen *mosolyog vissza a férfire, majd engedi, hogy amaz megérintse. Teljes nyugalommal fogadja a sötétséget, tényleg bízik Jesmonban, akár az életével is. Pillanatokkal később pedig elkezdődik a "vetítés", a férfi életének legfontosabb pontjai. Vegyes érzelmekkel figyeli a jelenetet, de a kételkedés egy pillanatra sem jelenik meg benne. Démon. Ősdémon. Még szép, hogy Lucifer parancsait követte, még szép, hogy képes volt kegyetlenül, hidegen fojtogatni valakit, de mindez a régmúlt. Egyértelmű számára, hogy sok idő telt el azóta, hogy Jesmon utoljára bármit is tett a Sátán kedvéért. Amikor megpillantja az angyal nőt, összeszorul a szíve. Ó, ne. Valahol egy fél pillanatra megkörnyékezi a féltékenység érzése, de ahogyan folytatódik a jelenet, ennek a legkisebb szikrája is eltűnik, és csak mély szomorúságot és részvétet érez. Fogalma sincs, hogyan bírta ki a férfi ép ésszel mindezt, de ez eléggé egyértelművé teszi, hogy amaz miért fordult Lucifer ellen. Könnyessé váló szemekkel figyeli a sír felett álló Jesmont, és ismét erősebbé válik benne az érzés, hogy ő semmi ahhoz képest, amilyen támogatóra a férfinek szüksége lenne. Ez után már más típusú képek következnek, és lassan de biztosan egy mosoly ül ki a fiatal nő arcára. És még csodálkozik, miért esett bele! Ismét lenyűgözi a férfi, nem biztos benne, hogy ő vagy akárki képes lett volna túllépni a szenvedésén, és arra fordítani az életét, hogy másokon segítsen. Az utolsó jelenetet némán figyeli, és eléggé meglepi, amit lát. Jesmon nem annyira: szinte számított mindarra, amit látott, nem lepték meg a férfi válaszai, sokkal inkább az, hogy a Pokol Ura hogyan viselkedett vele. Megérti, hogy a férfi valami olyant képvisel, amit senki más ezen az egész világon. Ez után lassan elkezd magához térni, és kell pár pillanat, hogy teljesen kitisztuljon a kép. Jesmon arcát megpillantva komor kifejezés uralkodik el a vonásain, láthatóan nem tetszik neki, amit lát. Jesmon szavaira csak felsóhajt, aztán miután a második mondat is elhangzik, feláll a kanapéról, és belép a férfi látókörébe. Egy pillanatig csak mélyen a szemébe néz - lehetőséget adva a másiknak, hogy kiolvassa a tekintetéből az elfogadást -, majd közelebb lép, és átöleli Jesmont.* - Lenyűgöző vagy *mondja halkan, és ha a férfi nem tolja el, akkor úgy másfél-két percig így is maradnak, és Becca csak utána engedi el. Mást nem nagyon tud hozzáfűzni, de valószínűnek tartja, hogy azért Jesmon reagál rá majd valamit...*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Jesmon Helar on Vas. Márc. 03, 2013 2:36 pm

    *A képek közben nem figyeli Rebecca reakcióját, úgy érzi, igazságtalanság lenne, ha kihasználná, hogy meg tudná figyelni. Így hát csupán az emlékeire koncentrál, arra nem, hogy a másik mit érez. Ő is mozizik, ha úgy tetszik. Persze nem tetszik neki, amit lát - már hogy tetszene? Mégsem bírja ki, hogy ne nézze végig újra és újra. Így van, nem először látja. Miután elkészítette, nagyon sokszor végignézte a "filmet". Na meg, a fél életét azzal tölti, hogy emlékezik. Csak az azért mégis más. Más álmodni valamiről, és más szemtől szemben látni, akár egy mozivásznon. Ahogy Rebecca felébred, nem figyeli az arcára kiülő érzelmeket, ugyanis teljesen meg van róla győződve, hogy ennyi volt, soha többet nem fog vele szóba állni. Hiába minden. A komor kifejezést viszont elkapja egy pillanatra, s ez csak még inkább megerősíti az elképzelését. Félreérti, már megint. Milyen meglepő. Amikor azonban a nő elé lép, nem képes elfordítani a tekintetét, s ahogy a másik szemébe néz, lassan felfogja, amit lát, lassan megérti. Megérti, hogy az előtte álló démon nem nézi őt le, nem tartja rossznak, sőt... Éppen ellenkezőleg. S megérti azt is, hogy szereti őt. Szereti Rebeccát. Azért, mert teljesen más, mint az összes többi démon, akit eddig ismert. Azért, mert bármikor képes elűzni a rossz kedvét. Azért, mert el tudja fogadni mindazt, amiből ő összeáll, mindazt, ami történt vele, mindazt, ami az életét jelenti. A legtöbben tisztelik vagy félnek tőle, esetleg végtelenül hálásak neki, de ő... nem azért áll itt előtte, amit érte tett. Aztán, amikor a másik közelebb lép hozzá, és átöleli, már nem kételkedik semmiben. A szavakat hallva arcán, s éjfekete szemeiben egyértelműen tükröződik valami mély megkönnyebbülés, valami régen elfojtott fájdalom, valami újra előtörő szeretet. Az élet. Karjait gyengéden a nő köré fonja, s így áll egy darabig. Eljött hát a pillanat, amikor Jesmon Helar nem talál megfelelő szavakat. Mikor pedig Rebecca elengedi, lehajol hozzá, arcát a két tenyere közé fogva.* - Nem. Te vagy az. *Mondja halkan, majd megcsókolja a nőt. Arcát még mindig a tenyerei közt tartva, egyik kezével a hajába túrva, gyengéden. Majd egy idő után elengedi, s a szemébe néz.* - Ezt talán át kéne gondolnod még egyszer. Láttad, ami történt. *Szólal meg végül, lassan leeresztve a kezeit.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Vas. Márc. 03, 2013 3:06 pm

    *Amikor Jesmon visszaöleli, kissé hevesebben kezd verni a szíve, és érezhetően egy kicsit megremeg. Akarja ezt a férfit, nincs rá szó, hogy mennyire. Elég jól tagadta hónapokon keresztül, de most már nem képes rá, egyszerűen... Nem. Legalább magának be kell ismernie, hogy ez a nagy helyzet, nem tud változtatni rajta. Szereti Jesmont. Hevesen verdeső szívvel végül elengedi a férfit, aki azonban nem engedi messzire menni. Amikor megérzi a kezeket az arcán, meglepetten, kapkodva véve a levegőt felpillant Jesmonra. A férfi szavaira csak még inkább erősödnek a tünetei, és el is pirul, amikor pedig megérzi az ősdémon ajkait a sajátjain, erős remegés fut végig a testén, és halkan felsóhajt. Kezei felcsúsznak Jesmon vállán, majd átkarolja a nyakát, egyik kezével felsimítva a férfi hajába, természetesen viszonozva a csókot. Amikor a másik elengedi és leereszti a kezeit, ő is zavartan elengedi, a férfi szavaira azonban - most már kissé idegesen - felsóhajt.* - Ezt most csak egyszer fogom elmondani, szóval jobban teszed, ha figyelsz. Semmi, amit láttam, nem győzött meg arról, hogy igazad lenne magaddal kapcsolatban, csak még jobban lenyűgöztél, mint eddig. Az a helyzet, hogy teljesen beléd estem, úgyhogy törődj bele, hogy nem leszel képes megszabadulni tőlem. Akarlak, Jesmon, és téged akarlak, úgy ahogy vagy, a múltaddal, a jeleneddel és a ki tudja milyen jövőddel együtt. Semmi olyant nem fogsz tudni mondani, mutatni vagy tenni, amivel képes lennél elhitetni velem, hogy nem vagy az a személy, akinek gondollak. Most már nem vitázhatsz, ismerem a múltadat, láttam, amin keresztül mentél, amit tettél, és kitartok a véleményem mellett. Ha esetleg... *Itt egy mély levegőt vesz, és kissé visszavesz a magabiztosságából.* - Ha esetleg úgy érzed, hogy nem vagyok elég támasz neked, ha nem tudok megadni mindent, amire szükséged van, akkor is melletted maradok, ha más nem, egy barátként, akire mindig számíthatsz *mondja halkan, és egyértelmű, hogy képes lenne beváltani ezt az ígéretet. Képes lenne magába fojtani a szerelmét, ha Jesmon úgy gondolja, hogy mégsem ez az, amit szeretne. Persze jobban szeretné, ha lenne ebből valami... Valami több, valami, ami lehetett volna már mással is, de végül mégis úgy tűnik, hogy csak az előtte állóval lehetséges ténylegesen. A kis monológja után most inkább csak szép csendben ácsorog, és várja a férfi reakcióját.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Jesmon Helar on Vas. Márc. 03, 2013 3:34 pm

    *A nő reakcióit látva már szinte teljesen biztos benne, hogy nem értelmezett félre semmit - és abban is, hogy az ő érzelmeit sem értelmezte félre. Tényleg ezt akarja, bármennyire is tiltakozott az elmúlt hetekben. Pláne így... hogy a nő jobban ismeri őt, mint bárki más élőlény a földön. Ez pedig nagy szó. Jesmon sosem arról volt híres, hogy annyira könnyű lenne a közelébe férkőzni, megismerni az életét. Most pedig ő maga ajánlotta fel ezt, még csak győzködni sem kellett. Mi mást jelenthetne hát ez? A nő szavait hallgatva akaratlanul is elmosolyodik, s valami olyasmit érez, amit már iszonyatosan régen nem érzett. Igazi, szívből jövő, önzetlen, feltétel nélküli szeretetet, amibe nem vegyül sajnálat vagy a segíteni akarás, vagy az az érzés, amit minden egyes élőlény iránt érez. Nem, ez más. Olyan megmagyarázhatatlan boldogság fogja el, hogy egyszerűen képtelen megállni mosolygás nélkül. Amikor azonban Rebecca áttér a másik részre, arra, hogy talán nem elég jó neki, először összevont szemöldökkel hallgatja, majd nem bírja ki, elneveti magát.* - Mire gondolsz? Hogy azért, mert egy kicsit többet éltem, mint mások, és egy kicsit érdekesebb volt az életem, már nem is vagy elég jó? Értsd már meg, hogy itt egyáltalán nem ez számít. Nem az számít, hogy mit éltél át, hogy hány évet töltöttél el az emberek között vagy másutt, hanem az, hogy milyen vagy. Csak.. nézz magadba, és azután mondd, hogy jogom lenne azt mondani, hogy nem vagy nekem elég. Több vagy, mint amit valaha is remélhettem. *Fejezi be, majd ismét megcsókolja, ezúttal rövidebben, aztán magához öleli.* - De... nem egészen erre gondoltam. Tudnod kell azt is, hogy nem vagyok egy közkedvelt személyiség bizonyos körökben, és azok a körök... nos, rájuk kevésbé jellemző az illem. Nem szeretnélek veszélybe sodorni, bár van egy olyan érzésem, hogy ezzel régen elkéstem. De azt megígérhetem, hogy nem fogom hagyni, hogy bármi bajod essen. *Simít végig Rebecca haján, miközben közelebb húzza magához. Aztán csak áll ott, jó pár percig, hallgatja Rebecca szavait, ha vannak, ha meg nem, akkor szimplán a kettejük halk légzését.* - Késő van. *Szólal végül meg. Majd egy újabb hatásszünet után folytatja.* - Előkészítettem neked a vendégszobát, de... ha szeretnél, maradhatsz itt is. Mármint... nem akarom, hogy félreérts... Mindegy, ebből már nem jövök ki jól, igaz? *Neveti el magát ismét, kissé zavartan. Nem akar ő semmit, csupán örülne, ha a nő a közelében lehetne és nem kéne egyedül lennie egész éjjel. Szóval, úgy lesz, ahogy Rebecca dönt, a többi majd később kiderül.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Vas. Márc. 03, 2013 4:53 pm

    *Jesmon szavait hallgatva egy szégyellős, zavart mosoly ül ki az arcára, és elpirulva fogadja a férfi csókját.* - Oké, leállok. Ha tényleg ezt akarod, akkor nem foglak győzködni, hogy ne akard *mosolyodik el, aztán felnevet.* - Teljesen hülye azért nem vagyok *vigyorog. A következő mondatokra aztán elkomolyodik, majd megforgatja a szemét.* - Erre majd még később bővebben visszatérünk. Egyelőre legyen elég, hogy tudok vigyázni magamra, auror vagyok *érinti meg Jesmon karját.* - Meg egyébként sem érdekel a veszély, évekig éltem vele, és még mindig itt vagyok. Melletted pláne nem izgat *mosolyog fel a férfire. Ez után hozzábújik, és némán hallgatja a szívverését. Megnyugtató, egyenletes hang, ő igazából teljesen jól ellenne akkor is, ha semmi mást nem kellene csinálnia, mint ezt hallgatnia órákon át. Jesmont hallgatva végül felnevet, és megrázza a fejét.* - Nem értettem volna feltétlenül félre *mosolyog jókedvűen.* - De értem, mire gondolsz *szelídül el a mosolya, miközben gyengéden hozzásimul Jesmonhoz. Aztán felemeli a fejét, és a férfi füléhez hajol.* - Szeretnék veled maradni *suttogja. Szeretne Jesmon közelében maradni, ha már egyszer sikerült összeszedni magukat meg egymást, meg ami közöttük van. Valahogy nagyon nincs ínyére, hogy most elmenjen... Szóval csak annyira szakad el a férfitől, amíg elmegy, hogy összeszedje magát, aztán utána valószínűleg Jesmonhoz kuporodik majd az ágyban, és az elmúlt pár hét legjobb éjszakai pihenését szerzi be magának.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.

    Ajánlott tartalom

    Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája Empty Re: Chateau of Liberty - Jesmon Helar rezidenciája

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Szer. Feb. 19, 2020 12:48 pm