Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Földszinti folyosó

    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Földszinti folyosó  Empty Földszinti folyosó

    Témanyitás by Vendég on Hétf. Jan. 02, 2012 12:48 pm

    Egy egyszerű folyosó, bár a legszebben feldíszített az iskolában. Az ember lépten-nyomon padokba ütközik, valamint a folyosó közepe felé férfi és női mellékhelyiségek találhatóak.

    Földszinti folyosó  14211001_7bbea2231a3ce6b66926927cb699a1dd_m
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Pént. Jún. 01, 2012 3:10 pm

    *Patric az egyik padon ül a földszinti folyosón, az ispotály előtt, egyik kezét lazán lógatva a térdén, a másikkal a telefont tartva.* - Figyelj, most komolyan nem érek rá. Igen, tudom, hogy fontos lenne kiiktatni a csávót, de most egyszerűen sokkal nagyobb problémáim vannak annál, mint hogy te mennyit fizetnél a tag kinyírásáért. Jövő héten nem elég? *Pár pillanatig hallgat, aztán felmordul.* - Oké, akkor annyiért vállalom a melót. Jövő vasárnapra már forgalmon kívül lesz *ígéri, majd bólogatva hallgat, aztán elköszön és leteszi a telefont. Egy mély sóhajjal lelógatja a másik kezét is, és lehajtja a fejét. Szőkés haja az arcába hullik, így eltakarva a gondterhelt, tengerzöld tekintetet. Hiába, a fiatal férfi nagyon aggódik Jessicáért, mert úgy tartja számon a lányt, mint a kishúgát, ráadásul még mindig nem tudják, hogy miért készült ki ennyire: Gis csak annyit volt hajlandó elmondani nekik, hogy Jasperrel van valami. Mondjuk ez sem nyugtatja meg különösebben, mert nagyon örülne neki, ha tisztában lenne mindennel. Bármi jobb, mint ez az őrjítő tudatlanság...* ~ Vissza kéne mennem... ~ gondolja egy mély sóhaj mellett, de egyelőre nem mozdul meg. Végül is odabent sem tud mit tenni...*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Elizabeth Cobb
    Elizabeth Cobb
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Elizabeth Cobb on Pént. Jún. 01, 2012 3:30 pm

    -Ugye jobban lesz és nem lesz semmi baja?*Kérdezi Michaelt aki a mai nappal tért vissza a köreikbe a hosszú útról. Nagyon kíváncsi a felöl, hogy miért volt távol, de ugye nem fogja nyaggatni a másikat mivel fontosabb dolguk is van. Arthur természetesen ott ugrál Elizabethék körül. Jó volt ez a pár nap is, de a mai nap azért ez más.. Habár arra is kíváncsi, hogy vajon az édesanyja milyen és kicsoda az és természetesen egyéb dolgok is kíváncsivá teszik. A kérdezés után ugye csendben lépked gondolataiba merülve egy nagy levegőt vesz, majd kifújja azért nyugtalan ő is.. a séta mellett csak egy ismerős hangot hall meg, Patric személyében nagy szemekkel néz és pislog..* ~Azért akkor sem olyan szörnyű… csak ne bér gyilkosodna ennyit…~*Gondolja magában, majd felkapja Arthurt az ölébe aki meg is nyalta a lányt, majd kérdően néz a férfire, hogy oda mennek e.*


    _________________

    Egy sors. Egy élet ami nem tudni hova vezet. Egy nehéz időszak és úgy érzi, hogy egyedül van pedig tudja, hogy ez nem így van. A visszatért srácnak nagyon örül és mindenképpen ragaszkodik hozzá, de nem olyan  Elizabeth mint volt. Belsőleg teljesen megváltozott. Kiben bízzon meg ezek után és mihez kezdjen?  A lány aki képes lesz felcsapni démonokat irtani, de a szeretteit nem fogja bántani. A nyaklánc amit kapott Patrictől még mindig a nyakában hordja. Michael eltűnése megváltoztatja a dolgokat.. Hiányzik neki az apja. A lány nem beszél akárkivel és nem igazán bízik meg senkiben. Védtelen.  Képes bármilyen őrültséget végig csinálni és nagyon makacs teremtés. Milyen időszaka lesz ezután? Nehéz, mert nem tudja mit csináljon...

    Castin Noyers kishúga, Őrangyala és nevelőapja: Michael Cobb, Darioth Fogadott bátyja: Patric J. Morgan és Esteron Baltazaar, Laschan Baltazaar kisangyala
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Pént. Jún. 01, 2012 3:53 pm

    - Nagyon remélem, Lizzie... *válaszolja Micha, aztán ő is meghallja Pat hangját, mire egy halk sóhajt enged meg magának. Hiába, jó érzés hallani a bérgyilkost, mert ha nem lenne itt, akkor már tényleg komoly baj lenne... Pat amúgy meghallja az érkezők lépteit, miután letette a telefont, szóval oldalra fordítja a fejét, kirázza a szeméből a haját, és megenged magának egy üdvözlő mosolyt. Aztán felpattan, és eléjük siet. Mike első dolga, hogy megölelje a másikat, aztán elengedi, és aggódóan a hozzájuk legközelebb lévő ajtóra pillant.* - Az az, igaz? *kérdezi. Pat csak biccent, majd hagyja menni a férfit, és végre köszön Lizzie-nek is.* - Szia, kislány. Hogy vagy? *kérdezi barátságosan. Hiába, alapvetően tényleg egy iszonyatosan jó fej ember, csak van egy kis... Beütése. Egyébként most még határozottan semmi kedve nincs visszamenni Jesshez, mert ott csak annyit tud tenni, hogy nézi, miként válik egyre rosszabbá és rosszabbá az állapota. Szóval hagyja, hogy Michael elmenjen, és megpróbáljon segíteni, ha esetleg tud, és inkább foglalkozik egy kicsit Elizabeth-tel. Úgyis kíváncsi rá, mennyire fél tőle a lány, elvégre azért nincsenek éppen kellemes tapasztalatai vele...*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Elizabeth Cobb
    Elizabeth Cobb
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Elizabeth Cobb on Pént. Jún. 01, 2012 4:24 pm

    *Csak nagy levegőt vesz, és előre felé néz, hogy el ne botlódjon, hiszen nem szeretne elesni sem. A kutya vakkant egyet mire felemeli és kérdően néz a férfire, amikor meghallja Patric beszédét, amire nem igazán kíváncsi kit is szeretne ki iktatni. Vagy is, de csak nem faggatja a másikat. Elmosolyodik, amikor átöleli Micha a barátját és nem szólal bele a beszélgetésbe. Végül is arra is kíváncsi, hogy mi lesz Jessicával, valahogy ő sem szeretné, ha meghaljon. Rossz dolog ez, ha az ember látja a dolgokat és tehetetlen. Elizabeth elköszön a férfitől, majd amikor a másik megszólal, hozzá felvonja a szemöldökét.* - Azért nem vagyok olyan kislány. Maradjunk a Lizzinél.*Mondja Kicsit felcsattanva Lizzie. Az, hogy kislány még az-az ő tudatában benne van, de ha már mondják neki, akkor nem képes elfogadni. Tipikus gyerek jellem. A másik, fél e Pattől az más kérdés. Csak tart tőle, mert látott, amit látott nem tudja el felejteni a dolgokat. Ugyan akkor tovább lépett és próbál pozitívan gondolkodni. A kutya mocorogni kezd, majd ki ugrik a lány kezéből és előre szalad.*- Arthur..*Kiabál utána, de úgy gondolja úgy is visszajön, hiszen még sem tud annyira elszökni.* - Egyébként.. Köszönöm a kérdésed meg vagyok. És te? Legalább egy kicsit pihenj le.. Tudom, hogy rossz érzés, viszont próbálj arra gondolni, hogy újra a köreitekben lesz. Ha gondolod főzhetek valami finomat és nem csak neked.*Mondja Patnek nyugtatóan és kicsit közelebb lép hozzá. Azért a körülményeket nézve minden dolgot ki szűr a lány, azért még is kíváncsi a fiúra. no.* - Patric.. soha nem láttam még olyan érdekes férfit mint te.*Ezt ki kellett, hogy mondja végül is a lány számára tényleg furcsa egy ilyen két éltű lény mint Patric.. hát na.*


    _________________

    Egy sors. Egy élet ami nem tudni hova vezet. Egy nehéz időszak és úgy érzi, hogy egyedül van pedig tudja, hogy ez nem így van. A visszatért srácnak nagyon örül és mindenképpen ragaszkodik hozzá, de nem olyan  Elizabeth mint volt. Belsőleg teljesen megváltozott. Kiben bízzon meg ezek után és mihez kezdjen?  A lány aki képes lesz felcsapni démonokat irtani, de a szeretteit nem fogja bántani. A nyaklánc amit kapott Patrictől még mindig a nyakában hordja. Michael eltűnése megváltoztatja a dolgokat.. Hiányzik neki az apja. A lány nem beszél akárkivel és nem igazán bízik meg senkiben. Védtelen.  Képes bármilyen őrültséget végig csinálni és nagyon makacs teremtés. Milyen időszaka lesz ezután? Nehéz, mert nem tudja mit csináljon...

    Castin Noyers kishúga, Őrangyala és nevelőapja: Michael Cobb, Darioth Fogadott bátyja: Patric J. Morgan és Esteron Baltazaar, Laschan Baltazaar kisangyala
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Pént. Jún. 01, 2012 4:37 pm

    - Bocsánat, Lizzie *vigyorodik el Pat. Hiába az alapvető rosszkedv, erre nem bír nem vigyorogni. Persze a mosoly hamar eltűnik, amikor eszébe jut, hogy egy időben Jesst is mindig kislánynak szólította, és az emberlány éppen így ellenkezett...* ~ Basszus, már most úgy nosztalgiázok, mintha meghalt volna... ~ *villan be az agyába. Őszintén szólva Patric-től a legtöbben tartanak, hébe-hóba még a banda tagjai is. Azonban a helyzet az, hogy a vámpír tökéletesen kontrollálja a tombolni vágyó démont, így a fiatal férfi energiája mindig arra koncentrálódik, amire ő akarja. Tehát igazából csak annak kell félnie tőle, akit valamelyik ügyfele ki akar nyírni, és semmi köze a sráchoz... Amikor a kiskutya szökni kezd, Pat utána kapja a fejét, majd kérdően a lányra pillant.* - Visszahozzam? *kérdezi. Ha igen, akkor elkapja a kis állatot, és visszaszolgáltatja, ha nem, akkor hagyja menni. Végül is Lizzie dolga, hogy megbízik-e benne eléggé ahhoz, hogy engedje kószálni.* - Kissé fáradt vagyok, de hála a vámpírnak amúgy sincs szükségem sok alvásra. Négy óra bőven elég lenne, úgyhogy három napot kibírnék talpon *nyugtatja meg a lány. Arra, hogy főzne nekik valamit, halványan elmosolyodik, és végigsimít a félvér vállán.* - Köszönöm, de most voltunk lent ebédelni. Ti ettetek már Mike-kal? Mert akkor lehet, hogy belé beléje kell tömni valamit... *Pat amúgy sejti - méghozzá nagyon jól -, hogy Michael egy falatot sem evett, de nagyon nagy a valószínűsége, hogy egyébként sem tudnák rávenni, hogy bármit is leerőltessen a torkán, szóval felesleges is lenne a próbálkozás. Aztán amikor Lizzie azt mondja, hogy sosem találkozott még olyan valakivel, mint ő, meglepetten felvonja a szemöldökét.* - Ezt hogy értsem? Mi olyan érdekes bennem? *Hát, igen, neki igazából annyira természetes ez a kétarcú életmód, hogy nem is teljesen érti, mi lehet furcsa ezen... Sőt, még az sem jut el, hogy a lány erre gondol.*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Elizabeth Cobb
    Elizabeth Cobb
    .::Városi Lakos::.
    .::Városi Lakos::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Elizabeth Cobb on Pént. Jún. 01, 2012 5:02 pm

    - Meg van bocsájtva.*Mondja mosolyogva és nyelvet ölt a fiúnak kötözködés képen. Nem hiába Elizabeth már csak ilyen. Nem szól semmit a fiúra, aztán a kutyát látja amikor elrohan a kérdésre csak bólint, hogy hozhatja. Előbb vagy utóbb kénytelen lesz megbízni benne végül is ha azt nézzük, több szempontból is.* - A vámpíroknak is kell ennivaló és pihenés.*Azután szóba hozz az ennivalót hiszen 2 napja nem főzött semmit azért hiányolja a konyhát no. A hozzáéréshez, a fejét a fú keze felé fordítja, majd ránéz Patre és elmosolyodik.* - Végre. Legalább nem lesztek cérnaszálak és nem halltok éhen. Egyébként én valamennyit ettem, de Mike szerintem nem evett. Gondolkoztam azon, hogy majd kéne valamit vinni neki azt lenyomni a torkán.. vagy összepréselni az ételt és szívószállal megitatni, mint a kisbabáknak..*Gondolkodik el fejét vakarván és jönnek a furmányosabb ötletek a kislány fejében. A kérdésre csak sóhajt egyet és kicsit elgondolkozva, de elkezd beszélni.* - Hát, hogy vámpír és egy másik lény is vagy. Ritka az ilyen faji keveredés. Ha bár én csak lidércekkel és vámpírokkal találkoztam eddig.. na meg emberekkel, és egy angyallal, de az más eset.. az egyik perverz ide pofátlankodott a városba, tudok neki örülni. *No igen. Ha már lidérc megint eszébe jutott az a perverz alak… aki nem Fredrik hanem természetesen Ab. Az uszodai eseménye nem szeretne emlékezni, de leginkább csak arra tud gondolni, hogy nem akar újra vele találkozni. Amennyi időt eltöltöttek. Visszatérve a jelenhez amennyire szeretné, próbálná elterelni a másik figyelmét, ha sikerül. Reméli, összejön.*- Mike gondolom visszament hozzá… mit szólnál hozzá ha elindulnán az étkező felé. Valami ennivalót össze szednék Mikenak.. na meg Danny nek aki olyan sokat eszik..*Jegyzi meg fejét csóválva és felhozza az ötletet. Bizony ám. Nem hagyja békén az angyalt addig ameddig egy falatot nem eszik legalább.*


    _________________

    Egy sors. Egy élet ami nem tudni hova vezet. Egy nehéz időszak és úgy érzi, hogy egyedül van pedig tudja, hogy ez nem így van. A visszatért srácnak nagyon örül és mindenképpen ragaszkodik hozzá, de nem olyan  Elizabeth mint volt. Belsőleg teljesen megváltozott. Kiben bízzon meg ezek után és mihez kezdjen?  A lány aki képes lesz felcsapni démonokat irtani, de a szeretteit nem fogja bántani. A nyaklánc amit kapott Patrictől még mindig a nyakában hordja. Michael eltűnése megváltoztatja a dolgokat.. Hiányzik neki az apja. A lány nem beszél akárkivel és nem igazán bízik meg senkiben. Védtelen.  Képes bármilyen őrültséget végig csinálni és nagyon makacs teremtés. Milyen időszaka lesz ezután? Nehéz, mert nem tudja mit csináljon...

    Castin Noyers kishúga, Őrangyala és nevelőapja: Michael Cobb, Darioth Fogadott bátyja: Patric J. Morgan és Esteron Baltazaar, Laschan Baltazaar kisangyala
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Pént. Jún. 01, 2012 5:21 pm

    *Mivel igenlő választ kap, elkapja a kutyust, aztán Lizzie kezébe nyomja.* - Majd szerezz neki egy pórázt *jegyzi meg. Arra, hogy a vámpíroknak is kell étel meg pihenés, csak vállat von. A helyzet az, hogy nekik azért némileg mást jelent az étel... De ezt nem fejti ki a kiscsajnak. Igyekszik kímélni, amennyire lehet, még akkor is próbálta úgy csinálni, amit csinál, hogy Elizabeth a lehető legkevesebbet lásson a dologban.* - Szerintem Kamenen kívül senki sem olyan cérnaszál *mosolyog rá halványan a kislányra. A mike-os dologra halkan felnevet, és úgy tűnik, a fiatal lányka tényleg egész jól lefoglalja a gondolatait. Jóval egyszerűbb így megnyugodni, mint azon görcsölve, hogy mindemellett neki most éppen egy rohadt nagy pénzügyi kiesést jelent, hogy csak jövő héten lesz képes elvégezni a melót, amire felbérelték. Hiába, amíg még nincs idekötve, igyekszik minél több pénzt keresni, mert tudja, hogy akkor maximum szünetekben lesz majd képes ilyesmire. Márpedig Mike pénzét nem szívesen fogadja el, sosem szeretett másoktól függeni. Még akkor sem, ha a barátja őszintén, viszonzást nem várva ajánlotta fel, hogy fizeti neki a tandíjat. Nem jó ez így... Meg akarja keresni, amivel tartozik a szőke angyalnak.* - Nos, valóban ritka, de legalább nincs gondom vele, mint mondjuk Kamennek. Tudod a vámpír és a démon nagyon jól kijönnek egymással, így hát az egész csak tovább erősít. *Az utolsó mondatra felvonja a szemöldökét.* - Beavatsz? *érdeklődik. Fejében már villog is a lámpa, hogy esetleg újabb munka van kilátásban... Egyben persze azonnal le is szidja magát, hogy hogy a fenébe járhat ilyesmi az agyában, amikor a "húga" odabent éppen haldoklik... De tudja, hogy ő semmit sem tud tenni, és lelkileg igazából már készíti fel magát arra, hogy a lány meg fog halni. Nem pesszimista, csak előrelátó. Nem akarja, hogy bárkiben megdőljön az az elmélet, miszerint neki egyetlen emberi érzése sincs, nem akarja, hogy lássák kiborulni, fel akar rá készülni, hogy elveszíti Jessicát. És akkor már nem történhet rosszabb, mint amire számít.* - Az étkező most zárva, de a diákkonyhába bemehetünk, ott tudsz csinálni valamit. Danny meg már evett, de hidd el, most nem kíván egy falatot sem. Azért gondoskodtam róla, és lenyomtam némi ételt a torkán, de többet le nem erőltetsz rajta. Szóval marad Micha *biccent, aztán, ha a lány is benne van, már el is indul a lépcső felé, hogy összeszedjenek valamit az angyalnak.*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Vendég on Csüt. Nov. 01, 2012 7:05 pm

    *Glória éppen vacsiról jön kifele és úgy dönt, nem megy egyből fel a társalgóba tanulni. Bár a dolog kecsegtető, valahogy mostanában lusta kissé. Nem, ez nem azt jelenti hogy ne pörögne, csupán annyit, hogy valahogy ... lassult. Kényelmesebb. Már nem az a könyvekbe bújós, legalábbis nem annyira. A jegyei jók, Gaea szárnyai alól úgy tűnik végre kikerül, és érzi ő is, hogy ez így most legalább három évig tart majd. Itt, nyugodt környezetben, tanulással, lazulással. Lassan sétálgat, mondhatni őgyeleg hát a kellemesen megvilágított csodaszép folyosón, és hol a boltívet szemléli égnek emelt fejjel előre sem figyelve, hol a padló mintáját, és így persze megint nem figyel előre, hol pedig a szépen cizellált keretdíszeket és oszlopdíszeket szemléli. Hatalmas sóhajjal ereszti el a mai nap feszültségeit. Nem, ma nem volt semmi. Elvégre Halottak Napja van. A felmentés teljes és megvétózhatatlan. De attól még egy dolog alól nem mentesít. Tanulni kell, és van, amit még nem vett át, a házija is hiányzik belőle. Ez van hát, siratja a mai idegen nyelvet, és a tegnapi asztronómiát. Ezeket azért megtarthatták volna. Vagy pótolnák be plussz órában! Azt sem bánná! De tényleg! Erre tessék. Marad a kábult séta, egy kellemesen felfűtött folyosón.*
    Kyle Williams
    Kyle Williams
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Kyle Williams on Csüt. Nov. 01, 2012 7:20 pm

    *Az első hetén túl van. Szépen lassan sétálgat a folyosón azon töprengve, hogy lassan ideje elmenni, egyet sétálni Qarin városába körbe nézni. Halottak napján mindenki megemlékezik a szeretteiről, de ő cseppet sem olyan, aki visszaemlékszik. A szép emlékekre, jó dolgokra emlékszik csak, de az elmúlt évei nagyon keserűek voltak. Ráadásul most meg igyekszik teljesíteni a tőle várt feladatot és úgy érzi remek tantárgyakat választott. Vámpír létére meg tanulta kontrollálni a képességét és így tudja tanítani a harcművészetet. Nem kell félteni a férfit, bár azért vannak néha váratlan dolgai. Mit keres ilyenkor a földszinti folyosón? A férfi a papírmunkák után döntött úgy, hogy jár egyet a kastélyba. Még se legyen egész nap a lakosztályában aztán még vadásznia is kell. Nem itt fog, hanem valahol a szigeten. A kezei hátul összekulcsolva és kiegyenesedett háttal, mint egy nemes úgy szeli végig a folyosót megpillantva Kincsessy kisasszonyt, amikor körbe néz.* - Szép jó estét!*Köszönti a diákot és meg áll vele szemben és nézni kezdi az aranybarna szemével.* - Mi szél hozta erre?*Érdeklődik felőle majd egy halk sóhajtást ad ki magából. Mikor volt, már amikor ő diák volt…*~Nem szerettem a gyerekkort~*Filozofálgat és valóban nem szerette a gyerekkort. Abban a tájban vesztett el mindenkit.. Ő egyébként érzékeli a meleget, de nem fázik egyébként sem.*


    _________________
    Folyamatban...

    Castin Noyers kiszámíthatatlan vámpírja, Catherina Williams ikertestvére
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Vendég on Csüt. Nov. 01, 2012 7:40 pm

    *Ki így ki úgy. Glória oda van ezekért az éveiért, bár ha már csak egyetlen élő rokona van a családjából, plusz ugye a távolabbiak, aki marakodnak, de sebaj, ennyi még belefér. A szemlélődésében egy halk köszönés zavarja meg, szinte szó szerint kizökken, és kissé még ábrándozós szemekkel, mint aki el van varázsolva néz a tanárra.* - Szép estét Professzor úr. *Köszön vissza szinte gépiesen, de az azért el jut az agyacskájáig, hogy egy tanár áll vele szemben. aztán az is, hogy rajzot tanít. Meg valami már harcművészeteset, de nem őt, szóval passz. Kicsit sajnálja hogy nem rajzra jelentkezett, de a fotózás hatékonyabb az elvárásokhoz amiket magával szemben támaszt, így hát valahol nem bánja. Meg másért sem.* - Csak sétálgatok, és szemlélődök. Ezen a részem még egyszer sem jártam úgy igazán megnézve ezt a sok csodaszép boltívet. A tanár úr vacsorázott már? Nagyon finomat adtak ma, bár bevallom, nem tudtam beazonosítani mit kaptam a tányéromra. *Bök a háta mögé, majd csuklik egyet ahogy leesik neki, kivel is hozta össze a sorsa.* - Oh! Elnézést Tanár úr! *Kezd el oldalazni, és lépne le amilyen gyorsan csak tud, hátha valóban éhes és vacsi előtt ugye, nem boldog a vámpír. Legalábbis ő tuti nem lenne az. Sosem szeretett éhes lenni.* - Úgy hiszem jobb ha ... *Vajon el tud menekülni? Neeeem! Tuti nem támadna rá!* - ... most lelépek. *Pirul bele a bakiba, de van annyira gerinces, hogy belátja mekkora marha volt. Megáll hát a tanár előtt, és szemét lesütve bocsánatot kér.* - Elnézést kérek a tapintatlanságomért. *Na igen ez az! A japán meghozta a tiszteletteljes viselkedést, és kell is! Ha innen oklevéllel végez, akkor irány Japán. Ott kap majd helyet magának az ottani kört bővíteni hivatottan.*
    Kyle Williams
    Kyle Williams
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Kyle Williams on Csüt. Nov. 01, 2012 7:54 pm

    *Meglátja, a diákot jó kedvűen köszönti. Ő is körbe nézett egyébként nem hiába járt ezen a részen. Legalább ő is a szemével megnéz minden egyes apró dolgot. Aztán amit tud azt tanulmányozz. Halványan elmosolyodik, amikor válaszolnak neki és hevesen bólogat.* - Valóban szépek, de a festmények azok szebbek! Mondjuk, rengeteg munka volt az iskolával.*Magyaráz Glóriának utána, amikor kérdeznek, tőle újabb mosoly ül ki a szájára. Vacsora.. Evett reggel, délben szóval ő eszik rendes emberi ételt, de azért a vér is ott van táplálékként. Csak kérdően néz Glóriára, de utána elmosolyodik a zavarodottságában.* - Nem kell zavarban lenned. Még nem, de a mai vacsorát kihagyom.*Mondja a lánynak, hiszen tervezett vadászatot estére..* - Ne legyél zavarban semmi baj! Szeretem ugyanúgy az ételeket. A pizzát és az édességet kimondottan kedvelem!*Feleli a lánynak és ez valóban igaz. Utána nézelődik, és közben sóhajtozik. Van egy két dolog, amit le kell adnia Amarillának, mert nyújtott ám be igényeket, tankönyv ügyben.. mert vannak olyan dolgok, amiket szóban szeret magyarázni. Mit gondol a dolgokról? Át a szobájába modernizált bútorokat.. Például.* - Gyere nyugodtan tarts velem. Elég idős vagyok ahhoz, hogy tudjam kontrollálni magam egy halandó előtt. Nem kell félned. Hogy mennek az órák?*Érdeklődik felőle és igen azért kíváncsi a diákjaira és diákokra hiszen ő ilyen alkat. Bár azért megnézi az embereket, és az áldozatait is besorolja. Vannak azok akiknek meg kell halniuk, akkor a fiatalok akiket nem bánt, diákok is beletartoznak.. szóval igen. Igyekszik mindenkivel kiépíteni a kapcsolatot, bár azért a bizalmát nehéz megszerezni.*


    _________________
    Folyamatban...

    Castin Noyers kiszámíthatatlan vámpírja, Catherina Williams ikertestvére
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Vendég on Csüt. Nov. 01, 2012 8:07 pm

    *Az elfogadott bocsánatkérésre szinte még a tanár kezd el szabadkozni, amire elkerekedik a szeme. na jó, nem a szabadkozásra kerekedett el, hanem arra, hogy eszeik rendes ételt egy vámpír?!? Ez neki valami ÚJ! Ez nem szerepel a tudásanyagában, hát gyorsan feljegyzi egy hátsó kis agyi lapocskára, majd nagyot szusszanva halkan válaszol.* - Köszönöm. Nem tudtam hogy eszik rendes ételt. Minden vámpír tud rendes ételt is enni? Elnézést ha tapintatlan vagyok a kérdéssel, de nagyon érdekel a téma. Nem azért mintha át szeretnék változni, mert szeretek ember lenni, csak tudja ... *Zavart keresgélés, hogy is fogalmazzon, két másodperc csönd, majd újabb szóözön.* - ... Vajákos vagyok és minden nagyon érdekel. Egyszerűen minden. Nem, nem félek, csak nem akartam véletlenül sem megbántani. Azért mégiscsak ön egy professzor, és én csak egy diák, és ... köszönöm hogy önnel tarthatok. Úgy emlékszem ön rajzot is tanít meg birkózást. Hogy boldogul a testközeli kontaktusoknál? Minden emberközelség nehéz vagy csak ha éhes? *Na megint rázúdult valakire, és nem is kicsit hülyén, hát szorosan össze is zárja az ajkait, vékony csíkká keskenyítve, nehogy még több hülyeség jöjjön ki rajta, és szóhoz is kéne jutni hagyni a férfit. Halandó. Így fogalmazott. Halandó! Bakker az emberek rémálma. ~Halandóak vagyunk mi emberek. Igen.~ És nem is kicsit. És ha nem vigyáz, úgy jár mint ama bizonyos kíváncsi macska, akit az édesanyja sokszor emlegetett. Viszont pont ez a kíváncsiság az, aminek köszönhetően akkora reményeket fűznek hozzá ás a Japán kiküldetésétől majd.*
    Kyle Williams
    Kyle Williams
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Kyle Williams on Csüt. Nov. 01, 2012 8:31 pm

    *Nem szabadkozik, csak magyaráz a lánynak. A tanár azért tanár, hogy magyarázzon! Amikor megjegyzik, nem tudta eszik, rendes ételt elmosolyodik haloványan.* - Régóta élek a földön, szóval igyekszem az étrendemet változatossá tenni.*Feleli, nemes egyszerűséggel majd közben a szemével a plafont bámulja. Utána kapja a kérdéseket, amire visszanéz Glóriára és felnevet.*~Kis kíváncsi leányzó~*Gondolja magában és igen. Ő egyébként mindenben benne van. Szóval nem támadna rá úgyhogy.* - Aki szereti az emberi ételt.. a vámpír maga válogatja meg az étrendjét, én legalább is szeretem elfogyasztani. Sok időbe telt mire elkezdtem enni ilyeneket, de azért hiányzott már.* No igen. A férfi szemei részben ezért is barnák. Ha teljesen vörös lenne az éhségtől, akkor nem tudná visszatartani magát. Amikor a halandó nem számol rá akkor csap reája. Általában kivárja, de valamikor olyan gyors, hogy észre sem lehet venni, hogy ki az.* - Nem bántott meg. Bár, mit gondol.. ha tovább magyarázkodik, én bántanám?*Teszi fel a kérdést és igen kijött a vámpírizmus énje, de erről ő nem tehet.* -Nem harapok..~Annyira~ - Egyébként meg ne szabadkozzon! Szívesen!*Feleli, a meghívásra aztán kapja az újabb kérdéseket. Ő színészkedik. Tud azért. Ravasz sunyi módra, de ezt nem kell tudnia senkinek.* - Maga mit gondol ezekről?*Kérdezz vissza az éhségre való tekintettel, hiszen arra kíváncsi mit tud Glória.* - Szeretek tanítani. Tudom kontrollálni a képességeimet a birkózásnál is.*Feleli egyszerűen majd kérdően Glóriára néz. Az embereket soha nem nevezte másképp. Így tudja megkülönböztetni őket másfajtól és egyszerűen nem tehet róla. Újra elgondolkodik, neki nagyon sokáig tartott megtanulnia a kontrolláló képességét.. nem is emlékszik vissza azokra az időkre nagyon rossz volt neki. Jobb nem is bele gondolni, hogy mi lett volna, ha nem találnak rá azon a bizonyos éjjel. Mi történt? Hat férfi járkált az utcán éjnek évadján. Mindig is szeretett egyedül lenni amolyan magányos farkast játszotta, de tudni kell azért volt szíve is. Egyik este megtámadták. Nem tudott védekezni rendes ember volt ő is. Kést szúrtak a szívébe, és nem tudott rajta senki sem segíteni. Megrugdosták majd ott hagyták a földön. A vámpírnő csak később talált rá a férfira és a szerencséjén múlt, hogy segített neki. Ahogy átváltozott bosszút állt rajtuk. Mindegyiket megkereste egyenként és végzett velük.. Ő ilyen ez volt a sorsa és a mai napig talán egy aprócskát változott.*- Bocsánat közben kicsit elgondolkodtam.*Néz a lányra és megrázza a fejét. Ha mélyen elgondolkozik akkor a szemei elkezdenek rángatózni. Legalábbis a balszeme. Ezt láthatja a lány.*


    _________________
    Folyamatban...

    Castin Noyers kiszámíthatatlan vámpírja, Catherina Williams ikertestvére
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Vendég on Csüt. Nov. 01, 2012 8:53 pm

    *A szabadkozásos jelzésre végre abba hagyja a bocsánatkéréseket, és a kíváncsiskodásból is igyekszik lejjebb adni amikor a tanár visszakérdez. Megtorpan, és belenéz a férfi szemeibe. Nem vörös, mint ahogy tudja, hogy elvileg a vámpírok szeme a vérivástól vörösek. ~Ó én hülye! Ennél pontosabban minek is fogalmaztak volna?~ A VÉRIVÁSTÓL vörös! Szóval ha nem vért iszik, akkor ... és a kontroll? Arról meg azt írták, hogy amelyik vámpír vérivó, az agresszív. Szóval itt is a vérivás a lényeg, tehát ha nem piros a szeme, nincs gáz? Na ezen alaposan leblokkol egy pillanatra, majd válaszol, kihúzva magát, büszkén, és egyenesen a tanár szemeibe nézve. Nem, nem felel, nem is úgy áll hozzá. Ez amolyan büszkeségből fakadó testtartás nála.* - Nos, mivel ön itt van, ez jó következtetési alap. Ha itt van, nyilván azért lehet itt mert bizonyította, hogy semmi szín alatt nem bántana egyetlen diákot sem. A szemei nem pirosak, tehát valószínűleg vagy nem éhes, vagy a vegyes táplálkozásnak köszönhető, ami segíti is a kontrollképességének fenntartását. Ami pedig azt illeti, hogy én mit hiszek vagy tartok az egészről, csak azt tudom mondani, hogy helytelen és hiányos tudásomat szeretném kiegészíteni. Ezért is zúdultam úgyond a tanár úrra. Engem minden érdekel, ami tudás. És ha ehhez egy ilyen érdekes iskolában kell tanulnom, hát akkor azt mondom hogy örülök, hogy önnel is találkozhattam. *Fejezi be a válaszadást, és jelzi a Professzornak, hogy felőle sétálhatnak az Úrnő lakosztálya felé, szívesen elkíséri. Ami pedig a rángatózást illeti, érzékelte, de igyekszik nem törődni vele, miután kapott egy elnézést kérő megjegyzést hogy elkalandozott a gondolataiban a tanár. Reménykedik hogy attól még hallotta és fel is fogta amit mondott/válaszolt neki. De ha mégsem, szívesen elismétli, ha ezzel még többet megtudhat erről a vámpírságról. Azt már mindenesetre tudja, hogy ha elmereng a férfi, rángatózik a szeme. Ez még fontos lehet. És mint minden infó, ki tudja valójában mikor lehet hasznos ugye.*

    // Fagy //
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Szomb. Feb. 09, 2013 9:17 pm

    *Patric a gondolataiba mélyedve ücsörög a földszinti folyosó egyik padján. Arcát a kezébe temeti, tartása görnyedt. Már napok óta nem bírja kiverni a fejéből a születésnapi jelenetet. De hogy az olvasó is megértse, miről is van szó, térjünk vissza pár nappal korábbra, február hatodikára. Patric ezen a napon töltötte a húszat, és noha nem szabadott volna tudnia a dologról, de Kamen már nagyon régóta tervezte, hogy mit fognak csinálni Pat következő születésnapján. Jóvá akarta tenni az összeveszésüket, hogy nem hitt benne eléggé, legalábbis Andrew ezt mondta anno. Nos, nyilvánvalóan a dolog elhalasztásra került, de a fiatal férfi úgy gondolta, ez nem fogja különösebben megviselni a bolgárt. Hát... Tévedett. Késő este volt, már mindenki aludt, kivéve Pat, akinek valahogy nem jött álom a szemére. Hiába, neki is hiányzott, hogy valaki felköszöntse, ráadásul utálta, hogy mind Jess mind Kam viselkedésén látszott a levertség, hogy nincs itt, akit ünnepelnének. Valamikor hajnali kettő körül motoszkálást hallott az egyik ágynál, és a holdfényben sikerült kiszúrnia, hogy Kamen lóg ki éppen a hálóból. Mivel gyanús volt a dolog, és nem tudta megzabolázni a kíváncsiságát, úgy döntött, utána szökik, hogy kiderítse, mégis hová megy. Nem kellett messzire mennie: ahogyan kinyitotta az ajtót, meglátta az egyik ablakpárkányban kuporgó félvért. Már éppen meg akarta kérdezni, hogy mégis minek jött ki, amikor halk szipogás ütötte meg a fülét. Jobban megnézve a fiú összegömbölyödve ringatta magát a kis ülésen, a válla finoman rázkódott, és időnként levegőért kellett kapnia. Összeszorult a szíve. Egyértelmű volt, hogy Kamen őt gyászolja, és ennyire még sosem vágyott rá, hogy odaléphessen hozzá, megmondhassa, hogy itt van, hogy ő az, hogy hagyja abba ezt a depressziózást és szedje össze magát, mert minden rendben. Él. Visszajött. Ehelyett csak visszakúszott az ágyához, és folytatta az ébren töprengést. Most pedig, három nappal később még mindig összegörnyedve ül egy padon és nem bírja kiverni a fejéből, hogy mennyire gyászolják a barátai, ő pedig itt van, és arra kényszerítik, hogy segítsen tönkretenni egyiküket. Nem tud mihez kezdeni a helyzettel, és nem tudja, meddig tart még, hogy Lucifer megtörje. Persze valahol mélyen nagyon jól tudja, hogy őt lehetetlen megtörni, sosem fogja megadni magát, minden szenvedést képes lesz túlélni, attól függetlenül, hogy az fizikai vagy szellemi. Mert ő egyszerűen ilyen, és mert rá van kényszerítve. Nem adhatja fel, nem hagyhatja cserben őket, harcolnia kell azért,hogy egyszer visszatérhessen... A lényeg tehát, hogy összegörnyedve ül az egyik padon, arca a tenyerei között, ő maga pedig mélyen elmerült fájdalmas gondolataiban.*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Szomb. Feb. 09, 2013 9:32 pm

    *Bizony, a Fyron Akadémia pár órával ezelőtt gazdagodott egy Abigaillel is, egy elég rossz hangulatban levő, morcos Abigaillel. Szó szerint ide kellett menekülnie, ugyanis ma délelőtt még azt hitte, meg fog halni. Látta, ahogy az anyja a szívébe fúródó golyó felé kap, majd kétségbeesett tekintetét az övébe fúrva térdre rogy a koszos sikátor betonján. Aztán összeesett, a fegyver csöve pedig a lány felé fordult, de ekkor valaki félrerántotta, így csak a vállát érte a lövés. Aztán ide hozták. Sosem szerette az anyját úgy igazán, éppen ezért képtelen megmagyarázni, hogy miért érzi magát most mégis olyan elmondhatatlanul... üresnek. Magányosnak. Sosem állt hozzá közelebb, mint bármelyik barátjához, pedig azt hitte. Mégis összeszorul a szíve, ha belegondol, hogy sosem láthatja többé. A magánhelikopterben, amiben hozták, még sírt is - őszintén. Talán most először az életében. És most mi történik? Egy teljesen idegen helyen van, teljesen egyedül, tudva, hogy bármikor rátalálhatnak, és megölhetik. Az egész élete romokban hever. Többé nem ugyan az, aki volt. A cuccait már lepakolta a hálójában, most a folyosókon sétál, eléggé levert ábrázattal. A bal keze fel van kötve, valamint a homlokán is húzódik egy csúnya vágás. Farmert visel kivágott ujjatlannal és egy magassarkú csizmával. Nem, az öltözékéből még most sem adott alább. Ahogy a folyosón sétálgat, teljesen reményveszetten, meglát egy fiút, aki láthatóan nincsen nála jobb állapotban. Így hát, kérdezés nélkül leül mellé a padra, s pár másodperc szünet után megszólal.* - Itt mindenki ilyen búvalb***ott, vagy csak front van? *Kérdi, a szemközti falra szögezve tekintetét, bár a sötét folyosón nem sok minden mást láthat.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Szomb. Feb. 09, 2013 9:53 pm

    *Elsőre csak egyszerűen érzékeli, hogy valaki közeledik, de jelenleg valahogy nem tudja érdekelni, még akkor sem tudná, ha maga Lucifer csámborogna a Fyron folyosóján - más kérdés, hogy lehet hogy fog, de mindegy -, úgyhogy nem zavartatja magát még akkor sem, amikor Abigail leül mellé. Amikor aztán a lány megszólal, érzi, hogy valahonnan nagyon ismerős a hang, így fáradtan leengedi a kezét és a másikra néz, mire kisebb sokkot kap. Amin persze a felette uralkodó erő egyből átlendíti, de mégis: mellette bizony az ül, akit logikusan már el is kellett volna felejtenie, de ahogyan ránéz, pontosan tudja, hogy ő ismeri ezt a lányt, és még azt is, hogy honnan. Mégis, a már elég jól ismert kényszerítő erő a meglepett tekintet és felkiáltás helyet csak egy fáradt mosolyt enged neki.* - Valahol a kettő között. Úgy fele arányban mindenki az, a másik fele meg a front miatt *válaszol. Aztán jobban szemügyre veszi Abbyt, és noha úgy tűnik, hogy éppen amolyan első pillantás módon figyeli meg, hogy mégis kivel hozta össze a sors, ő valójában azon gondolkozik, hogy vajon mennyit változhatott a másik. Mert hogy ő sokat, az biztos. Persze ennél a gondolatnál megint összeszorul a gyomra: a lány nem fogja őt felismerni. Utálja ezt az érzést, szinte kimondhatatlanul, mert hát nem igazán szokott hozzá az ilyesmihez. Depresszió... Eddig a távolból ismerte ezt a fogalmat, most pedig minden erejével ez ellen harcol. Csodás. Őszintén szólva annyira nem vágyott a közelebbi ismeretségre.* - Szóval... Te honnan keveredtél ide? Emlékeim szerint még nem találkoztunk. Mondjuk nem sokat járok ki *mondja, ismét kezdve idegessé válni, hogy valaki más adja a szájába a szavakat.*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Szomb. Feb. 09, 2013 10:10 pm

    *Abigail persze semmit sem vesz észre a fiú belső harcából, hiszen hogyan is tudna? Maga a Sátán tartja Patricet a kezei között, és ő nem engedi, hogy Abby, vagy bárki más megtudja, hogy ki rejtőzik a testben. Így hát csak vár a válaszra, miközben a folyosó falát pásztázza, hátát a hideg falnak döntve. Persze, ha Patric a valódi testében lenne, felismerné. Igazából, bár magának sem vallja be szívesen, szokott rá gondolni, amióta elment abból az iskolából. Ritkán, nagyon ritkán, de szokott. Néha csak úgy, mindenféle indok nélkül eszébe jut, gyakrabban, mint a többi ember, akivel ott ismerkedett meg. Így viszont... Nem tud semmit, abban a hitben van, hogy egy teljesen idegen mellett ücsörög.* - Remek. Szóval össze vagyok zárva egy rakás idiótával. *Csóválja a fejét, miközben kissé megigazítja a felkötött kezét, ami már kezd zsibbadni az egyhelyben levéstől.* - Aha, hát, ma jöttem. Csak pár órája. Hosszú sztori, és hidd el, nem akarod hallani. A lényeg, hogy nem önszántamból. *Von vállat, mire felszisszen és halkan káromkodik egyet. Semmi kedve rögtön az ispotályban kezdeni, de úgy néz ki, lassan át fog ázni a kötése.* - De úgy néz ki, egy darabig nem fogok innen kiszabadulni. Szép kilátások. Komolyan, olyan ez, mint valami bolondok háza. *Sóhajt egyet, kissé megvető hangsúllyal ejtve ki a szavakat. Nincsen jó véleménnyel az iskoláról, a diákokról, meg amúgy semmiről sem. Jó, az tény, hogy a bentlakásos iskolákat eleve utálja. Az elsőbe sem önszántából került.* - És te, hogyan keveredtél erre a helyre?


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Szomb. Feb. 09, 2013 10:38 pm

    - Valami olyasmi *nevet fel Abby szavaira. Oké, ezt tényleg nehéz lett volna megállni, pláne tekintve, hogy tényleg milyen alakok vannak itt. Többek között persze. Előfordul néhány normálisabb egyed is, mint mondjuk Andrew - bár Pat száz százalékig biztos benne, hogy azzal a sráccal van valami nagyon nagy gáz, amit eltitkol mindenki elől -, meg Wallace, de vannak olyan hibbantak is, mint mondjuk Henrik vagy Jessica. Meg azok a félig normális félig őrült alakok mint mondjuk Giselle vagy Fredrik.* - Annyira azért nem vészes a helyzet, meg lehet találni a társaságot *von végül vállat. Nos, neki mondjuk mindig mindenhol sikerült találni magának valakit, akivel foglalkozhat, szóval...* - Értem *biccent a lány szavaira. Még egy kényszerített/menekült. A karján lévő kötésből ítélve inkább menekült. Azokból mondjuk már eléggé sok van errefelé... Egyszer majd összefognak az üldözőik és leigázzák az egész szigetet, ez szinte száz százalék. De hogy egyébként is miért éppen Fair Isle-ön keresi a menekvést mindenki, azt a mai napig nem teljesen érti, bár kezdenek világosodni számára a dolgok, de... Hát, sokat kell még tanulnia.* - Ezt csak akkor állíthatod, ha magad is bolond vagy *jegyzi meg a bolondok házára.* - Máskülönben nem ragadnál itt. Egyébként annyira nem vészes, ha hozzászoksz *teszi még hozzá. Aztán arra, hogy ő hogy keveredett ide, vállat von.* - Szintén egy hosszú történet. A lényege, hogy a város széléről szedtek össze elég pocsék állapotban. Szerencsémre egy jótét lelket fogtam ki ~ Ó, hogy én hogy gyűlöllek, Lucifer ~, aki aztán úgy döntött, fizeti nekem a tandíjat *foglalja össze a lényeget dióhéjban, miközben gyűlöli az egész világot. De csak szép csendben.* - Annak nem kéne orvosi ellátás? *pillant közben a másik karjára.*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Szomb. Feb. 09, 2013 11:00 pm

    *Na igen, valószínűleg előfordul itt sok normálisabb lény is, de Abby egyelőre túlzottan el van foglalva a maga nyomorúságával ahhoz, hogy velük törődjön. Szóval, marad az önkínzás. Ami már megszokott nála, általában túlzottan el van foglalva saját magával, hogy bárki mást észrevegyen.* - Azért bemutathatnál nekik. *Sóhajt ismét.* - Eddig csak hülyékkel találkoztam. Vagy deprezzsiósokkal. *Vet a fiúra egy oldalpillantást. Nem fogja firtatni, hogy a másiknak mi a baja, de valahogy olyan fura érzése támadt most hirtelen. Mintha... mintha... Nem, képtelen megfogalmazni. Csak valami rossz érzés. Nagyon rossz. De nem törődik vele, betudja az alapvetően rossz hangulatának.* - Nos, nem mondom, hogy nem vagyok az. *Von vállat, de nem mosolyog. Valahogy sejti, hogy az elmeállapotának igen rendesen betett az elmúlt egy év, meg pláne a mai nap, de nem fog segítséget kérni, egyrészt, mert sohasem tette, másrészt pedig, mert úgy érzi, nem sok ideje van már hátra. Talán jól is van ez így. Mostanában egyre több olyan gondolata támad, hogy ő csak terhére van a környezetének, meg amúgy is, senkinek sem hiányozni - de aztán hamar elhessegeti őket, ahogyan most is.* - Hát, remélem. Amúgy meg az itt ragadás nem rajtam múlik. *Vonja meg ezúttal csak az ép vállát.* - Aha, értem. Hát, az tény, hogy annál még ez is jobb. Gondolom. *Pillant ismét a srácra. Nem, valami határozottan nem stimmel vele.* - Áh, nem vészes. *Pillant a kötésre, ami azonban elég vészes állapotban van már, ugyanis lassan kezd átázni. Abby ismét káromkodik egy sort.* - Ráér még. Egyelőre jó nekem itt. *Azt már nem teszi hozzá, hogy ha felkelne, valószínűleg azonnal összeesne a hirtelen rájött szédüléstől. Inkább megvárja, amíg a srác elmegy valahova és aztán elmászik az ispotályig egyedül, anélkül, hogy bárki előtt is leégetné magát.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Patric J. Morgan
    Patric J. Morgan
    .::Külhoni karakter::.
    .::Külhoni karakter::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Patric J. Morgan on Szomb. Feb. 09, 2013 11:29 pm

    - Meglesz *biccent. Vágyik rá, hogy sikerüljön így is valami normális kapcsolatot kialakítani Abby-vel, mert tényleg kedvelte a csajt - és ez azért nála viszonylag ritka -, szóval próbál valamit kialakítani. Segíteni a csajnak, anélkül, hogy ténylegesen segítene.* - Rossz felé keresgélsz *von vállat. Amúgy meg ja. Depressziós. Ez van. Szívás. Őszintén szólva komolyan nem tud mit kezdeni vele, ő igyekszik normálisan átvészelni ezt az egészet, de hát azért akkora nyomással, ami van rajta, még szerencse, hogy nem őrült bele eddig ebbe az egész hülyeségbe. A lány válasza meglepi, majd szusszant egyet, és vállat von.* - Ne aggódj, én sem. *Ezt jobb nem is firtatni, végül is az előző gondolatmenete nagyjából megmagyarázza, hogy miért gondolja így. Ki tudja, meddig bírja... Ő maga sem ismeri a korlátait. Most még persze nem tudja, de viszonylag hamar meg fogja érteni, hogy azért, mert nem is nagyon vannak neki. Volt valami igazsága abban, amit élete egyetlen naplóbejegyzésében írt, van benne valami, ami megkülönbözteti másoktól. De jobb, ha visszatérünk a jelenbe, ahol Daquan a legkevésbé sincs tisztában azzal, hogy ő bármiben is különleges lenne. Ez után ugye pár szóban vázolja, hogy mégis hogyan került ide, és közben Patric utálja egy sort Lucifert, majd rátérnek a lány sebére.* - Aha, látom *válaszol szarkasztikusan a lassan átázó kötést figyelve. Aztán mikor a démon azt mondja, hogy neki jó itt, már villan is az eszébe egy ötlet.* - Hát jó, végül is te tudod. Én mondjuk most mindenképpen be kell menjek, már napok óta szörnyen rosszul alszok, úgyhogy kérek egy altatót. És mivel utálok egyedül keringeni ebben a hatalmas kastélyban, és neked is arra van dolgod, gondoltam csatlakozhatnál *von vállat. Nos, végül is igaz, hogy nem tud aludni, és nem fog rosszul jönni az altató, az biztos... Ráadásul ha minden jól megy, ez nem úgy fog kijönni, mintha ő segíteni próbálna Abbyn, így talán a lány büszkesége is el fogja bírni a dolgot. Ha meg nem jön vele, akkor meg az ő baja, majd a maga kárán megtanulja a leckét, ő minden esetre most már mindenképp benéz az ispotályba és szerez magának egy üvegcse altatót. És remélhetőleg ma éjjel már képes lesz kipihenni magát...*


    _________________
    Hosszú úton halad, és még mindig nem látja a végét... Csak annyit tud, hogy igyekszik egyszerre szolgálni minden oldalt, próbálja valahogy úgy lavírozni az életét, hogy sehol ne okozzon károkat, ahol nem szeretne. A gond csak az, hogy a sarkában lihegő ördög ezt nagyon megnehezíti...

    Rebecca Taylor udvarias bérgyilkosa
    Abigail C. Rainheart
    Abigail C. Rainheart
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Abigail C. Rainheart on Szomb. Feb. 09, 2013 11:45 pm

    *Nos, ő semmit sem sejt a fiú terveiről, de egyelőre szimpatikusnak találja, leszámítva ezt a megmagyarázhatatlan, fura érzését. Talán azért érzi, mert démon, és ösztönösen megérzi az ura jelenlétét? Lehet, de lassan sikerül elhessegetnie az érzést, mert arra fogta, hogy csupán rossz napja van. Ami tény.* - Még nem igen keresgéltem. Ők találtak rám. *Nevet fel halkan.* - Bár ahogy téged nézlek, neked sem leányálom ez az egész. *Fut végig a tekintete a fiún ismét. Na igen, a búval**szott a legjobb kifejezés rá, ez tény. Még ha tudná, hogy mitől ilyen! Akkor nem célozgatna. Aztán szóbakerül a sebe, és Abby szédülése pedig kezd egyre erősebb lenni, így a lány nekihajtja a fejét a hideg falnak. Elég sápadt, és a kötés is teljesen átázott már.* - Semmiség, tényleg. *Abby meg a fájdalomküszöbe... Azt is utálja, ha letörik a körme, nem csoda, hogy majdnem elájul, hiszen egy golyó repült keresztül a vállán, egyenesen bele a csontjába. Aztán a fiú szavaira lassan oldalra pillant, majd végül bólint, belátva, hogy egyedül úgysem jutna messzire.* - Hát, oké, végülis ha arra mész... *Sóhajt, majd ha a fiú elindul, lassan feláll.. és azzal a lendülettel el is esik, ha Daquan nem fogja meg.* - Oké, oké... Megvagyok. *Mondja halkan, látszólag nem sok hiányzik neki, hogy elájuljon, így a fiú segítsége nélkül bajosan jutna el az ispotályig.* - Bocsi. Azt hittem, jobb ellátást kaptam. Ez az idióta még egy golyót sem bír normálisan kiszedni! *Morogja magában, ha elindultak.* - Még be sem mutatkoztam... Abigail vagyok. Vagyis Abby. Rainheart. *Motyogja, miközben folyamatosan arra koncentrál, hogy ne rókázza össze a folyamatosan körülöttük keringő folyosót. Úgy tűnik, az első éjszakáját az ispotályban fogja tölteni... Mázlista, ha nem kapott vérmérgezést.*


    _________________
    Abby, bár első látásra egészen egyértelműen besorolható a hisztis, nagyképű, hiú plázacicák közé, ha veszed a fáradságot, és csak egy egészen kicsit megismered, rájöhetsz, hogy ez nem egészen így van. Kissé elkényeztetett, és ennél fogva nagyképű, az tény, de sosem volt egy naiv, szűk látókörű kislány. Bonyolult életet tudhat maga mögött: szerelmi bájital hatása alatt fogant, született és nőtt föl, majd miután a dolgok nem úgy mentek, ahogy kellett volna, az anyja második pasija kidobta a házból. Azonban nem maradt távol sokáig, hiszen a pasas halála után az anyja révén belekeveredett a londoni bandaháborúkba, aminek végül az anyja halála lett a vége - s az, hogy Abigailnek a világ végére kellett menekülnie gyilkos szándékú üldözői elől.

    Jesmon Helar ravasz démonlánykája.  
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Vas. Feb. 17, 2013 10:33 pm

    - Persze *bólogat arra, hogy ismeri-e, és izgatottan hallgatja a nőt. Persze... Vannak a dolognak hátulütői, de végül is azokat ki lehet kerülni. Ahogyan Loras lelkes szavait és kipirult arcát figyeli, nem bírja ki, hogy ne mosolyodjon el, azonban valahol a saját érzései is igyekeznek felkelteni a figyelmét, az ő... Az ő érzései és kész. Csak azért sem hajlandó gondolni arra a szóra. Enyhén struccmódra viselkedik... Na, mindegy. Végül is az ő baja. Végül halványan elmosolyodik, és megragadja Loras kezét.* - Először azt kellene kiderítened, hogy ő mit gondol veled kapcsolatban. Egyébként pedig természetesen működhet. Ha jól csinálod, a szerelem bárhogyan működhet *nevet fel halkan. Ez a része végül is mindig is megvolt, sőt, ő még azt is felismerte, mikor nem csinálta jól, és azt a kapcsolatot a megfelelő ponton abba is hagyta. Hogy miért ért hozzá ennyire, azt meg ő sem igazán tudja, de mindegy.* - Szóval van bármi fogalmad róla, hogy ő mit gondol rólad? Esetleg adta valami jelét, hogy te is érdekled őt? *kíváncsiskodik tovább.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Loras M. Merlioth
    Loras M. Merlioth
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Loras M. Merlioth on Vas. Feb. 17, 2013 10:52 pm

    * Örömmel hallja, hogy a másik tudja kiről van szó és, hogy úgy néz ki tud neki segíteni tovább lépni. Aztán végig hallgatja, tanártársát és hát amit a másik mondd annak nagyon megörül és a kérdések hallatán egyből el is kezd mesélni, hogy miket csinált eddig Sayon.* - Hát voltak alkalmak amikor azt hittem már, hogy lesz valami mert olyan volt a helyzet. Egyszer például találkoztunk a társalgóban és a zeneteremből egy keringő hallatszott. Ő pedig felkért táncolni csak úgy semmiféle előjel nélkül. Aztán a keringő közben egyre közelebb húzott magához közelebb és közelebb aztán vége lett a zenének megpördített aztán megköszönte a táncot. Aztán másik alkalommal bár senki nem tudta, hogy mikor van a névnapom, de ő aznap amikor összetalálkoztunk a folyosón adott egy doboz csokit, én megkérdeztem, hogy ezt miért kaptam, ő pedig azt mondta, hogy mert ma van a tanárnő névnapja és mielőtt megkérdezhettem volna, hogy honnan tudja elviharzott. Aztán volt egy hosszú beszélgetésünk a lugasban és ott megint táncoltunk egy jó nagy adagot. De megint csak az volt mint a társalgóban. Ezek alapján mit gondolsz a dologról? *kérdezi meg a végén.*


    _________________
    Lord Sayon Merlioth íjász tanár karaktere. Emellett az előbb említett úr jegyese.

    Ajánlott tartalom

    Földszinti folyosó  Empty Re: Földszinti folyosó

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Szer. Feb. 19, 2020 12:26 pm