Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Jesmon Helar lakosztálya

    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Szomb. Nov. 03, 2012 8:41 pm

    Az ajtón belépve, melyen apró, ezüst betűkkel a Jesmon Helar név, valamint az Erethon házvezető-helyettes szavak díszelegnek, először is egy egyszerű, tágas szobában találhatod magad. Szemben az ajtóval egy hatalmas, szépen faragott íróasztal található, rajta takaros rendben iratok sorakoznak és néhány könyv. Az asztal mögött egy, szinte az egész falat kitöltő ablak található, fekete függönyökkel, amit ritkán tart behúzva a szoba használója. Az íróasztal mellett, a sarokban egy gyönyörű versenyzongora áll, még egy hozzá nem értő is azonnal megmondaná, hogy nagyon sokat érhet. A helyiség két oldalán könyvespolcok sorakoznak, amelyek tele vannak könyvekkel: ha szemügyre veszed őket, találhatsz közöttük újakat és régieket, szépirodalmat és szakkönyveket a világ szinte összes nyelvén, a holt illetve faji nyelveket is beleértve. Az ajtó és az íróasztal között nagy fekete, cikornyás mintákkal díszített szőnyeg terül el. Ez, és a bútorok valamint a függöny sötét színe elég komor hangulatot kölcsönöz a szobának, amit furcsán ellensúlyoz a hatalmas, birtokra néző ablak és a falon függő, híres alkotóktól származó tájképek. A szőnyegen amúgy található még egy-egy négyszemélyes bőrkanapé, amelyek merőlegesek az íróasztalra, s közöttük egy kis üvegtetejű dohányzóasztal áll.

    Az íróasztal mellett, két könyvespolc között egy másik ajtó húzódik, ami egy apró hálószobába vezet. A bútorzat stílusa hasonló: a padlót sötét parketta borítja, a szinte az egész helyet elfoglaló franciaágy ugyanabból a fából készült, mint a kinti bútorok, tetejét fekete ágytakaró fedi. Ablak itt is található, bár kisebb, a függöny anyaga hasonló a kintiéhez. Az ágyon kívül csak egy kis ruhásszekrény található a szobában, ami szintén ugyanabból az anyagból készült, mint a bútorzat többi része. Ebből a szobából nyílik a fürdőszoba is, mely szintén nem túl tágas, s hasonló ízléssel van berendezve.


    A hozzászólást Jesmon Helar összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jan. 20, 2013 2:33 pm-kor.


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Vas. Jan. 20, 2013 2:29 pm

    *A beleegyezésre és a mosolyra ő sem bírja megállni, elmosolyodik, ezúttal kicsit szélesebben a szokásosnál. Aztán, amikor Rebecca megfogja a kezét, először le, az összekulcsolódó kezeikre, majd Rebeccára pillant. Nem, nem igazán szokta meg a fizikai érintkezést, sőt, nagyon ritkán kerül kontaktusba másokkal, de ez most valahogy nem zavarja. Nem próbálja meg elhúzni a kezét, éppen ellenkezőleg, talán még kicsit meg is szorítja a másikét, mielőtt az elhúzná. Ő nem kapja el a tekintetét a nőről, éppen ellenkezőleg. Próbálja kitalálni, hogy az mire gondol, miért jött zavarba, s hogy ez a mozdulat mit is jelentett valójában. Azonban a tudománya itt úgy tűnik, kudarcot készül vallani, mivel képtelen rájönni. Így hát úgy tesz, mintha ez az egész teljesen természetes lenne - holott látja, hogy mennyire nem az. Rajta amúgy nem igazán látszott a zavar, hiszen már elég jól megtanulta elrejteni az érzelmeit, még a legváratlanabb esetekben is. Így hát, amikor válaszol a kérdésre, akkor sem tűnhet fel, hogy pár másodperce milyen gondolatok cikáztak a fejében.* - Akár indulhatunk is. Én már itt voltam egy ideje. *Mosolyodik el ismét, majd ha a másiknak sincs ellenvetése, elindul lefelé a szirtről. Mivel elég csúszós és meredek az út, felajánlja Rebeccának, hogy kapaszkodjon belé, s ha az elfogadja, a kezét nyújtva bele karol. Az úton nem sokat szól, csak a szokásos sablon témákról beszél, mint az iskola, a tanítás, a diákok, az órák... Mégis, olyan gyorsan telik el az út, mintha valaki felgyorsította volna az időt a többszörösére. A kastélyba érve végül elengedi a nőt, s immár szótlanul indul a szobája felé. Ha odaér, előreengedi Rebeccát, az ajtót pedig egy apró intéssel nyitja ki. A szobában amúgy a szokásos rend uralkodik, csupán az íróasztalon található néhány könyv és papír rendezetlenül. Jesmon is belép a szobába, s a két kanapé felé int, amik az íróasztalra merőlegesen találhatóak, szemben egymással, köztük egy kis, üveg tetejű asztalkával. Ezek is a zongorával együtt érkeztek.* - Pakolj csak le nyugodtan. Hozhatok valamit inni? *Kérdezi, miközben a kanapéra teríti a saját kabátját, majd ismét a nő felé fordul.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Vas. Jan. 20, 2013 2:57 pm

    - Rendben *mosolyodik el ismét, majd immár kevésbé zavarba jőve karol bele Jesmonba, ahogyan lefelé haladnak a hegyről. A következő percek nagyon gyorsan elrepülnek, ahogyan a kastély felé sétáltak, de őszintén szólva neki már korábban is feltűnt, hogy amikor a férfivel beszélget, valahogy mintha kiszökne a kezei közül az idő, egyáltalán nem érzékeli, hogy mennyi időn keresztül beszélgetnek. Ezért hát amikor odaérnek a kastélyhoz, igen meglepetten veszi észre, hogy máris visszaértek: egyedül jóval hosszabb volt az út. El is engedi Jesmont, de továbbra is mellette sétálva megy fel a toronyba. Ott aztán hirtelen egy kis izgatottság fogja el, elvégre most teszi be először a lábát ebbe a helyiségbe. Odabent azonnal kíváncsian körbenéz, majd amikor a férfi megszólal rámosolyog.* - Köszi. Hova tegyem a holmimat? *kérdezi, miközben nekiáll levenni a csizmáját. Nem akarja összevizezni a férfi egész szobáját, meg egyébként is kényelmetlen, egy kicsit még át is ázott.* - Egy csésze teát elfogadnék *biccent a kérdésre, majd leveszi a kabátját is, ezzel felfedve az éppen viselt sötétbarna blúzát. Miután ezzel megvan, mindent letesz a megnevezett helyre, majd leül a kanapéra, és hátradőlve elkezdi komolyabban felmérni a helyet. Határozottan tetszik neki, noha elég sötét, de őt most ez sem zavarja. Részben azért is, mert itt jó meleg van, ami azért az után, hogy mielőtt Jesmonnal találkozott, órákat bóklászott odakint, jól esik neki. Szóval csak ücsörög, halkan dúdol valamit, és közben érdeklődve nézelődik a szobában, a teájára várva.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Vas. Jan. 20, 2013 3:29 pm

    *Na igen, ő is valahogy hasonlóképpen érez, és nem ez az első eset. Azt is észrevette már, hogy ha a nap folyamán nem találkozik Rebeccával és nem beszélnek legalább pár szót, úgy érzi, nem volt teljes a napja, valami hiányzott. Ahogy belépnek a szobába, Jesmon válaszul az ajtó mellett található ruhafogasra mutat.* - Vagy a kanapéra. Nem muszáj levenned, úgyis ideje lenne már takarítani. *Pillant körbe a szobában, ahol amúgy nem valami nagy a kosz, sőt, egy árva porcicát sem látni. Rendmániás ősdémon, hmm? Ő amúgy nem veszi le a cipőjét, bár fura módon nem hagy maga után semmi nyomot, mintha évek óta nem látott volna semmi vizeset vagy sárosat az a cipő. A teára bólint, majd az íróasztalához lépve elővesz a szekrényből két csészét meg egy teáskannát, amivel belép a szobájába, s alig fél perc múlva már forró teával töltve hozza vissza. Aztán ráteszi a tálcára a tejjel, cukorral együtt, és az asztalkára rakja, majd leül Rebeccával szemben. Amúgy a kanapéról, bár az asztal kitakar egy kis részt, remek kilátás nyílik a birtokra a hatalmas ablakok által.* - Még nem tudtam teljesen berendezni, a kanapék és a zongora is most érkeztek. Szeretnék például egy kandallót... *Pillant körbe a szobában, mintha azt keresné, hogy hova építhetné be.* - Ezt most biztosan úgy hangzott, mintha a luxushoz szoktam volna. *Neveti el magát, ismét a nőre pillantva.* - Pedig nem. Igazából sosem volt egy olyan hely, ahol ennyit tartózkodtam folyamatosan. Talán ezért is van, hogy ilyen lassan megy a berendezés. Nem tudok hozzászokni a gondolathoz, hogy itt fogok maradni. De ha már maradok... Akkor jobb minél kellemesebbé tenni. *Von végül vállat, majd önt magának egy kis teát és tejet. Úgy tűnik, kezd beszédesebbé válni. Egy darabig csak iszogatja a teáját, miközben beszélgetnek, azonban ha ezzel végzett, leteszi a csészét és a zongorához sétálva leül mögé, majd végigsimít a billentyűkön, s elkezdi játszani a Holdfény szonátát - az egyik kedvence, így pontosan tudja, hogy nem felejtette el. Tényleg szépen játszik, olyan, mintha a dal alatt eggyé válna a zongorával. Ha végzett, szépen kitartja az utolsó hangot, majd ha már teljesen kicsengett, a nőre pillant.* - Mit szeretnél énekelni? Majd kísérlek.

    //Fagy.//


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Vas. Jan. 20, 2013 6:15 pm

    - Á, be is ázott, jobb, ha leveszem *legyint.* - Meg egyébként is, kényelmetlen, nem szeretek bent csizmában mászkálni *mosolyog Jesmonra. Aztán ugye lepakol, majd lehuppan a kanapéra, és érdeklődve nézelődni kezd, mialatt a férfi előkészíti a teát. Amikor aztán az megérkezik, tölt magának, és a másikra pillant.* - Önthetek? *kérdezi mosolyogva, majd ha a válasz igen, óvatosan tölt a férfinek is, amíg amaz meg nem állítja. Ez után a kannát letéve a maga csészéjébe tesz még egy kis tejet és cukrot is, majd hátradőlve iszogatni kezdi.* - Ó, egy kandalló elragadó lenne *mosolyodik el Jesmon szavaira, és ő is körbenéz a szobában. Elképzeli, ahogyan a narancsos lángok kellemes fénnyel öntik el a sötét bútorokat, és ez egy újabb mosolyt csal az arcára. Kimondottan elragadó.* - Egy kicsit *kuncog, majd elkomolyodva hallgatja Jesmon szavait. Végül gyengéden rámosolyog.* - Hasonlóképpen érzek. Kicsit furcsa belegondolni, hogy itt most tényleg maradni akarok, amíg csak lehetséges, mert az elmúlt hosszú hosszú évek alatt mindig tudtam, hogy a helyzet csak átmeneti, vagy nagyon hamar kiderült, hogy az. Ez a hely azonban... Szeretném, ha az Akadémia az otthonommá válhatna *mosolyodik el. Igencsak boldog lenne, ha itt most tényleg tudna maradni, és szeretne, mindenképpen szeretne. De persze ki tudja, mit hoz majd a jövő, lehetséges, hogy a végén ezt is itt kell hagynia... De most erre nem szeretne gondolni. Egyelőre úgy készül, hogy maradni fog, talán több száz éven keresztül is. A Fyron egy eléggé népszerű iskolának tűnik, így nem aggódik, hogy esetleg be kellene zárni a diákok hiánya miatt. Hogy neki hogy lesz szerencséje vele, azt pedig csak az idő döntheti el. Egyébként most ő is csak úgy ücsörög, és iszogat, néha a férfit, néha pedig annak lakosztályát nézegetve, mindig hozzászólva az aktuális témához. Most olyan... Olyan jó így. Kellemes és békés.* ~ Tényleg csak a kandalló hiányzik ~ *gondolja elmosolyodva. Egyébként nagyon jól szórakozik, akár minden egyes nap is megcsinálhatnák ezt, ő nem bánná. Nagyjából akkor végez, amikor Jesmon, így ő is leteszi a poharát, majd a zongora hangját hallgatva hátradől, és lehunyja a szemét. Arcán halvány, álmodozó mosoly jelenik meg. Miután a férfi végzett, egy pillanatig még így marad, majd a kérdés végén kinyitja a szemét, nyújtózik egymást és feláll.* - Ez gyönyörű volt, Jesmon *mosolyog a férfire, majd a kérdésre is válaszol.* Hát... Akkor legye a Come little children, és akkor megismered az egész dalt. Eldúdoljam előtte a dallamot, vagy megoldod? *kérdezi még, majd a választól függően vagy dúdolni, vagy egyből énekelni kezd. Tényleg nagyon szép hangja van, a lassú dalhoz pedig pláne nagyon jól illik.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Vas. Jan. 20, 2013 6:45 pm

    *A csizmás dologra végül csak bólint, szabad ország, meg szőnyeg is van, szóval teljesen mindegy. Amúgy fűtőtestet nem látni a szobában sehol, mégis kellemes, huszonkét fokos hőmérsékletű az egész. Oké, Jesmonról sok mindent lehet állítani, de azt nem, hogy nem használja ki a mágiabeli tudását. -ami azért van, valljuk be. Vehetjük ezt nagyképűségnek is, ahogy tetszik, de nem azért csinálja, hogy mások ezért többre tartsák. Egyszerűen praktikusság. A kérdésre bólint egyet.* - Igen, köszönöm. *Majd ha a nő eleget öntött, szól neki, hogy elég lesz, aztán kevergetni kezdi az italt a pohárban.* - Hát, akkor nem is halogatom sokáig. *Mosolyodik el a válaszra. Jesmonból kitelik, hogy már másnap megcsinálja. Lehet, hogy ki kell venni egy könyvespolcot, vagy... Nem, elég lesz, ha átrakja az ablak mellé, ott még van egy kis hely. Egy kicsit ki fogja takarni a kilátást, de nem lesz vészes. Aztán az otthonra és az Akadémiára terelődik a szó.* - Igen. Én is így vagyok vele. Valahogy... Túl sok minden köt ide ahhoz, hogy elmenjek. *Mondja, s egy pillanatra a nő szemébe néz, de nem úgy, ahogy eddig: valami meghatározhatatlan kifejezéssel a tekintetében. Persze ez sem tart sokáig, Jesmon hátradől, s belekortyol a teába. Aztán ugyebár beszélgetnek egy darabig, Jesmon pedig észre sem veszi, ahogy a percek száguldoznak. Már megint. Igen, nem lenne rossz, ha ezt mindennap megismételnék. Határozottan nem. Jesmon már nagyon régen találkozott olyannal, akivel ilyen jól, ilyen könnyen és őszintén el tudott volna beszélgetni. Rebecca előtt úgy érzi, hogy egy kicsit sem kell megjátszania magát, mert teljesen felesleges lenne. És nem is akarja. Aztán feláll, eljátssza Beethoven híres szonátáját, a dicséretre pedig elmosolyodik.* - Köszönöm. *Mondja, majd a kérdésre megrázza a fejét.* - Nem kell, menni fog. ~Megjegyeztem elsőre...~ *Majd odébb csúszik a zongoraszéken, hogy helyet csináljon Rebeccának, ha az le akar ülni. Ha leül, akkor valószínűleg a karjuk össze fog érni, és be kell vallani, ebbe Jesmon nem gondolt bele. Minden esetre nem látszik rajta semmiféle zavartság, csak mosolyogva pillant a nőre, hogy kezdheti. Ha pedig elkezdi, kísérni kezdi, mondhatni improvizálva gyárt a szép dallam alá egy bonyolult, de nem eltúlzott, halk kíséretet.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Vas. Jan. 20, 2013 7:29 pm

    *Jesmon tekintetét nem képes túl sokáig állni: ahogyan elkapja a szemét, bosszankodva érzi, hogy egy kissé kezd elpirulni, így belekortyol a teájába, erősen győzködve magát, hogy ne képzeljen bele többet a dologba, mint amennyi ténylegesen benne van.* ~ Több ezer éves ősdémon, több ezer éves ősdémon, több ezer éves ősdémon... ~ *skandálja a fejében, mintegy indokként, hogy miért nem kéne túlértelmeznie egy egyszerű pillantást. Ahogyan semlegesebb témákról kezdenek beszélgetni, lassan elmúlik a pír, és pár perccel később már ismét teljes nyugalommal néz a férfire. Aztán elfogy a tea, Jesmon zongorázik, Becca pedig teljesen elmerül a zenében. Végül feláll, és egy kérdéssel kezdi a dolgot, majd elmosolyodva leül a férfi mellé.* - Rendben. Tehát... *Kicsit megköszörüli a torkát, majd énekelni kezd, szinte fel sem fogva, hogy milyen közel ül a férfihez. Tekintetét végig a zongorán sikló ujjakon tartja, szinte teljesen elfeledkezik magáról. Ahogyan már korábban említettem: a zene remekül el tudja terelni a figyelmét minden másról. Végül aztán elénekli az utolsó hangokat is, és egy pillanatig még nem mozdul, majd felpillant, és csak ekkor veszi észre, hogy milyen közel is ül Jesmonhoz. Érzi, hogy megint felforrósodik az arca, a szíve kicsit hevesebben kezd verni, és valahogy kevés lesz az oxigén a tüdejében. Ezért hát zavartan lepillant, és az órájára nézve idegesen felnevet.* - Uram ég, hogy elrepült az idő! És még azt sem tudom, lesz-e órám holnap... Jobb lenne, ha most mennék *hadarja, és már fel is áll Jesmon mellől, felkapva a csizmáját, és piros arccal - igyekezve higgadtnak tűnni - nekiáll felhúzni.* - Jó társaságban mindig hihetetlenül elrepül az idő. Biztosan neked is van dolgod *mosolyog a férfire, de nem bír a szemébe nézni.* ~ Úgy viselkedek, mint egy lökött csitri ~ *gondolja lemondóan. Végül aztán a kabátjával a kezében megkockáztat még egy pillantást Jesmonra.* - Nagyon élveztem a ma délutánt... Remélem hamar megismételjük *mosolyog, de persze nem bírja leküzdeni a pirulását.* - Jó éjt, Jesmon *mondja még halkan, már nem is próbálva megküzdeni a zavarával, majd megpördül, és kisiet a szobából, hogy aztán ne legyen képes a tananyagra koncentrálni, mert azon tűnődik, hogy egész pontosan mit is érez - és örömmel állapítja meg, hogy szerelemnek azért nem nevezhető a dolog -, meg azon, hogy vajon mennyire csinált bolondot magából a férfi előtt...*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Vas. Jan. 20, 2013 8:07 pm

    *Nos, képzelhet bele akár többet, akár kevesebbet, egyre megy, hiszen még maga Jesmon sem tudja, hogy mennyi van a dologban. Igen, kedveli a nőt, igen, szimpatikusnak találja, és nagyon jól el tud vele beszélgetni. De vajon lesz-e ennél több? Vajon készen áll-e rá, hogy több legyen? Úgy néz ki, az még a jövő zenéje, de hogy mennyire távoli, az megint más kérdés. Minden esetre észreveszi a zavart, amitől az ő zavara is csak még jobban nő, a különbség annyi, hogy ő ilyen szinten elég jól el tudja rejteni az érzelmeit. Aztán van az a szint, amin már nem tudja, de ez már megint más kérdés. Szóval beszélgetnek, aztán zongorázik, majd Rebecca énekelni kezd, ő pedig egy darabig csak figyeli a billentyűkön száguldozó ujjait, majd lassan fel-felnézeget Rebeccára, figyeli az ajkait, ahogy énekel, a szemét, ahogy a zongorán játszó ujjait figyeli, a vörös fürtjeit... Majd véget ér a dal, s Rebecca is felpillant. Ahogy a nő elvörösödik, Jesmon ajkain halvány mosoly jelenik meg, s ahogy kezét lassan az ölébe húzza a billentyűkről, a nő szemébe néz, s nem mozdul meg, egészen addig, amíg az fel nem áll. Akkor ő is így tesz, s fél kezét a zongorára téve figyeli a sietős mozdulatokat. Nem szól semmit, csak áll ott szokásos magabiztos, egyenes tartásával, azonban amikor a nő megindul az ajtó felé, észbe kap s megmozdul.* - Várj, Rebecca... *Szólal meg végre, majd egy darabig habozik, mintha nem tudná eldönteni, hogy mit mondjon.* - Én is élveztem a délutánt. Mindenképpen ismételjük meg. *Mosolyodik el végül, megállva a kanapé mellett.* - Neked is jó éjszakát. *Teszi hozzá, még mindig mosolyogva, majd ha a nő elhagyja a szobát, egy darabig még bámulja az ajtót, aztán egy sóhaj kíséretében az ablakhoz sétál zsebretett kézzel. Egy darabig csak néz a hóval borított messzeségbe, majd a zongorához lép, leül, s játszani kezdi a dalt, amit Rebecca énekelt, ezúttal jobban beleszőve a dallamot is, s kicsit megnyújtva a hosszát.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Szomb. Márc. 16, 2013 9:09 pm

    *Jesmon a változatosság kedvéért a kanapéján ücsörög, keresztbetett lábbal, ölében egy halom papírral, egyik kezében pedig egy csésze még gőzölgő kávéval. Szokás szerint dolgozik, és már vagy dél óta. Tulajdonképpen ez a szokásos napi programja: munka, egy kis edzés, ismét munka. Na persze, ezek közé mindig befér Rebecca, de amióta Sam eltűnt, sajnos egyre kevesebbszer. Amit ő egyáltalán nem direkt csinál, hiszen ha tehetné, egész nap vele lenne, de nem tud mit tenni, annyi munka szakadt így a nyakába, nem is beszélve az aggódó levelekről, amikre válaszolgatnia kell. Na nem mintha ő többet tudna bárki másnál, és mégis azt hiszik, hogy mivel ő a helyettese, bennfentes információkkal rendelkezik! Szóval, van elég baja, ez tény. Most éppen a helyettesítést próbálja megszervezni a Lord óráira... mert be kell látnia, hogy hiába kutatnak, nem képesek nyomra bukkanni. Semmiféle információjuk nincs. És az iskola nem eshet szét, így hát... Jesmon lerakja az immár üres kávéscsészét, majd fáradtan megdörzsöli a halántékát. Egy sóhaj kíséretében odakanyarint valamit az egyik lapra, aztán egy másikat vesz maga elé. Még sehol sem jár, és ma be akarta fejezni! Lassan el kéne fogadnia, hogy ez nem fog összejönni. Túl fáradt, lassan halad. Alig mozdult ma ki a szobájából, Rebeccát utoljára tegnap ebédnél látta. Csak reménykedni tud benne, hogy nem sértődött meg rá. Megérdemelné. Illene már, hogy képes legyen normálisan beosztani az idejét. Persze, a munka fontos, de azért van, ami fontosabb. Egy ismételt, hosszabb sóhaj kíséretében megfogja a papírt és lerakja a kávézóasztalra, a három darab üres csésze mellé. Igen, mosogatni már lusta. Aztán, fél kézzel a halántékát masszírozva az ablakhoz sétál és kinéz rajta. Mivel a szobában csak az az egy olvasólámpa ad fényt, ami a kanapé mellett áll, mondhatni félhomály van, így tökéletesen kilátni a birtokra, amit bevilágítanak az udvaron elhelyezett lámpák. Fáradt. Napok óta alig alszik, és alig látja Rebeccát. Magában elhatározza, hogy mára ennyi elég lesz, de egyelőre nem tudja eldönteni, hogy ilyen későn megkeresse-e a nőt. A kapcsolatuk még mindig csak úgy félig-meddig hivatalos, bár Jesmonnak van egy olyan érzése, hogy mindenki tudja. Ha találkoznak, akkor minden esetre nem nagy közönség előtt teszik, így elképzelhető, hogy elkerülte a diákok figyelmét - de mégis mennyire lenne feltűnő, ha az éjszaka közepén beállítana hozzá? Oké, megtette már korábban, csak akkor még nem tartott a pletykáktól. Akkor még nem volt miért. És most miért tart tőlük? Megrázza a fejét, elhessegeti a gondolatot. Fáradt ő már ahhoz, hogy ilyenekkel foglalkozzon. Jobb lesz, ha lefekszik aludni.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Szomb. Márc. 16, 2013 9:53 pm

    *Becca halk sóhajjal csukja be az utolsó mappáját. A mára kitűzött munkaadagja végére ért, bár igazából csak azért ilyen későn, mert egész eddig csak húzta-halasztotta, és későn állt neki. Persze erre is van kifogása: azzal foglalkozott, hogy megpróbáljon kideríteni valamit Samről. Amióta reggel megtudták attól az erethonos fiútól - Yan, ha minden igaz -, hogy volt egy látomása a Lordról, vagy tíz kötetet végigböngészett, hogy vajon mennyi esély van rá, hogy élve találják meg Sammaelt. Megnyugtató módon elég sok varázslatot talált, amivel életben lehet tartani valakit akár évekig is, anélkül, hogy az illető enne, inna, vagy bármilyen szükségletét kielégítené. Persze ez is csak azért megnyugtató, mert erősíti a valószínűségét, hogy a fiú tényleg látó, és így Sam még életben lehet, és még elképzelésük is van róla, hol keressék. A fiatal nő halkan felsóhajt, és hátradől a székében. Egy picit gurul vele ide-oda, mélyen a gondolataiba merülve. Aztán úgy tíz perccel később döntésre jut: felpattan, és a lenge, barna ujjatlan meg fekete, testhez álló nadrágból álló pizsamája fölé felvesz egy barna köpenyt, belebújik a papucsába, és kisurran az ajtaján. Most nem érdekli, hogy jobban is felöltözhetne: szeretné látni Jesmont, most és azonnal - már vagy másfél napot eltöltött nélküle, és ez több mint elviselhetetlen -, és ha egy mód van rá, ott is maradna nála éjjelre. Kit fog érdekelni vasárnap reggel, hogy ő nincs a szobájában? Pontosan, senkit. Szóval óvatosan végigsiet a folyosókon, majd irány a lépcsőház. Szerencsésen sikerül eljutnia Jesmon szobájáig anélkül, hogy összefutna bárkivel is, így halkan kifújja a levegőt - mert azért kicsit olyan, mintha egy titkos találkára jönne, végül is még nem hivatalos, hogy ők ketten együtt vannak, nem csináltak belőle túl nagy felhajtást -, megigazítja a haját, és kopogásra emeli a kezét. Aztán meggondolja magát, és óvatosan benyit, remélve, hogy a férfi nem fogja meghallani. Aztán ha sikerült úgy beosonni, hogy Jesmon nem vette észre, akkor óvatosan kilép a papucsából, lábujjhegyen odaoson hozzá, és hátulról átöleli a derekát, majd egy puszit ad a nyakára.* - Szia *suttogja halkan. Egyelőre nem nagyon mond semmi mást, csak igyekszik betelni valahogy az érzéssel, hogy végre megint a férfi közelében lehet. Amúgy ha észreveszik, az ölelés meg a puszi akkor is marad, szóval a lényegen nem változtat.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Szomb. Márc. 16, 2013 10:13 pm

    *Valóban nem veszi észre a nyíló ajtót és a beosonó Rebeccát, ugyanis már a füle is zúg a folytonos koncentrálástól. Igen, másfél nap nagyon sok idő, és már éppen el is határozza magában, hogy ideje lenne megkeresni a nőt, ha valóban jól akar aludni, s épp ekkor ölelik át hátulról, amitől először kissé összerezzen, de szerencsére időben eljut az agyáig, hogy nem kell leütnie az illetőt, mert nem megölni jött. Hiába, még mindig nincsen túlzottan hozzászokva a fizikai kontaktusokhoz.* - Szia kicsim. *Fordul meg mosolyogva, majd átöleli a nő derekát. Ismét elönti az a megmagyarázhatatlan nyugalom, mintha a világon minden a legnagyobb rendben lenne, vagy legalábbis körülöttük egy burok alakult volna ki, ami kizár mindent, jót és rosszat egyaránt, egészen addig, amíg csak ők ketten maradnak itt. Egy darabig csak áll így, belélegezve Rebecca illatát, majd lehajol és megcsókolja.* - Hogy vagy? *Kérdi utána. Eléggé látszik rajta, hogy fáradt, ezt még ő sem tudja eltitkolni. Hiába, napok óta alig alszik, és most kezd csak igazán kijönni a fáradtság rajta. Azonban ahogy végignéz Rebeccán, valahogy még ezt is elfelejti. Kit érdekel, ha hetekig nem alszik? Akár egy évig is képes lenne ébren maradni egy percért, amit vele tölthet. Ha a nő nem ellenkezik, odahúzza a kanapéhoz és leül vele.* - Sajnálom, hogy nem kerestelek. *Szólal meg ismét.* - Amióta Sam eltűnt... Kicsit sok a munka. Még arra sincs időm, hogy megpróbáljam kideríteni, merre lehet. *Sóhajt egyet, s a lámpa gyenge fényében most igazán látszik rajta az a több ezer év. Nem kinézetben, hiszen őt úgy alkották meg, hogy mindig is így nézzen ki. Inkább a tekintetében. Valahogy, ha Rebeccával van, nem képes elrejteni egyet sem abból a 7822 évből. Talán azért, mert már annyi mindent tud róla. Meg persze emellett magát is hibáztatja, amiért nem tud semmit sem tenni. Hiszen az nem lehet, hogy nem tudja megtalálni... Annyi mindent tett már, és ez fog ki rajta? Hiszen megszökött Lucifer elől, ki mondhatja még el magáról ezt?* - Kérsz valamit inni? *Kérdi, megszakítva gondolatai véget ne érő fonalát.* - Milyen volt a napod? *Tesz fel még egy kérdést, mielőtt az elsőre akár választ kaphatna. Eléggé szétszórt, az a helyzet...*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Szomb. Márc. 16, 2013 10:57 pm

    *Amikor Jesmon köszönti, széles mosoly ül ki az arcára, majd a tenyereit a férfi mellkasára simítja, és közéjük dönti a fejét, szorosan hozzásimulva a szerelméhez, egy rövid ideig csak hallgatva a másik szívverését. A csókot azonnal viszonozza a kérdést hallva pedig kicsit jobban szemügyre veszi a férfi arcát, majd megcsóválja a fejét.* - Láthatóan fényévekkel jobban, mint te *válaszolja. Nem vak, és Jesmont is eléggé jól ismeri, szóval nem esik olyan nehezére megállapítani, hogy a férfi már ki tudja mióta nem alszik tisztességesen, és messze többet dolgozik, mint amennyi egészséges lenne. Azért engedi magát odavezetni a kanapéhoz, és elhelyezkedik Jesmon mellett, és az asztalon lévő csészékre pillant. Határozottan túl sok kávé.* - Természetesen megértem *mosolyog gyengéden a férfire, amikor az bocsánatot kér.* - Neked azzal nem is kell törődnöd *simít végig Jesmon arcán.* - Vagyunk elegen, akik keressük, te foglalkozz azzal a háznyi gyerekkel, akik elveszítették a vezetőjüket, most nekik van szükségük rád. Ne aggódj, meg fogjuk találni a Lordot *nyugtatja halkan. Igazán nem szeretné, hogy a szerelme még ezen is idegesítse magát, éppen elég baja van neki így is, elég ránézni. Hiába, nem tehet róla, aggódik érte. Látja a férfi minden fáradtságát, gyengeségét, feszültségét, és nagyon jól tudja, hogy amennyiben a így folytatja, nem hogy segíteni nem fog senkin, de ő maga is kiesik a használható emberek sorából. Azzal meg persze őt is eltántorítaná a munkájától, elvégre kizárt dolog, hogy ha Jesmon esetleg ágynak esik, ő képes legyen az iskolával foglalkozni. Meg sem bírja érteni, hogy Tyaeloria hogyan volt képes megtartani az óráit a héten, bár a nagyobb lélegzetvételű Árnytan helyett inkább megbízta Selinát, hogy csináljon valamit. Akit egyébként Becca szintén nem ért, de ebbe már inkább ne menjünk bele, mert abból egy nagyon hosszas értekezés születne.* - Köszönöm, nem *rázza meg a fejét, a következő kérdésre pedig sóhajt, és a kezébe veszi Jesmon arcát, majd egy gyengéd puszit nyom az ajkaira.* - Mi lenne, ha egy kicsit magaddal is foglalkoznál, Jesmon? Odáig vagyok érted, meg minden, de szörnyen nézel ki *nevet fel halkan, de tekintetében látszik az aggódás. Aztán nekidönti a férfit a kanapé háttámlájának, és a lábait felhúzva hozzábújik.* - Egyébként fárasztó volt. Amikor éppen nem arra próbáltam rávenni magam, hogy dolgozzak is valamit, az után kutattam, hogy Yannak - ugye így hívták? -, vajon igaza lehetett-e abban, hogy Samet életben tartják a kövek mögött. Istenem *sóhajt fel hirtelen.* - Belegondoltál már? Ha a fiúnak igaza van, és ez nem derül ki, éveken át bent ragadhatott volna abban a barlangban, és végigélte volna. Ki képes ilyesmire? Remélem, meg fogjuk találni *mondja halkan. Az ő érzékeny, szerető lelkét kínozza a gondolat, hogy vajon mi történhet most a férfivel, egy olyan emberrel, akit igazság szerint szinte nem is ismer. De hát nem is ő lenne...* - És neked? Amennyire látom, már megint agyon dolgozod magad *pillant a csészékre meg az aktákra, enyhe szemrehányó felhanggal megszólalva. Hiába, nem tetszik neki, hogy a szerelme nem pihen eleget, túl sok koffeint fogyaszt, ennyit dolgozik és még csak vele sem találkozik. Nem túl valószínű, hogy Jesmon ezt meg fogja úszni dorgálás nélkül.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Szomb. Márc. 16, 2013 11:28 pm

    *Élvezi a pillanatot, amíg csak állnak ott, egymáshoz simulva. Ennél több neki igazából nem is kell. Egy kis nyugalom... ennyi az egész. Aztán ugyebár feltesz egy kérdést, amire választ is kap. Halványan elmosolyodik, tudja jól, hogy nem hazudhat mert nem lenne semmi értelme, így hát meg sem próbálja. Tény, hogy nincsen túl jól, ezzel ő is tisztában van, de azért még nem olyan vészes a helyzet. Aztán leülnek a kanapéra, a bocsánatkérését pedig elfogadják. Sejtette, hogy valami ilyesmi választ fog kapni, mármint a Sam miatt való aggodalmára, de nem tehet róla... ő már csak ilyen. Mindennel egyszerre akar foglalkozni.* - Tudom, tudom, csak... Úgy érzem, megtalálhatnám, mert tudom a megoldást, egy cérnaszál választ el tőle, de sehogy sem jutok el odáig. Mindig elakadok egy ponton. Itt van valahol, de nem tudom elérni. *Mutat körben a szobában a könyvespolcokon. Ott lesz a megoldás, szinte mindenre ott van a megoldás, de hol? Ha meg nem ott, akkor a fejében, de az meg jelenleg teljesen használhatatlan. Amúgy pont az a baja, hogy a diákokkal is akar foglalkozni, meg Sam megtalálásával, egyszerre. De Rebeccának tökéletesen igaza van, hogyha így folytatja, teljesen használhatatlan lesz, azzal meg aztán végképp nem segít senkinek. De mégis... képtelen elfogadni, hogy abbahagyja a munkát akár csak néhány órára is. Annyira amúgy talán még sosem volt rosszul, hogy huzamosabb ágynyugalomra kellett volna ítélni. Oké, néhányszor előfordult, hogy egy-két napig nemigen tudott mozogni, de amint nem volt életveszélyben, máris felállt és tette a dolgát. Aztán tessék, mégis itt van. Aztán egy kicsit lehunyja a szemét, mikor Rebecca megpuszilja, a szavaira pedig ismét elmosolyodik. Megfogja a nő kezeit, és gyengéden megcsókolja a jobb keze ujjait.* - Ne aggódj. Tudok vigyázni magamra. Nagyfiú vagyok. *Próbálja elpoénkodni a dolgot, de sejti, hogy nem fogja ennyivel megúszni. Aztán hagyja, hogy Rebecca hozzá bújjon és átöleli a vállát.* - Ne aggódj... Biztosan túléli. *Mondja, majd a közbeszúrt kérdésre bólint.* - Egyre biztosabb vagyok benne, hogy igaza van. Beszéltem Liliyával - a jegyese, ismerem... régebbről - és ő váltig állítja, hogy jós a fiú. Nos, majd kiderül. Ha ez beválik, többé nem lehet benne kétsége. De jól tette, hogy elmondta. *Magyarázza a véleményét a dologról.* - Meg fogjuk. *Bólint a befejezésre, majd a szemrehányó kérdésre felsóhajt.* - Minden rendben, Rebecca. Tényleg. Nem kell aggódnod. *Simít végig szabad kezével a nő haján.* - Csak sok a munka, ennyi az egész. Előbb-utóbb utol fogom érni magam. *Mondja, próbálva meggyőzni a nőt, azonban még a hangján is érződik, hogy valóban a teljes kimerültség határán áll, bármennyire is próbálja még maga előtt is titkolni.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Szomb. Márc. 16, 2013 11:55 pm

    *Egy pillanatig csak figyeli Jesmont, aztán halkan sóhajt.* - Mindenképpen szeretnél ezzel is foglalkozni, igaz? *kérdezi, együtt érző hangon. Végül is, ő eléggé jól tudja, milyen érzés, ha valaki bajban van, és te képtelen vagy rá, hogy segíts, de ott van benned az az erős késztetés, hogy tegyél valamit, bármit, akármit. Egyelőre azonban még nem veti fel, ami eszébe jutott, mert hát nem teljesen biztos benne, hogy egyáltalán van neki joga ezt felajánlani, végül is még alig ismerik itt... Bár azért ha jobban belegondolunk, Jesmonnal valamiért mégis együtt vannak, meg hát ott van Illa is... De azért vannak még olyan dolgok, amiket egyikük sem tud róla. Persze nem olyan súlyosak, de mindegy. Szóval a benne felmerülő gondolatot egyelőre félreteszi, és inkább ismét a férfire koncentrál. Aztán ugyebár elkezd aggodalmaskodni, és noha elragadónak tartja, ahogyan a szerelme végigpuszilgatja az ujjait, azért nem sikerül teljesen megpuhítani.* - Őszintén szólva nekem nem úgy tűnik, mintha vigyáznál magadra *jegyzi meg, aztán odakuporodik a férfi oldalához. Nagyon szereti fenntartani vele a fizikai kontaktust, megnyugtatja, egyfajta biztosítékot kap rá, hogy Jesmon tényleg ott van, és nem csak az elméjének a szüleménye, hogy nem csak beképzeli maga mellé a tökéleteset, hanem tényleg ott van vele.* - Azért egy kicsit őt is sajnálom. Nem lehet könnyű ilyen eseményeket látva elfogadni, hogy jós *rázza meg egy kicsit a fejét. Persze, szokás szerint mindenkit sajnál, és mindenkinek könnyítené a terheit, ha tehetné, de persze nem igazán van lehetősége. Minden esetre megteszi, amit tud. A magabiztos kijelentésre halványan elmosolyodik, és megpuszilja a férfi arcát, aztán visszaejti a fejét a vállára. Jesmon szavaira aztán kissé dühösebben szusszant, és elhúzódik.* - Könnyű azt mondani. Mondd, te mit tennél, ha karikás szemekkel, kissé rendszertelenül beszélve, láthatóan az erőm végén találnál a szobámban? Azt mondanád, hogy majd összeszedem magam? Nézd, senkin nem segítesz, ha túlerőlteted magad. Mikor aludtál utoljára tisztességesen nyolc-tíz órát? És nehogy megpróbáld elterelni a kérdést *figyelmezteti. Látszik rajta, hogy nem fogja engedni, hogy Jesmon még egy éjszakát így töltsön el, noha így is eléggé belenyúltak már az éjszakába, de mostanra eltökélt szándékává vált, hogy itt marad a férfivel, ezzel megakadályozva, hogy amaz dolgozzon, vagy hogy hajnalok hajnalán kikeljen az ágyból.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Vas. Márc. 17, 2013 12:26 am

    *Az együttérző kérdésre ismét egy mosoly a válasza, de most hozzá is fűz valamit.* - Muszáj. *Na igen, ez az egy szó mindent elárul róla. Mégis ki kényszerítene, drága Jesmon, elárulnád? Hát persze, te kényszeríted saját magadat. Ebbe azonban most ne menjünk bele, mivel valószínűleg egy hatszáz oldalas pszichológiai értekezés sülne ki. Azt pedig nem szeretnénk, igaz? Na igen, még elég sok dolog lehet, amit nem tud Rebeccáról, így ezt is pótolniuk kell. Majd egyszer. Azonban ez a mai nap nem néz ki túl alkalmasnak rá. Aztán ugyebár jön az aggodalmaskodás, és igen, jól sejtette, nem fogja megúszni ennyivel, ez már biztos.* - Pedig hidd csak el. *Próbál még egy utolsót hárítani. Amúgy ő is élvezi a fizikai kontaktust, eltekintve attól, hogy mennyire nem volt benne része az elmúlt évezredekben - vagy talán éppen azért? Elvégre, gondoljunk csak bele, a fél életét azzal töltötte el, hogy másokon próbált segíteni - ami nála nem csekély számú évet jelent - és sosem jutott ideje arra, hogy hagyja, hogy őt szeressék. Nem kért semmiféle visszajelzést, soha, a legtöbb ember, akin segített, még csak azt sem tudja, kinek köszönhetően menekültek meg. Persze kapott visszajelzést, legalábbis azoktól, akik a Kúriában laknak, de sosem engedett közel magához senkit. Ennyire nem. Legalábbis... azóta. A Yanról szóló szavakra bólint.* - Nem, egyáltalán nem. De elég sok mindenen átment már... ki fogja bírni. Ráadásul van segítsége is. És ezt nem sokan mondhatják el magukról. *Mondja, majd megpuszilja Rebecca feje búbját. Hogy ezzel mit akar mondani? Ki tudja... A dühös szusszantásra magában lemondóan sóhajt egyet, habár hangosan már inkább nem kockáztatja meg. Jól tudja, hogy elvesztette a vitát, itt már késő lenne bármit is felvetni.* - Jó, rendben. Ha megígérem, hogy ma kialszom magam, megnyugszol? Ha szeretnéd, ellenőrizhetsz is. *Adja meg magát végül, hiszen tudja, hogy ez az egyetlen út, amivel megúszhatja.* - Ne izgulj, jó leszek. *Fordítja a nő arcát maga felé, majd ismét megcsókolja, ezúttal hosszabban.* - Gondolkoztam azon, hogy vajon hányan tudnak rólunk. *Szólal meg, miután a csóknak vége szakadt s ő ismét hátradőlt a kanapén.* - És hogy milyen hatást fog kelteni, ha kiderül. *Teszi hozzá, de a hangja csupán kíváncsi, nem aggódó.* - Kétszáz éve milyen egyszerű lett volna! Elvittelek volna egy bálba, ahol az udvar népe meglátja, hogy te vagy a szívem választottja, és pár hónap alatt bele is nyugszanak. *Nevet fel halkan. Na most két lehetőség van: vagy nagyon fáradt, vagy valami tényleg bekattant nála, azért beszél ilyen hülyeségeket.*

    //FAGY//


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Vas. Márc. 17, 2013 7:34 pm

    - Valóban *bólint arra, hogy kevesen mondhatják el magukról, hogy van mellettük valaki, aki segíti őket. Egy kis csend után elhúzódik, és felpillant a férfire.* - Ugye tudod, hogy te közöttük vagy? *kérdezi elmosolyodva. Ez után aztán ugyebár kimutatja az idegességét, immár nem visszafogva, hanem egyértelművé téve, hogy mennyire aggódik Jesmonért.* - Igen, azt hiszem. És tökéletesen biztos lehetsz benne, hogy ellenőrizlek, ennyire már ismerlek, Jesmon Helar *böki mellkason a férfit, de tekintetében játékosság csillan, érzékeltetve, hogy sikerült megbékíteni. Nem mintha képes lenne huzamosabb ideig haragudni a férfire, de ez most egy mellékes dolog. A következő csókot aztán viszonozza, majd meglepetten felvonja a szemöldökét Jesmon szavaira.* - Nem hiszem, hogy sokan tudnák, hogy együtt vagyunk, bár biztos vagyok benne, hogy van elképzelésük róla, hogy van közöttünk valamiféle... bimbódzó romantika *nevet fel.* - De erősen kétlem, hogy különösebben sokkolnánk bárkit is, Illa például szerintem ki fog ugrani a bőréből, ha megtudja *mosolyog jókedvűen. Szinte maga előtt látja legjobb barátnője reakcióját, amikor hivatalos lesz ez az egész. A következő szavakra aztán megint felnevet, és egy puszit nyom Jesmon arcára.* - Ezt most is könnyedén megteheted, ugyanis biztosan lesz évzáró bál, márpedig bálon nem jó egyedül mutatkozni *mosolyog szélesen, és őszintén szólva most meg nem tudná mondani, hogy a férfi kérte fel őt, vagy ő kérte fel a férfit, de az biztos, hogy ez már szinte egy megállapodásnak indul, hogy márpedig ők együtt mennek. Meg hát... Hogy máshogy mehetnének?* - Viszont szerintem neked ideje lenne elindulnod az ágy irányába *kuncog halkan.* - Nem szoktál te ilyen bolond lenni *simít végig a férfi haján, majd egy puszit nyom a szájára, aztán feláll, és Jesmon kezéért nyúlva az ősdémont is felhúzza, a háló irányába pillantva.* - Jól sejtem, hogy az a hálószobád, igaz? *int a fejével afelé a bizonyos ajtó felé.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Vas. Márc. 17, 2013 8:11 pm

    *A kérdésre elmosolyodik, és rég érzett melegség önti el az egész bensőjét. Valami olyasmi, amit akkor érez az ember, amikor tudja, hogy nincs egyedül, hogy van valaki, aki miatt biztonságban érezheti magát. Hogy szeret, és szeretve van.* - Hát persze. *Válaszolja halkan, majd homlokon puszilja a nőt. Te jó ég, még néhány év, és megőrült volna nélküle. Szó szerint az utolsó pillanatban találkoztak. Hiába bírta ennyi évezredig, ő sem bírhatja örökké. A magányt, a folytonos bizonytalanságot, a kétségeket. Aztán ugye bár jön a kis vita, amin elég hamar sikerül túllendülniük, Jesmon ugyanis nem valami kitartó ez ügyben.* - Értettem! *Neveti el magát a mellkason bökést követően.* - Csak ne bánts! *Emeli fel a szabad kezét tenyérrel Rebecca felé tartva, a másik ugyanis a nő válla mögött van. Úgy tűnik, ezzel nagyrészt le is van zárva az ügy. Érdekes is lenne, ha a kapcsolatuk első heteiben egy ilyenen vesznének össze. Aztán azt kezdik találgatni, hogy mennyien tudnak róluk eddig, és hogy mit fog kiváltani a dolog.* - Igazad lehet. Bár néhány diák biztosan hangoztatni fogja a véleményét. *Látszik, hogy egészen eddig nem kellett ilyesmikkel foglalkoznia, eléggé zavarba ejti a dolog. Na nem mintha lenne miért. Hiszen ő nem szégyell semmit, senki előtt. Meg hát, mit tudnak tenni? Oda merne bárki szólni egy ősdémonnak? Kizárt. De ha szólna is, az is mindegy lenne.* - Őszintén szólva arra sem nagyon gondoltam, hogy elmegyek, de... miért ne? *Mosolyodik el. Bár erre azért számíthatott volna. Most nem fog bejönni az elején megjelenős aztán lelépős dolog, elvégre itt van Rebecca, és a nők szeretik az ilyesmiket. Állítólag.* - De az még messze van. *Teszi hozzá, s folytatja is.* - Azt hiszem, ha nem akarjuk az örökkévalóságig titokban tartani - márpedig eszemben sincs - akkor muszáj leszek elvinni téged... randizni. *A szavak, amiket Jesmon csak ezerévente egyszer mond ki, első rész.* - Persze csak ha biztos vagy benne, hogy életveszélybe szeretnéd sodorni magad. *Komorul el hirtelen az arca. Na igen, még mindig meg van róla győződve, hogy ha valaki majd ártani akar neki - márpedig ez elég valószínű, mert a démonok körében nincs túl jó híre - akkor nem őt fogja támadni, mert tudja, hogy az elég nagy feladat lenne, hanem Rebeccát. Már ha kiderül, hogy mi van közöttük. Hiába, ennyire még az ellenségei is ismerik az ősdémont. Ekkor Rebecca feláll és húzni kezdi a hálószobája felé, mire Jesmon ismét felnevet.* - Nocsak. Ilyen sem történt még, egy nő vonszol be a saját hálószobámba... *Csóválja a fejét mosolyogva, de azért hagyja magát. A kérdésre bólint, majd mielőtt odaérnének, felkapja az ölébe Rebeccát és a magától kinyíló ajtón a karjaiban viszi be.* - Hogy megnyugtassalak, te vagy az első nő, aki itt jár. *Jelenti ki. A villany amúgy automatikusan felkapcsolódott, ahogy beléptek, de itt is csak félhomály van. Jesmon leteszi az ágyra Rebeccát, majd lerúgja a cipőjét és mellé fekszik, majd megcsókolja. Most amúgy csak egy ing van rajta, sem nyakkendő, sem öltöny.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Vas. Márc. 17, 2013 8:37 pm

    - Akkor jó *sóhajt fel halkan a nő, békésen Jesmonnak döntve a fejét. Valahogy fontosnak érzi, hogy újra és újra biztosítsa a férfit, hogy ő itt van neki, hogy számíthat rá, és hogy szereti. Aztán egy rövid kis... hát, vitának talán nem is nevezhető, hiszen csak Becca elégedetlenkedik egy sort, de az ősdémon nem engedi, hogy elfajuljon a dolog, hanem igen jól meglátja, hogy a legcélszerűbb az, ha enged. Hiába, a nő eléggé makacs módon tud viselkedni, amennyiben ez hasznára válhat valamilyen módon egy szeretett személynek.* - Nem bántalak, szerelmem *nevet fel Rebecca, és röviden megcsókolja Jesmont.* - Nem, mintha az bármit is számítana. És egyébként is, mi vagyunk a tanárok, kénytelenek lesznek tisztelettudóak lenni, különben szankciókat vezetünk e *von vállat a nő, majd halkan kuncog, talán érthető, hogy miért. Lehetséges, hogy ő is kezd álmosodni, ha már arról álmodozik, hogy hogyan fog büntetőket kiosztani azoknak, akik megjegyzést mernek tenni a Jesmonnal való kapcsolatukra.* - Még szép, hogy eljössz *nevet fel.* - Hatalmas illetlenségnek könyvelném el, ha magamra hagynál, amikor bálba megyek *mosolyog jókedvűen és játékosan a férfire, és innentől valószínűleg eléggé egyértelmű, hogy annak semmilyen választása nincs. Tessék elvinni Beccát a bálba, hadd örüljön szegény lány.* - De igaz, tényleg ráérünk még ezt megbeszélni *bólint Jesmon következő mondatára, aztán a nagy nehezen kinyögött szó után megint nevetni kezd.* - Ezzel inkább ne próbálkozz meg még egyszer, borzasztó furcsán hangzik a te szádból *nevet vidáman. Aztán a következő mondat hallatán ő is elkomolyodik, és végigsimít a férfi arcán.* - Láttam a múltad, drágám. Már akkor tudtam, hogy mire számíthatok, amikor beleegyeztem ebbe a kapcsolatba. Nem fogok visszariadni attól, hogy veszélyben lehetek, nem ez lesz az első alkalom *von vállat. Aztán erre Jesmon ha akar, rákérdez, ha nem, akkor nem. Egyébként a nő komolyan gondolja, hogy nem érdekli, mibe keverheti magát, akkor is a férfi mellett marad. Szereti őt, vállalta, hogy mellette lesz, és igenis vállalta az esetleges veszélyt. Aztán ugye úgy dönt, hogy Jesmonnak ideje lenne pihennie, és elkezdi húzni a férfit, a szavaira pedig elvigyorodik.* - Hát, majd most akkor megtörténik. Még jobban nézne ki, ha a nyakkendődnél fogva húználak *nevet. Jó, hát senki nem mondta, hogy Becca az ártatlanság megtestesítője, úgyhogy ebbe most tessék nem belekötni. Aztán engedi felkapni magát, de ismét megenged magának egy kuncogást, majd Jesmon vállgödrébe temeti az arcát. A férfi szavait hallva mosoly fut végig az arcán.* - Ha nem lennék az, már tudnék róla *válaszol halkan, majd ugye a férfi leteszi, melléje fekszik, és megcsókolja. Na most ez nem biztos, hogy éppenséggel a legjobb, főleg, hogy alig választja el őket valami. Becca mocorog egy kicsit, átveti az egyik kezét Jesmon mellkasán, és szusszantva nekitámasztja a homlokát a szerelme vállának.* - Most vagy nem alszunk, vagy leszedsz magadról *suttogja, és érezhető, hogy kicsit hevesebben veszi a levegőt. Hiába, nem tud vele mit csinálni: egy felnőtt nő, aki éppenséggel egy nagyon is jó pasi mellkasán fekszik... Komolyan képesnek kéne lennie, hogy magától csak úgy ellenálljon?*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Vas. Márc. 17, 2013 9:16 pm

    *Pedig Jesmon egy percig sem kételkedne ebben, sokkal inkább abban, hogy helyes-e. Mármint, hogy Rebecca ennyire kitartóan mellette akar maradni. Általában ott lyukad ki, hogy megint az önzősége vezeti, mert ez mindenkinek rossz lesz előbb-utóbb, de elhessegeti a gondolatot. Igen. Túl önző. A nő szavaira ismét mosoly fut végig az arcán.* - Megnyugodtam. *Na nem mintha nagyképű lenne, nem azért poénkodik ezzel... de azért valahol mindketten tudják, hogy hol itt a poén. Bár, ha belegondolunk, az is elég lehetetlennek hangzott, hogy egy ősdémon megszökhet a Sátán elől, szóval... A következő szavakat ő sem bírja ki nevetés nélkül. Lám, csak az kellett, hogy Rebecca megjelenjen, és máris helyreállt a lelki békéje. Már amennyire nála ez egyáltalán lehetséges.* - Hadd nyilvánítsanak csak véleményt. Úgyis tudom, hogy az összes fiú féltékeny lesz. *Nevet fel ismét. Tényleg ennyire fáradt lenne? Aztán a bálra terelődik a szó, mire Jesmon beletörődve sóhajt.* - Hát rendben. Elviszlek a bálba. *Csókolja ismét homlokon a nőt. Ismét Rebecca nyert. Úgy tűnik, Jesmonnak itt nem sok beleszólása lesz a dolgokba. Hát van ilyen, törődj csak bele, még mindig elég jól jársz.* - Megegyeztünk. Ettől függetlenül nem mondok le a tervemről. *Nevet halkan, a randiról való szavai után. Hát hiába, kell erre valami szinonimát találni. Vannak olyan szavak, amiket jobb, ha nem mond ki túl gyakran. Ez pont ilyen, és tudnék még felsorolni párat, de jobb, ha nem teszem. Aztán ugyebár egy kissé kellemetlenebb témára terelődik a szó, mire Jesmon csak felsóhajt.* - Tudom. Én viszont sosem bocsátanám meg magamnak, ha ez megtörténne... ismét. *Néz egy pillanatra maga elé, azonban hamar összeszedi magát, mégiscsak több ezer éve történt.* - Erre később kitérhetnél bővebben. *Vonja össze a szemöldökét, persze arra gondol, hogy mikor volt a másik veszélyben, és ő még miért nem tud róla. Ekkor azonban húzni kezdik a háló felé.* - Legközelebb erre is gondolok. *Nevet fel, majd ugye felkapja a nőt, és beviszi a szobába, ahol lerakja az ágyra és mellé fekszik.* - Igazán? *Kérdez vissza halkan a megjegyzésre, de már nem mosolyog. Nem azért, mert haragudna, hanem... nos, sikerült elterelni a figyelmét. Oké, hiába ősdémon, azért mégiscsak férfi, aki egy modell kinézetű nő mellett fekszik, úgy, hogy még ruha is alig van, ami elválassza őket!*

    Spoiler:
    - Biztosan akarsz aludni? *Kérdi mosolyogva, majd átgördíti a nőt a hátára és így fölé kerülve kigombolja az ingét, amit egy mozdulattal le is hajít az ágyról, így láthatóvá téve elég szépen kidolgozott felsőteste izomzatát. Aztán ismét lehajol és megcsókolja a nőt, fél kézzel a hajába túrva, fél kézzel pedig a takarón támaszkodva. Majd egy idő után felfüggeszti a csókot, csak hogy mélyen a nő szemébe nézve kimondhassa:* - Szeretlek. *Aztán folytatja is, de ezúttal nem csak a nő ajkait használva ki, hanem a nyakát is, de nem áll meg, egyre lejjebb halad. Már ha Rebecca nem ellenkezik. Nem akar ő erőszakos lenni, de azért gondoljunk már bele... egy férfi, aki több ezer éve nem volt nővel! De legalábbis több száz biztosan. Nem csoda, ha kicsit nehezebben tudja magát visszafogni. Minden esetre azért még az eszénél van, így az este folytatása teljes mértékben Rebeccától függ. Jesmon erősen reméli, hogy azt a bizonyos szót nem értette félre a másik, hiszen ő nem azért mondta, mert a szándékai beváltásához akarta volna felhasználni, hanem mert tényleg így gondolja, és már teljesen biztos benne. Ha pedig valóban lesz valami haszna belőle, hogy pont most jutott eszébe közölni... hát az sem hátrány.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Vas. Márc. 17, 2013 9:44 pm

    - A lányok épp úgy *kuncog Jesmon szavait hallva. Aztán nagy szélesen mosolyog, amikor a férfi belegyezik a bálos dologba, és a szemei is csillogni kezdenek. Nem nehéz megmondani, hogy már el is képzelte, hogyan fog kinézni, milyen lesz, amikor Jesmon bevezeti a Csarnokba... Erről persze aztán valami más is eszébe jut, de erre inkább nem térnék ki, mert ott azért még nem tartunk, és az sem teljesen biztos, hogy valaha is fogunk, de Becca ezzel kapcsolatos eszmefuttatására megint csak nem szeretnék most kitérni.* - Jól van *kuncog.* - Hát akkor ki vagyok én, hogy ellenkezzek? *villantja ragyogó mosolyát a férfire, és láthatóan maga a randi ötlete tetszik neki, csak valahogy egy több ezer éves alak szájából rettentő furcsán hat a szó. Aztán ugye kicsit komolyabb vizekre eveznek, és szerelme szavait hallva Becca csak halkan sóhajt, és végigsimít a férfi arcán.* - Tudom, hogy ezt mondhatná bárki, de tudok vigyázni magamra. Tényleg tudok. Végül is auror lennék, vagy mi *mosolyodik el halványan. Persze ő is nagyon jól tudja, hogy ha tízen rátámadnak, akkor vajmi kevés esélye lesz elmenekülni... de jobb, ha nem festjük az ördögöt a falra. Meg amúgy is, még úgy is, hogy ez egy esetleges kilátás, Rebecca Jesmon mellett fog maradni, szóval kár is ezen gondolkozni. Arra, hogy később bővebben is kitérhetne erre az egész életveszélyes dologra, csak bólint, elvégre nem szándékozta titkolni a férfi elől. Ha már egyszer ő tud mindent, akkor Jesmon is kapja meg ugyan ezt a lehetőséget. Igazából csak azért nem mondta még el, mert valahogy sosem volt megfelelő az alkalom... ahogyan ez sem az. De nem ad sok időt Jesmonnak, hogy ezen gondolkozzon, inkább húzni kezdi a háló felé.* - Jól teszed *kuncog, aztán nem sokkal később már az ágyon fekszenek egymás mellett.*

    Spoiler:
    *Jesmon tekintetét látva kellemes bizsergés fut végig a gerincén, majd remegve engedi, hogy a férfi a hátára fordítsa.* - Neked kéne *mosolyodik el gyengén.* - Ezért legalább délig ágyban maradunk *motyogja, de közben már Jesmon mozdulatait figyeli, ahogyan a férfi lehámozza magáról az inget. Szenvedélyesen viszonozza a csókot, miközben a kezei végigsimítanak az ősdémon minden olyan porcikáján, amit elér. Noha neki nem volt olyan régen a legutóbbi alkalom, annak a halovány emléke nem is hasonlítható ehhez.* - Én is szeretlek *válaszol, de csak suttogni képes. Nem állítja meg Jesmont, őrültnek is titulálná magát utána. És azt is tudja, hogy később sem fogja megbánni, hogy most engedtek a vágyaiknak, mert szereti ezt a férfit, és bármit megadna neki, és mert ő is akarja. A szeretlek szót sem értette félre, eszébe sem jutott, mert valahogy kétsége sincs afelől, hogy Jesmon tényleg szereti. Szóval engedi, hogy az este pontosan arra sodródjon, amerre mind a ketten akarják, és egészen biztos, hogy nem fogja megbánni másnap reggel.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Vas. Márc. 31, 2013 5:33 pm

    *A gyilkos tekintetre nem reagál semmit, sejtette ő, hogy ez nem lesz egy könnyű menet. Ismét az ígéretére gondol, és sejti, hogy ezt még sokszor meg kell majd tennie, ha nem akarja betörni ennek a nagyképű baromnak az orrát. Persze, persze, érthető a viselkedése, de kezd nagyon nagy túlzásokba esni. Mindegy, talán még megoldható a dolog, ha Jesmon félreteszi az önbecsülését. Nem baj. Párszor már megtette.* - Csak reménykedem benne, hogy ezt te sem gondoltad komolyan. *Sóhajt fel lemondó tekintettel.* - Hogyan mondhatod, hogy semmi közöm hozzá? Hidd el, elég jól ismerem már, ő engem pedig jobban, mint bárki más ezen a földön. Az ő döntése volt, hogy köze legyen hozzám, ezt pedig nem fordíthatod vissza. *Mondja végig nyugodtan, de nem hagyja, hogy a másik félbeszakítsa. A következő mondatára már kissé idegesebben sóhajtok.* - Mikor tudom már végre a parányi agyadba beleverni, hogy nem a saját lelki nyugalmamért akarok veled jó kapcsolatot kialakítani? *Vet rá egy cseppet sem kedves tekintetet. Remek! Még csak fel sem fogja, hogy miről van itt szó! Ha lenne rá bármi esély, hogy megérti, hogy itt Rebecca boldogsága a tét, és nem az övéké... De egyre kevesebb mutatkozik. A következő szavait hallva vesz egy mély levegőt, és hátra dől. Na végre, valami halvány haladás mutatkozik. A beleegyezésre némileg megkönnyebbülve bólint, bár sejti, hogy ez még igencsak a kezdet, még nem ért el az ég világon semmit.* - Azt nem csodálom, bár be kell vallanom, rosszabb helyre nem is jöhettél volna, ha az igazságot szeretnéd tudni. *Sóhajt fel kissé idegesen. Itt mindenki gyűlöli, akár egy árulót, amit valahol meg is tud érteni. A felvetésre bólint, majd némi pénzt dob az asztalra, s ahogy a gyűlölködő tekintetek ismételten felé fordulnak, kisétál az ajtón. Aztán, mivel nem szeretne most a gyaloglással energiát pazarolni, ha Dean nem ellenkezik (bár nem hagy neki rá sok időt) egyenesen a szobájába teleportálja kettejüket. Az épületen belül csak ide tud megérkezni, hiszen nem akarta megbontani az iskola védelmét, de mégiscsak kellett egy csatorna, amin közlekedhet. Amint megérkeznek, a kanapé felé int.* - Foglalj helyet. Kérsz valamit? *Kérdi, s ha az szeretne valamit, elkészíti azt, valamint magának egy kávét, aztán leül a férfivel szemben.* - Szóval... *Kezd bele, miután elhelyezkedett.* - Megértem, hogy félted a húgodat, hidd el, én is. De meg kell értened, hogy ezzel nagyobb fájdalmat okozol neki. Mivel győzhetnélek meg, hogy nem jelentek sem rá, sem rád, sem az iskolára semmiféle veszélyt?


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Dean Taylor
    Dean Taylor
    .::Tanár::.
    .::Tanár::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Dean Taylor on Vas. Márc. 31, 2013 6:08 pm

    *Na nagy nehezen igyekszem kijózanodni vagyis magamhoz térni, mert már kijózanítottak. Aztán teszek egy megjegyzést és megvakarom a fejemet zavartan.* - Még én sem tudom..*Mondom, zavaromban aztán nem válaszolok a kérdésére inkább magamba szállok. Tudom azt, hogy nem akarok én rosszat a hőgomnak, de talán csak óvni akarom attól, hogy ne szenvedjen. Pedig lehet semmi okom nincs erre? Aztán elgondolkodok továbbra is. Nem engem nem igazán lehetne megggyőzni ezzel kapcsolatban, de próbálkozni lehet. Jesmonnak nagyon okosnak kell lennie, hogy meggyőzzön.* -Tudod, itt nem ezzel van a gond.*Felelem csendesen és persze azt is, hogy nem tudom, mit mondjak neki. Miért pont ősdémon? Lucifer volt csatlósa a hideg is kiráz. Aztán nagy nehezen beleegyezem, hogy menjünk valami nyugisabb helyre, de nem tudom minek. Na, jó.. lehet adnom, kéne esélyt Becca miatt. Nem lehet ennyire önző. Sóhajtok egyet. Tudom azt, hogy engednem kell és azt is, hogy nekem kell nyitnom. Én vagyok az új. Ő az idősebb és nem csak a tiszteletett kel megadnom, de nem mondok semmit.* -Volt még egy választásom, de Rebecca tuti megölt volna.*Felelem mosolyogva és és igyekszem nyugodt lenni. Aztán elindulunk és hagyom, hogy teleportáljon és lassan a szobájába jutunk ugyebár. Ott körbe nézek azért.* - Szerintem maradjunk a víznél.*Mondom nevetve aztán kis csend és elgondolkodok mit is mondhatnék neki.* - Nem a fájdalomokozásról van szó. Hanem arról, hogy hol voltál. Tudom nincs közöm a magán életedhez, de ha már így beszélgetünk. Nincs is itt a húgom sem.. Akkor egyet árulj el. Miért nem árultad el neki?*Teszem fel a kérdést és nyilván tudja, mire gondolok.* - Te is kérdezhetsz nyugodtan bármit. Nem lehetek egy önző rohadék.*Felelem Jesmonnak és közben figyelem a férfi minden mozzanatát. Az utolsó kérdésére az iskolára nem jelent e veszélyt nem felelek. Előbb próbáljunk meg civilizáltan beszélni aztán meglátjuk.*


    _________________
    Folyamatban...


    Reed Denkey démonja, Rebecca Taylor védelmező bátyja
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Vas. Márc. 31, 2013 6:34 pm

    *Már az is valamiféle eredmény, hogy a nagy száját sikerült némileg visszafognia, és zavarba jött. Legalábbis ahogy Jesmon látja. Végre magába néz egy kicsit, és ez az ősdémont némi megnyugvással tölti el. Hiszen, lássuk csak be, mostmár legalább belegondol, hogy mit csinálhatott rosszul. Jesmon sejti, hogy nehéz dolga lesz, ha ezt az önfejű démont meg akarja győzni, se sosem arról volt híres, hogy túl könnyen feladná.* - Nem, valóban nem. *Bólintok a kijelentésre, de már nem teszem hozzá a véleményemet arról, hogy mi itt valójában a probléma. Az nem vinné előrébb a beszélgetést. Látja, hogy most némi fejlődést sikerült elérnie, már legalábbis nem akar neki Dean minden áron beszólogatni. Így hát még arra is hajlandó lenne, hogy elfelejtse az előző beszólásokat. A kijelentésre csak felvonja a szemöldökét, valahogy sejti, hogy kire gondol, de nem biztos benne ezer százalékig, és lehet, hogy nem is szeretné tudni. Nem várna el sok tiszteletet, de kezd beletörődni, hogy Deantől még a minimális mennyiséget sem kapja meg, amit amúgy mindenkinek kéne bárki más felé mutatnia. Aztán a szobájába érkeznek, Jesmon pedig hoz egy pohár hideg vizet Deannek, amit át is nyújt neki, mielőtt leülne vele szemben. A szavaira először bólint, majd a kérdésre sóhajt egyet. Igen, sejthette volna, hogy meg fogja tudni a fogadóban.* - Mert csak egy baklövés volt. Rossz döntés. Ő volt az egyetlen társaságom odalenn, és az ezért érzett hálát összekevertem valami mással. Amikor erre rájöttem, már majdnem késő volt, valószínűleg nagyon nagy arányban csak a szerencsémnek köszönhetem, hogy itt vagyok. *Csóválja meg a fejét, majd a forró italba kortyol.* - Ha hallani szeretnéd az egész történetet, elmondhatom. *Mondja, majd ha Dean a beleegyezés jelét adja, folytatja.* - Lilithnek nem tetszett, amikor elmondtam neki, hogy mi a helyzet, így elhatározta, hogy elpusztítja ezt a szigetet. Én pedig tudtam, hogy ha ezt meg akarom akadályozni, előbb kell Luciferhez érnem, mint neki. *Egy pillanatra megáll, összeszedi a gondolatait. Nem egy kellemes emlék.* - Így hát lementem. Könyörögtem a Sátánnak, pedig egyszer már megfogadtam, hogy nem teszem többet. És... Ahelyett, hogy ismét a szolgájává tett volna, vagy bedugott volna egy tömlöcbe a Pokol mélyén, száműzött, és a Szigetnek azóta sincs semmi baja. *Mutat ki az esőcseppek által csíkozott ablakon.* - Bár nem hiszem, hogy ez téged meggyőzne bármiről is, jobb, ha ismered az eredeti verziót. *Teszi hozzá, majd a felajánlásra a fejét csóválja.* - Semmi szükség rá. Nekem elég az, hogy Rebecca megbízik benned.


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Dean Taylor
    Dean Taylor
    .::Tanár::.
    .::Tanár::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Dean Taylor on Vas. Márc. 31, 2013 6:59 pm

    *Azt hiszem, tudom, mi lenne a helyes megoldás, de igazából itt még Beckyvel kéne beszélnem. Aztán beszélgetni kezdünk és közben kicsit magamba szállok. Egy hülye idióta vagyok, na. Az, hogy nem fogok beszólogatni nem, fogja ám megúszni, úgyhogy ezt jobban is teszi, hogyha nem felejti el. Elveszem a pohár vizet és talán tényleg egy hülye idióta vagyok. Ezt aláírom és mindig is tudtam. Becca még nem vágta a fejemhez. Aztán felteszek egy kérdését és figyelem a férfi tekintetét és végig követem. Bólintok, hogy mesélje és sóhajtok.* - Tehát összefoglalva Lilith reménytelenül szerelmes volt beléd, de te meg ezt az utat választottad és adtál még egy esélyt magadnak, hogy törlesszél amiatt, hogy felkerülj a mennybe?*Próbálom értelmezni a történetet, de hagyom, hogy még folytassa. Aztán felvonom a szemöldökömet és pislogok nagyokat.* -A szolga könyörög az urának..*Gondolkodok el és nem tudom, még mit gondoljak. Szusszantok. Nem tudom hova tenni a gondolataimat, de végkép azt nem tudom a húgom hogy volt képes beleszeretni?* - Megtehette volna azt is, hogy lent tart téged viszont nem tette.. nyilván azért.. mert..*Nyelek egyet és akarva akaratlanul is kimondom.* - A viselkedésed miatt. Kevés és ritka az ilyen ősdémon aki szembe száll az egyetlen urával aki megteremtette. Viszont eldobott száműzött onnan így ha jól sejtem törleszthetsz, hogy felkerülj a mennybe igaz?*Teszem fel a kérdésem és csak tovább filozofálok.* -Ha már nyílt lapokkal játszunk.*Elkezdek járkálni fel és alá és gondolkodok.* - Tegyük fel egy pillanatra, hogy félre teszem a makacs önző hülye énemet.*Fordulok meg és odalépek Jesmonnal szemben.* - Ugye még nem történt meg az a bizonyos dolog, hogy összemelegedtetek? Tudod nagyon féltem Rebeccát és nem akarom, hogy ő is csalódjon. Szeretném ha, Boldog lenne és ha te vagy az a jelölt és garantálod azt, hogy Lucifer nem nyírja ki akkor.*Nyújtom a kezem ha lenéz és sóhajtok egyet. Még mindig gondolkodom a téren, hogy jó ötlet e, de remélem ezzel valamennyire sikerült elérnem.* -Bocsánatot kérek a hülye idióta viselkedésemért. Tényleg kérdezhetsz bármit vagy miket mesélt a húgom?*Teszem fel a kérdést és immárom teljesen nyugalmi állapotba kerültem. Lehet képes leszek elviselni egy ősdémont? Bár.. nehéz lesz,d e azt hiszem menni fog.*


    _________________
    Folyamatban...


    Reed Denkey démonja, Rebecca Taylor védelmező bátyja
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Jesmon Helar on Vas. Márc. 31, 2013 7:27 pm

    *Tehát legalább abban egyet értenek, hogy Dean egy idióta. Ez is valami. Eközben én mesélni kezdek életem egyik legfontosabb eseményéről. A közbeszúrt kérdésre bólintok.* - Mondhatjuk így is. Leszámítva, hogy én nem akarok a Mennybe kerülni. Sosem ez volt a célom. Nekem éppen elég az, hogy képes legyek tükörbe nézni. *Mosolyodik el keserűen. Azt már nem teszi hozzá, hogy néha, rosszabb napjain még ez sem sikerül. Hiába, úgy érzi, hogy amit akkor tett, több, mint négyezer éve, bár igazából nem az ő hibája, sosem fogja tudni megbocsátani magának. Közben folytatja a beszédet, az ismételt közbeszúrásra nem felel semmit. Akkor már rég nem tartotta az urának, de lehet így is venni, hiszen bizonyos értelemben mindig is függni fog tőle, habár az eléggé egyértelmű, hogy megváltoztatni már nem fogja tudni. Kényszeríthetné szinte bármire, ez tény, de nem érne el vele semmit. Ezért van itt. Aztán befejezi a mondandóját, Dean pedig úgy tűnik, valamit igen nehezen nyög ki, de végül sikerül, Jesmon pedig halványan elmosolyodik.* - Ennél némileg bonyolultabb a dolog. *Mondja, de nem szeretné pont Deannek kifejteni azt, hogy ő miért létezik és miért így létezik. A Sátán egyetlen hibája. A félrecsúszott terv. A feljebbvaló hatalom tökéletes bizonyítéka. Nem, ez nem tartozik Deanre.* - Mindenképpen a Mennybe kerülök, ha meghalok, de mint említettem, egyáltalán nem ez a célom. Semmi kedvem visszatérni a Pokolba, de amíg úgy érzem, hasznos az itteni életem, nem tervezek távozni. *Fejezi be, letéve az üres poharát az asztalra. Aztán, a férfi kérdésére felvonja a szemöldökét.* - Sajnálom, de ez nem hiszem, hogy rád tartozna. Ne hidd, hogy azért, mert Rebecca miatt próbálok veled valamiféle kapcsolatot kialakítani, bármihez jogod van. Az én türelmem sem végtelen. *Áll fel, követve a másikat, s az egy pillanatra megérezheti a hatalmas démoni energiákat, amiket Jesmon egyedül akkor nem képes visszafogni, ha valóban ideges, és igen, most Dean megint túl messzire ment. Azonban gyorsan összeszedi magát, s egy sokatmondó tekintetet vet a férfire, s bár megfogadta, hogy nem fogja, talán tudat alatt egy pillanatig ismét használja a meggyőzés képességét, hogy Dean semmiképp sem akarjon tovább kérdezősködni.* - Bármit feláldoznék azért, hogy neki ne essen baja. Ennél többet nem tudok felajánlani, de megnyugodhatsz, amíg nem zavarok bele Lucifer terveibe ismét, addig semmi oka sem lesz ilyesmit tenni, és hidd el, nem tervezek semmi hasonlót. *Jelenti ki, majd megrázza a felé nyújtott kezet és halványan elmosolyodik.* - Örülök, hogy így látod. Én is sajnálom, ha olyasmit tettem, amit nem kellett volna. *Engedi el a kezét, majd a kérdésre vállat von.* - Eleget tudok rólad, mint mondtam. *Válaszolja, ismét egy pillanatra kissé hideg tekintettel, de ez csak egy másodpercig tart. Veheti akár úgy is Dean, hogy hiába van békülékeny kedvében, ennyire könnyen nem felejti el neki, amiket mondott, de hajlandó továbbra is kedves lenni vele, amennyiben ő is így viselkedik. Aztán a többi majd elválik. Akár még valóban jóban is lehetnek, de ahhoz kissé több idő kell, és úgy tűnik, Jesmon szerint mára éppen elég volt a barátkozósdiból. Nem fogja elküldeni Deant, de reméli, hogy a másiknak is leesik a szándéka.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.

    Ajánlott tartalom

    Jesmon Helar lakosztálya Empty Re: Jesmon Helar lakosztálya

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Vas. Okt. 20, 2019 10:41 am