Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Tornyok

    Michael
    Michael
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Tornyok Empty Tornyok

    Témanyitás by Michael on Csüt. Nov. 01, 2012 12:19 pm

    A tornyokba több lépcső vezet fel, mind vékony, márványból készült csigalépcső. A palotának sok tornya van, de ezek közül a legtöbb ugyanúgy néz ki: a lépcsőházból nyíló ajtón túl egy közepes méretű, társalgónak berendezett helyiséget találunk, krémszínű kanapékkal, barna asztalkákkal, amelyeken mindig van némi frissítő és rágcsálnivaló.

    Kilátó:
    Noha minden torony ablakából nagyon szép a táj, mégis a kilátó, a legmagasabb torony az, amelyet kimondottan arra építettek, hogy itt lehessen gyönyörködni a Birodalomban. Itt maga a belső tér viszonylag kicsi, inkább a külső teraszra irányították a figyelmet a készítők. Odakint található néhány fapad, amelyekre a kényelem miatt puha, kék párnákat helyeztek. Ezen felül kiraktak ide több távcsövet is, no nem a csillagok miatt, sokkal inkább azért, hogy még többet láthassanak a Felvilág tájaiból. Innen egyébként belátni az egész völgyet: tökéletes kilátás nyílik a városra, a távoli falvakra, de még a Szent Láng őrhelyéig is ellátni.

    Postatorony:
    A sok torony közül az egyikben otthonra találtak a postamadarak is. Vannak itt galambok, baglyok, sasok, ki mit preferál inkább. Szívesen és gyorsan hordozzák a leveleket, így ha valakinek sürgős üzenete van, azt is a legcélszerűbb rábízni valamelyik madárra. Itt egyébként mindig tisztaság van, elvégre felügyelnek rá, hogy az egerek maradványai ne szennyezzék be a tornyot


    _________________
    Minden megfagyott, megkeményedett, szenvedő szív felolvad egyszer. Michael arkangyal újra önmaga, noha nagyon sokat változott az elmúlt több mint húsz év folyamán. Michael Cobbnak lenni sok mindenre megtanította, amit korábban nem tudott, nem értett, vagy amivel egész egyszerűen nem foglalkozott. Emberibb lett, megértőbb, bár talán épp emiatt az embersége miatt valamivel sebezhetőbb. De nem bánja: úgy érzi, megérte, mert az, amije most van, egy igazi család, soha nem lehetett volna az övé korábban.

    Rebecca Taylor (és Darioth) hercege és Lizzie nevelőapja
    Gabriel
    Gabriel
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Tornyok Empty Re: Tornyok

    Témanyitás by Gabriel on Pént. Dec. 07, 2012 9:14 pm

    *A legjobb pillanat, amikor teljes a nyugalom ezen a szent helyen. A levegőben meditálás az egyik legjobb dolog, amit Gabriel edzés helyett el tud képzelni. Nem kell más, mint, hogy csend legyen és friss levegő. Minden este csinálja és az idő sem zavarja. Miért nem a szobájában csinálja? Azért még is szereti a természet lágy ölét és a fivéreit sem nyaggatja a hülyeségeivel, hiszen le sem lehet lőni hetek óta. Megkergült teljesen szóval ez jellemző a srácra.* ~Nagyon szeretem ezt az egészet Urielnek is ezt kéne csinálni.. ~*Na igen a srác sem normális, de tényleg nem kell meglepődni. A héten is csinált eleget foglalkozott a fivéreivel Urielt is próbálta előcsalogatni a napokban csoda, hogy valaki még szoba áll vele. A szeme be van csukva törökülésben ül a levegőben és természetesen hófehér szárnyai is ki vannak engedve. Minden zajt igyekszik kizárni a fejéből is és amik kintről jönnek.*


    _________________
    Gabriel arkangyal  a remény és a bajnok angyala, aki mindig reményt ad az embereknek. Ábrázolása mindig valami fensőbbségeset sejtet mindenkivel, amitől (akárcsak Mihály arkangyaltól) a gonosz fél. Hatalmas szárnyakkal ábrázolják, mely a természetfeletti erejét jelképezi. Ő üldözte ki Ádámot és Évát a Paradicsomból. Gabriel barátságos kedves szóval nyugodtan lehet hozzá fordulni, vicces, de azért tud komoly is lenni ha kell.

    Castin Noyers Bajnoka és a Remény Arkangyala..
    Michael
    Michael
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Tornyok Empty Re: Tornyok

    Témanyitás by Michael on Pént. Dec. 07, 2012 9:58 pm

    *Lassú, kényelmes léptekkel sétálok a kilátó tornyának lépcsőin, mélyen a gondolataimba merülve. Igen, eddig tartott, hogy képes legyek ismét feljönni ide. Persze eléggé egyértelmű, hogy azért kerültem ennyire a Felvilágot, mert itt valahogy sokkal könnyebb gondolkozni... Márpedig ez az egyetlen dolog, amit nagyon szeretnék elkerülni: a gondolkozás. Persze már most erősebben érzem azt a furcsa szorítást a mellkasomban, ami akkor telepedett oda, amikor elolvastam a levelet, ami arról szólt, hogy Patric soha többé nem tér majd vissza. Hogy örökre elveszítettem őt, hogy vége az egésznek. És hogy mi a legrosszabb mindebben? Az, hogy valóban, soha nem leszek rá képes, hogy segítsek rajta, sem arra, hogy elfelejtsem. Miattam ment oda, és az én hibám az, hogy odalent ragadt, magára maradva, egyedül, reménytelenül. Nélküle kell élnem, de milyen élet ez? Igen, tagadtam, meg nem híreszteltem, hiszen megállapodtunk, hogy nem lesz ebből semmi, mert Pat még akkor sem választana bandán belülit, ha érdekelné a saját térfele, ahogyan ő fogalmazott, de attól még szeretem, már nagyon régóta. De még ha nem is így lenne! Miattam veszítette el az életét, az igazi életét, és ki tudja, milyen szenvedéseken kell keresztülmennie odalent? Mindezt úgy, hogy nekem akart segíteni, én pedig nem voltam elég figyelmes ahhoz, hogy meggátoljam a tervében... Ehhez a gondolathoz érve veszem észre, hogy az arcomon könnycseppek peregnek, így az ajtóhoz érve szipogok egyet, elkezdem törölgetni a szememet, és belépek. Nagy meglepetésemre Gabrielre esik a pillantásom, így igyekszem gyorsabban eltüntetni a könnyek nyomát az arcomról, majd egy határozottan erőltetett mosollyal hangosan ráköszönök az öcsémre.* - Üdv, testvér. Bocsáss meg a zavarásért *mondom halkan, és tartok tőle, hogy fel fog tűnni neki az enyhe rekedtségem, amit elég egyértelműen össze lehet kötni az arcomon megmaradt könnyek nyomával...*


    _________________
    Minden megfagyott, megkeményedett, szenvedő szív felolvad egyszer. Michael arkangyal újra önmaga, noha nagyon sokat változott az elmúlt több mint húsz év folyamán. Michael Cobbnak lenni sok mindenre megtanította, amit korábban nem tudott, nem értett, vagy amivel egész egyszerűen nem foglalkozott. Emberibb lett, megértőbb, bár talán épp emiatt az embersége miatt valamivel sebezhetőbb. De nem bánja: úgy érzi, megérte, mert az, amije most van, egy igazi család, soha nem lehetett volna az övé korábban.

    Rebecca Taylor (és Darioth) hercege és Lizzie nevelőapja
    Gabriel
    Gabriel
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Tornyok Empty Re: Tornyok

    Témanyitás by Gabriel on Pént. Dec. 07, 2012 10:12 pm

    *Hogyan fogom megcsinálni a holnapi napot, azt még magam sem tudom. Talán majd alvás előtt csinálok egy napirendet, ahogy mindig szoktam. Le kell néznem a védencemhez is hiszen nem tudja magát még megvédeni rendesen és segítek neki ahol csak tudok. Elfoglalom magam természetesen és a testvéreimmel is foglalkozom, ha bár mostanában örülök annak, hogy elviseltek. Mi üthetett belém azt nem tudom. Szerintem valami agybaj lehet.. bár ki tudja. Veszem, mélyen a levegőt erősen koncentrálok a lazulásra és arra is, hogy végre lazák legyenek az izmaim. Amikor megszólítanak, a szememet kinyitom és halványan mosolygok, amikor meglátom Michaelt. Ami azt illeti éppen itt volt az ideje, hogy felnézzen ide. Leszállok a földre és odalépve üdvözlöm őt.* - Szervusz, testvérem! Nem zavartál éppen meditáltam.*Mondom neki és felvonva a szemöldökömet bizony, hogy észrevettem valami nincs rendben a férfival.* - Mi nyomja a lelkedet?*Kérdezem meg és eléggé komolyan nézek, rá akármilyen gyerekes tudok néha lenni. Arról viszont nem tehetek, hogy így viselkedem, néha ilyennek is kell lenni.* - Biztos nem a kilátás miatt jöttél fel hanem, hogy filozofálj..*Találom ki és ismerem annyira a testvéremet és azért aggódok is érte persze.*


    _________________
    Gabriel arkangyal  a remény és a bajnok angyala, aki mindig reményt ad az embereknek. Ábrázolása mindig valami fensőbbségeset sejtet mindenkivel, amitől (akárcsak Mihály arkangyaltól) a gonosz fél. Hatalmas szárnyakkal ábrázolják, mely a természetfeletti erejét jelképezi. Ő üldözte ki Ádámot és Évát a Paradicsomból. Gabriel barátságos kedves szóval nyugodtan lehet hozzá fordulni, vicces, de azért tud komoly is lenni ha kell.

    Castin Noyers Bajnoka és a Remény Arkangyala..
    Michael
    Michael
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Tornyok Empty Re: Tornyok

    Témanyitás by Michael on Pént. Dec. 07, 2012 11:09 pm

    *Egy újabb halvány mosolyt erőltetek ki magamból.* - A meditálás jó... *motyogom, majd a következő kérdésre elkomorodva megrázom a fejem, és inkább válasz nélkül hagyom a dolgot. A következő megszólalásra persze már nem tudok nem reagálni: halk sóhajjal a teraszajtóhoz lépek, kitárom, és kényelmes léptekkel elsétálok a korlátig. Ott aztán megtorpanok, és komoran végighordozom a tekintetemet a vidéken.* - Ez... Elég bonyolult, Gabe *kezdem végül halkan, aztán egyből el is akadok. Nem nagyon tudom, hogyan haladjak tovább ezzel az egésszel, szóval végül csak megfordulok, és egy hirtelen lendülettel megölelem az öcsémet. Ezzel egy időben kinyitom előtte, előttük az elmémet, és engedem, hogy lássanak mindent, ami történt az elmúlt időben, azt a sok fájdalmat, azt a végtelen magányt, a csendes könnyeket, amiket engedtem leperegni az arcomon, amikor senki sem látott. Nem lennék képes mindezt elmondani, nem tudnék beszélni róla, egész egyszerűen nem. Képtelen lennék úgy beszélni, hogy ne akadjanak el közben a szavaim, ne torpanjak meg minden szó után, és ki sem tudnám fejezni mindazt, amivel igyekszem megbirkózni. A kétségbeesett kapaszkodásom Gabriel vállába, a szürke szövetet áztató könnyeim és a gondolataim, az emlékeim, amit megosztok vele, és bármelyik testvéremmel, aki észreveszi őket: ezzel vagyok képes a legjobban átadni, min megyek keresztül. Nem tudom, hogy ők éltek-e valaha a Földön, veszítettek-e el valaha valakit, de az a fájdalom, hogy tudom: soha többé nem láthatom Patricet... Az nem mérhető semmihez, amit meglévő emlékeim alapján valaha átéltem. Talán Lucifer elveszítése lehetett ekkora érvágás, de semmi más. Pár percig eltart, hogy képes legyek abbahagyni a zokogást, akkor megköszörülöm a torkomat, és elhúzódok a testvéremtől. Nem is nagyon tudok mit hozzáfűzni az egészhez, szóval inkább nekitámaszkodom a korlátnak, és könnyes szemekkel, mereven elbámulok a Szent Láng tornyának irányába.*


    _________________
    Minden megfagyott, megkeményedett, szenvedő szív felolvad egyszer. Michael arkangyal újra önmaga, noha nagyon sokat változott az elmúlt több mint húsz év folyamán. Michael Cobbnak lenni sok mindenre megtanította, amit korábban nem tudott, nem értett, vagy amivel egész egyszerűen nem foglalkozott. Emberibb lett, megértőbb, bár talán épp emiatt az embersége miatt valamivel sebezhetőbb. De nem bánja: úgy érzi, megérte, mert az, amije most van, egy igazi család, soha nem lehetett volna az övé korábban.

    Rebecca Taylor (és Darioth) hercege és Lizzie nevelőapja
    Gabriel
    Gabriel
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Tornyok Empty Re: Tornyok

    Témanyitás by Gabriel on Pént. Dec. 07, 2012 11:36 pm

    *Valami nem stimmel a testvéremmel. Ezt látom és tudom és ismerem annyira. Követem a teraszajtó felé és ugye feltettem a kérdésem neki, hiszen látom és hallom a hangját is.* - A bonyolult dolgokat is meg tudom érteni..*Mondom neki komoly hangon és neki támaszkodva a falnak figyelem őt. Hát nem is tudom, mit mondjak.. a héten nem voltam lelki beteg talán a színháznak köszönhető, meg a programoknak. Amikor megölel, viszonzom az ölelést és nyugtatom őt. Aztán jön egy váratlan pillanat és rápillantok kérdően..* - Mi a!?*Kérdezném, de inkább figyelem a válaszomat és sóhajtok. Nem is tudom, mit mondhatnék.. Ennyire kiborulva Michaelt még nem láttam pedig ismerem a testvéremet azért. Egy könnycsepp legördül, az arcomon érzem azért a fájdalmat, amin átmegy. Át tudom érezni és nem tetszik ez az egész. Lucifert.. Legszívesebben.. Miket is beszélek én. Nem beszélek így róla. Amikor elengedem, odasétálok mellé a korláthoz.* - Sajnálom.. Lucifer egy önző és nem törődik a környezetében levőkkel. A másik pedig ezt teljesen őszintén mondom. Nem tudom, nem ítélek elsőre, de ő az „alvilág” teremtménye és néha tovább kell tudni lépni.. Az élet megy tovább és ezt teljes szívemből mondom. Biztosan gondol rád és neki is ugyan olyan nehéz..*Próbálom kifejezni magam, de veszekedni sem szeretnék a fivéremmel. Inkább igyekszem lenyugtatni.* - A kislány mit szól a dolgokhoz?*Érdeklődöm, hiszen biztosan tud valamennyit a jelenlegi állapotokról és azért neki se lehet könnyű.* - Tudod.. Luciferről is meg van a véleményem, de nem szeretném hosszú soronként taglalni. Egyszer megnézném, hogy valaki átváltoztatja csivavává, de igazság szerint mindig ott tesz keresztbe ahol tud. Viszont ha szeretnéd, elintézem neked, egy időre, hogy leszálljon rólad..*Magyarázok Luciferről bár meg vannak a véleményeim egykori testvérünkről, de nem szeretném szidni őt hiszen nem fer. Az teljesen mindegy, hogy ő oda lent miként él, de úgy kell viselkedni, hogy ne ereszkedjünk le a szintjére. A testvéremről nem veszem, le a tekintetemet tovább fürkészem az arcát, bár nem tudom mennyire sikerül megnyugtatnom..*


    _________________
    Gabriel arkangyal  a remény és a bajnok angyala, aki mindig reményt ad az embereknek. Ábrázolása mindig valami fensőbbségeset sejtet mindenkivel, amitől (akárcsak Mihály arkangyaltól) a gonosz fél. Hatalmas szárnyakkal ábrázolják, mely a természetfeletti erejét jelképezi. Ő üldözte ki Ádámot és Évát a Paradicsomból. Gabriel barátságos kedves szóval nyugodtan lehet hozzá fordulni, vicces, de azért tud komoly is lenni ha kell.

    Castin Noyers Bajnoka és a Remény Arkangyala..
    Michael
    Michael
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Tornyok Empty Re: Tornyok

    Témanyitás by Michael on Szomb. Dec. 08, 2012 12:04 am

    - Igen, és ő is tudta, meg én is tudtam, hogy egyszer majd oda fog kerülni, de... *Itt hirtelen megakadok, majd ismét könnyezni kezdek.* - Meg... megígértem neki, hogy e... egyszer felhozom i... ide, és mo... most... *Akadozva beszélek, nem vagyok képes teljes, épkézláb mondatokban elmagyarázni mindent, ami keresztülzúg rajtam, minden fájdalmat, minden apró kis nyilallást, ami miatt nem vagyok képes elengedni Patet. A következő kérdés megválaszolása előtt veszek pár mély levegőt, majd egy sóhajt után ismét megköszörülöm a torkom.* - Ő sincs éppen a legjobb formájában. Nagyon ragaszkodott hozzá, és nem hiszem, hogy egyhamar bele fog törődni abba, hogy... Hogy nincs többé *suttogom az utolsó tagmondatot. Eléggé egyértelmű, hogy semmivel sem fogom hamarabb feldolgozni ezt a tényt, mint Elizabeth...* - Nézd, hagyjuk őt. Előbb-utóbb úgyis kénytelenek leszünk szembenézni vele, mert vissza kell szereznünk az emlékeimet, azok pedig nála vannak *váltok erősebb és magabiztosabb hangnemre. Ezzel együtt le is zárom a közöttünk lévő köteléket, már amennyire képes vagyok lezárni. De azért elég egyértelmű, hogy most már nincs nyitva, és nagyon meg kell erőltetniük magukat a testvéreimnek, ha be akarnak lépni. Tudom, hogy nem helyes kizárni mindenkit, de egyszerűen nem vagyok rá képes, hogy most közel engedjek magamhoz bárkit is. Lizzie-vel is eléggé távolságtartóan viselkedem, és igyekszem kerülni, a levél óta pedig nem is beszéltem egyetlen bandataggal sem. Mindig elfoglalom magam valamivel, olvasok, tanulok, dolgozok, amikor csak tudok, mert nem akarom, hogy bárki láthassa, mennyire összetörtem. Nem engedhetem, hogy Lucifer kémje megtudja. Nem akarom megadni neki ezt az örömöt.* - Igazából azért jöttem fel, mert szólni akartam, hogy egy darabig nem nagyon fogok feljárkálni *szólalok meg hirtelen, a völgy felé meredve.*

    // FAGY //


    _________________
    Minden megfagyott, megkeményedett, szenvedő szív felolvad egyszer. Michael arkangyal újra önmaga, noha nagyon sokat változott az elmúlt több mint húsz év folyamán. Michael Cobbnak lenni sok mindenre megtanította, amit korábban nem tudott, nem értett, vagy amivel egész egyszerűen nem foglalkozott. Emberibb lett, megértőbb, bár talán épp emiatt az embersége miatt valamivel sebezhetőbb. De nem bánja: úgy érzi, megérte, mert az, amije most van, egy igazi család, soha nem lehetett volna az övé korábban.

    Rebecca Taylor (és Darioth) hercege és Lizzie nevelőapja
    Gabriel
    Gabriel
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Tornyok Empty Re: Tornyok

    Témanyitás by Gabriel on Kedd Jan. 08, 2013 1:03 pm


    //Olvadáás...//

    - Nem gondoltad volna komolyan azt, hogy ilyen hamar.*Fejezi be és végig simít testvére hátán. Valahogy tudja azt, hogy min megy keresztül és igyekszik nem olyanokat tenni, amikkel megbánthatná a másikat.* - Még felhozhatod. Figyelj, nincs minden veszve. Gyere ide…*Átöleli a férfit és nyugtatja. Sóhajtva végig gondolkodik, hogy ezért jobb, ha nincsenek a földön ismerősei. Jobb bár van egy ugye a testvére, de úgy nem nagyon jár le a földre. Nyel egyet és igyekszik visszatartani most a pörgését. Nem kell ez ide. Aztán szépen lassan elengedi, ha a másik hagyja és továbbra is fürkészi a tekintetét. Érdeklődik, a kislány felől tudja, hogy él vele egy leányzó.* -Sajnálom, mint mondtam meg tudom érteni és ne beszélj úgy, hogy nincs, többé találunk megoldást arra, hogy visszajöjjön okés?*Mondja az utolsó szavakat tele reménnyel és igyekszik elérni azt, hogy legalább legyen hite. * - Milyen áron? Figyelj, ha kell, én bunyózok vele elvégre.. a legjobb vagyok.. Mi több.. szerintem Lucifer annyira el van szállva magától, hogy… inkább jobb nem bele gondolni. Viszont simán legyőzőm csak van olyan hadserege, ami eléggé gyenge hidd el.*Mondja tovább a pozitív szavakat és persze ezúttal neki támaszkodik a korlátnak. Nem tudja, a srác meddig fogja bírni viszont nagyon, aggódik fivéréért..* - Figyelj, ha kell szembe nézünk vele együtt tudod, hogy itt vagyunk veled. *Mondja mosolyogva neki, de közben a kis agyacskája egy két gondolatot sző. Mire céloz? Persze ezt nem mondja ki, de most még jobban elkezd majd edzeni a napokban. Luciferről mi a véleménye most? Ami eddig is. Ha kell, akkor bárkit tönkre tud tenni és úgy rendelkezik a dolgokkal, ahogy szeretne. De vajon van gyenge pontja? Ha van akkor vajon micsoda? Egyáltalán mivel lehetne elérni, hogy kikecmeregjen a kis helyéről? Amikor Michael megszólal, a völgy felé mered ő is. Behunyja, a szemét kifújja a levegőt és igyekszik higgadt maradni.* - Meg tudom érteni. Viszont életjelet adj azért magadról. Ha nem akkor én legalább is biztos vagyok benne, minimum egyszer le fogok menni.*Mondja a srácnak érezvén, hogy tényleg nincs egyedül. Megérti e? teljes mértékben hiszen vannak a férfinak most más dolgai is és helyre kell jönnie a srácnak. Vajon mikor lesz Michael a régi? Mikor lesz megint úgy teljesen saját maga mint régen? Erre a kérdést nagyon nehéz megmondani és még is Gabriel ezen gondolkozik.*


    _________________
    Gabriel arkangyal  a remény és a bajnok angyala, aki mindig reményt ad az embereknek. Ábrázolása mindig valami fensőbbségeset sejtet mindenkivel, amitől (akárcsak Mihály arkangyaltól) a gonosz fél. Hatalmas szárnyakkal ábrázolják, mely a természetfeletti erejét jelképezi. Ő üldözte ki Ádámot és Évát a Paradicsomból. Gabriel barátságos kedves szóval nyugodtan lehet hozzá fordulni, vicces, de azért tud komoly is lenni ha kell.

    Castin Noyers Bajnoka és a Remény Arkangyala..
    Michael
    Michael
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Tornyok Empty Re: Tornyok

    Témanyitás by Michael on Kedd Jan. 08, 2013 1:40 pm

    *A mondatom befejezésére csak könnyes szemmel megrázom a fejem. Nem, nem hittem volna, hogy ilyen hamar, ilyen hirtelen lesz vége mindennek. A következő szavakra tovább rázom a fejem, ezúttal egyértelműen tiltakozva, de elfogadom az öcsém ölelését. Én nagyon jól tudom, hogy minden veszve van, onnan senki nem jöhet el Lucifer engedélye nélkül, márpedig nyilván ő tartja lent. Ismerem Patricet, nem hagyna minket magunkra csak úgy. Amikor Gabe másodszorra is kimondja, hogy még van remény, ellököm magamtól.* - Értsd meg, nincs megoldás! *kiáltom sebzetten.* - Vége, meghalt, örökké odalent fog maradni! *mondom idegesen, és eléggé egyértelmű, hogy Gabe jobban tenné, ha hagyná ezt a témát. Nem akarok tovább beszélni róla, mert fáj, fáj, fáj, borzalmasan fáj. Egy pár pillanat kell is, hogy lenyugodjak, majd Gabriel következő szavaira sóhajtok.* - Az örök harcos *jegyzem meg halkan, a következő mondatra pedig halványan elmosolyodva rápillantok, és érzem, hogy pillanatokon belül megint könnyezni fogok. Jó érzés azt hallani, hogy a Pokol legmélyebb bugyráig velem tartanának, mert noha a bandával is nagyon közel állunk egymáshoz, az meg sem közelíti azt a köteléket, amit a testvéreimmel érzek. És én még csak nem is érzem az egészet, nem emlékszem mindenre, amit együtt csináltunk, csak a mostani helyzet alapján cselekszem. Belegondolni, hogy vajon mennyire szerethetem őket igazából... Már ez megfájdítja a szívemet, bár ez jóleső fájdalom. Ezzel együtt azonban elragad a féltés is: mi van, ha egy ilyen akcióban őket is elveszítem? Halkan sóhajtok, és egy hirtelen mozdulattal megint megölelem Gabe-et.* - Nagyon szeretlek titeket, testvér *suttogom meghatottan. Aztán elengedem, és megint rátámaszkodom a kis korlátra, elmeredve a völgy irányába, miközben jelzem, hogy ténylegesen miért is vagyok itt.* - Igyekszem jelezni, bár nem kell aggódnotok, rendben leszek *válaszolom halkan, miközben nagyon jól tudom, hogy hazudok. Talán Gabriel is tudja. Már hogy a pokolba lennék rendben? De mindegy, ez most nem is igazán számít, nem akarok beszélni a dologról. Épp eleget mondtam már.*


    _________________
    Minden megfagyott, megkeményedett, szenvedő szív felolvad egyszer. Michael arkangyal újra önmaga, noha nagyon sokat változott az elmúlt több mint húsz év folyamán. Michael Cobbnak lenni sok mindenre megtanította, amit korábban nem tudott, nem értett, vagy amivel egész egyszerűen nem foglalkozott. Emberibb lett, megértőbb, bár talán épp emiatt az embersége miatt valamivel sebezhetőbb. De nem bánja: úgy érzi, megérte, mert az, amije most van, egy igazi család, soha nem lehetett volna az övé korábban.

    Rebecca Taylor (és Darioth) hercege és Lizzie nevelőapja
    Gabriel
    Gabriel
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Tornyok Empty Re: Tornyok

    Témanyitás by Gabriel on Kedd Jan. 08, 2013 2:17 pm

    *Muszáj volt befejeznie helyette, hiszen tudja azt, hogy képtelen Michael normálisan gondolkozni. Talán egy két dologra helyette is oda kellene figyelnie persze segítség képpen. Ugye megöleli és végig simít a hátán. Nyugtatja a srácot és talán ez a legkevesebb, amit most megtehet érte. Aztán amikor ellöki, magától hirtelen összeszorul a gyomra. Persze éppen azért, mert gondolkozik, mit lehetne tenni.* - Testvérem próbálj meg gondolkozni. Nem halt még meg…. érted? Én tudom és hiszek benne. Bár nem ismerem, mint te, de mikor adtam én fel a reményt? Ne add fel azt, amiben hiszel és szeretsz..*Mondja még mindig teljesen nyugodt hangon és persze Gabriel nem szeretne arról a szóról hallani, hogy „halál” még pedig azért nem, mert ő csak sejti mit szeretne elérni Lucifer és ezért is aggódik a testvére miatt.* - Valahogy úgy.. tegyük fel, hogy Luciferrel összefutok a véletlenek okáért.. szerinted mennyi az esélye annak, hogy visszaadja az emlékedet?*Teszi fel a kérdést óvatosan, persze esze ágába sincs lemenni az alvilágba, mert a végén ott ragadna. Nem Gabriel szépen itt marad, de igyekszik megoldást keresni és segíteni nem csak Michanak hanem a testvéreinek is akik itt vannak. Bár ez ilyen könnyű lenne. Komolyan Micha nem lenne egyedül ebben az egészben és ezt reméli, hogy tudja is a másik. Ahogy nézi a völgyet halványan elmosolyodva olyan békésnek és nyugodtnak találja a helyet. Aztán melegség tölti el a szívét, amikor megölelik, viszont újra végig simít a hátán.* - Mi is szeretünk. Fél szemmel azért oda figyelek a kislányra is, meg a barátaidra is hátha kell segítség.*Mondja halkan a férfi fülébe és megérti azt ugyebár, hogy nem tud feljönni egy darabig.* -Rendben van, de egyet meg kell, jegyezzek.. Pocsékul hazudsz.*Mondja a meg leszekre hiszen látja a srácot és tisztában van vele, miért ilyen. Amilyen makacs igyekszik gyakrabban ellenőrizni él e a srác és nem csinált hülyeséget. Ő meg lesz? Mármint Gabe? Meg hát az ő hiperaktívsága, talán most nem ide kell, viszont vissza tudja magát fogni.* - Azt hiszem lassan menni kéne az ágyba. Itt alszol fent vagy visszamész? Muszáj, neked most pihenned.*Adja a jó tanácsot és ha vele tart akkor együtt mennek el a szobákig ha meg nem akkor elköszön tőle és Gabriel elindul a lakosztályába szépen lassan.*


    _________________
    Gabriel arkangyal  a remény és a bajnok angyala, aki mindig reményt ad az embereknek. Ábrázolása mindig valami fensőbbségeset sejtet mindenkivel, amitől (akárcsak Mihály arkangyaltól) a gonosz fél. Hatalmas szárnyakkal ábrázolják, mely a természetfeletti erejét jelképezi. Ő üldözte ki Ádámot és Évát a Paradicsomból. Gabriel barátságos kedves szóval nyugodtan lehet hozzá fordulni, vicces, de azért tud komoly is lenni ha kell.

    Castin Noyers Bajnoka és a Remény Arkangyala..

    Ajánlott tartalom

    Tornyok Empty Re: Tornyok

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Szer. Feb. 19, 2020 12:22 pm