Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Tanári

    Lucien du Bois
    Lucien du Bois
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tanári     Empty Tanári

    Témanyitás by Lucien du Bois on Hétf. Jan. 02, 2012 12:53 am

    A tanári egy gyönyörűen és felettébb kényelmesen felszerelt helyiség, amelynek fő bútora a hatalmas asztal, amelynél a tanárok dolgozhatnak. Az ajtóval szemközti falánál hatalmas polcok állnak, amelyek jelenleg még üresek, de majd a tananyagot fogják tartalmazni. A helyiséget két hatalmas ablak világítja meg, amelyek a sötétvörös függönyökkel elsötétíthetőek. Díszként festmények, preparált állatok és cserepes növények találhatóak. Mesterséges világításról gyertyák gondoskodnak a helyiségben, ezek csettintésre gyulladnak fel és alszanak ki.

    Tanári     14783513_e1770324b73f84433c2cba660f67504a_m


    _________________
    Lucien elveszett gyermekként, apja után kutatva érkezett a Fyron Akadémiára, de itt tartózkodása messze nem ezért vált tartóssá: a hős lidércben egy pillanatig sem csalódott, hiszen világ életében gyűlölte őt... halálhírének hallatán azonban képessé vált megbocsátani neki. Életén és céljain ez nem igazán változtatott: továbbra is az írás a legfőbb szenvedélye, továbbra is Ed az egyetlen ember, aki igazán közel képes férkőzni hozzá, és továbbra is szorgalmasan végzi tanulmányait az Akadémián.

    Rebecca Taylor fél-lidérce
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Vendég on Hétf. Okt. 29, 2012 12:37 pm

    *A tanáriból érdekes módon halk zeneszó hallatszik ki a folyosóra. Ez eléggé érdekes, hiszen nem minden diák nézné ki a tanárokból, hogy mondjuk Skillet-et hallgat. Ez most egyébként a cameosos Őrzőnek, Fredriknek köszönhető, hiszen felkeltette az úrnője érdeklődését, hogy mi az istent hallgat a lidérc, így hát mivel megkérték, ezért megmutatta neki a Comatose című számot. Egyébként Perathon úrnő a tanári asztalnál ül egy halom papír előtt, hiszen épp átnézi azokat a házikat, amiket nem rég adtak be a diákok, Fredrik pedig vele szemben áll az asztal túloldalán.* - Szóval, történt valami érdekes a Cameos-ban, Mr. Laine? *Emeli lila tekintetét a lidércre, aki megköszörüli a torkát, és halkan belefog a mondandójába.* - Semmi különös, Úrnőm. Mióta Alexander a Sylorinásokat boldogítja, azóta nem voltak nézeteltérések a diákok között. Az új diákok egész szépen beilleszkedtek, még a tegnap érkezett olasz srác is hamar megtalálta a többiekkel a közös hangot. Rendbontás nem történt, nem rongáltak meg semmit és verekedni se támadt senkinek kedve. Viszont néhányan szeretnek kicsit túllőni a célon, és alaposan berúgni, de azt hiszem, ez az ő magánügyük. A társalgóban többnyire mindig jó hangulat uralkodik, estéként szinte felélednek a többiek. Az órákról tudtommal nem késnek el, és ha jól tudom, akkor rendesen leadják a házifeladatokat is. Röviden összegezve: Minden a legnagyobb rendben. Óhajt még valamit tudni? *számol be az eddigiekről a srác, legalábbis ő ezeket vette észre, így ezeket tudja elmondani Tyaeloriának. Az angyal-vámpír arcán egy elégedett, halvány mosoly jelenik meg miközben a tanulók írásaiban javítgat.* - Köszönöm, Mr. Laine. Igazán megbízható személy, örülök neki, hogy a házvezető-cserék előtt Sammael téged választott meg Őrzőnek. Remekül teljesíted a feladataidat, pedig tudom, hogy mennyire elfoglalt vagy. Mást nem szeretnék tudni, köszönöm. *Szegezi rá Fredrik-re a tekinteté. Igazán hálás neki, hogy rajta keresztül tudja mi történt a diákjai között. * - Köszönöm a dicséretet, de én csak azt teszem, amire felkértek… *felel halkan a fiú, az előtte álló szék támláját markolva. Eközben a Fred zsebében lapuló telefon átvált a Rebirthing-re, Tyaeloria pedig halkan felnevet.* - Elég érdekes zenei ízlése van, Mr. Laine. De nem rossz, sőt a dalszövegekben van némi igazság… *Teszi le a tollat, majd feláll a helyéről, és a szobában kezd sétálgatni.* - Tudja, igazán értékelem, amit csinál, így úgy gondolom, ideje lenne, ha pihenne egy kicsit. Őrzőnek lenni megterhelő, tudom, mert azok, akik becsületesen csinálják a dolgukat hamar elfáradtnak a hajtásba. Javaslom, hogy a héten ne foglalkozzon annyira a cameososok ügyeivel, próbáljon meg kikapcsolódni *mosolyog bátorítóan Fred-re, aki csak bólint a nő szavaira.* - Köszönöm, de nincs szükségem pihenésre. De lenne valami, amire megszeretném kérni Önt… Szeretnék engedélyt kérni magától, hogy ma este én és Lily Holloway elhagyhassuk a kastélyt. Úgy hallottam, hogy mostanában sok hullócsillag van errefelé, és szeretném megnézni vele… *válaszol Perathon úrnőnek, aki vidáman felnevet a diákja kérésén.* - Ennyire szereti azt a lányt? Hát rendben, legyen, menjenek csak, de éjfél előtt jöjjenek vissza! És mindenképpen biztonságos helyre menjenek, telihold van! *Mulat jól Tyaeloria, hiszen tudja jól, hogy az egyik kedvenc diákja odáig van Holloway kisasszonyért. * - Nyugodtan távozhat Mr. Laine! Nem akarom itt tartani egész nap *kuncog, és int az ajtó felé, hogy a lidérc végre azokkal töltse a napot, akikkel szeretné. Fredrik hálásan elmosolyodik, elköszön az angyaltól, és elindul kifelé. Ty pedig odalép az ablakhoz, és elgondolkodva bámul kifelé.*
    Lucien du Bois
    Lucien du Bois
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Lucien du Bois on Hétf. Okt. 29, 2012 12:52 pm

    - Örülök neki, hogy ilyen gyorsan megtaláltad a helyed, kishúgom *hallatszik be Sammael szkeptikus hangja a folyosóról, amelyet egy hideg nevetés követ.* - Sosem volt gondom a beilleszkedéssel, Sammy. Ha ebben kételkedtél... Nos, láthatóan még mindig nem sikerült kiismerned *mosolyodik el a mellette sétáló Selina. A bátyja csak megcsóválja a fejét.* - Tekintve, hogy több évszázada nem találkoztunk, azt hiszem ez nem szükségszerűen szégyen. Szóval addig rendben van, hogy kényelmes a szobád, meg tetszik a kastély, de hogy állsz a tananyaggal? *kérdezi, miközben elérik a tanárit.* - Ó, remekül. Már aznap összeszedtem a dolgaimat, amikor először szóba hoztad, hogy jöjjek ide tanárnak *válaszolja, majd nyomatékosan az ajtóra pillant, amit persze Sam azonnal ki is tár előtte. Ő csak a húgára figyel, Selinának azonban egyből feltűnik Tyaeloria, mire felvonja a szemöldökét, majd negédes mosoly ül ki az arcára.* - Igazgatónő! Micsoda öröm, hogy végre találkozunk! A bátyám rettentő sokat mesélt önről. Igaz, Sam? *pillant huncut csillogással a szemében a férfira, aki egyből elvörösödik és megköszörüli a torkát.* - Bocsáss meg. Nem zavarunk sokáig *mondja végül halkan, aztán egy kissé ideges intéssel a Selina számára üresen tartott polc felé int a kezével, aki udvariasan pukedlizik köszönetképpen, majd a kezében tartott méretes tekercsekkel, vaskos könyvekkel és lemezekkel együtt megindul a polc felé. Sammael mindeközben zavartan nézeget mindenfelé, majd pár pillanat múlva végre elszánja magát, hogy Ty-ra fordítsa a tekintetét. Rendeznie kellene a dolgaikat, nagyon jól tudja, csak arról nincs még csak lövése sem, hogy mégis hogyan fogjon hozzá. Őszintén szólva kétli, hogy a nő szíves örömest megbocsátana neki...*


    _________________
    Lucien elveszett gyermekként, apja után kutatva érkezett a Fyron Akadémiára, de itt tartózkodása messze nem ezért vált tartóssá: a hős lidércben egy pillanatig sem csalódott, hiszen világ életében gyűlölte őt... halálhírének hallatán azonban képessé vált megbocsátani neki. Életén és céljain ez nem igazán változtatott: továbbra is az írás a legfőbb szenvedélye, továbbra is Ed az egyetlen ember, aki igazán közel képes férkőzni hozzá, és továbbra is szorgalmasan végzi tanulmányait az Akadémián.

    Rebecca Taylor fél-lidérce
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Vendég on Hétf. Okt. 29, 2012 1:10 pm

    *A megbeszélés lassan véget ér, Fredrik időközben le is állítja a zenét, majd amikor Tyaeloria elengedi, akkor amilyen gyorsan tud kisurran az ajtón, igaz, odakint összefut a Lord-dal és a húgával, akiknek udvariasan köszön, majd szépen futólépésben megindul a torony irányába, hiszen ki akarja hívni az öccsét meg a szerelmét… Eközben az angyal figyeli a tájat, és próbálja elterelni a gondolatait Sam gyerekeiről, na meg arról, hogy Raphael jelentette, hogy sehol nem találja az unokaöccsét. Nincs kedve ezeken rágódni, ráadásul a drága sárkánya épp ellenőrzőkörúton van a rejtek felé, így ő sem tudja lekötni. Amikor kinyílik az ajtó nem is figyel, de amikor hozzászólnak, akkor oldalra fordítja a fejét, és rápillant a belépőkre. * - Én is örvendek, tudja a bátyja kedves barátja sokat mesélt magáról *erőltet mosoly az arcára, és ezzel egyértelműen arra céloz, hogy Raphael-nek eljárt a szája… Mondjuk tudja, hogy lesz egy új tanár, szóval nem különösebben lepődött meg. Egyébként a férfi elvörösödését nem vette észre, mert Selinát figyelte, de amikor az igazgatótársa is becsatlakozik a beszélgetésbe csak annyit.* - Semmi gond. Lassan úgy is megyek. Már csak egyet írást kell átnéznem, na meg utána kell járnom valaminek, szóval én vagyok az, akinek nincs itt helye *felel hűvösen, miközben igyekszik visszafogni a feltörő érzéseit, így inkább ismét Selinára pillant.* - Tudja, nem csodálom, hogy annyit emlegettek, elég sok dologban benne volt a kezem az idők során… Egyébként hogy tetszik a kastély? Remélem, a kedves testvére gondoskodott róla, hogy megfelelő ellátásban részesüljön. Apropó, Sammael, járt nálad mostanában Raphael? Aggódik az egyik diákod miatt. Tudtad, hogy már napok óta nem látta senki, vagy el voltál foglalva valamivel, illetve valakivel? *Érdeklődik kedvesen Selina iránt, majd amikor Sam-hez kezd beszélni, akkor érezhető az ingerültség a hangjából. De legalább akad valami, amit a férfi szemére tud hányni, hiszen az, hogy nem tűnt fel senkinek az Erethon-os Őrző hiánya kicsit sok… Bár előfordulhat, hogy az említett személy hiánya a rokonán kívül másnak feltűnt, de úgy tűnik eddig még senki nem indult a keresésére. Szóval, úgy tűnik, hogy az angyal-vámpír kicsit feszült ma, bár ez valószínűleg azért van, mert még mindig nem sikerült eldöntenie, hogy a férfi miért kerülte annyira. Sammael-nek eléggé sikerült a nő lelkébe gázolnia, szóval lassan tényleg ideje lenne megbeszélniük a dolgaikat…* ~ Miért nem hagytam itt ezt a helyet mikor még tehettem volna?! *Tesz fel magában egy költői kérdést, mert már megint olyan érzése van, mintha semmi keresni valója nem lenne a szigeten.*
    Lucien du Bois
    Lucien du Bois
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Lucien du Bois on Hétf. Okt. 29, 2012 1:28 pm

    *Selina halványan, hűvösen elmosolyodik Ty szavaira - nem célszerű magára vennie, a nő máshogy vélhetően már nem is tud máshogy mosolyogni -, majd ugyebár elindul a polc felé. Sammael szájának sarka idegesen megrándul az igazgatónő utolsó mondatára, és természetesen eszébe jut a legelső alkalom, amikor erről tárgyaltak a másikkal. Nagyon messze mögöttük van már az... Mégis, a helyzet nem sokkal különbözik attól. Elvégre akkor is valami ilyesmi volt: Tyaeloria dühös volt rá, a szigetre, meg úgy az egész emberiségre, ő pedig naphosszat azon gondolkozott, hogy mégis hogyan hozhatná helyre a dolgokat. A megoldás pedig sem akkor, sem most nem igazán akarta felfedni magát.* - Nagyon tetszik. Ráadásul innen a másodikról gyönyörű a panoráma. Természetesen megvan mindenem, bár ha Samen múlik, vélhetően saját luxuslakosztályom lenne egy külön épületben *nevet fel.* - Szóval igen, köszönöm kérdését, mindenem megvan *mondja bólintva, noha a mosoly az arcán még mindig nem barátságos, és kifejezetten kissé sunyivá válik, amikor a következő szavakat hallva Samre pillant, akinél láthatóan ebben a pillanatban telik be a pohár.* - Köszönöm, hogy annyira nagyra értékelsz, Tyaeloria, hogy feltételezed, hogy nem veszem észre, ha nyom nélkül eltűnik az őrzőm. Még jobban élvezem, hogy néhány olyan hiba miatt ítélsz értéktelennek és megbízhatatlannak, amelyeket akkor követtem el, amikor, mint te azt nagyon jól tudod, a legkevésbé sem voltam önmagam. Nem mintha a tulajdon fiam gyűlöletével nem lett volna elég nehéz megbirkóznom, nem mintha nem feküdtem volna hosszú éjszakákon keresztül azon gyötrődve, hogy vajon hány hozzá hasonló gyermekem van, akiknek az élete ilyen nehéz volt, miattam. Nem mintha nem utálnám magam éppen eléggé emiatt az ügy miatt, nyilván hatalmas szükségem van rá, hogy még a szeretett nőt, az egyetlen szeretett nőt is elveszítsem miatta! Tudom, hogy számodra ez bántó, és meg is értem, sajnálom is, hogy miattam még neked is ilyen hülyeségeket kell elfogadnod, de megtennéd a kedvemért, hogy legalább egy kicsit vagy kevésbé önző, és belegondolsz, hogy én mégis mennyire törtem össze, amikor mindez a nyakamba zúdult? *Mire az utolsó szavakig ér, szinte kiabál, és látható, hogy minden egyes szava őszintén, a szíve mélyéről tör fel. Valóban nem látszott rajta, hogy mennyire nehéz volt számára ez az egész helyzet, még Selina is meglepetten vonja fel a szemöldökét. Aztán a helyére csúsztatja az utolsó cd-t, és halk, óvatos léptekkel kimenekül a helyiségből. Legalábbis kisétál az ajtón, majd becsukja maga után, és hallgatózni kezd. Sam pedig csak áll, és Ty-ra mered, aztán hirtelen megrázza a fejét.* - De tudod mit? Nem is számít. Nem is számítok. *Egy pillanatra elhallgat, majd megköszörüli a torkát.* - További jó munkát, Perathon úrnő *mondja kimérten, majd megfordul, és ha rajta múlik, kényelmes, határozott léptekkel kisétál a helyiségből.*


    _________________
    Lucien elveszett gyermekként, apja után kutatva érkezett a Fyron Akadémiára, de itt tartózkodása messze nem ezért vált tartóssá: a hős lidércben egy pillanatig sem csalódott, hiszen világ életében gyűlölte őt... halálhírének hallatán azonban képessé vált megbocsátani neki. Életén és céljain ez nem igazán változtatott: továbbra is az írás a legfőbb szenvedélye, továbbra is Ed az egyetlen ember, aki igazán közel képes férkőzni hozzá, és továbbra is szorgalmasan végzi tanulmányait az Akadémián.

    Rebecca Taylor fél-lidérce
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Vendég on Hétf. Okt. 29, 2012 1:56 pm

    *Nem különösebben érdekli a lidérc nő mosolya, hozzászokott már az ilyenekhez, szóval nem igazán veszi magára. Na, meg Sammael jelenléte eléggé zavarja ahhoz, hogy ilyen apróságokon ragadjon le. Némán figyeli Selina pakolását, hiszen még mindig azon rágódik, hogy miért nem keresték akkor, mikor ez az egész kiderült. Hiába, a zord külsővel csupán egy felettébb érzékeny külsőt próbál elrejteni. A Mennyben is eléggé törékeny kislány volt, így nem csoda, ha egy idő után magára erőszakolt egy olyan álcát, amivel már sok-sok éve él együtt. Ő sose volt karót nyelt, sőt kicsi korában egészen közvetlen volt, de annyiszor bántották meg annyi csalódás érte már, hogy úgy nem bírta volna tovább. Elgondolkozva hallgatja az új munkatársa szavait, és halvány mosolyt varázsol az arcára.* - Ez igaz, Fair Isle szép a maga módján. Bár a múltban cseppet sem volt nevezhető kellemes helynek… *feleli halkan, hiszen akárhányszor szóba kerül a sziget előtte csak William herceg pökhendi képe és a rémuralma lebeg, amíg persze a Pokolba nem küldte az uralkodót. Azóta a sziget szinte virágzásnak indult, csakhogy egy olyan lény, aki nagyon régóta követi ennek a helynek a sorsát az pontosan emlékszik, hogy mennyi nehézség árán jutottak el a jelenlegi szintre az emberek.* - Ennek örülök, ha bármi problémád akad, akkor nyugodtan szólj nekünk *válaszol Seliná-nak a Sam-ről tett megjegyzést pedig igyekszik figyelmen kívül hagyni. De a férfi gondoskodik róla, hogy úgyse tudja elterelni a gondolatait, így aztán mered rá, lila szemeit a lidérc arcára szegezve, és hallgatja a monológot. Nem rendíti meg az üvöltözés, lassan kezd már hozzászokni… Nem is szól addig, amíg Sammael el nem indul kifelé. Az angyal egyszerűen ilyen, megvárja, amíg a másik kidühöngi magát, és utána kezd beszélni.* - Tévedsz, Sam. Csupán jeleztem, hogy a diákod nagybátyja rajtam kérte számon, hogy tudjuk-e hol van a fiú. És mertem feltételezni, hogy te erről nem tudsz, ugyanis az igazgatóságnak nem jelezted, hogy bárki is eltűnt volna az iskolából, ezért gondoltam szólok, ha nem tudnál róla. Azt pedig egy szóval se mondtam, hogy értéktelennek tartanálak, bár az igaz, hogy a megbízhatatlannal egyet kell értenem, de azt is tudom jól, hogy én sem vagyok valami megbízható személyiség. Egyébként meg nem voltam sose a múltad része, így ne várd el, hogy tudjam mikor voltál eszednél, és mikor nem. Azt már megbeszéltük, hogy a háború miatt én senkit nem hibáztatok, maximum azt az idióta angyalt, aki elindította. A nő ügyeidért viszont te egyedül felelsz *Szól a férfihez még mindig az ablaknál állva, igyekezve összeszedni a gondolatait.* - Abban pedig rettenetesen igazad van, hogy rosszul esett az egész ügy. Hogy pontosabb legyek az esett a legrosszabbul, hogy nem mondtad el! Nagyon jól tudod, hogy ha akarnád, akkor meg lehetne beszélni a dolgokat, hogy nem ítéllek el érte, csupán az a bosszantó, hogy az ilyen apró részleteket elfelejtened közölni velem, hogy vannak gyerekeid. Sam, engem nem az zavar, hogy vannak, hanem az, hogy egy szót sem szóltál róluk! Az meg a másik, hogy utána meg úgy bujkáltál előlem, mintha az lenne a tervem, hogy meg akarlak ölni. Szerinted nem gondoltam bele? És te miért nem gondoltál bele, hogy nem vagy egyedül, hogy számíthatsz valakire, aki mondjuk ott lenne melletted, és segítene átvészelni a helyzetet?! Ugyanolyan önző vagy Sammael Crow, mint én! Szóval ennyit erről. Ha gondolod, felőlem menjél, menekülj el a problémáid elől, ahogy eddig is tetted! Aztán majd egyszer ráébredsz, hogy mindenki egyedül fog hagyni, ha továbbra is így viselkedsz velük… *Árad most belőle a szó, és ha a férfi nem hallgatja meg, akkor bizony a fejében folytatja a beszédet, amíg a végére nem ér a mondandójának. Aztán ő a maga részéről attól függetlenül, hogy Sam hogyan reagál szépen visszaül a házidolgozat mellé, és megpróbálja kibogarászni Verhoeven kisasszony irtó ronda írását. Egyébként nem vette észre, hogy Selina eltűnt, mondjuk nem is kereste volna a nőt...*
    Lucien du Bois
    Lucien du Bois
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Lucien du Bois on Hétf. Okt. 29, 2012 2:25 pm

    *Látja, hogy Ty mennyire hidegen figyeli, és ebben a pillanatban az a gondolat fogalmazódik meg a fejében, hogy kettejüknek semmi esélyük nincs együtt. A nő nem akarja. Nem vágyik rá olyan kétségbeesetten, hogy ő az egyetlen, akit majd elemészt ez az őrjöngő szerelem. Sokkal jobban szereti Tyaeloriát, mint amaz őt. Amikor aztán megindul kifelé, és Ty megszólal, megtorpan, de nem fordul a nő felé. Viszont legalább végighallgatja, megvárja, hogy van-e bármi, ami nem támasztja alá a korábbi elméletét.* - Valóban, nem jutottam el odáig, hogy jelezzem felétek *válaszol halkan.* - De tévedsz. Való igaz, hogy nem voltál a múltam része, de beszéltem neked a háború legvéresebb időszakairól. Elmondtam, hogy megbántam, elmondtam, hogy a bosszú fanatizmusa fűtött. Nyilvánvaló, hogy nem viselkedtem felelősségteljesen *mondja halkan, kihasználva, amíg Ty a gondolait szedegeti. Aztán ismét csak hallgat, türelmesen, de a torkában még mindig gombóc van.* - Nem tudtam a gyermekeimről. Azon a napon derült ki számomra az igazság, amikor először találkoztam Athiannel. És igen, tudom, hogy én is önző vagyok. Valamint nem, szerintem nem gondoltál bele. Máskülönben miért mondtam volna? *fordul vissza végre a helyiség belseje felé.* - Tudod Ty *kezdi, különleges lágysággal ejtve a nő nevét, mint mindig.*, a gond az, hogy... *Hirtelen elhallgat, ahogyan az asztalnál ülő, dolgozatot javítgató nőt figyeli. Hirtelen olyan érzése támad, mintha tőrt szúrtak volna a mellkasába.* ~ Folytatja, amit csinált... Mit számítok én neki? Csak fájdalmat és nehézséget okoztam az életében, nincs szüksége rám. Kár volt belekezdeni mindebbe... ~ *gondolja, mélységes elkeseredettséggel, olyan méllyel, amilyent még sosem érzett. Amióta először megcsókolták egymást, komolyan elhitte, hogy számít a nőnek, hogy a szerelme viszonzásra talált, most azonban elnézve a másikat, ez a kép összetört. Valószínűleg ezt érdemli, miután annyi nőt ott hagyott. Valószínűleg kijár neki, hogy valaki olyanba szeressen bele, aki sosem fogja viszonozni azt a mély és minden porcikáját kitöltő érzelmet, ami őt átjárja. Láthatóan Ty-t nem érdekli a sorsa. Ha pedig ez így van... Mégis miért küzdjön tovább vele, érte? Legalább két percig csak mozdulatlanul áll, és az igazgatónőt figyeli, majd halkan sóhajt, megperdül, és szó nélkül távozik. Selinának odakint szerencséje van, ugyanis az utolsó pillanatban sikerül elugrania az ajtóból, így nem ütik le. Persze Tyaeloriának van esélye, hogy utolérje Sammaelt a folyosón, de az eddigiek alapján kétséges, hogy ilyesmi akárcsak megkörnyékezné az elméjét...*


    _________________
    Lucien elveszett gyermekként, apja után kutatva érkezett a Fyron Akadémiára, de itt tartózkodása messze nem ezért vált tartóssá: a hős lidércben egy pillanatig sem csalódott, hiszen világ életében gyűlölte őt... halálhírének hallatán azonban képessé vált megbocsátani neki. Életén és céljain ez nem igazán változtatott: továbbra is az írás a legfőbb szenvedélye, továbbra is Ed az egyetlen ember, aki igazán közel képes férkőzni hozzá, és továbbra is szorgalmasan végzi tanulmányait az Akadémián.

    Rebecca Taylor fél-lidérce
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Vendég on Hétf. Okt. 29, 2012 2:52 pm

    *Persze, hogy rezzenéstelen arccal hallgatja, hiszen ismét visszatérnek azok az emlékei, amikor el kellett titkolnia az érzéseit, mert akárhányszor gyengének mutatkozott csak belérúgtak. És Sam téved azzal kapcsolatban, hogy a nő nem akarja, csupán Tyaeloria nem képes már úgy kimutatni az érzéseit, mint régen tette. S mivel úgy érzi, hogy Sammael-t semennyire nem érdekli az, hogy ő mit gondol a dolgokról, hogy mit érez, nos… Nos, talán ezért ilyen most. Nem ismeri annyira a férfit, és ő valóban hitt abban, hogy mindent elmondhatnak egymásnak, de ha nem kölcsönös a bizalom, akkor mit tegyen? Miért harcoljon olyan dologért, amiről úgy véli, hogy úgyis reménytelen? Hiszen Sam-en nem látja, hogy igazán meg akarná beszélni a történteket… Az elmúlt időszakban elég sokat változott, megtanulta kezelni az indulatait, sőt akár kompromisszumokat is képes kötni. * - Akkor, majd szólok Reed-nek is *teszi hozzá, a férfi nevét különös undorral hangsúlyozva.* - Meg kell kezdeni a keresést… * felel halkan, majd a magyarázatot némán végighallgatja.* - Igen, beszéltél, nem sokat, de beszéltél… S mint már ezerszer mondtam engem nem ez a része zavart a dolognak, de ezek szerint nem értettél meg. Én tényleg azt hittem, hogy megbízhatok benned, erre történik ez az eset, és egyszerűen nem mondtad el… Nézz már magunkra meg a gyerekekre Sam! Némelyikük sokkal felelősségteljesebben viselkedik, mint mi! Ráadásul akadnak olyan is, ahol egy angyallány és egy lidércfiú teljesen odáig van egymásért, fajgyűlölet ide vagy oda. Ők miért tudnak felnőttesebbek lenni? Sőt, hallottam olyan párokról is, akik 18-19 évesen jegyesek, még ők is képesek voltak elsimítani a problémáikat! Mi miért nem próbáljuk meg? Tudod, jól, hogy én megbeszélném… *fakad ki, hiszen az előbbi jelenet is eszébe jut, mikor az őrzője engedélyt kért arra, hogy meglephesse éjszaka a barátnőjét. Ők miért nem tudnak ilyenek lenni Sam-mel? * - És már akkor is elkerültél… *jegyzi meg rekedten. Már nem olyan, mint amilyen volt. Ő képes lenne komolyabban viselkedni, hiszen most se emelte fel a hangját, de akkor is nagyon bántja, hogy nem tudnak normális felnőttek módjára beszélgetni.* - Pedig belegondoltam… Higgy, amit akarsz, én tudom hogyan volt… *sóhajtja, majd szépen visszaül , és teszi a dolgát. Tanár, nem halogathatja sokáig a feladatait… Viszont, amikor Sam megszólal érdeklődve felpillant, bár nem biztos, hogy ezt a férfi észrevette. Abban pedig téved, hogy nem érdekli a másikat, csupán már a másik sincs tisztában vele, hogy mit kellene tennie. Tyaeloria Perathon sose volt jó emberi, vagy természetfeletti kapcsolatok terén… Persze, amint Sam sarkon fordul, és elindul kifelé, ő lecsapja a tollat, hátratolja a széket, és utána ered. Jó, igazság szerint repül, mert magas sarkú csizmában kissé necces lenne a futás… Szóval reményei szerint, ha utolérte a férfit, akkor megérinti a vállát, és nem hajlandó elengedni.* - Hallgatlak Sam, szóval mi a baj? Mit akartál mondani? *vonja fel érdeklődően a szemöldökét, majd szusszantva megrázza a fejét.* - Én mondtam, hogy beszéljük meg… Ha nem akarod, akkor visszamegyek, úgy teszek, mintha az elmúlt időben semmi nem történt volna, és csak munkatársak maradunk. Vagy hajlandó leszel értelmesen kommunikálni, nem elmenekülni, és megbeszéljük a dolgokat. Bár őszintén szólva nem igazán érzem, hogy bíznál bennem annyira, hogy lehetőség legyen megoldani a problémáinkat… *suttogja halkan, hogy ha bárki elmenne a folyosón, akkor senki ne értse miről beszélnek.*
    Lucien du Bois
    Lucien du Bois
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Lucien du Bois on Hétf. Okt. 29, 2012 3:16 pm

    *A baj az, hogy Samnek kétségbeesetten szüksége van, hogy lássa, érezze, hogy szeretik. Egyszerűen nem elég neki Ty közömbös viselkedése, ami szerinte sokban nem változott meg a nagy vallomás óta. Márpedig ez így nem mehet tovább, egyszerűen ő így nem tudja elhinni, hogy a nő szereti. Azt meg pláne nem, hogy annyira szereti, mint ő Ty-t. Arra, hogy majd szól Reednek is, csak biccent. És igen, ő maga is tudja, látja - elvégre körülöttük mozog -, hogy sokan az itt lévő fiatalok közül sokkal jobban képesek kezelni a párkapcsolatukat, mint ők ketten. De persze ennek sok oka van. Az első egyből a makacsságuk. Aztán még lehetne ezt tovább sorolni, de felesleges, mert már az első pontnál akkora gondba ütközünk, hogy a többi már csak rátesz néhány lapáttal. A megbeszélésére megint idegesen megrándul a szája sarka. Már megint kezdi! Már megint 'Beszéljük meg, Sam!', aztán ha megbeszélik, egy darabig béke van, egy darabig nincs semmi, de a legkisebb probléma esetén megint kezdhetik előröl az egész bizalom-dolgot. A következőkre szintén nem mond semmit, csak elkezdené mondani, hogy szerinte mi lehet a probléma közöttük, de aztán Tyaeloria közönyét látva szíven üti az érzés, hogy ez az egész értelmetlen és felesleges. Hiába szereti a nőt, ha az így viszonyul hozzá. Neki igenis szüksége van rá, hogy érezze, hogy érdekli a másikat. Nehezen bízik bárkiben is, és akin nem látja, nem érzi a szeretet, az eleve kiesik a bizalmából. Szóval meg is indul, kis híján leütve a húgát, aki érdeklődve indul utánuk, árnyékosulva, majd amikor megállnak, olyan közelségbe helyezkedik, hogy hallhasson is, és őt se vehessék észre. Amikor tehát Ty megérinti Sam vállát, az megtorpan, és a nő felé fordul.* - Mindig azt mondod, hogy beszéljük meg *suttogja válaszul, majd halványan, szomorúan elmosolyodik, és Ty kezét megfogva a nő csuklójához simítja az arcát. Aztán elengedi a másikat, és válaszol a kérdésre is. Pontosabban eleinte nem az a terve. De miközben elengedi az angyal-vámpír kezét, egy mély, jól ismert hang csendül meg a fejében.* ~ Őszinteség, Sammy. ~*Igen, úgy tűnik, Mikhá végre felébredt, és észrevette, hogy valami gáz van. Szóval egy pillanatra még hallgat, majd úgy dönt, hogy Mikháel jobban tudja, és hogy ha tényleg meg akarja menteni ezt a kapcsolatot, ha legalább meg akarja próbálni, jobb, ha hallgat rá.* - Az a gond, hogy nem ugyan azt várjuk ettől a kapcsolattól. Hogy én láthatóan többet akarok, mint te. Jobban akarom. Kevésbé vagyok közönyös az egésszel kapcsolatban. És akárhogyan beszéljük, attól te nem fogsz engem jobban szeretni... *teszi még hozzá. Hogy hogyan nyugodhatott meg hirtelen ennyire? Ki tudja. Talán a beletörődés teszi. Talán felébredt benne a remény egy szikrája, hogy Mikháelre hallgatva, megnyugodva van némi esélye rá, hogy nem veszíti el Ty-t.*


    _________________
    Lucien elveszett gyermekként, apja után kutatva érkezett a Fyron Akadémiára, de itt tartózkodása messze nem ezért vált tartóssá: a hős lidércben egy pillanatig sem csalódott, hiszen világ életében gyűlölte őt... halálhírének hallatán azonban képessé vált megbocsátani neki. Életén és céljain ez nem igazán változtatott: továbbra is az írás a legfőbb szenvedélye, továbbra is Ed az egyetlen ember, aki igazán közel képes férkőzni hozzá, és továbbra is szorgalmasan végzi tanulmányait az Akadémián.

    Rebecca Taylor fél-lidérce
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Vendég on Hétf. Okt. 29, 2012 3:39 pm

    *Arról Ty nem tehet, hogy nem képes rendesen kimutatni az érzéseit. Ha egyszer elbizonytalanítják, akkor valamiért hátrálni kezd, és ismét begubózik. És ő tényleg próbálja kimutatni az érzéseit, ami többnyire sikerül is neki, amikor éppen nincs köztük semmi baj. De ha egyszer így alakult a helyzet, akkor nem tud mit tenni egyből átvált védekező módba. Szóval, mivel a másik nem felel neki, ezért egy darabig szótlanul nézi, majd mivel úgy dönt, hogy úgyse tudnak közös nevezőre jutni, ezért inkább folytatja a munkát. Talán hiba volt, de azért valljuk be a férfi se próbálta annyira megmagyarázni a dolgokat. És bizony talán az az egyik legnagyobb baj köztük, hogy mindketten olyan makacsok, hogy képtelenek leülni tárgyalni. Ha valaki látná őket, akkor bizonyára azt mondanák, hogy reménytelen esetek, hiszen itt vannak több ezer évesek, és nem képesek kialakítani egy rendes kapcsolatot se. Végül Tyaeloria csak beadja a derekát, és a férfi után meg, pedig hányszor megfogadta már, hogy nem fog utánuk rohangálni! De tényleg szeretne mindent tisztázni. Majd mikor a férfi megszólal, csak halványan elmosolyodik.* - Mert úgy gondolom, hogy meg kellene beszélni, de te mindig elrohansz… *suttogja ő is, majd amikor megérintik a kezét, megborzong, majd lágyan cirógatni kezdi a lidérc arcát. Egyébként nem hagyja olyan könnyen, hogy a másik elengedje, vagyis, ő továbbra is a férfi arcát simogatja szomorú mosollyal az arcán. Éppen felelne a Sammael-nek, mikor a folyosóra egy fekete hajú nő kanyarodik be, egy hatalmas doboz sült csirkét szorongatva a kezében.* - Egyszer megyek el ebédelni akkor is drámáztok?! Szép dolog ez mondhatom… Mindig mindenből kihagytok! Pedig tudhatnád Tyaeloria, hogy ha ÉN nem lennék, akkor Sam nem bírna kiigazodni a viselkedéseden! *Érkezik meg emberi alakban Eris, és durcásan mered a párocskára. * ~ Mi a dráma tárgya, Ty? *kérdez rá gondolatban a gazdájánál, majd mikor választ kap jókedvűen felröhög.* - Lehetetlen alakok! Hányszor mondtam nektek, hogy ez az idióta nőszemély nem képes normálisan kimutatni az érzéseit?! Attól tartok Sam, erre neked kell megtanítanod, mert ő már elfelejtette hogy kell… Én meg mint tudod nem vagyok valami érzelgős, ergo csak Raphael jöhetne még szóba, de mint tudjuk neki van elég baja, szóval szépen foglalkozzatok egymással! Én meg elmegyek nyaggatni azt az ostoba tigrist, aki a karmaimat teszem rá, hogy megint alszik! *Szinte le se lehet lőni a sárkányt, de Ty nem is igen figyel rá, helyette egy apró puszit hint Sam arcára.* - Kérlek, várj egy kicsit Sam… Legyél türelmes, mert abban ennek a lökött sárkánynak igaza van, hogy nehezen fejezem ki magam… *suttogja halkan, szomorúan szemekkel nézve a férfira, miközben háttérben Eris kivette a dobozból az egyik csirkecombot, és hatalmasat harapott belé.*
    Lucien du Bois
    Lucien du Bois
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Lucien du Bois on Hétf. Okt. 29, 2012 4:05 pm

    *Valóban, mindketten hibásak. Talán túl gyerekesek, talán egyszerűen csak túl sok tényezőre van szükség ahhoz, hogy hiba nélkül menjenek a dolgaik, vagy ki tudja. Amikor Ty simogatni kezdi az arcát, hevesebben kezd verni a szíve, és Mikháel kommentárja szerint "Na, látod, már megint idióta vagy, még szép, hogy szeret!". Aztán betoppan Eris, ezzel meglehetősen belerondítva az egyébként felettébb romantikussá alakuló jelenetbe. Eris első mondatánál vidám nevetés csendül úgy egy méternyire Ty-tól, és Selina megjelenik.* - Bocsánat, ezt nem bírtam csendben *nevet, és Samtől kap is egy elég csúnya pillantást.* - Kémkedik *motyogja, mire a nő feltartja mindkét kezét, és kicsit odébb oson, kíváncsian várva, hogy mi lesz a sztori vége.Ty utolsó mondatára Sammael végre halványan elmosolyodik, jobb karjával átkarolja a nő derekát és magához húzza, baljával pedig végigsimít a haján.* - Bocsáss meg. Tudom, hogy türelmetlen vagyok. Csak annyira szükségem van rá, hogy érezzem, hogy szeretsz... Könnyen elbizonytalanodom, ami másokat illet. Kevesekben bízok meg, tőlük viszont elvárom, hogy érdemesnek mutatkozzanak a bizalmamra, hogy érdekelje őket a sorsom, te pedig néha annyira közömbös tudsz lenni *mondja halkan.* - Mindemellett tisztában vagyok a saját hibáimmal. Tudom, hogy amint megtudtam, beszélnem kellett volna veled Athianról és Lucienről, de még én is annyira utáltam magamat, hogy nem mertem eléd állni. Utána meg már láttam, hogy dühös vagy, és úgy gondoltam, hogy látni sem akarsz, azért kerültelek el *magyarázza el végre normálisan, tisztán a dolgokat, remélve, hogy Ty el fogja fogadni így, és nem lesz miatta megint dühös. Aztán ha ez megvolt, kicsit elhúzódik, megcsókolja a nő homlokát, és rámosolyog, most már kevésbé szomorúan, mint eddig.* - Hihetetlenek vagyunk. De őszintén szólva magunkhoz képest egész jól bírjuk. Amikor először beléd szerettem, egy esetleges kapcsolatnak max egy hetet jósoltam. Ehhez képest valahogyan, drága társaink *int a fejével a falatozó Eris felé* segítségével mindig sikerül egyenesbe kerülnünk. Most pedig... Egy séta? Akkor talán van esélyünk lerázni a csirkecombokat majdhogynem egyben lenyelő sárkányod és a túlságosan kíváncsi húgom elől *néz nyomatékosan az emlegetett személyekre. Selina csak hűvösen felnevet.* - Már itt sem vagyok, bátyám. De fogunk mi még hosszabb beszélgetést folytatni néhány dologról a napokban... *mondja sokat sejtetően, mielőtt elegánsan megperdül, és úrnőhöz illő léptekkel elsiet a szobája irányába. Sam egész egyszerűen egy nyögéssel reagál a testvére szavaira, majd, ha minden igaz, felajánlja a kezét Ty-nak, hogy elmenjenek sétálni egyet... Vagy valami ilyesmi.*


    _________________
    Lucien elveszett gyermekként, apja után kutatva érkezett a Fyron Akadémiára, de itt tartózkodása messze nem ezért vált tartóssá: a hős lidércben egy pillanatig sem csalódott, hiszen világ életében gyűlölte őt... halálhírének hallatán azonban képessé vált megbocsátani neki. Életén és céljain ez nem igazán változtatott: továbbra is az írás a legfőbb szenvedélye, továbbra is Ed az egyetlen ember, aki igazán közel képes férkőzni hozzá, és továbbra is szorgalmasan végzi tanulmányait az Akadémián.

    Rebecca Taylor fél-lidérce
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Vendég on Hétf. Okt. 29, 2012 4:25 pm

    *Egyszer csak összecsiszolódnak majd… ha meg nem, akkor a házi kedvencek elsimítják a dolgokat. Egyébként Mikháel-nek teljesen igaza van, Ty tényleg szereti Sam-et csak nehéz neki még nehéz kinyilvánítani az érzéseit. Majd mikor a sárkány felbukkan, és Selina is lebukik, akkor Eris ördögien rámosolyog a lidércnőre.* - Ki ez a cukorfalat? Hogy egyem a szívét… *célozgat arra, hogy szívesen lenyelné keresztbe a leselkedőt, de miután Ty-tól bezsebel egy csúnya nézést, ezért inkább foglalkozik a drámázókkal.* - Itt mindenki kémkedik… *nevet fel halkan az angyal, hiszen itt mindenki szeret tudni a másik dolgairól. Majd hagyja, hogy átkarolják a derekát, sőt közelebb is húzódik a férfihez úgy pislog rá.* - Semmi gond. Te pedig bocsásd meg, hogy ilyen lehetetlen alak vagyok. Tudod, anyámtól örököltem ezt a közömbösséget. Ő is olyan nehéz eset lehetett, mint én… *kuncog, majd a következő magyarázatra csak rázza a fejét.*- Felejtsük el, viszont ha még egy gyereked feltűnik… Akkor legközelebb szólj, rendben? *kuncog, majd arra, hogy nem mert elé állni csak rázza a fejét.*- Azért voltam dühös, mert kerültél *jegyzi meg mellékesen. Majd mikor megcsókolják a homlokát, akkor elégedetten elmosolyodik, Eris pedig türelmetlenül ropogtatja a csontokat. Igen, mindent ki akar szedni a gazdájából, ha már volt olyan kegyes, hogy megint megmentette a helyzetet. Majd az angyal vidáman felnevet Sam szavaira.* - Ebben egyet kell értenem, de azért köszönöm, hogy egy hetet jósoltál nekem. *vigyorog jókedvűen, majd a sétára bólint.* - Mi? Itt hagynátok engem? Engem, aki nem hagyta, hogy hülye módjára szétmenjetek? Milyen dolog ez Sammael Crow?! *Háborodik fel Eris, és hogy nem tetszését kifejezze, ezért sokkal erőteljesebben csapja össze az állkapcsát, mikor ketté akar harapni egy csontot. Ty csak biccent Selinának, majd belekarol Sam karjába, és valószínűleg elindulnak sétálni – a nyomukban loholó sárkánnyal, hiszen nem hagyja ám magát olyan könnyen lerázni.. *
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Jesmon Helar on Kedd Jan. 01, 2013 10:14 pm

    *Bizony, mégis mi mást is tehetne egy házvezető-helyettes az év első napján, este tízkor, minthogy dolgozzon? Van mit, az tény, most, hogy Sammael munkaképtelenné vált, hogy finoman fogalmazzak. A tanáriban jelenleg ő tartózkodik egyedül, az asztalnál ül, gondterhelt arccal hajolva egy rakás papír fölé. Fél kézzel az asztallapra könyököl, erre a kezére támasztva a homlokát, míg a másikban egy tollat tart, amivel szórakozottan kopog egy szabályos ritmust az asztalon. Amióta aznap éjjel visszatért a Pokolból, tulajdonképpen mást sem csinál, csak dolgozik, eszik és alszik. Szépen felváltva. Reggel felkel, sétál egyet, megreggelizik és kisebb-nagyobb megszakításokkal késő éjjelig a papírmunkába vagy a diákok felügyeletébe mélyed. Na meg persze a többi tanárnak osztja ki a munkát, pláne az újaknak. Úgy hallotta, megint érkezett valaki, de hozzá még nem volt szerencséje. Jelenleg a történelem tantervet állítja össze, s azért itt, mert úgy döntött, felesleges a szobájáig elhurcolni a rengeteg iratot. Ugyanis, ha ezt befejezte, még ki kell töltenie néhány új tanár adatlapját is, meg alá kell írogatnia dolgokat. Aztán - bár ez valószínűleg holnapra marad - össze kell állítania a félévzáró dolgozatokat is. És akkor a cégével még nem is foglalkozott semmit. Bár azt javarészt már nem ő irányítja, azért szereti nyomon követni az eseményeket. Nem csoda hát, hogy az a bizonyos dolog óta semmi ideje nem volt komolyabban elgondolkozni a történteken. Illetve, amikor mégis, az éjjel volt, amikor álmatlanul feküdt az ágyán a sötét plafont bámulva. Na igen, a kávéfogyasztása is jelentős mértékben megnövekedett, egyenes arányba az ilyen módon eltöltött éjszakák számával. Most pedig... Mindjárt leragad a szeme, de itt ül és rendíthetetlenül körmöli a tanmenetet.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Kedd Jan. 01, 2013 10:36 pm

    *Rebecca két szótárt és egy köteg lapot egyensúlyozva sétál végig a második emeleti folyosón. Miután alaposan kialudta magát, nekilátott, hogy összeszedjen mindent, ami az óráihoz kelleni fog, éppen nem rég könyörögte ki a könyvtárost a szobájából, aki hosszas zsörtölődés után végül hajlandó volt szerezni neki egy német-angol és egy angol-német szótárt, aztán összeszedte a kinyomtatott anyagait, és most úgy döntött, bepakolja ezeket a tanáriba. Már járt egyébként odabent, délután egyszer körbenézett, hogy mennyi helye van, hova tud rakodni, és örömmel állapította meg, hogy minden ide tartozó holminak lesz helye. Mondjuk nem mintha egyébként olyan sok felszerelése lenne, de azért mégis, jobb, ha ez itt van, és nem a szobájában. Elvégre ha esetleg megbetegszik vagy ilyesmi, és valaki helyettesít, akkor itt rendszerezve megtalálja az anyagot, és nem a szobáját kell átkutatniuk érte. Az ajtóhoz érve kénytelen szembenézni egy másik problémával: mivel mind a két kezét elfoglalja a sok papír és a könyvek, más módszerrel kell bejutnia az ajtón. Szóval igyekezve nem elveszíteni az egyensúlyát, a könyökével nyomja le a kilincset, majd óvatosan beljebb löki a nyílászárót. Amikor bejut, halkan sóhajt egyet, és felpillantva rögtön kiszúrja önmagán kívül az egyetlen személyt, akinek ilyenkor eszébe jut a tanári közelébe jönni.* - Üdv *mosolyog rá kedvesen, majd elsétál a szekrényekig, és egy gyors pillantás után meg is találja a németes polcot, így óvatosan leteszi a holmikat, majd megfordul.* - Rebecca Taylor, örvendek *mutatkozik be, majd megvárja, hogy viszonozzák a gesztust, aztán megfordul, és pakolni kezd.* - Hogyhogy ilyen későn még itt? *érdeklődik barátságosan, miközben a papírokat rendezgeti.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Jesmon Helar on Kedd Jan. 01, 2013 10:54 pm

    *Éppen egy sóhaj kíséretében lefirkantja az utolsó betűt a lapra szinte követhetetlen, össze-vissza kanyargó, mégis valami furcsán szép összhatást keltő írásával, amikor az ajtó kinyílik és egy nő lép be rajta. Jesmon azonnal feláll és odalép hozzá.* - Segíthetek? *Kérdi egy halvány, udvarias mosollyal, miközben becsukja a nő mögött az ajtót és ha az engedi, kiveszi a könyveket a kezéből. Szóval, ha ez megtörtént, ő viszi el a polcáig a cuccokat és teszi le., ha meg elutasítják a segítségét, az asztal mellől figyeli. Szokás szerint megállapít pár dolgot a nőről: először is, hogy démon, aztán hogy ő az új tanár, majd azt, hogy elég idős, legalább annyira, mint Amarilla. Szóval, ha az bemutatkozik, kezet nyújt neki, s úgy viszonozza a bemutatkozást.* - Jesmon Helar... Erethon házvezető-helyettes. Ahogy látom, maga pedig az új német és karatetanár. *Biccent mosolyogva a polc felé, ahova előbb lepakolták a könyveket.* - A munka. Biztosan hallotta, hogy az egyik igazgatóval mi történt. Nos, ez a házvezető-helyettesi munka hátránya. Na meg annak, ha három tantárgy tanítását vállalja el az ember. *Mosolyodik el ismét.* - Maga csak ma érkezett, igaz? Úgy hallottam, valamikor hajnalban. Igazán ráérne még a munkával, miért nem fedezi fel inkább a birtokot? *Kérdi, miközben az asztalához lép és elkezdi összepakolni a holmijait. Kivételesen elég volt ennyi munka mára. Talán azért, mert túl fáradt, talán csak nem akar udvariatlan lenni. Elvégre, jó kapcsolatot kell kialakítania a kollégáival, nem? Legalábbis ezzel magyarázza magának, hogy miért szeretné a teljes figyelmét a nőre irányítani. Jó, ez még őt sem győzi meg. Viszont ahogy figyeli, egyre inkább megérez benne valami szokatlant, amit a legtöbb démonnál nem szokott. Nem tudná megmondani, mi az, de úgy dönt, ez már jobb indok arra, hogy jobban megismerje új kolléganőjét. Mostanában úgyis túl kevés ideje maradt erre. Mármint, ismerkedni. Már nem is emlékszik rá, hogy kivel és mikor beszélgetett el hosszasabban... Itt van hát a megfelelő alkalom. Vissza is pakolja a polcára a papírokat, rendszerezve külön azt, amit már megcsinált, és azt, amit még meg kell. Az utóbbi kupac vészesen magasabb.* - Holnap sem fogok unatkozni. *Szemléli a papírokat a fejét csóválva, majd ismét Rebecca felé fordul.*

    //Fagy.//


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Szer. Jan. 02, 2013 2:14 pm

    // OLVAD //

    *Amikor Jesmon felajánlja a segítséget, hálásan elmosolyodik, és engedi, hogy a férfi átvegye a kezében tartott holmikat.* - Köszönöm. *Ez után bemutatkozik, majd megrázza a másik kezét, és bólint.* - Jól látja. És kérem tegeződjünk, messze túl fiatal vagyok a magázáshoz *nevet fel halkan. Így hát amennyiben engedélyt kap, a következő mondat már közvetlenebb nyelvtannal hagyja el a száját.* - Igen, hallottam róla, nagyon sajnálatos *sóhajt halkan, aggódó tekintettel.* - Miket tanítasz? *kérdezi inkább, kevésbé komor vizekre evezve. Illa már beszélt róla tegnap, hogy mi történt Lord Sammaellel, ő pedig éppen eléggé aggódik így is - nem mintha ismerné, érthetetlen is, hogy mégis mit aggódik rajta -, úgyhogy nem szeretne nagyon sokáig arról az ügyről beszélgetni.* - Igen, jól tudod. Látom gyorsan terjednek a hírek *kuncog halkan.* - Bár feltételezem, ez inkább Illa beszédessége. Valóban ma hajnalban érkeztem *bólint végül, majd arra, hogy miért nem fedezi fel inkább a birtokot, vállat von.* - Előbb a munka, aztán a szórakozás. Felkészülten szeretnék bemenni az első órámra *mosolyog Jesmonra.* - Ugyan régóta tanítok már, de ez most egy nagyon új helyzet, és azt szeretném, hogy a diákok kedveljenek. Készültem pár dologgal *teszi még hozzá, majd hagyja visszamenni a férfit a holmijaiért, és addig a saját polcán rakosgat, közben elgondolkozva a szobában tartózkodó másik személyen. Démon, az egész biztos, és azt is érezni rajta, hogy nem akármilyen, erősebb és idősebb, mint bárki, akivel korábban találkozott. Mégis... A viselkedése teljesen ellentmond minden más megérzésnek. Ritkán fordul elő, hogy egy démon ilyen barátságos legyen, noha ő maga az élő példa, hogy azért az tényleg "ritkán" és nem "soha".* - Nézd a jó oldalát, legalább van mit csinálnod *mosolyog jókedvűen Jesmonra, továbbra is a jegyzeteit meg a kinyomtatott anyagait válogatva kupacokba.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Jesmon Helar on Szer. Jan. 02, 2013 2:31 pm

    - Rendben. *Bólint a felajánlásra. Ő is megtette volna, de azért szorult belé némi udvariasság ahhoz, hogy megvárja, amíg a másik tesz így. Hiába, mégiscsak így illik - bár ő az öregebb kétségkívül, de ő sosem vette ezt úgy, mint valamit, amiért megkülönböztetett tiszteletet érdemelne. A sajnálatosra csak bólint, valóban az, és a legsajnálatosabb, hogy ő nem tudta megakadályozni. Igen, jellemző, hogy még ezért is képes magára vállalni a felelősséget, amikor körülbelül semmi köze nincs a férfihez, csak annyi, hogy az ő beosztottja.* - Történelem, francia és démon nyelv. *Válaszol a kérdésre. Hangja a szokásos módon viszonylag halk, de magabiztos, nem túl közvetlen, de bizalmat sugárzó. Eddig összesen ketten hallották ettől eltérően beszélni... Pontosabban hárman. Ebből pedig csak egy tartózkodik a Földön, ő is csak akkor, ha kedve tartja, a másik elég ritkán tesz ide látogatást, a harmadik pedig... nos, ő sokkal jobb helyen van annál, hogy lekívánkozzon ide, a halandók közé.* - Igen. Csak elsőre tűnik nagy iskolának. *Mosolyog a nőre.* - Bár igazad van, ebben Amarillának is szerepe volt. *Bólint végül, tényleg tőle hallotta.* - Ezt megértem. Nem kell izgulnod, nem fognak élve felkoncolni. Ha pedig megpróbálnák, a szobámat a Tornyokban találod. *Igen, azért mégiscsak van humora, még akkor is, ha jól álcázza. Igazából teljesen komoly hangon beszél, csak a tekintete árulja el, hogy viccel. Közben ugyebár elpakolja a holmijait, majd ha végzett, ismét a nőre pillant, pont elkapva a jókedvű tekintetet.* - Igen, a semmittevés nem fenyeget. *Meg az sem, hogy lesz ideje elgondolkozni az életén és újraértékelni azt. Talán jobb is. Hadd eméssze még egy kicsit a dolgot, mielőtt komolyabban rátér a témára.* - Nincs kedved meginni egy kávét vagy teát? *Kérdi halvány mosollyal a nőtől.* - Késő van már a munkához, legalább az első napot élvezd ki. *Próbálja rábeszélni, és maga sem egészen tudja, miért, de őszintén reméli, hogy nem fogják visszautasítani az ajánlatát. Talán nem szokott hozzá a nemleges válaszhoz.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Rebecca Taylor
    Rebecca Taylor
    .::Igazgató: Erethon::.
    .::Igazgató: Erethon::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Rebecca Taylor on Szer. Jan. 02, 2013 2:50 pm

    *A válaszára bólint, majd áttérnek az ő érkezésére, és arra, hogy mégis miért tölti rögtön az első napját azzal, hogy dolgozik.* - Biztos vagyok benne, hogy én is hamarosan tapasztalni fogom, mennyire kicsi is igazából *kuncog.* - Roxfort is ilyen volt, én ott tanultam. Meglepően hamar eljutott minden információ mindenkihez, néha még olyan dolgok is, amikről sosem gondoltad volna, hogy el fognak terjedni *nosztalgiázik mosolyogva, majd halkan kuncog, amikor kiderül, hogy jól sejtette, és Illának tényleg volt köze a dologhoz. Nos, végül is csak vele találkozott... Vagyis nem, a tanári lakosztályok felé menet még találkoztak egy másik tanárral is, Selinával, ha jól rémlik neki a neve, ő viszont nem éppen olyannak tűnt, aki csak úgy leáll cseverészni az új kollégáról. Jesmon következő szavaira gyöngyözően felkacag.* - Mindenképpen hozzád fogok rohanni, Sir Helar *nevet. Ez után ugyebár egy darabig mind a ketten csak pakolnak, a felhívásra pedig sóhajt, és mosolyogva megforgatja a szemét.* - Látom nagyon szeretnél távol tartani a munkától. De ha ennyire szeretnéd, elmegyek veled teázni *kuncog halkan. Egy utolsó lapot a helyére tesz, majd betolja a holmikat a helyükre, és Jesmon felé fordul.* - Nos, rád bízom magam. Én egyelőre még teljesen el vagyok veszve itt, Qarinra is alig emlékszem már, az iskola akkor pedig még nem is állt, úgyhogy fogalmam sincs, mi merre van *mondja jókedvűen, és innentől valóban rábízza magát a férfire. Egyébként a tekintete többször is az arcát kutatja, mintha arról próbálná leolvasni, hogy mégis ki ez a furcsa, hatalmas erővel bíró, barátságos démon.*


    _________________
    Rebecca nem nevezhető éppenséggel szokványos vagy hétköznapi démonnak: élete célja, hogy segítsen másokon, hogy jobbá tegye a kiszolgáltatott, szegény vagy tehetetlen embereket. Persze emiatt sok bántást kapott már életében, de úgy tűnik, hogy ennek őt a legkevésbé sem sikerült meghatnia, és mind a mai napig ugyan ezen az úton halad. Határozott, jószívű, szilárd erkölcsű fiatal nő, aki mindig megtalálja azokat, akiknek szüksége van rá. Ha bármiben segítséget igényelsz, ő biztosan nem fog elhajtani, mert egyszerűen neki is jól esik, ha tehet valamit másokért. Imádja a tanítást, élvezi, hogy fiatalok között lehet... Becca tökéletesen elemében van a Fyron Akadémia berkeiben.
    Jesmon Helar
    Jesmon Helar
    .::Igazgató: Cameos::.
    .::Igazgató: Cameos::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Jesmon Helar on Szer. Jan. 02, 2013 3:11 pm

    *Egy félmosollyal hallgatja a beszámolót a Roxfortról, bizony, hallott róla, sőt, járt is ott, többször. Az egykori igazgatóval elég jó kapcsolatot ápolt, még valamikor jópár évtizeddel ezelőtt. Talán ő volt az alapítók után az egyik első igazgató. Sokszor megkérte Jesmont, hogy helyettesítsen, ha egy-egy tanár megbetegedett, és az ő idejében egyszer egy komolyabb támadás alatt is segített az iskola védelmében. Valószínűleg néhány védőbúbája még mindig ott van az iskola körül. Bár ezt nem tudhatja, elég régen nem járt már ott.* - Szerintem itt is hasonló lesz a helyzet. *Na igen, még hozzá is nagyon sokminden eljut, pedig elég keveset beszélget, pláne mostanában. A nevetést hallva nem bírja ki, ő is elmosolyodik, ezúttal szélesebben.* - Jól teszed. *Bólint komolyságot tettetve.* - Veszélyesebbek tudnak ám lenni, mint aminek látszanak. A múltkor például öten elbántak egy tucat vámpírral. *Meséli, és most nem viccel, ez valóban így történt, nem is olyan régen. A beleegyező válaszra ismét elmosolyodik.* - Én a Diem Cartét javasolnám, már ha van kedved kicsit sétálni, mert Qarinban van. *Vet fel egy ötletet, s ha a nő beleegyezik, felkapja az asztalról a cuccait.* - Ezt felviszem a szobámba, megfelel, ha az előcsarnokban találkozunk? *Kérdi, s ha a nő beleegyezik, akkor felsiet a toronyba, felveszi a kabátját, lepakolja a cuccait, és még olyat is tesz, amit talán soha az életben nem tett még meg: megnézi magát a tükröződő ablaküvegben (mert tükre az nincs). Nem talál magán semmi különöset, így hát, magában szidva magát ezért a két másodpercért, rögtön el is indul lefelé az előcsarnokba, ahol pedig megvárja Rebeccát. Hacsak ő nem volt nála gyorsabb.*


    _________________
    Egy 7822 éves démon, aki fellázadt a sorsa, az élete, a Pokol Ura - és az egész világ ellen. Sosem volt az, aminek lennie kellett volna, sosem azt tette, amit elvártak volna tőle, és sosem érezte úgy, hogy ez helytelen. Talán az egyetlen ősdémon, akiből hiányzik a sötétség. Egy démon, akit Lucifer hívott életre, s ő megtagadta, mint urát. A Pokol szülötte... akit száműztek saját hazájából.

    A Cameos házvezető ősdémona.
    Emeline Thienen
    Emeline Thienen
    .::Tanár::.
    .::Tanár::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Emeline Thienen on Hétf. Feb. 18, 2013 7:07 pm

    *Hogyan is került a Thienen-família egyik sarja az Akadémiára? Nos, az nagyon jó kérdés. Lényegében legyen elég annyi, hogy Emeline már hónapok óta a szigeten él, és nyomoz az elveszett testvére után, s mivel megígérte valakinek, hogy egyszer még tanítani fogja (jobb dolga pedig nem volt és megkérték, hogy besegítsen az oktatásba), így hát elvállalt egy tanári állást. Jelenleg még holland és lidérc nyelvet oktat, de jövő évtől már egy új tantárgyat fog tanítani a diákoknak. Egyébként a fiatalnak tűnő nő rendkívül izgatott már az órák miatt, hiszen ma délután érkezett, így még nem volt szerencséje találkozni a diákjaival. Amúgy Emeline tényleg borzasztóan fiatalnak tűnik, pedig elég sok mindent megélt már a lidérc nő. Persze, azt se szabad elfelejteni, hogy az ő családját tartják számon az elsők Rontásűzőkként, így elég sok tapasztalata van ilyen ügyben meg persze ennek köszönhetően jó kondiban tudott maradni sok-sok év múltán is. Jelenleg a tanáriban üldögél egyedül, és állítja össze a jövő évi tananyagot meg persze egy füzetbe különös jeleket rajzolgat. Apropó jelek, bár a lidérc tetőtől talpig fekete testhez álló ruhát visel, azért a kézfején és a nyakán így is látszanak a papírra vetettekhez hasonló különleges jelek. Mindenesetre tény, hogy furcsa szerzet, és egyáltalán nem tűnik tanártípusnak. Pláne, hogy a tartásában van valami büszke nemesség, ami itt a legtöbb tanárra nem jellemző. Lehet, hogy egy cseppet beképzeltnek tűnik, de higgyék el nekem, minden oka meg van rá. Túl sokat és túl keményen dolgozott ahhoz, hogy elismerjék, s tessék sikerült családostul bevonulnia a történelembe. Az persze már más kérdés, hogy erről főként a rontásűzők tudnak, és az megint egy más kérdés, hogy sokaknak halványlila gőzük sincs hogyan néz ki Emeline. Neki ez nem számít, csupán az, hogy eléggé neves családból származik, így nem igazán érdemes felbosszantani, mert ha egyszer azt mondja, hogy neki van igaza, akkor azt az elhatározást nem lehet megdönteni. Bár pillanatnyilag ez cseppet sem látszik rajta, mert el van foglalva a saját kis dolgával, meg persze Tyaeloria ki is nyírná, ha nem kezdene azonnal dolgozni, szóval már most neki ült a tanterveknek. Minél előbb készen van, annál kevesebbet kell majd foglalkoznia vele. Egy pillanatra félrerakja a tanmenetet, magához húzza a füzetét, és egy újabb, kesze-kusza ábrát karcint belé.*
    Lord Sayon Merlioth
    Lord Sayon Merlioth
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Lord Sayon Merlioth on Hétf. Feb. 18, 2013 7:22 pm

    * Egy jó nagy adag csokival igyekszik a tanári felé, reménykedve, hogy még összefut a tanárral akinek a csokit szánja, elegáns szmoking van rajta, fehér ing és fekete nyakkendő, meg egy fehér kesztyű. Amikor odaér halkan bekopog a tanári ajtaján és vár, hogy kinyissák neki. Nagyon örül neki, hogy egy kis meglepetéssel szolgálhat kedves tanárának és alig várja, hogy kinyíljon az ajtó.* ~ Mit mondjak neki, ha kinyitja az ajtót? Hogyan mondjam el neki az érzéseim iránta? Mit tegyek? Áhhh.... Megőrülök~ * gondolja*


    _________________
    Egy Démonvadász, aki apja halála és húga elrablása után döntött úgy, hogy az lesz. Ám így sem indulhat húga után mert anyja az akadémiára küldi. nagybátyja pedig azzal bízta meg, hogy szerezzen barátokat akik segíthetnek húga vissza szerzésében. Ráadásul az első évben történtek hatására, nagymértékben változott ígyhát nem ugyan az a démon lett aki év elején idekerült.
    Loras Middleton férje.
    Emeline Thienen
    Emeline Thienen
    .::Tanár::.
    .::Tanár::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Emeline Thienen on Hétf. Feb. 18, 2013 7:36 pm

    *Papírra veti az előtte kibontakozó rúnát, majd mikor épp visszafordulna a tanmenethez, mikor valaki kopogtat. Felvont szemöldökkel pillant az ajtó felé, és szól ki a kint ácsorgónak.* - Szabad! *csendül fel a hangja. Nem, nem hajlandó felállni a helyéről, és ajtót nyitni, hiszen eléggé el van foglalva, az illető meg remélhetőleg magától is betalál az ajtón. Így ha Sayon belép, akkor zöld íriszeit ráemeli, majd vet egy pillantást a fiú ruhájára és a csokoládéra.* - Jó estét! Segíthetek valamiben? *kérdi nyugodtan miközben továbbra is fürkésző tekintettel vizslatja szegény erethonost.* - Mindenki diák így ki szokott öltözni, vagy ez csak kivételes alkalom? *érdeklődik tovább. Gyorsan rendbe szedi az iratait, majd feláll a helyéről, és az egyik irattartóba pakolja őket.* - Milyen udvariatlan vagyok! Még be sem mutatkoztam. Emeline Thienen vagyok, az új holland és lidérc nyelv tanár *vet egy ragadozó mosolyt a fiúra kíváncsian várva, hogy mennyit hallott a másik a történelemről. Hiába, azért szeret tesztelni másokat meg hát érdekli, hogy valaki fel fogja-e itt ismerni azon az egy illetőn kívül. Szóval, jelenleg a maga kimért stílusában próbálja megtudni a diák célját és kilétét.*
    Lord Sayon Merlioth
    Lord Sayon Merlioth
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Lord Sayon Merlioth on Hétf. Feb. 18, 2013 7:59 pm

    * Már kezd aggódni, hogy nincs bent senki a tanáriban, amikor meghallja a "szabad", megfogja a kilincset és benyit. Egy teljesen idegen nőt lát bent, még sosem látta, már gondolkozik, hogy most mit csináljon amikor a tanár bemutatkozik a másik és elmondja, hogy egy tanár.* - Jó estét tanárnő! Az én nevem Lord Sayon Merlioth és Loras Middleton tanárnőt keresem. Emellett nem, vagyis nem mindenki jár mindig zakóban ingben és nyakkendőben. Nálam ez kivételes alkalom, mert a tanárnőnek mármint Lorasnak ma van a névnapja és nekihoztam a csokit. Tanárnő mióta van itt? Tudja én egyiket se tanulom azok közül amiket tanárnő tanít. Én olaszra és Démon nyelvre járok. ~ Vajon hol lehet akkor Loras, ha nincs itt?~ *jut eszébe a gondolat. Túl sokszor kalandozik el a gondolata.*


    _________________
    Egy Démonvadász, aki apja halála és húga elrablása után döntött úgy, hogy az lesz. Ám így sem indulhat húga után mert anyja az akadémiára küldi. nagybátyja pedig azzal bízta meg, hogy szerezzen barátokat akik segíthetnek húga vissza szerzésében. Ráadásul az első évben történtek hatására, nagymértékben változott ígyhát nem ugyan az a démon lett aki év elején idekerült.
    Loras Middleton férje.
    Emeline Thienen
    Emeline Thienen
    .::Tanár::.
    .::Tanár::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Emeline Thienen on Hétf. Feb. 18, 2013 8:24 pm

    *Sayon szavaira csak bólint, majd mikor szóba kerül Loras, akkor megvonja a vállát.* - Nos, egy jó ideje én vagyok itt egyedül, és az igazgatókon kívül mást még nem sikerült megismernem, szóval attól tartok nem segíthetek *mondja miközben az utolsó mappát is a helyére csúsztatja. Nehéz a lidérc dolga, ha egyszerre három tárgyat visz. De nem baj, majd megbirkózik a feladattal, amint magára hagyják végre.* - Értem. Nos igazán kedves, hogy egy diák ennyire törődik a tanárával *teszi hozzá kicsit eltűnődve. Vajon valóban ilyenek a diákok, vagy csak Loras van kitüntetve ennyire a figyelemmel? Esetleg őt is fel fogják köszönteni, vagy ennek a kis eseménynek más áll a hátterében? Nem tudja, de talán annyira nem is izgatja az egész.* - Én? Néhány órája *felel a kérdésre. át még eléggé friss húsnak számít, de attól tartok, hogy túl hamar meg fogja találni itt a helyét.* - Hát, azok se rosszak, de jobban szeretek az anyanyelveimen beszélgetni *vonja meg a vállát, majd Sayonra pillant.* - Segíthetek esetleg még valamiben? *kérdi, közben pedig a bal csuklóján lévő jelet kezdi vakargatni. Nemrég festette fel magára azt a rúnát, és irtóra tud viszketni, mikor a mágikus tinta beleivódik a bőrbe, de hát ez hozzátartozó a rontásűzőléthez.*
    Lord Sayon Merlioth
    Lord Sayon Merlioth
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Lord Sayon Merlioth on Hétf. Feb. 18, 2013 8:45 pm

    * Egy nagyon halk köhintés hagyja el a torkát amikor a tanárnő azt mondja, hogy a "diák ennyire törődik a tanárával" ő tudja az igazi indokot, hogy ez miért van így, de ezt esze ágában sincs megemlíteni. Hogyisne, majd pont egy másik tanárnak mondja el.* - Ki-ki a saját nyelvén. Nem igaz? Tanárnőnek viszont meg mintha hallottam volna a nevét de nem tudom, hogy hol és mikor? Esetleg mesélhetne magáról egy kicsit. Már ha tanárnő ráér. Illetve arról is, hogy mi az amit olyan nagyon vakargat a bal csuklóján. * Azzal lerakja a csokitálat az asztalra. és a tanárnő felé fordul tényleg érdekli mit mond a tanárnő magáról és a dolgokról. és folyamatosan azon gondolkozik, hogy hol hallotta a tanárnő nevét.* ~ Vajon hol hallottam a nevét? ~


    _________________
    Egy Démonvadász, aki apja halála és húga elrablása után döntött úgy, hogy az lesz. Ám így sem indulhat húga után mert anyja az akadémiára küldi. nagybátyja pedig azzal bízta meg, hogy szerezzen barátokat akik segíthetnek húga vissza szerzésében. Ráadásul az első évben történtek hatására, nagymértékben változott ígyhát nem ugyan az a démon lett aki év elején idekerült.
    Loras Middleton férje.

    Ajánlott tartalom

    Tanári     Empty Re: Tanári

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Csüt. Feb. 20, 2020 7:16 pm