Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Arborétum

    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Arborétum  Empty Arborétum

    Témanyitás by Vendég on Vas. Okt. 21, 2012 10:22 am

    Az idők kezdetén, mikor a világ fiatal volt Sariel arkangyal létrehozta ezt az arborétumot, és azóta is ő gondozza néhány segítőjével az itt élő növényeket, állatokat. Az arborétumot egy hatalmas sétány hálózza be, és akár évekbe is beletelhet mire valami az összes zugát felfedezi a helynek, főleg azért, mert a növények néhány szeretik megváltoztatni a helyüket, s olykor hatalmas kavarodást vált ki az, hogy a növények a füveskert másik felében bukkannak fel, a névtáblájuk pedig ott marad a földben. Ezzel néha nagyon meg tudják nehezíteni az itt dolgozók munkáját, de ők teljes odaadással és türelemmel gondozzák őket. A sétány két oldalán padok is találhatóak, de akár a füves területekre is le lehet ülni. Az arborétum központjában viszont egy hatalmas tó áll, aminek a segítségével bepillantást lehet nyerni a halandók világába. Mivel ebből a vízből nem lehet inni, ezért kisebb csermelyek, patakok szolgálnak ivóvízül az itt élő szelíd állatoknak. A kertben egyébként nem csak fák és állatok laknak, hanem virágok, amiket a világ legkülönbözőbb tájairól gyűjtöttek össze, ezért nem szabad csodálkozni , hogy közönséges ibolyától elkezdve hatalmas, egzotikus virágokig minden megtalálható itt.

    A gondozók minden látogatót kérnek, hogy ne szemeteljenek, ne rongáljanak, ne bántsák az állatokat és ne tépjék le a virágokat! Ha ez megtörténne, akkor az illetőt egy varázslat miatt visszakerül a főtérre, és egy hétig biztosan nem léphet be oda!

    Lorian de Crostuim
    Lorian de Crostuim
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Arborétum  Empty Re: Arborétum

    Témanyitás by Lorian de Crostuim on Szomb. Nov. 03, 2012 9:59 pm

    *Lorian bukkan fel a sétányon, kezében egy könyv, és azt bújva halad előre a sétányon, néha-néha felpillant, megcsodálva a növényeket, majd újra a könyvébe süpped. Hangosan kifújja a levegőt, kinyújtóztatja a szárnyait, majd sárga szemeit újra a növényzetre emeli.* - Leyla. *Jut eszébe a húga, és az is, hogy még fel kell vele mondattattni a leckéjét. Meg persze fel kell adnia neki a holnapi anyagot.* ~ Sok dolgom lesz még. Asszem nem baj ha maradok még egy kicsit. *Dönti el magában és egy újabbat sóhajt. Újra könyvébe mélyed, de most nem indul tovább, egyszerűen elhelyezkedik az egyik padon és olvas. Igen, neki ez a kikapcsolódás.*
    Uriel
    Uriel
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Arborétum  Empty Re: Arborétum

    Témanyitás by Uriel on Szomb. Nov. 03, 2012 10:18 pm

    *Tegnap délután óta Uriel arkangyal arcáról nem fagy le az a széles mosoly, ami akkor ült ki az arcára, mikor felkarolta az egyik mennybélit. Kedveli Christian Wouters-t, ezért is fogadta be magához, amíg valamelyik hozzátartozója nem kerül fel hozzá. Szegény kölyök hosszú évtizedek óta volt egyedül, itt az idő, hogy végre foglalkozzon vele valaki. Uriel pedig hiába van dolga az Édennel, hiába figyel a többi őrangyalra és a saját védenceire, akkor is vállalta, hogy vigyáz a kölyökre. Nem tudja miért, de a gyerek társaságában néha képes megfeledkezni a gondjairól, és erre határozottan szüksége van mióta Micha emlékein rágódnak. Pontosabban az emlékek visszaszerzésén. Ma este viszont a lakosztályába hagyta Christian-t, míg ő maga elsétált az arborétumba nosztalgiázni a tegnapi napról. Mint mindig most is páncélt visel, bár egy varázslatnak köszönhetően nem hallatszódnak a léptei. Lassú léptekkel halad az ösvényen miközben a növényeket csodálja. Sariel fivére szép munkát végzett, bár még mindig neveletlenek a növényei… Így halad az ösvényen egy nosztalgikus mosollyal az ajkain, míg rá nem bukkan a padon ülő Lorian-ra.* - Szép estét, barátom! Mond csak, miért olvasol sötétben? Látod te egyáltalán azokat a betűket? *köszönti vidáman csillogó szemekkel a másik angyalt. * - Csatlakozhatok? *kérdi halvány mosollyal az arcán, és a padra mutat, ha a válasz igen, akkor leül mellé, és el kezd beszélni a férfihez, ha nem, akkor udvariasan elköszön, és folytatja az útját. Egyébként azon jár az esze, hogy a nem sokára kezdődő bálon részt vegyen-e, vagy sem. *


    _________________
    Uriel arkangyalt többnyire az Édenkertben, vagy pedig a völgyben találhatják meg. Rajong a természetért, ezért is ő kapta azt a feladatot, hogy a kerubokkal együtt őrizze az Édent. Uriel egy nagyon barátságos alak, aki imád délutánonként az Élet fája alatt szundikálni, de nagyon ritkán az edzőtéren is felbukkan. Előnyben részesíti a nyugodt helyeket és személyeket, ezért sose utasít vissza egy kellemes csevejt egy ismerősével egy csésze tea, vagy nektár kíséretével. Viszont könnyen lehet, hogy nagyon türelmes és kedves személyiség, ha meg kell védenie valamit, vagy valakit, akkor egyből kardot ránt, és indul a dolgára. Bár az előbbi eset nagyon ritkán fordul elő, ezért aztán a mennybéliek többsége egy felettébb udvarias, jó humorú vidám angyalnak ismerik, aki ha kell tud szigorú is lenni.

    Tyaeloria Perathon arkangyala
    Lorian de Crostuim
    Lorian de Crostuim
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Arborétum  Empty Re: Arborétum

    Témanyitás by Lorian de Crostuim on Szomb. Nov. 03, 2012 10:35 pm

    *Mikor meglátja Urielt közeledni, felpattan és kicsit meghajol.* - Neked is szép estét Uriel arkangyal. Minek köszönhetem társaságodat? *Szól mély tisztelettel feljebbvalójához. Ő nem mosolyog, bár az már milleniumi pillanat lenne ha ő mosolyogna.* - Látom, a sötétség nem akadályozhat meg abban, hogy olvassak. *Felel továbbra is tiszteletet sugárzó hangon és ha Uriel leül, akkor ő is ugyanúgy helyet foglal a padon. Igen, Lorian a komolyság megtestesítője. A kérdésre egyértelmű az angyal válasza.* - Természetesen, amúgy is kérdezni akartam tőled valamit. *Felel az angyal, bolond lenne nemet mondani, hisz akkor megsértené Urielt.* - Tényleg igaz, hogy Morianna védencet kapott és a Földre ment? *Érdeklődik, mert nem tudta elhinni, mikor meghallotta Leylától. Szinte együtt nőttek fel, tudja, hogy milyen szerencsétlen a lány, és sehogy sem tudja elhinni, hogy engedhették le őt a Földre. Amilyen szerencsétlen, ki tudja mit robbant fel...* - Biztos, hogy jó ötlet volt ez? Te is tudod, hogy milyen szerencsétlen, még magára sem képes vigyázni, nem, hogy egy emberre! *Igen, elég érdekesen fejezi ki, hogy aggódik a lányért.*
    Uriel
    Uriel
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Arborétum  Empty Re: Arborétum

    Témanyitás by Uriel on Szomb. Nov. 03, 2012 11:05 pm

    * Megrázza a fejét, amikor látja Lorian reakcióját.* - Hagyd csak barátom. Nem kell hajolgatni csak azért, mert erre járok *felel kedvesen, majd az érdeklődésre egy pillanatig elgondolkozva mered a férfire.* -Nos, valójában sétálni jöttem, de amikor megláttalak gondoltam megállok egy kicsit, és megérdeklődöm mi újság feléd. Persze, ha zavarok, akkor el is mehetek, elég nagy az arborétum van elég hely mindkettőnknek *felel közvetlenül az őrangyalnak,majd az olvasásra kapott válaszon megint kuncog.* - Hát, akkor igazán jó szemed van barátom, ha látod azokat a betűket *felel vidáman, majd leül a padra. Egyébként Uriel-t nem zavarja a másik komolysága, ő is tud komoly lenni, ha akar, bár a Christiannal eltöltött idő általában annyira jó hatással van a közérzetére, hogy nem tud minden esetben komornak mutatkozni. Megbántani egyébként nem lehet az arkangyalt, megértené, ha nem lennének kíváncsiak rá. Majd mikor Lorian kérdezni akar valamit, akkor felcsillannak a szemei, és ránéz a férfire.* - Csak nyugodtan, ha nem bizalmas dolog, akkor válasszal is szolgálhatok *mosolyog bátorítóan, majd mikor Moriannáról kérdik összeráncolja a homlokát.* - Igen, igaz, hogy a Földre ment *bólint, majd amikor kételkedni kezd a másik, akkor aranyló szemeivel fürkészően néz rá.*- Higgy nekem, pontosan tudom, és az Urunk is tudja, hogy itt az ideje annak, hogy Morianna tapasztalatokat szerezzen. Természetesen vannak, akik figyelnek rá, így nem lesz semmi baj. Viszont itt az ideje, hogy ő is kipróbálja magát. Ha pedig nem jár sikerrel, akkor úgyis visszahívom a Mennybe, ne aggódj. De áruld el nekem, miért aggaszt annyira, hogy az egyik társad végre hasznosnak érzi magát? *magyaráz, majd az utolsó kérdésnél felvont szemöldökkel fürkészi a másik angyal arcát.*


    _________________
    Uriel arkangyalt többnyire az Édenkertben, vagy pedig a völgyben találhatják meg. Rajong a természetért, ezért is ő kapta azt a feladatot, hogy a kerubokkal együtt őrizze az Édent. Uriel egy nagyon barátságos alak, aki imád délutánonként az Élet fája alatt szundikálni, de nagyon ritkán az edzőtéren is felbukkan. Előnyben részesíti a nyugodt helyeket és személyeket, ezért sose utasít vissza egy kellemes csevejt egy ismerősével egy csésze tea, vagy nektár kíséretével. Viszont könnyen lehet, hogy nagyon türelmes és kedves személyiség, ha meg kell védenie valamit, vagy valakit, akkor egyből kardot ránt, és indul a dolgára. Bár az előbbi eset nagyon ritkán fordul elő, ezért aztán a mennybéliek többsége egy felettébb udvarias, jó humorú vidám angyalnak ismerik, aki ha kell tud szigorú is lenni.

    Tyaeloria Perathon arkangyala
    Lorian de Crostuim
    Lorian de Crostuim
    .::Felvilági::.
    .::Felvilági::.

    Arborétum  Empty Re: Arborétum

    Témanyitás by Lorian de Crostuim on Szomb. Nov. 03, 2012 11:22 pm

    *Uriel szavaira nem reagál semmit, neki az természetes dolog. Ő így fejezi ki a tiszteletét, és nagy valószínűséggel még feljebbvalója szavai sem fognak ezen változtatni.* - Dehogy zavarsz, örülök, hogy láthatlak. *És ez így is van. Mindig is nagyra tartotta Urielt, és örül neki, ha a társaságát élvezheti, még ha nem is látszik rajta komorsága miatt. A következő megjegyzésen maga is megenged egy halovány féloldalas mosolyt, de nem tehet róla, neki sosem volt akadály semmi, ha olvasni akart.* - Értem. *Most viszont az ő homlokra ráncolódik. Immáron aggályokkal teli sárga szeme ismét a gyönyörű kertre emelődik és erősen gondolkozóba esik, majd ugye a másik megjegyzésére is választ kap. Kicsit megköszörüli a torkát, igazából maga sem tudja, hogy miért aggódik a lányért. Egyszerűen csak aggódik és kész.* - Nos, ha van aki figyel rá, akkor nem aggódom. *Jegyzi meg, bár nem teljesen csillapodik aggodalma.* - Szinte együtt nőttünk fel, egyszerűen aggódom érte. Ő túl jó szívű az emberekhez, túl naiv, de talán boldogul a Földön. *Igen, ez külső szemmel talán valamire nagyon is utalhatna, de Loriannak egyelőre még egy bizonytalan talány az egész. Amúgy Uriel hiába kémleli az angyal arcát, nem sokat láthat rajta az aggodalmon kívül.*

    // Fagyás //

    Ajánlott tartalom

    Arborétum  Empty Re: Arborétum

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Szer. Feb. 19, 2020 3:55 pm