Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!


Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

    Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában

    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában  Empty Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában

    Témanyitás by Vendég on Vas. Jún. 03, 2012 4:08 pm

    [2012. 06. 02. - Sam irodája]
    *Éjjel az úrnőnek meglehetősen sok dolga volt. Amikor benyitott az ispotályba fogalma sem volt róla, hogy fel kell majd támasztani egy lányt. Mindennek a tetejébe Sam, egy londoni fiú, egy arkangyal és jó pár diák ott volt a közelben, mikor ezt a műveletet végre hajtotta. Utána persze alig bírta kirakni a diákok szűrét. Sam, ha akart volna, akkor maradhatott volna, de a lány őrangyalán és barátján kívül mást nem engedett be Jessicához éjszakára. Ő persze olyan hajnali három környékén bezárkózott a szobájába, de nem bírt elaludni, ugyanis folyton azon gondolkozott, hogy Eris mire célozgatott, hogy miket kommentált a férfinek, és egyáltalán valóban szerelmes-e a lidércbe, vagy csupán a sárkány képzelgett.* ~ Jaj, Tyyyyyy… Ne csináld már. Tudom, hogy tetszik neked. Tudom, túl jól ismerlek…*Csengett a fejében a sárkány hangja, és a nő hiába szorította a fejére a párnát nem bírta kizárni.* ~ Meg különben is… Tudom én, hogy már a kezdetekkor megnézted magadnak… - Eriiis, könyörülj! *Nyöszörögte a nő, de az őshüllő tovább folytatta.* ~ Azt pedig nem is tagadhatod, hogy azért akartad elmarni magad mellől, mert nem akartad, hogy olyan legyél, mint régen. *Mondja tovább a magát Eris, miközben a gazdája elgyötörten nyöszörög.* - Hagyj aludni! Kérlek, Eris… ~ Addig nem hagylak aludni, amíg el nem ismered, hogy igazam van! *A sárkány összezsugorodva felmászik az ágyra, és az orrával finoman megböki a nő karját.* ~ Kérdezz-felelek. Tetszik neked? És kötelező a válaszadás! *Mondja elszántan a jelkép mire Ty elgyötörten felemeli a fejét, és ránéz.* - Muszáj? ~ Igen! – Eris… ~ Felelj! – Nem… Na jó. Talán. Egy kicsit. ~ És miért nem? – Miért nem? Eris, ha lágyabbak lennének a vonásai, akkor… ~ Ohó! Köszönöm, csak ennyit akartam tudni. Aludhatsz. *Zajlik le köztük egy kisebb párbeszéd, majd a sárkány leszökken az ágyról, és megpróbálja megvenni Mikhával a kapcsolatot.* ~ Mikháel! Hallasz? Ó, remek. Híreim vannak a kedvenc lusta dögöm számára! Győzelem… *Próbálja felvenni a kapcsolatot Sammael kedvencével miközben Tyla valami olyasmit morog, hogy nagyon szépen köszöni, hogy megengedték neki, azt hogy nyugovóra térjen.* ~ Szóval Mikhháááááá. Bevallotta! Én mondtam. Megmondtam, hogy van itt valami. Én megmondtam! Igaz azt mondta, hogy tetszik neki Sam, de ha így haladunk, akkor teljesen bele fog zúgni. *Sunyi vigyor ül ki a sárkány arcára miközben Mikhának sztorizik büszkén. Tyla pedig már javában húzza a lóbőrt, egyenletesen szuszogva álmodik valamiről. Aztán úgy tizenegy körül Eris megszólal a nő fejében.* ~ Ty, mondtam már, hogy Sam szerelmes beléd? *Kérdi nevetésszerű hangot hallatva, mire a nő felriad, és felül az ágyban.* - MI?! Eris, ne hazudj! Méghogy… Eris angyal vagyok, ő megveti az angyalokat… Ó, basszus! *Az angyal felpattan, sietősen felöltözik, kapkodva megfésüli a haját, majd feltépi az ajtót, és meg sem áll az első emeletig. Nyomában Eris siet, aki magában vigyorog azon, hogy megint jó kis műsornak lehet része. Az angyal-vámpír köszönés nélkül feltépi Sam irodájának az ajtaját, és ha a férfi ott ül az asztalnál, akkor meg sem áll addig. Ott aztán rávág az asztalra, és lila szemeivel a férfi mered.* - Kérdezz-felelek. Sam, szerelmes vagy belém? *Igen, hölgyeim és uraim nagy nehezen eljutott a tudatáig a dolog, és képes volt így megkérdezni szegény lidércet. Lila szemeiben gyilkos düh lángol, bár ez inkább a sárkánynak szólna, de az szépen megbújt a háta mögött. Eris odasomfordál Mikhá mellé, oldalba böki az orrával, és szélesen vicsorog.*
    ~ Lám-lám… Üdvözletem. Azt hiszem jó napunk lesz Mikháel.
    Lucien du Bois
    Lucien du Bois
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában  Empty Re: Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában

    Témanyitás by Lucien du Bois on Vas. Jún. 03, 2012 5:13 pm

    *Nos, Samnek sem volt éppen nyugodt éjszakája: amikor végre elszökött Tylától, Mikhá elkezdte nyaggatni, hogy mondja már el a nőnek, hogy mit érez, és hát... Képtelen volt elhallgattatni. Amint visszaérkezett a kastélyba, megtudhatta, hogy az egyik diákját át akarják változtatni, úgyhogy még azt is kihúzta valahogy, majd olyan hajnali fél négykor nagy nehezen eljutott az ágyáig. Persze egész addig hulla fáradt volt, abban a szent pillanatban viszont teljesen éberré vált, szóval ötig egy szemhunyásnyit sem aludt. Mikháelt viszont kizárta a fejéből, így a tigris jobb híján aludt, meg arra figyelt, hogy Eris akar-e tőle valamit. Amikor a sárkány éjszaka közepén megszólalt a fejében, az első reakciója természetesen csak egy nyuffogás volt...* ~ Eriiis, már megint bán... Mi?! Mesélj! *élénkül fel azonnal, amikor meghallja az utolsó szót.* ~ Óóóó, Eris, te tényleg profi vagy! Remélem nem fog sokáig tartani, mert Sammy már kábé két órája csak forog az ágyában és szenved... Teljesen kikészült az estétől. Most vagy közelebb kerülnek egymáshoz, vagy visszaesnek, de az biztos, hogy Sam nem fogja sokáig bírni, hogy úgy barátkozgat Tylával... *Mikhá szusszant egyet, majd feláll, és kényelmes léptekkel elballag a lidérc ágyáig. A férfi szerencsére éppen most aludt el, így a tigris óvatosan felmászik, és ledobja magát a Lord mellé.* ~ Már csak arra kéne rávenned, hogy ezt a felfedezését megossza a gazdámmal is *teszi még hozzá, aztán elhallgat, és szépen lassan ő is álomba merül. A férfi nem alszik túlságosan sokáig: nyolc körül, szűk három órás alvás után már ismét talpon van, és nagy hevesen pakolászik a szobájában.* ~ Sammyyyy... Mi a nyavalyát csinálsz? *nyafog Mikhá, amikor felriad egy nagyobb puffanásra.* - Elfoglalom magam, Mikháel. ~ De miért éppen csapkodással? - Mert azzal könnyű levezetni a feszültséget. Ha ennyire zavar, menj ki az irodámba aludni *válaszol rosszkedvűen a férfi, mire a tigris leugrik az ágyról, nyújtózkodik egyet, és odaballag a lidérc lábához, hogy nekidörgölőzzön.* ~ Ne legyél ilyen rosszkedvű, Sammy *mondja barátságos hangon, nagy szemekkel pislogva a férfire. A Lord csak néz rá egy pillanatig, majd keserűen felsóhajt, és térdre huppan kedvence mellett, és átöleli a nyakát.* - Jaj, Mikhá... Bele fogok őrülni *suttogja reményvesztetten, mire Mikháel biztatóan beleszuszog a fülébe. Úgy tűnik, ez tényleg segít, mert pár perccel később a lidérc már határozottan higgadtabban folytatja a dolgait. Aztán olyan fél tizenegy körül rendesen felöltözik - értsd: a pizsamát egy vékony, fehér felsőre, sötétbarna vászonnadrágra és lovaglócsizmára cseréli -, majd kiül a dolgozószobájába, és nekiáll annak a pár aktának, amit át kell néznie. Miközben ő nagy nyugodtan ezzel dolgozgat, hirtelen kicsapódik az ajtaja.* ~ Tyla ~ *villan be neki azonnal. Úgy tűnik, igaza is van, ráadásul a nő enyhén szólva is idegesnek tűnik. Aztán rávág az asztalára, és feltesz egy olyan kérdést, amire bizony nem számított a mi drága lidércünk. Egy pillanatra kihagy a szívverése, majd háromszoros sebességgel igyekszik bepótolni ezt a másodpercet, a gyomra görcsbe rándul, a fejében sorra megindulnak az összeesküvés-elméletek, hogy mégis honnan tudhatta meg a nő. Végül belepillant a lila szemekben, és a lángoló dühöt meglátva elönti a keserűség. Alig tud megállni egy sóhajt, miközben hátradől.* - Nem tudom, ki mondott neked ilyesmit, de erősen kétlem, hogy - a "játékunk" ide vagy oda - jogod lenne ilyen kérdést feltenni *feleli hidegen. Igen, Sammael átkapcsolt védekező üzemmódba... Mikháel ezt hallva csak felpillant Erisre, majd vissza a gazdájára, és megrázza a fejét.* ~ Tartok tőle, hogy ha Sammy nem vesz vissza a keményfejűségéből, és Tyla nem próbálja kissé szelídebben kiszedni belőle a dolgot, akkor a napunk maga lesz az életre kelt pokol...*üzeni a sárkánynak.*


    _________________
    Lucien elveszett gyermekként, apja után kutatva érkezett a Fyron Akadémiára, de itt tartózkodása messze nem ezért vált tartóssá: a hős lidércben egy pillanatig sem csalódott, hiszen világ életében gyűlölte őt... halálhírének hallatán azonban képessé vált megbocsátani neki. Életén és céljain ez nem igazán változtatott: továbbra is az írás a legfőbb szenvedélye, továbbra is Ed az egyetlen ember, aki igazán közel képes férkőzni hozzá, és továbbra is szorgalmasan végzi tanulmányait az Akadémián.

    Rebecca Taylor fél-lidérce
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában  Empty Re: Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában

    Témanyitás by Vendég on Vas. Jún. 03, 2012 5:37 pm

    *Tyla nagyban alszik, de a sárkány nem képes nyugovóra térni. Éppen Mikhával tárgyal, s a tigris első mondatára dühösen szusszant. Ugye belekezd a meséjébe, és elmond mindent, amit csak megtudott. Arra, hogy zseni a sárkány büszkén elvigyorodik.* ~ Tudom, Mikhá. Viszont az biztos, hogy mostantól a mancsomba veszem az irányítást, és ha kell, akkor én mondom el Samnek, hogy Ty mit gondol róla. Mert elegem van ennek a két idiótának a szerencsétlenkedéséből. És már én is tudnám díjazni, hogy lenne már valami köztük, mert nem tudok aludni. Ennek az idiótának sokszor Sam körül jár az esze, és olyankor a hangulata teljesen átragad rám. * Szusszant morcosan a sárkány, majd a felfedezésre elvigyorodik.* ~ Szeretnéd, hogy megmondjam Samnek, hogy menjen el plasztikai sebészhez, hogy jobban bejöjjön a gazdámnak? *Kérdi epésen a sárkány, de magában már azon töri a fejét, hogy mégis mit kellene csinálnia. Aztán persze elköszön a tigristől, megszakítja a kapcsolatot, s szunyókál egyet. Utána újult erővel szívatja az igazgatókat, és mint említettük tizenegy körül Tyla beront a lidérchez. Felteszi a kérdését, majd a választ várja oldalra fordítja a fejét, és ráförmed a sárkányra.* - Ne csinálj semmit! Ne lélegezz! Dühös vagyok rád és csalódtam benned! *A lila hüllő rápillant a gazdájára, és ezáltal talán érezhető, hogy mégis kire dühös a nő, és hogy ki állhat a dolgok mögött. * ~ Egyszer még megköszönöd Ty… *Szól halkan a nő fejében, majd elnyúl Mikhá mellett. Aztán visszanéz Samre, és várja a választ. Nagyokat lélegezve hallgatja a választ, majd elkeseredetten lerogy az egyik székre.* - Sajnálom, de ez a hülye idióta nem hagyott aludni, és mikor végre elnyomott az álom beközölte, hogy szerelmes vagy belém. Ésés… Ez lehetetlen Sam. Hiszen nagyon jól tudjuk mindketten, hogy nem kedveled túlzottan az angyalokat, így kissé furcsa lenne, ha szerelmes lennél belém. Vagy talán tévedek? *Fakad ki a nő, és egyre jobban kezd lenyugodni, de néha dühös pillantásokat vet a sárkányára.* - Mindenesetre sajnálom, hogy így rád rontottam, csak hát nem kellemes élmény erre ébredni.*Húzza el a száját az angyal mire a sárkány dühösen felemeli a fejét, és megszólal a lidérc fejében.* ~Ne higgy neki! Tetszel neki, egész biztos! Ma hajnalban szedtem ki belőle! Mikhá is tudja… Csak nem meri bevallani magának… És sajnálom, de már nem bírjuk elviselni, hogy szenvedtek. Szóval könyörgöm, csinálj már valamit! Lehet, hogy sokkot kapna, ha elmondanád neki, de szerintem viszonozza az érzéseidet! *Szövegel a sárkány, és segítségkérően pillant a tigrisre, hogy erősítse már meg az állítását.* ~ Szeretnéd, hogy megmutassam azt az emléket, mikor beismerte? *Kérdez rá az őshüllő, miközben Tyla zavartan bámulja a cipője orrát.* ~ Nyugi, Mikhá. Mondtam, hogy akkor én beszélek Ty helyett… Csak segíts. *Üzen a gondolatban a tigrisnek. Szegény sárkány már teljesen ki van idegileg.*
    Lucien du Bois
    Lucien du Bois
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában  Empty Re: Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában

    Témanyitás by Lucien du Bois on Vas. Jún. 03, 2012 6:49 pm

    *Mikhá csak csendesen végighallgatja Eris kismonológját, amivel egyébként teljesen egyetért. Valóban, jó lenne, ha ezek ketten abbahagynák a szenvedést, és kezdenének valamit egymással. Az utolsó megjegyzésre viszont halkan felhorkant, mire Sam meg is rezdül egy kicsit, de szerencsére nem kel fel.* ~ Azt bízd ide. Csak győzködni kell egy kicsit, és meglesz Tyla szíve vágya *felel a sárkánynak jókedvűen, majd helyezkedik egy kicsit, és álomba merül. Sajnos úgy tűnik, ma nem fogja tudni teljesíteni a tíz-tizenkét óráját, mert hát Sammy elég hamar felzavarja a nagy rámolásával. És végül elérkeztünk az irodához, ahol is Ty elég nagy lendülettel ront be. Amúgy Sammaelnek tényleg leesik, hogy a sárkányra van ennyire kiborulva, csak azt lenne jó megérteni, hogy pontosan miért is... De jobban belegondolva ez is egyértelmű, szóval még a nő szavai előtt megválaszolja a ki nem mondott kérdést. Tyaeloria megszólalása hatással van Samre, de ebből kifelé semmi nem látszik. A valóságban azonban minden kimondott szó után egyre rosszabbul érzi magát.* ~ Erősnek kell lenned, nem díjazná az érzelmeidet, nem mondhatod el neki, mert az minden eddigit teljesen tönkretenne, hülyének nézne ~ *erősíti magát, a kérdésre meg csak vállat von.* - Valóban nem kedvelem különösebben az angyalokat *feleli. Még mindig sikerül közönyösséget erőltetnie magára, bár nem túl valószínű, hogy jól teszi. De hiába... Arra, hogy Tynak nem volt kellemes érzés erre a gondolatra ébredni, ismét görcsbe áll a gyomra, és újabb keserűséghullám önti el.* - Semmi gond *feleli kimérten, majd ugye megszólal a fejében a sárkány. Mikhá csak csendben bólogat, mire Sam gyilkos pillantást vet rá.* ~ Ha tudom, hogy ellenem szervezkedsz, azonnal lelöktelek volna az ágyról, amint megláttam, hogy ott fekszel *jegyzi meg neki gondolatban dühösen, Eris következő szavaira pedig csak hátradől, és kisimít egy tincset a szeméből.* ~ Persze, és ez után majd szerelmet vallok neki, igaz? Hagyj békén, Eris... *üzeni a Sylorina jelképének, majd fennhangon szólal meg.* - Akkor akár folytathatnám is a munkámat, nem? *vonja fel a szemöldökét, immár Tyhoz beszélve. Ez az a pont, ahol már Mikhá is hajlandó mozgósítani magát.* ~ Oké, meguntam *mordul fel mérgesen, és fel is tápászkodik. Mély férfihangját ezúttal minden, a szobában tartózkodó személy hallhatja.* ~ Sammael idióta, ne hallgass rá, Tyla. Jobban szeret téged, mint a saját életét, csak fél tőle, hogy a beismeréssel elrontana köztetek mindent, ezért nem meri elmondani. Tessék, kint van. Most már ne rontsd el, Sam *fejezi be egy szusszantással, majd leül, és morcosan pislog a gazdájára, aki a tigris szavainak következtében hófehérré vált, és most dühtől szikrázó szemekkel mered Mikháelre.* ~ Kinyírlak, Mikhá, esküszöm, most szőnyeg lesz belőled... *fogadkozik, egyenesen a nagymacskának célozva szavait, természetesen csak gondolatban. Tyra inkább rá sem néz, attól túlságosan fél...*


    _________________
    Lucien elveszett gyermekként, apja után kutatva érkezett a Fyron Akadémiára, de itt tartózkodása messze nem ezért vált tartóssá: a hős lidércben egy pillanatig sem csalódott, hiszen világ életében gyűlölte őt... halálhírének hallatán azonban képessé vált megbocsátani neki. Életén és céljain ez nem igazán változtatott: továbbra is az írás a legfőbb szenvedélye, továbbra is Ed az egyetlen ember, aki igazán közel képes férkőzni hozzá, és továbbra is szorgalmasan végzi tanulmányait az Akadémián.

    Rebecca Taylor fél-lidérce
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában  Empty Re: Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában

    Témanyitás by Vendég on Vas. Jún. 03, 2012 7:25 pm

    *A sárkány magában elmosolyodik Mikhá megjegyzésére, majd ő is próbál kezdeni magával valamit. Egyébként Reggel kilenc óta fent volt, csak mivel megunta, hogy a békésen szuszogó Tylát figyeli, ezért úgy döntött, hogy ideje valami kis izgalmat csempésznie az életébe. Így történt, hát hogy az angyal felrontott a lidérc irodájába, és hát… Most itt tartunk. Tyla hol hangosan, hol mentálisan szidja a sárkányt, és egyre dühösebben tekint a kedvencére. Ilyen rútul hátba támadni… Nem volt szép dolog. De még visszakapja ezt a Sylorina jelképe. Ezerszeresen is meg fog fizetni a tettéért. Aztán úgy a környezete felé sokkal nyugodtabban reagál, és Sammael szavaira görcsbe rándul a gyomra. Tudta, hogy így lesz. Felsóhajt, mert végül is erre számított. Egy olyan lidérc, aki évszázadokon át üldözte az angyalokat mégis hogy lenne képes egy angyalt szeretni? Aztán ugye az angyal szépen magyarázni kezd, de végül egy kis kiegészítéssel toldja meg az előbbi szavait.* - Mármint úgy értem, hogy nem kellemes élmény arra riadni, hogy egy idióta sárkány álmodban az elméddel szórakozik. Kellett nekem annak idején összekötnöm magam vele. *Szusszant morcosan, miközben még mindig gyilkos pillantásokat vet a sárkányra. Egyébként nem bánta meg, hogy Eris a fejében van, de most túlságosan is dühös rá, és ezért szidja folyton. Persze a nőnek fogalma sincs róla, hogy közben a sárkány tovább szervezkedik, és a hüllő fel is horkant Sam szavaira.* ~Ühüm. Ez az utolsó lehetőséged Sammael! *Felel neki Eris, mert hát valószínűleg tényleg ez lenne az utolsó esélye. Ha már eddig eljutottak, akkor a sárkány nem fog hátrálni. Véghez fogja vinni a tervét, ha törik, ha szakad. Aztán ugye Sam Tylához szól, aki meglepetten pillant fel.* - Persze. Elnézést a zavarásért. *Szól halkan, feláll a székről, de a sárkány feláll, és az ajtó elé ugrik.* ~ Ha elmész te idióta, én keresztbe lenyellek! *Hallja a szobában mindenki, de Tylát ez nem érdekli. Megáll a sárkány előtt, és szomorkás tekintettel a hüllőre mered.* - Sammael szeretne dolgozni, Eris. Légy szíves engedj ki! *Intézi a szavait a sárkányhoz, de mielőtt az felelhet Mikháel a kezébe veszi az irányítást. A tigris szavaira a nő úgy fordul meg, mint akit villámcsapás ért. Meglepetten bámul hol a tigrisre, hol Samre. Döbbenten pislog párat, majd odamegy Mikhához, letérdel a földre, és átkarolja az állat nyakát. Az arcát a tigris bundájába fúrja, míg a sárkány diadalmas mosollyal figyeli a jelenetet.* ~ Szép volt, tigrisem. *Jegyzi meg Mikhának, majd Tyla elengedi a tigrist, és odasétál az íróasztalhoz.* - Ha megfojtod Mikhát, azok után ne is álmodj rólam Sammael Crow! *Mondja halkan, majd megkerüli az asztalt, átkarolja a férfi nyakát, és a fülébe suttog.* - Honnan vetted, hogy nem viszonoznám az érzéseidet? Egyébként pedig örülnék neki, hogyha a saját életedet többre becsülnéd az enyémnél. *Mondja halkan, Eris pedig visszasorol Mikhá mellé.* ~ Sam, ne legyél hullaszínű, mert a végén tényleg be kell utalnom téged egy plasztikai sebészhez! *Szólal meg a sárkány a Lord fejében, míg Tyla még mindig a férfi nyakát karolja át, hacsak le nem rázták a kezét. Az angyal puszit nyom Sammael arcára, majd nagyon halkan, hogy csak a másik értse, tesz egy apró megjegyzést.* - Nem érdemlem meg a szerelmedet Sam, és sajnálom, hogy miattam kellett éveken át szenvedned. Ezért nem akartad, hogy elmenjek, igaz? *Suttogja halkan, majd a sárkány ismét beledumál a dolgaikba.* ~ Fordítok, oké? Nehogy félreértsd. Magyarán azt akarja mondani, hogy ő is érzed irántad valamit, csak mivel soha a büdös életbe nem volt szerelmes, ezért nem tudja megállapítani, hogy mi az. A másik pedig: rossz embernek, vagy angyalnak, vagy vámpírnak tartja magát, és szerinte ezért nem érdemel meg téged. Most már zöld ágra vergődnétek? Az Isten áldjon meg titeket! Csókold meg, különben én foglak téged, te idióta, de figyelmeztetlek, hogy nem lesz kellemes élmény!*Csattan fel türelmetlenül a hüllő, majd rápillant Mikhára. Úgy gondolja, hogy jól végezték a dolguk.*
    Lucien du Bois
    Lucien du Bois
    .::Diák::.
    .::Diák::.

    Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában  Empty Re: Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában

    Témanyitás by Lucien du Bois on Hétf. Júl. 16, 2012 2:20 pm

    *Egy kis bizonytalanság fut át rajta, amikor Ty kijavítja magát, de nem fűz hozzá további kommentárt, csak biccent. Arra, hogy ez az utolsó lehetősége, képzeletben vállat von - valóságban nem, ugyanis azt a nő is észrevehetné -, és nem hajlandó reagálni. Soha nem volt valós esélye, ahogyan ez sem az. Ráadásul egyszerűen nem akar elrontani mindent azzal, hogy most megszólal, hogy elmondja, mit érez, egyszerűen... Nem. Nem érzi úgy, hogy megteheti.* - Semmi gond *biccent hűvösen a bocsánatkérésre, majd Eris reakciójára egy kis fintor fut végig az arcán, amit a háttal álló Ty nem nagyon láthat. Idióta sárkány... Ez után pedig Mikhá jön, aki úgy dönt, nem hajlandó tovább nézni, ahogy ez a kettő - főleg Sammael - szerencsétlenkedik, és kézbe, vagyis hát mancsba veszi a dolgokat. Amikor Ty megöleli, csak büszkén szusszant egyet, Eris szavaira pedig halk kuncogás a válasz.* ~ Ugye tudod, hogy életünkben először dicsértél meg? *teszi fel a költői kérdést, majd miután Ty elengedi, kényelmesebben helyezkedik, ami azt jelenti, hogy elfekszik, és a fejét a mancsaira pakolva pislog felfelé, Sam és Ty nagyjelenetét figyelve. A férfi először meg sem tud szólalni, a sokktól nem is tud mit csinálni, csak engedi, hogy a nő átkarolja a nyakát, és hallgatja a bocsánatkérést, a kérdéseket, végül pedig Eris szavaira tér magához.* - Jól van, Eris, jól van, ne sürgess *fintorodik el a nő válla felett a sárkányra pillantva, majd visszanéz Tyaeloriára, és egy halvány, de minden érzelmet kifejező mosoly tűnik fel az arcán.* - Nem számít, mit tettél a múltban, mert én is vétkeztem, tudod jól, miben és mennyit. És igen, ezért nem hagytalak elmenni soha. Mert azt az egyet biztosan nem bírtam volna ki, ha örökre elveszítelek *mondja halkan, majd ismét Erisre pillant, és egy halk nevetés hagyja el az ajkát.* - Nem merem tovább ragozni, mert a házisárkányod a végén még leharapja a fejem *mondja viccelődve, majd elkomolyodik a tekintete, jobb kezével Ty álla alá nyúl, gyengéden megemelve a nő fejét, aztán közelebb hajol hozzá, és minden szerelmét beleadva megcsókolja. Amikor elválnak, nem távolodik el, hanem a nő szájába suttog.* - Szeretlek, Tyaeloria Perathon. *Végül pedig elhúzódik, és ha Ty engedi, átkarolja a derekát, ragyogó kék szemeivel a nő lila íriszeibe pillantva, a továbbiakban már abszolút nem foglalkozva sem Mikhával, sem a sárkánnyal.* ~ Jók voltunk, Eris *üzeni a tigris jókedvűen az őshüllőnek, és igen, most büszke magára. Aztán ásít egyet, és ismét felpislog a párra.* ~ Na, most, hogy mindent megbeszéltetek, akár el is vonulhatnátok valahová, ugyanis Sammy miatt egész nap nem tudtam aludni, és mivel voltaképpen mi voltunk a közbenjáróitok, megérdemelnék annyi jutalmat, hogy a kedvenc alvós helyemen kapok egy kis nyugalmat *hallatszik a mély hang a szobában tartózkodók fejében, mire Sam csak felkuncog, és megcsóválja a fejét.* - Lusta tigris... *jegyzi meg halkan, de Mikháel egyértelműen nem igazán hajlandó foglalkozni vele. Ő csak szeretne némi csendet és nyugalmat, hogy végre alhasson egy jót.*


    _________________
    Lucien elveszett gyermekként, apja után kutatva érkezett a Fyron Akadémiára, de itt tartózkodása messze nem ezért vált tartóssá: a hős lidércben egy pillanatig sem csalódott, hiszen világ életében gyűlölte őt... halálhírének hallatán azonban képessé vált megbocsátani neki. Életén és céljain ez nem igazán változtatott: továbbra is az írás a legfőbb szenvedélye, továbbra is Ed az egyetlen ember, aki igazán közel képes férkőzni hozzá, és továbbra is szorgalmasan végzi tanulmányait az Akadémián.

    Rebecca Taylor fél-lidérce
    Anonymous
    Vendég
    Vendég

    Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában  Empty Re: Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában

    Témanyitás by Vendég on Csüt. Júl. 19, 2012 5:16 pm

    * Nem tehet róla, az az idióta sárkány imádja összezavarni, szórakozni az érzéseivel és manipulálni a gondolatait. Sokszor van olyan napja, hogy Ty fejében éli ki a beteges gondolatait, mert egyszerűen unatkozik. De hagyjuk is a sárkányt, hiszen nem Eris a legfontosabb szereplő a mai nap. Egyébként mivel Eris Sam fejében dumál, Ty inkább a saját gondolataiba merülve létezik néhány percig. Aztán bocsánatot kér Samtől, és indulna is kifelé, ha az a lökött őshüllő nem kezdene megint akciózni. Hiába, Eris már nem bírja elviselni a két igazgatót, szóval jó lenne, ha végre történne már valami. Legalábbis szerinte, hiszen neki tök mindegy, hogy pozitív, vagy negatív irányba mennek el a dolgok. Csak legyen valami! Igen, mondhatják rá, hogy nagyon együtt érző tud lenni, de ilyen az élet. Aztán következik Eris utána Mikháel, mikor végre megtörik a jég, és az angyal-vámpír nem képes tovább színészkedni. Leguggol, és átkarolja a tigris nyakát, az arcát a nagymacska bundájába fúrja és úgy beszél a lidérchez. A sárkány csak vigyorog, és felvihog a tigris szavaira.* ~ Ugye tudod, hogy egyszer már megdicsértelek, de arra nem emlékszel? *Kérdez vissza a diadalmas vicsorral az arcán, majd a két felnőtt felé fordul. Kíváncsi az eredményre na. Tyaeloria pedig odalép Sammaelhez, átkarolja a nyakát, és előtörnek belőle a szavak, elfojtott gondolatok és visszatartott bocsánatkérések. Aztán Eris Sam fejében lefordítja a nő szavait, mielőtt a férfi félreértené, és a válaszra csak felnevet. Elnyúl Mikháel mellett, és úgy figyeli az igazgatókat, mint egy öreg néni a tévében futó brazil szappanoperákat. * ~ Mikháel, nincs valami nassolnivalód? *Kérdi a tigristől, mert ha már adás van, akkor ahhoz enni is kell valamit, hogy megnyugtassák a nézők ideges gyomrát, ami az izgalomtól szinte dióméretűre zsugorodott. Az angyal nő viszont mikor meglátja Sam mosolyát, akkor ő is ugyanúgy elmosolyodik. * - Végül is… Ha megbántuk tetteinket, akkor úgyis bűnbocsánatot nyertünk, nemde? *Kérdi halkan, fejét nekidöntve a férfinek, és egyre szélesebb lesz az a mosoly a következő válasz hallatán.* - Sajnálom, hogy annyiszor a szívbajt hoztam rád az eltűnéseimmel. Ha tudtam volna, akkor nem mentem volna el. Örökké pedig csak akkor tudnál elveszíteni, ha meghalnék, ami pedig teljességgel lehetetlen, mert halhatatlan vagyok. Amíg létezem ezen a világon úgyis megtalálsz, ha kellek, ha nem… *Suttogja halkan, gyengéd mosollyal az arcán, mert amíg ő életben van úgyse hagyhatja el a Földet, és most már talán nem is akarja soha itt hagyni ezt a világot. Volt már a Mennyben, de nem fogadták el, megjárta a Poklot, de nem nyerte el a tetszését. Talán a Föld lesz az a hely, ahol sikerül végre beilleszkednie. Aztán Eris továbbdumál, és Sam szavaira a nő kérdően felvonja a szemöldökét. * - Miért, mit tett már megint? *Érdeklődik, és gyilkosan pillant a sárkányra, aki jobb mellső lábának egyik karmával körözget a padlón. Amikor az álla alá nyúlnak csak kíváncsian mered Sammaelre, s mikor a férfi ajkai az övéihez érnek teljes egészében beleremeg. Kellemes forróság önti el a testét, soha, de soha nem érzett még ilyet. Összekulcsolja az ujjait a férfi nyakát, és amíg bírja levegővel, addig csókolja a férfit, és mikor végre elválnak egymástól, akkor neki dönti a homlokát Saméhez, Eris pedig a háttérben vigyorog. Mikor pedig a lidérc kimondja azt a bizonyos szót, akkor Tyaeloria gyomra görcsbe rándul, és megpuszilja a férfi arcát.* - Lehet nem vagyunk normálisak, de én is szeretlek, Sam. *Mosolyodik el halványan, a sárkány pedig felhorkant a háttérben. Ez már neki túl nyálas. Ty viszont gyengéden végigsimít a lidérc arcán, hagyja, hogy átkarolják a derekát, és halkan felnevet.* - Hogy lehettünk ennyire mazochisták, Sam? *Tesz fel egy költői kérdést, mire Eris megint kommentálni kezd.* ~ Hát ez egy nagyon jó kérdés. Valószínűleg úgy volt, hogy te be voltál csavarodva, Sam meg gyáva és rasszista, és mindketten hülyék vagytok, és az egyetlen normális teremtmény a világon az én vagyok. Na jó. Talán Mikhá is belefér. *Dumál a sárkány, mire a gazdája szkeptikusan felvonja a szemöldökét.* - Köszönjük Eris, hogy diagnosztizáltad a problémát, de most már igazán eltakarodhatnál. *Morogja a nő, mire az őshüllő felháborodottan felpattan.* ~ Ez a hála azért, amit tettem érted? Na megállj csak Tyaeloria! Egyszer kinyírlak téged a szemtelenséged miatt! Most mondd meg Mikháel, mindig bánt! * háborog a sárkány, és választ sem várva kirobog a férfi irodájából. Az angyal felnevet és rázza a fejét, hogy Eris hogy lehet ilyen lehetetlen alak.* - Bolond sárkány. *Kuncog, majd ismét Sam kék szemeibe néz, és halványan mosolyogva hallgatja Mikháelt.* - Tényleg nem hagytad szegény tigrist aludni? Ejnye. Akkor most be kell pótolnia a kimaradt időt. *Nevet fel, majd megfogja Sam kezét, és el kezdi kifelé húzni. Elrángatja valahová sétálni, hogy Mikhá is nyugodtan tudjon szundítani. *

    Ajánlott tartalom

    Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában  Empty Re: Sammael Crow és Tyaeloria Perathon beszélgetése a Lord dolgozószobájában

    Témanyitás by Ajánlott tartalom


      Pontos idő: Pént. Feb. 21, 2020 12:37 am