Fyron Akadémia

Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Fyron Akadémia

Vámpírok, vérfarkasok, angyalok, démonok, emberek, lidércek, nimfák, nekromanták, nixék és valanok... Szövetségek, harcok. Légy részese ennek a kalandnak, ahol Te döntöd el, melyik oldalon állsz!

Keresési feltételek
Az eredmények megjelenítése: Hozzászólások Témák
Bővített keresés

Ön nincs belépve. Kérjük, jelentkezzen be vagy regisztráljon

Az oldal bezárt. Régi tagok: nyugodtan játszhattok itt, néha mi is fogunk, de magát az oldalt nem visszük tovább aktívan.

+16

Amanda Helgesen

Catherina C. Williams

Andrew Mason

Jesmon Helar

Loras M. Merlioth

Horváth Réka

Matthew Chancellor

Liliya Antonov

Victoria Jones

Etienne Marceau

Giselle Céline Marceau

Emily Crawford

Fredrik Laine

Ever K. Whitewood

Lisa Deadwood

Lucien du Bois

20 posters

Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5

Next

Terasz

Lucien du Bois

Lucien du Bois: .::Diák::.

Post n°1

Terasz

Témanyitás by Lucien du Bois Szer. Feb. 01, 2012 4:21 pm

Ha kilépsz a társalgóból, egy hatalmas teraszon találhatod magad. Igazából az egész egy óriási, üres hely, ami főként nyáron kellemes hely. Bent a társalgóban, a teraszajtó mellett mindig megtalálható egy nagy kupac pokróc, amit ki lehet hozni a teraszra, és le lehet teríteni, például ha valaki piknikezni akar idefent, esetleg társasozni, vagy bármi egyebet. Viszont a terasz teljesen ki van téve az időjárás viszontagságainak, ezért a diákok jobb, ha ehhez viszonyítanak, és ha tél közepén rövid ujjúban akarnak feszíteni, inkább a lugast választják.

Terasz 14464467_b11691c469fd0aa149538d29a6895f62_m

Terasz 14464467_b11691c469fd0aa149538d29a6895f62_m

Lisa Deadwood

Lisa Deadwood: .::Városi Lakos::.

Post n°2

Re: Terasz

Témanyitás by Lisa Deadwood Hétf. Feb. 13, 2012 5:28 pm

*A lábát lógatva mered a távolba a Terasz korlátján ülve. Háttal az ajtónak, persze meglepni nem lehet, mivel azért fülel, csak most egyenesen a távolba bámul. Még mindig nem tudja mi baja van, az iskolára fogja ezt a jó kedvet, de maga is tudja, hogy biztosan nem. Már miért dobna bármit is a kedvén az iskola? Ismeri már magát, de úgy tűnik annyira mégsem, hogy tudja mi baja van. Néha lepislant, hogy mekkorát esne vajon ha leugrana, de most nincs kedve kipróbálni. Talán majd valamikor máskor, vagy ha esetleg olyan társaság lenne... Csak ne hal bele, nem hiába vannak szárnyai. Amúgy egy szürkés-fehéres csőfarmer van rajta, egy fekete magassarkú csizmával, egy fekete atlétikai trikó, egy szürke-fehér kockás ing, ami mell alatt össze van kötve, szőke haja fel van kötve hátra lófarokba, csak néhány rövidebb tincs lóg előre, amiket néha hátra-hátra tűr. Körbenéz és mivel nem lát senkit halkan énekelni kezd egy dalt, amit még otthon sokszor hallgatott. A Because of yout énekli és nem hiába, jó hangja van.*

Vendég: Vendég

Post n°3

Re: Terasz

Témanyitás by Vendég Hétf. Feb. 13, 2012 5:46 pm

*Egy Cameosos fiú sétál az iskolában és már megint el van gondolkozva. Lisán is jár az esze, de Freden is. Elképzelte a másik, hogy mit szólna a Lidérc, hogyha ők is összejönnének, és előtte nyálasat játszanának. Tuti kiakadna. A Terasz felé haladva meg hal egy ismerős női éneket és haloványan elmosolyodik. Szépen lassan közelíti meg és pillantja meg kék szemeivel Lisát és csak ácsorog és bámulja a lányt.* - Nagyon szép..*Mondja és tovább tekint és figyeli a másikat.*

Lisa Deadwood

Lisa Deadwood: .::Városi Lakos::.

Post n°4

Re: Terasz

Témanyitás by Lisa Deadwood Hétf. Feb. 13, 2012 6:05 pm

*Nyugodtan énekelget, kicsit meg is feledkezik arról, hogy hol is van, viszont mikor a fiú megszólal kihagy a szíve. Meglepetten pislant a másikra, de azért szép lassan egy mosoly húzódik a szájára.* - Köszi. *Bár nem folytatja, nincs túl nagy kedve most énekelni, társaságban annyira nem szeret.* - Amúgy szia. Mi járatban erre? *Perdül át a másik oldalra a korlátról és állva nekitámaszkodik a Terasz korlátjának. Ismét hátra tűri az egyik rövidebb tincset, kicsit oldalra dönti a fejét és zöld szemeivel a másikra pislantva várja a választ.*

Vendég: Vendég

Post n°5

Re: Terasz

Témanyitás by Vendég Hétf. Feb. 13, 2012 6:19 pm

*Csak mosolyogva bámulja az éneklő társát és ugye neki támaszkodott a fél falnak.* - Szia, csak gondoltam kijövök erre felé, ahogy látom nem csak én voltam így vele.*Jelenti, ki aztán megigazítja a gallérját. Egy fekete ing van rajta és egy sötét nadrág.* - Ma úgy látom, hogy nyugodt napunk van szerinted meddig lesz ez az állapot?*Kérdezi, meg és oda sétál, a lányhoz vele támaszkodik neki a korláthoz.* - Kedvem támadt repülni.. van ellen vetése a sötét angyalnak?*Kötözködve nyelvet ölt és piszkálódik a másik. Igen jó a kedve a fiúnak.*

Lisa Deadwood

Lisa Deadwood: .::Városi Lakos::.

Post n°6

Re: Terasz

Témanyitás by Lisa Deadwood Hétf. Feb. 13, 2012 6:35 pm

*Mosolyogva figyeli ahogy a fiú mosolyog és valahogy nem tud betelni a látvánnyal.* ~ Úristen, asszem tényleg megőrültem... ~ *Gondolja és lemond arról, hogy megértse magát...* - Nem hát. Jó most az idő, nincs hideg, megéri kinézni. Meg a látvány is szép. *Pislant hátra, majd vissza a fiúra és csak mosolyog.* - Hmm, nem hinném, hogy sokáig. Általában nem szoktak sokáig tartani. *Rántja meg a vállát és azért örül is neki, hogy nem teljes a nyugodt szvéra. Mégis csak úgy izgalmas, ha történik valami, nem de bár?* - Nos, ha Mr fehérségnek nincs ellenvetése, akkor nekem sincs. *Ejt nyelvet a fiúra és egyszerűen csak kiereszti éjfekete szárnyait és felreppen.* - Gyere, úgyis régen láttam már a szép fehér szárnyaidat. *Gonoszan vigyorog a fiúra, de hát ő kezdte. Kicsit magasabbra reppen, hogy a fiú tényleg csak ha felreppen érje el.*

Vendég: Vendég

Post n°7

Re: Terasz

Témanyitás by Vendég Hétf. Feb. 13, 2012 7:06 pm

- Tudom, hogy szép vagyok…*Vigyorog, amikor a lány meséli a dolgokat és miért nézet ki. Beszélgetésbe kezdenek és jó a kedve a fiúnak.* - Na, igen nem szoktak, de hát hagyjuk…*Nyugodt és jó a kedve majd figyeli és felhozza a repülést vigyorogva. A szárnyakra morog, egyet majd utána fogja magát és kiereszti és megvárja, míg felkerekedik a szél és elrugaszkodik, és csak lebeg az égen.* - A fekete még mindig jobban áll. Ne piszkálódj, visszapiszkállak.*Mondja kötözködve.* - Mit gondolsz valamit kéne ezen kívül is csinálnunk. Van valami programod holnapra?*Teszi fel a kérdést és vigyorog.*

Lisa Deadwood

Lisa Deadwood: .::Városi Lakos::.

Post n°8

Re: Terasz

Témanyitás by Lisa Deadwood Hétf. Feb. 13, 2012 7:18 pm

- És határozottan szerény. *Kuncog a lány és igyekszik nem nagyon felnevetni, mert hát azért, na. Bólint a következő szavakra, mert kicsit elvesztette a fonalat és nincs kedve azon törni a fejét, hogy most mi is volt, meg usernek sincs, szóval inkább hagyja és hallgatja tovább a fiút, miközben kicsit oldalra döntött fejjel figyeli a másikat. Igazából még úgy rendesen meg sem nézte a fiút. Most viszont a szemeivel, nem túl feltűnően, végig méri.* ~ Elég magas, azt meg kell hagyni. És szőke, meg kék szemű, erős alkata van. ~ *És így tovább folytatja, vagyis folytatná az elemzést, ha ugye a fiú közben nem beszélne, de igen, szóval lassan áttér arra, hogy azt figyelje mit mond a fiú, ne pedig magát Alexet.* - Ez nagyon kemény volt. Visszapiszkállak. *Nevet fel a lány és csak ismét mosolyog a fiúra.* - Holnapra? Momentán nincs, miért neked van? *Pislant a fiúra és kíváncsian várja, hogy mivel rukkolt elő ismét.*

Vendég: Vendég

Post n°9

Re: Terasz

Témanyitás by Vendég Hétf. Feb. 13, 2012 7:35 pm

*A szerény az erősségem…*Mondja vigyorogva és egóskodik tovább. Szokása, na. A lányt megnézi magának és gondol ám rá, csak még nem jött el a pillanat, hogy rákérdezzen pár dologra. Aztán az angyal fiú megint csak beszél-beszél, beszél-beszél, és nem veszi, észre a másikaz. Jó, észreveszi, hogy figyelik el is vigyorodik, aztán szépen lassan megfogja a másiknak a kezét és csak mosolyog. Kötözködő hangulatában van, majd utána elvigyorodik és igen kemény. Jó, na. Aztán rákérdez, a holnapi napra szeretné, valakivel eltöltené, a napot szóval elmosolyodik és bólint.* - Akkor, most már van programod. Egy helyes fiúval kellene töltened az estét. Mit szólnál hozzá?*Nyújtja ki a nyelvét, amikor ugye elrugaszkodik és szárnyal. Kíváncsi a másik válaszára. Hiszen a kék szemeivel angyalian bámul rá.*

Lisa Deadwood

Lisa Deadwood: .::Városi Lakos::.

Post n°10

Re: Terasz

Témanyitás by Lisa Deadwood Hétf. Feb. 13, 2012 7:45 pm

- Feltűnt. *Kuncog még mindig és persze vigyorog a másikra. Annyira nem figyeli, hogy Alex is figyelte, mert el van foglalva a saját kis elemzéseivel és azt rakosgatja magában, mi jó, mi nem, szóval annyira nem tűnik fel, de azért mégis valami. Mikor a fiú megfogja a kezét nem ellenkezik, először a kezeikre, majd Alexre néz és visszamosolyog. Nem tudja ezt mire fogni, de igazából kell neki még egy kis idő, hogy megfogalmazódjon benne, hogy itt most miről is van szó...* - Attól függ, ki az a helyes fiú? *Vigyorog Alexre és szintén nyelvet ölt kicsit feljebb röppen ha esetleg a fiú még fogja a kezét, akkor elengedi, vagy ha a fiú nem ellenkezik, akkor húzza feljebb magával.* - És, mi lenne a program? *Vigyorog még mindig és mélyen a fiú kék szemeibe néz.*

Vendég: Vendég

Post n°11

Re: Terasz

Témanyitás by Vendég Hétf. Feb. 13, 2012 7:59 pm

*Nem szól, semmit csak lebeg az égen és figyeli a másikat. Játékosan el vannak egymással, ha bár az user kicsit szétszórt. Azután randevúra hívja, és vigyorog, mikor kérdeznek.* - Talán én. Van egy kellemes hely Qarinban szóval oda elmehetnénk. Mit szólnál hozzá? Mondanám, hogy főznék.. de nem tudok főzni a konyhát, odaégetném és közveszélyes vagyok…*Mondja szerényen és vigyorogva aztán telefonra pillant és egy sms-e jött Antoine… szemeit forgatja, a fiúra majd nagy sóhajtva vissza néz Lisára.* - Ne haragudj.. hogy el kell, rohanjak. Most jött sms-t és ki ment a fejemből, hogy Gis már napok óta nincsen a társalgóban. Nagyon ki fog akadni rám..*Mondja a fiú azután ad a lánynak egy puszit.. elmosolyodik elköszön és vissza megy a teraszra és siet az Ispotályba Gisellehez.*

Ever K. Whitewood

Ever K. Whitewood: .::Diák::.

Post n°12

Re: Terasz

Témanyitás by Ever K. Whitewood Szomb. Feb. 18, 2012 8:53 pm

*Ha valaki kilép a Teraszra, akkor azt láthatja, amint egy roppant alacsony, fekete hajú leányzó a Terasz korlátján egyensúlyozva lépked. Igen, elvan, de hát ha egyszer már kicsit unatkozott, arról nem tehet...* ~ Vajon meddig kell még itt maradnom? Ha sikerülne legalább két lidércet szereznem az már jó lenne. Ha ügyes leszek talán még egy Démont is sikerül beszerveznem... ~ *Tervezget miközben a korláton sétálgat. Hát igen, elvan a drága, de mivel nem nagyon járkál senki a suliban, úgysem fogják leszidni, szóval nem aggódik.* ~ Vajon Claus, hogy halad a tervekkel? És azokkal az angyalokkal vajon mi lehet? ~ *Kezd el gondolkozni és a téma váltással együtt az arca is változik. Tekintete eddig nyugodt volt, most szemei szinte szikrát hánynak. Hát igen, nem bírja őket, nagyon nem...* . Azok az angyalok tehetnek mindenről, bűnhődniük kell. *Suttogja és a combjára erősített tőrt kikapja a tartójából és a falnak dobja, nem törődve vele, hogy eltalál-e valakit.*

Fredrik Laine

Fredrik Laine: .::Őrző: Cameos::.

Post n°13

Re: Terasz

Témanyitás by Fredrik Laine Szomb. Feb. 18, 2012 9:08 pm

*Jó ideje ácsorog a falnak dőlve árny alakban, és figyeli a korláton egyensúlyozó lányt. Ő nem szól semmit csak lányi a démon lányt. Zsebre vágott kézzel néz ki a fejéből, majd a felé suhanó tőr elől kitér.* - Egyetértek az elveiddel, de ne gyilkolj le, jó? *Szólal meg miközben végre valahára láthatóvá válik a lány előtt. Lehajol a másik tőréért, egy kicsit nézegeti, majd oda megy a korláthoz, és a démon felé nyújtja a fegyvert. * -Tessék. Egyébként hello. *Köszön a lánynak miközben neki támaszkodik a korlátnak, és úgy pillant fel Celice-re.* - Mi járatban? Azonkívül hogy ártatlan lidérceket próbálsz legyilkolni és megpróbálsz nem leesni a korlátról? *Érdeklődik a finn Kalandor miközben a leányzóra pillant.* - Amúgy ellened mit tettek az angyalok? Mert ha egy lidérc mondaná akkor megértem, de fogalmam sincs, hogy a démonok ellen mit vétettek.* Kérdez rá a másik kifakadására, mert szeret mindenről tudni, érdekli és fontos infó lehet a későbbiekben. Bámulja a csillagokat miközben türelmesen várja, hogy Celice válaszra méltassa.*

Ever K. Whitewood

Ever K. Whitewood: .::Diák::.

Post n°14

Re: Terasz

Témanyitás by Ever K. Whitewood Szomb. Feb. 18, 2012 9:33 pm

*Mikor meghallja a hangot, szép lassan oldalra pislant, majd pár pillanat múlva felfedi magát Celice előtt egy számára még ismeretlen alak, pedig ismeri, csak nem tudja, hogy ő e az. Bár a szempár ismerős, de úgy nem rémlik semmi...* - Nem volt szándékomban, de ha egyszer pont ott álltál... *Rántja meg a vállát, majd újra a másikra pislant.* - Amúgy ki vagy te? Ismerősnek tűnsz, de nem rémlik semmi, de ahogy elnézem te mintha ismernél... *Néz összeszűkült szemekkel a másikra, de különösebben nem érdekli.* - Szia. *Veszi át a tőrt, és vissza is rakja a helyére.* - Ártatlan? Aki itt bujkál? *Néz kicsit kétkedve a fiúra, és megrántja a vállát.* - Elütöm az időt, tervezgetek. Na és te? Mi célod van itt, hogy árny alakban kell rejtőzz? *Kérdez rá a lényegre és csak hallgatja a másikat, miközben továbbra is sétálgat.* - Néhány ismerősöm és az én családomból legyilkoltak pár Démont. Most pedig készülünk rá, hogy kiirtsuk őket. Legalább azt a pár angyalt, akik azt tették. *Feleli és igazából nagy figyelmet nem szentel a fiúra. a gondolatai most szinte teljesen lekötik...*

Fredrik Laine

Fredrik Laine: .::Őrző: Cameos::.

Post n°15

Re: Terasz

Témanyitás by Fredrik Laine Szomb. Feb. 18, 2012 10:01 pm

*Szótlanul hallgatja Celice első szavait, majd felhorkant a leányzó kérdésére.* -Látom nem sok mindenre emlékszel. *Vágja zsebre a kezét, és úgy beszél a lányhoz.* - Naná, hogy ismerlek. A sötét erdőben találkoztunk Celice, utána mentünk a Cameos társalgóba. Fredrik vagyok, Fredrik Laine. *Mondja majd ugye átadja a tőrt, és egy gyors újrabemutatkozást tesz.* - Nem bujkáltam. Vagyis igen, de csak azért, mert nem akartam, hogy észre vegyenek. Egyébként kivételesen semmilyen ártó szándékom nincs.*Vonja meg a vállát. Eléggé lazán veszi a dolgokat. Egyébként tényleg csak levegőzni jött meg kiüríteni a fejét, de aztán végülis társasága akadt szóval mindegy.* - Értem. Gonosz, vagy jó tervek? *Kérdi egy féloldalas mosollyal az arcán, aztán mikor kérdezik akkor megint csak ismétli magát.* - Unatkoztam, ki akartam szellőztetni a fejem, és nem akartam hogy az egyik gyökér szobatársam, aki mellesleg angyal a nyakamon lógjon. * Fejti talán kicsit ki a gondolatait.* - Értem. Tehát jóformán az a helyzet, mint velünk lidércekkel. * Bólint megértően, s tovább nézi az eget.* - Tudod, az angyalok nekünk is keresztbe tettek. Vagyis egy angyal, viszont miatta majdnem eltűntek a lidércek. A szüleim ezért nem élnek, és ezért fogok bosszút állni az összes olyan angyalon, aki egy megjegyzést is merészel tenni a fajtámra! Ha az öcsém nem is fog segíteni benne, a barátaink biztosan. Nem fogom hagyni, hogy a fajom kipusztuljon azok miatt a retkes angyalok miatt! *Hergeli fel magát a fiú, majd ökölbe szorított kézzel teljes erőből rávág a korlátra. Valami furcsa, ijesztő fény csillog a szemében miközben a bosszúállásról beszél. Ő erre tette fel az életét, és véghez fogja vinni a tervét. Aztán megrázza a fejét, és Celice-re pillant.* - Bocs, néha elragad a hév. De a lényeg. Pontosan tudom hogyan érzel az angyalok iránt. Undor, megvetés és legszívesebben a legtöbbnek a vérét vennéd. Nem állítom azt, hogy mindegyik szemét. Én csupán azokat akarom egy nyamvadt koporsóba juttatni, akik a lidércekre és a démonokra mernek tenni valamilyen megjegyzést. Akik csendben, és normálisan képesek élni velünk együtt azok nem érdemelnek halált, de a többinek vesznie kell! *Megint rávág a korlátra, és ha így halad tovább a fiú tönkreteszi azt a nyamvadt fémrudat.*

Ever K. Whitewood

Ever K. Whitewood: .::Diák::.

Post n°16

Re: Terasz

Témanyitás by Ever K. Whitewood Szomb. Feb. 18, 2012 10:18 pm

-Jaa, hogy az te voltál. Bocs, abban a fura szerkóban és torzított hang után nehezen tudlak felismerni így simán. *Pislant a másikra, ezzel arra célozva, hogy most lát is valamit a fiúból, akkor nem.* - Kivételesen mi? *Kuncog a lány.* - Értem. De biztos van oka annak, hogy nem akartad, hogy észre vegyenek, nem? Vagy csak szimplán hallgatóztál? *Kérdezősködik és nem hagy nyugtot a fiúnak, de hát ez van. Frednek kellett felfednie magát...* - Gonosz. Jó terveim nem éppen vannak. *Nevet fel és egy kárörvendő mosoly húzódik a szájára. Nem szokása segíteni, vagy jót tenni. Az nem az ő szokása. Akkor már inkább rombol és gyilkol.* - Angyal? Komolyan képesek voltak egy angyallal egy szobába zárni? *Grimaszol a másikra és csak sajnálni tudja Fredet. A fiú következő szavaira bólint.* - Ja. *Zárja le ezt a témát részéről.* - Ne is hagyd, ha annyira jók, akkor miért gyilkolnak? *Grimaszol, majd újra beszélni kezd.* - Elég sokan vannak akik nem bírják az angyalokat. Még alakult ellenük egy szövetség is. Hallottál már róluk? Elég híresek. A nevük: Démon Banda. *Kezd bele a "reklámozásba" és persze a tervei már megvannak.* - Így van. Tetves angyalok. Nem is tettünk semmit, szimplán élünk, ezek mégis irtanak minket. Dögöljenek, tisztelet a kivételnek... De az kevés. *Csillan meg a lány szemében is a szikra és most már tényleg szívesen haza utazna és rögtön, úgymond, hadba állna az angyalok ellen. Közben persze már leugrott a korlátról a fiú mellé, mivel az elég erősen ütögette azt, így jobbnak látta a földön állni, mint lezuhanni az ütésektől.*

Fredrik Laine

Fredrik Laine: .::Őrző: Cameos::.

Post n°17

Re: Terasz

Témanyitás by Fredrik Laine Szomb. Feb. 18, 2012 10:31 pm

- Igen, én voltam. És nem gond, aki nem ismeri a fajtánk szokásait az nem tudhatta, hogy milyenek vagyunk. Mármint nekünk, finneknek. Elég bonyolult, hagyjuk. *Legyint, majd a kivételes dologra elvigyorodik.* - Még én sem sántikálhatok mindig valami rosszban. *Vigyorog jókedvűen, de csak megint színészkedik. Egy idő után rájött, hogy fapofával nem tudja elérni, hogy mások megbízzanak benne, szóval taktikát váltott.* - Hallgatózni? Minek? Csak nem akartam senkivel se találkozni. Ha meg már van egy ilyen képességem miért ne használnám? Amúgy hidd el, egy cseppet sem érdekelnek az ügyes-bajos dolgaid, amíg eltalálsz a tőröddel. Na akkor azért harapok. *Még mindig tetetett jókedvvel vigyorog, de igazából csak jól alakítja a szerepét. A lány kérdései nem különösebben izgatják, ő is szokott ilyen gyanakvó lenni néhanapján.* - Ó, érdekesnek hangzik. A gonosz tervek általában, ha jól taktikázol akkor sikerül is. Csak ugye mindent ügyesen meg kell szervezni. *Motyogja, bár inkább ezt magának mondja, szóval nem muszáj rá reagálni.* -Persze, de neked is három angyal szobatársad van. Látom a közvetlen környezetedet még nem térképezted fel. Sylorinában egy angyal, Cameosban három angyal és egy fél-vér, viszont az Erethon angyalmentes. *Az ujjain számolgatja, hogy hány angyal, és hogy találhatóak meg a suliban.* - Fogalmam sincs, de az a legnagyobb gáz, hogy azt se tudjuk mit vétettünk ellenük. És annyira kiakasztó… *Háborog tovább a lidérc, mert eléggé sikerült felhúznia magát, és az biztos, hogy ma kerüli az angyalokat. Aztán érdeklődve hallgatja Celice-t, kattog az agya hogy ezt az infót mégis hogyan használhatná fel.* - Nem hallottam róla, egészen eddig Helsinkiben voltam, és tanultam különféle dolgokat. Szóval ami nem lidércekkel, vagy angyalokkal kapcsolatos hírek azok nem jutottak el hozzánk. Eléggé zárt szervezet vagyunk. *Magyaráz a lánynak, neki aztán mesélhet a bandáról. Ő nem halott róla. Igazság szerint nem kötötték le az ilyesmi hírek. Csak edzett, tanult és gyilkolt. Ebből álltak a napjai. Aztán ugyebár az idegtől a korlátot csapkodja, és hevesen bólogat a lány szavaira.* - Legszívesebben azt a gyereket, aki böki a csőröm most kinyírnám, de nem tehetem. Az túl gyanús lenne, pedig megfojtanám azt a nagyszájú szőke piperkőc herceget! *Háborog tovább, és ha így folytatódik tovább a korlátnak tényleg komolyan baja lesz, és még jó, hogy a lány leugrott róla.* - Egyébként, te ennek a bandának a tagja vagy, hogy ennyire reklámozod? *Érdeklődik miután lecsillapodott, majd hátat fordít a kék esti égboltnak, és Celice-re pillant.*

//FAGY//

Ever K. Whitewood

Ever K. Whitewood: .::Diák::.

Post n°18

Re: Terasz

Témanyitás by Ever K. Whitewood Kedd Feb. 21, 2012 5:46 pm

*Igazából már azt sem érti, amit a fiú mond, de csak bólogat. Nem nagyon érdekli, hogy mire is gondolt pontosan a fiú.* - Hmmm, fene tudja. *Vigyorog pimaszul és bár most nem különösebben érdekli a fiú, nem nagyon töri magát bő beszédre.* - Azt elhiszem, hogy nem érdekel, de hát te álltál az utamba. *Rántja meg a vállát. Kicsit sem érzi magát hibásnak, bár akkor sem ha véletlenül megölte volna, szóval...* - Hát igen, érdekes is. *Bólogat és bár sejti, hogy a fiú inkább magának motyog, de azért helyesel.* - Lehet, de azok olyan nyugodtak, az egyikkel pedig határozottan egyezik a véleményünk, szóval nincs gond. *Rántja meg a vállát és igazából az egyiket még fontolgatja is, hogy beveszi a csapatba.* - Aha. Azt se értem, hogy minket miért támadtak meg. Mi még csak lidércek sem vagyunk... *Mondja és igazából a mai napig nem érti azt, hogy hogyan és miért is történhetett a dolog.* - Értem. pedig elméletileg sok szervezettel áll kapcsolatban... *Néz el a fiú mellett. Úgy tűnik velük még nem sikerült Clausnak felvennie a kapcsolatot.* - Állítsd be véletlen balesetnek. Bár biztos titeket vennének elő, mint gyanúsítottakat. *Mondja , bár ezzel most nem segített semmit, de igazából nem is állt szándékában.* - Tagja? Ugyan már. Én a vezetője vagyok. *Grimaszol a fiúra és igazából még csak úgy most néz ténylegesen a másikra.*

Fredrik Laine

Fredrik Laine: .::Őrző: Cameos::.

Post n°19

Re: Terasz

Témanyitás by Fredrik Laine Kedd Feb. 21, 2012 5:59 pm

- Mi az, hogy az utadba álltam?! Na ide figyelj kislány. ÉN arról nem tehetek, hogy még arra sem vagy képes, hogy fékezd a dühödet, és elmebetegül dobálózzál mindenféle gyenge kis tőrökkel! Mellesleg hozzá tenném, hogy soha nem leszel nagy démon, ha nem tanulsz meg uralkodni az indulataidon. Csendben megjegyzem, én semmit nem csináltam! *Mordul fel a fiú, bár sejti, hogy ezek a szavak se hatják meg Celice-t, de nem érdekli. Azt, hogy a semmiért hibáztatják nem vi-se-li el.* - Ó, tehát valaki a látszat ellenére mégis csak angyalbarát. *Vigyorodik el pimaszul, mikor a lány reagál rá. Nos, Fredrik az a fajta, aki hamar lenyugszik, és utána hűvös nyugalommal ellentámadást intéz.* - Hát, mi lenne, ha azt az angyalt kifaggatnád, ha rátalálsz? Mondjuk megkínzod mielőtt megölöd. *Morog tovább a lidérc, de azt nem veti fel, hogy ő elég sokféleképpen tud angyalt kínozni.* - Nos, hozzánk nem jutnak el az ilyenek. Főleg azért, mert nem lidérc szervezet. * A lidérc szócskát kihangsúlyozza, hiszen elsősorban azokkal a hírekkel foglalkoznak, amiben ők is szerepelnek.* - Mindegy. Megoldom, azt pedig most azért nem tenném, mert tekintettel vagyok az öcsémre, és amíg itt vagyunk addig nem ölök angyalokat, ha nem szükséges.*Rándítja meg a vállát, és egy darabig még biztos tartja magát ehhez az ígérethez. Aztán mikor Celice azt mondja, hogy ő a banda vezére, felvonja a szemöldökét és megint megrándítja a vállát.* - Tehát most igazán nagyra tartod magad, mert összeszedtél egy ilyen kört, és azokkal csoportosan gyilkolsz. De tudod mi a nagyobb dicsőség? Ha egyedül gyilkolsz le egy csapattal. Hogy senki másra nem számíthatsz, csak az erődre és az eszedre hagyatkozol. Majd akkor vágjál fel, ha lesz is mire. Mert én erre a csoportra nem lennék valami büszke. Hiszem, hogy többet letettem már arra a bizonyos asztalra, mint te. *Súgja gúnyolódva, majd felpattan a korlátra, és ott kezd el mászkálni.*

Ever K. Whitewood

Ever K. Whitewood: .::Diák::.

Post n°20

Re: Terasz

Témanyitás by Ever K. Whitewood Kedd Feb. 21, 2012 6:29 pm

-Ki beszélt itt idegbetegségről meg dobálózásról? *Néz teljesen higgadtan a fiúra. Tényleg nem tudja meghatni amit mondanak neki.* - Szimplán belevágtam a tőrt a falba. Amúgy is, neked volt egy kisebb idegrohamod amikor csapkodni kezdted a korlátot. *Rántja meg a vállát és még mindig nyugodtan néz a másikra.* - Azokkal nincs bajom akik nyugton vannak és nem szólnak hozzám. Azokat nem bírom akik nagyképűek és azt hiszik, hogy ők felsőbbrendűek. *Rántja meg a vállát.* - Lehet, meggondolom. *Bólint.* - Hát ez van. *Rántja meg a vállát. Különösebben nem érdekli, hogy pont ők nem tudnak a szervezetükről. Biztos talál olyanokat, akikkel még meg is éri szövetkezni.* - Te tudod. *Bólint és különösebben nem hatja meg a fiú döntése. Bár feltenném a költői kérdést: mi hatja meg...?* - Honnét szeded, hogy mi mindenkit legyilkolunk? Szimplán azt a pár angyalt akarjuk levadászni, a többieket pedig csak azért gyűjtjük magunk köré, hogy ne járjanak úgy mint mi. Bár nekem más terveim vannak velük, de azt a többiek még nem fogadták el, de kit érdekel. *Magyarázza, de már kezdi unni a fiút. Csak úgy eldönt magában dolgokat, amiknek még valóság alapja sincs...* - Amúgy is, nem vagyok magammal nagyra, majd akkor leszek , ha sikerül bevégeznem amit akarok és a terveim megvalósulnak. Nagyra szerintem inkább te vagy magaddal. 'A nagy angyal vadász'. *Ejti ki a az utolsó mondatot talán sértően gúnyosan. De hát ez van.*

//fagy//

Emily Crawford

Emily Crawford: .::Diák::.

Post n°21

Re: Terasz

Témanyitás by Emily Crawford Csüt. Május 31, 2012 5:48 pm

*A terasz korlátján egy tetőtől-talpig feketébe öltözött csaj ücsörög. Lábait lefelé lógatja, könyökével a térdén támaszkodik, arca pedig a tenyerébe temetve. Már vagy három órája itt ül, amiből legalább kettőt zokogással töltött. Sosem hitte, hogy bármi, bármi ezen a világon erre veszi majd rá, de most egyszerűen... Kicsúszott a talaj a lába alól. Két héttel ezelőtt: két héttel ezelőtt hívták fel az ügyeletes rendelőből, hogy haza kellene jönnie, mert az apjával valami komoly gond van. Egy-két nappal később kiderült a diagnózis: a férfi egy súlyos mentális betegségben szenved már hosszú évek óta, ami most teljesedett ki rajta. Azért változott meg a személyisége, azért kezdett úgy viselkedni Jessicával, ahogyan. Rövid úton az is kiderült, hogy a betegség gyógyíthatatlan és végleges. Noha Jasper életéből még évek vannak hátra, de menthetetlen. Meg fog halni, és soha, soha többé nem lesz az, akinek Jess ismerte. A gyógyítók szerint lassan el is fogja felejteni őt, és egy-két hónapon belül már nem fogja megismerni. Az elmúlt két hetet azzal töltötte, hogy tökéletesen kényelmessé és otthonossá tegye a szanatóriumi szobáját, még akkor is, ha az orvosok milliószor elmagyarázták neki, hogy nem sokára semmire sem fog emlékezni a régi életéből, csak a tombolás, az őrjöngés, a harag és a letargia marad majd meg benne. Őt egyszerűen nem érdekelte, mert azt akarta, hogy az ő édes apukája mindenből a legjobbat kapja, és azt, amit a legjobban szeret... A fiatal lánynak lassan ismét megerednek a könnyei. Egyenesen kényszerítenie kellett magát, hogy visszajöjjön, ráadásul még senkinek nem bírta elmondani. Még Patnek sem, pedig ha valakinek, akkor a srácnak tudnia kéne a dologról. Elvégre annyit segített neki, biztosan szívesen látná még az előtt, hogy teljesen elfeledkezik róla... Jess megenged magának egy hangos szipogást, majd a pulcsi ujjával megtörli az arcát. A pulcsi egyébként az édesapjáé volt, és tisztán érezni rajta azt a semmivel össze nem hasonlítható apaillatot... Ha már egyszer tudja, hogy soha többé nem ölelheti meg, nem bújhat hozzá, nem szagolgathatja a haját, nem érezheti reggelenként a kölnije illatát, legalább ennyi kijuthasson neki. Egy pulcsi. Úgy igazán ennyi maradt meg a régi édesapjából. Semmi több.*

Giselle Céline Marceau

Giselle Céline Marceau: .::Diák::.

Post n°22

Re: Terasz

Témanyitás by Giselle Céline Marceau Csüt. Május 31, 2012 6:17 pm

*A közös társalgó padlóját egy-két fehéres-szürke toll tarkítja, amerre Giselle lépked. A lány nemrég tért vissza a kastélyba, és meglehetősen lusta volt visszahúzni a szárnyait. Halkan dudorászva indul meg a konyha irányába egy doboz csokoládéval a kezében. Igen, a drága jó öcsikéje már megint édességgel traktálja őt. Épp azon töri a fejét, hogy le kéne passzolnia Kamennek, hiszen úgyis imádja az édességet, mert Jess nincs itt. Őszintén szólva kezdi már hiányolni a csontropogtató öleléseket, az éles, rikácsoló, ámde jókedvű hangot, de legjobban Jessica Lord pörgését nélkülözi már egy jó ideje. Meg persze azt, hogy a lány hálóban szinte senkivel nem beszél a lányon kívül, így érthető, hogy folyton a srácokkal lóg. Mondjuk a francia lány mindig is előnyben részesítette a fiúk társaságát, de ez mellékes. Szóval visszatérve a történethez: észreveszi, hogy az erkély ajtaja nyitva van, így odasuhan, de még mindig nem erőlteti meg magát, hogy eltűntesse a szárnyait. Könnyedén leereszkedik az ajtó mellett, és kiles. Meglátja, hogy a napokban hiányolt leányzó fent ül a korláton, s szipog. Halkan, hogy ne csapjon zajt kinyitja az ajtót, majd nesztelenül odareppen a lány mellé. Finoman megérinti a vállát, és kék szemeivel aggódva tekint a barátnőjére.* - Jess, mi a baj? *Kérdi halkan, de azért reméli, hogy nem ijeszti meg annyira a másikat, hogy az leessen a korlátról. Ha a lány hagyja, akkor leül mellé, oldalra dönti a fejét, és kíváncsian mered a lányra.* - Ha Daniel beszólt neked esküszöm, úgy elátkozom azt az idiótát, hogy attól koldul! *Fordul meg először a fejében az, hogy Dan megint valami baromságot csinált, amit aztán később le kell verni rajta, hogy észhez térjen. Gyengéden simogatja a Jess hátát, ha megengedik neki, és közben halkan beszélni kezd. * - Hiányoztál nekem te lökött, szóval ne merj nekem pityeregni! Na, mi a baj? Hátha tudok segíteni. Pláne, ha Daniel Dylan ontotta a hülyeségeit. Bár attól tartok, hogy nem tudnám ráuszítani a lidérc ismerősimet, mert olyan nagy hülyeséget csak nem követett el. Bár… Fred mostanában úgyis mindenkivel foglalkozik, így hátha segít. Na, jó. Befogom, de te mesélj, Jessica Lord! *Csak beszél és beszél, úgy tűnik, hogy ma övé a Hurrikán szerep. Szóval, ha a lány nem önti ki neki a szívét, akkor bizony tovább fog pörögni.*

Emily Crawford

Emily Crawford: .::Diák::.

Post n°23

Re: Terasz

Témanyitás by Emily Crawford Csüt. Május 31, 2012 6:35 pm

*Amikor megérintik a vállát, kicsit összerezzen, és felkapja a fejét. Aztán meglátja, hogy Gis az, mire szipog kettőt, és megrázza a fejét.* - Bonyolult *feleli suttogva, aztán folytatja a maga elé bámulást, miközben hallgatja a másik szavait.* - Nem csinált semmit *feleli a danes dologra.* - Nem is találkoztam vele, mióta idejöttem. Meg egyébként sem bántana szándékosan *válaszol, immár fennhangon. Érezni a hangján, hogy nagyon sokat sírt, mert rekedt és akadozó, meg picit mélyebb is, mint lenni szokott. A mécses akkor törik el ismét, amikor Gis azt mondja, hogy talán tud segíteni.* - Nem tudsz *motyogja, miközben peregni kezdenek a könnyek az arcán.* - Senki nem tud... *Arra, hogy meséljen, csak rázza a fejét. Nem képes rá. Ő, aki mindig tud mit mondani, most nem bír megszólalni, még a levegővételre is kényszerítenie kell magát. A testét egyre inkább rázza a zokogás, és sajnos a hátát simogató kéz sem nyugtatja meg. Szegény lány teljesen kikészült, és igazából el akarja mondani, de nem képes rá. Nem bírja kipréselni magából a szavakat, részben azért, mert annyira sír. Az a csoda, hogy az idegességtől meg a fájdalomtól még nem sikerült megbetegednie, bár talán attól sem jár már túl messze. Alapvetően is nagyon erősen él át minden érzelmet és ez... Az egyetlen, akije valaha is igazán volt, az az édesapja. Hiszen az anyját egészen kicsi korában veszítette el. És most elfogadni, hogy a férfi, aki felnevelte, aki két szülő szeretetét adta neki, most egyre inkább meggyűlöli, az egész világgal együtt, és lassan el is felejti... Lehetetlen. Nagyon félő, hogy Jessica összeroppan ennek az egésznek a súlya alatt. Messze túl érzékeny ő ehhez. És ez most messze túl sok számára.*

Giselle Céline Marceau

Giselle Céline Marceau: .::Diák::.

Post n°24

Re: Terasz

Témanyitás by Giselle Céline Marceau Csüt. Május 31, 2012 7:04 pm

*Halványan elmosolyodik, mikor a lány összerezzen. Nem mintha örülne neki, hogy a lány megijedt csak, na. Valamiért pontosan erre számított.* - Ne félj. Nem eszlek meg. *Mondja halkan, majd amikor Jess csak annyit felel, akkor megértően bólint. Persze utána még egy darabig ecseteli, hogy megfojtja Dant, ha hülyeséget csinált. Arra viszont, hogy nem találkozott Dannel furcsán ránéz.* - Nem? Pedig itt csövezik a városba Mike-nál. Kamen lassan most jön el tőlük azt hiszem. *Mondja halkan, majd kényelmesen elhelyezkedik Jess mellett ölében a bonbonnal. Nincs szüksége egyensúlyozásra, mert a szárnyaival tökéletesen képes úgy fent maradni, hogy erre a gravitációs tényezőre ne kelljen figyelnie. Jess pityergésére csak elhúzza a száját, és a pulcsija zsebéből előkotor egy zsebkendőt.* - Tessék, kicsit gyűrött, de megteszi. Jess, kérlek, ne sírj ennyire. Nem szeretem, ha valamelyik barátom teljesen a padlón van, és azt mondja, hogy nem tudok segíteni. Te sokszor segítettél nekem, azt hiszem, itt lenne az ideje, hogy törlesszem az adósságomat.*Mondja halkan, s tovább csóválja a fejét. Egyszerűen nem tudja elhinni, hogy semmiben nem segíthet. Rossz így látni az örökké vidám és hiperaktív Jessica Lordot. Felnyitja a bonbonos doboz tetejét, és Jess felé nyújtja. * - Legalább a csokit fogadd el, úgyis neked akartam adni. *Mondja halkan, és addig nem hagyja békén a lányt, amíg legalább egy szem csokit le nem gyűr a torkán.* - Mióta ücsörögsz itt egyedül? Mert tudod, ha egyedül akarnál lenni, akkor legalább az ajtót becsukhattad volna. *Kérdi fojtott hangon, és kezdi egyre jobban elkeseríteni Jess látványa. Ő tényleg nagyon nem szereti, ha ilyen levert állapotban látja az embereket.*

Emily Crawford

Emily Crawford: .::Diák::.

Post n°25

Re: Terasz

Témanyitás by Emily Crawford Csüt. Május 31, 2012 7:37 pm

*Arra, hogy Dan itt van a városban, halkan sóhajt egyet.* ~ Úgyis beszélnem kell majd velük... Tudniuk kell... ~ *fut át az agyán. A zsepit szipogva elfogadja, de egyelőre csak a kezében szorongatja. Attól, amit Gis mond, csak egyre erősebbé válik a zokogása. Nagyon, nagyon szeretné elmondani, de egyszerűen nem bír megszólalni, nem tudja, hogyan lehet egy ilyen dologról beszélni, mintha csak valami átlagos valami lenne... Amikor a lány eléje tartja a csokit, kivesz egyet, de addig nem jut el, hogy meg is egye, csak elveszi, és nagy szipogva nézegeti. A következő kérdésre zavartan vállat von.* - Nem tudom... Nem figyeltem az órát. Azt meg elfelejtettem... *motyogja halkan, csoda, ha Gis egy szót is megért belőle. Pár percig aztán megint nem szólal meg, csak mered a csokira, aztán ismét kitör belőle a zokogás.* - Istenem, Giselle... Mivel érdemeltük ki ezt? *kiált fel. Soha, senki nem láthatta még ennyire elveszettnek és összetörtnek a Lord lánykát.* - Bárcsak... Istenem, most azt kívánom, bár azért utált volna meg, aki vagyok, nem azért, ami vele történt! Bármit megadnék, hogy meggyógyulhasson, bármit ezen a világon... Az egész életemet eldobnám, halálom napjáig ápolnám ,ha erre lenne szükség ahhoz, hogy ne uralkodhasson el rajta jobban ez a betegség, hogy az legyen, akinek megszerettem, hogy az legyen, aki mindig volt... Ha lenne rá bármi mód, akár az életemet is odaadnám, bármit... *A lány szavai lassan zokogásba fulladnak, a kezei közül kicsúszik a bonbon és a zsebkendő. Előbbi egyenes vonalban a föld felé kezd zuhanni, utóbbi pedig lassan, lebegve ereszkedik lefelé, amíg a szél el nem kapja, és sodorni nem kezdi. A lány átöleli magát, és szabadjára engedi az összes könnyét, remélve hogy végre, végre elfogynak már. Az egész teste remeg, majd levegőért kap, és remegő hangon, gyengén, ismét beszélni kezd.* - Szükségem van rá, mert ő az egyetlen, aki igazán, mindenkinél jobban szeretett, mert anyu szerepét is betöltötte az életemben, nem csak a sajátját, mert mindig mindent megadott nekem, mindig mellettem állt, bármit tettem. Az sem érdekel, ha eltilt mindentől, ha bezár a házunkba és nem enged többé sehová, csak kapjam vissza őt, egészségesen. Bármit, bármit megadok... Istenem *görnyed össze zokogva. Elég veszélyesnek tűnik a pozíciója, de eddig sem sikerült leesnie. Bár őt elnézve talán az lenne neki a legjobb, ha csak kibillenne az egyensúlyából, és lezuhanva szörnyethalna... Mert akkor nem kéne túlélnie azt a fájdalmat, ami elemi erővel marja és kínozza a lelkét. Azt a fájdalmat, amiről úgy érzi, hogy mindenképpen le fogja győzni.*

Ajánlott tartalom

Ajánlott tartalom

Post n°26

Re: Terasz

Témanyitás by Ajánlott tartalom

Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5

Next

Pontos idő: Pént. Ápr. 19, 2024 3:52 pm